Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-12 / 71. szám, szerda

A jő munka eredménye a kassai kerületben A párt kassai kerületi bizottsága egésznapos plenáris ülésen értékelte a pártszervezetek munkáját. A beszámoló kiemelte, a párt XI. kongresszusa előkészítése során a dolgozók eddig soha nem tapasztalt kezdeményezésével, a szocialista verseny kiszélesítésével "törekednek nemzetgazdaságunk további fellendítésére. A kerületben összesen 5000 tagés nyilvános gyűlésen 200 000 dolgozó jelenlétében tárgyaltak a kommunisták és pártonkívüliek a párt leveléről. A CSKP KB levele hangsúlyozza, hogy minden lehetőséget fel kell használni az iparban és a földművelésben, hogy növeljük a gazdaságosságot és kihasználjunk minden tartalékot. Az 1957-es év a fejlődés további eredményes éve volt. Az ipar Figyelmeztető számok A statisztika hónapról hónapra riasztó jelentéseket közöl a forgalmi ba'esetek számáról. Annak ellenére, hogy a gépkocsivezetők nagy része lelkiismeretesen igyekszik teljesítem kötelességét, a forgalmi előírások betartását, sok még a fegyelmezetlen gépkocsivezetők száma, akik megfeledkeznek arról, hogy a volán mögött ülve emberi életekért és nagy anyagi értékekért felelősek. Ezt mutatja a forga'mi balesetek nagy száma. Csupán januárban 1664 baleset fordu't elő köztársaságunk utain és utcáin, ami a múlt ' év ugyanezen időszakához viszonyítva 145-tel több. 56 emberéletet követelt áldozatul, 201 súlyos és 397 könnyebb sebesülést okozott egy hónap alatt a gépkocsivizetők felelőtlensége és nem utolsósorban maguknak a járókelőknek hanyagsága. Az ittas gépkocsivezetők ugyanabban az időben 91 súlyos forgalmi balesetet okoztak, melynek következtében 6 ember meghalt, 34 megsebesült, az anyagi kár pedig 273 ezer korona. Figyelmeztető számok ezek, me-, lyek óva intenek minden gépkocsi- f vezetőt: Gyilkossá tehet legkisebb! hanyagság, óvatlanság, a forgalmi} előírások be nem tartása, az alkohol J fogyasztása'! Kioltott emberéletek,! nyomorékká tett emberek jelzik a j részeg és hanyag gépkocsivezetők útját!- -Ugyanakkor a járókelőket ňs fokozott óvitosságra inti a forgalmi balesetek számának növekedése. Kiváltképpen a gyermekeket kell megtanítanunk a helyes közlekedésre. Itt valóban elmondhatjuk, hogy a legkisebb hanyagság is jóvátehetetlenül megbosszulhatja magát. (gl.) össztermelése az 1956-os évhez viszonyítva a kerületben 12 százalékkal volt magasabb. Az ipari fejlődés kihatással volt a nemzetgazdaság többi ágazatára is. A nemzetgazdaság növekedése továbbá emelte a lakosság életszínvonalát is. A jövedelem 1 lakosra 6,5 százalékkal emelkedett. A Kiskereskedelmi forgalom 4,5 százalékkal, Annak ellenére, hogy 1957-ben rövidebb volt a munkaidő, a termelékenység 1 munkásra 8,3 százalékkal növekedett. Az eredmények jobbak is lehettek volna, ha az üzemekben nagyobb gondot fordítottak volna a gazdaságosságra, takarékosságra és a terv egyenletes teljesítésére. Nem teljesítették tervüket a kerületben a Keletszlcvákiai Téglagyár, a Prakovcei Gépgyár és a Keletszlovákiai Gépgyár. A tervet jóval túlteljesítették a bútorgyárak, a tejüzemek, a sörgyár, a Trebišovi Cukorgyár stb. Említésre méltó eredményeket értek el a földmüvelésben is. 1957-ben 60 új EFSZ aiakult. Az új szövetkezetekbe nagy számmal léptek be középparasztok. Az 1956-os évben 1 ha hozama 1974 korona volt, 1957-ben 2227 korona. A szövetkezeti tagok jövedelme 45 millió koronával emelkedett. A nagyüzemi gazdálkodásban továbbra is elsőrendű feladatnak kell tekinteni a takarmányalap kibővítését és a szarvasmarhaállomány állandó növelését. Az állami gazdaságok szép eredményeket értek el a növénytermesztésben. A búza, őszi árpa hektárhozamát 18 százalékkal, a tavaszi árpáét 27 százalékkal, a kukoricáét 55 százalékkal teljesítették túl. A múlt évben 100 ha-on 48 szarvasmarhát tartottak. 1957-ben az | állami beruházás 787 millió koronát j tett ki. 1385 lakásegységet építettek, | ami 1956-hoz viszonyítva 337 egységgel több. A kerületben egy év alatt 1732 magánlakás épült. Ez a rövid áttekintés világosan mutatja az óriási fejlődést, amelyet azért értek el a kassai kerület dolgozói, mert olyan erő vezette őket, mint a párt, mozgósította a dolgozókat a kitűzött feladatok elvégzésére. A dolgozók párthoz való ragaszkodása-.egyre nagyobb, amit az is bizonyít, hogy a CSKP KB levelének tárgyalása során 710 új párttagjelölt jelentkezett a pártba. Ezzel az utóbbi 10 hónapban 1564 tagjelölttel gyarapodtak a párt sorai a kassai kerületben. Mózes Sándor r Vz Uj S/o pnstájábo* B. Vidám a katonaélet Jó néhány hónapja, hogy elhagytam az otthont, a csallóközi rónát. Szülőfalumtól távoli városban katonáskodom. Őszintén elmondhatom, hogy ma már a katonaélet nem olyan, mint arról nekünk az idősebbek beszéltek. A hadsereg tagjai kiképzésén kívül a politikai nevelésével is törődnek. Szakaszunkban Filipin főhadnagy vezeti a politikai oktatást — igen jó eredménnyel. Alakulatunk tagjai védnökséget vállaltak Bristice község EFSZ-e felett, ahol különösen most, a tavaszi munkák megkezdése előtt a gépjavításban nyújtunk segítséget. A különféle szórakozások mellett a tornatermet is igen sűrűn látogatjuk. Testedzőgyakorlatainkat Halfar tizedes vezeti, aki nagy türelemmel neveli az újoncokat. Janda János, közkatona. Alakulatunk legjobb CSISŽ-szervezete Nap nap után nagy versengés folyt alakulatunknál a legjobb CSISZ-szervezet cím elnyeréséért és a vándorzászlóért. A legjobban működő szervezet, a 3. század már évek óta a vándorzászló tulajdonosa. Bármennyire is törekedtünk, nem tudtuk elvenni tőlük a kitüntetést. Igaz, nagyon jó munkát végeztek és például szolgálhatnak a többi századnak is. A mi századunk azonban nem adta fel a reményt és Stehlik főhadnagy segítségével derekas munkát végzett, ami nem volt hiábavaló, mert mégiscsak sikerüli megszereznünk a legjobb CSISZ-szervezel címet és a vándorzászlót. Ezt a megtiszteltetést kemény és kitartó munkával értük er. Miután megkaptuk a versenyzászlót, mintha szárnyakat kaptunk volna, napról napra jobbak és szebbek az eredmények. Mind a kultúra, mind a politika munka terén szép eredményekkel dicsekedhetünk. Kultúrcsoportunknak például nem egy ízben tapsolt a vidék falvainak közönsége. Czako Géza, őrvezető, Plzeň. Nagy gondot fordítunk az ideológiai nevelésre A múlt évhez hasonlóan az idén is nagy gondot fordítunk a katonák ideológiai nevelésére. Az ifjúsági tanév keretében bő alkalmunk nyílik arra, hogy katonáinkkal megismertessük a párt politikáját, célkitűzéseit. Századok szerint megszerveztük az olvasóköröket, ahol egységünk tagjai csoportosan összejönnek, beszélgetnek, olvasnak és bővítik ismereteiket. Az olvasókörökben foglalkozunk a történelemmel is, ami iránt katonáink komoly érdeklődést tanúsítanak. Szabó Gyula, főhadnagy. EGYRE CSAK TERJEDT A BARNA ARADAT... Hitler uralomra jutása után Németországban s más országokban is erősen feléledt a fasizmus. Mussolini Olaszországa ebben az időben erősen támogatta Ausztriát, ahol a Dollfusskormány egy különleges klérofasiszta rendszert vezetett be, mert úgy vélte, hogy az majd védőgát lesz a „barna áradattal" szemben. 1934-ben még jobban fokozódott ez a folyamat. Február 12-én a Starhemberg herceg vezette Heimwehr fasiszta alakulatai megrohanták Linz és Bécs munkásnegyedeit. Az osztrák munkásmozgalom fegyveres ereje, a Republikanischer Schutzbund (Köztársasági Védszövetség) egyes helyeken hősiesen védekezett, de az egyenlőtlen harcban alulmaradt. Dollfuss osztrák kancellár tüzérséggel, aknavetőkkel, páncélkocsikkal, repülőgépekkel támadtatta a csupán kézifegyverekkel s néhány gépfegyverrel gyengén felfegyverzett munkásokat, akik a heiligenstadti Kari Marx-Hof, Florisdorf, Simmering, Ottakring, Favoritén, Sandleiten és más bécsi munkásnegyedek házaiban védekeztek. Ugyanez volt a helyzet a vidéken: Linz, Steyr, Graz, Bruck a. d. Mur, Knittenfeld és más helyeken, ahol a munkások szintén fegyvert ragadtak, hogy védekezzenek a Heimwehr-bandák és a katonaság ellen. Ez volt az osztrák munkásság első nagyarányú felkelése a fasiszta diktatúra ellen, amely az egész országra kiterjedt, A Dollfuss—Fey-kormány ezt a felkelést olyan kegyetlenséggel verte le, amelyhez hasonlót előtte csak a Párizsi Kommün vérengzései ismertek. Az osztrák munkásság e drámájában szomorú szerepe volt a revizionista jobboldali szociáldemokrata vezetőknek, akik habozásukkal, hintapolitikájukkal lefékezték a munkások harci lendületét. A felkelésből hiányzott az egységes vezetés, minden város, kerület egymástól függetlenül harcolt, nem szüntették be mindenütt a munkát, a vasutakon a forgalom nem szünetelt, úgyhogy a kormány nyugodtan szállíthatta csapatait. Nem szállták meg a rádiót, postát. Hibát hibára halmozva lehetővé tették a fasizmus győzelmét és továbbterjedését. A munkásságot lefegyverezték, megtizedelték. 1934. júliusában akcióba léptek a nácik is, fegyveres pucscsot robbantva ki, s meggyilkolták Dollfusst. A náci lázadást ezúttal még elfojtották. Dollfuss után Schuschnigg lett a kancellár, aki elődje politikáját folytatta, azaz a németolasz külpolitikai ellentétekre alapozta rendszerét. Olaszország erőit azonban nagyon lekötötte az Abesszínia elleni háború, amit a hitleri Németország ügyesen a saját előnyére kihasznált. Az érdekterületek felosztásánál kiszorította Olaszország befolyását Ausztriából. Már 1936-ban köztudomású volt, hogy a következő lépés csak Ausztria megszállása lehet. A nyugati burzsoázia megelégedve szemlélte, hogy a német terjeszkedés nem fordul fő érdekterületeik felé. Számítottak arra is, hogy legfőbb vágyukat követve, Németország majd a Szovjetuniót is megtámadja. 1938 elején Hitler elérkezettnek látta az időt a cselekvésre. Addig az osztrák nácik, akik beférkőztek az osztrák hadseregbe s az államapparátusba, jól előkészítették a talajt. A Schuschnigg-kormány gyengének bizonyult a nácikkal szemben és különféle engedményeket tett nekik. Közben kívülről is erős nyomást gyakoroltak Ausztriára. Schuschniggot Hitler magához rendelte Berchtesgadenbe, ahol őt a legnagyobb megaláztatásban részesítette. Hitler ultimátumában azt követelte, hogy a náciknak adjanak teljes mozgási szabadságot. A munkásság biztosította Schuschniggot, hogy bizonyos szabadságjogok ellenében kész harcolni az ország fügqetlenségéért. Ámde a burzsoázia nem lenne burzsoázia — mint TUDÓSÍTÓINK JELENTIK i azt a történelem folyamán már sokszor bebizonyította — ha az ilyen sorsdöntő pillanatban csupán saját szűk osztályérdekeiért megint ne dobta volna oda koncul az ország függetlenségét. Félt a munkásság, a széles néptömegek mozgalmától, amely esetleg elsöpörte volna őt, félt a demokratikus jogok újrafejlesztésétől, azért inkább engedett a nácik nyomásának. Februárban új kormány alakult három náci miniszter bevonásával. Ezzel „trpjai falovat" vittek be a kormányba, amely most már legális eszközökkel is növelte a nyomást és a feszültséget. Schuschnigg még egy kétségbeesett lépésre határozta el magát. Március 15-re népszavazást hirdetett, akarja-e ,a nép a Németországhoz való csatlakozást ? Hitlerék ezt mindenáron meg akarták akadályozni. Beleavatkoztak Ausztria belügyeibe, lemondatták Schuschniggot, akinek helyére Hitler bizalmasa, Seyss-Inquart ült. Ugyanakkor a Németországban kiképzett fegyveres osztrák náci csoportok benyomultak Ausztria területére, SeyssInquart pedig behívta a német csapatokat. 1938. március 11-én megindultak a német Wehrmacht és SS már előre készenlétbe helyezett hadosztályai is, hogy leigázzák a szomszéd államot. így, erőszakos úton történt az ún. „Anschluss", amely azután hét évig tartott. Abban az időben — a mi idősebb nemzedékünk közelről figyelhette ezt az Ausztriában lejátszódó harcot — tudtuk már, hogy mi lesz mindennek a következménye. Hogy Ausztria után Csehszlovákia megtámadása következik, azt baljóslóan jelezték ezek az események. Tényleg megrendezték „Münchent", a mi burzsoáziánk a meglevő recept szerint szintén elárulta az országot és egy félév múlva szétdarabolták hazáakat is. A burzsoázia sehogysem akart harcolni a függetlenségéért. A két hasonló sorsú államnak — Ausztriának és Csehszlovákiának — csupán a szovjet hadsereg hozta meg a felszabadulást a véres hitleri uralom alól. g-k!f i ornala A Csemadok tornaijai helyi csoportjának munkájában sok volt a fogyatékosság, amiért évzáró közgyűlésükön a vezetőség önbírálatot is gyakorolt. Az új vezetőség a hibákon okulva jobb munkához fogott, ami máris eredménnyel járt. Ezekről az eredményekről szól Németh János tudósítása, aki többek között ezeket írja: — A csoport munkájának megjavítása érdekében az új vezetőség elhatározta, hogy rendszeresíti az irodalmi estéket. A határozat értelmében az első irodalmi estét a napokban már meg is tartották. Ezen Pazderák :Bertalan, a helyi 11 éves iskola magyarszakos tanára tartott .mindenki elismerését elnyerő előadást Tompa Mihály életéről és művéről. Német János tudósítása további részében dicséri az est szereplőit és elmondja, hogy az összejövetel sikere kell, hogy buzdítőlag hasson a vezetőség további munkájára. Sáró A Csemadok sárói csoportjának tevékenységéről Hrubiak Emil küldött tudósítást. — A Csemadok sárői helyi csoportja nemrégen irodalmi, a napokban pedig hangulatos vidámestet rendezett. Monológjelenet, tréfa, dalcsokor, egyfelvonásos és másféle műfaj érdekes változata került bemutatásra. A szereplők között sikerrel közreműködtek a cigány polgártársak is. Különösen Virágh Kálmán érdemel elismerést: A többiek közül főként Lesko Anna, Rajtákné, Hutura János és Varga Béla alakítása nyerte meg a közönség tetszését. Amint tudósítónk rövid jelentéséből kitűnik, Sárón az esztrádműsor szervezésében értek el sikert. Vajon más .csoportok hogyan dolgoznak ezen a téren? Kisgéres Csak örömmel jelenthetem — írja tudósításában Géresi László —, ^ogy a mi községünkben is fejlődésnek indult a kulturális élet. Az EFSZ megalakítása után a szövetkezet fiatal tagjai több színdarabot betanultak, amelyeket többször sikeresen játszottak. Legutóbb Bródy Sándor, Tanítónő című darabját mutatták be, amellyel a szomszédos falvakban: Őrösön, Nagygéresen, Szenesen és Bácskán is sikert arattak. Tudósítónk azzal zárja jelentését, hogy eddig aratott sikereik büszkeséggel töltik el mindanyiukat, és remélni engedik, hogy községük kultúrája rövidesen eléri a járás ezen a téren legjobban álló községi színvonalát. Rimajánosi Gacsó István a Csemadok rimajánosi csoportjának tevékenységéről számol be. Többek között ezeket írja: — A Csemadok rimajánosi helyi csoportjának színjátszói a legutóbb a Bújócska című vígjáték előadásával mutatkoztak be. Az előadás után a járási művelődési otthon és a Csemadok járási titkárságának megbízottai rövid megbeszélést tartottak a szereplőkkel. Javasolták, hogy a járási és a kerületi versenyeken is lépjenek fel. Tudósítónk levele további részében elmondja, hogy az összejövetel értékelte a Csemadok helyi vezetőségének munkáját, akik Varga Jenőné elnök vezetésével nemcsak irányították a csoportot, de maguk is szerepeltek. Munkájukért dicséret illeti Vecsenek Flóriánt és Stanek Vilmát is, akik annak ellenére, hogy szlovák anyanyelvűek, jó! játszották szerepüket. A rimajánosiak most az énekkar és a tánccsoport felújítására készülnek. <b) | DÁVID KIRÁLY \ | HONORÁRIUMA \ x S ^ Az Ogonyok című szovjet fo- ^ ^lyóirat jelenti: Hermann Köppel ^ ^ híres dán zeneszerző megzenésí- ^ fc tAttí» a hihlint HáviH Irirálv tnhh ^ ^ j ^ ezeket a műveit egy kiadóválla- ^ ^ lat. Rövidesen megérkezett a ^ ^ cég anyagi elszámolása is. Az eh- ^ ^ hez mellékelt levél szó szerint § ^ így hangzik: „A pompás műért ^ ^ járó összeg 75 százaléka az öné, ^ % egynegyede a szövegírót, Dávid ^ $ urat illeti!" $ I I 4 £ A nagyváros utcakövezetén (Na dlažbe veľkomesta.) Hadzsa Ahmed Abbasz most bemutatott indiai filmje A nagyváros utcákövezetén a régebbi indiai filmekben, rendszerint a Rádzs Kaour rendezésében vászonra vitt ismétlődő és exotikammal erősen áthatott témák helyett más oldaláról világítja meg az indiai valóságot. Alkotója az életből veszi tárgyát, de nem bocsátkozik a bonyolult társadalmi viszonyok elemzésébe vagy megoldásába. Fő célja a jóság és az emberiesség, a szeretet nemes érzésének felkeltése a nézőben, az anyai szeretet győzelmének diadalmaskodása Munnyn«k, a kilátástalan nyomor viszonyai közepette talált lelencgyereknek anyakeresésében. Munny keresi anyját, mert szeretetre, igazi szeretetre vágyik, amelyet osak az édesanya tud megadni. Az anya is keresi elhagyott fiát, mert a nyomornál is erősebb kenne a szeretet érzelme. Végre egymásra találnak. Az anyai szeretet a türelmes keresésben minden nehézséget leküzdött. És győzött. Erről mesél a Iliim. Mintha azt mondaná az embereknek- Szeressétek egymást, élvezzétek az élet legszebb ajándékát. Rokonszenves jelenség volt a filmben a kis Munnyt alakító Rómi. Ne nézz hátra, fiam (Neobzeraj sa, synu.), Branko Bauer rendező, a Ne nézz hátra, fiam című Jadran-filmben visszatér a jugoszláv filmgyártás kedvelt és annyiszor megörökített témájához, a fasizmus ellen folytatott ellenálá~i harchoz. Ebben a filmben egyéni problémát dolgozott fel: egy partizáriapa küzdelmét az Usztasa (a horvát fasiszta állam intézménye) iskolapadjaiban nevelkedő Zorán fiának megmentéséért. Novák mérnök a hőse a filmnek, az aggódó apa, aki a sikeres film drámai feszültséggel és izgalommal telített légkörében megnyeri fiát a szabadságharc eszméjének és a végén élete feláldozásával fedezi fia menekülését a partizánokhoz. A rendező ügyesen állította be az amelyet B. egyéni érzelmektől vezérelve társa- meg. dalmi érdekért küzdő hős alakját, Szotlar személyesített <L) TJJ SZÖ 5 *1958. március 12.