Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-17 / 106. szám, csütörtök

I N. Sz. Hruscsov fogadta V. Dividoi Külügyminiszterünk az Ukrán és a Bjelorusz SZSZK-ba látogat Moszkva (ČTK) — N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Jizottságának első titkára és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke április 15-én fogadta Václav Dávidot, a Csehszlovák Köztársaság külügyminiszterét és baráti beszélgetést folytatott vele. A beszélgetésen jelen volt A. A. Groniko, a Szovjetunió külügyminisztere, J Vošahllk, a Csehszlovák Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint A. I. Gorcsakov, a Szovjetunió külügyminisztériuma IV., európai osztályának főnöke. A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügymilisztere április 15-én fogadta Václav Dávidot. a Csehszlovák Köztársaság külügyminiszterét, akivel eszmecserét folytatott. Andrej Gromiko. a Szovjetunió külügyminisztere Václav Dávid csehszlovák külügyminiszter tiszteletére április 15-én ebédet adott. A vendégek között megjelent Jaromír Dolansky, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének első helyettese és Jaromír Vošahllk,' a Csehszlovák Köztársaság moszkvai nagykövete. Szovjet részről az ebéden részt vett A. Arisztov. A. Mikojan, N. Patolicsev, N. rriub'n (•-• mai hivatalos személyiségek. Moszkva (ČTK) — Václav Dsvid külügyminiszter és kísérete szerdán repülőgépen Moszkvából elutazott az Ukrán és Bjelorussz SZSZK meglátogatására. A külügyminiszter e látogatással a szövetségi köztársaság külügyminisztere meghívásának tesz eleget. Václav Dávid külügyminiszter kíséretében van N. T. Firjubin, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese és dr. I. Kopecký, a Csehszlovák Köztársaság •romiko elvtárs fogadja külügyminiszterünket, Václav moszkvai nagykövetségének tanácsosa. )avid elvtársat K. J. Vorosilov t ívirita A FÜGGETLEN AFRIKAI ORSZÄGOK ÉRTEKEZLETE ELNÖKÉNEK Moszkva (ČTK) — A szovjet Sajóban közölték K. J. Vorosilov azon áviratának szövegét, amelyet az af•ikai független államok' értekezlete ilnökéhez intézett. A távirat a többi cözött így hangzik: Az afrikai független országok első irtekezlete megnyitásának alkalmából iz afrikai országok nemzeteinek — ímelyek képviselői Akkrában jöttek issze —, őszinte jókívánataimat feezem ki és kérem, tolmácsolják a izovjetunió népeinek üdvözleteit és ókívánatait ezen országok nemzeteitek. Az értekezletnek kívánom, sikereen oldja meg feladatait aa afrikai íemzetek, valamint a világbéke érdelében. j Az Eisenfcovnr-chktrna Cibanoni hatása Damaszkusz (ČTK) —.Az A1 Ifa libanoni lap április 14-i számában közölte Adel Oszejrannak, a libanoni parlament elnökének nyilatkozatát, aki bírálta a jelenlegi libanoni kormányt és Kamii Samun elnök politikáját. Megállapította, hogy az úgynevezett Eisenhower-doktrina semmi jót nem hoz Libanonnak és Kamii Samuvnak, az elnöki tisztségben való megerősítése ellentétben állana Libanon érdekeivel. Az Eisenhower-doktrina komoly kárt okozott Libanonnak, már azért is, hogy kettészakította Libanon népét és az országban vérfürdőt és elégedetlenséget ok%zott. Az Eisenhowerdoktrina ezenkívül Libanont elszigetelte arab testvéreitől és az arab államok elleni összeesküvések támaszpontjává tette. A mindennapi kenyér BRAUER, hamburgi polgármester lemrégen kijelentette, tjogy Hamiurgnak „mindennapi kenyere" a Ke3t-Európa országaival folytatott keeskedelem. Ogy véljük, hogy ez nemcsak lamburgra és Nyugat-Németországra rvényes. A kapitalista országok keeskedelmi kapcsolatai a szocialista ábor országaival „mindennapi keyérként" szükségesek a bizalom 'gkörének megteremtésére Európáan, a „hidegháború" felszámolására s a különböző társadalmi rendszerű rszágok békés egymás mellett élése altételeinek létrehozására. Ez irányán új jelentős lépés a Szovjetunió s a Német Szövetségi Köztársaság özött megkötött áracsereforgalmi gyezmény, valamint a két ország özötti általános kereskedelmi és sngerhajózási megállapodás. Ezeket az egyezményeket a múlt éten parafálták Moszkvában hoszzas, több mint nyolchónapos táryalások után, amelyek nem egy krikus pillanatot éltek át. Azok a kőik, amelyeknek érdekük „a hidegáború" felszínen tartása, meg akarik akadályozni, hogy a két ország özött a gazdasági kapcsolatok kibőítésére kerüljön sor. Nyugat-Németrszágnak más szerepet szántak, lint amilyen a Szovjetunió kereskeelmi partnerének szerepköre. Nyuat-Németországban a Szovjetunió s a szocialista tábor elleni európai atonai fő támaszpontot akarják létshozni. Ezért kísérleteket tettek arä, hogy a Német Szövetségi Köztársság és a Szovjetunió közötti moszkai tanácskozásokat oda nem való robiémák felvetésével akadályozzák. Végül azonban megállapodás jött *re a repatriácíó kérdésében is, amisr ä Német Szövetségi Köztársaság üldöttsége kénytelpn volt azon német emzetiségű szovjet polgárok „reatriálási" provokatív követelését sszavonni, akikre a Szovjetunió egy iszének a fasiszta katonaság részé>1 történt ideiglenes megszállása éjén német állampolgárságot kény;erítettek. A szovjet-nyugatnémet kereskedelmi jyezményt, amelyet Bonnban a szovjet kormány tagjának jelenlétében e napokban fognak aláírni, bizonyos amerikai körök nagyon kedvetlenül fogadtak. A nyugatnémet gazdasági körök azonban örömmel és hálával köszöntik az egyezmény parafálását. A HOSSZÚLEJÁRATÚ kereskedelmi egyezmény feltételezi, hogy 1960-ban a két ország közötti árucsereforgalom eléri az 1 milliárd 200 millió rubel összeget, ami a tavalyinak kétszerese. Ez tehát jelentős emelkedés. Azonban távolról sem érték el -azt a szintet, amelyet a német-szovjet kereskedelmi kapcsolatok mutattak Hitler uralomrajutása előtt, amikor a német kivitel 11 százaléka a Szovjetunióba irányult. A kereskedelmi korlátozások politikája, amellyel az USA reakciós körei a Szovjetuniót akarták sújtani, a korlátozások kezdeményezőit és követőit érte. Az embargo politikájának következménye a szocialista tábor országai közötti gazdasági együttműködés megszilárdítása, valamint ezen országok kereskedelmi kapcsolatainak csökkenése volt a nyugateurópai államokkal. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kereskedelmi egyezmény azonban megmutatja, milyen nagyok a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem fejlesztésének lehetőségei, amely kapcsolatok nemcsak a részt vevő államok, hanem az európai béke javára válnak. A Frankfurter Rundschau véleménye szerint ez az egyezmény „kikényszerítette, hogy a keletellenes agreszszív német politikának előretolt állásait messze visszavonták." Megmutatkozott, hogy az erőpolitika szemszögéből nem lehet tárgyalni a Szovjetunióval. ÉS IGY, MIALATT a bonni és washingtoni atomstratégák a nyugatnémet lakosság körében igyekszenek elhinteni a gyűlölet magvát a Szovjetunió irányában, a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény nagy lépés a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti jobb kapcsolatok megteremtéséhez, amilyen kapcsolatokra igazán szükség van Európában a bizalom légkörének megteremtése és a béke megszilárdítása szempontjából. Gailfard rosszul számított Megbukott a francia kormány GAILLARD A BOURBONPALOTÄBAN a Gaillard-kormány sorsa a nemzetgyűlésben múlt év novemberétől ez év áprilisáig 11szer forgott kockán. Gaillard eddig mindig átjutott a bizalom kérdésének kőszirtjei között, mert a burzsoá pártok többsége beleértve Mollet szocialistáit is azt állította, hogy Franciaország jelenleg nem engedheti meg, hogy kormányválságba kerüljön. Amikpr azonban Gaillard kormányának létezését a nemzetgyűlés rendkívüli ülésén 12. ízben tette kockára, — a tét nem sikerült. Mégpedig nem azért, hogy Franciaország már „megengedhetné magának a kormányválságot", hanem azért, mert á kormány és a nemzet érdekei között fennálló ellentétekhez hozzájárultak még a kormánypártok közötti vitás kérdések. Amikor a nemzetgyűlés Gaillardnak a francia-tuniszi kapcsolatokról szóló interpelláció elhalasztására vonatkozó határozatáról szavazott, amelynek a bizalmi szavazás jellege volt, — a francia kormány megbukott. A kormány kebelében nyílt ellentétekre került sor már azelőtt az angol-amerikai „közvetítéssel" kapcsolatban. Murphy és Beeley közvetítők segítségével kellett volna megoldani a francia-tuniszi konfliktust, amely a Szakiét Szidi Jusszef tuniszi falu bombázása folytán keletkezett. A közvetítéssel meg akarták könnyíteni a Franciaország és Tunisz közötti közvetlen tárgyalások megkezdését. A francia burzsoázia, főképpen azonban gyarmatosító körei a „közvetítés" köpenyege alatt a közvetítők azon törekvését sejtették, hogy a franciákat kiszorítsák Észak-Afrí-' kából, Franciaország hasonló tapasztalatra tett szert már Dél-Vietnamban is. Ez a gyanúsítás különösen akkor vert erősebb gyökeret, amikor közölték „a közvetítési jó szolgálatok" eredményét. Ez a többi között abban rejlett, hogy a francia-tuniszi kapcsolatok újrafelvételének alapját a francia haderők eltávozásának kellett volna képeznie, Tunisz valamennyi területéről Bizertán kívül. Ezenkívül feltételt képezett a tuniszi repülőterek „semleges" ellenőrzése, amely repülőtereket eddig a francia haderők tartják kezükben. Franciaország közvéleménye „a tárgyalások ezen alapjában" a pozíciók kiürítésének előkészítését látja, hogy azokat az amerikaiak vegyék át. A kormány kebelében az ellentétek akkor értek tetőfokra, amikor a „jó szolgálatok" eredményét közölték. A függetlenek pártjának miniszterei lemondással fenyegetődztek, ha a kormánytöbbség elfogadja az amerikai-angol tárgyalási alapot. A GAILLARD KORMÁNYA három Hazugságok a tiszta bombáról 1954. MÄRCIUS 1-ÉN a Csendes-óceáni Bikini szigeten hidrogénbombát robbantottak, amelynek következtében 150 kilométernyire a ..tilos övezettói" 23 japán ha'lászra rádioaktív hamu hullott. Most is, négy év után a Csendes-oceánon továbbra is vannak tiltott vizek, mert az USA újból hidrogénbomba robbantási sorozatra készül. De e tilalom ellenére, a japán halászok egyikének halála ellenére dacolva az atomháborús uszítók őrületével a Marshall-szigetek felé ismét útra kelt egy hajó, a Golden Rule yacht. Azért megy oda, hogy az amerikai kormányt kényszerítse, hagyjon fel végre a nukleáris fegyverkísérletekkel, tovább folytatja útját annak ellenére. hogy a hírhedt amerikai atomenergiaügyi bizottság bejelentette, hogy a yacht legénységét letartóztatják. Kis és nagy tettek történnek az atomfegyverkezes e|leni tiltakozásul. Nincs ország, s talán már város sem, ahonnan ne hangzana el határozat és felhívás a kísérletek betiltására. Nincs ország, talán már nincs város sem, amelynek dolgozó népe, értelmisége, ne adna hálát a Szovjetunió kezdeményezésének, amely elsőként szüntette meg atomfegyverklsérletelt. Ez olyan példa, amelynek azonnal magával kell ragadnia mindazokat, akik a tartós világbéke ügyét komolyan veszik. A világ azonban ennek ellenkezőiéről győződik meg. Sem Amerika, sem Nagy-Britannia nem szándékoznak a Szovjetuniót követni. Az amerikai atomenergiaügyi bizottság gaztettének védelmére kieszelte a ..tiszta bombát". Szerényebben mondví „csökkent rádioaktív hulladékot okozó bombát". A „tiszta bomba" körül támasztott lárma nem újság. Olyan régi, mint a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére tett szovjet javaslat, vagyis hároméves. Az amerikaiak a Szovjetunió javaslatára akkor kb. abban az értelemben válaszoltak, hogy nem szüntethetik be nukleáris fegyverkísérleteiket, mert ezáltal megfosztanák magukat attól a lehetőségtől, hegy „tiszta bombát" vagyis kisebb ártalmas rádioaktív hulladékot okozó bombát állítsanak elő. Most, amikor a kísérletek beszüntetése oly sürgetővé vált, az amerikaiak ismét erősen hangoztatni kezdték" a tiszta bombát. De miről van szó? ..Durva támadásról azon törekvés ellen, hogy „józan meggondolást vigyenek be a nemzetközi eseményekbe" — amint Pauling amerikai tudós írta. A tiszta bombával folytatott csalás végül visszatükrözi az amerikai atomenergiaügyi bizottság munkáját is. elárulva e Váilalat igazi küldetését. R. E. Lapp a következőket írja: „Az atomenergiaügyi bizottság óriási vállalat, amelynek üzemköltségei meghaladják az évi kétmilliárd dollárt — azt az összeget, amelyet a háború alatt az eredeti atombombába fektetett összes beruházások képeztek." Az amerikai halálfegyverek gyára e sáfárkodó hátterének leleplezése nélkül is minden laikus előtt is világos, hogy a tiszta bomba értelmetlenség. „Igen. értelmetlenség" — jelentette ki Larocque belga külügyminiszter — „hisz mindenki tudja, hogy akármilyen atomháború piszkos volna és nem kímélne meg senkit sem." Lényegében ugyanezt beismerte Eisenhower elnök is, amikor kijelentette: „Teljes nyíltsággal tudatosítani kell, hogy jóllehet e bombákat tisztának nevezik, mégis tartalmazzák bizonyos százalékban azt, amit piszkos hulladéknak nevezünk." A bomba háborús fegyver, s mint ilyen mindig borzalmas és mindig piszkos s azt semmiféle Csendes-óceáni „tudományos" kísérlet sem teszi tisztábbá. Elég a háborús elképzelésekből; más, gyönyörű elképzeléseink vannak, házakat építünk, új városok növekednek fel, kihajt a vetés és dús termést akarunk, felnövekednek gyermekeink és továbbiak születnek és valamennyinek boldog életet akarunk biztosítani, ipart és vasutakat építünk, virágot gondozunk és aranyhalakat az akváriumban. Mi, az amerikai, az olasz, a német nép, általában valamennyi ország népe százszorta inkább csodáljuk meg a mesterséges holdakat, az atomvillanymüveket és jégtörőket, mint az atombomba tisztaságát vagy tlsztátlanságát. Az atomenergia bennünket, közönséges halandókat csak akkor csábit, ha az az ember javát szolgálja. S erre mennyi lehetőség van! Az egész világ használ ia fel úgy. ahogy a Szovjetunió kezdte: a béke és az emberiség jóléte érdekében. Mister Eisenhower parancsot ad az atomfegyverkísérletek beszüntésére, ha ... oldalról jövő nyomásnak volt kitéve. Az USA külügyminisztériuma, amely Franciaország kormányának ez év elején újabb dollárinjekciót adott, hogy ne omoljon össze nemzetgazdasága, most takarodót fújt. A burzsoá körök, amelyek szorosan öszszeforrtak a gyarmatosítással, erős kurzust követelnek Észak-Afrikában, még azon az áron is, hogy az algériai nép elleni háborút kiterjesztik Tuniszra is ... A baloldali programhoz hú erők, vagyis elsősorban a kommunista párt nemcsak az ellen szálltak síkra, hogy a francia kolonializmust az amerikai váltsa fel, hanem követelik a kormány politikájának alapvető megváltozását, olyképpen, hogy teljes mértékben megfeleljen a francia nép érdekeinek és ne a gyarmatosítók, vagy az amerikai monopóliumok érdekeit szolgálja. Elsősorban azt követelik, vessenek véget az algériai háborúnak, amely állandó feszültséqet okoz a francia-tuniszi kapcsolatokban. Követelik az algériai nép nemzeti függetlenségének elismerését. Ezen erők összecsapásánál a Gaillard-kormány bukása kikerülhetetlenné vált. A FRANCIA NÉP legszélesebb rétegei a Gaillard-kormány bukásáról szóló hírt megelégedéssel fogadták, mert ez a kormány viszonylagosan rövid életében (öt hónapon és 10 napon át) előidézte a dolgozók életszínvonalának romlását a létfenntartáshoz szükséges cikkek drágításával és a frank devalválásával. Francia területet bocsátott az amerikaiak rendelkezésére rakétatámaszpontokul és annyira uszályhordozója lett az USA-nak, hogy a Szovjetuniónak az atomháború kiküszöbölésére irányuló javaslatára csupán Washington állásDontját ismételte. Éppen abban az időben, amikor a Szovjetunió beszüntette a nukleáris fegyverkísérleteket, Párizsban cinikusan jelentették, hogy Franciaország rövidesen kipróbálhatja saját atombombáját. M. K. K. J. Vorosilov Lengye'országba utazóit Moszkva (ČTK) — Kiiment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke április 16-án kíséretével Varsóba utazott. A szovjet állam legfőbb képviselője a Lengyel Népköztársaság államtanácsának meghívására baráti látogatást tesz a Lengyel Népköztársaságban. ... sikerül előállítani a tiszta atombomba' és sikerrel végződnek a kísérletek (Neues Deatschland karikatúraja). Nemzeti szégyen AZ NSZK-BAN, a nyugati milliókkal megteremtett kirakat-országban egyre kevesebb a pénz a nép érdekét szolgáló intézményekre, eszközökre. Nem az államkassza ürült ki, csak éppen másra fordítják a súlyos milliókat; az esztelen fegyverkezés mindent felemészt. I A legendás hírű, gazdagnak híresztelt Nyugat-Németországban társadalmi gyűjtést hirdettek, amelynek öszszégéből szívoperációkhoz szükséges különleges készüléket akarnak venni. Az egész berendezés mindössze 160 ezer márkába kerül. De ilyesmire enynyi pénze sincs az államkasszának. Ellenben a Matador-rakétákat ész nélkül vásárolják Adenauerék —* 500 ezer márkáért darabját. Erre futja. Erre van pénz akármennyi. A szociáldemokrata párt sajtószolgálata „Nemzeti szégyennek" bélyegzi ezt a gyűjtést és így ír: „Akik a fegyverkezés hívei nálunk, elvesztették minden szégyenérzetüket, nem látják a beteg gyermekek és öreg szülök szenvedéseit, szemük előtt csak rakéták, lökhajtásos vadászgépek és sátáni atombombák lebegnek". S míg az orvosi műszerre a gyűjtés folyik, addig a volt fasiszta f ereseknek százezreket fizetnek ki nyugdíj címén. Egy Zind nevű fasiszta, aki azzal kérkedett, hogy Hitler idején a zsidókat irtotta és most is szívesen tenné ezt, és ezért egy évre elítélték „a holtak emlékének gyátázásáért", (tessék megfigyelni ezt a megfogalmazást!) a Baden-Wiirtenberg-i kultuszminisztérium döntése alapján fizetésének felét fogja kapni a börtönben is. Erre is van pénz, az államkasszában ... csak a szívoperációs műszer megvásárlására kell társadalmi gyűjtést rendezni. Igen, ez nemzeti széSyen. (sz. a.) UJ SZÓ 7 * 1958. április 17. «