Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-23 / 82. szám, vasárnap

A becsületesség és jóakarat még nem minden rról van szó, hogy a szocia­lizmus építése terén egyre nagyobb, bonyolultabb feladatok meg­valósítása hárul hazánk dolgozóira. Népünk ezeket a feladatokat pártja ' vezetésével sikeresen megoldja. Hogy évről évre gazdagabbak vagyunk, job­ban élünk és ma már a szocializmus betetőzésének lehetőségeiről beszé­lünk, a napnál fényesebben igazolja, hogy jó úton haladunk. Az előrehala­dás azonban megköveteli, hogy a kom­munisták egyre magsabb elméleti szín­vonalon álljanak, hogy az egyes prob­lémák megoldásával kapcsolatos kér­désekben mindig és minden körülmé­uyek között határozott és helyes ál­láspontot tudjanak elfoglalni. Itt mind­járt szükséges megemlíteni, a szepsi járási pártkonferencián elhangzott felszólalások is arról tanúskodtak, hogy ahol a kommunisták megfelelő szinten állnak, az a mindennapi mun­kában is visszatükröződik. A stőszi Tatrasmait nemzeti vállalat küldötte például büszkén számolt be arról, hogy üzemük termelési feladatát a múlt év során határidő előtt teljesítette. Nö­velték a munkatermelékenységet és egyetlen egy fillérrel sem lépték túl a béralapot. Ez óriási eredményt je­lent az üzem életében. Az eredmények tehát világosan mu­tatják az üzem kommunistáinak jó munkáját. Ha alaposabban elemezzük a Tatrasmait mai életét, meg kell állapítanunk, hogy az üzem ütőere az üzemi pártszervezet. Mindenről tud­nak, ami a gyárban történik, és min­den esetben operatívan nyúlnak a problémákhoz. Az elért eredmények mindenesetre arról is számot adnak, hogy az üzem kommunistái a becsü­letesség és jóakarat mellett megfe­lelő marxista ideológiai alapon állnak. Ez pedig döntően fontos. Fontos, mert a problémák megoldásához ma már nem elég a becsületesség és jóakarat, ehhez még elengedhetetlenül szüksé­ges az elméleti tisztánlátás. A stószi Tatrasmait kommunistái nemcsak kö­telességszerűen szálltak síkra a párt célkitűzéseinek megvalósításáért, ha­nem saját maguk is fel tudták mérni A személy­és vontatóhajóktól a bágerekig A komáromi hajógyár bővíti a termelést ^ komplexumot a komáromiaknál. ^ § A Komáromban gyártott kana- ^ megtakarításokkal dolgoznak | $ E bágerek szerkezete is a ko- ^ $ máromi hajógyár munkája, az \ \ összes tervrajzokat a hajógyár ^ O » ' " - --a- ^ fc más bágerekhez viszonyítva körül- \ \ belül 80 tonna anyagmegtakarítás- ^ ^ sal gyártják. A jövőben tehát a\ ^ komáromi hajógyáriak eddigi si- ^ ^ kereik mellett a vízierőművek nagy^ § gépeinek gyártásával is büszkéi-í * - im Š kedhetnek. \ % 'sSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS ezek jelentőségét. így természetesen aktívabban tudták átvinni őket a gya­korlatba. Meg tudták magyarázni a pártonkívülieknek is, hogy a felada­tok teljesítése, sőt határidő előtti tel­jesítése, mily nagy jelentőséggel bír népgazdaságunkban. Meg tudták ma­gyarázni, hogy a mi sikereink hatás­sal vannak a nemzetközi helyzetre, el­ismerést, megbecsülést szereznek ha­zánknak, s magának a szocializmus ügyének. A stószi Tatrasmait azonban nem egyedülálló eset a szepsi járásban. A bányák és apróbb üzemek egész sorában egyre határozottabban érvé­nyesül a párt vezető szerepe. A ki­tartó tanulás következtében a kom­munisták egyre magasabb elméleti színvonalra emelkednek és így egyre nagyobb bátorsággal nyúlnak az úgy­nevezett kényesebb kérdésekhez is. A mezőgazdaság terén dolgozó kommunisták is nagy eredményeket értek el a múlt év során. A tavalyi járási pártkonferencia ugyanis hatá­rozatot hozott, hogy egy év alatt járási méretben 21 százalékkal bőví­tik a szövetkezetek földalapját, vagy­is amíg a múlt évi pártkonferencia idején a járás földterületének 75 szá­zalékán folyt szövetkezeti, illetve nagyüzemi gazdálkodás, egy év lefor­gása alatt ezt a százalékarányt 96-ra emelik. A konferencia határozatának az értelmében a járási pártbizottság nyomban hozzálátott a munkához. A párt apparátusából, az üzemekből és hivatalokból a legbecsületesebb, legjobb és a legképzettebb elvtársa­kat küldték ki a falura, hogy a helyi pártszervezetek segítségével megvaló­sítsák a határozatot, vagyis új ta­gokkal bővítsék a meglevő szövetke­zeteket, és ahol még nincs, megala­kítsák. ost, ha egy év távlatából mér­legeljük a helyzetet, örömmel állapítjuk meg, hogy jól cselekedett a járási pártbizottság, amikor a legkép­zettebb elvtársakat küldte ki a falvak, ba, azokat, akik szót értettek a pa­rasztemberrel, akik mindenki számára érthetően megmagyarázták a szövetke­zeti gondolat nagy jelentőségét. így a múlt év során 1427 földműves 6750 hektár földdel lépett be a szövetke­zetbe. A határozatot kis híján teljesí­tették, mivel ma már a járás földte- | rületének 95 százalékán nagyüzemi termelés folyik. A határozat egy szá­zalék híján teljesedett, s ez az egy­százalékos lemaradás pedig nagymér­tékben annak tulajdonítható, hogy akadnak még falusi pártszervezetek, ahol a párttagok hiányos elméleti tu­dásuk miatt nem tudták kellőképpen megérteni a határozat hiánytalan tel­jesítésének nagy jelentőségét. Ezek közé tartoznak a csécsi kommunisták is. Nem akarom azt mondani, hogy a csécsi kommunisták talán figyelmen kívül hagyták volna a járási pártkon­ferencia határozatát, de mivel nem igen lapozgatják a marxista könyve­ket, elhanyagolják a pártoktatást, egyszóval keveset törődnek elméleti tudásuk fejlesztésével, sem a szövet­kezet bővítése, sem a szövetkezetük erősítése terén nem tudtak elérni olyan eredményeket, mint azokban a községekben, ahol az elvtársak törőd­nek elméleti tudásuk állandó gya­rapításával. jövőben — s ezt a járási pártkonferencia is hangsú­lyozta — minden kommunistának szorgalmaznia kell a tanulást, mert azt a nagy feladatot, melyet vállaltak, hogy a második ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik, csak így tud­ják sikeresen megoldani. Elengedhe­tetlenül szükséges, hogy minden kom­munista rendszeresen olvassa a párt­sajtót, sőt ne csak olvassa, de terjesz­sze is. Sajnálattal kell meg állapítanunk, hogy ezen a téren komoly hibák van­nak. Maguk a kommunisták nem ol­vassák rendszeresen a párt napilap­jait, s ami pedig a járási méretet illeti, a lakosságnak csak 6 százaléka járatja a pártsajtót. Ezen a téren a járási pártbizottságnak és a helyi pártbizottságoknak is a legrövidebb időn belül lényeges változást kell esz­közölniük, mert ahogyan szó is volt róla, nem elég csupán a jóakarat, a becsületesség, hanem minden kommu­nistának minél nanirobb marxista tu­dást kell elsajátítania, hogy helyesen tudja megítélni a kül- és belpolitikai eseményeket és következetesen har­colni tudjon a párt határozatainak megvalósításáért. (sz-i) Többszáz hektárral bővül a termőterület A királyhelmtfci járásban a talaj­javítási munkák megvalósításával lényegesen megváltozik a föld ter­mőképessége, az eddig mocsaras területek kiszárításával, valamint a csatornázással és öntözéssel továb­bi száz hektár földdel bővül a földalap. A kitűzött feladatok, amelyeket a második ötéves terv végéig a já­rás területén megvalósítanak, nem kicsinyek. Nem kevesebb mint 300 hektár eddig teljesen terméketlen területet lecsapolnak és így teszik jó termővé. Mintegy 415 hektáron öntözőberendezés épül, amely elő­ször a bodrogszerdahelyi szövet­kezetben valósul meg. Úgyszintén 65 hektárom alagcsövezést végez­nek, amely a talajvíz gyors leveze­tését szolgálja. Kilencven kilomé­ter hosszú csatornát építenek és 17 kilométernyi patakmeder szabá­vozását végzik el. Felújítják 48 hektáron a régi rizsföldeket és 9 hektáron halastavat létesítenek. Mindezek mellett nem feledkeznek meg a szőlőtelepítésről sem. A felsoroltak nemcsak mezőgaz­dasági szempontból, hanem a járás szövetkezeti tagsága további jólé­tének a növelése szempontjából is gen nagy jelentőségűek. -ki.­„Becsüld meg a munkát, fiam" Háromszor járt Stefan Petrui mun­ka után Amerikában, de mindig üres kézzel tért vissza hazájába. Amit egy-két év alatt a bányában megke­resett, éppen csak útiköltségre volt elég. Mégis elment másodszor is, har­madszor is, mert idehaza még száraz kenyérre sem iutott. Pedig szakember ő, kőműves, tizenötéves korától. ,Las­san múltak az évek, közben nagyol fordult a világ sorsának kereke. Pis­ta bácsi hatvan éves korában érte meg a munkásosztály győzelmét. Hej. de sok munkáia is •ikadt neki egy­Teljesítették a negyedévi feladatokat A Banská Bystrica-i kerületben tel­jesítették a munkaerőtoborzás első negyedévi feladatait, mégpedig a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére vállalt mértékben — 101,5 száza­lékra. Mindeddig a kerületből 730 új dolgozó lépett munkába a bányákban és az építészetben. Közülük 287-en az ostrava-karvinái szénkörzetbe je­lentkeztek. Március végéig a kerü­letből további 70 dolgozót nyernek meg a legfontosabb ágazatok szá­mára. (ČTK) Riport egy kivál ó exportüzemről LÁTOGATÁS A BRATISLAVAI K ABLÓ-BAN Bratislava esti színes neonreklám­jai sokaságában ott láthatjuk többek között a Bratislavai Kábelgyár sze­rény, ' nem hivalkodó, de annál na­gyobb sikereket elért üzemének gyá­ri jelvényét is. Kép a múltból A mostani eredmények értékelése céljából vissza kell pillantsunk egy kicsit a múltba, hogy néhány adaton keresztül érzékeltethessük a hatal­mas fejlődést, ami itt végbement. Az üzemet 64 évvel ezelőtt, 1894­ben alapították, mint Bondy Ottó magánüzemét. Később Kábelgyár né­ven részvénytársasággá alakult. A felszabadulás után nemzeti vállalat lett. Az alkalmazottak létszáma mu­tatja az üzem fejlődésének vonalát. 1894-ben csak 50 munkás volt az üzem alkalmazásában, 1930-ban már 530, 1945-ben 530-850 munkás és 120 tisztviselő, összehasonlítva az 1945. és 1947. évet - az alkalmazot­tak száma 65 százalékkal emelkedett. Ugyanabban az időszakban a terme­lekénység 4,5-szeresére nőtt. A ter­melékenység növekedését új techni­kai módszerek bevezetésével, a gépek tökéletesítésével érték el. Ehhez az új munkamódszereken és munka­szervezésen kívül nagymértékben hozzájárult az üzem dolgozóinak ön­tudatos szocialista magatartása. Kö­szönhető ez a párt- és szakszervezet kiváló munkájának, amelynek szálai visszanyúlnak az 1921-es időkig, Csehszlovákia Kommunista Pártja alapításáig. Már ebben az időben dolgozott a kommunisták egy cso­portja az üzemben, akik állandó összeköttetésben voltak a munkások­kal. A februári győzelem után Igazi fejlődés az 1948 utáni évek­ben, a februári győzelem után ta­pasztalható a legjobban. Már ebben az évben az üzem minden dolgozója bekapcsolódott az élmunkás-mozga­lomba. A következő években a gyár más üzemekkel állt versenyben. Az országos versenyből a vörös zászló­ért folytatott küzdelemben 1955-ben III. fokú elismerést, 1956-ban II. fo­kú elismerést és a kormány vörös kiválóbb újítói közé tartozik. Üjítá­vándorzászlaját kapta meg a gyár. j sának lényege abban áll, hogy a lak­A kormány és a Szakszervezeti Köz­ponti Tanács vörös zászlajáért foly­tatott versenyből 1957-ben négy íz­ben került ki győztesként az üzem. így tehát 1958-ban ötödször vették birtokukba ezt a magas kitüntetést. Két nagy ese :ény A Kábelgyár történetében két ki­emelkedő eseményt jegyezhetünk fel. Az egyik Antonín Novotný köztársa­sági elnöknek látogatása az üzemben. A másik jelentős dátum 1958. feb­ruár 25. Ekkor kapta a gyár a leg­magasabb kitüntetést, a Köztársasági Érdemrendet. Ez nem is csoda, mert nemcsak a tervet teljesítették, ha­nem a példás külföldi szállításokon kívül a múlt évben terven felül ki­lencmilliós nyereséget mutattak ki és utaltak át az állampénztárba. Nemrég pedig a februári győzelem tízéves évfordulója tiszteletére fel­ajánlották, hogy az idén négymillió koronával csökkentik az önköltséget. Mit láttunk a :unkhe!yen ? A felvonultatott számok és adatok után vessünk egy pillantást magára a munkahelyre. Az itt folyó munka sokféleségéből csak kettőt mutatunk be. Ez a két példa azonban elégséges ahhoz, hogy fogalmat alkothassunk az üzemben folyó munkáról. Először a villanytelepek részére ké­szülő 110 kW-os kábelek gyártását mutatjuk be. Ez technikai szempont­bői jelentős újdonság. Csehszlovákiá­ban először itt kezdik gyártani. Ez egy speciális kábel igen magas fe­szültség részére. Gyártása technoló­giai szempontból nagyon igényes. Nem elégségesek a bevetett gyártási előírások és szokások. Előállításánál következetes technológiai fegyelemre, gyakorlatra, lelkiismeretességre és pontosságra van szükség. A sikeres gyártás a II. üzemcsoport dolgozói­nak, valamint Hrabala mérnök főtech­nológusnak és az üzemrészleg vezető­jének, Martiny elvtársnak az érdeme. A másik dolog egy újítás. Strejc elvtárs a szerzője, aki az üzem leg­kozott huzalok szigetelőrétegéhez az eddig használt nemez betét helyett fémtokot alkalmaz. Az izoláló réteg az új módszer alkalmazásával sokkal egyenletesebb és nagyban növeli a munkatermelékenységet. Az üzemben tett látogatásunk al­kalmával szerzett benyomásunk nyo­mán s az itt elmondottakból meg­győződhettünk, hogy a Bratislavai Kábelgyárban jó munka folyik. Meg­van minden előfeltétele annak, hogy legközelebbi látogatásunk alkalmával további sikerekről számolhassunk be. Vörösmarty Géza Štefan Petruš munka közben szerre. Hívták ide is, oda, is, mert tudták, jó, szorgalmas szakmunkás. Ha tíz keze is lett volna, mindegyik­re jutott volna munka. Űj gyárak nőttek fel szülőföldjén, ott, ahonnan ö többször indult a nagyvilágba, ke­mér után. S Pista bácsi korát meg­hazudtolva dolgozott fiatalos szívvel, és mint ahogy ő mondja, szinte új­jászületett, mióta nincs gondja a munkakereséssel. Szép családi házai épített, családja megszaporodott, s most a hét gyerek közül legkisebbik fia tí? esztendőt. Csak egy baj van vele, nem akar nyugdíjba menni. Ma már elmúlt hetven éves, és az üzem­ben a sabinovi járási kombinátban, ahol már öt éve dolgozik, mint kőmű­ves, megkérdezték többször is, nem akar-e már pihenni. Hisz a nyugdíj biztosítaná öreg korára a gondtilan életet. Pista bácsi ezekre a megjegy­zésekre csak röviden azzal Válaszol­hagyjanak még engem dolgozni. Hogy­ne hagynák, hisz ma is, ötvenöt év után, oly görcsösen ragaszkodik a va­koló kanálhoz, s ha az ember munka közben ránéz, nem is gondolná, hogij hetven éves. Az építkezési üzemben dolgozó fiataloknak gyakran mesél a tengerentúli élményeiről, arról, ho­gyan járt valamikor gyalogosan mun­ka után száz kilométereket. - Be­csüld meg a munkahelyedet, fiam. mert mi öregek tudjuk legjobban, mi az, ha nincs munka — szokta mondani a fiataloknak. H. S. Kifizetődik a mák termesztése Bizonyára mindenki tudja, hogy a mákot nem csupán a háztartásokban használják fel, de értékes nyers­anyagként az élelmiszeriparban sü­temények készítésére és további fel­dolgozásra is, mert a jó minőségű mák kb 40% olajat tartalmaz, ame­lyet a margarin és étolaj gyártásá­nál használnak fel Ezenkívül a mák­termesztés további nemzetgazdasáoi jelentőséige, hogv az üres máikfejek alapvető nyersanyagot képeznek gyógyszeriparunkban különféle gyógy­szerel gyártásánál. Nálunk már régóta termesztenek mákot. Szívesen termesztették jő hozama miatt. Az utóbbi években azonban a máktermesztés háttérbe szorult. A máktermesztés iránti csekély érdeklődés okai különfélék. Egyik ok az, hogyha nem tartják ba az ag­rotechnikai határidőket és rosszul művelik meg a bevetett területeket, nem érik el a várt termést. Gyakran az is megtörténik, hogy nem veszik idejében észre a kártevőket és ezzel csökken az ellenük folytatott harc hatékonysága. Ily módon alacsony hektárhozamokat érnek el, a termés már kevéssé értékes, ezjtán máx csak ipari feldolgozásra alkalmas és jelentősen csökken a termesztők jö­vedelme. A máktermesztés terjedelmének növelése érdekében a kormány az 1958. évtől kezdődően 100 kg mák begyűjtési árát az eddigi 800 ko­ronáról 1500 koronára, felvásárlási árát 100 kg-ért az eddigi 1600 ko­ronáról 2000 koronára emelte. Az üres mákfejek ára 100 kg-ért az eddigi 54 koronáról 108 koronára emelkedett. A begyűjtési áraikat azoknak a termesztőknek fizetik, akik szállí­tási szerződést kötöttek, míg a szer­ződésen felüli mákmennyiségért fel­vásárlási árat fizetnek. Ezenkívül a szerződéses területre nem rónak ki kötelező szemestermény- és burgo­nyabeszolgáltatást. Azoknak a ter­mesztőknek, akik nem kötöttek szer­ződést, mindig csak begyűjtési árakat fizetnek a mák beadásáért és nem számítják le a bevetett területekről valő beszolgáltatás! kötelezettséget. A mákbeszolgáltatási árak új ren­dezése nagyobb jövedelmet jelent a termesztőknek. így pl. ha egy hek­tárról 600 kg átlagos mákhozamot számítunk, akkor a begyűjtési válla­lat fizet: 354 kg-ért begyűjtési árat' 1500, vagyis 5310 koronát. A fenn­maradó mennyiségért: 246 ki-ért felvásárlási árat á 2000, vagyis 4920 koronát, a? üres mákfejek értéke 10 0 k g á 10 8, vagyis 216 koronái A máktermesztő tehát egy hektá­ron elért mákterméséért 600 kg-os átlaghozam mellett összesen 10 446 koronát kap. A termelő az egy hektáron elért máktermésért 5341 koronával többet kap, mint ugyanolyan területen ter­mesztett búza mennyiségéért. Hason­ló összehasonlítást tehetnénk a többi terményekkel Is, mert tény, hogy a máiktermesztés igen előnyös a föld­művesek számára. 0. S. ÜJ SZŐ 4 Sf 1958. március 25.

Next

/
Thumbnails
Contents