Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-07 / 66. szám, péntek

Miért kell automatizálnunk? j Hová a fartév befejezése ufán? tönVíffilra faladala a far- I/llpan í^ínufHÄl/ Cvímnc A Ä technika feladata, hogy a természettudományi megismeréseket a termelés szolgálatába állítsa. Az első ipari forradalom előtti időben, vagyis a gőzgépnek a XVIII. század végén való feltalálása előtt az ember saját fizikai erejével, legfeljebb az áltat! erőnek, a víz és a szél erejének kis hatékonyságú kihasználásával dolgozta meg a nyersanyagokat és a félkész termékeket. A gőzgép feltalálása után — miután immár nagyobb erő állott az ember rendelkezésére — szerszámgépek pótolták az eqyszerü munkaeszközöket, amelyek lényegében több szerszám egyesítéséből származtak. Mindamellett azonban az egész első ipari forradalom korszakában, am3ly lényegében mind a mai napig tart, nagymértékben szükség volt élő munkára, hogy a gépeknek a járását ellenőrizzük, irányítsuk, ezdkat nyersanyagokkal ellássuk, és a késztermékeket elszállítsuk, stb. Igaz, hogy egyre tökéletesebb gépeket készítettünk, amelyek a gép kiszolgálóinak szellemi tevékenységét is igénybe vették. Ugyanakkor azonban futószalagok és más ésszerűsítő berendezések gépiessé tették az ember munkáját és őt jóformán a gép alkatrészévé alacsonyították le. A természettudományok legújabb fejlődése lehetővé tette a munkaműveletek gépesítése után azok automatizálását is. A gép átveszi nemcsak az ember fizikai munkáját, hanem irányító és ellenőrző szerepét is. Az egész termelési folyamat jóformán az ember közvetlen részvétele nélkül játszódik le. Az automatizálás bevezetését lényegében két feltétel megvalósulása tette lehetővé. Az egyik az elektrón, technika fejlődése a háború utáni években, a másik pedio az irányítási és ellenőrzési folyamatok elméleti, matematikai úton való kiszámítása. E két tényező, a matematika és az elektrónteahnika képezik a kybernetika új tudományának (kybernetes görögül kormányost jelent) az alapját. A kybernetika törvényei alapján építették meg az elektróncsöves számológépeket is. Hogy fogalmat alkossunk az ilyen elektróncsöves számológépek teljesítő képességéről, megemlítjük, hogy az INB 701 j«lzésü új számológép másodpercenként 90 ezer számot regisztrál, ugyanazon Idő alatt 40 ezer számolási műveletet végez el és az eredményeket másodpercenként 90 ezer számnyi teljesítő képességgel jegyzi fel mágneses szalagra. Az eddigi elektromos árammal meghajtott számológépekkel az ember naponta legfeljebb 2000 számolóműveletet volt képes elvégezni. Míg John Napiernek, a híres matematikjsnak a XVII. században harminc évre volt szüksége, hogy az egytől tízezerig való közönséges számoknak a logaritmusait kiszámítsa, ugyanakkor azt ma az elektróncsöves számológépek tíz másodperc alatt elvégzik és további 7 másodperc alatt mágnesszalagra feljegyzik. Ismeretes, hogy ilyen számológépek nélkül a magfizika rendkívül sebességgel lejátszódó, komplikált jelenséaeit szinte lehetetlen lenne követni. A kybernetika elvei alapján a Szovjetun óban fordítógépet is szerkesztettek, amely lehetővé tette, hogy naqy távolságból távírógépek segítségével tetszfc szerinti idegen nyelvű szövegeket továbbítsanak a fordítógépbe, amely aztán ugyanolyan úton a legrövidebb időn belül viszszaközölte az orosz fordítást. A kybernetikán alapuló automatizálás azonban a legnagyobb felhasználási tervét az iparban találja. A Szovjetunióban például ma már a legtöbb nagyolvasztót, annak egész meleggazdálkodását és olvasztási folyamatát távolról és automatikusan irányítják. Számos szénbányában a jövesztőgépeket, szállítószalagokat és szénkombájnokat legalább is részben automatizálták. Igen nagymértékben előrehaladt az automatizálás az erőművekben, mégpedig mind a hő-, mindpedig a vízierőművekben, nem beszélve az atomerőművekről, amelyeknek üzemét automatizálás és távolból való vezénylés nélkül el sem lehet képzelni. De behatolt az automatizálás gondolata a gépszerkesztésbe, az üveg, az izzólámpa, a műanyag, a cement és építőanyag-gyártásba és számtalan más iparágba. A Szovjetunió hatodik ötéves terve az automatizált folyamatok terjedelmét 1960-ig az 1955. évi színvonal négyszeresére emeli. Az első teljesen automatizált termelési vonalat a Szovjetunióban 1950ben helyezték üzembe. A traktordugattyúk gyártásának valamennyi folyamatát, beleszámítva á késztermékek ellenőrzését és csomagolását is automatizálták. Egy későbbi automatizált vonal, amely a hengerfejeket dolgozta meg, a következő eredményeket érte el: az automatizálás előtt az üzemben egy főre 1000 darab késztermék- esett, az automatizálás után ez a szám 11700-ra emelkedett. Ez annyit jelent, hogy az ott dolgozók munkatermelékenysége tizenkétszer lett nagyobb. Ha azonban csak az automata mellett foglalkoztatottak számát vesszük tekintetbe, úgy azok az automatizálás bevezetése előtt 1125 hengerfejet, a bevezetés után 28 400 hengerfejet gyártottak, vagyis munkatermelékenységük kb. huszonötszörösére emelkedett. Csak természetes, hogy az automatikus vonalon gyártott hengerfejek önköltsége igen lényegesen, majdnem a felére csökkent. Az Egyesült Államokban az automatizált termelést az egész ipari termelésnek kb. 16 százalékára becsülik. Hazánkban az automatizálás még gyerekcipőben jár, jóllehet számos, részben automatizált berendezéssel rendelkezünk. így például már 1956ban a gőzkazánok vízellátását 84 százalékban, az égési folyamat szabályozását 40 százalékban automatizáltuk. Természetes, hogy elsősorban tömegcikk gyártó folyamatokat lehet automatizálni. Végeredményben azonban annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy milyen mértékben terjedhet el a magasabb munkatermelékenységet, tehát fokozottabb életszínvonalat biztosító automatizálás, a fennálló társadalmi rend határozza meg. A kapitalizmusban a profit az irányadó. A tőkés az új gyártási folyamatok bevezetését kizárólag azok hasznothajtősága szempontjából ítéli meg. Ezzel szemben a szocializmusban, ahol a termelőeszközök az egész nép szocialista tulajdonában vannak, az egész társadalom érdeke az irányadó. Elsősorban olyan munkafolyamatokat automatizálunk, amelyek fáradságosak, az egészségre károsak, vagy a dolgozók biztonságát veszélyeztetik. Ugyanakkor azonban automatizálni törekszünk mindazon termelési folyamatokat, amelyek nagymértékben arra szolgálnak, hogy emeljék a munkatermelékenységet s ezzel valamenynyiünk életszínvonalát, hogy szebb, kulturáltabb életet élhessünk. Míg a tőkés rendben az automatizálás által lehetővé tett többtermelés a termékek elosztásában rendszeresen felmerülő nehézségek miatt állandóan akadályokba ütközik, amelyek mély gazdasági válságok idején egész termelési ágak megbénításához vezetnek, addig a szocializmusban az automatizáláson alapuló többtermelésnek nincs akadálya, ellenkezőleg az egész nép állandóan fokozódó anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése azt egyenes szükségessé teszi. Spitz V. Habár a tanév végétől még néhány hónap választ el, a nyolc- és tizenegyéves iskolák utolsó osztályát végzők továbbképzésével és elhelyezésével az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma és a többi illetékes szerv már most foglalkozik. Dr. František Kahuda, az iskola, és kulturális Ügyek minisztere, valamint az Állatni Tervhivatal s a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium képviselői széleskörű sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat az ifjúság közép- és szakiskolai továbbképzésének, elhelyezésének és a főiskolákra való felvételeknek módjairól és lehetőségeiről, továbbá a tanítók napjának megünnepléséről. A felvételekről A tizenegyéves iskolákba, szakiskolákba és az egyetemekre jelentkezők felvétele az 1958—59-es tanévre a tavalyihoz hasonlóan fog lefolyni. Idén sem lesznek felvételi vizsgák, a felvételi bizottság, amelynek tagja a nemzeti bizottság képviselője is, beszélgetésre hívja meg a jelentkezőt. A bizottság a kiválasztásnál a tanulmányi eredményen kívül figyelembe veszi a jelentkező politikai fejlettségét, származását, jellembeli tulajdonságait és a diákról így nyert teljes kép alapján teszi meg javaslatait. A felvételi bizottságok idén is ügyelni fognak arra, hogy a továbbtanulók között a munkás- és parasztszlilők gyermekei a lakosság szociális öszszetételének arányában legyenek képviselve. Ezen a téren már tavaly lényeges javulás állt be. A tizenegyéves iskolákban a munkás- és parasztszülők gyermekeinek százalékaránya az előző évekhez hasonlítva a cseh kerületekben 3,8 százalékkal, Szlovákiában 2,6 százalékkal javult. Tavaly a tizenegyéves iskolákba felvett munkás és paraszt származású gyermekek száma 45,3 százalékot, a szakiskolákban 54,8 százalékot, a gazdasági islco'ában 62,7 százalékot és a pedagógiai iskolákban 69,5 százalékot tett ki. A tavaly nyert tapasztalatok alapján idén a felvételi beszélgetéseket már áprilisban megkezdik azokban a közép- és szakiskolákban, ahol több a jelentkező, mint amennyi a tervezett hely, míg a többiekben csak májusban. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a JNB-k és a KNB-k még idejében odairányítsák a diákokat, ahol üres hely van. Természetesen a szülők beleegyezésével. Azokon a főiskolákon, ahol előreláthatólag sok lesz a jelentkező, június utolsó hete A NŐK HARCA — A NŐK ÜNNEPE a felvételi beszélgetések határideje, a többiekben pedig július első fele, úgyhogy ugyancsak elegendő idő lesz a jelentkezőket a túlzsúfolt fakultásokról a kevésbé „népszerű" szakokra irányítani. Augusztus végén és szeptember elején csak a kétes esetekkel és az első felvételi bizottság döntését megfellebbező jelentkezők kérvényeivel fognak foglalkozni. Az elhelyezésekről A továbbiakban a nyolc- és tizenegyéves iskolákat végzők elhelyezéséről volt szó. Azok a fiatalok, akik a nyolcéves iskola elvégzése után nem tanulnak tovább, mint tanoncok nyernek elhelyezést. Több lesz például a gyárakban a tanonchely, viszont csökken a segédmunkási helyek száma. Újdonság lesz idén a két évig tartó mezőgazdasági oktatás. A mezőgazdaságnak az elkövetkező esztendőkben legalább 40 000 új, fiatal erőre lesz szüksége évenként.'Ezt a számot az eddigi tanulási rendszerrel nem lehet biztosítani. A Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium az Iskolaügyi Minisztériummal karöltve úgy határozott, hogy lehetővé teszi a fiatalok számára, kössenek kétéves individuális szerződést az EFSZ-ekkel, az állami birtokokkal és mint a mezőgazdaság „tanoncai" nyerjenek „termelő-gondozó" szakképzettséget. Gyakorlati oktatásuk az EFSZ-ekre, az állami birtokokra hárul, elméleti iskoláztatásuk (mint az ipari tanoncoknál) az iskolaUgy feladata. Mindkét minisztérium megtette a szükséges előkészületeket, úgyhogy már az idén szeptember elsején 35 000 fiatal kezdi meg mezőgazdasági tanoncéveit. Tavaly nehézségek merültek fel a tizenegyéves középiskolákat végzett fiatalok elhelyezése körül. Itt persze azokról van szó, kik sem főiskolára, sem felsőbb szakiskolára nem jelentkeztek. Idén körülbelül 12 000 érettségizőt vesznek fel a főiskolákra és 5000-et az abituriens tanfolyamokra. De még mindig szép számmal lesznek olyanok, akiket máshol kell elhelyezni. A tizenegyéves iskolák tanterve sajnos még nem olyan, hogy kellően előkészítse a diákokat a gyakorlati pályákra. Mint adminisztratív munkaerők nem nyerhetnek elhelyezést. Egyrészt nincs megfelelő képesítésük, mint például a kereskedelmi iskolát végzetteknek, másrészt az a törekvés, hogy csökkentsük az adminisztratív erők számát. Ezért az Iskolaügyi Minisztérium kijelölte azokat a magasabb elméleti tudást igénylő szakmákat, ahová már az idén elsősorban érettségizett fiatalokat fognak felvenni. A tanítók napja Idén negyedszer ünnepeljük meg március 28-án J. A. Komenský születésének évfgrdulőján a tanítók napját. Több mint hetven kiváló tanítónak és iskolaügyi dolgozónak nyújtja át ünnepélyes keretek között a prágai Karolínum aulájában Kahuda miniszter az „Érdemes tanító" és az „Érdemes iskolaügyi dolgozó" kitüntetést és diplomát. A KNB elnökei pedig közel 100 tanítót tüntetnek ki a „Példás tanító" éremmel. Március 28-a, bár nem szünnap az iskolákban, mégis nagy ünnepe lesz a diákoknak, tanítóknak egyaránt. Polgáraink pedig nyilvános gyűléseken, ünnepi összejöveteleken fejezik ki köszönetüket pedagógusainknak felelősségteljes és áldozatkész munkájukért. KIS ÉVA' Kassai színjátszók Bratislavában A Csemadok bratislavai városi bizottságának meghívására a nemzetközi nőnap alkalmából a Csemadok kassai színjátszói négy előadás keretében lépnek fel a Matador-üzem és a Dimitrov-üzem kultúrhelyiségében. A Csemadok kasfoi színjátszói szlovákiai viszonylatban a legjobbak közé tartoznak. Bratislavában először lépnek fel. Bemutatják Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című színdarabját. A színdarabot a kassaiak eddig 35-ször játszották, mindenhol nagy sikerrel. Guthy Soma Kormánybiztos zenés vígjátéka ez ideig 25 előadásban szórakoztatta Kassa és kerülete közönségét. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a színdarab, valamint a Móricz Zsigmondé megnyeri a bratislavai közönség tetszését. Március 8-án d.u. 3kor Petržalkán a Matadorban Móricz Zsigmond „Légy jó mindháláiig" című színdarabját, es'.e 19 órai kezdettel a „Kormánybiztos" című zenés vígjátékot mutatják be. Március 9-én a Dimitrovban 15 órai kezdettel a Légy jó mindhalálig, este 19 órai kezdettel ď -^Kormánybiztos" kerül színre, legyek elővételben a Csemadok várósi tizottWgánál és mindkét helyen a kultúrházban kaphatók, —ms— Új kamarazenekar alakult A múlt év derekán létesült a kassai kamaraegyüttes. Fennállásának rövid ideje alatt Roman Skrepek vezényletével megnyerte a közönség szeretetét. Most készülnek harmadik nyilvános hangversenyükre. (R. Stýbar, felvétele). I

mmár negyvennyolc esztendeje annak, hogy a szocialista aszszonyoknak Koppenhágában tartott ;! nemzetközi konferenciája jóváhagyta [ Zetkin Klára, a nagy forradalmár ajánlatát, hogy a nők az év egy napján tüntessenek az egész világon jo;'gaikért,' gyermekeik boldog életéért, v' az imperialista háborúk ellen. Azóta az asszonyok az egész világon március 8-án ünneplik a nemzetközi nőnapot. E hagyományos ünnepnapnak, amely a barátság és szolidaritás, a kölcsönös megértés és támogatás szálaival köti össze a nők harcát az egész világon, jelentősége ma jelentősen megnövekedett. Ezen a napon — amikor a nők szerte a világon manifesztá• • ciókat, ünnepi gyűléseket tartanak, hogy megemlékezzenek a nők jogaiért folytatott forradalmi harcukról és örüljenek elért eredményeiknek, s a kapitalista, a gyarmati országok aszszonyai a szocialista táborban élő nők elért vívmányaiból erőt merítve még áldozatosabb harcvállalással szállnak ;; síkra szabadságukért, nemzeti függet• • lenségükért — előtérbe lépett a béke kérdése. Nemcsak a csehszlovák nők, hanem a szocialista, a béketábor soksok milliónyi asszonya tudatosította, hogy a háború ellen, a békéért folytatott harc győzelemre vitele hozhatja ;; meg minden országban a nők legóhajtottabb reménységének valóra váltását, a családok békés életét. A békeharc;; ban nagy szerepet töltenek be a nők, akik sokat tehetnek azért — mint mondotta Hruscsov elvtárs —, hogy „1958 váljék a béke évévé, a hidegháború gyengülésének évévé, hogy az emberek életükről, gyermekeik és asszonyaik sorsáról való félelem nélkül éljenek és hogy a béke alapján, a gazdasági és kulturális fellendülés, az ember anyagi és lelki szükségleteinek teljesebb kielégítése alapján fejlődjön ki a két világrendszer közötti versengés". H

azánk asszonyai és lányai vállalják ezt a harcot — eddigi tetteikkel is ezt igazolják — és ezért mondják Március 8-i jelszavukban „Csehszlovák nők harcba a szocializmus betetőzéséért hazánkban, a világbékéért!", hogy még hatékonyabban támogassák a békemozgalmat és még öntudatosabb, eredményesebb építőmunkával vegyék ki tevékenyen részüket pártunk politikájának valóra váltásából, mert minden törekvésének végcélja a legmesszebbmenőbb gondoskodás az ember, a család jólétéről. Amikor a világnak sok országában a nők a nemzetközi nőnapon még elszántabban emelik fel hangjukat, hogy kiharcolják alapvető polgári jogaikat, kenyeret az éhező gyermekeknek, munkát a munkanélküli férjeiknek — a szocialista tábor országaiban a nők harcának hagyományos napja az egész társadalom ünnepnapja, amikor a nőket, az anyákat legnagyobb megtiszteltetésben, megbecsülésben részesítik. Így van ez hazánkban is. Március 8-a valóban a nők, az anyák ünnepe, amikor egész dolgozó népünk az üzemekben, falvakon, hivatalokban, intézményekben, az iskolákban megemlékezik a dolgozó nők érdemeiről, akik nemcsak a szocialista erkölcsön nyugvö békés, meghitt családi élet megteremtéséljen, gyermekeink, a szocialista társadalom gyermekeinek lelkes, odaadó nevelésében, hanem a szocializmus építésében is nagy-nagy érdemeket szereztek. Érdemeket a békeharcban, érdemeket az építőmunkában. Asszonyaink minden munkahelyen a békemozgalom lelkes szószólói, erős támaszai. A csehszlovák nők már sok esetben bebizonyították, hogy milyen mély érzésük van nemcsak a nők, hanem a világ népei közötti nemzetközi szolidaritás és barátság táplálása iránt. S e nemzetközi szolidaritás és barátság jegyében, — melynek kifejező bizonyságtétele az utóbbi hónapokban Európa szívében az atommentes övezet létesítéséért folytatott harcuk — készültek az idei nemzetközi nőnap méltó megünneplésére. Hazánk asszonyai és lányai, akik teljes mértékben részt vesznek új életünk építésében, politikai, gazdasági és kulturális téren szerzett érdemeikért, sokan közülük a legmagasabb I állami kitüntetésben részesültek. Nálunk megbecsülés és mély tisztelet övezi a nők munkáját. Hazánkban a nők a szocializmus építésében részt vevő dolgozóknak több mint 37 százalékát képezik. Az egészségügyben, az iskolai hálózatban, a kereskedelemben, a könnyűiparban túlnyomó részt nők dolgoznak. A mezőgazdaságban dolgozóknak több mint felét is ők teszik ki. De a közéletben, a tömegszervezetekben, a nemzeti bizottságokban is jelentős tevékenységet fejtenek ki. Életünkben különösen nagy szerepet töltenek be a nőbizottságok, melyek falvainkon és városainkban nyerik meg és mozgósítják a nőket építőfeladataik teljesítésére. A nőbizottságok nemcsak azzal érdemelték ki a dolgozó nők bizalmát, hogy megvilágosították előttük a szocializmus építésével összefüggő kérdések jelentőségét, hanem azzal is, hogy szakadatlanul gondoskodnak a dolgozó aszszonyokról, az anyákról, gyermekeikről. A nemzetközi nőnap a nőbizottságok számára annál is jelentősebb, mert e nagy nap jelentősége arra serkenti a nőbizottsági tagokat, hogy minden faluban, minden munkahelyen még szorosabb kapcsolatot létesítsenek a nőbizottságok és a dolgozó nők között, hogy a nők az eddiginél még eredményesebben vehessék ki részüket szebb életünk építéséből. oinap, amikor hazánk minden részében, városában és községében ünnepeljük a nemzetközi nőnapot, ez a nap a nők számára nemcsak ünnepnapot jelent, hanem az elvégzett munka értékelését is jelenti és annak tisztázását, hogy megtettek-e minden lehetőt hazánk és családjaink élete további felvirágoztatása érdekében. A dolgozó nők, az anyák meg is fogadják: — Családjaink, egész társadalmunk békés és boldog élete biztosításának érdekében megtesznek minden lehetőt, hogy győzedelmeskedjen a világon a béke, hogy hazánkban sikeresen betetőzzük a szocializmus építését. A nők harca, — a nők ünnepe ezért mindnyájunk harca és mindnyájunk, az egész társadalom ünnepe. H° ÜJ SZÓ 5 * 1958. márr-us 8.