Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-07 / 66. szám, péntek

AHOL MINDKÉT FÉL TELJESÍTI KÖTELESSÉGÉT A KROMPACHY! FÉMKOHÁSZATI MÜVEKBEN a pártszervezet példás munkája nyo­mán jól összeforrott kollektíva ala­kult ki a régi harcedzett, a fiatal olvasztár segédmunkások és az ér­telmiségi dolgozók között. Nem vé­letlen tehát,' hogy az üzem egyetlen munkása sem vonja ki magát a ter­melés problémáinak megbeszélése, a múlt évi kollektív szerződés teljesí­tésének értékelése és az új előké­szítése alól. A pártbizottságnak nem kellett szégyenkeznie, amikor az évzáró tag­gyűlésen számot adott vállalt köte­lessége teljesítéséről. Az üzem kom­munistái ugyanis nagy gondot fordí­tottak a kollektív szerződés minden fejezetének, minden pontjának való­ra váltására, s főleg a gazdaságo­sabb termelésre. A türelmes, fárad­hatatlan politikai agitáciőt siker ko­ronázta. 2 674 000 korona értékű vö­rösréz-lemezt készítettek terven fe­lül. Az önköltséget pedig 1665 000 koronával csökkentették. Természe­tes, az üzem igazgatósága is teljesí­tette kötelességét. Korszerű védő felszerelések kerültek az egészség­telen levegőjű helyiségbe. Látszik, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága nem al­kalomszerűen, hanem szinte naponta foglalkozott a kollektív szerződés el­lenőrzésével. Rendszeresen beszámol­tatták az üzem vezetőit a szerződés végrehajtásáról. S hogy a dolgozók bizalmát sikerült megnyerni a kol­lektív szerződés iránt, mutatja, hogy a CSKP KB-nak a hatékonyságról szóló határozata nyomán sok jó ja­vaslatot tettek a termelés további növelésére, s a munkakörülmények megjavítására. — Sikereink nagyok, de óriásiak még a fel nem tárt tartalékok, taka­rékossági lehetőségek. A szavakat tehát továbbra is tettek kövessék. Hiszen életszínvonalunk emelésérő 1 van szó, arról, hogy hatékonyabbá te­gyük a munkát, még olcsóbbá terme­lésünket. Üzemünk udvarán a rézpor az idő viszontagságainak van ki­téve, sárba taposődik, jelentős részét pedig a szél hordja el. Érdemes lenne ennek megfelelő tárolásáról gondos­kodni — mondja többek között Dušan elvtárs, amikor az új kollektív szer­ződésről beszél. Teodor Riemer elv­társ az akkumulátoros szállítókocsik A jobb sarokban Teodor Reimer darukezelőt láthatjuk, aki arról gondos­kodik, hogy a kemence-berakóknak ne kelljen tétlenül anyagra várakoz­niok. (ČTK felv.) rövid üzemképességéről beszélt. He­pe-hupásak az utak, törnek a tenge­lyek és más alkatrészek, ami sok kárt és időveszteséget okoz, pedig ez a hiba kevés beruházással orvosolható lenne. Ezek és sok más értékes ja­vaslat kerül majd be a kollektív szerződésbe. A DOLGOZÓK aktivitásáról tanúskodik, hogy az ed­digi tervek, javaslatok csaknem ki­vétel nélkül a termelés hatékony­ságával foglalkoznak. Hiba lenne azonban megfeledkezni a szakszerve­zet másik, talán a legfontosabb fel­adatáról, a dolgozók politikai és kul­turális neveléséről, általános művelt­ségük és szakmai képzettségük növe­léséről. A kollektív szerződés elő­készítésénél ne kerüljenek tehát hát­térbe azok a vállalások, amelynek teljesítése nem kerül pénzbe, s amel­lett nagy jelentőségűek az új tech­nika meghonosításában, a munkater­melékenység növelésében és az újí­tómozgalom kiszélesítésében. Közismert dolog, hogy a kollektív szerződés az egész évi szakszervezeti tevékenység alapja. Keretébe tarto­zik az egészségügy, a nyaraltatás, az üzemi sport. A lényeges kérdések egyike a vállalat kultúréletének fel­lendítése. Csak művelt, széles látó­körű, szakmailag felkészült emberek uralhatják a fejlett technikát, tart­hatnak lépést a tudomány és a tech­nika haladásával. A klubnak, a könyvtárnak, a vörös saroknak, a po­litikai, szakmai és irodalmi ismeretek terjesztésének központjává kell vál­nia. AZ ÜZEM ÉLETÉNEK és munkájának minden kérdésére kitérő, jól megfontolt kollektív szer­ződés összeállítása felelősségteljes poiltikai feladat. Nagy feladatot je­lent a gazdasági vezetők, az üzemi bizottság és minden egyes dolgozó számára - mondta Szeles József ol­vasztár. Egyetlen párttagnak sem lehet s nem is közömbös, hogy az üzemben hogyan valósulnak meg a munkások ígéretei, hogyan valósulnak meg javaslataik, milyen gondosság­gal készítik elő az új kollektív szer­ződést. Erdősi Ede AZ ERED MENYES MUNKAVERSENY, a nagyértékű kötelezettségvállalások teljesítése megmutatkoznak a dolgozók keresetén is Az ostravai Karolina kokszoló üzem nem sokban különbözik, mondhatnánk semmiben sem, hazánk acélszívének sok más üzemétől. Méteres vastag csövek, hatalmas kémények, daruk ejtik itt bámulatba az idegent, aki most jár erre először. A pártszervezet meg a szakszerve­zet közös gyűlésére érkezem oda ép­pen. Fontos dologról tárgyalnak: hogyan osszák el a lehető legigazsá­gosabban a szocialista munkaverseny jő eredményeiért kapott összeget a legjobb dolgozók között. Az ülésen nemcsak a vezető dolgozók vannak ott, hanem minden egyes munkacso­port képviselve van. Ha kint az üzemben a kokszoló ke­mence körül az emberekkel elbeszél­getek, meglep, milyen pontosan tudják, hogy milyen fel­tételek mellett folyik a munka­verseny, hogy melyik kollektíva mi­lyen kötelezettségvállalást tesz. Miért van ez így, kérdezhetné az em­ber, akinek esetleg nem a legjobb tapasztalatai vannak egyik-másik üzemről a munkaversenyt illetőleg. Miután Huszár Otakár, a pártszer­vezet egyik funkcionáriusa meg a munkások elmondtak egyet-mást ar­ról, hogyan szervezik a munkaver­senyt, hogy jutalmazzák a legjobb eredményeket elért dolgozókat, már nem csodálkozom, hogy így megy a munka. Körülbelül így vázolhatnánk röviden az ottani elveket: kihasznál­nak minden lehetőséget a dolgozók jobb munkára serkentésére, hogy érezzék a munkások is, nem valami öncélú dologról van szó, ha a versenyről, kötelezettség­vállalásról beszélünk, hanem a dol­gozók anyagi jólétének emelésére irányulnak ezek a törekvések. A munkaversenyben legtöbb ered­ményt elért dolgozókat havonként megjutalmazzák az igazgatói alapból külön e célra előirányzott összeggel. Az a dolgozó, aki huzamosabb ideig kimagasló eredményeket ér el, fél havi keresetének megfelelő összeget kap jutalmul. így írják ezt elő az egész ország területére érvényes munkaverseny feltételek, tudja ezt minden vezető a többi üzemekben is, a munkaverseny minősége azonban attól függ, milyen mértékben hasz­nálják ki a verseny szervezői eze­ket a lehetőségeket. A kokszolókat bizony még a század elején építették, így az ottani dolgo­zóknak kétszeresen kell vigyázniok, hogy a javítási időt a lehető legrö­A prešovi kerület építészeti dolgozói a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére • A žilinai építészeti dolgozók­nak a lakások idejében való A átadására irányuló felhívására a prešovi Magasépítészeti Vál­9 lalat igazgatósága és az összes • építészeti irodák dolgozói a CSKP XI. kongresszusának tisz­^ teletére tett szocialista köte­lezettségvállalással válaszoltak. A prešovi építészeti dolgozók az el­ső félévben 101 százalékra teljesítik a tervezett termelési tervet és az első negyedévben 362 ezer koronával csökkentik a tervezett termelési költségeket. Ezenkívül az összes épü­leteket megszabott határidőn belül fejezik be és adják át a dolgozóknak. Az első negyedévben már 65 lakás­egységet adnak át, ebből 24 lakás­egységet magában Prešovban. A kerü­let legjobb építészeti kollektívája Jozef Vilga komplex munkacsoportja, amely a múlt évben 164 lakás kőmű­ves munkáit végezte el Prešovban, és 1957 utolsó negyedévében elért ki­tűnő eredményeiért elnyerte a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának és az Építészeti Megbízotti Hivatalnak vándorzászlaját. A munkacsoport eb­ben az évben 250 lakás kőműves mun­káit végzi el Prešovban. Az ifjú szere­lők tíz nappal határidő előtt fejezik be a tervbevett munkát és 2 százalékot takarítanak meg az építőanyagoknál. videbbre csökkentsék. E tényező fi­gyelembe vétele jelenti a munkaver­seny oroszlánrészét. Itt dől el, vajon a kész kokszot fel tudja-e használni az üzem melletti nagyolvasztó, vagy kisebbértékű árunként a piacra kerül. Hogy jól, szervezetten megy a Ka­rolina kokszolóban a munka, az nem utolsó sorban az ott dolgozó munká­soktól függ. Minden munkacsoport magvát a régi munkások képezik, akik már 30—40 éve állandóan itt dolgoz­nak, ismerik az összes berendezése­ket, szinte vele éreznek a kokszoló kemencével. Az ilyen öreg dolgozók aztán meg­szerettetik a fiatalokkal is az itteni munkát, mert bebizonyítják, hogy nemcsak új üzemekben lehet szép eredményeket elérni, hanem az Ilyen aránylag korszerűtlenben is, mint az övék. Példásan gondoskodnak a rövid időre idejött brigádosokról is. A munkástelepeken szakképzett ve­zetők irányítása mellett fényképező kör, asztaliteniszcsapat és teniszcsa­pat működik, mindegyik munkásszál­láson televíziós vevő van, hogy a dolgozók hasznosan tölthessék szabad idejüket. A legtöbb esetben az egy évre szerződött brigádosok itt maradnak az üzemben, mert érzik, hogy gon­doskodnak róluk. Vannak üzemek, amelyek példát vehetnének az ostravai Karolinától. Különösen ott, ahol a munkások sok­szor nem tudják, voltaképpen mire is szolgál az igazgatói alap, vagy a szo­cialista versenyben való részvételük­ről csak akkor értesülnek, mikor azt a vezetők kiértékelik. A vezetők pedig, ahol nincsenek tisztában azzal, mit jelent egy üzem életében, munkájában a szo­cialista munkaverseny, a felajánlások, esetleg kézlegyintéssel, formálisan intézik el azokat, vegyenek példát a Karolina üzemtől. Ott már bebizonyí­tották, hogy államunk, de az egyének jólétét is érintő tényezők ezek, mind­nyájunk jobb, gazdaságosabb életének segítői. K. Tóth Mihály Oldjuk meq a szövetkezeti ifjúság problémáit A CSISZ KB elnöksége és a Mező- és Erdőgazdasági miniszté­rium közös határozata alapján ma megnyílt az EFSZ-ek Ifjú dolgo­zóinak kétnapos országos konferenciája Prágában. A CSISZ falusi szervezeteiben az előkészítéssel összefüggésben kampányt indítot­tak a szövetkezetekben lévő ifjúság munkájának megjavítására és a CSKP KB levelével kapcsolatban folytatott vita keretében a CSISZ és az EFSZ vezetőségekre tett megjegyzések elintézésére. • és ugyanúgy jutalmazzák őket, mint a többi szövetkezeti tagokat". A szö­vetkezetek többségében érvényesítik ezt az alapelvet. Nem tagadhatjuk el azonban a tényt, hogy több szövet­kezetben megsértik ezt az alapelvet. Erről a kérdésről beszélt pl. a siladi­cei CSISZ-szervezet egyik tagja a galgóci járási konferencián. Az elv­társ ezt mondta voltak olyan esetek, hogy elbocsátották slövetke­zetünkből a fiatalokat azzal az indo­kolással, hogy az idősebb szövetkezeti tagokat kell előnyben részesíteni a munkában. Ezért azután elhatározták, hogy a szövetkezeten kívül keresnek más munkalehetőséget." Egy másik eset. A gútai szövetke­zetben és másutt helytelen gyakorlatot érvényesítettek az állattenyésztésben dolgozó ifjúság jutalmazásában. Gyak­ran 16 — 18 éves fiúk segítenek édes­apjuknak az állattenyésztési munkák­ban és a munkaegységeket az apa ki­mutatására írják. Ennek következmé­nye azután, hogy a fiú nem tudja, mennyit keresett, tehát gyakorlatilag anyagilag nem válik érdekeltté a szö­vetkezeti termelés fejlesztésében. Az új szövetkezeteknek segítségére A Trnava járásbeli ružindoli EFSZ CSISZ-tagjai a múlt év novemberében felhívással fordultak az összes olyan CSISZ-szervezetekhez, ahol szövetke­kezetekét alakítottak, vagy a meglévő szövetkezeteket bővítették, hogy a szövetkezet megalakítása után az if­jak mérlegeljék az új szövetkezetek­nek nyújtandó legjobb segítség le­hetőségeit. Az alapszszervezetekben e felhívás nyomán „Az új szövetke­zetek megsegítésére" jelszóval moz­galmat indítottak. A ružindoli CSISZ­tagok felhívása több mint 400 falusi CSISZ-szervezetben került megtár­gyalásra. Az eredmény az volt, hogy kötelezettségvállalásokat tettek a beruházási építkezés, a gazdasági épületek átalakítása stb. megsegíté­sére. A senicai járásban több alap­szervezetben kötelezettségvállalást tettek arra, hogy a szervezet minden tagja tíz brigád-munkaórát fog le­dolgozni az EFSZ-ek gazdasági épü­leteinek építésén. Ez az akció az iskolai és üzemi szervezetekben is megértésre talált. A fiatalok felvétele a szövetkezetekbe A múlt évben szüleikkel együtt csaknem 300 ifjú és leány lépett be az újonnan alakult szövetkezetek tagságának soraiba. Több száz fiatal az iskola nyolc osztályának elvégzé­se után a szövetkezetben talált mun­kalehetőséget. Munkájukban felmerü­lő komoly kérdés az ifjak tagsága a szövetkezetben. Az EFSZ-ek alap­szabályzata hangsúlyozza, hogy 15. életévének betöltése után minden ifjú dolgozót fel kell venni az EFSZ rendes tagjai közé. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy gyakran eltekintenek az alapszabályzatban le­rögzített fenti alapelvtől, és nem ér­vényesítik azt a gyakorlati életben. Ezt a problémát azonban a CSISZ­szervezetek szempontjából is mér­legelni kell. A tapasztalatok szerint a bratislavai és nyitrai kerületben a szövetkezetekben dolgozó ifjúság összlétszámából csupán az ifjak egy­harmadát vették fel az EFSZ rendes tagjai közé. Az ifjak, mint családta­gok léptek a szövetkezetbe és nem vették fel őket rendes tagokul. Ezért az újonnan alakított szövetkezetek­ben néhány esetben a fiatalok el­hagyták a szövetkezeteket és a vá­rosban igyekeztek munkát találni. Segíteni kell a fiatalokat fejlődésükben Helyesen hangsúlyozzák az EFSZ­ek alapszabályzatában, „hogy fokoz­ni kell az ifjúságról való gondosko­dást és a szövetkezeti gazdálkodás­ban felelős helyekre is be kell állí­tani a legtehetségesebb fiatalokat." Ez teljesen összhangban áll azon alapelvvel, hogy az idősebb szövet­kezeti tagok mellett meg kell tanul­ni a fiataloknak a szövetkezet irá­nyítását és megismerni a legfonto­sabb gazdasági kérdéseket. Gyakran szomorú jelenség, hogy a szövetke­zetben sok fiatalt találunk'a mező­kön, de az EFSZ vezetőségében, vagy az ellenőrző bizottságban egyetlen fiatal sincs. Nagy kitüntetést és ösz­tönzést jelent az ifjak számára, ha a szövetkezeti tagok értékelik mun­kájukat és tulajdonságaikat és be­választják őket az EFSZ vezetőségé­be. A Tornaija járásbeli račicei EFSZ-be 1956-ban 11 ifjú lépett be. A szövetkezet évzáró taggyűlésén há­rom fiatalt beválasztottak a vezető­ségbe. A szövetkezeti tagok elégedet­tek voltak munkájukkal. A CSISZ­szervezet ily módon jobban megis­merte a szövetkezetben megoldásra váró feladatokat és az EFSZ veze­tősége is jobban tájékozódott az if­júság szükségleteiről és érdeklődé­séről. i örődjünk az ifjak munkájá­nak helyes jutalmazásával Az ifjak elégedettségéhez és a szövetkezeti gazdálkodás iránti he­lyes viszonyukhoz tartozik az elvég­zett munka utáni igazságos díjazás alapelvének betartása. Ez az EFSZ alapszabályzatában is kifejezésre jut, ahol hangsúlyozzák, hogy az EFSZ vezetőségének feladata törődni azzal, „hogy az ifjaknak fizikai és szellemi képességeik szerinti munkát adjanak Legfontosabb a szakképzettség kérdése A nyolcosztályos iskolát elvégző if­jak közül sokan, akik a szövetkezet­ben vállalnak munkát, úgy vélik, hogy ezzel a tanulás és az iskola is befeje­ződött számukra. Meg kell magyarázni a CSISZ-szervezetekben e nézet hely­telenségét. Az EFSZ-ek alapszabályza­ta is említést tesz azonban e kérdésről és hangsúlyozza, hogy „az EFSZ-veze­tőség feladata gondoskodni az ifjúság szakmai színvonalának emeléséről." Szép példát mutat erre a gútai szövet­kezet, ahol az ifjak 80 százaléka szö­vetkezeti munkaiskolát látogat, a CSISZ-szervezet törődik azzal, hogyan készítenek jegyzeteket az anyagról, hogyan vesznek részt az előadásokon, általában hogyan tanulnak. A szövet­kezet ezen kívül múlt évben 7 bevált fiatal szövetkezeti tagot küldött egy­éves mesteriskolába. Az ifjúság szak­képzettségéről és szakmai színvonalá­nak emeléséről való gondoskodás egé­szen bizonyosan többszörösen megté­rül. Emelni kell az ifjú szövetkezeti tagok kulturális színvonalát A szövetkezetek egyik fontos felada­ta, hogy a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésével együtt a falu társadalmi és kulturális feladatainak tervszerű fejlesztésével is foglalkozzanak. Ezt az alapelvet az EFSZ kulturális alapjának létesítésével is hangsúlyozzák. Az EFSZ alapszabályzata kimondja, hogy a szövetkezet köteles tiszta jövedel­mének egy százalékát a kultúralap ja­vára fordítani. Ez a rendelkezés igen nagy jelentőségű a szövetkezeti tagok között folytatott társadalmi és kultu­rális tevékenység fejlesztése szempont­jából. Például 1956-ban a zselízi járási pártkonferencián megállapították, hogy a kulturális alapnak csupán 25 száza­lékát merítették ki. Ennek következ­ménye, hogy nem elégítették ki kellő­képpen az ifjúság kulturális és tár­sadalmi tevékenységére való vágyait. Több esetben azonban a szövetkezetek ezen a téren is felkarolják az ifjúság és a többi szövetkezeti tagok kezdemé­nyezését és igyekeznek teljesíteni kí­vánságaikat. Például a garamvezekényi szövetkezetben az ifjak számára tele­víziós készüléket vásároltak klub-he­lyiségükbe. Sok szövetkezet lehetőséget nyújt a szín- és tánckörök működésé­hez szükséges leltár megvásárlására, lehetőséget nyújt kultúrházak átalakí­tására, esetleg felépítésére, valamint sportszerek vásárlására, stb. # * » Ez csak egy részét képezi azon ker­dédseknek, amelyek a falusi CSISZ* szervezetek feladatai közé tartoznak. Számos más kérdésben, mint például az ifjúság munkakezdeményezésének tá­mogatása, munkacsoportok létesítése, szaksegítség nyújtása a munkahelye­ken, stb. - itt a pártszervezetek, nemzeti bizottságok és a szövetkeze­tek vezetőségeinek segítségére kell támaszkodni! Nemrég zajlottak le a szövetkezetek évzáró taggyűlései, s most folynak a járási szövetkezeti konferenciák és a szövetkezeti ifjúság konferenciái. Szenteljük tehát minden erőnket annak, hogy a CSlSZ-szerve­zetek a szövetkezeti ifjúság munkájá­nak és életének szervezőivé és sikeres harcosaivá váljanak. BÚZNA ALOJZ ÚJ SZÓ 4 * 1958. március 12 .

Next

/
Thumbnails
Contents