Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-07 / 66. szám, péntek

AHOL MINDKÉT FÉL TELJESÍTI KÖTELESSÉGÉT A KROMPACHY! FÉMKOHÁSZATI MÜVEKBEN a pártszervezet példás munkája nyomán jól összeforrott kollektíva alakult ki a régi harcedzett, a fiatal olvasztár segédmunkások és az értelmiségi dolgozók között. Nem véletlen tehát,' hogy az üzem egyetlen munkása sem vonja ki magát a termelés problémáinak megbeszélése, a múlt évi kollektív szerződés teljesítésének értékelése és az új előkészítése alól. A pártbizottságnak nem kellett szégyenkeznie, amikor az évzáró taggyűlésen számot adott vállalt kötelessége teljesítéséről. Az üzem kommunistái ugyanis nagy gondot fordítottak a kollektív szerződés minden fejezetének, minden pontjának valóra váltására, s főleg a gazdaságosabb termelésre. A türelmes, fáradhatatlan politikai agitáciőt siker koronázta. 2 674 000 korona értékű vörösréz-lemezt készítettek terven felül. Az önköltséget pedig 1665 000 koronával csökkentették. Természetes, az üzem igazgatósága is teljesítette kötelességét. Korszerű védő felszerelések kerültek az egészségtelen levegőjű helyiségbe. Látszik, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága nem alkalomszerűen, hanem szinte naponta foglalkozott a kollektív szerződés ellenőrzésével. Rendszeresen beszámoltatták az üzem vezetőit a szerződés végrehajtásáról. S hogy a dolgozók bizalmát sikerült megnyerni a kollektív szerződés iránt, mutatja, hogy a CSKP KB-nak a hatékonyságról szóló határozata nyomán sok jó javaslatot tettek a termelés további növelésére, s a munkakörülmények megjavítására. — Sikereink nagyok, de óriásiak még a fel nem tárt tartalékok, takarékossági lehetőségek. A szavakat tehát továbbra is tettek kövessék. Hiszen életszínvonalunk emelésérő

1 van szó, arról, hogy hatékonyabbá tegyük a munkát, még olcsóbbá termelésünket. Üzemünk udvarán a rézpor az idő viszontagságainak van kitéve, sárba taposődik, jelentős részét pedig a szél hordja el. Érdemes lenne ennek megfelelő tárolásáról gondoskodni — mondja többek között Dušan elvtárs, amikor az új kollektív szerződésről beszél. Teodor Riemer elvtárs az akkumulátoros szállítókocsik A jobb sarokban Teodor Reimer darukezelőt láthatjuk, aki arról gondoskodik, hogy a kemence-berakóknak ne kelljen tétlenül anyagra várakozniok. (ČTK felv.) rövid üzemképességéről beszélt. Hepe-hupásak az utak, törnek a tengelyek és más alkatrészek, ami sok kárt és időveszteséget okoz, pedig ez a hiba kevés beruházással orvosolható lenne. Ezek és sok más értékes javaslat kerül majd be a kollektív szerződésbe. A DOLGOZÓK aktivitásáról tanúskodik, hogy az eddigi tervek, javaslatok csaknem kivétel nélkül a termelés hatékonyságával foglalkoznak. Hiba lenne azonban megfeledkezni a szakszervezet másik, talán a legfontosabb feladatáról, a dolgozók politikai és kulturális neveléséről, általános műveltségük és szakmai képzettségük növeléséről. A kollektív szerződés előkészítésénél ne kerüljenek tehát háttérbe azok a vállalások, amelynek teljesítése nem kerül pénzbe, s amellett nagy jelentőségűek az új technika meghonosításában, a munkatermelékenység növelésében és az újítómozgalom kiszélesítésében. Közismert dolog, hogy a kollektív szerződés az egész évi szakszervezeti tevékenység alapja. Keretébe tartozik az egészségügy, a nyaraltatás, az üzemi sport. A lényeges kérdések egyike a vállalat kultúréletének fellendítése. Csak művelt, széles látókörű, szakmailag felkészült emberek uralhatják a fejlett technikát, tarthatnak lépést a tudomány és a technika haladásával. A klubnak, a könyvtárnak, a vörös saroknak, a politikai, szakmai és irodalmi ismeretek terjesztésének központjává kell válnia. AZ ÜZEM ÉLETÉNEK és munkájának minden kérdésére kitérő, jól megfontolt kollektív szerződés összeállítása felelősségteljes poiltikai feladat. Nagy feladatot jelent a gazdasági vezetők, az üzemi bizottság és minden egyes dolgozó számára - mondta Szeles József olvasztár. Egyetlen párttagnak sem lehet s nem is közömbös, hogy az üzemben hogyan valósulnak meg a munkások ígéretei, hogyan valósulnak meg javaslataik, milyen gondossággal készítik elő az új kollektív szerződést. Erdősi Ede AZ ERED MENYES MUNKAVERSENY, a nagyértékű kötelezettségvállalások teljesítése megmutatkoznak a dolgozók keresetén is Az ostravai Karolina kokszoló üzem nem sokban különbözik, mondhatnánk semmiben sem, hazánk acélszívének sok más üzemétől. Méteres vastag csövek, hatalmas kémények, daruk ejtik itt bámulatba az idegent, aki most jár erre először. A pártszervezet meg a szakszervezet közös gyűlésére érkezem oda éppen. Fontos dologról tárgyalnak: hogyan osszák el a lehető legigazságosabban a szocialista munkaverseny jő eredményeiért kapott összeget a legjobb dolgozók között. Az ülésen nemcsak a vezető dolgozók vannak ott, hanem minden egyes munkacsoport képviselve van. Ha kint az üzemben a kokszoló kemence körül az emberekkel elbeszélgetek, meglep, milyen pontosan tudják, hogy milyen feltételek mellett folyik a munkaverseny, hogy melyik kollektíva milyen kötelezettségvállalást tesz. Miért van ez így, kérdezhetné az ember, akinek esetleg nem a legjobb tapasztalatai vannak egyik-másik üzemről a munkaversenyt illetőleg. Miután Huszár Otakár, a pártszervezet egyik funkcionáriusa meg a munkások elmondtak egyet-mást arról, hogyan szervezik a munkaversenyt, hogy jutalmazzák a legjobb eredményeket elért dolgozókat, már nem csodálkozom, hogy így megy a munka. Körülbelül így vázolhatnánk röviden az ottani elveket: kihasználnak minden lehetőséget a dolgozók jobb munkára serkentésére, hogy érezzék a munkások is, nem valami öncélú dologról van szó, ha a versenyről, kötelezettségvállalásról beszélünk, hanem a dolgozók anyagi jólétének emelésére irányulnak ezek a törekvések. A munkaversenyben legtöbb eredményt elért dolgozókat havonként megjutalmazzák az igazgatói alapból külön e célra előirányzott összeggel. Az a dolgozó, aki huzamosabb ideig kimagasló eredményeket ér el, fél havi keresetének megfelelő összeget kap jutalmul. így írják ezt elő az egész ország területére érvényes munkaverseny feltételek, tudja ezt minden vezető a többi üzemekben is, a munkaverseny minősége azonban attól függ, milyen mértékben használják ki a verseny szervezői ezeket a lehetőségeket. A kokszolókat bizony még a század elején építették, így az ottani dolgozóknak kétszeresen kell vigyázniok, hogy a javítási időt a lehető legröA prešovi kerület építészeti dolgozói a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére •

A žilinai építészeti dolgozóknak a lakások idejében való A átadására irányuló felhívására a prešovi Magasépítészeti Vál9 lalat igazgatósága és az összes •

építészeti irodák dolgozói a CSKP XI. kongresszusának tisz^ teletére tett szocialista kötelezettségvállalással válaszoltak. A prešovi építészeti dolgozók az első félévben 101 százalékra teljesítik a tervezett termelési tervet és az első negyedévben 362 ezer koronával csökkentik a tervezett termelési költségeket. Ezenkívül az összes épületeket megszabott határidőn belül fejezik be és adják át a dolgozóknak. Az első negyedévben már 65 lakásegységet adnak át, ebből 24 lakásegységet magában Prešovban. A kerület legjobb építészeti kollektívája Jozef Vilga komplex munkacsoportja, amely a múlt évben 164 lakás kőműves munkáit végezte el Prešovban, és 1957 utolsó negyedévében elért kitűnő eredményeiért elnyerte a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának és az Építészeti Megbízotti Hivatalnak vándorzászlaját. A munkacsoport ebben az évben 250 lakás kőműves munkáit végzi el Prešovban. Az ifjú szerelők tíz nappal határidő előtt fejezik be a tervbevett munkát és 2 százalékot takarítanak meg az építőanyagoknál. videbbre csökkentsék. E tényező figyelembe vétele jelenti a munkaverseny oroszlánrészét. Itt dől el, vajon a kész kokszot fel tudja-e használni az üzem melletti nagyolvasztó, vagy kisebbértékű árunként a piacra kerül. Hogy jól, szervezetten megy a Karolina kokszolóban a munka, az nem utolsó sorban az ott dolgozó munkásoktól függ. Minden munkacsoport magvát a régi munkások képezik, akik már 30—40 éve állandóan itt dolgoznak, ismerik az összes berendezéseket, szinte vele éreznek a kokszoló kemencével. Az ilyen öreg dolgozók aztán megszerettetik a fiatalokkal is az itteni munkát, mert bebizonyítják, hogy nemcsak új üzemekben lehet szép eredményeket elérni, hanem az Ilyen aránylag korszerűtlenben is, mint az övék. Példásan gondoskodnak a rövid időre idejött brigádosokról is. A munkástelepeken szakképzett vezetők irányítása mellett fényképező kör, asztaliteniszcsapat és teniszcsapat működik, mindegyik munkásszálláson televíziós vevő van, hogy a dolgozók hasznosan tölthessék szabad idejüket. A legtöbb esetben az egy évre szerződött brigádosok itt maradnak az üzemben, mert érzik, hogy gondoskodnak róluk. Vannak üzemek, amelyek példát vehetnének az ostravai Karolinától. Különösen ott, ahol a munkások sokszor nem tudják, voltaképpen mire is szolgál az igazgatói alap, vagy a szocialista versenyben való részvételükről csak akkor értesülnek, mikor azt a vezetők kiértékelik. A vezetők pedig, ahol nincsenek tisztában azzal, mit jelent egy üzem életében, munkájában a szocialista munkaverseny, a felajánlások, esetleg kézlegyintéssel, formálisan intézik el azokat, vegyenek példát a Karolina üzemtől. Ott már bebizonyították, hogy államunk, de az egyének jólétét is érintő tényezők ezek, mindnyájunk jobb, gazdaságosabb életének segítői. K. Tóth Mihály Oldjuk meq a szövetkezeti ifjúság problémáit A CSISZ KB elnöksége és a Mező- és Erdőgazdasági minisztérium közös határozata alapján ma megnyílt az EFSZ-ek Ifjú dolgozóinak kétnapos országos konferenciája Prágában. A CSISZ falusi szervezeteiben az előkészítéssel összefüggésben kampányt indítottak a szövetkezetekben lévő ifjúság munkájának megjavítására és a CSKP KB levelével kapcsolatban folytatott vita keretében a CSISZ és az EFSZ vezetőségekre tett megjegyzések elintézésére. • és ugyanúgy jutalmazzák őket, mint a többi szövetkezeti tagokat". A szövetkezetek többségében érvényesítik ezt az alapelvet. Nem tagadhatjuk el azonban a tényt, hogy több szövetkezetben megsértik ezt az alapelvet. Erről a kérdésről beszélt pl. a siladicei CSISZ-szervezet egyik tagja a galgóci járási konferencián. Az elvtárs ezt mondta voltak olyan esetek, hogy elbocsátották slövetkezetünkből a fiatalokat azzal az indokolással, hogy az idősebb szövetkezeti tagokat kell előnyben részesíteni a munkában. Ezért azután elhatározták, hogy a szövetkezeten kívül keresnek más munkalehetőséget." Egy másik eset. A gútai szövetkezetben és másutt helytelen gyakorlatot érvényesítettek az állattenyésztésben dolgozó ifjúság jutalmazásában. Gyakran 16 — 18 éves fiúk segítenek édesapjuknak az állattenyésztési munkákban és a munkaegységeket az apa kimutatására írják. Ennek következménye azután, hogy a fiú nem tudja, mennyit keresett, tehát gyakorlatilag anyagilag nem válik érdekeltté a szövetkezeti termelés fejlesztésében. Az új szövetkezeteknek segítségére A Trnava járásbeli ružindoli EFSZ CSISZ-tagjai a múlt év novemberében felhívással fordultak az összes olyan CSISZ-szervezetekhez, ahol szövetkekezetekét alakítottak, vagy a meglévő szövetkezeteket bővítették, hogy a szövetkezet megalakítása után az ifjak mérlegeljék az új szövetkezeteknek nyújtandó legjobb segítség lehetőségeit. Az alapszszervezetekben e felhívás nyomán „Az új szövetkezetek megsegítésére" jelszóval mozgalmat indítottak. A ružindoli CSISZtagok felhívása több mint 400 falusi CSISZ-szervezetben került megtárgyalásra. Az eredmény az volt, hogy kötelezettségvállalásokat tettek a beruházási építkezés, a gazdasági épületek átalakítása stb. megsegítésére. A senicai járásban több alapszervezetben kötelezettségvállalást tettek arra, hogy a szervezet minden tagja tíz brigád-munkaórát fog ledolgozni az EFSZ-ek gazdasági épületeinek építésén. Ez az akció az iskolai és üzemi szervezetekben is megértésre talált. A fiatalok felvétele a szövetkezetekbe A múlt évben szüleikkel együtt csaknem 300 ifjú és leány lépett be az újonnan alakult szövetkezetek tagságának soraiba. Több száz fiatal az iskola nyolc osztályának elvégzése után a szövetkezetben talált munkalehetőséget. Munkájukban felmerülő komoly kérdés az ifjak tagsága a szövetkezetben. Az EFSZ-ek alapszabályzata hangsúlyozza, hogy 15. életévének betöltése után minden ifjú dolgozót fel kell venni az EFSZ rendes tagjai közé. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy gyakran eltekintenek az alapszabályzatban lerögzített fenti alapelvtől, és nem érvényesítik azt a gyakorlati életben. Ezt a problémát azonban a CSISZszervezetek szempontjából is mérlegelni kell. A tapasztalatok szerint a bratislavai és nyitrai kerületben a szövetkezetekben dolgozó ifjúság összlétszámából csupán az ifjak egyharmadát vették fel az EFSZ rendes tagjai közé. Az ifjak, mint családtagok léptek a szövetkezetbe és nem vették fel őket rendes tagokul. Ezért az újonnan alakított szövetkezetekben néhány esetben a fiatalok elhagyták a szövetkezeteket és a városban igyekeztek munkát találni. Segíteni kell a fiatalokat fejlődésükben Helyesen hangsúlyozzák az EFSZek alapszabályzatában, „hogy fokozni kell az ifjúságról való gondoskodást és a szövetkezeti gazdálkodásban felelős helyekre is be kell állítani a legtehetségesebb fiatalokat." Ez teljesen összhangban áll azon alapelvvel, hogy az idősebb szövetkezeti tagok mellett meg kell tanulni a fiataloknak a szövetkezet irányítását és megismerni a legfontosabb gazdasági kérdéseket. Gyakran szomorú jelenség, hogy a szövetkezetben sok fiatalt találunk'a mezőkön, de az EFSZ vezetőségében, vagy az ellenőrző bizottságban egyetlen fiatal sincs. Nagy kitüntetést és ösztönzést jelent az ifjak számára, ha a szövetkezeti tagok értékelik munkájukat és tulajdonságaikat és beválasztják őket az EFSZ vezetőségébe. A Tornaija járásbeli račicei EFSZ-be 1956-ban 11 ifjú lépett be. A szövetkezet évzáró taggyűlésén három fiatalt beválasztottak a vezetőségbe. A szövetkezeti tagok elégedettek voltak munkájukkal. A CSISZszervezet ily módon jobban megismerte a szövetkezetben megoldásra váró feladatokat és az EFSZ vezetősége is jobban tájékozódott az ifjúság szükségleteiről és érdeklődéséről. i örődjünk az ifjak munkájának helyes jutalmazásával Az ifjak elégedettségéhez és a szövetkezeti gazdálkodás iránti helyes viszonyukhoz tartozik az elvégzett munka utáni igazságos díjazás alapelvének betartása. Ez az EFSZ alapszabályzatában is kifejezésre jut, ahol hangsúlyozzák, hogy az EFSZ vezetőségének feladata törődni azzal, „hogy az ifjaknak fizikai és szellemi képességeik szerinti munkát adjanak Legfontosabb a szakképzettség kérdése A nyolcosztályos iskolát elvégző ifjak közül sokan, akik a szövetkezetben vállalnak munkát, úgy vélik, hogy ezzel a tanulás és az iskola is befejeződött számukra. Meg kell magyarázni a CSISZ-szervezetekben e nézet helytelenségét. Az EFSZ-ek alapszabályzata is említést tesz azonban e kérdésről és hangsúlyozza, hogy „az EFSZ-vezetőség feladata gondoskodni az ifjúság szakmai színvonalának emeléséről." Szép példát mutat erre a gútai szövetkezet, ahol az ifjak 80 százaléka szövetkezeti munkaiskolát látogat, a CSISZ-szervezet törődik azzal, hogyan készítenek jegyzeteket az anyagról, hogyan vesznek részt az előadásokon, általában hogyan tanulnak. A szövetkezet ezen kívül múlt évben 7 bevált fiatal szövetkezeti tagot küldött egyéves mesteriskolába. Az ifjúság szakképzettségéről és szakmai színvonalának emeléséről való gondoskodás egészen bizonyosan többszörösen megtérül. Emelni kell az ifjú szövetkezeti tagok kulturális színvonalát A szövetkezetek egyik fontos feladata, hogy a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésével együtt a falu társadalmi és kulturális feladatainak tervszerű fejlesztésével is foglalkozzanak. Ezt az alapelvet az EFSZ kulturális alapjának létesítésével is hangsúlyozzák. Az EFSZ alapszabályzata kimondja, hogy a szövetkezet köteles tiszta jövedelmének egy százalékát a kultúralap javára fordítani. Ez a rendelkezés igen nagy jelentőségű a szövetkezeti tagok között folytatott társadalmi és kulturális tevékenység fejlesztése szempontjából. Például 1956-ban a zselízi járási pártkonferencián megállapították, hogy a kulturális alapnak csupán 25 százalékát merítették ki. Ennek következménye, hogy nem elégítették ki kellőképpen az ifjúság kulturális és társadalmi tevékenységére való vágyait. Több esetben azonban a szövetkezetek ezen a téren is felkarolják az ifjúság és a többi szövetkezeti tagok kezdeményezését és igyekeznek teljesíteni kívánságaikat. Például a garamvezekényi szövetkezetben az ifjak számára televíziós készüléket vásároltak klub-helyiségükbe. Sok szövetkezet lehetőséget nyújt a szín- és tánckörök működéséhez szükséges leltár megvásárlására, lehetőséget nyújt kultúrházak átalakítására, esetleg felépítésére, valamint sportszerek vásárlására, stb. # * » Ez csak egy részét képezi azon kerdédseknek, amelyek a falusi CSISZ* szervezetek feladatai közé tartoznak. Számos más kérdésben, mint például az ifjúság munkakezdeményezésének támogatása, munkacsoportok létesítése, szaksegítség nyújtása a munkahelyeken, stb. - itt a pártszervezetek, nemzeti bizottságok és a szövetkezetek vezetőségeinek segítségére kell támaszkodni! Nemrég zajlottak le a szövetkezetek évzáró taggyűlései, s most folynak a járási szövetkezeti konferenciák és a szövetkezeti ifjúság konferenciái. Szenteljük tehát minden erőnket annak, hogy a CSlSZ-szervezetek a szövetkezeti ifjúság munkájának és életének szervezőivé és sikeres harcosaivá váljanak. BÚZNA ALOJZ ÚJ SZÓ 4 * 1958. március 12 .