Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-08 / 67. szám, szombat

I. Weiner-Kráľ válogatott műveinek kiállítása Az erdőben, olaj MAI JAPÁN KÖLTÖK Kumaki Seoko: A gyár kapujában Hogy utcára tett a gyáros S kinevette síró hitvesed, Ki állásodért könyörgött Porontyoddal vézna hátán, Míg élsz, ne feledd! Komatsu Mitsio: A legszégyenletesebb Múlt háborús hadi rokkant, Arcán lángolt a vad szégyen, Mikor elmesélte nékem: Fegyvert gyártok nekik, uram, Hogy fiam ne haljon éhen. Fukagawa Munetoshi: Hiroshima Míg mentem a városon«át A végtelen üszkös úton, Minden porrá égett holttest, Jaj, feledni sosem tudom, Rád hasonlított, kis húgom. Yosa No Kan: Port Artúrnál Győztetek a véres harcban — Oda parancsolt a törvény, De a hajó s a tízezer Derék harcos nem tér vissza, Zokog felettük az örvény. Sövény Aladár fordításai TUDÓSÍTÓINK JELENTIK A művészetnek más irányú hivatása mellett van egy változatlan szerepe: a gyönyörködtetés. — Weiner legtöbb képénél első benyomásunk: esztétikai öröm és jóérzés, amit vonalak, formák, színek harmóniája kelt fel. Ezek önmagukban csak technikai értékek • addig, míg a művé( szi képzelet nem hatja át őket szenvedéllyel s egyéni tartalommal. Weiner, aki együtt él a mozgásban és fejlődésben levő természettel, saját magát adja, gondolatait, érzéseit, életét — amikor képbe sűríti élményét. Vágbesztercén, • 1901-ben született. 4—5 éves korában jelentkezett elő' ször művészi hajlandósága, mikor a frissen meszelt ház falát csavarhúzó és , a kályha mellől elcsent széndarab segítségével egyéni - elgondolásű szgafittóval díszítette. Az , anyai tilalom után festői hajlamát később már csak egy elhagyott kocsiszínben tombolta ki falusi életképek formájában. 19 éves korában lesz a prágai Akadémián Diete növendéke, később Berlinben tanul, ahol kitüntetik. Rövidesen Párizsban van, itt a színek és formák rohanják meg. Érzi, sokat kell még fejlődnie. Az Akadémiát, Julién és más műtermeket látogat és megtanul látni. 1924-ben hazajön. Itthon a valóságot festi, tájakat, falvakat, várost és embereket, egymáshoz való viszonyukat. A tájaknak nevük van: Orava, Zdiar, Rajec, Váh. Emberei szlovák falvak lakói, szálas tutajosok, pásztorok, anyák, gyerekek, fiatalok. Jönnek a mezőről nótaszóval, 1 a mostoha hegyoldal apró termőföldecskéit dédelgetik, fatörzsön, szekéren, ablakban ül egy-egy asszony, réten, ahol fű, fa virág zsendül. Május van, gyerekek, báránykák kergetőznek. Az árvái fekete faházak sorakoznak a kapaszkodó falusi utcán. Felettük — belenőve a környező he-, gyek keretébe s az ég kékjébe szelíd, tiszta arcú szlovák anya, karján pufók, kerekszemű gyerek. Teljes egység és együvétartozás, az esetlegesség mellőzése, — a lényeg hangsúlyozása. Gyakran ismétlődik a Madonna-motívum, gyöngédséggel, féltéssel teli ölelő mozdulattal. Szlovák típusok és visszhangzik bennük a késő gotika és a kora reneszánsz ma„ * ' A műkedvelő színjátszók járási és kerületi szemléi után legjobbakként a Csemadok kassai, füleki, lévai és somorjai helyi csoportjainak színjátszói kerültek a központi szemlére. A fülekiek a műit héten Kassán, a lévaiak és somorjaiak március elsején és másodikán Ogyallán mutatkoztak be. A kassaiak bemutatkozására ma és holnap Bratislavában kerül sor. Az őgyallán rendezett Központi Szemle első napján a somorjaiak a Nászutazás című zenés vígjátékot, a második napon pedig a lévaiak Szlotwinszki és Szkowronszki lengyel szerzők Az igazgató úr nevenapja című szatírát mutatták be. írásunknak, amely e bemutatókról szól, nem az a célja, hogy részletesen értékelje a két csoport játékát. Arról is lemondunk, hogy bármelyik csoportot a „jobbik" jelzővel illessük. Véleményünk szerint mindkét csoport annyit adott, amennyit adhatott. A játékosok mindannyian igyekeztek, s teljesítményeikről csak elismeréssel szólhatunk. Ami e rövid, inkább szerény megjegyzésekre, mint kimerítő beszámolóra, vagy kritikára törekvő írást létrehozta: az együttesek tagjainak kijáró elismerésen kívül néhány észrevétel, amely Az igazgató úr nevenapja című szatíra eszmei mondanivalójával kapcsolatos. Eszmei modanlvaló szempontjából ugyanis még szatíra esetében sem értünk egyet olyan „megoldásokkal", amilyenek az Igazgató űr nevenapja című darabban vannak. Mert ml is történik itt? donnáinak emléke. — Képein nem eszményíti a falut, a kisvárost. Mély érzése mellett megszólal az enyhe irónia, és a haladó gondolkodású ember komoly szociális bírálata. Megmosolyogja a külsőségeket majmoló, fontoskodó kispolgárt, a babonás parasztot, — rámutat a társadalmi igazságtalanságra. Közben többször tér vissza Párizsba. Hatással van rá a szürrealizmus is. Ezt az 1939-ig itthon is alkotott művein juttatja kifejezésre. Sok költőiség, álom és ébrenlét, valóság és képzelet összjátékából születnek meg azok a képek, ahol a tér és mozgás és a perspektíva törvényeit szabadon lehet értelmezni. Ezt igazolják jelképes és balladikus, értelmi és érzelmi elemekben gazdag, a falu ősi lényegét elevenítő képei. Valamint Oféliája, Enciánjai, ahol a reális felhők, folyó, selymes füvek, színes virágocskák közül költőiségtől áthatott leánytest, vagy bűbájos arc bukkan fek — A Háromkirályok, a Farsangi játékos, temperamentumos, derűs példái ennek a felfogásnak. Franciaországi képein Bretagne sziklapartjait, tajtékzó zöld tengerét, fehér-fekete házikóit mutatja meg. A nyári tájakban: a „Reggel"-ben, a tiszta kislányakt olyan, mint az élet kezdődő napja. A Szerelmesek, a Szentimentális este, a Szomorú tavasz lírával telített képzőművészeti megnyilvánulások. Külön fejezet számomra a gyöngéd költői Az igazgató űr, aki magán viseli a személyi kultusz, a vörösre mázolt kispolgár, a koncpolitikus, a tehetségtelen akarnok, a karrierista és bürokrata minden vonását, emellett szabotőr és osztályidegen, állami ellenőrzés után elveszíti igazgatói állását és a „központi igazgatóság kötelékébe kerül". Hogy a leváltás kinek vagy minek kárára, vagy hasznára történt, azt nem tudjuk meg, de érezzük, hogy az igazgatóval tulajdonképpen semmi sem történt. Hiszen az új igazgató — Rachwal mérnök — akinek személyes ellensége volt, s akinek újítását is elszabotálta, veje lesz s a darab azzal fejeződik be, hogy a régi és az új igazgató együtt emelik poharukat koccintásra ... Nehéz meghatározni, vajon az író mondm

1—ilójában, annak téves rendezői felfogásában, vagy mindkettőben együttvéve van-e a hiba? Valahol azonban hiba van. Az olyan végkicsengés ugyanis, amilyen az Ogyallán bemutatott darabé, eszmei szempontból erősen kifogásolható. A darabban minden a negatív figurák javára billen, elhomályosítva és jelentéktelenné téve a pozitív alakok szerepét, ami — talán mondani sem kell — helytelen! Mint néző csupán egyéni benyomásaimról írtam. Elsősorban a Központi fzemle bíráló bizottságának kellene jobban megvizsgálnia Az igazgató úr nevenapja című darabot, s utána néznie, ml az oka, hogy e darab nem adja azt, mit egy igazi társadalmi szatírának adnia kell! Balázs Béla forma, ahogyan az erdők, rétek igénytelen növénykéit festi. — Női arcképein ecsete a pszichológiai finomságokat leheletszerűen jelzi. Az olvadó, átlátszó színek, a felcsendülő dallamok karára egyszeribe tragikus árnyék, a fasizmus árnya vetődik. Aggódó figyelmét most az emberre összpontosítja és a szabad prédául odavetett zsidóságra. Felépíti a kritika kegyetlenül igaz reflektor fényében az akkori emberiség Golgotáját, a keresztre feszített erős férfit, a gyermekáldást váró anyát, a sárgacsillagos megcsonkított karú áldozatot. Mesteri a keresztek aljában, rohamsisakos latrok között álló, irtózatba dermedt tömeg. — Harcol a háború ellen, a Mozgósításban, a vádoló fogalmazású „Itt járt a Háború"ban. A természet törvényei szerint a halál nyomában új élet fakad. — Weiner optimizmussal nézi a békés fejlődés korát. Grafikai sorozatban mutat rá a falunak a tegnaptól a máig megtett útjára. Ojabb képein leegyszerűsített festői nyelven zengő örvendező akkorddal szólal meg újra a szlovák falu. Meg kell • még említenem Orava c. régebbi képét, ahol a festést és plasztikát foglalja harmonikus hatású egységbe, állandóan kereső intellektusának képzőművészeti kifejezéseként. Most, hogy elhagyom a tárlatot, olyan érzés fog el, mintha egy vonzó, értékes, izgalmas müvet tennék le, melynek folytatólagos kötetei még nem jelentek meg. Vajon Weiner teremtő fantáziája, vitalitása, tehetsége mit hoznak számunkra a jövőben? Bárkány Jenőné. A szerző helyesel Először is Kónya József A szerző helyesel című írásának adunk helyet, amelyben válaszol szőgyéni tudósítónk múltkoriban közölt bíráló megjegyzéseire: — Jónás Boldizsárnak — írja Kónya József — azzal a nehezményezésével, hogy az Éles Marika mennyaszszonyi fátyla című színmüvemet gyerekek számára előadták, teljesen egyetértek. Vannak problémák, amelyekről az érett ifjúság előtt beszélni kell, viszont amelyekről gyermekek előtt beszélni még nem szabad. Az Éles Marika egész tematikájánál fogva nem gyerekeknek való. Kónya József azután elmondja, mi a célja színmüvének, mit kíván vele bemutatni és mondani, majd ezeket írja: — Az Éles Marika mennyasszonyi fátyla című darab javítsa, nemesítse azokat, akiknek íródott, de ne romboljon! Véleményünk szerint elsősorban a darabot játszó együttesek vezetőinek kell ügyelniök, hogy a színmüvet csak olyan korúaknak játsszák, akik azt helyesen értelmezik és tanulnak belőle. Kiskövesd Kiskövesd — írja tudósításában Kassai Béla — alig 600 lelket szám* láló falu a királyhelmeci járásban. Ennek ellenére a falu kulturális élete tevékeny, ami annak tulajdonítható, hogy az ifjúság a kulturális munkából derekasan kiveszi a részét. Legutóbb például a Húsosfazék című háromfelvonásos vígjátékkal arattak nagy sikert a falu színjátszói. Tudósítónk tevékeny kuturális munkájukért többek között Szabó Gizellát, Banyaszky Tibort, Marakút Vilmát és Szalay Dénest dicséri. A kiskövesdiek kultúrházának színpada nagyon kicsiny. Ha felrakják a kulisszákat, a tömegjeleneteknél torlódásokra kerül sor. A legutóbbi előadással azonban bebizonyították, hogy kis színpadon is megoldhatók a megoldhatatlannak látszó feladatok. A kiskövesdiek esete így tanulságul szolgálhat mindazoknak, akik a kedvezőtlen viszonyokra való hivatkozással nem hajlandók színdarabokat tanulni. Ipolybalog A község kulturális élete hosszú időn keresztül nagyon gyenge volt. A fiatalok alig tettek valamit, hogy önerejükből teremtsenek kultúrát, szórakozást. A tétlenséget főleg az idézte elő, hogy nem volt, aki megszervezze és összefogja a falu fiataljait. Most azonban itt is változás történt. Pölhös Imre, a helyi középiskola tanítója megszervezte a fiatalokat, aminek következtében fellendülőben van Ipolybalog kulturális élete. Vince Tibor tudósítónk ezzel kapcsolatban ezeket írja: — A hosszú időn keresztül tétlen ipolybalogi fiatalság az elmúlt napokban sikerrel játszotta Szigligeti Ette Cigány című színművét. Az ipolybalogi fiatalság ezzel bebizonyította, hogy fejlődőképes és ha akar, önerejéből is tud szórakozást teremteni. Tudósítónk örömmel jegyzi meg, hogy a bevételből egy villanylemezjátszót vettek, a következő rendezvény bevételéből pedig filmvetítőt készülnek venni. Az ipolybalogiak sokak számára szolgálhatnak például. Hiszen esetük egyértelműen kimondja: érdemesebb színházat játszani, mint a kocsmákban ülni. (b) TARSADALMI SZATÍRA Az utolsó tutajos, olaj 1955 Pillanatfelvétel Kassáról: A kohászati főiskola Szlovákia iparosítása gazdasági élete továbbfejlesztésének legfontosabb feltétele. Az elmúlt 13 év alatt dolgozó népünk a cseh munkásosztály segítségével szép eredményt ért el ezen a téren. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Szlovákia ipari nyerstermelése 1957-ben a húsz év előtti termelés 6,7-szeresét tette ki. Az állami költségvetés bőkezűen gondoskodik Kelet-Szlovákia fejlesztéséről is. A burzsoá köztársaság egyik legelmaradottabb vidéke már ma számottevő iparvidéknek számít. Ismerve ezeket a tényeket — és ezeket ki ne ismerné? — értetlenül figyeljük a tanulóifjúság közönyét az igazán szép és érdekes foglalkozás, a kohászat iránt. Ez csak azt bizonyítja, hogy a középiskolák tanárai nem végeznek teljesértékű munkát, nem tudják a továbbtanulókat a nekik teljesen megfelelő egyetemre irányítani. Es hibás maga a kohászati főiskola is! Sok munkába került volna talán, ha összeköttetésbe lépnek a középiskolák CSISZ-szervezeteivel és megbeszéléseket folytattak volna az érettségizőkkel? Felkeltették volna az érdeklődést a kohászati pálya iránt, s olyan jelentkezőket kapták volna, akiket tényleg érdekel ez a foglalkozás. A kohászati főiskolát 1952 októberében helyezték Kassára. Ez a 'főiskola a Selmecbányái bányászfőiskola unokája. (Később tagozódott csak bányászati és kohászati részre.) Selmecbánya után évekig volt az egyetem Príbramban, s onnan helyezték Kassára, illetve Ostravára. A kohászat ugyanis 5 tagozatra specializálódott. Két tagozat van Kassán és három Ostraván. Az elmúlt esztendők alatt Kassán sikerült kialakítani az egyetemi munka komoly légkörét, s ma már szép eredményeket tudnák felmutatni, mind a tanulmányi, mind a kutatómunka terén. Igaz, államunk mindent megtett az egyetem jó munkája érdekében. A hallgatók gyönyörű internátusban laknák. Jövőre egy új pavilont kap az egyetem: korszerűen berendezett műhelyeket. Négy tanszék van a főiskolán. A tanszékek mellett működnek a diákok tudományos szakkörei. Ezekben a körökben 4—5 hallgató gyakorlati problémákkal foglalkozik. Tavaly az egyik kör két tagját (Rehákovát és Zárubát) jó munkájukért Freibergbe küldték ki a fiatál kohászok kongresszusára. A diákokat az egyetem rendszeresen küldi exkurziókra, ahol megismerkednek a kohászati üzemek életével. Nyáron gyakorlaton vesznek részt, a legjobbakat külföldi üzemekbe küldik ki. A tanszékek nagyon értékes segítséget nyújtanak a különféle üzemeknek is gyártási problémáik megoldásában. Például a kemencék és energetika tanszéke Černoch tanár vezetésével a kassai Magnezitgyár kérésére megállapította a kausztikus magnezit előállításának új módszereit. Az új módszerekkel a Magnezitgyár jobb minőségű anyagot tud előállítani, mint amilyet eddig külföldről importáltunk. Az antimon és a higany új megmunkálási formáit Vajsková, illetve Rudňany számára kutatták ki. Az elméleti oktatást mindig összekötik a laboratóriumokban végzett gyakorlatokkal. Az előállásokon filmeken és modelleken 'mutatják be a különféle gyártási folyamatokat s így érthetőbbé és érdekesebbé teszik őket. Kevés egyetemen van olyan egészséges közösségi szellem, mint a kohászatin. Ez a CSISZ jó munkáját bizonyítja. A kohászok közösségi életének legszebb bizonyítéka az a szeretet, amellyel a régi kohásztradíciókat ápolják. A hagyományok felelevenítése segítségével alakították ki azt az erős közösségi szellemet, amely a kohászok életét jellemzi. Nagyon büszkék klubhelyiségükre, melyet a CSISZ a közelmúltban kapott. A klub kitűnően van felszerelve. Mindenki megtalálja benne kedvelt szórakozását — gramofon, rádió, könyvek és társasjátékok állnak a hallgatók rendelkezésére. Előadásokat is tartanák itt a tanulókat érdeklő problémákról. Lehetetlen ilyen rövid formában bemutatni egy egyetem életét a maga teljességében. Kiragadott képekkel igyekeztem a kohászati főiskola életét és munkáiát bemutatni, s azt a légkört érzékeltetni, amelyben a jövő kohászai tanulnak. Hazánknak szüksége van rájuk. Reméljük, hogy ugyanolyan lelkesedéssel és leleményességgel dolgoznak majd a gyakorlatban, mint amilyennel most egyetemi életük hasznosabbá és szebbé tételén munkálkodnak. Kováts Miklós ÜJ SZÖ 5 * 1958. március lfc.