Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-11 / 70. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek J UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. március 11. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 70. szám. A felelősség tudatában A CSKP Központi Bizottságának a népgazdaság irányítására vonat­kozó új intézkedései mélyrehatóan érintik hazánk egész gazdasági és társadalmi életét. A népgazdaság mai fejlettségének, a szocialista építés elért színvonalának megfe­lelően megváltozik az ipar és az építészet irányításának eddigi szervezése, módosul az irányítás formája és módszere, hogy a szo­cialista építés betetőzése érdeké­ben az eddiginél jobban és hatá­sosabban kihasználhassuk hazánk összes forrásait és mozgósíthassuk a nép mérhetetlen alkotóerejét. Pártunk Központi Bizottságának határozata rendkívül nagy jelen­tőségű a szocialista építés döntő szakasza szempontjából, hazánk népgazdaságának további fejlesz­tése, népünk életszínvonalának emelése szempontjából. Egy pijla­natra sem feledhetjük azonban, hogy az intézkedések, bármily he­lyesek és életfontosságúak legye­nek is, önmagukban még nem je­lentenek sikert. Az intézkedések minden szakaszon valő következe­tes megvalósítása hozhatja csak meg a várt eredményt. Ezeket pe­dig az emberek, a dolgozók váltják valőra, léptetik életbe. És itt lép előtérbe az a felelősség, melyet egész pártunk, az összes párt­szervek, pártszervezetek és min­den egyes kommunista visel az ipar és az építészet irányítása új alapelveinek megvalósításáért. Az irányítás átszervezésének nagy munkájával kapcsolatosan az összes pártszerveknek és szerve­zeteknek elsőrendű feladata a párt vezető szerepének állandó szilár­dítása, teljes mértékű érvényre juttatása életünk minden szaka­szán. Ez a legfontosabb alap, amely elsősorban biztosítja az új intézkedések idejében történő ér­vényesítését. A CSKP KB határo­zatában meghagyja a pártszervek­nek és szervezeteknek, hogy jő példát mutatva vegyenek részt a CSKP KB intézkedéseinek követ­kezetes megvalósításában, s tö­rekedjenek az újonnan létesített termelési-gazdasági egységek megszilárdítására, valamint a gaz­daság fejlesztése újabb lehetősé­geinek teljes kiaknázására. A CSKP KB különösen hangsúlyozza annak fontosságát, hogy továbbra is rendszeresen magyarázzuk a párt intézkedéseinek értelmét és cél­ját, melyek mindig a dolgozó nép érdekeit tartják szem előtt és kö­vetkezetesen harcoljunk azon helytelen törekvések ellen, me­lyek személyes, vagy helyi jellegű érdekeket akarnak érvényre jut­tatni a szocialista építő munka érdekeinek rovására. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egész pártunk, minden pártszerv és szervezet, az összes kommu­nisták aktivitása szüntelen foko­zásának szükségességét. Azt, hogy minden kommunista szem előtt tartva azt a tényt, hogy minden az embereken múlik, fáradhatatlan tömegpolitikai munkát végezzen, mozgósítsa a dolgozókat a párt intézkedései végrehajtására. Most a szó legszorosabb értelmében vett politikai-szervező munkáról, kez­deményezésről van szó, amelynek eredménye vissza kell, hogy tük­röződjék a dolgozók egyre széle­sebbkörű részvételében az állam, a népgazdaság, a falvak irányítá­sának munkájában, a párt hatá­rozatának következetes érvényesí­tésében, a hibák, akadályok elhá­rításában. A kommunistáknak oda kell hatniok, hogy minden dolgozó világosan lássa az új intézkedések értelmét, melyeknek alapvető jel­lemvonása éppen az, hogy a dol­gozóknak az eddiginél sokkal na­gyobb lehetőséget nyújtsanak kez­deményezésük kibontakoztatására, az egyén és a társadalom érde­keinek maximális egybekapcsolá­sára, valamint ezen érdekek anyagi ösztönzésére. A CSKP KB határo­zata tehát újabb tág lehetőségeket ad a pártszerveknek és szerveze­teknek a tömegpolitikai munka fellendítésére, pártunknak a gaz­dasági életben betöltött vezető szerepe következetes érvényesíté­sére, a dolgozók mozgósítására, az irányításban való legszélesebbkörű részvételre. Fontos tehát, hogy határozottan megragadjuk és he­lyesen használjuk fel ezt az esz­közt törekvésünk, a szocialista építés betetőzése érdekében. Az irányítás új formája nagy követelményeket támaszt az állam és gazdasági apparátus valameny­nyi szakaszán működő pártszervek és szervezetek munkájával szem­ben, mert elsősorban a párt az a tényező, amely biztosítani tudja, hogy az állami és gazdasági ap­parátus betöltse hivatását. A pártszervezet' feladata megfe­lelően befolyásolni az állami és gazdasági apparátus munkastílu­sát és megtestesíteni a néppel valő megbonthatatlan kapcsolatot. Az új intézkedések azonban mindenek­előtt 8 vállalatok üzemi pártszer­vezetei elé állítanak nagy felada­tokat. Az a tény, hogy alapvetően kiterjed a vállalatok és az üzemek vezetőségei feletti ellenőrzési jo­guk, természetszerűleg maga után vonja felelősségük fokozódását a vállalatok és üzemek munkájáért, gazdálkodásáért, az ott levő viszo­nyokért. Természetes, hogy mind­ezt csak akkor lehet megoldani, ha konkréten és pártosan érvényesí­tik az ellenőrzési jogot, ha beha­tolnak a termelés és a gazdálko­dás összes bonyolult problémáiba és a legteljesebb mértékben fel­használják a kommunisták aktivi­tását. Csak így érhetjük el, hogy a pártszervezetek teljes mérték­ben helyt álljanak az új körülmé­nyek között, a legnagyobb gondot fordítsák nemcsak a termelési ter­vek teljesítésére és a kollektív szerződések betartására, hanem arra is, hogy a legteljesebb mér­tékben érvényesüljön az üzemek­ben az új technika és a helyes gazdálkodás. Ugyanakkor törődni kell azzal, hogy mindenütt szigo­rúan érvényesüljön a központi terv iránymutatása, hogy az egyének és kollektívák érdekét mindenkor az egész társadalom, a népgazda­ság érdekeivel összhangban oldják meg. Természetes tehát, hogy a párt irányelveit és az egész társa­dalom érdekeit őrző pártszerveze­teknek joguk legyen az esetleges olyan határozatok érvénytelení­tésére, amelyek ellentétben állnak az előbb említett elvekkel. A népgazdaság irányítása új alapelveinek fő értelme a dolgo­zók részvételének fokozása az irányítás munkájában. E részvétel már az országos vita idejében rendkívüli kifejező módon meg­nyilvánult. A CSKP KB határozata teljes mértékben megfelel szocia­lista építőmunkánk követelményei­nek és azoknak a hozzászólások­nak és javaslatoknak, melyeket a dolgozók az országos vita során tettek. Lehetővé teszi, hogy teljes mértékben kihasználjuk népgaz­daságunk összes forrásait társa­dalmunk, népünk javára, a szocia­lista építés betetőzése érdekében. Szorgalmas kezekre vau szükség Ostrava felépítésénél Acél és szén nélkül nem építjük ki hatalmas iparunkat • Mindenekelőtt a Kun­čicére irányított szállítmányokat kell előnyben részesíteni • A bányák és kohók tijabb dolgozókra várnak Nem hiába mondják, hogy Ostravának alapve­tő jelentősége van népgazdaságunk kiépítésében. Hi­szen az ostrava­karviná-i bányák, bői szállítják egész iparunk és építé­szetünk számára a szükséges acél, hengerelt anyag és nyersvas mennyi­ségnek háromne­gyed részét. Ha­zánk egész koksz­szükségletét Ost­ravában állítják elő és ezt nemcsak a mi üzemeink használják fel, de külföldre is nagy mennyiségben szállítjuk. Az ost­rava-karviná-i bá. nyákban bányász­szák y köztársasá­gunk kőszén-ter­melésének négy­ötödét. Már e né­hány tény felsoro­lása is kellőképpen bizonyítja Ostrava megerősíti annak fontosságát, hogy további munkaerőket kell megnyerni „köztársaságunk acélszívének" kiépí­tésére. Hazánk minden kerületéből több ezer dolgozó segít Ostrava fel­építésénél. Ez így helyes is. Hiszen Ostrava mindnyájunké és ezért mind­nyájunk érdeke, hogy minél előbb befejezést nyerjen a régebbi üzemek kiterjesztése és új üzemek felépítése. Ez idő szerint elég sikeresen halad az új bányaüzemek kiépítése Ostra­vában és a szénfejtésben is örvende­jelentöségét tes előrehaladás mutatkozik. Ostravá­ban csaknem minden bányában szlo­vákiai bányászok is dolgoznak. Ezért itt senkit sem lep meg, ha szlovák, lengyel, magyar vagy ukrán szót hall. A magyar nemzetiségű dolgozók kö­zül a legtöbben az ostravai és kun­čicei új kohó és vasfeldolgozó üze­mek felépítésében vesznek részt. A dunaszerdahelyi, érsekújvári, ko­máromi, párkányi járásokból és Ke­let-Szlovákiából is sok száz magyar dolgozó segít a kunčicei, ostravai, karvinái, orlovai építkezéseken, Po­Hogyan biztosítj uk AZ ÚJ SZERVEZÉSRE VALÓ ÁTTÉRÉST Beszélgetés Stanislav Vlnával, az Állami tervhivatal elnökének helyettesével A Rudé právo szerkesztője né­hány kérdést intézett Stanislav Vlna elvtárshoz, az Állami Tervhi­vatal elnökének első helyetteséhez az ipar irányításának és tervezésé­nek átszervezésével kapcsolatban. Az alábbiakban röviden ismertetjük a beszélgetést. Stanislav Vlna elsősorban arra figyel­meztetett, hogy az ipar és építészet irányítása átszervezésének már 1959-ig meg kell hoz­nia az első eredményeket. A beszélgetés további részében arra összpontosította a fő figyelmet, hogyan számítják át az eddi­gi, jóváhagyott állami tervet az új szer­vezés értelmében és hogyan rendezik az egyes vállalatok tulajdonjogi viszonyait. A tervet és a költségvetést az új szer­vezésre kell átszámítani. Az átszámítással kapcsolatban a tervhivatal elnökének he­lyettese kijelentette, hogy különösen fon­tos, hogy mind a minisztériumokon, mind pedig a vállalatokban figyelembe vegyék az alapvető mutatókat, amelyeknek nem szabad megváltozniok. Arról van szó, hogy ne álljon elő a tervezett gyártás vagy akkumuláció csökkentése. További fontos feladat ennél a munkánál az lesz, hogy a tervteljesítés ne szenvedjen az átszer­vezés folyamán. Ez különösen fontos azért, mert az idei terv feladatai elég magasak. A vállalatok vezető dolgozóinak a pártszervezet és szakszervezet segít­ségével arra is kell ügyelniök, hogy ne kerüljön sor a socialista tulajdon meg­károsítására és ne alakuljanak kl rendet­lenségek a nyilvántartásban. Ehhez első­sorban az ellenőrzés jogát kell érvényesí­teni. Az Állami Tervhivatal elnökének helyet­tese egy további kérdésre válaszolva kije­lentette, hogy a vállalatok csak akkor hajthatják végre az átszervezést, amikor a vállalati tervet — a régi rendszer sze­rint — már teljes összhangba hozták az ál­lami terv és az állami költségvetés köve­I telményeivel. Az új szervezésben a válla­' latoknak át kell adniok terveiket és költ­ségvetéseiket is, mégpedig legkésőbb már­cius 25-ig. Az új vállalatok' április 20-ig jóváhagyatják a műszaki-ipari és pénzügyi terveiket. E tervek alapján számítják át a minisztériumok, a megbízotti hivatalok és a kerületi nemzeti bizottságok az új rend­szerre az állami tervet és a költségvetést. Figyelemre méltó az a tény, hogy az eddigi átszervezésektől eltérően a likvidá­lást nem az úgynevezett likvidációs csopor­tok fogják végezni, hanem az új szervezet fogja végrehajtani a megszűnő szervezet likvidálását. A pénzellátás és a tervezés új rendszere csak 1959. január 1-től lép érvénybe, a nemzetgazdaság átszervezése pedig már 1958. április 1-én. Erre az időkülönbségre azért volt szükség, mert a tervezés új módszere megköveteli, hogy a nemzetgaz­daság összes szervezeteiben már az új szervezés szerint dolgozzanak. S. Vlna befejezésül kijelentette, hogy az ipar irányításának új módszere feltétlenül megköveteli a dolgozók legszélesebb réte­geinek aktív részvételét a vállalatok irányí­tásában és hangsúlyozta, hogy minden üzem és vállalat munkahelyein biztosítani kell az átszervezés folyamán a munka egyenletességét, a terv hiánytalan és zök­kenőmentes teljesítését. rubán és Trinecen. Dolgozóink jól tudják, hogy az itt kitermelt acélra és vasra a csallóközi korszerű ipar­vállalatok, mint pl. a tervezett nitro­géngyár, az EFSŽ-ek, a hatalmas ke­let-szlovákiai kombinát, stb. felépíté­sénél is szükség lesz. Az elkövetkező tavaszi hónapokban Ostravában újabb munkások segít­ségét várják. Hiszen tavasszal mun­kaerőhiány miatt kihasználatlanul maradt több mint egynegyed millió korona beruházási összeg. Elvárják, hogy ebben az évben fordulat áll be az ostravai beruházási építkezés ter­vének teljesítésében is. Nagy szük­ség van a Szlovákiából érkező segít­ségre, mert magában Ostravában nincs elegendő munkaerő az összes feladatok teljesítésére. Miután azon­ban Ostrava vidéke a legfontosabb nyersanyagok lelőhelyét jelenti, ezért tökéletesen ki kell használ­nunk mindnyájunk javára. Ján Sekera Kiadják a kommunista­és munkáspártok elméleti folyóiratát Annak a kívánságnak megfelelően, amelyet a kommunista- és munkás­pártok képviselői az 1957 novembe­rében Moszkvában folytatott tanács­kozásokon kinyilvánítottak egy nem­zetközi folyóirat kiadására vonatko­zóan, március 7-én és 8-án Prágában megbeszéléseket folytatnak az egyes kommunista- és munkáspártok kép­viselői. Egyhangúlag elhatározták, hogy rö­vid időn belül Prágában megkezdik egy elméleti és tájékoztató havi fo­lyóirat közös kiadását. Azon pártok képviselői, amelyek a folyóiratot alapítják, kijelentették, hogy mindazon testvérpártoknak, amelyek nem vettek részt a megbe­széléseken, lehetőségük nyílik arra, hogy azonos jogokkal csatlakozzanak hozzájuk, vagy bármilyen más, szá­mukra megfelelő módon részt vegye­nek a folyóirat kiadásában és szer­kesztésében. Közép-Üzhekisztán hegyeiben új ásványi ta'áltak Moszkva (ČTK) — Közép-Üzbekisztán he­gyeiben új ásványt találtak, amelyet avi­cennitnek neveztek el, tekintettel arra, hogy a lelőhely vidékén élt és alkotott Avicenna. Az új ásvány fekete, fémcsillo­gású. Fő eleme a tálium. Kisebb mérték­ben vasat, ként, kevesebb cint, titánt, mangánt, mészkövet, vanadiumot és alu­míniumot tartalmaz. Az üzbég tudósok nézete szerint az új ásvány az arany-, ezüst, cin, ólom, és más fémek lelőhelyein gyenge savas kör­nyezetben alakul. Az új ásvány tulajdon­ságait most tanulmányozzák. A szovjet ipar megkezdi 160 új gyógyszer gyártását Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Orvos­tudományi Akadémiájának elnöksége 160 új gyógyszer sorozatgyártását javasolja. Az új gyógyszereket klinikailag már kipróbál­ták.' ' Az új gyógyszerek között sok a hormon­és antibiotikus készítmény, több fajta gyógyszer a tüdőbaj gyógyítására, a daga­natok eltávolítására, a sebek gyors be­győgyítására alkalmas. Készen a tavaszi munkákra A tornaijai GTÄ március 1-én nagy napra készült. Mintha az időjárás is velük ünnepel­ne, a reggel még zord havazó időből dél­utánra napsütéses, tavaszias délután lett. 11 óra után a javítóműhelyben, amelyben nem­rég még javításra váró traktorok sorakoztak, összegyűlt az üzem minden dolgozója, hogy az elvégzett munkájukat kiértékeljék, ame­lyet határidőre teljesítettek. A jelenlevők figyel­mesen hallgatták az üzem főmérnökének ér­tékelését, mert hisz nemcsak az elsőségről volt szó, hanem a juta­lomról is, melyet a helyszínen meg is kap­tak a dolgozók. A me­chanikusok közül a leg­jobb, Kocsis elvtárs 300 koronát, Ojpál elv­társ CSISZ-tag 250 ko­ronát, Galko elvtárs CSISZ-tag 200 koronát, Béres Lajos CSISZ-tag 150 koronát, Bobori elvtárs 200 koronát, Dóbi elvtárs 200 koro­nát, Zsóri és Béres Imre elvtárs 150—150 koronát kaptak. A javításokban volt egy kis újítás is. Tud­niillik a mechanikusok mellé beosztottak trak­torosokat is. A mozgó­javítók is megállták a helyüket. Egész évben nem a teljesítmény után kapják fizetésü­ket. Azonban a téli ja­vítások alatt jobbak voltak a bentieknél. Meg kell említenem a kovácsok munkáját is. A vontató gépeknél nagy feladat hárult rájuk a javításoknál. A rima­szécsi brigádon Béres Imre végezte 4 köz­pontnak a javításokat. Bizonj' e munkája di­cséretet érdemel. Nem feledkezhetek meg az újítókról sem. Négy újító munkáját meg is jutalmazták. Nagy elvtárs 500 koro­nát. Zsóri elvtárs 200, Ligárt elvtárs 350, Ga­lovič elvtárs 150 koro­nát kapott jutalmul. Német János, Tornaija

Next

/
Thumbnails
Contents