Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-20 / 109. szám, vasárnap

Egy tételben 138 ezer korona ! bizony nem mindennapos jelenség egy 860 hektáros szövetkezetnél különösen abban az időszakban, amikor csak az állattenyésztésnél lehet számítani a termékek értékesítésére. Megérdemli tehát ez a szám, hogy egy kicsit kö­zelebbről is megvizsgáljuk, tulajdon­képpen miből ered. Ott kell kezdenem, hogy március első napjaiban a duna­mocsi EFSZ folyószámlájára futott be ez az összeg, mégpedig sertések eladá­sa címén. Már az is kiderült, hogy a szövetkezet ezt megelőzőleg az I. ne­gyedévi kötelező beadást pontosan tel­jesítette. így tehát ez az összeg 100 sertés szabadon való értékesítéséből származó jövedelem. De vegyük csak kézbe a szövetke­zet 1957. évi zárszámadását. Azt ol­vashatjuk belőle, hogy az álattenyész­tésből a szövetkezet 1 millió 35 ezer korona bevételt tervezett, ezzel szem­ben a valóságban elért jövedelem 1 millió 303 ezer koronára emelkedett. Az értékesítésből eredő 268 ezer koro­na túltermelésen kívül azonban még mást is meg kell látni a számok üiosszú sorából; azt, hogy az 1957. év leforgása alatt a szövetkezetnél az oszthatatlan alapban az állatok értéke 279 ezer koronával ugyancsak maga­sabbra ugrott fel. így már könnyű lesz megérten' azt, hogy a szövetkezet mindjárt az év első hónapjaman tu­dott szabad értékesítésre adni árut, m irt tulajdonképpen az 1956. évről már félig kész termékeket hozott át a kö­vetkező időszakra. Ha jól meggondol­juk a dolgot, azt kell leszűrnünk, hogy az oszthatatlan és más alapokba tör­tént juttatások végeredményben egy­szer mégis csak elosztódnak, mert hiszen lényegesen hozzájárulnak a kö­vetkező időszak termelésének fokozá­sához. Persze más és más formában, akár a beruházási akciók zavartalan és gazdaságos megvalósítását nézzük, akár a saját készletek áthozásával a következő időszak költségeinek csök­kentésére gondolunk. Ezek szerint helytelen egy szövetkezet eredményeit csak a munkaegység értékén keresztül elbírálni, hanem minden esetben meg kell vizsgálni azt, hogy: 1. mit gyűjtött a szövetkezet a fo­gyasztási alapba (eszközök a munka­egység és a pótjutalmazás kifizetésére. valamint a tagság művelődési és jóléti szükségleteinek fedezésére), 2. milyen halmozást — akkumulációt — ért el a szövetkezet az oszthatatlan és üzemi alapokba való juttatá­sok címén. Mindkét éttékmutató hí­ven tükrözi a szövetkezet valóságos eredményét s egyben azt is, hogy a vezetőség a jó gazda gondosságával milyen arányban biztosította a szövet­kezet távlati fejlődését. Ezen a téren a dunamocsi szövet­kezet mindkét értékmutatőval jóval a járási átlagon felül áll, s hogy ez a gondosság jól kifizetődik, azt iga­zolja a fent elemzett sikeres rajtolás is az 1958. esztendőben. Ezek után a dunamocsi szövetkezet állattenyésztési sikeréből áruljunk el néhány műhelytitkot. Elsősorban említsük meg azt, hogy a szövetkezet a kellő időben felépítette a hatékony termeléshez szükséges istállókat, s be­szerezte a gépi berendezéseket és haszonállatokat. Ezen felül szembe­tűnő az is, hogy az állattenyésztés va­lamennyi ágazatában nemcsak az állo­mány feltöltése, hanem a hasznossági értékmutatók szintje is erősen a járá­si átlagszám felett áll. így pl. az elmúlt évben 100 tehéntől 113 borjút válasz­tottak el, az egy kocától való malac­elvá'asztást pedig a 13-as szám jelzi. A szövetkezet a legnagyobb sikert ép­pen abban érte el, ami legfájóbb pont­ja járásunk szövetkezeteinek, a tehenek számának feltöltése. Ezen a téren a szövetkezet saját nevelésből 25 darab­bal többet sorolt át a tehenek állo­mányába, mint amennyit onnan kise­lejtezett. A minőség javítására való igyekezet aztán gazdagon megtérült a mennyiségi termelésnél, hiszen az el­múlt évben átlagosan egy tehéntől 761 literrel többet fejtek, mint az 1956. évben. A szövetkezet azzal is törődik, hogy a többtermelés kérdését a gazdaságos­ság elvének betartásával érje el. Az említett 268 ezer korona túltermelés­hez az állattenyésztésben csupán 1 950 munkaegységgel emelkedett a szükség­let, a jutalmazás többi részét pedig maga a többtermelés oldotta meg ter­mészetbeni pótjutalmazás formájában. G. J. Párkány SZEMLE L0NT0N A vadregényes Ipoly mentén, az ipolyszakállast vasútállomástól nyugát­ra, a Caram és Ipoly folyókat elválasz­tó hegyvonulatok mély süppedésében fekszik Lontó község 863 lakosával, sártengerével és viharos múltjával. Alkalmatosság híján az apostolok lován vágtunk neki a 3 kilométeres útnak, sárban, vízben cammogva, hogy a fa­luba juthassunk. Közét egy órás gyaloglás után ér­jük el a falu külső negyedét. Csinos, takaros házikók, az új életből sarjadó, becsületes munkáskezek áltál szerzett ingatlanok. Mielőtt a község középpontja felé térnénk be, szembe találjuk magunkat a temetővel, mely feltűnően magas hegyen van. A hegy tetején furcsa és szokatlanul érdekes síremlékféle ra­gadja meg figyelmünket. Mintegy 8 méter magas, termésköböl épített em­lékmű komor körvonalai merednek a falu irányában Lassú, kimért léptek­kel fölbdllagok a temető csúcspontjá­ra.. . Még a temetőben is külön teriiletet foglaltak maguknak a rabtartó mág­nások, nehogy közelségükben parasz­tok, vagy proletárok pihenhessenek. Mintegy 30 méteres körzetben egyed­uralmat biztosítottak hallót t aiknak. A kegyelmes és méltóságos díszgalé­ria — mint a föliratokból böngészge­tem — 1760 táján vetette itt meg a lábát, persze Mária Terézia uralkodá­sának idején, aki a Pragmatica Sanctíó magasztos elvei alapján megtömte hűséges híveivel a falvakat. így ke­rült Lontóra nemes és nemzetes, vitéz­lő Podhorszky József őméltósága is, aki pontosan 167 esztendeje porlad itt e kopott kőlapok alatt „Moriamur pro rege nostro" jelszóval. Podhorszky 'óméitóságán át gyöke­ret vertek itt: báró Schmidt Frigyes, gróf lengei Kengeffy Ágoston, a híres és kegyelmes Jekkelfallussy familia, az alsó- és felsőmocsáry Thék család és még egy csomó raccsoló előkelőség. — Kilenc méltóságosunk volt ne­künk a faluban — mondotta Szecsei Sándor 70 éves magángazda, amikor bekopogtattunk portájára. — Az utol­só 1937-ben veszett ki belőlük. Itt fekszik a temetőben. Ez volt az utolsó Jekkelfalussy kegyelmes-asszony. Ke­gyetlen volt az, nem kegyelmes. Ette a népet, ha itthon volt. Mert legtöbb idejét pesti palotájában töltötte. — Amint látjuk — vetettük közbe — Szecsei bátyánk is kivette részét a létünk szép úri világból... Aztán núlyen véleménye van a mostani élet­ről, Sándor bátya? — Csak azt mondhatom: Soha ilyen rendes életet nem élt a mi falunk népe. Beszélgetésünk közben ifjabb Szecsei Sándor toppan be a szobába. Makk­egészséges, 30 év körüli piros arcú fia­talember, két kisgyermek apja. Moso­lyogva üdvözöl bennünket. Édesapjától átveszi a szót. — Hallom, itt vannak a járásról is a „szélesítési" ügyben — jegyzi meg. — Részemről semmi kifogás, hogy az őszi betakarítás után bemenjünk a közösbe. Az apa fölrántja szemöldökét, ket­tőt-hármat köhint, aztán megszólal: — Ez már a ti dolgotok, fiam ... Eddig becsülettel mindent beadtunk, ami elő volt írva, de ... hallom bajok vannak a szövetkezetben is... Olyan bajok, amiknek nem volna szabad len­niök... — De ha mi ott leszünk, tni fiata­lok, — mondja ifjú Szecsei Sándor ... Szecsei Sándorék helyesen és cél­tudatosan látják a holnapot, a maguk és gyermekeik jövőjét, de lássuk csak, miként vélekednek Lontón azok, akik megfeledkeztek az állam iránti köte­lezettségeikről. Lontó község egyénileg gazdálkodó parasztjai az 1957-es évről bizony szé­pítgetés nélkül az alanti beadásokkal maradtak le: 5 103 kg sertéshús, 12 992 kg marhahús, 25 469 liter tej, 15 863 db. tojás és 3 318 kg burgonya. Ezek a számok igen figyelemre mél­tóak, mert elárulják, hogy Lontó az Jgész zselízi járásban beadás tekinte­tében az utolsó helyen van, nem is akarjuk említeni a közel 100 ezer ko­ronát kitevő biztosítási hátrálékot. A nép államával szemben elmulasz­tott kötelezettségeknél önkéntelenül felvetődik a kérdés: Ugyan emlékez­nek-e Lontó község egyénileg gazdál­kodó parasztjai a kegyelmesek és méltóságosok arcátlan uralkodásának és kizsákmányolásának korszakára?! — Vajon építhettek-e összkomfortos la­kásokat, vásárolhattak-e kaukázusi dióból bútorokat, rádiót, mosógépet, 8—10 pár lábbelit évente, szebbnél szebb ruhát stb., stb ....' Terepszemlénk során beszélgettünk szövetkezeti tagokkal, munkásokkal, pártfunkcionáriusokkal, egyéni parasz­tokkal. Véleményük egybehangzó: Élet­színvonaluk nap nap után emelkedik, kereseti lehetőségeik biztosítva van­nak. Lontó szorgalmas és becsületes dol­gozói emelt fővel állnak a csatasorban, hogy a közeli napokban esedékes ta­vaszi munkákat megkezdhessék. Patyolat Sándor. A testnevelési ünnepségekre készülnek fiataljaink mindenütt, s ezzel újabb lépést teszünk test­nevelésünk fejlődése felé. Már az I. Országos Spartakiád is mérföld­követ jelentett e tekintetben: je­lentősége nemcsak abban nyilvá­nult meg, hogy ezer és ezer fiatalt kapcsolt be a gyakorlatokba, ha­nem a testneveléstől távol álló tömegeket is megmozgatta s meghódította. Fiataljaink jelentik népünk jövőjét, akik azonban csak akkor tudnak a reájuk váró fel­adatoknak megfelelni, ha testileg jól felkészültek, hiszen jó és ered­ményes munkát csak egészséges ember végezhet. Ma már általánosan elismert igazság, hogy már fiatal korunkban szert kell tennünk azoküa a tu­lajdonságokra, melyek a későbbi életben megkönnyítik s egyszer­smind elősegítik tevékenységün­ket. Ezek a ruganyosság, gyorsaság és kitartás. Mindhármat a test rendszeres kiképzésével, céltudatos gyakorlatozással fejleszthetjük. Ebben rejlik a testnevelési ün­nepségek nagy értéke, eltekintve attól, honv ünnepet jelentenek a szemnek is. Egyúttal azonban növeli a haza­fias szeretetet, hiszen jól tudjuk, hogy pártunk és kormányunk mennyire segíti a fiatalokat. De még valamiben jelentősek a test­nevelési ünnepségek: hozzájárulnak a kollektív szellemhez, gondolko­záshoz. Egy-egy csoport együtt mozog, együtt érez, az egymáshoz tartozás tudata él benne, a cso­port tagjai tudják, hogy nem az egyén, hanem az összesség dönti el a sikert s ez az, ami aztán ké­sőbb, a munkahelyen is döntő be­folyással van. Az üzemben, a mű­helyben, az egységes földműves ­szövetkezetekben és általában mindenütt, ahol közös munka fo­lyik, a résztvevők tisztában vannak azzal, hogy nem az egyén, hanem a kollektív teljesítménytől függ a siker. Ez pedig emberileg is köze­lebb hozza egymáshoz mindazokat, akiket egybeköt a reájuk bízott feladatok megoldása, s minden va­lószínűség amellett szól, hogy az illetők szabad idejükben is egy­máshoz találnak majd, közösen szórakoznak, megbeszélik kisebb­nagyobb problémáikat és ezzel megszilárdítják közösségüket. Lássuk tehát ebben is a testne­velési ünnepségek jelentőségét, nevelő hatását, melynek értékét fiataljaink nem becsülhetik meg eléggé! (—i) A Dukla Praha mei i" llirj í'°" a első helyét A pardubiceiek megőrizték veretlenségüket Tegnap két rangadót játszottak az I. ligában. A prágai találkozó a Duk­la győzelmével végződött s így a bajnokcsapat megtartotta helyét a tabel la élén. Pardubicén a Slovan Bratislava vereséget szenvedett az ottani Duklától, de több lövőkészséggel kiegyenlíthetett volna. A két rangadó után a tabella élén nem változott a helyzet. Spartak Praha Sokolovo—Dukla Praha 0:3 (0:0) A prágai Sokolovo stadionban 20 000 néző előtt került sor a 29. forduló egyik rangadójára. E fontos mérkő­zést az osztrák Steiner játékvezető irányította. Az első félidőben a prá­gai Dukla sokkal többet kezdemé­nyezett. Mindjárt a negyedik percben Pluskal jó beadásából Vacenovsky mellé lő. Később Dvorák, illetve Boro­vička van jó helyzetben, de egyik sem tudja bevenni a Spartak kapuját. A Sokolov csak "szórványosan kerül a Dukla kapuja elé, Krausz, Svoboda és Pazdera lövései azonbat} elkerülik a kaput. Az esős idő elég nehézzé te­sz; a talajt és így az első félidő vé­ge felé enyhül az iram. A csere után erős Spartak támadásokkal kezdődik a játék. A Sokolovo több mint negyed órán át ostromolja a katonák kapj­ját, de Masopust, Čádek és Novák minden esetben időben közbe tudtak lépni. A második félidő 20 percében Kolský, a Dukla edzője, Vacenovskýt a bal összekötő helyén szerepelteti, míg Borovička a szélre kerül, ugyan­csak csatárt játszik Masopust is. En­nek a változtatásnak meg is volt az eredménye. A 5. percben Borovička a szélen lefut és beadásából Vacenov­sky megszerzi a vezetést. A 29. perc­ben megismétlődik ez a jelenet, de ezúttal Dvoŕák közelíti meg Čtvrtní­ček kapuját és beadásából Kordula 2:0-ra növeli a Dukla előnyét. Már úgy látszik, hogy az eredmény nem változik, de a 41. percben Borovička egyéni akcióból beállítja a végered­ményt. E rangadón a Dukla sokkal áttö­rőbb játékot nyújtott és ezért teljes mértékben megérdemelte a 3:0-ás győzelmet. Dukla Pardubice—Slovan Bratislava 2:1 (2:1) Pardubicében játszották 12 000 néző előtt a másik rangadót, melynek so­rán mindkét csapat erős iramban küz­dötte végig az első félidőt. A Slovan csak négy csatárral játszott, tehát inkább a védekezésre fektette a súlyt. A vendégek ennek ellenére Kovács révén szerezték meg a vezetést, de Šonka kiegyenlített, majd pedig Grund 2:l-re állította az eredményt s így az otthoniak javára végződött az első 45 perc. Szünet után az első percekben a Slován támad, de hiába, egy perccel később pedig Jankovič az utolsó pilla­natban ment. A továbbiakban a Slo­van Bálázik, Moravčík, Bílý, Kováč, Kánássy összeállítású csatárlánca is­mételten ostromol, de. a csatárok lö­vései sorra kapu mellé kerülnek. Az­tán szóhoz jutnak az otthoniak is, azonban akcióik ugyancsak eredmény­telenül végződnek. Zikán a 24. perc­ben 5 méterről mellé lő és társai utána sem találnak a hálóba. Az utol­só negyedórában sem más a helyzet, hol az egyik, hol a másik csapat tá­mad, de az eredmény nem változik. A befejezés előtti pillanatokban ismét az otthoniak rohamoznak, de marad a 2:1. SPORTHÍRADÓ * New York: A szovjet szabadfo­gású birkózó-válogatott utolsó mér­kőzésén is fényes győzelmet aratott az amerikai válogatott felett. A szov­jet birkózók ezúttal 6:1 arányban győztek az amerikai válogatott felett. Ezzel befejeződött a szovjet birkó­zók amerikai vendégszereplése. Milánó: Simmental — Bp. Honvéd 80:72, a kosárlabda-bajnokok Európa kupája. E csoportban játszott a Praha Orbis együttese is. Végső sorrendben a Simmental és a Honvéd együttesei kerültek tovább. * Prága: Spartak Praha Stalingrad— Spartak Ml. Boleslav 8:0 (2:0), II. liga bajnoki mérkőzés. ::A 33. sz. sakkrejtörő A 33. sz. fejtörő. M. Wróbel (Varsó) „Western Moming News" 1932, I. díj: Világos lép és 2 lépésre mattot ad. m i 11! * • H m Ií SjB m\ J* A. B­á m m s m i • ' Ä 1 xf&lfli ďHi !l m Ellenőrző jelzés: Világos: Kdl, Vd5, Ba5 I és d7, Fc8 és f2, Hb6, gyalogosok: a4,­• • a6, c4 és e4 (11 báb) Sötét: Ka7, Va8, Bc7 ;; és d3. Fb8 és c6. He8 (7 báb). A meg­• • fejtés beküldésének határideje: április 29. ; [Megfejtések az Új Szó szerkesztőségének '' címére küldendők „Sakk" ' megjelöléssel. '' A helyes megoldást beküldök között min­den héten könyveket sorsolunk ki, to­vábbá állandó létraversenyt vezetünk — negyedévenkénti kiértékeléssel. A 31. számú (Schóor László) feladvány • •helyes megfejtése 1. Hc6! Hat teljesen sza­'; batos változat mindössze 9 bábbal, melyek mind lényegesek, egyik sem helyettesít­hető gyalogossal! 1. Fh3:lra a Ffl fenye­getést Bc6 védi, sokan pedig Bcl-el vélték megfejteni a problémát (a Hd4 fenyege­téssel), de erre Bd6! következhet. Az e heti nyertesek: Mlynáräk Tibor, Pozsonypüspöki, Podzáhradná u. 321. Ka­locsay Tibor, Léva, Kukučín u. 33 és Jozef Hriňo ml. Kópčany 59. p. Budkovce, mi­', | ehalovcei járás. Mint már korábbi rovatainkban közöltük, a 30. számú fejtörővel kiértékeljük az idei első negyedévi létraversenyt. Összesen több mint 120 állandó fejtőt tartunk nyilván, és hétről hétre többen kapcsolódnak be a létraversenybe. Ez természetesen meg­nehezíti a megfejtők nevének, illetve a lét­raverseny állásának gyakori közlését — amit többen kértek. A létraverseny állása a 30. sz. fejtörővel bezárólag: 53 pont: Jánoss Jenő, Kassa, Rázusova 59. 49 pont: Gábor Lajos, Szelőce 33. 48 pont: Antal Sándor, Bratislava, Višňová cesta 145. 44 pont: Koncz Ernő, Farnad 38. 42 pont: Hátas Péter, Galánta, Okenka István. Tirinda László és Veres Pongrác, Vághosszúfalu. 41 pont: Fejes János, Tor­naija. 39: pont: Hlavatý Sándor, Somorja. 38 pont: Molnár Lajos, Bratislava és Sza­bó Antal Ojbars. 36 pont: Ph. Mg. Abonyi Endre, Zselíz és Boros János. Szelőce. 35 pont: Trnka István, Csitár és Korim Jó­zsef, Losonc. 33 pont: Gaján József, Sze­pesváralja. 32 pont: Hlavatý Zoltán, Somor­ja. 24 pont: Nagy Károly, Léva. 22 pont: Kiszely Árpád Jolsva, Sántha Zs. Losonc, Ba­nyai F. Léva, és Hlédik P„ Vágsellye, 21 pont: Göbl Károly, Stósz és Čsákv Gá­bor, Üstí nad Labem. 19 pont: Czucz Kál­mán, Tejfalu és Gajdos István, Bős. 18: pont: Horváth Imre. Galánta, Szabosi Tibor, Gömörhorka és Köteles János, Péder. 17 pont: Kovács Bálint, Taj ti és Székely István, Csallóközaranyos. 16. pont: Krokhely Já­nos, Péder, Matus Pál, Magymagyar és Spalek József, Bratislava. 14 pontf Fukács Nándor és Fukács József, Nagydaróc, ÖIlös Dezső, Apácaszakállas. 13 pont: Sándori László, Losonc. 12 pont: Domonkos Ist­ván, Dercsika, Hlavatý Sándor, Vágsellye és Hauser Jenő, Nagybalog. 11 pont: Gut­ta Márton, Gömör. 10 pont: Ádám Barna, Péterfalva, Gáka Gyula, Feled és Siska János, Pelsőc. 9 pont: Lelkes Ferenc, Bá­torkeszi, Nagy Sándor, Nagymegyer, Nagy Lajos, Nagymegyer. 8 pont': Asbóth József, Dunamocs, Cziriák Vince, Nagydaróc, Far­kas József, Szelőce, Kotoč Erzsébet, Prá­ga, Mede Vilmos, Jozefu Dú' és Tóth János. Losonc. 7 pont: Prisztics Júlia, Érsekújvár, Majoros András, Gömör, Lyó­csa Károly, Szepsi és Molnár Tibor, Bra­tislava. 6 pont: Magyarics Gyula, Kar.viná, Nagy Géza, Gúta, Mócz János, Losonc, Szabó János, Somorja, Török Sándor, Ekei és Szabosi András, Gömörhorka, stb. A létraverseny első négy helyezettje jutalomban részesül. A múltkori kiértéke­léssel szemben a győztesek ez alkalommal nem vesztik el összes pontjaikat — csu­pán 20—20 pontot írunk le az első négy­nek ! Delmár Gábor * Moszkva: A szovjet labdarúgó­bajnokságban eddig öt fordulót ját­szottak és a tabella élén a moszkvai Dinamó áll 7 ponttal. Ugyancsak 7 pontja van a moszkvai Lokomotívá­nak, Szpartaknak és a Torpedónak, de ezek gólaránya rosszabb. Az 5-ik he­lyén a kijevi Dinamó áll 6 ponttal. Vasárnap, április 20. A BRATISLAVAI MOZIK MCSORA HVIEZDA: Árny és fény (francia) 16, 18.15, 20.30, SLOVAN: A nagy fordulat (szovjet) 16.30, 18.45. 21.00, POHRANIČNÍK: Jeka­'verina Voronyina (szovjet) 16.15, 18.30. 20.45, PRAHA: A tisztességes tolvaj (szlovák) 10.30, 14.00, 16.00, 1815, 20.30, METROPOL: ' Forró mezők (maqvar) 14, 16. 18.15, 20.30. DUKLA: A kormány tag­ja (szovjet) 16, 18.15, 20.30, LUX: Juha (finn) 16, 18.15, 20.30, PALACE: Szeren­csés utat (szovjet) 18, 20.45, LIGA: Dani (magyar) 15, 19.30, 21.45. Kis filmek be­mutatója: 10, 14.30, OBZOR: A fiú (szov­jet) 18, 20.15. Gyermekelőadás: A rossz viharról (szovjet) 10.30. MLADÝCH: A gő­gös hercegnő (cseh) 10,30, 14, 16, STALIN­GRAD: A végállomáson (cseh) 18, 20. MÄJ: Liana (szovjet) 18.15, 20.30. Rövid filmek délelőtt 10-től 15.30-ig. POKROK: Gyógyulás (német) 17.45, 20.15. Gyermek­előadás: Kutyászek és Kutyilka (cseh) 14. Aktualitások 10-től 14 óráig. ISKRA: Pro­lóg (szovjet) 18, 20. Gyermekelőadás: A fe­hér puli 15.30. A BRATISLAVA] SZÍNHÁZAK MOSÓRA NEMZETI SZlNHÁZ: Meséről mesére (14). Bajazid bég (19). HVIEZDOSLAV SZlN­HÁZ: Aratóünnepi kaland (14), Galilei éle­te (19). ÜJ SZÍNPAD: A herceg és a koldus (14) Gül Baba (19). ZENÉI SZÍNHÁZ: Beethoven zongoraszonátái (19.30). A KASSAI MOZIK MOSÓRA SLOVAN: A becsületes tolvaj (szlovák). ÚSMEV: Az Uljanov-család (szovjet) TAT­RA: Az utolsó paradicsom (olasz), PARTI­ZÁN: A nagy atamán (szovjet). A KASSAI ÁLLAMI SZÍNHÁZ MOSÓBA Coppélia (14.30). Az első ünnepnap (19) A KOMÁROMI MAGVAR TERÜLETI SZÍNHÁZ MOSÓRA Szepsi: Ármány és szerelem (19.30). A BRATISLAVA! TELEVÍZIÓ MOSÓRA 10: Gyermekműsor. 11.30—12: Mezőgaz­dasági műsor. 19: Híradó. 19.30: Mi újság a színházakban. 19.45: Útleírás (film) 20.15: 1905-ös év (szovjet film) 21:15: Sport­műsor. (A szerkesztőség nem felel az eset­leges miisorváltozásért.) IDŐJÁRÁS Derűs idő. Szlovákia északi részén fel­hőátvonulások, a hegyes vidéken eső: A várható legmagasabb nappali hőmérséklet Dél- és Délnyugat-Szlovákiában 12—16 fok, másutt 10—14 fok. Enyhe északkeleti szél. „03 JZÖ", kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottsáci Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőséa: Bratislava. Gorkého u. 10, sz., Telefon : 547-16, 351-17. 252-61. — főszerkesztő: 352-10. — főszerkesztő-helyettes: 262 77. — titkársüa: 326-39 — sportrovat: 325 89 Kiadóhivatal- Bratislava. Gorkého 8. telefon: 337-28 Előfizetés' dil havonta Kös 8,—. Terjeszti a Posta Hirlapszolgllata Megrendelhető minden oostalvvatalnál és kézbesítőnél Nvomás: Pravda. Szlovákia Kommunista Pártja Központi A-753558 Bizottsáqának kiadóvállalata. Bratislava.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents