Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-17 / 106. szám, csütörtök

Újságírók a brüsszeli világkiállításon Brüsszel (ÖTK) — 'Moens de Ferning báró, a belga kormány brüsszeli világkiállítási főbiztosa április 15-én a kiállítás nagytermében üdvözölte a világ minden tájáról érkezett mintegy 2000 újságírót. Megismertette velük a kiállítás előkészítésének programját. A kiállítást Baudouin belga király ma nyitja meg. A kiállításon 51 állam és nemzetközi szervezet vesz részt. A 200 hektárnyi kiállítási területen az előkészítő munkálatokat mintegy 12 000 munkás végezte. A kiállítási terület rendbehozatala az előkészítő munkák, valamint az egyes pavilonok berendazép mintegy 18 milliárd belga frankba kerültek. Moens főbiztos, az újságírókhoz intézett beszédében kiemelte az ez idei világkiállítás ;elentőségét és hangsúlyozta, hogy a kiállítás bizonyítékot szolgáltat a nemzetek békés egymás mellett élésének lehetőségéről. A szovjet pavilonban.«»hol az előkészítő munkákat már befejeztek, a figyelmet a második mesterséges hold modelje kelti fel, amely a kiállítás egyik legnagyobb vonzó ereje lesz. Itt látható a moszkvai egyetem mása. továbbá kiváló szovjet festőművészek müveinek kiállítása. Rivkov, a szovjet pavilon főbiztosa kijelentette, hogy a Szovjetunió a megnyitás napjára nagy meglepetést készít. Az amerikai pavilon még nem volt teljesen készen, ezért az újságírók nem tekinthették meg. Az újságírók a esehszlovák pavilonban nagy érdeklődéssel nézték a kiállított tárgyakat és nagyra becsülték technikai színvonalukat és a művészi kivitelüket. A Béke-Világtanács örömmel fogadja az atomkísérletek beszüntetését a Szovjetunióban A Béke-Világtanács tagjai, akik a Béke-Világtanács irodájának delhi ülésezése után visszatértek Bécsbe, április 15-én sajtóértekezletet tartottak az osztrák és külföldi újságírókkal. A jelenlevő újságíróknak átadták a Béke-Világtanács nyilatkozatának szövegét, amely a többi között hangsúlyozza, hogy a Béke-Világtanács lelkesen és örömmel fogadja és támogatja a Szovjetuniónak az atomfegyverkísérletek egyoldalú beszüntetésére vonatkozó határozatát, valamint az USA-hoz és NagyBritanniához intézett felszólítását, hogy hasonlóképpen cselekedjenek. Ä nyugat-berlini ifjúság enes Berlin (CTK) — Nyugat-Berlinben április 15-én este az ifjúság hatalmas tüntetést rendezett a Bundeswehmek atom- és rakétafegyverekkel való felszerelése ellen. A demonstrációt 18 ifjúsági szervezet közösen rendezte. A fiatalok ezrei gyülekeztek a Wittenberg-PIatzcn, ahonnan a rádió kiállítási csarnokához vonultak. A téren a lakosság ezrei jöttek össze, akik egyetértésüket nyilvánították a tiltakozó akcióval. A nyugat-berlini rendőrség teljes készültségben volt. A Kereszténydemokrata Unió Pártjának tagjai igyekeztek megzavarni a tüntető ifjúságot részint uszitó plakátokkal, részint gyűlölettel telt beszédekkel a Szovjetunió ellen. A Röviddel 6 óra után a sokezres m net felvonult Nyugat-Berlin utcá A menet élén" „A munkásifjúság sí rászáll az atomfegyverek ellen" f iratú transzparenst vittek. Az utcákat a berliniek ezrei öv« ték, akik tapssal és felkiáltások] nyilvánították tetszésüket a tünteti sel és a transzparensek szövegé^ A kiállítás terén, ahol tömegdemon rációra került sor, több szónok 1 szélt. A szónokok hangsúlyozták, ' get kell vetni a Bundeswehr atomf fegyv'erzésének és meg kell tere: teni a közép-európai atomfegyverme tes övezetet. A tömeg lelkesen élti te a szónokokat és egyetértését i jezte ki követeléseikkel. A Komszomol X///. kongr

esszusa á szovjet ifjúság nagy célja - a kommunizmu . 1—, Moszkva (ČTK) — Moszkvában április 15-én kezdődött az Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség XIII. kongresszusa. A XII. kongreszsznst 1954 márciusában tartották. A kongresszus megnyitása után A. Seljepin, a Komszomo! Központi Bizottságának titkára beszámolt a Komszomol Központi Bizottságának működéséről. A brüsszeli világkiállítás látogatói megtekinthetik a 150 epiileiöö' á' o belga falut, amely bemutatja a XVI. századtól a XIX. századig a belga építészetet. Az épületekben belga művészi kiállítások lesznek A. Seljepin beszámolójában kijelentette, hogy « nárt XX. kongresszusa után a Komszomolnak lenetósége nyílott arra, hogy aktívabban vegyen részt a kommunizmusát . folytatott harcban. Jobb feltételeket nyert a z ifjúság kommunista nevelésére, az önálló alkotó murlka és kezdeményezés fejlesztésére. Seljepin ezután a komszomolistáknak a gazdasági építésben való részvételével foglalkozott és megjegyezte, hogy a párt felhívására mintegy 500 ezer Komszomoltag vett részt a keleti területek, Szibéria, az északi területek és a Donbasz építésében. Seljepin "javasolta a küldötteknek, hogy a kongresszus felszólítást intézzen a Szovjetunió valamennyi ifjúmunkásához, vegyen részt a szocialista munkaversenyben, az ötéves terv végére tervezett munkatermelékenység szintjének elérésében már 1959-bin. Seljepin a Komszomol eszmei és nevelőmunkájával fqglalkozva kijelentette, hogy a Komszomol ma már 133 lapot és 44 folyóiratot ad ki csaknem 14 millió példányszámban, ami úgyszólván kétszer anynyit tesz ki, mint a másedik világháború előtt megjelent lapok példányszáma. A Komszomol Központi Bizottságának titkára ezután kiielentette, hogy a Komszomol-tagok és az ifjúság politikai szintje és általános képzettsége jelentős mértékben növekedett. Azt javasolta, bővítsék az ifjúság esztétikai nevelését, javítsák a nevelést a kommunista erkölcs szellemében, hogy. az ifjúságnak segítségére legyenek a materialista világnézet elsajátításában. Hangsúlyozta, szükséges megerősíteni a testnevelési tömegtevékenységet és biztosítani, hogy az ifjúság aktívan foglalkozzon a sporttal. A szocialista országok ifjúságának kapcsolatai évről évre erősödnek és növekszik a szovjet ifjúság barátsága ezen országok ifjúságával. Amíg a második világháború előtt a kommunista ifjúsági szervezetek tagjainak száma még ötmilliót sem lett ki, ma az ifjúsági szervezetek már 60-^millió ifjút és leányt egyesítenek, A szovjet ifjúság ma már baráti kapcsolatokat t art fenn a világ csaknem 100 országával. A szervezeti munkáról szóló fejezetben Seljepin kijelentette, hogy a Komszomolnak ma 18 millió tagja van. Beszámoló ban javasolta a Komszomolj alapszabály tának részleges megváltoztatási*. * * * Alekszander Seljepin, a Komszomol K> ponti Bizottságának titkára a Komszot XIII. kongresszusán .jívasolta, tárgyi meg egymillió Komszomol-tag és fii dolgozó kiküldését az ország keleti északi területének építésére. fynint ismeretes, az utóbbi évek! e területeken az ásványi kincsek hataln készleteit találták. Ez ásványi kincsek mérhetetlenek, 'hogy nemcsak a szov. hanem a világ gazdasági életére is kii tással lesznek. E természeti kincsek gy kiaknázása érdekében megváltoztatják Szovjetunió Kommunista Pártja XX. koi resszusán .jóváhagyott egyes mutatókat hatodik ötévés terv keretében, mert kongresszus idején még nem tudtak a li nagyobb ásványi lelőhelyekről. * * * A Szovjetunió Kommunista Pártjár Központi Bizottsága forró üdvözletet k dött a Komszomo! XIII. kongresszusa k dötteinek, amelyben a többi között hat súlyozza, hogy ma, ami'.or a kommuni társadalom építése a párt és nép közv len gyakorlati feladata, még jobban mi szilárdul a Komszomol szerepe az ália gazdasági és kulturális építésben. Az elmúlt hét esemé;-, vak előterében az egész világot legmélyebben érintő és érdeklő kérdések állottak: a háború és a béke kérdései. Ezt tükrözte vissza az élénk diplomáciai tevékenység és a széles néptömegek aktivitása is, amely főleg a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzésével, a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésével és a csúcsértekezlettel volt kapcsolatos. Ezzel a három fő problémával, amelyektől lényeges mértékben függ az, hogy a legközelebbi fejlődés a béke vagy a háború irányában tart-e majd, foglalkozik a három ország, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK külügyminisztereinek a múlt hét szombatján közzétett nyilatkozata. E három szocialista országnak — NyugatNémetország közvetlen szomszédainak — képviselői azért ültek egy asztalhoz Prágában, hogy megtárgyalják a közösen teendő intézkedéseket a szövetségi parlament atomfelfegyverzési határozata után. Mint már annyiszor, ezúttal sem lett igaza a nyugati propaganda hírverésének, amely a prágai találkozóval kapcsolatban sietett világgá kürtölni, hogy e szocialista országok most „visszavágó" intézkedésre készülnek és atomfegyverrel szerelik fel hadseregeiket. Mindazoknak, akik ilyen lépést vártak, csalódniok kellett: nem a fegyverkezési verseny politikusai tárgyalták meg a valóban veszélyes helyzetet, hanem olyan országok külügyminiszterei, amelyek a békés egymás mellett élés elvein alapuló politikát folytatnak és a vitás kérdéseket tárgyalások útján óhajtják rendszni. Így azután a prágai hármas találkozóról kiadott határozat — hangsúlyozottan rámutatva arra a veszélyre, amely a Bundeswehrnek atomfelfegyverzéséből származik valamennyi nemzetre, de elsősorban a három szomszédos szocialista államra, amelyek ellen a német militaristák nyílt revansista fenyegetéseket hangoztatnak és területi követelésekkel lépnek fel, — a kivezető utat az atommentes övezet megteremtésében jelöli meg. Mint ismeretes, a prágai találkozón részt vett három ország fogadta el a köztudatba Rapacki-terv néven átment, az atomfegyvermentes övezet létesítésére tett javaslatot. E terv értelmében — amelynek megvalósítása UJ SZÖ 6 * 1958. április lí, lényegesen .megkönnyítené az általános leszerelest és enyhítené a feszültséget — a két Németország, Csehszlovákia és Lengyelország "területén nem szabad atomfegyvereket és rakétatámaszpontokat elhelyezni. Ha azonban a nyugatnémet hadsereg kezébe adják e halálthozó fegyvereket, ezzel meghiúsítják az atomfegyvermentes övezet megteremtését s ezáltal ahelyett, hogy a nemzetközi helyzetet enyhítenék, rendkívül kiélezik. A prágai határozat tehát komoly figyelmeztetés a háborús erőknek és egyben jelentős tényező a Szovjetuniónak az atom- és hidrogénfegyverkísérletek egyoldalú beszüntetéséről hozott határozata után a feszültség enyhítéséhez vezető úton. Az NSZK hadseregének atomfelfegyverzése elleni harcban nem állunk egyedül. Erről tanúskodik többek között a magában Nyugat-Németországban egyre szélesebben kibontakozó „az atomhalál elleni harc" elnevezésű mozgalom. Nyugat-Németország második legnagyobb pártja, a Német Szociáldemokrata Párt — erélyesen követeli népszavazás megtartását a Bundeswehr atomfelfegyverzéséröl. A szociáldemokrata ifjúság nyugat-berlini konferenciája határozatot hozott az atomfegyverkezés ellen. A frankfurti városi takács még tovább ment: kötelezte a városi közigazgatást, fejtsen ki „jogi ellenállást" atomfegyverekkel felszerelt csapatoknak a város határain belüli állomásozása ellen. Számos nyugatnémet városban, Bremerhavenben, Göppingenben és másutt a dolgozók tiltakozó sztrájkokat tartottak. Növekszik az angol és az amerikai közvélemény atomfegyver-ellenes tüntetése, polgári politikusok és szervezetek' is állást foglalnak az atomhalál ellen. „Az atomfegyver elleni tiltakozás hulláma, amely végigsepert az országon, nem múló agitáció," — jelentette ki e napokban az angol, munkáspárt főtitkára. Azt az aggodalmat, amelyet a szövetségi parlament döntése világszerte kelt, jellemzően mutatja mfeg az egyik kanadai lap megállapítása: „A Bundesrat döntését akkor hozta meg, mielőtt tárgyaltak volna a közép-európai atomfegyvermentes övezet tervéről, mielőtt megvizsgálták volna a különböző terveket a szovjet és a nyugati csapatok visszavonásától. Ez is újból bizonyítja azt a szomorú tényt, hogy a nyugati diplomácia a fegyverkezés rabszolgája lett." A három külügyminiszter prágai határozata teljes súlyával állást foglalt a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére tett szovjet javaslat mellett. Ez a javaslat, amely lelkes egyetértésre talált az egész békeszerető világban, nagy fejtörést okoz a nyugati hatalmak vezetőinél. Eisenhower és Dulles siettek elutasító választ adni, arra hivatkozva, hogy a kísérletek beszüntetését nem lehet ellenőrizni. Ennek az érvnek tarthatatlanságát a legjobban az bizonyítja, hogy maguk az amerikai tudósok cáfolták meg. Ez azonban nem akadályozza sem az amerikai, sem a brit háborús köröket abban, hogy ne folytassák kísérleteiket. Sőt az amerikai atomenergiaügyi bizottság szombaton bejelentette, hcwjy hamarosan sor kerül a Csendes-óceán térségében tartandó atomrobbantási kísérleteire, sőt további kísérleteket is végez. Ugyanakkor, amidőn az angol nép egyre nagyobb erővel lép fel az atomhalál veszélye ellen, amikor Londonhói hatalmas békemenetben vonulnak a brit polgárok Aldernastonba, Macmillan brit miniszterelnök is bejelentette, hogy Nagy-Britannia megvalósít ja nukleáris kísérleteit a Karácsony-szigeten. A csúcsértekezlet felé vezető utón a Szovjetunió érdeméből e héten újabb lépés történt. A szovjet kormány április 11-én közzétett nyilatkozatában elfogadta a nagyköveti értekezlet nyugati javaslatát s indítványozta, hogy április 17én Moszkvában kezdjék meg a dipV lomáciai tárgyalásokat a legkésőbb májusban megtartandó külügyminiszteri értekezlet előkészítésére. Mint ismeretes, ezt a nagyköveti értekezletet a nyugati hatalmak akkor kezdték szorgalmazni, amikor a Szovjetunió beleegyezett az előzetes külügyminiszteri értekezlet nyugati tervébe. Hogy a Nyugatnak ezeket az újabb és újabb követeléseit mennyire nem a megegyezésre való törekvés vezeti, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mihelyt a Szovjetunió elfogadja valamilyen feltételüket -- régi módszerükhöz híven — azonnal visszatáncolnak. így történt ez most is. A Fehér Ház a szovjet nyilatkozat közzététele után mindjárt sietett kijelenteni: a szovjet nyilatkozat „nyilvánvalóan nem jelenti a nyugati indítvány elfogadását, mert az előkészítő munkák legfőbb céljának annak kell lennie, hogy megvizsgálják az egyes kormányoknak a jelentősebb kérdésekben elfoglalt álláspontját." Tehát az újabb szovjet engedmény után Washington kész az új feltétellel: a diplomáciai tárgyalásoknak nem a külügyminiszteri értekezletet kell előkészíteniök, hanem a kormányok különböző álláspontjait vizsgálgatniok. Nyilvánvaló, hogy ez a tijrekvés csupán arra irányul, hogy a csúcsértekezlet sorsát a diplomáciai tárgyalások útvesztőjébe temessék el. Nem volna teljes heti összefoglalónk, ha nem térnénk ki mégegyszer — ha csak röviden is — a Hruscsov elvtárs vezette szovjet pártés kormányküldöttség magyarországi látogatására, amelye e hét végén közös magyar-szovjet nyilatkozat aláírásával fejeződött be. Ez a látogatás. amelyet méltán nevezhetünk világpolitikai eseménynek, nyolc napon át Magyarországra vonta a világ közvéleményének figyelmét. Fontos eseménnyé tette e látogatást az a tény, hogy Hruscsov elvtársnak, mint a a Szovjetunió miniszterelnökének első külföldi útja volt, s a küldöttségnek mind kormány-, mind pedig pártvonalon folytatott magyarországi gyalásain a legteljesebb nyíltsáj beszéltek a két országot érintő fontosabb kérdésekről. Amint a z( nyilatkozatból is kitűnik, a tárgyaié során a nézetek teljes azonossága r vánult meg. A szovjet-magyar ki nyilatkozatot újból erélyesen ha súlyozza, hogy kilátástalan a nyu hatalmaknak az a kísérlete, hog; csúcsértekezlet napirendjére ráké szerítsék a népi demokratikus s mokról szóló vitát. E látogatás vi politikai jelentőségét emelte az hogy Hruscsov közvetlenül az at kísérletek beszüntetéséről szóló s; jet nyilatkozat után budapesti be; débon üzent a nyugati világ veze nek. Rendkívül nagy volt az a hí amelyet a látogatás során Buda] ten és más magyar városokban, i mekben Hruscsov elvtársnak a mai dolgozókhoz intézett beszédei kel tek. Tízezres tömegek hallgatták sokszor tomboló lelkesedéssel he selték e mély igazságú, közvetlen leg és baráti szavakat, amelye a magyar nép mindenütt kiérezte őszinte, igazi testvéri szeretetet, a lyet a szovjet nép táplál iránta és az önzetlen gondoskodást, mellyc szovjet párt' és kormány vezetői rödnek a magyar népi demokr sorsával. A csepeliek előtt a magyarors ellenforradalomról szólva — a 1 gatök viharos lelkesedése közben árról beszélt Hruscsov, hogy ha gyarország nehéz napjaiban n,em n; tettak volna segítséget, nem ne hették volna magukat kommunis nak. „Egyetlen helyes űt volt: se séget nyújtani magyar osztálytes reinknek" — mondotta. E látogatás, amelynek mind a n napja a megbonthatatlan mag; szovjet barátság hatalmas manif tációja volt, az egész világnak n mutatta, hogy a magyar népet s miféle imperialista mesterkedés : képes kiragadni a Szovjetunió vez szocialista tábor országainak csalái ból, nem képes eltántorítani a i cializmus építésének egyedül he útjáról, mert a magyar nép kei tapasztalatok árán, de már telj< világosan látja: ez az út vezet bol jövőjéhez. -c