Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-14 / 73. szám, péntek

Világ proletárjai, egye süljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. március 14. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 73. szám. Csehszlovákia álláspontja i Három hónap telt el azóta, hogy a Szovjetunió kormánya javaslatot terjesztett elő a Kelet és a Nyugat vezető államférfiai értekezletének összehívására, hogy megoldják a legégetőbb vitás kérdéseket, a „hi­degháború" beszüntetését és el­érjék a nemzetközi feszültség eny­hítését. Azóta e csúcstalálkozó gondolata mély gyökereket vert a világ közvéleményében, millió­számra szerzett híveket és számos kormány beleegyezését érte el. Csehszlovákia dolgozói is nagy ér­deklődéssel kísérik mindazokat a híreket, amelyek a legmagasabb szintű értekezlet előkészítésével függnek össze, mert Csehszlová­kiának nem kisebb érdeke a nem­zetközi problémák hatásos megol­dása, mint a többi országok népeié. A Rudé právo és a Csehszlovák Sajtóiroda szerkesztőségei ezért Antonín Novotný elvtárshoz, köz­társaságunk elnökéhez, a CSKP KB első titkárához fordultak és kér­ték, válaszoljon a csúcsértekez­lettel és hazánk állásfoglalásával kapcsolatos időszerű kérdésekre. Novotný elvtárs válaszai, amelye­ket lapunk tegnapi számában kö­zöltünk, megfogalmazzák Cseh­szlovákia állásfoglalását e kérdé­sekhez s ezért nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is nagy figyel­met keltettek. Az a körülmény, hogy Csehszlovákiát, mint isme­retes, a Szovjetunió a csúcsérte­kezlet résztvevőjéül javasolta, ha­zánk állásfoglalásának fontosságát még jobban kiemeli. Köztársasági elnökünk hangsú­lyozta azt a nézetét, hogy a tár­gyalások egyes napirendi pontjai tartalmának meghatározását a legmagasabb szintű értekezletre kell vinni, nem pedig az előzetes külügyminiszteri értekezletre. Ez­zel kapcsolatban emlékeztet az „1955 őszén szerzett tapasztala­tokra", vagyis a külügyminiszterek genfi értekezletére. Mint ismere­tes, ennek az .értekezletnek tár­gyalási anyagát megszabták a kor­mányfők utasításai. Ennek ellenére azonban egyes küldöttek, főleg J. F. Dulles megegyezésre való kész­ségének hiányában e tárgyalások meghiúsultak. A második fontos kérdésre vo­natkozólag köztársasági elnökünk újból megerősítette, hogy Cseh­szlovákia támogatja a közép-euró­pai atommentes övezet létesíté­sének tervét. Novotný elvtárs főleg arra hívja fel a figyelmet, hogy e terv hamarosan megvaló­sítható, — de ennek természete­sen alapvető feltétele az, hogy mindazon államok, amelyek szám­ba jönnek e terv megvalósításá­ban, beleegyezésüket adják. Az atommentes övezet négy számí­tásba jövő részvevője közül három nyíltan kijelentette készségét e terv megvalósítására. Hátra van még a Német Szövetségi Köztár­saság beleegyezése. A Bonnból érkező hírek arról tanúskodnak, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya — s vele együtt az Északatlanti Szö­vetség vezető tényezői is — az atommentes övezet tervét nem az eyróoai biztonság szempontjából ítélik meg, hanem egészen más, nagyon furcsa szempontokból. Ez kiérezhető azokból a kifogásokból és ellenvetésekből, amelyek e kö­rök sajtójában megjelennek. El­hangzott például az a kifogás, hogy az atommentes övezet terve „állítólag meglassítaná a szövetsé­gi hadsereg felállítását", sőt azt is hangoztatják, hogy a szövetségi köztársaság részvétele az atom­mentes övezetben „meggyengítené a NATO-t." Ezek a kibúvók azon ban egyáltalán nem egyeztethetők össze azokkal a szólamokkal, ame­lyeket a bonni kormány oly gyak­ran hangoztat, álszent módon „biz­tonságot", „szabadságot" emle­getve. Ha a bonni kormánynak valóban szívén fekszik a nemzetek biztonságának és a békének ügye, nem utasíthatja el részvételét ab­ban a szerződésben, amely száz­millió embertől lakott nagy kiter­jedésű közép-európai térséget mentesítene az atomfegyvertől és kezességet nyújtana arra, hogy a nagyhatalmak nem alkalmaznak nukleáris fegyvert e terület ellen. A legmagasabb színtű értekez­let ügykörére vonatkozó eddigi vé­leménycsere folyamán a kormá­nyok — a legkonkrétabban a Szovjetunió és az Amerikai Egye­sült Államok kormánya — már felsorolták azokat a kérdéseket, amelyeket sürgőseknek tartanak és a tárgyalások napirendjére ja­vasolnak. A Szovjetunió ez év feb­ruár 28-i emlékiratában összesen kilenc pontot terjesztett elő, ame­lyek közül főleg az első négy, ha sor kerül megvalósításukra, mesz­szemenő jelentőségű lesz a további nemzetközi fejlődés szempontjából. A Szovjetunió többek között java­solja a nukleáris kísérletek beszün­tetését, javasolja, mondjanak le a nagyhatalmak az atomfegyver al­kalmazásáról, létesüljön atommen­tes övezet Európában, kössenek megnemtámadási egyezményt a NATO és a Varsói Szerződés or­szágai között. Mit javasolnak az amerikaiak? Az USA kormányának ez év már­cius 7-i emlékirata a következő — Washington nézete szerint „leg­égetőbb" — világproblémát java­solja megtárgyalni: Németország egyesítését, az ENSZ leszerelési albizottsága munkájának felújítá­sát, „a nemzetközi kommunizmus világuralmi törekvéseit", a „kelet­európai helyzetet". Novotný elvtársnak az a meg­állapítása, hogy „az USA kormánya nem a jelenlegi legfőbb problémák megoldására törekszik" több mint igaz. A legfőbb és legégetőbb kérdések helyett az amerikai té­nyezők olvan kérdéseket rángat­nak elő, amelyek az adott hely­zetben vagy megoldhatatlanok, vagy amelyek egyáltalán nem is léteznek. Ez főleg a „kelet-euró­pai kérdésre" vonatkozik, amivel behatóan foglalkozik Novotný elv­társ interjújában. 1957 elején az USA uralkodó köreiben hangoztatni kezdték a közép-keleti „légüres tér" elmé­letét, miután az imperialisták helyzete e térségben jelentősen meggyengült. Az USA-nak Kelet­Európával szemben elfoglalt mai álláspontiához szükségszerűen fel­veti a kérdést, vajon Washington ma nem álmodik-e „légüres tér­ről" Kelet-Európában? Egyébként biztosak lehetnek abban, hogy Ke­let-Európa népei ennek az elmé­letnek nem kevésbé erélyesen vet­nek véget, mint ahogyan az arab nemzetek Dulles doktrínájával és a közép-keleti „légüres térről" szóló elmélettel kezdték. Novotný elvtárs az amerikaiak­nak arra a javaslatára, hogy a „kérdést" a csúcsértekezlet napi­rendjére tűzzék, azt válaszolja: Kategorikusan elutasítjuk. Köztársasági elnökünk válaszai azokra a kérdésekre, amelyeket a Rudé právo és a Csehszlovák Saj­tóiroda közösen tett fel, megerő­sítik azt, hogy köztársaságunk a jeleníti világtörténésben szilárd és elvszerű álláspontot foglal el a Szovjetunió és a nemzetközi problémák békés megoldására tö­rekvő többi országok oldalán. S ez lesz az álláspontja a jövőben is. Teljesítik felajánlásaikat Hazánk minden üzemében javában folyik a februári győzelem 10. évfordulója tiszteletére tett vállalások teljesítése, a CSKP XI.kong­resszusa előtti munkaverseny. A verseny eredményei már több üzemben megmutatkoztak. Ilyen gyárak például a Trnavai Kovo­smalt, az építkezési üzemek, de a munka megjavítása legnagyobb mértékben talán az államvasútnál látszik meg. A Čierna n./ Tisou-i vasúti csomópont is köszönti a párt XI. kongresszusát A CSKP KB legutóbbi, a vasutakkal foglalkozó ülése óta a Čierna nad Ti­sou-i állomáson is sok minden meg­változott. Nem is csoda ez, mert munkájuk régebben nem volt a leg­jobb. Ezekben a napokban a vasúti csomópontok dolgozói körülnéztek munkahelyeiken, keresték a még min­dig előforduló hibákat, hogy azokat szocialista kötelezettségvállalások tel­jesítésével el tudják tüntetni. A mun­kajavítás legfontosabb részét a vas­útszállítási grafikon jobb betartása képezi. A párt XI. kongresszusáig — a kötelezettségvállalások szerint — elérik a grafikon 100 százalékos be­tartását. A vállalások további részét a Szov­jetunióból érkező áruk átrakásának jobb megszervezése képezi. A rako­dásnál az önköltséget minden ton­Jövőre szi Ion helyett kaftloa Homonnára utazva már messziről lát­ható egy nyolcvan méter magas karcsú gyárkémény, amelyet tavaly előtt hiába kerestünk volna Homonna hátterében. Az ú.i kaprongyár akkor még csak tervben létezett, ma azonban már félig készen áll a nagyállomás tulső oldalán. Hazánk első kaprongyára, amely a terv szerint 1959. július l-re lesz készen, nemzetgazdasági szempontbői őriási jelentőségű. Nemcsak azért, mert újabb 3000 kelet-szlovákiai la­kosnak, főleg nőknek nyújt majd kereseti lehetőséget, hanem azért is, mert az állan­dóan növekvő nyersanyagszükségletet ma már behozatallal vagyunk kénytelenek biz­tosítani. A Homannai Kapron-gyár a ter­melés megindítása után annyi polyamidot fog gyártani, hogy nemcsak belföldi szükségletünket tudjuk vele fedezni, hanem még külföldre is exportálhatjuk ezt az értékes és keresett nyersanya­got. A gyár 350 millió korona beruhá­zási költséggel épül. Működésének már első hónapjában annyi polyamidot fog gyártani, hogy ez elég lesz hárommillió pár női harisnya előállítására. A szilon és a kapron között az a különbség, hogy a kapronszál még a szilonénál is erő­sebb. Egy kilogramm kapronból pl. olyan vékony szálat készítenek, hogy hossza meghaladja a 600 km-t. Ugyanakkor kétszer olyan erős, mint a müselyemszál. A szintetikus szál azért is elönyösebb, mi­vel jóval tartósabb, könnyebb és szilár­dabb, mint bármely más anyag. Üzlete­inkben ezért mind gyakrabban vásárolják a szllonból készült férfi- és női alsóruha­nemüt, mint pl. ingeket, kombinékat, blú­zokat, szvettereket, stb. Természetes tehát, hogy a gyér megindítását sok-sok vásárló várja türelmetlenül, mert azután már kor­látlan mennyiségben vásárolhatunk finom szilon és kapron textilárut. S ha mind­ezt tudja az idegen, aki a homonnai nagy­állomásról szemléli a napról napra növek­vő gyárat, és a vásárlő, aki néha hiába keres olcsó és jő minőségű szilonárut, azt is tudja meg, hogy a gyár építői bizony nem a legjobban gazdálkodnak az építő­anyaggal, a gépekkel, mindazzal, ami az építkezésnél rendelkezésükre áll. A be­ruházási építkezés tervének teljesítésében elmaradtak. A munkatermelékenység tavaly pl. még jóval a bérek mögött kullogott és ez idén sem mutathatnak fel sokkal jobb eredményt. A gépekre nem ügyelnek ren­desen, az építőanyag gyakran a sárban he­ver. Ez a Chemkostav — az építő — leg­nagyobb betegsége. Ezen könnyen lehetne segíteni, ha a vezetőség nagyobb gondot fordítana a hatékonyságra, az időterv tel­jesítésére. Ha a gyár befejezése csak egy hónappal is elhúzódna, ez hárommillió pár női harisnyára való nyersanyagveszteséget jelentene népgazdaságunknak. A helyzet pedig az, hogy nem egy hónap­pal, hanem jóval többel lemaradtak az idő­tervvel, ami hatással lehet az üzem be­fejezésére is. Nos, ezt is figyelembe kell venniök azoknak, akik a Kapron építésénél szorgoskodnak. H. S. nánál jelentékenyen csökkentik, miál­tal több mint kétmillió koronát takarí­tanak meg. A handlovai bányászok túlteljesítik kötelezettségvállalásukat Valamennyi szlovákiai bányaüzem közül március l-e óta a Novákyi Béke-bánya és a Handlovai Nagybá­nya teljesíti legjobban a tervét. E bányaüzemek dolgozói teljesítmé­nyükkel már eddig is jóval túlszárnyal­ták azokat a kötelezettségvállalásaikat, melyeket a februári győzelem 10. év­fordulója tiszteletére tettek. A Bé­ke-bánya például 500 tonna szén bá­nyászásával toldotta meg a kötele­zettségvállalásukban előírt szénmeny­nyiséget. Az állami tervet így ösz­szesen 8561 tonna szén termelésével lépték túl. A Handlovai Nagybánya első negyedévi kötelezettségvállalá­sát 3366 tonna szén termelésével túlszárnyalta. Három műszakban dolgoznak a prešovi Csehszlovák Autójavító Vállalat új üzemének építésénél. Az ottani építkezési vállalat dolgozói mindent megtesznek, hogy teljesíte­ni tudják a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségválla­lásukat, mely szerint két szerelő­csarnok építését még ez év novem­ber 7-re befejezik. A sikerhez szép felajánlással járult hozzá Ján Oslo­vič tizenegytagú kollektívája, amely elhatározta, hogy mostantól kezdve három műszakban, megszakítás nél­kül fognak dolgozni. A kötelezett­ségvállalás szerint február végéig 8500 négyzetméter falat kellett vol­na bevakolniok, de most, vállalásuk sikeres teljesítése után elhatározták, hogy e hő végéig még további 10 000 négyzetméter belső fal vakolását vég­zik el. Hogy a kőműveskollektíva ilyen szép eredményeket ért el, annak is köszönhető, hogy tagjai nem idegen­kednek az új technika bevezetésé­től. Mozgó álványokat használnak, melyeket Imrich Gerga, az egyik kő­művescsoport vezetője tervezett. Dolgozóink egyre jobb és jobb eredményeket érnek el a termelés minden szakaszán. A kassai kerület legjobb mezőgazdasági dolgozóinak aktíváján készült fenti képünk. A napokban megrendezett aktíván 127 földművest a „teg­iobb dolgozó" jelvénnyel és 63-at dicsérő oklevéllel jutalmazott a KNB tanácsa. ' ___ J' K0ČÍŠ í e' V- (CTK ) Javul-e már a vasutak munkája ? A Mint ismeretes, pártunk Köz­ponti Bizottsága éles bírálatnak O vetette alá vasutaink munkáját. • Azóta hatásos intézkedéseket foganatosítottak a vasutakon, £ levonták eddigi munkájuk ta­• pasztalatait. Vasutasaink a leg­fontosabb tényezőkre, a szocia­A lista munkaversenyre és a dol­^ gozók kezdeményezésének fel­V karolására összpontosították §| figyelmüket és az eredmény — amint az az alábbiakból U ki­!gp tűnik — nem maradt el. A mozdonyok javításának minősége a fontos Erre rájöttek a mozdonyjavítók, a mozdonypark dolgozói is, amikor ki­tűzték maguk elé, hogy csökkentik a javítási százalékot. Ma már jelentős javulást észlelhetünk a javítások mi­nőségében, s ami szintén örvendetes, a minőségi mutatók teljesítése állan­dóan emelkedő színvonalat mutat. Vasutaink már tavaly 80 gőzmozdony­nyal kevesebbet vontak ki a forga­lomból üzemképtelenség miatt, mint 1956-ban. Ennek ellenére azonban 524 mozdonyt kellett leállítani külön­féle javítások miatt. Mindez annak a következménye, hogy nem tartják még be mindenütt az előírt javítási százalékot. Figyelmeztetnünk kell ar­ra, hogy a javítási százalék betar­tásával naponta 8 mozdonyt nyerhet­nénk. A javítási százalék csökkenté­Hektáronként 355 mázsa cukorrépa FELHlVÄS A CUKORRÉPA TERMESZTŐKHÖZ A hradeci kerület szö­vetkezeti tagjai, az ál­lami gazdaságok dolgo­zói és az egyénileg gaz­dálkodó földművesek minden évben több mint 16 eze/ hektáron vetnek a cukorrépát, s évről évre nagyobb hozamokat érnek el. Ta­valy egy hektárról átla­gosan 299,2 mázsa cu­korrépát gyűjtöttek be, imi a legutóbbi húsz év alatt a legnagyobb ho­zamot jelenti. Nem rit­kaság azonban az olyan szövetkezet sem, ahol több mint 450 mázsás hozamot érnek el. A nagytermelés előnyeií bizonyítja a cukorrépa termesztésnél is az a tény, hogy a szövetke­zetek átlag 348 mázsás termést értek el hek­táronként, míg az egyé­nileg gazdálkodó föld­művesek csaknem 70 mázsával kevesebbet ta­karítanak be egy hek­tárról. A hradeci kerület földművesei 'dén is szép hozamokat akarnak el­érni. Sokat segit ebben a kerület legnagyobb cukorrépa termesztő já­rásának, a Novo Bydžov­i járás répatermesztői­nek feLhívása a köztár­saság összes cukorrépa­termesztő járásaihoz, melyben ígéretet tettek, hogy minden hektárról átlagosan 355 mázsa cukorrépát fognak be­takarítani. sében a legjobb eredményeket a žili­nai mozdonyjavító érte el. Nemcsak a közlekedés sínyli meg azt, hogy egyes moz­donyjavítókban (mint például Pardu­bicén) erősen túllépik a tervezett ja­vítási százalékot. Ez jelentősen kihat a munka gazdaságosságára is és meg­károsítja nemzetgazdaságunkat. Egy mozdony ára 918 ezer korona. Az egy év alatt végzett kisebb javítások mozdonyonként átlag 4 ezer koronát tesznek ki. A generáljavítások kb. 77 ezer koronát. Ehhez hozzá kell számítanunk a karbantartási költsé­geket és meglepő számot kapunk: egy 918 ezer koronás mozdonyt egy éven át 121 ezer koronás költséggel tartunk üzemben. E néhány adatból bizonyára kitűnik, hogy a javítások minőségének szem előtt tartása első­rendű feladata a mozdonyparkok dol­gozóinak és mindent meg kell ten­niök, hogy a javítási százalékot to­vább csökkentsék. Kevesebb szenet fogyaszt a vasút Vasutaink évente 7 millió tonna szenet, tehát a szénfejtés teljes 13 százalékát fogyasztják el. 1955-ben még a fejtés 20 százalékára volt szüksége a vasutaknak. 1956-hoz vi­szonyítva a mozdonybrigádok 3,5 szá­zalékkal csökkentették a szénfogyasz­tási normát. Ezzel a sikeres kezde­ményezéssel 274130 tonna szenet ta­karítottak meg, összesen 31 millió korona értékben. Ezen a téren is van azonban ja­vítani való. A kisebb szénfogyasztás nemcsak a fűtő és a mozdonyvezető ügye. Ehhez jelentős mértékben hoz­zájárulhatnak azok, akik a vonatok indítását, összeállítását szervezik. Ta­valy ugyanis 13 millió kilométernyi utat tettek meg mozdonyaink üres teherkocsikat vontatva. Üres kocsik vontatásával összesen 260 ezer torina szenet fogyasztottak. A „Minden úton megrakott kocsival" mozgalom tehát nem üres jelszót követ, hanem na­gyon is fontos szerepe van a vasutak szénfogyasztásának csökkentésében. A mőzgalom nagyobb támogatásra szorul az irányító szervek részéről, az aktív részvételért benne azonban elsősorban a vasúti pártszervezeteknek kell harcolniok. (vil.)

Next

/
Thumbnails
Contents