Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-14 / 73. szám, péntek

Az SZLKP Központi Bizottságának levele Réthy István elvtárs 60. születésnapja alkalmából Tisztelt Réthy Elvtárs! Szlovákia Kommunista Pártiának Központi Bizottsága 60. születésnapod alkalmából megemlékezik partunk soraiban kifejtett áldozatkész munkád­ról. Elismeréssel értélteli népünk jobb életének érdekében végzett munkadat és ezért vívott harcodat Életed és munkád egybeforrt pártunk életével és munkájával. Már pártunk bölcsőjénél a párt soraiban állottál. A vö­rös hadsereg soraiban a Magyar Tanácsköztársaság harcainsk mozgalmas napjaiban bebizonyítottad <1 proletariátus iránti hűségedet. Nem riasz­tott vissza a kegyetlen üldözés sem. A szlovák és a magyar dolqozók ben­ned rnind'g a kommunistát, — a proletár nemzetköziség példaképét — 1 itták. Mindig azon harcosok első soraiban haladtál, akik a München előt­ti köztársaság ragadizó burzsoáziája ellen küzdöttek. Nem tört meg a Horthy-féle diktatúra börtöne és kegyetlensége sem, mert Hitt"! Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának ereiében, valamint nagy barátunk és szövetségesünk — a Szovjetunió erejében. Ma, amidőn eléred 60. életévedet, megemlékezünk, kedves Elvtárs ér­demeidről és szívből kívánjuk, hogy funkcióidban, melyekkel a párt meg­bízott, még sokáig jó egészségben, teljes erőben végezd munkádat a ha­zánkban épülő szocializmus sikeres betetőzése érdekében SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Helytállnak A rozsnyói nőbizottság a munkában elért sikerek révén a kassai kerület­ben és a rozsnyói járásban működő nőbizottságok élére került. Már má­sodszor nyerte el a Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság tanácsának ván­dorzászlaját. A 60 aktivistával rendelkező rozs­nyói nőbizottság tagjai tartalmas munkaprogramot dolgoztak ki s azt az utolsó pontig be is tartották. Nem­csak a helyi nemzeti bizottságnak nyújtanak segítséget, hanem szorgal­masan foglalkoznak az ifjúság neve­lésével is. Ebben a legkiválóbb pe­dagógusok előadásai nyújtanak nekik segítséget. Az egészségügynek önkén­tes véradományozókat nyernek meg, s a város és faluszépítéssel kapcso­latos munkájuk szintén jelentős si­kerrel járt, úgyhogy joggal nyerték el a „Példás munkáért" járó diplomát. Ha körültekintünk az egész rozs­nyói járásban, megelégedéssel kell megállapítanunk, hogy a nők minden munkaszakaszon megállják a helyü­ket. Különösen most, a februári győ­zelem 10. évfordulójával, a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XI. kong­resszusával, valamint a nemzetközi nőnappal kapcsolatos lelkes kötele­zettségvállalási mozgalomban lépnek fel a szocializmus és a béke ügye meggyőződéses, kezdeményező harco­saiként. Vegyük csak szemügyre a kuntapolcai nők tevékenységét. Kun­tapolca apró falu, mely távol fekszik a-fő közlekedési vonalaktól, de azért itt is úgy pezseg az élet, mint a szí­ven keresztülfutó fő ütőérben. Az it­teni asszonyok értékes kötelezettsé­geket vállaltak. Megfogadták, hogy megalakítják a községben a földmü­vesszövetkezetet. Ez nemcsak a rozs­nyói járásba tartozó községek, hanem H I R E K —i más járások nőinek is jó példát nyújthat arra, miként járjanak el a falu fejlesztése dolgában. Ha megkérdeznék Etela Bružená­kovát, a Kassai Kerületi N'emzeti Bi­zottság dolgozóját, hogy sztiinte me­lyik további nőbizcttsjg érdemei d ­cséretet a kerületben, minden bi­zonnyal rövid gondolkodás után a következő választ kapnánk: A kassai. Mivel tüntette ki magát ez a nő­bizottság, melynek elnöke Klanicova elvtársnő? Most el kellene az olvasót vezet­nünk a város peremére, abba a ne­gyedbe, melyben főképpen cigány polgártársaink laknak. Itt az „Oj élet" népművelési otthonban mozgalmas, örömteljes élet folyik. A népműve­lési otthonban előadásokat tartanak az egészségügyről, valamint arról, ho­gyan kell helyesen fehérneműt mosni, foltozni, varrni stb. Az előadásokon résztvevő gyerekek senkit nem za­varnak, nem rángatják anyjuk szok­nyáit, senkit nem bosszantanak Csöndben és nagy érdeklődéssel kö­vetik az otthon másik helyiségében pergetett filmek meséjét. Az így el­töltött esték eredménye fokozatosan megnyilvánul cigány polgártársaink otthonaiban is Most Dedig vessünk egy pillantást a poprádi, kežmaroki, és trebiáovi já­rásban élő asszonyok tevékenységére. Meg kell őket dicsérnünk, mert sem­miben sem maradnak el a rozsnyói és a kassai asszonyok mögött. Kötele­zi ttséget vállaltak, hogy a cigány te­lepülésekben varró, foltozó, főző, ház­tartásvezetési tanfolyamokat rendez­nek, majd és részt vesznek abban is. hogy e járásokban felszámolják az írástudatlanság maradványait. (cs) w Bratislavába érkezett a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség háromtagú kül­döttsége, mely e napokban hazánkban tesz látogatást. O Szerdán, a Német Demokratikus Köz­társaságba utaztak a Plzeň-vidék járásban működő 42 EFSZ képviselői. A Német De­mokratikus Köztársaságban való tartózko­dásukat arra használják fel, hogy kicse­réljék tapasztalataikat a német földműve­sekkel. © Tegnapelőtt tartották Prágában a leg­kiválóbb egészségügyi nöi dolgozók országos aktiváját. Az aktíván megvitatták, miként teljesítik hazánkban a Központi Szakszer­vezeti Tanács határozatát a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak a nők köré­ben végzendő munkájáról, aminek főleg a munkamulasztások, valamint a balesetek következtében előforduló megbetegedések számának csökkentésében kell menyilvá­nulnla. © A predméricei EFSZ felhívást Intézett hazánk EFSZ-eihez, hogy a második ötéves tervünk utolsó évére tervezett termelési mennyiséget már egy évvel előbb érjék el. A felhívást eddig 4226 EFSZ fogadta el. Szlovákiában eddig 754 EFSZ vállalt kötelezettséget a javasolt eredmény eléré­sére. © A Pardubice—Rybltvl-1 Kelet-csehor­szági Vegyi Üzem március 13-án az Ismert amidopirin nevű gyógyszer nagyobb külde­ményét szállította Svájcba. A rybitvli ve­gyészek amidopirlnt. gümökór elleni PAS ayôgyszert, prokaint és angolkór ellen hasz­nált calclferolt. festőanyagokat, valamint egyés gyógyszerek gyártásához szükséges alapanyagokat állítanak elő és szállítanak Angliába, Olaszországba. Svédországba, az Egyesült Arab Köztársaságba és más álla­mokba. ® . Nyugat- és Dél-Európa országaiban már több napia rendkívül hideg időjárás uralkodik, gyakoriak a hóviharok. Auszt­riában 'a hófúvások egyes helyeken meg­bénították a közlekedést. A sváici Alpok­ban szerdára virradóra 10 centiméternyi hó esett. Erősen havazott Olaszországban és Szicília szigetén is. ® A Fekete tengerparti Várna, a köz­kedvelt bolgár fürdőváros az idén mintegy 35 ezer külföldi vendégre számit, ami kö­rülbelül háromszorosa a tavalyi látogatók számának. A fürdőidény előkészületei már folynak. ® A szibériai tajgában az Angara és az Ili folyó között nagy vasércbánya építé­sét kezdték meg. A kialudt korsunov­tűzhányó kráterében ugyanis hatalmas mennyiségű — több százmillió tonnányi — vasércet találtak. A3 1958, évS átfams költségvetés megtárgyalása előtt Tegnap előtt tájékoztatták az újság­írókat az 1958. évre szóló állami költ­ségvetésről, melyet a nemzetgyűlés áp­rilis első felében tárgyal majd meg teljes ülésén. Jozef Való képviselő, a nemzetgyűlés alelnöke, az állami költ­ségvetés főelőadója következőképpen jellemezte a költségvetési javaslat egyes legfontosabb pontjait. A javaslat szerint a költségvetési bevéte­lek ez Idén 94 milliárd 725 millió koronát, a kiadások pedig 94 milliárd 530 millió ko­ronát tesznek ki. A költségvetési javaslat az Ipar, a tüzelőanyag, az energetika és a nyersanyag termelési bázisok beruházási építkezéseire 11 százalékkal nagyobb ősz­szeget állapit meg, mint tavaly. Ez az összeg összesen 32 milliárd 802 millió ko­ronát tesz ki. A költségvetés a lakás­építkezésekre 17 százalékkal nagyobb ösz­szeggel számol és az építészetre általában fordítandó kiadások 8,6 százalékkal lesz­nek nagyobbak. A költségvetés javaslata szerint a nehézipar céljaira fordítandó költ­ségek 11,7 százalékkal lesznek nagyobbak, mint 1957-ben. Államvédelmi célokra 8 milliárd 933 millió koronát fordítunk, mely összeg a költségvetési kiadások 9,4 száza­lékát teszi ki. A közszükségleti cikkeket gyártó ipar legfőbb feladata az lesz, hogy zavarmente­sen ellássa a lakosságot, fokozza az áru­cikkek minőségét és biztosítsa a kiviteli alapokat. A költségvetési javaslat ezen ipari ágazatban a nyers termelés 6,6 szá­zalékos növelésére számít. A költségvetési javaslat az élelmiszeripar számára 4,2 százalékkal nagyobb összeget Irt elő, mint tavaly. A kiskereskedelmi forgalomnak 3 milliárd 600 millió koronával, vagyis 4 százalékkal kell növekednie. A javaslatban a kulturális és szociális Intézmények 36 milliárd 927 millió koronával szerepelnek. Ez az összeg a költségvetési kiadások 39,1 százalékát teszi ki, ami 4,8 százalékkal több, mint tavaly. A nagyobb költségvetési kiadások különösen kifejezően nyilvánulnak meg a járadékbiztosítás és a szociális gondoskodás terén. E célra 10 milliárd 318 millió koronát fordítunk, ami 8,2 százalékkal több, mint 1957-ben és 32,2 százalékkal több, mint 1956-ban. Az egységes földművesszövetkezetek 1957. évi gyorsütemű fejlődése megnyil­vánul a mezőgazdasági építkezésekre for­dítandó összeg nagyságában is. A költség­vetési javaslat az EFSZ-eknek hosszúlejá­ratú hitelek céljaira 2 milliárd 698 millió koronával számol, ami 39,2 százalékkal több, mint tavaly. Az EFSZ-ek tagjai a GTÁ-k által végzett munkák értéke és a rájuk fordított költségek közötti különbö­zetek fejében egymilliárd 872 millió ko­ronát takarítanak meg. Ezenkívül az épít­kezéseikre szükséges anyag megtakarítása 320 millió koronát eredményez. Az EFSZ­ek további 568 millió koronát kapnak az állami költségvetés pénzeszközeiből, mint az állam közvetlen támogatását a beruhá­zási építkezésekre, a hosszúlejáratú hite­lek leírásaira, stb. Akció, mely mindenkit érint HELYREIGAZÍTÁS A Szlovákiai Járadékblztositási Hivatal figyelmeztet, hogý a lapunk 1958. január 20-i számában megjelent Közérdekű Tudni­valók című cikkben tévesen van feltüntet­ve az EFSZ-ek nöi tagjai járadékilletékes­ségének korhatára. Az 56/56 sz. kormány­rendelet 8/1 §-a értelmében ugyanis az EFSZ-ek férfi és női tagjainál lényegében egyformán a 65. életév betöltésével kez­dődik a járadékra való jogosultság. Kü­lönbség csupán a biztosítási időben van. A 60. életév betöltése esetén az EFSZ nőtagja csupán akkor jogosult a járadékra, ha legalább 20 évig volt biztosítva. A balesetek elleni küzdelem két­ségkívül az állandóan időszerű fel­adatok közé tartozik, amelyet orszá­gos méretekben is, de emellett min­den üzemben, minden helységben szüntelenül folytatni kell. \ tapaszta­latok azonban azt mutatják, hoay ezen a téren az illetékes szerveknek aktivizálásában, főleg azonban az em­berek figyelmének felhívásában, fo­kozott óvatosságra intésében nagyon jó szolgálatot tesznek az egyes köz­ponti szervek által szervezett akciók. Ezt szem előtt tartva a Központi Szakszervezeti Tanács országos akciót indít a munka biztonságért, a forgal­mi balesetek és a tűzvészek megelő­zése érdekében. Az akció legfonto­sabb szakasza májasra esik, amikor kitűzik a balesetek nélküli hónap jelszót. Az akció keretében a nevelés és a propaganda számos eszközét fel­használva ismertetik a nyilvánosság­gal a balesetek elleni harc módsze­reit. A városok és a falvak részére kiállításokat készítenek elő, azonkí­vül számos előadást tartanak a bal­esetek problémájáról egészségügyi, szociális és gazdasági szempontból. Egyidejűleg több rövidfilmet készí­tenek, melvek szemléltetően mutatják majd a balesetek leggyakoribb okait és következményeit. í A Központi Szakszervezeti Tanács által kezdeményezett akció, amelyben részt vesznek a központi hivatalok, a Csehszlovák Vöröskereszt, a Cseh­szlovák Tűzoltószövetség, az Állami Biztosító, minden bizonnyal további sikert fog eredménvezni a balesetek elleni küzdelemben az üzemekben, az utakon, a városokban és a falvakon. A balesetek és megbetegedés okozta munka,mulhsztáj az Állami Statisztikai Hivatal előzeter jelentése szerint az ipari és építészeti üzemek alkaima­zottainál ez év januárjában a múlt év ugyanezen időszakához vsszonyltva közel egyharmadával csökkent. Ez azt jelenti, hogy ezekben -íz üzemek­ben naponta stlag több mint 25 ezer­rel több alkalmazott dolgozott, mint tavaly januárban. Hogy ez mit jelent nemzetgazdasági szempontból, ahhoz aligha kell bővebb magyarázat, Az egészségügyi dolgozóktól függ sokban, hogy a balesetek és a betegségek meg­előzése érdekében kifejtett jó mun­kájuk által tovább csökkenjen a bal­esetek és a megbetegedések száma. A baleset ellem országos akció sike­réJ- azonban mindenekelőtt az hozza meg, ha maguk a dolgozók, a lakos­ság teljes mértékben bekapcsolódnak a balesetek elhárításába, elsősorban azzal, he~ fokozott óvatossággal őr­ködnek saját maguk és mások testi épsége fölött. (gi) Az angol szigeten hatalmas viha­rok dühöngtek, esőket és át­hatolhatatlan ködöket hoztak az Ir­tenger felől. Párizsban a munkások a sedani vereség után kikiáltották a köztársaságot és felkészültek hazá­juk védelmére Bismarck porosz kan­cellár hódító hadjárata ellen. Ekkor Marx gyakrabban jött össze Engelsszel londoni lakásán, ahol megbeszélték a Franciaországban le­játszódó események fejlődését. Az ideiglenes kormány az ösz­szeomlott császárságtól nemcsak a romokat örökölte, hanem a munkás­osztálytól való félelmet is . .. ez a kormány árulást követ el, Párizst harc nélkül akarja átadni az ellenség­nek" - fejtette ki Marx. Idegesen járt-kelt szobájában és behatóan gondolkodott. A francia munkásoknak hazá­juk védelmében kötelességüket kell teljesíteniök és minden eszközt latba kell vetniök, hogy osztályuk szerve­zettségét megvalósítsák. E feladatok következetes megvalósítása Francia­ország újjászületésének feltétele, te­hát mindent meg kell tenni a francia nemzet vezetésének a munkásság által való átvételéért - a proletariá­tus pvőzelméért a szociális felszaba­dításért való harcban . .." Marx elhallgatott és jelentősen né­zett barátjára. „A felhívásnak — me­lyet az Internacionálé fog kiadni — ezt kell tartalmaznia" - állapodtak meg a barátok. Csaknem habzsolták a mindennapi politikai eseményeket, a friss híre­ket, újságcikkeket. - A párizsi munkások nem teljesí­tették az ideiglenes kormány rende­letét. felfegyverkeztek, már 200 zász­lóaljat szerveztek, iparosok és kiske­reskedők is csatlakoztak hozzájuk. A munkások és a nemzetőrség védeni fogják a várost, s nem engedik be Bismarck katonáit - tört ki lelkesen Marx. ..AYESZEDflMES EMEt"" És valóban, azalatt, amíg a francia burzsoázia Bismarcknál békéért ese­dezett, 1871. március 18-án Párizsban kikiáltották a Kommünt. Csakhamar a vörös zászló, a szabadság lobogója lengett a városházán. Először szerezte meg a proletariátus a politikai hatal­mat. Hetvenként napig harcoltak hő­siesen, de a külső és belső ellenség túlereje következtében elbuktak. Marx a Párizsi Kommün tapaszta­lataiból levonta a következményeket. Rámutatott óriási jelentőségére, mint az állami szervezet mintapéldájára és bizonyította, hogy csak a munkásosz­tály, csak a Kommün volt képes ki­szabadítani a munkásokat és a pa­raszttömegeket az Ínségből és a rab­szolgaságból. Éppúgy bírálta a hibákat is, melyeket elkövettek, de a Párizsi Kommünt az új társadalom előhírnö­kének tekintette, mert a munkásosz­tály első kormánya volt Rövid fenn­állása idején sok szociális intézkedést és törvényt hozott és először való­sította meg a proletariátus diktatú­ráját. Akkor kezdték a Kommunista Kiáltvány programját valóra váltani. B^J'srx és Engels e tapasztalatokat 1 1 1872-ben a Kiáltvány új ki­adásának előszavában fektették le, s Marx egy fontos írást közölt. „A pol­gárháború Franciaországban", mely a szocialista irodalom nagy jelentőségű műve. Az Internacionálé ekkor sok rend­őri beavatkozás, cselszövény közép­pontjába került, s vele együtt lépten­nyomon Marxot is támadták. Marx sok sikerrel harcolt az anarchisták, s mindazok ellen, akik a szocialista ta­nokat el akarták ferdíteni, s el akar­ták haovni az osztályharc útját Egy pillanatra sem gondolt arra, hogy pihenjen vagy hogy feladja tudomá­nyos munkáját, melybe újból és újból fiatalos tűzzel, de már megtört egész­séggel vetette magát. Marx egészségi állapota ekkor év­ről évre rosszabbodott. Májbajához, keléseihez mellhártyagyulladást, fej­ideggyulladást, tüdőfekélyt, isiászt is kapott. Ehhez járult még feleségének súlyos állapota is, aki ugyancsak máj­beteg volt. Az állandó üldöztetés, nél­külözés, valamint a reakciós hatósá­gok megakadályozták őket abban, hogy rendesen gyógyíthassák magu­gukat. A német és osztrák kormányok nem engedték már akkor be őket a fürdőhelyekre, mert Marx a legve­szedelmesebb embernek számított. 1881. december 2-án hű fegyvertár­sa, felesége, Jenny, aki sok megértés­sel és lángoló szenvedéllyel vett részt munkájában, örökre elhagyta Marxot. Meghalt mint igazi kommunista. Csak kevés barát kísérte utolsó út­jára ezt az éles eszű asszonyt, aki rendkívüli politikai tapintattal, ener­giával, jellemmel rendelkezett és negyven évig annyi odaadással dol­gozott a mozgalomban. Amellett jel­lemző szerénységére, hogy sohasem szerepelt a nyilvánosság előtt. Feleségének és később legidősebb lányának halála nagy csapás volt Marx számára. Szeretett volna még nagy művének „A tőké"-nek befeje­zésén dolgozni, azonban ereje már el­hagyta. Próbálkozott még Algírban, Monte Carlóban és Svájcban gyógyu­lást keresni, ami már akkor nem se­gített rajta. Utolsó levelét 1883. ja­nuár 10-én küldte barátjának, Engels­nek, melyben már halálsejtelmekről írt. Tavasz elején sűrű köd ült London­ra. Marx karosszékében pihent. Léni Demuth, aki őt hűségesen ápolta, az egyik sarokban horgolt. Hirtelen meg­szólalt a csengő. Léni lement a lép­csőn, hogy ajtót nyisson. Engels lé­pett be. — Hogy van betegünk? — kérdezte. — A székben ül — válaszolta Léni és felsietett, hogy ne hagyja egyedül Marxot. De gyorsan visszajött. — Jöjjön, kérem, gyorsan, félig alszik — és kérve mutatta, hogy hal­kan beszélgessenek. Amikor mindket­ten beléptek a szobába, Marx, a nagy gondolkodó már békésen, örök­re elaludt. Éppen március 14-ét írták. Engels legjobb és leghűbb barát­ját vesztette el. Az ő feladata volt, hogy a highgatei temetőben néhány barátjuk és a hozzátartozók előtt be­szédében búcsúzzék el Marxtól. amit a harcoló európai és ame­rikai proletariátus, a történelmi tudo­mány ezzel elvesztett, azt nem is le­het felmérni. Azt a rést, amit az ő halála ütött sorainkban, csakhamar érezni fogjuk..." — hangzottak a végszavak. Marxot felesége mellett temették el. Mellette nyugszanak még Léni De­muth és Marx unokája. Egyszerű, sze­rény márványtáblák jelzik sírjaikat, melyek szerénységüket jelképezik. etvenöt év telt el Marx halála óta. Amit a nagy géniusz megjósolt, az néhány évtized múlva beteljesült. Többek között az orosz­országi forradalom is. 110 év telt el azóta, amióta Marx és Engels a Kommunista Kiáltványt kiadták, me­lyet jogosan neveznek a tudományos szocializmus születési okmányának. Mennyi vér folyt azért, hogy a mar­xizmust és a marxista elveken nyug­vó munkásmozgalmat kiirtsák. Ma már a Szovjetunióban és a népi de­mokratikus államokban az összes tu­dományok alapját e világszemlélet H tanítása adja meg. A 110 év alatt a Marx-üldözők nemzedékeit temet­ték el, de a marxizmus, azaz tovább­fejlesztve a marxizmus-leninizmus ma életrevalóbb, mint valaha. Olyan társadalomtudomány, melynek isme­rete kötelező minden tudományág számára. Mi ma a szocializmus győzelmének korszakában élünk. Az eredményes küzdelemben a marxizmus-leniniz­mus vezérli az egész világon a mar­xista pártokat. A dialektikus módszer a marxista pártok kezében, melyek ma már 33 millió tagot számlálnak, hatalmas fegyver az emberi társa­dalom forradalmi átalakulásához ve­zető harcában. Nem dogma, nem kí­sértet, hanem élő tudomány és gya­korlatba átvitt alkotó erő. Marx és hü tanítványainak gondolatai az egész világ dolgozóinak, tudósainak, tech­nikusainak tulajdonává váltak. Marx elsősorban forradalmár volt. Részt venni a kapitalista társadalom megdöntésében, a proletariátus fel­szabadításában - Marx adta meg helyzetének és szükségleteinek he­lyes felismerését - ez volt Marx igazi élethivatása. Akkor volt elemé­ben, amikor tollával és elméjével harcolt, s ezt olyan szívóssággal, szenvedéllyel és eredménnyel végez­te, mint kevesen előtte. Ezért volt Marx korának legfé­lelmetesebb és leggyűlöltebb embere az államfők, reakciós kor­mányok és a tőkések szemében, akik összefogtak ellene tanainak meg­semmisítésére. Ügy, ahogy ők ezt a „veszedelmes embert" gyűlölték, úgy tisztelték és tisztelik, szeretik ma is őt a dolgozók százmilliói, a felszaba­dultak, a kizsákmányoltak, a nem­zetközi proletariátus, faj és feleke­zetre való tekintet nélkül egyaránt. Marx neve pedig örökké élni fog ­akárcsak nagy müve, melyet ez a nagy géniusz ajándékozott az embe­riségnek felszabadítása érdekében. Grek Imre ÜJ SZÓ 2 * 1958. március 14. f

Next

/
Thumbnails
Contents