Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-22 / 81. szám, szombat

Ah^l a csehszlovákiai látogatók otthon érezhetik magukat A

brüsszeli világkiállítás előkészü- v v.'/. , letei folyamán gyakran adtunk htot arról, hogyan folyik pavilonunk építése, a kiállítási tárgyak elkészítése, mely üzem imit küld Brüsszelbe. Az előkészületek azonban már a végükhöz közelednek, legtöbb ország pavilonja már felépült és most a kiállítási tárgyak szerelését, felállítását végzik. így van ez a csehszlovák pavilonban is, amely sajátos, korszerű architektúrájával (falai mind üvegből vannak) egyike lesz a legszebbeknek, s mindéin bizonnyal sokat látogatott helye lesz a kiállításnak. Ezekben a napokban szerelték fel a bejárat előtt egyik legnagyobb kiállítási tárgyunkat, a nagyteljesítményű Kaplan turbinát (jobboldali kép). Alsó képünk a csehszlovák pavilon homlokzatát mutatja be. A nagyüzemi gazdálkodás megváltoztatja a fala életét A nagygéresi EFSZ dohányosai munkaegységként 3 korona prémiumot kaptak © Társadalmi munkával új 650 férőhelyes kultúrházat építenek © 250 könyvet kölcsönöznek a könyvtárból havonta 23 ujj EFSZ alakult a nyitrai kerületben A hét eleje óta a Bánovce n/ Bebravou-i járásban három új egészközségi EFSZ alakult. A szövetkezeteket a Zemianské Nitice-i, a Diviacka Neporadza-i és a Horné Naštice-i földművesek alakították. Az új szövetkezetekben 200 földműves gazdálkodik több mint 1900 hektáron. A nyitraii kerületben az év eleje óta 23 új egészközségi EFSZ alakult. Az év eleje óta eddig a kerületben több mint 7300 földműves gazdaság lépett a szövetkezetekbe 25 000 haktár földterülettel. 30 ezer koronáról van szó A szalánchutai szövetkezetesek kiszámították, hogy a trágyáié és a trágya helytelen kezelése miatt tavaly a szövetkezet 30 000 koronát vesztett. Ez idén már jobban törődnek a tráAz állatok alá vágott alomszalmát raknak, az így gyűjtött trágya nagy előnyt jelent főleg kint a földeken a trágyaszőrásnál. Egyúttal elhatározták, hogy mihelyt az istállótrágyát kihordják a földeikre, még aznaip be is szántják. Nagygeresen már 7 éve gazdálkodnak közösen. A nagyüzemi gazdálkodás jó életet teremtett itt is, mint máshol, ahol szorgos munkájukkal a tagok maguk is erre igyekeztek. Nem is oly régen a rossz utak, zsindelyes és szalmafedeles házak, rosszul öltözött felnőttek és gyerekek jelképezték a falu életét. A házak és porták szerint ismerték fel, hogy nagygazda, középgazda vagy igen szegény ember a lakója. A jő gazdálkodás az EFSZ-ben megszüntette a múlt megkülönböztetéseit és bűneit, jól öltözött, boldog emberek egyetértésben élnek ma a faluban. Az állomástól a községbe jó kövezett út vezet, eltűntek a zsindelyes és zsúpfedeles házak, helyüket szép, széles ablakú, csinos házak és porták váltották fel. Nagy a sürgés az EFSZ irodájában. Helmecről a bankból 30 ezer koronát hoztak. Ezt az összeget a dohánytermelő csoportokban munkaegységenként osztják szét mint prémiumot. Minden ledolgozott munkaegységre 3 korona prémium jut. Megérdemlik — mondja a könyvelő. — Munkájuk eredménye, hogy a termelt dohányt jó minőségűnek értékelték. A legnagyobb prémiumot Homa István. Kis János és Majoros István munkacsoportja érte el. A tavaszi munka megkezdésére jól felkészültek a nagygéresiek. Három munkacsoport igyekszik majd a munkálatokat idejére elvégezni. A gépek és szerszámok kijavítva, a vetőmagvak minden csoportban egalizált zsákokban elkészítve. Ahogy az időjárás megengedi, munkához Bábeltorony — Vi%torony Azt mondják sokféle torony van a világon; az Eiffel-torony, a pisai Ferde torony, őrtorony, világítótorony és még sok-sok más. Ki győzné felsorolni. Mindegyik valamilyen céllal épült, rövidebb-hosszabb ideig. Lexikonok magyarázzák pontosabban jelentőségüket, eredetüket, építőik nevét. Hogy a Bábeltorcny miért nem épült fel, arra ez ideig nyomós okot, szavahihető magyarázatot nem ad a lexikon. Ki tudja, egyáltalán létezett-e ilyen építkezés, vagy csak valaki unalmában eszelte ki, hogy az utókor embere törhesse a fejét. Ellenben Damásdon létezne egy torony, szövetkezeti víztorony, ha ... Ha kevesebb lenne az erdő, illetve nem lenne sok papiros, meg mindenféle iktatószám. De Štefan Bračok, a szövetkezet elnöke már jártas az iratok útvesztőjében, csak mosolyog, amikor szó kerül a víztoronyról. — Ugyan elvtárs, nincs, aki felépítse! — Nincs ember? — Nálunk van! Elémbe tol egy csomó papírost. — Nézegesse! Ha elakad, majd segítek. Estefelé jár az idő, s olyankor az ember már fáradt. A nyitott ablakon elnyújtott bögést hoz be a szél. Nyomban rácsaptam egy jegyzőkönyvre, gondolva, (szegény jószág) itt a forrás. A jegyzőkönyv annak rendje-módja szerint felvétetett Damásdon, 1957. május 22-én a szövetkezet irodájában. Jelen volt a Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottságról bizonyos Krupa nevű egyén, a szövetkezet elnöke, meg a könyvelő. Gondolatban az elnök is könyvelt. Nyomon követve a gépelt sorokat, látom, a vízkutatást megejtették. Utána következik, hógy az építkezés geológiai előkészítését, a talajvizsgálatot nem ejtették meg. S közben az idő halad, a szekér szálad — és a víztorony nem áll. .Gyenge aforizma, de mit tehet az ember kényszerhelyzetben. A damásdi szövetkezet is átadta az építkezést más vállalkozónak, gondolván, az „idegen" néha jobb, mint a járásbeli. így került a víztorony ügye Pöstyénbe(?) a Lesostavhoz. Gondolták a damásdiak, hátha Hubertus közbelép. Elvégre rokon! A vezetőség megkérte a fentemlített Krupát, járjon közbe, vigye az ügyet az Agroprojekt elé is és 1957. június 15-ig adjon választ. Megint új név bukkant fel, a Kuruc mérnöké. Krupa vitte el a dokumentációt is. Száma is volt a papírosnak: 1030/57. Hogy Krupa átadta-e, Kuruc mérnök megkapta-e, a pöstyéni Lesostav tud-e az ügyről, — csupa kérdőjel. Lehet, hogy válaszbélyegre nem volt pénz, s a boríték nem portómentes! Közben besötétedik. Megint bőg a jószág. Álmában! Nem győz elcsodálkozni azokon a szép, aranyozott iktatószámokon, amelyeket a dátummal együtt az elkészült víztorony oldalára pingáltak.., GÉRECZ ARPÄD gya és a trágyáié kezelésével. KXJOatXXJOtXXXXSOCXXXXiOCXXXXXm B

? [ ardejov és környéke dombos erdőiről, gyors folyású patakjairól, vadászterületeiről és gyógyforrásairól volt ismeretes, Ez az utolsó nevezetessége máig is megmaradt. Messze vidékről járnak ide gyógykezelésre a betegek. Kelet-Szlovákia legészakibb részén fekszik ez a kis sokszázéves múltú város, melynek főtere máig is fakockákkal van kirakva, mint a régi időkben. A téren egyemeletes kisablakos házak rejtették szentélyükbe a gazdag iparosok, kereskedők ezüstjét, aranyát és mégis munkanélküliség és szegénység központja volt ez a város. A lengyel határtól egészen a Kárpátokig húzódott a szegénység és a nyomor sávja. A második világháború ideje alatt a fasiszta koncentrációs táborokból szökő szovjet hazafiak ezen a vidéken találtak a legnagyobb támogatásra és legszívélyesebb fogadtatásra. Nem messze a várostól egy közeli faluban alakult meg KeletSzlovákia első partizáncsapata. Ebben a városban tavaly szeptember 30-án nyílt meg a Partizánskéi Cipőgyár fióküzeme, mely a volt lenfeldolgozó csarnokaiban helyezte el műhelyeit. Az első héten 2500 pár cipő volt az eredmény s ez a szám ma már a félmillióhoz közeledik. Mint a búcsúra, úgy jöttek össze a környék lakói az üzem megnyitásának napjára, mert ilyen nagy ünnepük, mióta élnek, még nem volt. A helybeli munkásokon kívül, akik a lenfeldolgozó-üzemben munkálkodtak, eljöttek a Partizánskéi Cipőqyár tapasztalt szakemberei is, hogy az indulásnál ne legyen fennakadás. Odaálltak a gépekhez, megmutatták, t E6Y ORSZÁGRÉSZ UJJASZULETIK A legfiatalabb üzemben hogyan kell varrni, szegélyezni, talpalni, kivágni, sarkalni. Az első 414 új munkás közül sokan már maguk is dolgoztak Partizánskéban, ahol többhónapos begyakorláson vettek részt. Jozef Lénárt például most a cipőfelsőrész-készítésnél munkálkodik. tem. A varrógépek zúgása, a lányok, az asszonyok ügyes kézmozdulatai legalábbis erről tanúskodnak. Pedig nem ruhát, hanem cipőfelsőrészt varrnak itt olyan ügyesen, mintha már évtizedek óta ezt csinálnák. A mester is nő, Júlia Hadolová a neve. Azelőtt ugyanebben az épületben mint Végigvezet a műhelyen, elmagyarázza mester dolgozott a lenfeldolgozóban, a munka csínját-bínját s büszkén Amikor megkérdezzük tőle, melyik mondja, mily gyorsan tanulták meg kl a 3yárbó

1' földi piacra. Itt sincs tehát hiba az új bardejovi cipőüzem munkájában, ahol már ez idén 414-ről 930-ra emelkedik az alkalmazottak száma. 1960-ig már 3400 munkás fog Itt dolgozni. Még szebbnek tűnik ez a perspektíva annak, aki beletekint a gyár távlati tervébe. 1959 májusáig felépül az első ötemeletes gyárépület s ugyanebben az évben októberben megkezdik a másik U-alakú ötemeletes épület építését. Kijavítják az utakat, felépül a trafóállomás és más objektumok. 1960-ban már 5 milliő pár női, férfi- és gyermekcipő kerül munka tetszik neki jobban, gondolkodás nélkül ezt mondja: „Minden munkának megvan a maga szépsége és előnye. Azelőtt semmilyen munkát sem kaptunk." Juraj Cigi, a szomszédos talpkivágó-műhely dolgozója szintén Partizánskéban sajátította el a mesterséget. Tapasztalatait most többi társával is megosztja, ő sem régi munkás, még csak egy-két éve hagyta ott faluját, Bielovežát, áhol azelőtt krumpliföldecskéjén a hajnal és alkonyat volt munkaidejének határa. Ma neki is az üzemi sziréna jelzi a nyolcórai munkaidő befejezését. — Hej, de sok időm is van most munka után, azt sem tudom, mit csináljak vele. Moziba is eljárok, olvasgatok szakkönyveket, s mégis elég időm marad a pihenésre, — vallja be, amikor elbeszélgetünk egymással. K T agyon érdekes a munka a varr-'"

ti7iálvon Csupa nő dolgozik itt. Ha nem tudnám, hogy cipőgyárban vagyok az volna a benyomásom, hogy ruhagyárba tévedezek a fiatal lányok a cipőfelsőrész készítését. A 17 éves Andrejuvová munkásnőnek, aki azelőtt a lent osztályozta, ma úgy „megy" a varrás, hogy bármely idősebb munkásnővel is versenyre kelhet. Sorba járom a műhelyeket, betekintek a konfekciósosztályba, ahol Ladislav Dupkala mester vezetésével újabb szakemberek nőnek. A kész fiűcipők olyan tetszetősek és erősek, mint a Gottwaldovi Svit, vagy a Partizánskéi Augusztus 29. üzem műhelyeinek gyártmányai. Anna' Manitorisová látja el cipőzsinórokkal a kész árut, dobozokba csomagolja. Mindezt végignézve felvetődik a kérdés: Hogyan birkóznak meg ezek a munkások a rájuk háruló tervfeladattal? A bardejoviak büszkén válaszolnak: — Tavaly már 231 ezer pár cipőt gyártottunk a belföldi piacra és a nyerstermelés tervét 100,06, a munkatermelékenység tervét pedig 102,3 százalékra teljesítettük Ez idén üzemünk több mint 25 ezer pár cipői gyárt exportra és 750 ezret a belM

iért bővítjük Csehszlovákiában a cipőgyártást? Erre a következő a felelet: Hazánk cipőiparának már gazdag tapasztalata és hagyománya van. A szocialista rendszerű országok közötti gazdasági együttműködés keretében ezért Csehszlovákia cipőiparára hárul az a feladat, hogy necsak saját népét, hanem a szomszédos baráti országok népeit is ellássa jó minőségű cipővel. Ezért épül fel Bardejovban az új cipőgyártóüzem. S ha mindezt értékelni akarjuk, még egy kérdést feltehetünk. Mi eredményezte Kelet-Szlovákia ily gyors iparosítását és fejlődését? Erre csak egyöntetű lehet a válasz: Szeretett pártunk 37 éves nehéz küzdelme, mely kezdettől fogva népünk jólétét és életszínvonalának emelését tűzte ki célul. S a sok bizonyíték, a nyomort és szegénységet elkergető oyárkémények sorozata pedig azt bizonyltja, hogy e nemes célt sikerült elérni. Horváth Sándor látnak, hogy biztosítsák a bő termést. A szövetkezetben nagy előkészületek folynak, hogy 'a járási EFSZkonferencia határozatát: az 5-éves tervet a mezőgazdaságban 4 év alatt teljesítsék. A szarvasmarhaállományt ez évben 100 darabbal növelik, biztosítják a takarmányalapot. 80 ha legelőn az alapmélyszántást, 150 ha réten és legelőn a gyalulást elvégezték. Béres János, HNB titkár elmondja: - A községben 650 férőhelyes kultúrházat építenek társadalmi munkával. Az EFSZ vezetősége a kultúrház építéséhez a kultúralapból nagyobb összeggel járul hozzá. Nem lesz olyan ház, ahonnan ne nyújtanának dolgos kezek segítséget az építkezéshez. Azt szeretnénk, ha őszig odáig jutnánk a munkálatokkal, hogy már itt lehetne megtartani a színi- és szórakoztató előadásokat. Ugyancsak társadalmi munkával befásítják az óvoda és a napközi otthon udvarát, gyermekjátszóteret építenek. A községben 5 és 8 osztályos középiskola van. A középiskola énekkara megnyerte a járási iskolai versenyt. Van a faluban kultúrélet — mondja a művelődési ház igazgatója. A községben hetenként háromszor van mozielőadás. A vetítőgépet úgy vették, hogy a Csemadok és a Sokol a betanult színdarabok bevételét erre fordította. Mózes Sándor Elképzelhetetlen, hogy egy kapitalista állam, amelyben a legerősebb monopóliumok és bankok képviselőinek kezében összpontosul a végrehajtó hatalom, olyan intézkedésekre gondolhatna, mint amilyeneket az utóbbi időszakban népgazdaságunk irányításában bevezetünk. A kapitalisták gondosan kezeikben tartják az egész gazdasági élet irányításának gyeplőjét és nem engedik meg a dolgozóknak, hogy beavatkozzanak magas játékukba és tudomást nyerjenek a monopolisták munka nélkül szerzett hatalmas nyereségeiről. A kapitalista uralom megdöntése óta eltelt több mint egy évtized után népgazdaságunk újabb jelentős fejlődési időszakába lépünk, amelyben a nép az eddiginél még nagyobb mértékben részt vesz az ipar és az építészet irányításában. A CSKP Központi Bizottságának az ipar és az építészet irányítása ökonómiai hatékonysága emelésének alapelveire vonatkozó határozata, valamint Široký elvtárs beszámolója megerősítik, hogy az utóbbi időben hatalmas lépést tettünk abban az irányban, hogy a dolgozók nagy tömegei elsajátítsák az összes iparágak bonyolult problémáit és a népgazdaság irányítását. Valóban megokolt az a bizalom, amellyel a CSKP Központi Bizottsága és a kormány mind a múltban, mind pedig a jelen időszakban a dolgozókhoz fordul. A dolgozók megértették, hogy az iparban és az építészetben a maguk javára dolgoznak és ezzel a tudattal oldják meg és teljesítik a tervfeladatokat. Az évek során a kezdők is szakmájuk mestereivé, kiváló újítókká, technikusokká váltak. Az ipar és az építészet új szervezete a demokratikus centralizmus érvényesítésének további bizonyítéka és bizonyítja, hogy a legközelebbi években népünknek még nagyobb része lesz nemcsak a köz- és kulturális életnek, hanem a társadalom döntő láncszemének, a népgazdaságnak irányításában is. Ezért mindnyájunktól függ, hogy teljes mértékben kihasználjuk ezt a demokratikus vívmányt a termelési tanácskozásokon és a szocialista munkaversenyen való részvétellel aktívan hozzájáruljunk egész társadalmunk életének gazdagításához. A javasolt intézkedések megvalósítása még nagyobb lehetőséget nyújt a dolgozók kezdeményezésének érvényesítésére a rejtett tartalékok felfedésében, a legfontosabb alapok jobb kihasználásában, az újító és ésszerűsítő mozgalom kiterjesztésében, a vállalatok és üzemek kapcsolatainak leegyszerűsítésében és gazdaságosabbá tételében, a helyi források jobb kihasználásában, stb. A vállalatoknak és üzemeknek adott nagyobb jogkör azonban nagyobb felelősséget is jelent a központilag tervezett feladatok teljesítéséért. (ef.) ÜJ SZŐ 4 Sf 1958. március 25.