Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)
1958-03-23 / 82. szám, vasárnap
A becsületesség és jóakarat még nem minden rról van szó, hogy a szocializmus építése terén egyre nagyobb, bonyolultabb feladatok megvalósítása hárul hazánk dolgozóira. Népünk ezeket a feladatokat pártja ' vezetésével sikeresen megoldja. Hogy évről évre gazdagabbak vagyunk, jobban élünk és ma már a szocializmus betetőzésének lehetőségeiről beszélünk, a napnál fényesebben igazolja, hogy jó úton haladunk. Az előrehaladás azonban megköveteli, hogy a kommunisták egyre magsabb elméleti színvonalon álljanak, hogy az egyes problémák megoldásával kapcsolatos kérdésekben mindig és minden körülméuyek között határozott és helyes álláspontot tudjanak elfoglalni. Itt mindjárt szükséges megemlíteni, a szepsi járási pártkonferencián elhangzott felszólalások is arról tanúskodtak, hogy ahol a kommunisták megfelelő szinten állnak, az a mindennapi munkában is visszatükröződik. A stőszi Tatrasmait nemzeti vállalat küldötte például büszkén számolt be arról, hogy üzemük termelési feladatát a múlt év során határidő előtt teljesítette. Növelték a munkatermelékenységet és egyetlen egy fillérrel sem lépték túl a béralapot. Ez óriási eredményt jelent az üzem életében. Az eredmények tehát világosan mutatják az üzem kommunistáinak jó munkáját. Ha alaposabban elemezzük a Tatrasmait mai életét, meg kell állapítanunk, hogy az üzem ütőere az üzemi pártszervezet. Mindenről tudnak, ami a gyárban történik, és minden esetben operatívan nyúlnak a problémákhoz. Az elért eredmények mindenesetre arról is számot adnak, hogy az üzem kommunistái a becsületesség és jóakarat mellett megfelelő marxista ideológiai alapon állnak. Ez pedig döntően fontos. Fontos, mert a problémák megoldásához ma már nem elég a becsületesség és jóakarat, ehhez még elengedhetetlenül szükséges az elméleti tisztánlátás. A stószi Tatrasmait kommunistái nemcsak kötelességszerűen szálltak síkra a párt célkitűzéseinek megvalósításáért, hanem saját maguk is fel tudták mérni A személyés vontatóhajóktól a bágerekig A komáromi hajógyár bővíti a termelést ^ komplexumot a komáromiaknál. ^ § A Komáromban gyártott kana- ^ megtakarításokkal dolgoznak | $ E bágerek szerkezete is a ko- ^ $ máromi hajógyár munkája, az \ \ összes tervrajzokat a hajógyár ^ O » ' " - --a- ^ fc más bágerekhez viszonyítva körül- \ \ belül 80 tonna anyagmegtakarítás- ^ ^ sal gyártják. A jövőben tehát a\ ^ komáromi hajógyáriak eddigi si- ^ ^ kereik mellett a vízierőművek nagy^ § gépeinek gyártásával is büszkéi-í * - im Š kedhetnek. \ % 'sSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS ezek jelentőségét. így természetesen aktívabban tudták átvinni őket a gyakorlatba. Meg tudták magyarázni a pártonkívülieknek is, hogy a feladatok teljesítése, sőt határidő előtti teljesítése, mily nagy jelentőséggel bír népgazdaságunkban. Meg tudták magyarázni, hogy a mi sikereink hatással vannak a nemzetközi helyzetre, elismerést, megbecsülést szereznek hazánknak, s magának a szocializmus ügyének. A stószi Tatrasmait azonban nem egyedülálló eset a szepsi járásban. A bányák és apróbb üzemek egész sorában egyre határozottabban érvényesül a párt vezető szerepe. A kitartó tanulás következtében a kommunisták egyre magasabb elméleti színvonalra emelkednek és így egyre nagyobb bátorsággal nyúlnak az úgynevezett kényesebb kérdésekhez is. A mezőgazdaság terén dolgozó kommunisták is nagy eredményeket értek el a múlt év során. A tavalyi járási pártkonferencia ugyanis határozatot hozott, hogy egy év alatt járási méretben 21 százalékkal bővítik a szövetkezetek földalapját, vagyis amíg a múlt évi pártkonferencia idején a járás földterületének 75 százalékán folyt szövetkezeti, illetve nagyüzemi gazdálkodás, egy év leforgása alatt ezt a százalékarányt 96-ra emelik. A konferencia határozatának az értelmében a járási pártbizottság nyomban hozzálátott a munkához. A párt apparátusából, az üzemekből és hivatalokból a legbecsületesebb, legjobb és a legképzettebb elvtársakat küldték ki a falura, hogy a helyi pártszervezetek segítségével megvalósítsák a határozatot, vagyis új tagokkal bővítsék a meglevő szövetkezeteket, és ahol még nincs, megalakítsák. ost, ha egy év távlatából mérlegeljük a helyzetet, örömmel állapítjuk meg, hogy jól cselekedett a járási pártbizottság, amikor a legképzettebb elvtársakat küldte ki a falvak, ba, azokat, akik szót értettek a parasztemberrel, akik mindenki számára érthetően megmagyarázták a szövetkezeti gondolat nagy jelentőségét. így a múlt év során 1427 földműves 6750 hektár földdel lépett be a szövetkezetbe. A határozatot kis híján teljesítették, mivel ma már a járás földte- | rületének 95 százalékán nagyüzemi termelés folyik. A határozat egy százalék híján teljesedett, s ez az egyszázalékos lemaradás pedig nagymértékben annak tulajdonítható, hogy akadnak még falusi pártszervezetek, ahol a párttagok hiányos elméleti tudásuk miatt nem tudták kellőképpen megérteni a határozat hiánytalan teljesítésének nagy jelentőségét. Ezek közé tartoznak a csécsi kommunisták is. Nem akarom azt mondani, hogy a csécsi kommunisták talán figyelmen kívül hagyták volna a járási pártkonferencia határozatát, de mivel nem igen lapozgatják a marxista könyveket, elhanyagolják a pártoktatást, egyszóval keveset törődnek elméleti tudásuk fejlesztésével, sem a szövetkezet bővítése, sem a szövetkezetük erősítése terén nem tudtak elérni olyan eredményeket, mint azokban a községekben, ahol az elvtársak törődnek elméleti tudásuk állandó gyarapításával. jövőben — s ezt a járási pártkonferencia is hangsúlyozta — minden kommunistának szorgalmaznia kell a tanulást, mert azt a nagy feladatot, melyet vállaltak, hogy a második ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik, csak így tudják sikeresen megoldani. Elengedhetetlenül szükséges, hogy minden kommunista rendszeresen olvassa a pártsajtót, sőt ne csak olvassa, de terjeszsze is. Sajnálattal kell meg állapítanunk, hogy ezen a téren komoly hibák vannak. Maguk a kommunisták nem olvassák rendszeresen a párt napilapjait, s ami pedig a járási méretet illeti, a lakosságnak csak 6 százaléka járatja a pártsajtót. Ezen a téren a járási pártbizottságnak és a helyi pártbizottságoknak is a legrövidebb időn belül lényeges változást kell eszközölniük, mert ahogyan szó is volt róla, nem elég csupán a jóakarat, a becsületesség, hanem minden kommunistának minél nanirobb marxista tudást kell elsajátítania, hogy helyesen tudja megítélni a kül- és belpolitikai eseményeket és következetesen harcolni tudjon a párt határozatainak megvalósításáért. (sz-i) Többszáz hektárral bővül a termőterület A királyhelmtfci járásban a talajjavítási munkák megvalósításával lényegesen megváltozik a föld termőképessége, az eddig mocsaras területek kiszárításával, valamint a csatornázással és öntözéssel további száz hektár földdel bővül a földalap. A kitűzött feladatok, amelyeket a második ötéves terv végéig a járás területén megvalósítanak, nem kicsinyek. Nem kevesebb mint 300 hektár eddig teljesen terméketlen területet lecsapolnak és így teszik jó termővé. Mintegy 415 hektáron öntözőberendezés épül, amely először a bodrogszerdahelyi szövetkezetben valósul meg. Úgyszintén 65 hektárom alagcsövezést végeznek, amely a talajvíz gyors levezetését szolgálja. Kilencven kilométer hosszú csatornát építenek és 17 kilométernyi patakmeder szabávozását végzik el. Felújítják 48 hektáron a régi rizsföldeket és 9 hektáron halastavat létesítenek. Mindezek mellett nem feledkeznek meg a szőlőtelepítésről sem. A felsoroltak nemcsak mezőgazdasági szempontból, hanem a járás szövetkezeti tagsága további jólétének a növelése szempontjából is gen nagy jelentőségűek. -ki.„Becsüld meg a munkát, fiam" Háromszor járt Stefan Petrui munka után Amerikában, de mindig üres kézzel tért vissza hazájába. Amit egy-két év alatt a bányában megkeresett, éppen csak útiköltségre volt elég. Mégis elment másodszor is, harmadszor is, mert idehaza még száraz kenyérre sem iutott. Pedig szakember ő, kőműves, tizenötéves korától. ,Lassan múltak az évek, közben nagyol fordult a világ sorsának kereke. Pista bácsi hatvan éves korában érte meg a munkásosztály győzelmét. Hej. de sok munkáia is •ikadt neki egyTeljesítették a negyedévi feladatokat A Banská Bystrica-i kerületben teljesítették a munkaerőtoborzás első negyedévi feladatait, mégpedig a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére vállalt mértékben — 101,5 százalékra. Mindeddig a kerületből 730 új dolgozó lépett munkába a bányákban és az építészetben. Közülük 287-en az ostrava-karvinái szénkörzetbe jelentkeztek. Március végéig a kerületből további 70 dolgozót nyernek meg a legfontosabb ágazatok számára. (ČTK) Riport egy kivál ó exportüzemről LÁTOGATÁS A BRATISLAVAI K ABLÓ-BAN Bratislava esti színes neonreklámjai sokaságában ott láthatjuk többek között a Bratislavai Kábelgyár szerény, ' nem hivalkodó, de annál nagyobb sikereket elért üzemének gyári jelvényét is. Kép a múltból A mostani eredmények értékelése céljából vissza kell pillantsunk egy kicsit a múltba, hogy néhány adaton keresztül érzékeltethessük a hatalmas fejlődést, ami itt végbement. Az üzemet 64 évvel ezelőtt, 1894ben alapították, mint Bondy Ottó magánüzemét. Később Kábelgyár néven részvénytársasággá alakult. A felszabadulás után nemzeti vállalat lett. Az alkalmazottak létszáma mutatja az üzem fejlődésének vonalát. 1894-ben csak 50 munkás volt az üzem alkalmazásában, 1930-ban már 530, 1945-ben 530-850 munkás és 120 tisztviselő, összehasonlítva az 1945. és 1947. évet - az alkalmazottak száma 65 százalékkal emelkedett. Ugyanabban az időszakban a termelekénység 4,5-szeresére nőtt. A termelékenység növekedését új technikai módszerek bevezetésével, a gépek tökéletesítésével érték el. Ehhez az új munkamódszereken és munkaszervezésen kívül nagymértékben hozzájárult az üzem dolgozóinak öntudatos szocialista magatartása. Köszönhető ez a párt- és szakszervezet kiváló munkájának, amelynek szálai visszanyúlnak az 1921-es időkig, Csehszlovákia Kommunista Pártja alapításáig. Már ebben az időben dolgozott a kommunisták egy csoportja az üzemben, akik állandó összeköttetésben voltak a munkásokkal. A februári győzelem után Igazi fejlődés az 1948 utáni években, a februári győzelem után tapasztalható a legjobban. Már ebben az évben az üzem minden dolgozója bekapcsolódott az élmunkás-mozgalomba. A következő években a gyár más üzemekkel állt versenyben. Az országos versenyből a vörös zászlóért folytatott küzdelemben 1955-ben III. fokú elismerést, 1956-ban II. fokú elismerést és a kormány vörös kiválóbb újítói közé tartozik. Üjítávándorzászlaját kapta meg a gyár. j sának lényege abban áll, hogy a lakA kormány és a Szakszervezeti Központi Tanács vörös zászlajáért folytatott versenyből 1957-ben négy ízben került ki győztesként az üzem. így tehát 1958-ban ötödször vették birtokukba ezt a magas kitüntetést. Két nagy ese :ény A Kábelgyár történetében két kiemelkedő eseményt jegyezhetünk fel. Az egyik Antonín Novotný köztársasági elnöknek látogatása az üzemben. A másik jelentős dátum 1958. február 25. Ekkor kapta a gyár a legmagasabb kitüntetést, a Köztársasági Érdemrendet. Ez nem is csoda, mert nemcsak a tervet teljesítették, hanem a példás külföldi szállításokon kívül a múlt évben terven felül kilencmilliós nyereséget mutattak ki és utaltak át az állampénztárba. Nemrég pedig a februári győzelem tízéves évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy az idén négymillió koronával csökkentik az önköltséget. Mit láttunk a :unkhe!yen ? A felvonultatott számok és adatok után vessünk egy pillantást magára a munkahelyre. Az itt folyó munka sokféleségéből csak kettőt mutatunk be. Ez a két példa azonban elégséges ahhoz, hogy fogalmat alkothassunk az üzemben folyó munkáról. Először a villanytelepek részére készülő 110 kW-os kábelek gyártását mutatjuk be. Ez technikai szempontbői jelentős újdonság. Csehszlovákiában először itt kezdik gyártani. Ez egy speciális kábel igen magas feszültség részére. Gyártása technológiai szempontból nagyon igényes. Nem elégségesek a bevetett gyártási előírások és szokások. Előállításánál következetes technológiai fegyelemre, gyakorlatra, lelkiismeretességre és pontosságra van szükség. A sikeres gyártás a II. üzemcsoport dolgozóinak, valamint Hrabala mérnök főtechnológusnak és az üzemrészleg vezetőjének, Martiny elvtársnak az érdeme. A másik dolog egy újítás. Strejc elvtárs a szerzője, aki az üzem legkozott huzalok szigetelőrétegéhez az eddig használt nemez betét helyett fémtokot alkalmaz. Az izoláló réteg az új módszer alkalmazásával sokkal egyenletesebb és nagyban növeli a munkatermelékenységet. Az üzemben tett látogatásunk alkalmával szerzett benyomásunk nyomán s az itt elmondottakból meggyőződhettünk, hogy a Bratislavai Kábelgyárban jó munka folyik. Megvan minden előfeltétele annak, hogy legközelebbi látogatásunk alkalmával további sikerekről számolhassunk be. Vörösmarty Géza Štefan Petruš munka közben szerre. Hívták ide is, oda, is, mert tudták, jó, szorgalmas szakmunkás. Ha tíz keze is lett volna, mindegyikre jutott volna munka. Űj gyárak nőttek fel szülőföldjén, ott, ahonnan ö többször indult a nagyvilágba, kemér után. S Pista bácsi korát meghazudtolva dolgozott fiatalos szívvel, és mint ahogy ő mondja, szinte újjászületett, mióta nincs gondja a munkakereséssel. Szép családi házai épített, családja megszaporodott, s most a hét gyerek közül legkisebbik fia tí? esztendőt. Csak egy baj van vele, nem akar nyugdíjba menni. Ma már elmúlt hetven éves, és az üzemben a sabinovi járási kombinátban, ahol már öt éve dolgozik, mint kőműves, megkérdezték többször is, nem akar-e már pihenni. Hisz a nyugdíj biztosítaná öreg korára a gondtilan életet. Pista bácsi ezekre a megjegyzésekre csak röviden azzal Válaszolhagyjanak még engem dolgozni. Hogyne hagynák, hisz ma is, ötvenöt év után, oly görcsösen ragaszkodik a vakoló kanálhoz, s ha az ember munka közben ránéz, nem is gondolná, hogij hetven éves. Az építkezési üzemben dolgozó fiataloknak gyakran mesél a tengerentúli élményeiről, arról, hogyan járt valamikor gyalogosan munka után száz kilométereket. - Becsüld meg a munkahelyedet, fiam. mert mi öregek tudjuk legjobban, mi az, ha nincs munka — szokta mondani a fiataloknak. H. S. Kifizetődik a mák termesztése Bizonyára mindenki tudja, hogy a mákot nem csupán a háztartásokban használják fel, de értékes nyersanyagként az élelmiszeriparban sütemények készítésére és további feldolgozásra is, mert a jó minőségű mák kb 40% olajat tartalmaz, amelyet a margarin és étolaj gyártásánál használnak fel Ezenkívül a máktermesztés további nemzetgazdasáoi jelentőséige, hogv az üres máikfejek alapvető nyersanyagot képeznek gyógyszeriparunkban különféle gyógyszerel gyártásánál. Nálunk már régóta termesztenek mákot. Szívesen termesztették jő hozama miatt. Az utóbbi években azonban a máktermesztés háttérbe szorult. A máktermesztés iránti csekély érdeklődés okai különfélék. Egyik ok az, hogyha nem tartják ba az agrotechnikai határidőket és rosszul művelik meg a bevetett területeket, nem érik el a várt termést. Gyakran az is megtörténik, hogy nem veszik idejében észre a kártevőket és ezzel csökken az ellenük folytatott harc hatékonysága. Ily módon alacsony hektárhozamokat érnek el, a termés már kevéssé értékes, ezjtán máx csak ipari feldolgozásra alkalmas és jelentősen csökken a termesztők jövedelme. A máktermesztés terjedelmének növelése érdekében a kormány az 1958. évtől kezdődően 100 kg mák begyűjtési árát az eddigi 800 koronáról 1500 koronára, felvásárlási árát 100 kg-ért az eddigi 1600 koronáról 2000 koronára emelte. Az üres mákfejek ára 100 kg-ért az eddigi 54 koronáról 108 koronára emelkedett. A begyűjtési áraikat azoknak a termesztőknek fizetik, akik szállítási szerződést kötöttek, míg a szerződésen felüli mákmennyiségért felvásárlási árat fizetnek. Ezenkívül a szerződéses területre nem rónak ki kötelező szemestermény- és burgonyabeszolgáltatást. Azoknak a termesztőknek, akik nem kötöttek szerződést, mindig csak begyűjtési árakat fizetnek a mák beadásáért és nem számítják le a bevetett területekről valő beszolgáltatás! kötelezettséget. A mákbeszolgáltatási árak új rendezése nagyobb jövedelmet jelent a termesztőknek. így pl. ha egy hektárról 600 kg átlagos mákhozamot számítunk, akkor a begyűjtési vállalat fizet: 354 kg-ért begyűjtési árat' 1500, vagyis 5310 koronát. A fennmaradó mennyiségért: 246 ki-ért felvásárlási árat á 2000, vagyis 4920 koronát, a? üres mákfejek értéke 10 0 k g á 10 8, vagyis 216 koronái A máktermesztő tehát egy hektáron elért mákterméséért 600 kg-os átlaghozam mellett összesen 10 446 koronát kap. A termelő az egy hektáron elért máktermésért 5341 koronával többet kap, mint ugyanolyan területen termesztett búza mennyiségéért. Hasonló összehasonlítást tehetnénk a többi terményekkel Is, mert tény, hogy a máiktermesztés igen előnyös a földművesek számára. 0. S. ÜJ SZŐ 4 Sf 1958. március 25.