Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-18 / 107. szám, péntek

Yildg proletárjai, egyesüljetek J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1938. április 18. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 107. szám A BÉKE KÖLTSÉGVETÉSE A nemzetgyűlés kedden és szer­dán két létfontosságú kérdésről tárgyalt — az atomfegyverkezés veszélyének elhárításáról és az állami költségvetésről. Arról tár­gyalt tehát, hogyan kell biztosí­tani a békét, a békés építőmun­kát, hogy életünk egyre jobb és jobb legyen. Jóllehet e két kérdést az ülés napirendjére az események fejlődése állította, mégis elválaszt­hatatlanul összefüggnek egymással, egy és ugyanazon dolognak két ol­dalát képezik. Költségvetésünket, általában egész jobb életünket, a termelés fejlesztését és mindazt, amit a költségvetés számadatai kifejeznek — csupán békében ér­hetjük el. A költségvetés teljesíté­sével, hazánk továbbfejlesztésével a békét rendkívül megerősítjük. Ezért népünk nem maradhat kö­zömbös aziránt, ami ma a világ­ban történik. Az atom- és hid­rogénbombával folytatott játék az emberi életek millióinak kockára tételét jelenti, az emberiséget óriási eszközöktől fosztja meg, amelyeket a hazárdjáték céljaira fordítanak. Hosszú idő óta tanúi és tevé­keny támogatói voltunk a Szovjet­unió atomveszély elhárítására irá­nyuló javaslatainak és saját kez­deményező lépéseket is tettünk. Most, amikor a Szovjetunió a meg­egyezésre tett eredménytelen kí­sérletek után maga folyamodott tkthez és elhatározta az atom­és hidrogénfegyverekkel való kí­sérletezés beszüntetését, lelkesen üdvözöljük e tettét és készek va­gyunk minden erőnkből támogatni azt. Ugyanakkor nem nézhetjük hallgatással Nyugat-Németország atomfelfegyverzését. Vannak már tapasztalataink és ki tudjuk szá­mítani, ki ellen akarják elsősorban irányítani e fegyvereket. Sajnálatos azonban, hogy Franciaországnak és a NATO többi európai tagállamai­nak kormányai már nem emlé­keznek arra, hogy a közelmúltban ugyan más fegyverek, de ugyan­abba az irányba céloztak, de az­után megfordultak és Franciaor­szágban, Belgiumban és másutt is elsültek. Amikor kedden a képviselők a a nemzetgyűlésnek Nyugat-Német­ország atomfelfegyverzésével kap­csolatos nyilatkozatáról, valamint a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ valamennyi parlamentjéhez intézett, az atom- és hidrogénfegy­verkísérletek beszüntetésére tett felhívására szavaztak, velük együtt szavazott hazánk egész népe. Az 1958. évi állami költségvetés is, amelyet szerdán hagytak jóvá, teljesen megfelel békés politikánk elveinek. Erről mindenkit meg­győz a fő számadataira vetett te­kintet. Emelkednek a gazdaságra, valamint a kulturális és szociális intézkedésekre fordított kiadások és csökkennek a védelemre és biz­tonságra, valamint a közigazgatás­ra előirányzott kiadások. A szocia­lista szektorokból származó bevé­telek gyorsabban emelkednek, mint a lakosságtól eredő bevételek, az állami költségvetés — mint min­den évben — felesleggel zárul. Mindez a gazdasági stabilitás, az emberek szükségleteinek szüntelen növekedése és e szükségletek ki­elégítéséről való gondoskodás, a békés országépltés jele. Az állami költségvetés amellett, hogy megbízható iránymutatója az ország pénzügyi gazdálkodásának, számunkra a tanulságok forrása is, gyakorlati gazdasági.iskola. Az állami költségvetésből csak annyit adhatunk ki, amennyi pén­zünk van, amennyit teremtünk. A másik kérdés az, milyen hasz­not hoznak a kiadott eszközök. A pénzügyi gazdálkodásnak mindig két oldala van: az első az eszkö­zök kialakításának hatékonysága, a másik pedig hováfordításuk cél­szerűsége és gazdaságossága. Sem az egyikkel, sem a másikkal nem lehetünk még elégedettek. A be­vételek fő forrása a szocialista szektor. A termelés növelésének és ezáltal az eszközök kialakítá­sának döntő tényezője itt a mun­katermelékenység. A munkaterme­lékenységnek az iparban 4,6 száza­lékkal kell az idén növekednie és a termelés növelésében 59 száza­lékkal kell részt vennie. A munka termelékenységének növelését nemcsak az élő munka gazflaságos ráfordításával, hanem a holtmunka eredményeinek gaz­daságossá tételével érjük el. Ezért nagy jelentőségű a vállalatok, mint pl. a butovicei Tatra vagóngyár mozgalma, amelyben kötelezik ma­gukat, hogy az önköltségek ter­vezett színvonalát a termelt áru­cikkek értékének minden egyes koronája után egy fillérrel csök­kentik. Az ipar új szervezése, a tervezés és a pénzügyek új módszerei két­ségtelenül hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkatermelékenység kér­déseinek nagyobb figyelmet szen­teljenek. Az állam gazdálkodásának, mint már mondottuk, másik oldalát az eszközök célszerű és gazdaságos hovafordítása képezi. Az állami költségvetés kiadási tételeiben nagyság szerint a második helyen állanak a kulturális és szociális intézkedésekre fordítottt kiadások. Ezek alatt azokat a szolgáltatáso­kat értjük, amelyekben a lakosság teljesen ingyenesen vagy csak a költségek részleges fedezéséért részesül. Nem vitathatatlan, hogy ez a társadalmi fogyasztás nálunk magas színvonalon áll. Hogy el­képzeljük ennek nagyságát, vegyük figyelembe azt a tényt, hogy ez meghaladja a személyi fogyasztás, a fizetett szolgáltatások és a la­kásépítés színvonalát. Egyre gyak­rabban beszélünk most arról, hogy ezen a szakaszon is megtakarítá­sokra kell törekednünk. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy kisebbre akarjuk szabni az anyagi eszközö­ket, ellenkezőleg, ezek a múlt év­vel szemben 4,8 százalékkal nö­vekednek. A takarékosság értelme az eszközök jobb felhasználásában rejlik: ugyanannyi pénzért több szolgáltatást nyújtani az,emberek­nek. E problémával szorosan össze­függ a nemzeti bizottságok szere­pe. Az iskolaügy, a kultúra, az egészségügy és a lakásgazdálkodás terén e célokra fordítandó költség­vetési kiadások 89 százalékáról közvetlenül ők döntenek. Ez helyes így, hisz a nemzeti bizottságoknak, a nép közvetlen képviselőinek a legnagyobb érdekük a pénzössze­gek hasznosítása. A nemzeti bi­zottságok ugyancsak közvetlenül irányítják népgazdaságunk oly fontos szakaszait, mint a mező­gazdaság, helyi gazdálkodás, álta­lános építkezés. így a nemzeti bi­zottságok kezére óriási értékeket bízunk és munkájuk egyik legfon­tosabb része a termelésről való gondoskodás. Költségvetésünk még számos to­vábbi tanulsággal szolgál. Ezért helyénvaló, hogy az ipar, a mező­gazdaság, valamint életünk összes többi területeinek minden egyes dolgozója megismerkedjék vele és meggondolja, hogy ő és kollektí­vája hogyan járulhat a legjobban hozzá az állami költségvetés sike­res teljesítéséhez hazánk és a béke javára. Befejeződött a nemzetgyűlés ülése k nemzetgyűlés fontos törvényjavaslatokat tárgyalt meg és hagyott jóvá A nemzetgyűlés tavaszi ülése befejezése előtt megvi­tatott és jóváhagyott néhány további törvényt, illetve eddigi törvények módosítását és kiegészítését. Elsősorban megvitatta és jóváhagyta a kultúremlékek­ről szóló törvényt, amelyről Šafarik képviselő tartott beszámolót. Ezzel a ponttal kapcsolatban Kahuda elvtárs, iskola- és kulturális ügyi miniszter is szót kért. A nem­zetgyűlés azután meghallgatta Táborský képviselő beszá­molóját a kormánynak a tűzbiztonságról szóló törvény­javaslatáról, és Pavefka képviselő felszólalása után egy­hangúlag jóváhagyta a szóban forgó törvényt A nemzet­gyűlés tárgysorozata további pontjaként foglalkozott a gyerekek örökbefogadására vonatkozó előírások módo­sítására vonatkozó törvényjavaslattal. E módosítások — melyekről Štefánik képviselő tartott beszámolót és ame­lyekkel a vita során Procházková képviselő foglalkozott — értelme az, hogy az eddiginél jobb feltételek alakul­janak ki azok számára, akik gyereket akarnak örökbe­fogadni, továbbá az is, hogy az ilyen gyerekek az eddi­ginél nagyobb védelemben részesüljenek és jogi helyze­tük a jövőben azonos legyen a szülők saját gyermekeié­vel. A nemzetgyűlés azután jóváhagyta a főkönyvelőkre, valamint a nyilvántartási szolgálat szervezésére vonatko­zó előírások hatályon kívül helyezésére vonatkozó tör­vényt, valamint a Csehszlovák Vöröskeresztről szóló törvény modosítását is. E pont megtárgyalásával véget ért a nemzetgyűlés ülése. Emberségesebb világér t Meqnyílt a brüsszeli viláqkiállílás Csütörtökön, április 17-én délelőtt valamennyi látogató előtt megnyíltak a brüsszeli világkiállítás kapui, amelynek fö eszméjét az embersé­gesebb világért jelszó fejezi ki. A ki­állításnak tehát azt kell bemutatnia, arról kell elképzelést adnia, amit az emberiség eddig végzett, annak érde­kében, hogy a világ emberségesebb legyen és ebből hogyan vették ki ré­szüket az egyes nemzetek és államok. A kiállítás megnyitásának hivata­los szertartása délelőtt kezdődött meg az auditórium nagytermében, ahol je­len voltak a belga kormány, a belga királyi család tagjai és külföldi vendé­gek. A fópalota előtti nagy kiterje­désű Belga-téren gyülekeztek a láto­gatók tömegei. A fópalota homlokza­tán világoskék alapon a békegalamb, valamint a szabálytalan ötágú csillag látható — a világkiállítás jelképe. Baudouin belga király, akinek védnök­sége alatt tartják a kiállítást, a pa­lota előtt jelképes görög tüzet gyúj­tott meg. Ugyanekkor a kiállítás te­rülete felett ötven lökhajtásos repülő­gép repült át B-bettít formálva. Ez­után három sávot rajzoltak az égre a belga nemzeti színeket jelképezve. Hogyan folynak első A TOM VILLANYERŐMŰVÜNK ÉPÍTÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI Kristian Kostovský mérnök, a Bohunicei Atom­villanyerőmü nemzeti vállalat igazgatójának műszaki helyettese az első csehszlovákiai atomvillanyerőmü építésének előkészületeiről a következőket mondotta a ČTK tudósítójának: — Az 1956. évi orszá­gos pártkonferencia hatá­rozata szerint szükségessé vált hazánkban az atom­villanyerőmü építése. Szlo­vákiában a villanyáram­fogyasztás mérlege passzív, mert nem áll rendelkezés­re elegendő nagyságú tü­zelöanyag-aiap, amely ,nagy hőerőművek épitését tenné lehetővé. Az új atomvil­lanyerőmü kapacitása 150 megawatt lesz és ezért jelentős mértékben meg­javítja az energetikai hely­zetet. Villanyáram-ellátási szempontból szükségesebb lenne az atomerőmüvet Kelet-Szlovákia térségében felépíteni, de a jobb geo­lógiai, hidrológiai, meteo­rológiai és más feltételek­nek megfelelően első atomvillanymüvünk a bra­tislavai kerületben épül fel. Az építészeti dolgozdk már ebben az évben meg­kezdték a munkát a lakó­telep, a szükséges utak, iparvágány és más objek­tumok építésén. A tervek már készen állnak a jövö évi munkára is. Az atomvillanyerőmü műszaki berendezésének terveit a Szovjetunióban készítik. A szovjet szak­emberek különös készség­gel segítenek atomvillany­erőmüvünk építésében. Első atomvillanyerőmü­vünk építésénél nehezen beszélhetünk csak azokról az újdonságokról, amelye­ket a tervezésnél hasz­náltunk fel. Ugyanis csak­nem minden új módsze­rek szerint készül, mert a világon még sehol nem ké­szítettek annyi prototípust, hogy az egyes berendezé­seket vagy alkatrészeket megfelelően összehasonlít­hatnánk A tervezésnél mindenekelőtt olyan prob­lémák megoldásával keliett foglalkoznunk, amelyek a villanyerömü építésének gazdaságosságával függnek össze. Az angliai Calder Hallban felépült atomvil­lanyerőmü hatóanyagának nyomása a primáris kör­zetben csak 13 atmoszfé­rát tesz ki, nálunk 60 at­moszféra nyomást veze­tünk be, amivel jelentősen növeljük a hűtés hatását és gazdaságosabbá tesszük az üzemmenetet. Jelentős változtatásokat javasol a bratislavai Hegesztési Ku­tatóintézet a reaktoron és a gőzfejlesztő generátoro­kon. Ha megvalósítjuk ku­tatóintézetünk dolgozóinak javaslatait, ezek jelentő­sen csökkentik a termelési költségeket. Meg kell em­lítenünk a plzeňí V. I. Le­nin Müvek konstruktőrjei­nek munkáját is, akik a gépi berendezést fogják el­készíteni. Ebben až üzem­ben már az újítások egész sorát nyújtották be a vil­lanyerömü berendezésének részleteivel kapcsolatban. feladataink megvalósí­tásánál több nehézségbe ütköztünk, mert a terve­zés, de a konstrukció és a termelés is olyan prob­lémák előtt áll, amelyek­kel eddig nem találkozott. Hiszen csak arra, hogy meghatározhassuk, milyen legyen a reaktor, nagyon sok és nagyon költséges próbára volt szükség. Délben 14 órakor ünnepélyesen meg­nyitották hazánk pavilonját, amelyet František Adamek, a kiállítás főbiz­tosa átadott dr. Joszifnak, Csehszlo­vákia belgiumi követének. Rövid be­szédjükben mindketten hangsúlyozták, hogy brüsszeli kiállítási pavilonunk és a benne levő összes kiállítási tár­gyak — technikai és művészi alko­tások — népünk vágyait és az em­beriség szolgálatára irányuló törekvé­seit dokumentálják. Ezután felolvasták Karel Poláček miniszterelnökhelyettes üdvözlő levelét, ameljjet dolgozóinknak a brüsszeli kiállításra küldőit. Ezzel egyidejűleg megnyílt a szovjet pavilon is. Kiállításunk figyelmet keltett már a hivatalos megnyitás előtt is. A kíván­csi látogatók mellékbejáratokon át ju­tottak a pavilonba, hogy megtekint­hessék a kiállított anyagokat. A mi pavilonunk ugyanis azon kevesek közé tartozott, amelyek idejében elkészül­tek. Nem mindennapi ízlésű kiállítása, a munkások és művészek munkája tö­kéletes összhangot alkot. A pavilon vonzza a vendégeket realitásával és valóban egyedülálló kiállítási tárgyai­val. Vezetőink, akik a külföldi vendé­geket kísérik, elmondják, hogy a lá­togatókat mennyire meglepi pl. a trak­torgyártás növekedése hazánkban, a villanyáramtermelés és a szénfejtés emelkedése, amint azt a statisztikák szemléltetően bemutatják. Gépeink is figyelmet keltenek. A plzeňi Lenin­üzemek óriási horizontális fúrógépe, hegesztőkocsi, finom optikai műszerek, mindezek a kiállítási tárgyak nagy fi­gyelmet kellenek. A 90—150 cm-es falakkal rendelkező nagy betonbunker, amelyben a betakron működik, amely­lyel a fémtárgyak szerkezetét vizs­gálják, nagy elismerést vált ki a lá­togatókból. Csehszlovákia — melynek földjében urán található — ezzel a műszerrel bebizonyítja, hogy azt a forrást, amely szolgálhat jó és rossz ügyet, békés célokra, valóban embe­ribb világ érdekében használjuk fel. A látogatók többségét meglepi az, hogy a kis Csehszlovákia ilyen szép és nagy pavilont állít ki, és hogy ily nagyszerű dolgokat termelünk. Meseautón Brüsszelbe Valóban meseautónak mondható a Skoda 706 RTO tár­sasgépkocsi, amely ezekben a napokban kezdte meg a személyszállítást Prága és Brüsszel kőzött. A világkiállí­táson ez az autóbuszunk korszerű berendezésével bizo­nyára jól fogja képviselni autóiparunkat. Néhány adat a Skoda 706 RTO berendezéséről: A le­hajtható ülésekbe mikrofon és hangszóró van beszerelve. E berendezés segítségével utazás közben az utasok egy­más között, vagy a gépkocsivezető mellett ülő idegenve­zetővel beszélhetnek. A berendezést kezelő informátor előtt rádióvevőkészülék és magnetofon van. Az autóbusz­ban van ruhatár és büfé, amely hideg és meleg ételeket, italokat szolgál fel. Különlegességnek számít a televízió, amelyen esti utazásnál 12 adóállomás műsorát követhetik az utasok. A kocsi karosszériáját Diblík mérnök tervezte, az elkészítésén részt vett a Vysoké Mýt o-i Karosa, a strašnicei Tesla és további üzemek. Ezen a képen jól látható fent középen a televíziós képtükre, amelyen Prága, Brüsszel és a közbe eső állomások műsora látható. vevő adó­Ilyen a világkiállítás egyik kiállítási tárgyát képező 706-os. inán magyaráz az idegenvezető, in­un kezeli a rádiót, magnetofont és gombnyomásra beállítja a kívánt mű­sort. K. Mevald (CTK) felvételei. i

Next

/
Thumbnails
Contents