Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-12 / 71. szám, szerda

A termelés pártellenőrzésével kezdik a határozat végrehajtását KELLEMES ÉRZÉS hatja át a kalondai falusi pártszervezet bizottságát, amint együtt ülnek és tervezgetnek. Pontosan és lelkiismeretesen akarják teljesíteni a CSKP KB-nek a falusi pártszervezetek munkájáról szóló határozatát és az évzáró taggyűlés utasításait. Hogyan is szól ez až utasítás? Ügy, hogy a pártbizottság a termelés szüntelen fejlesztésére összpontosítsa munkáját, lelkesítse a kommunista és pártonkívüli dolgozókat a szövetkezet, a falu további felvirágoztatására. Ha nem is ugyanezekkel a szavakkal mondták, de valójában ez volt a mondanivalójuk azoknak az elvtársaknak, akik az évzáró taggyűlésen az elért eredményekről és a hibákról beszéltek. A bíráló szavak arról tanúskodtak, hogy a falu kommunistái szívesen támogatják a pártbizottságot a hibák megszüntetésében. A napokban megtartott tartalmas és harcos szellemű taggyűlés is azt igazolta, hogy az elvtársak bíznak az új vezetőségben. Bíznak abban, hogy a pártbizottság újjáválasztásában új időszak kezdődik pártszervezetük életében. — A pártbizottság most arra törekszik, hogy a tagság ne csalódjék benne, hogy megfeleljen bizalmának — mondja Bencs Dezső elvtárs, a pártszervezet elnöke. Igaz, még csak a tervezgetésnél tartanak, de rendjén is van, hogy tervet készítenek, mert hogyan is javulna a politikai munka, az agitáció, ha á pártbizottság „a máról holnapra élni" módszerrel,' tervszerűtlenül, kapkodva dolgozna. Ha bepillantunk az új pártbizottság terveibe, rögtön szembetűnik, hogy eltökélten fáradoznak a pártszervezet eredményesebb tevékenységén. Vegyük hát szemügyre, mit is akarnak tenni ? A PÁRTBIZOTTSÁG AZT TERVEZI, hogy a kommunisták harcbavetésére a tavaszi munkák kezdete előtt rendkívüli taggyűlést hív egybe. Itt beszélik meg majd a kommunisták feladatait, és minden elvtársnak megszabják a pártmunkáját. Ezen a taggyűlésen vitatják meg versenyfeladataikat. Eddig ugyanis a járás legjobbjai közé tartoznak, de az idén a verseny élére akarnak kerülni. Versenyük célja valóban nagyszerű. A pártbizottság elhatározta, hogy legalább olyan gondot fordítanak a munka minőségére, mint mennyiségére, mert a felületes munkát a terméseredmények sínylik meg. Ügy döntöttek, hogy a pártbizottság tagjai ezután rendszeresen ellenőrzik majd a szövetkezet munkáját. Helyszíni tapasztalataikról beszámolnak a pártbizottság ülésén, közlik azokat Tóth elvtárssal, a szövetkezet elnökével. Ez természetesen semmivel sem csökkenti az EFSZ vezetőségének felelősségét, ellenkezőleg, arra nevelik őket is, hogy a munkák minőségét a legnagyobb körültekintéssel ellenőrizzék és ne tegyenek ebben semmiféle engedményt. A CSKP KB HATÁROZATÁBÓL kifolyólag nagy és hálás feladatok hárulnak a falusi pártszervezetre. Igen fontos, hogy a pártszervezet ellenőrizze a szövetkezet vezetőségének munkáját, hiszen a kommunista kollektíva összehasonlíthatatlanul bölcsebb, éberebb, tisztánlátóbb, mint akár a legfejlettebb EFSZ-elnök. A pártbizottság és a taggyűlések azok a fórumok, ahol a pártszervezet ellenőrizheti nemcsak a szövetkezet, de a HNB munkáját, s az egész falu életét, megfelelő útmutatásokat adhat a felelős helyeket betöltő elvtársaknak. Természetes, a pártellenőrzés akkor a legeredményesebb, ha a pártszervezet figyelembe veszi a pártonkívüli dolgozók véleményét is. Az egészséges kezdeményezés valóra váltásának érdekében a pártbizottság intézkedik, lehetővé teszi, hogy a falu szorgos asszonyai, közöttük Dózsa Istvánné, Tóth Kálmánná, Gyalog Pálné és sok más, háziasszonyok, anyák, feleségek és lányok versenyezhessenek egymással, kibontakoztathassák képességeiket. Régi tapasztalat, hogy a család jövedelmével jól gazdálkodó asszonyok hatalmas segítséget nyújthatnak a termelésben. Jó munkájukkal nemcsak gyarapítják, növelik családjuk jólétét, nemcsak erősítik a szövetkezetet, jó munkájukkal nagy társadalmi cselekedetet végeznek, felvilágosítják asszonytársaikat, hogy végleg ütött az órája annak a maradi nézetnek, hogy az asszony nem egyenértékű a férfival, hogy az asszonyok munkája „alacsonyabbrendű" munka. A falu asszonyainak zöme a szövetkezet háziasszonyának érzi magát, beleszólnak a falu, az EFSZ ügyeibe, s nem túlzás, ha äzt mondjuk, hogy éppen ennek eredménye, hogy a zárszámadásnál a szövetkezet tagjai ezer korona híján félmillió koronát tettek a takarékpénztárba. A SZÖVETKEZET SZEMLÁTOMÁST gyarapszik, ötmillió korona értékű vagyonnal rendelkeznek. Beadási kötelezettségüket mindig és mindenben túlszárnyalják. Kilencvenötezer koronájuk van a szociális alapban, gondoskodnak az öregekről, nem jutnak koldusbotra, mint valamikor. Csaba Béla sertésgondozó, Bálint József, akik betegállományban yannak, 500 — 600 korona táppénzt kapnak havonta. A gyerekpótlék sem újdonság a szövetkezetben. Védik is a közös vagyont,' mint a szemük fényét. — Mindez igen fontos, de nem ok az elbizakodásra — mondja Dózsa István elvtárs sertésgondozó, akivel a kocák etetésénél beszélgettünk. Dózsa elvtárs szívügyének tekinti a párt határozatát, amelynek azt a részét jegyezte meg a legjobban, ahol arrói van szó, hogy a pártszervezet feladata ügyelni arra, hogy a túl nagy háztáji gazdaságok el ne vonják az EFSZ-tagokat a szövetkezeti munkától, mert a tagok jóléte elsősorban a közös gazdálkodás fejlődésétől függ. Bár nincs nagy ok az aggodalomra, de jő, ha idejében intézkednek és rendre utasítják a fegyelemsértőket. Rubin B. Jánosnak, például 3 kocája, 19 malaca és 20 méhcsaládja van. De nincs, vagy alig van ledolgozott munkaegysége a szövetkezetben. Súlyosan megsértette tehát a szövetkezet mintaalapszabályzatát. Ha nem is egészen, de hasonló a helyzet Telek Bélával, a szövetkezet méhészével is, csak abban különbözik, hogy a gondjaira bízott méhekkel szép jövedelmet biztosított a szövetkezetnek. De ugyanakkor 33 méhcsaládot nevel saját részére. Vagyis több, mint háromszorosát az engedélyezettnek. i A KOLLEKTÍV VEZETÉS nagy érékjét és a pártszervezet tekintélyét mutatja, hogy mind a két esetben intézkedés történt. A méhészetet Tóth B. Antal elvtársra, a szövetkezet Harc a metán felhasználásáért Az intézet egyik termében képek meg a bányákban használt tárgyak mutatják szénbányászatunk történetét. Az egyik képen megtört testű, bárgyú tekintetű férfiak várják a tárnába való leszállást. Mielőtt megkezdenék a munkát, a bányalejárat előtt feszülethez járulnak valamennyien és imádkoznak. Mert vallásos és babonás emberek voltak valamikor a bányászok. Féltek a föld alatt dolgozó ember legnagyobb ellenségétől — a rettenetes pusztítást végző metángáztól. Talizmánokat mutogatnak az intézetben, üveg alatt vannak — a múlt emlékei. Valamikor a bányászok ezeket hordták magukkal — meséli egy ostravai öreg bányász — azt gondolták, hogy az megvédi őket a veszélytől. Ezek a tárgyak mindjárt a bejáratnál vannak, ott, ahol a kiállítás kezdődik. Csákányok, hatalmas nehéz lapátok, apró bányakocsik, lovakat ábrázoló figurák sorakoznak tovább. Ilyenek voltak a szénbányászok szerszámai a múltban. Az Ostravai Szénbányászati Kísérleti Intézet munkahelyeinek legnagyobb részében jelenleg a bányák munkabiztonságával foglalkoznak. Pártunk egyenes utasítására van ez ígji hiszen semminek sincs ma nálunk olyan értéke, mint az emberi életnek. Vigyázni kell rá, hisz az emberi munka minden érték alapja, nem szabad bányászainkat kitenni a természet szeszélyeinek. Számtalanszor elvégzik a laboratóriumban a kísérletet, ha kell, többször is megcsinálják az első tekintetre ugyanazt a folyamatot, s minden eshetőséget, minden eredményt feljegyeznek a tudományos naplóba. Amikor aztán a tudományos munkakollektíva befejezte a sokszor hónapokig tartó kísérletezést, kipróbálják azt a gyakorlatban valamelyik bányában, mesterségesen megteremtik a lehető legrosszabb feltételeket, amelyek a bányákban előfordulhatnak és kipróbálják az általuk készített újfajta elektromos gyújtóberendezést, vagy bányászlámpát. Nem válik-e végzetessé a kábelből kipattanó szikra a bányára, milyen sűrűségű és összetételű gáz válik az üzemre veszélyessé. Mert a kísérletező, ugyanúgy mint a tengerész, sohasem lehet eléggé elővigyázatos. Megfontolt, józan emberek kellenek a kísérleti intézetbe, hogy lelkiismeretesen, a legújabb tudományos kutatások eredményeit' figyelembe véve adjanak- feleletet a bányák legégetőbb problémáira. A legfontosabb munkának, amit itt végeznek, — a tárnák gáztalanításának nemcsak biztonsági, hanem óriási gazdasági jelentősége is van. Mert amilyen alattomos ellenség a metán, ha elszabadul, ugyanolyan szén és lignit tőzeg földgáz kőolaj természetes kőolajgáz Tehát, amint látjuk, a földgázból eredő energiakészletünk háromszor nagyobb, mint amit a kőolajból nyerhetünk. Egészen a második világháborúig a metánt alig használták fel. Ha foglalkoztak is vele, az kizárólagosan csak a földalatti metángáz-robbanás elleni harcra korlátozódott. A bányaszakértők legfőbb gondja az volt, hogyan tudnák elvezetni a bányákban előtörő gázt a föld felszínére, vagy valamilyen más módot találni a gáz semlegesítésére. Mikor a technikusok a 30-as évek végén rájöttek, milyen lehetőségeket rejt magában a gáz felhasználása, a legnagyobb szénmedencékben gombamódra épültek a metán elvezetésére szolgáló berendezések. A Szovjetunióban hatalmas gázvezetékcsövek kötik össze a szénlelőhelyeket a nagyobb városokkal, mert a földgáz értékes és olcsó tüzelőanyagnak bizonyult. Az 1952-es évben Nyugat»Eurőpában 450 millió köbméter földgázt használtak fel, ami több mint 900 millió köbméter ipari gáznak felel meg. Hazánkban az ostrava-karvinái szénmedencékbén is nagy méreteket öltött az utóbbi időben a metángáz felhasználása. A Május 1. bánya jól szolgálja az embert, ha járomba fogja. A föld melyének energiakészlete nemcsak szénből és kőolajból áll, hanem nagy mennyiségű földgázt is tartalmaz bolygónk belseje. A földgáz hasznosításának óriási lehetőségei vannak, mert kihasználásához nem kellenek költséges berendezések, nagy a fűtőértéke, a világítógáznál vagy más iparilag előállított gáznál két és félszer nagyobb a kalóriatartalma. Mindez még nem volna oly nagy jelentőségű, ha a földgáz nem fordulna elő nagy mennyiségben. Dr. Parker angol tudós szerint a föld eddig feltáratlan tüzelőanyagkészlete a következőképpen oszlik meg: 5850 milliárd tonna 61 milliárd tonna (szénértékben) 60 milliárd tonna (szénértékben) 20 milliárd tonna (szénértékben) 8 milliárd tonna (szénértékben) 1957-ben 24 óránként 8000 köbméter földgázt éget el a nem messze épült villanytelepen, ami évente 2000 tonna szén megtakarítását jelenti. Mivel a gáz hasznosításának nagy jövője van, az idén naponta már 52 000 köbméter metánt használnak fel itt, hogy 13 000 tonna szenet megtakaríthassanak. A Ostravai Szénbányászati Kísérleti Intézet dolgozói állandó kapcsolatban állanak a bányaüzemekkel. A Május 1. Bánya csak egy a sok közül, ahol már nagymértékben felhasználják a földgázt. Szlovákiában ma már a geológusok százai kutatják, milyen kincseket rejt magában a föld gyomra. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy Szlovákiában is sokat várhatunk a földgáz hasznosításától. Ha megpróbáljuk áttekinteni azt az óriási fejlődést, amely a föld energiakészletének kiaknázásához vezetett, látjuk, hogy a tudományra támaszkodó ember mily óriási feladatok elvégzésére képes. A ma bányásza már nem titokzatos erőkhöz való fohásszal igyekszik megvédeni magát a természet erői ellen, hanem a technika legkorszerűbb vívmányaival felszerelve indít harcot a föld mélyében rejlő erők hasznosításáért. K. Tóth Mihály megalapítójára, a pártszervezet legjobb agitátorára bízták, aki tiszteletben tartja a szövetkezet mintaalapszabályzatát, aki csakis a közös vagyon növekedésében látja saját boldogulását, családja szebb jövőjét. Rubin János sem használhatja tovább a fél hektár szántót, ha nem dolgozza le évente a 150 munkaegységet, A szövetkezet valamennyi tagjának feltétlenül alá kell vetnie magát az alapszabályzatnak, ha még szebb jövedelmet akarnak elérni. A legtöbb szövetkezeti tagot fűti a vágy, hogy munkája nyomán bőségesebben teremjen a föld. Elégedettebb legyen a szövetkezet. Ez az akarat és vágy megsokszorozódhat, ha a falu kommunistái a buzdító szó mellett példás munkájukkal továbbra is a verseny élén járnak. NÉHÄNY NAP és a nemrég még csendes határt a traktorok dübörgése veri fel. Nyomukban kisarjad az élet, s minden bizonnyal jó lesz a termés. Ezért a célért, a bő termésért tegyen meg mindent a pártszervezet. Vigyázni kell azonban, hogy nagy igyekezetükben ne segítsék „agyon", ne ragadják ki a szövetkezet vezetőségének kezéből a kezdeményezést, Az ilyen segítség elveszi az elvtársak önállóságát és kedvét is. Olyan segítségre van szükség, amely növeli a szövetkezet kommunista és pártonkívüli vezetőinek kezdeményezését, s a problémák önálló feltárására és megoldására serkenti őket. ERDŐSI EDE GYORSMOSÁS 24 óra alatt A községi üzemek mosodái megoldják a fehérneműmosás problémáját A fehérneműmosás bizonyára azon házimunkák közé tartozik, amelyeket a háztartásokban nem szívesen látnak. Sok gondot okoz különösen a háziasszonyoknak, akiknek java része dolgozik. De a mosás problémája érdekli a nőtlen vagy egyedül álló embert ls, aki ezt a munkát másra bízza. A községi üzemek e téren nagy szolgálatot teljesítenek és igen jól beváltak. Ezeknek az üzemeknek korszerű berendezése és szakmunkásai lehetővé teszik, hogy aránylag olcsón mossák a fehérnemüket. Sürgős esetekben a község expresszmosodája öt napon belül végzi el a mosást. Bratislavában a Május 1. téren levő expresszmosoda végzi a gyorsmosást. E

"t az üzem ismeretes arról, hogy példásan dolgozik és kitűnően begyakorolt személyzete van. A fehérnemüket szépen és tisztán mosva adják át tulajdonosának és ügyelnek arra is, hogy a mosás közben leszakított gombokat újra felvarrják. Mičuchová elvtársnö, az expresszüzem vezetője, most előkészületeket tesz, hogy még gyorsabban intézzék el a sürgős mosásokat. így rövidesen lehetséges lesz, hogy az expresszmosoda 24 órán belül fogja kimosni és kivasalni a fehérneműt. A községi üzemek kezdeményezése mindenesetre örvendetes és a nagyközönség bizonyára megelégedéssel veszi tudomásul. K. P. Tiszta munkaruhában Mi a fogyasztókat kiszolgálni A belkereskedelem szervei meghagyták az élelmiszerüzletek, bodegák és üzemi konyhák dolgozóinak, hogy tiszta munkaköpenyben szolgálják ki a fogyasztókat. A munkaköpeny beszerzésére az illető vállalat tartozik az alkalmazottnak előleget adni. Ezt az intézkedést bizonyára szívesen fogadja a vevőközönség. K. Arány és közhaszon A BÜCSI SZÖVETKEZÉT ez évi ter- , A KÖZÖS MUNKA MELLETT a kömelési tervében lefektették, hogy a zÖ

s felelősség közepette a szövetkemunkaegység értékét 20 koronáról zetben termelőcsoportonként önál24 koronára emelik. Merész lépés ez, lósságra is törekednek. Amolyan különösen a nagy, 2000 hektáros csoporton belüli önelszámolás jelleszövetkezetekben. De Búcson nem gű dologról van szó. Az elmúlt két megalapozatlan. A 4 korona sok ol- év tapasztalatai alapján a mezőgazdalról jön össze, az előző évek ered- ! dasági termelő csoportoknak önálló ményeinek józan mérlegelése alap- «pénzügyí tervet dolgoztak ki. A gazján állapították meg e számegységet. Köztudomású, hogy a szövetkezet termelési jellege magtermesztő, törzsállattenyésztő irányzatot követ, s ahogy az eredmények igazolják, jó irányban fejlődik. Ez idén a terv — Búcson törvény — előírja: 420 hektárról 750 hektárra növekszik a vetőmagot termelő terület. Itt aztán választék van bőven. Az elmúlt évhez viszonyítva 75 hektárral több a borsó és lencse, a vörösés foghagyma közel 300 ezer koronával gyarapítja a bevételt. Van 30 hektár heterózis kukorica, 80 hektár cukorrépa, ami közkedvelt növénykultúra lett már azért is, mert tavaly 476 mázsa termett hektáronként. A 330 hektárral megnövekedett vetőmagterület növénykultúrájáról a búcsiak azt mondják, — pénzes kultúra. Nem mondható más az őszi búzáról meg a bükkönytermelésről, arányos beosztás alapján, különösen, ha tekintetbe vesszük a két termék árát. EZ MÄR A BELTERJES GAZDÄLKODÄS kérdése is, dicséretére válik a szövetkezet vezetőségének. Nem öncélú különcködés lebeg szemük előtt, hisz az a szándékuk, hogy a pénzügyi tervet koronaértékben 4 év alatt 180%-ra kell teljesíteni. Az idei esztendő munkaegység-értékének 20 százalékos növelése ebből is merít anyagi alapot. Aztán az állattenyésztésből is. Itt a népgazdasági terv meglehetősen erős iramot diktál, de nem teljesíthetetlent. Ésszel, ügyes gazdálkodással pótolják a búcsiak a hiányokat. 180 mázsa baromfihúst adnak be. Ez egyrészt ideiglenesed

1 tehermentesíti az állattenyésztés feladatait, elősegíti az állomány gyarapodását, jól jövedelmez, s nem utolsó sorban a szárnyasjőszág tartását és hasznosságát is igazolja, ami sok szövetkezetben sajnos a gazdálkodás ötödik kereke. Ha az elmondottakból rövid tanulságot akarnánk levonni, így fogalmazhatnék meg: a szövetkezet termelésében az arányosság és közhaszon elvét követi, figyelembe véve a népgazdaság és a tagság érdekét. Országos, s határon túli viszonylatban is keresett és értékes cikkeknek számíthatjuk az aprómagvakat, s általában a magtermesztés mindig jövedelmező volt. Tudjuk, idény "előtt és idényben milyen nagy a kereslet a lóhere, lucerna, bükkönymag után. Ezért a búcsiakat csak dicséret illeti. dasági értékek mellett a tervnek erkölcsi értéke is van, mivel a tag*ság látja, tudja, mihez tartsa magát. így nem talál talajra olyan nézet, hogy - ahogy esik, úgy puffan, majd csak kihúz valaki a sárból. Aztán a gazdálkodás ellenőrzése, egyes értékmutatók figyelemmel kísérése szempontjából is értékes, érdekes és tanulságos a csoportterv. Vegyük például a mezei csoportok tervét. Figyeljük a munkaegységszükségletet egy hektárra, egy hektár jövedelmét, a hektárterület nagyságát viszonyítsuk a tervezett munkaegységhez. PAPP JÄNOS: csoportvezető A csoport 473 hektáron gazdálkodik. Ki kell termelni 1608 ?41 korona értékű terméket 473 hek. a munkaegység 11 706 1 hekt. a munkaegység 24.25 1 hektár jövedelme 3 898 korona KEREKES ANDRÁS; csoportvezető A csoport 444 hektáron gazdálkodik. Ki kell termelni 1736 411 korona értékű terméket 444 h. a munkaegység 11200 1 hekt. a munkaegység 25.25 1 hektár jövedelme 3909 korona E két táblázatból is láthatjuk, hogy a földterület egymagában még nem szabja meg a kitermelt koronértéket. Még a hektárhozam is csak szabályozza. Döntő része van ebben a nagy hasznot hozó növényeknek. A legbelterjesebb gazdálkodást Tóth Sándor csoportja végzi: A hektáronkénti bevétel 4010 korona. Lestár János csoportja már külterjesebben gazdálkodik jövedelme 3054 korona hektáronkint. A szövetkezetben változatlan maradt a norma és a munkaegység szükséglete. A vezetőség nem lazít, nem hagy „meríteni". Soóky Lajos elvtárs, az elnök kemény ember, de helyén az esze. A vezetőség jó, az elért eredmény is ezt igazolja. A tagság dolgos, szót értő. KÍVÁNSÁGUK EGY VAN: szeretnék a Búcsipusztái hozzácsatolni a szövetkezethez. 400 hektár földről lenne sző. Munkaerő van, az eredmény nem maradna el. GÉRECZ ARPAD ÚJ SZÓ 4 * 1958. március 12.