Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-11 / 70. szám, kedd

Több mint tízezer új munkás kezdte meg munkáját a szénbányák­ban és az építészetben Szénbányáinkban január és február hónapokban 7500 új dolgozó kezdte meg munkáját, ebből 3850 az Ostrava­Karviná-i bányákban. A szlovákiai kerületek ebben az időszakban 1810 munkással erősítették meg az Ostrava­Karviná-i bányakörzet és a nemzeti bizottságok ugyanezen idő alatt 660 új bányászt nyertek meg a szlovákiai szénbányákban való munkára. Márciusban a szervezett munkaerő-toborzás keretében 2600 mun­kást kell biztosítani a szénipar vállalatai számára. Az ostravai, Üstí nad Labem-i, Karlovy Vary-i és prágai kerületek építészeti vállalatai számára, amelyek­ben a második ötéves tervben a legtöbb beruházási épít­kezést összpontosítják, a nemzeti bizottságok az év ele­jétől kezdve február végéig 3200 munkást nyertek meg. Márciusban, amikor az építészeti munkák ismét erőseb­ben megindultak, e kerületekben 2700 építészeti mun­kással egészítik ki a munkáslétszámot, a második negyedév folyamán, főleg áprilisban és májusban továb­bi 6700-zal emelik a dolgozók számát. A bányák és az építészeti vállalatok új dolgozóinak jó érvényesüléséhez szükséges, hogy az új dolgozókat foglalkoztató üzemek megfelelően felkészüljenek fogadásukra. Új üzem épül a Dukla alatt A duklaaljai polgárok ama régi vágya, hogy egy köze­lükben épülő iparüzem munkát adjon a lakosok százai­nak, most teljesülni fog. A prešovi kerület északi járá­sainak iparosítása keretében múlt év novemberétől kezdődően 19 millió korona költséggel korszerű ruhá­zati üzem épül Svidniken. 1960 első felében, az építkezés befejezése után több mint 1500 dolgozó, nagyrészt asz­szony nyer itt munkalehetőséget. Az új üzem dolgozói közül már sokan a prešovi Nálepka Kapitány Ruházati Üzemben, Bardejovon, Michalovcén és magában Svidni­ken egy nemrégen megnyílt kisebb üzemben tanulják új munkájukat. Az új üzem kiterjedt építkezési helyén, ahol eddig már több mint 600 ezer korona értékű munkát végez­tek, már messziről láthatók a garázsok, a raktárak vörös téglafalainak körvonalai. A megközelítő utak és a csatornázás is elkészült már. Ján Zelezňák csoportja a februári győzelem 10. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalás keretében lerövidített határidőn belül befejezte a kazánház alapjainak kiásását és most készül a fő termelési csarnok alapjainak felásására. A Michal Falát mester vezetése alatt dolgozó munkások a kazánház és a főcsarnok alapjainak betonozásánál két műszakban fognak dolgozni, hogy megfelelő előnyt nyer­jenek a további folyamatos munkára. Bytčicán felépítik Közép-Európa legkorszerűbb téglagyárát Egy év alatt 18 900 000 téglát gyártanak JÖVŐBELÁTÁS f i ,v n.yzo Villamosenergia-termelésünk 56 1957 Az ipari termelés növekedésének üteme Csehszlovákiában Nem állítom, hogy az emberek egyé­ni sorsát-, azt mi lesz holnap, ki nyer a Sazkán, ki nem — meg tudnánk ma állapítani. Mind ennek ellenére be­szélhetünk jövóbelátásról. Beszélhe­tünk, mégpedig derűlátóan. Mire ala­pozzuk ezt a biztonságot, amellyel kijelentjük, hogy igenis tudjuk mi lesz? Vegyük csak segítségül az itt közölt három ábrát. Nem mágikus táblázatok ezek, hanem az Állami Sta­tisztikai Hivatal jelentései álapján ki­dolgozott grafikonok, amelyik nagy vonalakban iparunk fejlődését mutat­ják be. S itt egy igen egyszerű gon­dolatmenetet lehet levezetni e néhány adat alapján. Nézzük csak: Ha az ipar termelése az 1948. évi 100-ról 1957-ig 270-re szökkent, szocialista rendszer uralkodik, a dolgozók má­2*2 Nagy gépgyárat építünk a Távol-Keleten 231 Csehszlovákia J2L Szlovákia 215 191 216 1948 1954 1955 195b 1957 A munkatermelékenység fejlődése az iparban sodik ötéves tervünket teljesítik, ak­kor mi az akadálya, hogy mondjuk 1968-ig meg tudjuk mondani: ez a felfelé ívelő vonal mindig felfelé fog ívelni. Nincs akadálya ennek és meg is mondjuk: Az ipar termelése állan­dóan növekszik, növekszik ezzel né­pünk életszínvonala is, nagyobbodik az emberek jóléte hazánkban és to­vábbra is nagyobbodni fog. Pártunk a tervszerű gazdálkodással világos célt állít elénk - betetőzni a szocializmus építését hazánkban. Tekintsünk áb­ráink alapján vissza, fogunk­e látni előre? Fogunk. Látható e szemüvegen át, hogy a párt kitűzte célt elérjük? Ha igen, rájöttünk a jövőbelátás tit­kára, s nem közöltük ábráinkat hiába. A kisgéresi traktorosok jól felkészültek A kisgéresi traktorosbrigád nem régen alakult, de Fülöp András traktoristáival ugyancsak megtesz mindent, hogy teljes felkészültség­gel kezdhessék meg a tavaszi mun­kákat. A gépek kijavításával határ­i3ű előtt készen lesznek. Radi János DT 54 lánctalpas traktorával és Bács­kái János a kerekes traktorával nagyban hozzájárul a munkák sike­res elvégzéséhez. A tervezett 100 hektár gyengén termő legelőből ed­diq már 50 hektárt felszántottak. -ki­A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság nagy gépipari vállalatot épít, amelynek felépítésével fö szállítóként a Kuŕlm TOS n. v. beruházási kiviteli osztályát — most az Investroj n. v. kurími központját bízták meg. Ez a vállalat nemcsak az egész gépi berende­zés szállításáról gondoskodik a koreai kormány által megállapított határidő­kön belül, hanem szakértőivel elvégzi a legfontosabb gépi berendezések sze­relését, megszervezi és bevezeti a ter­melési technológiát, valamint a koreai dolgozók szakbell kiképzését irányítja a munkák és a termelés irányításának valamennyi fokán. A rról van itt szó, hogy az ^ipolysági járás az eltelt 9 egy év alatt milyen eredménye­• ket ért el a mezőgazdaság szo­cialista átépítése, a termelés ^ színvonalának emelése terén. • Mindjárt elöljáróban meg kell említeni, hogy úgy a járási £ pártbizottság, mint a helyi pártszervezetek aktív támoga­9 tása mellett bővült a közös • gazdálkodás, emelkedett a ter­melés színvonala. Ahogyan a beszámolóból kiderült, a járás területén a múlt év folyamán három új szövetkezet alakult s a ne­gyedik most a konferencia előestéjén született. Az újonnan alakult és meg­lévő szövetkezetek a múlt év során 550 földművest 3309 hektár földdel fogadtak magukba. Tehát eredmény ezen a téren is van. Ha azonban a do­log másik oldalát is megvizsgáljuk, azt, hogy a járás földterületének (ki­vételt képeznek az állami gazdaságok földjei) még csak 66 százalékán fo­lyik szövetkezeti gazdálkodás, azt kell mondani, hogy a múlt évről sok munka maradt a mostani évre is. A növekvő feladatok megkövetelik, hogy a szövetkezetek bővítése, illet­ve új szövetkezetek alakítása terén még határozottabb lépésekkel halad­janak előre. A járás minden egyes kommunistájának szem előtt kell tartania azt a sarkalatos igazságot, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítése nélkül nincs és nem is lehet hazánkban szocializmus, nem lehet a termelést a kellő színvonalra emelni. A járás több szövetkezete olyan hatá­rozatot hozott, hogy az ötéves tervből rájuk háruló feladatokat az eredeti tervtől eltérően rövidebb idő alatt teljesítik. Ez nagyon szép elhatáro­zás és a kommunistáknak a szövet­kezetben végzett jó munkáját igazol­A múlt év folyamán befejezték me­chanikai műhelyek felépítését és sze­relését, amelyeknek felszereléséhez 380 vagon gépi berendezést szállítottak. A másodlagos szállítók technikusaikkal együtt befejezték az Energetikai köz­pont, a kompresszor és a vízmű sze­relését. Az építkezés helyén 2800 mé­ter csövet gyártottak, és most folyik a kazánházak szerelése, A káderek kiképzésének keretében annak ellenére, hogy elsősorban a gé­pek kezelésére kellett figyelmet szen­telni, a kurimi szakértők megkezdték a szakaszos szakmabeli oktatást, amely már jelentős eredményeket hozott. A tervezett harmonogram egy hónappal való lerövidítésén főként Kosnač, Balt és Schwartz elvtársak ács-csoportjai, Chobot és Trulik elvtársak betonozó-csoportjai és Kováčik, valamint Dorčík mesterek munkálkodnak. Képünk a téglagyár egy részét, valamint az épülő gyárkéményt ábrázolja. A žilinai kerületben, amely szlová­kiai méretekben egyike a legfejlet­tebb ipari kerületeknek — eddig hiány volt alapfokú építőanyagokban. A tel­jes és az üreges téglákat Szlovákia és Csehország különféle kerületeiből szállították és szállítják. Természete­sen a szállítási költségekkel, a tégla­anyag ki- és berakásával megdrágul­tak a žilinai kerület építkezései és sok esetben a késői anyagszállítás miatt jelentős késések álltak be az építke­zésekben. Ezért az Északszlövákial Téglagyár mint beruházó, felépítette Bytčica köz­ségben Közép-Európa egyik legkorsze­rűbb, legjobban gépesített téglagyárat a Žilinai Magasépítészeti Vállalat szá­mára. Ebben a téglagyárban évente 18 900 000 téglaegységet fognak gyár­tani. A belső közlekedés számára a téglagyártás történetében első ízben használnak fel gumiszalagokat (egy gumiszalag hossza 80,5 m). A kedve­zőtlen időjárás egyáltalán nem befo­lyásolja a munkát... Az egész nyers­anyagkészlet-raktározó fedett lesz és Egy járás a szövetkezetek konferenciájának tükrében ja, de a nagy munka közepette bizo­nyos mértékben megfeledkeztek az egyénileg gazdálkodókról. Ez esetben nem képeznek kivételt az ispolyviski kommunisták sem. Az országos hírű ipolyviski Vörös Lobogó nevet viselő szövetkezet is vállalta, hogy négy év alatt teljesíti az ötéves terv termelési feladatait. E nagyszerű elhatározás megszületéséhez a falu kommunistái adták az ideológiai alapot. És, hogy ez az elhatározásuk valóra is válik, ahhoz nem fér kétség. Ennek minden­nél értékesebb záloga a helyi párt­szervezet aktív munkája, a szövetke­zeti tagok határtalan szorgalma és a közös gazdálkodás iránti törhetetlen bizalmuk. Dicséretére legyen mondva a helyi pártszervezetnek a múlt évekhez vi­szonyítva az idén már e téren is tet­tek valamit. A gyakorlat, vagyis hogy már több mint 50 hektárral bővült a szövetkezet, azt igazolja, hogy a tü­relmes meggyőző munka nem hiába­való. Néhány számadat Számok nélkül igen nehéz volna vi­lágosan megmutatni azt az előreha­ladást, amit a múlt év sorén a járás szövetkezetei megtettek. Az 1956-os évhez viszonyítva a gabonafélék hek­tárhozama 6—7 százalékkal növeked­tek, ami számokban kifejezve annyit jelent, az apátmarőtiak 1957-ben búzá­ból 29 és fél, az ipolyviskiek 26 és fél mázsát arattak. Lényeges emelkedés különösen az állati termékeknél ész­lelhető. Míg 1956-ban járási méret­ben 1 hektár után a szövetkezetek átlag 26 kg marhahúst termeltek, a múlt évben már elérték egy-egy hek­tárra a 31 kg-ot. Sőt a hús minősége is lényegesen javult. Míg 1956-ban a vágómarhák átlagos súlya 380 kg volt, tavaly ez az átlag elérte a 415 kg-ot. Az előző évekhez viszonyítva a tej­termelés terén is lényeges javulás állt be. A tejtermelés növelése terén az évi tehenenkénti fejési átlag 353 literrel emelkedett, vagyis ma járási méretben a szövetkezetekben a fejési átlag évi 2000 literre emelkedett. Az előrehaladás tehát világos, mégis azt kell mondani, hogy ezen a téren kell talán a legtöbbet tenni a szövetkeze­teseknek. Még a járás egyik legjobb szövetkezetében. Ipolyvisken is „hiba van a kréta körül" ezen a téren. Mi­vel a fejési átlag náluk is alacsony (a tehenenkénti évi átlag 2300 liter") a szó legszorosabb értelmében ráfi­zetnek a tejtermelésre. A viski szö­vetkezetben például 1 mázsa búza termelési ára 56.86 Kčs, 1 mázsa cukorrépáé 16.28 Kčs, 1 kg marha­húsé 6.39 Kčs, 1 kg sertéshúsé 6.36 Kčs, 1 tojásé 0.55 Kčs, 1 liter tejé pedig 1.79 Kčs. Most már aki ismeri a mezőgazdasági termékek kötelező és terven felüli beadási árát, könnyen megállapíthatja, hogy az itt felsorolt Etermelési árak és a begyűjtési árak közötti különbség, vagyis a tiszta jö­vedelem, ha úgy tetszik a nyereség mennyi. Ennek az írásnak nem célja a rész­letes elemzés, de azt kell mondani, hogy a tej kivételével az összes ter­mékek szép hasznot hoznak a szövet­kezetnek, amit az is bizonyít, hogy Visken a múlt évben 40 korona volt a munkaegység értéke. Mi hát a legsürgősebb feladat Nemcsak a viskieknek, hanem a já­rás összes szövetkezeteinek minde­nekelőtt a jőminőségű és bőséges takarmányalapot kell biztosítani. Tö­rődni kell azzal — mint ahogyan azt az ipolyságiak is teszik — hogy az a tervezett gyártási kapacitás számára szükséges nyersanyag-mennyiség más­fél hónapra elegendő. A téglákat „Ke­razont" típusú emeletes, ellenirányú szárítókban fogják szárítani. A Žilinai Magasépítészeti Vállalat dolgozói 1958. augusztus 29-én, a Szlovák Nemzeti Felkelés 14. évfor­dulója ünnepségeinek keretében üzem­behelyezik az új téglagyárat, mely a szocialista munkaverseny és a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére tett kötelezettségvállalások alapján épült. E korszerű és kifizetődő téglagyár üzembehelyezési határidejének betar­tása, vagy idő előtti felépítése szem­pontjából fontos, hogy a prágai Priem­stav és a bratislavai elektro-szerelési üzemek, az építkezés alszállítói is ide­jében és helyesen teljesítsék felada­taikat és így támogassák az építészeti és a többi dolgozók erőfeszítését és kezdeményezését, akik a fenti határ­időre üzembe akarják helyezni a žili­nai kerület számára oly fontos byt­čicai téglagyárat. Mikuláš Matašeje, Bratislava. alacsony hasznosságú állatok helyébe jó tejelő, egészséges állatokat állít­sanak. Ezenkívül olyan emberekre bízzák a jószágot, akik értenek hozzá, szeretik a jószágot. Ha mindezeket megvalósítják a szövetkezetesek, biztos, hogy nem marad el a várt eredmény. Kisebb befektetés mellett sokkal magasabb lesz a tejhozam és a termelési költség és az eladási ár között is meglesz a kellő különbözet. A termelés növekedését bizonyítja az is, hogy a járás szövetkezetei a múlt évben 33 és fél millió korona értékű állati terméket értékesítettek a köte­lező beadáson felül az előző évi 27 és félmillió korona értékével szemben. A kötelező beadás után járó jövede­lem is majdnem 2 millió koronával növekedett a múlt évi 1956-tal szem­ben. Az utóbbi összehasonlításnál áll­junk meg egy szóra. Ne gondolja senki, hogy az ipolysági járás szövet­kezeteiben talán emelkedett a beadá­si kötelezettség. Ilyesmiről szó nin­csen. A beadási normák a régiek — de emlékezzünk csak vissza, amikor azt mondtuk, hogy a hústermelés nemcsak mennyiségben, de minőség­ben is emelkedett, tehát ebből szár­mazott az említett kétmillió. A jobb­minőségű áruért, ez esetben vágó­marhákért, többet fizetett az állam. Még valamit Ha több és jobb árut termelnek a szövetkezetesek, ez hasznára van egész társadalmunknak és maguknak a szövetkezeteseknek is. Ezt az is bi­zonyítja, hogy járási méretben az 1956-os évhez viszonyítva 2 koroná­val emelkedett a munkaegységek értéke. Hogy egy év múlva, amikor újból összeül a járási konferencia, mennyivel lesz magasabb a munka­egységek értéke, az a szövetkezetesek és nem utolsósorban a helyi párt­szervezetek jó vagy rossz munkájá­tól függ. Szarka István ÚJ SZÖ Í * 1*158- március 11.

Next

/
Thumbnails
Contents