Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-20 / 79. szám, csütörtök

Beszámolok a járási pírtkonferenciákról Magasabb színvonalú íalusi pártmunkát A n ár t aktivitásának növekedése teljes mértékben kifejezésre jutott a szombaton és vasárnap lezajlott já­rási pártkonferenciákon. így volt ez Érsekújvárott is, ahol Vojtech Polák­nak, a járási pártbizottság vezető titkárának konkrét és a járás prob­lémáit felölelő beszámolója után ko­moly megfontolt vita fejlődött ki. A küldöttek nagy része nem szorít­kozott csupán az elért sikerek sta­tisztikai ismertetésére, hanem beszélt arról is, milyen része van a sikerek­ben a pártszervezeteknek, a kommu­nistáknak. A felszólalók ugyanakkor szembe­néztek a hibákkal is, nem igyekeztek elkendőzni a fogyatékosságokat. Fele­lősségük tudatában nyúltak a dol­gokhoz, sok hasznos észrevételt, ja­vaslatot tettek a konferencián, amely így valóban alkotó részévé vált a XI. kongresszus előkészítésének. A beszá­moló hangsúlyozta, hogy a pártalap­szervezetek munkája lényegesen ja­vult. Az üzemek túlnyomó részben nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták a tervüket A mezőgaz­daságban is • teljesítették a tavalyi pártkonferencia határozatát és több mint 2500 hektár földet vontak be a nagyüzemi termelésbe. Az üzemeknek az Elektrosvit mutat jó példát, a szövetkezeteknek pedig az a 8 EFSZ, ahol már megteremtették az előfel­tételeket arra, hogy négy év alatt elérhessék az 1960. évre előirányzott termelési szintet. V járásban mind Érsekújvárott, mind a falvakon lényegesen emelke­dett az életszínvonal. A közszükség­leti cikkekből 45 millió koronával többet vásároltak a járás lakosai, 1957-ben mint 1956-ban Az EFSZ-ek­ben a munkaegység értéke átlagosan 12,10 koronára emelkedett 1957-ben, az 1958. évi 9,35 koronával szemben. Ez annyit jelent, hogy a szövetkeze­tek 1957-ben 5 és félmillió koroná­val több részesedést fizettek ki, mint 1956-ban. Ezek a sikerek azonban — mint már mondottuk — nem vonták el a küldöttek figyelmét a hibáktól, ame­lyeket feltétlenül fel kell számolni, ha a járás üzemei, mezőgazdasága teljesíteni akarják az ötéves tervben kitűzött feladatokat. Súlyos hibák vannak például a Pozemné stavby üzemben, amely 80 százalékon alul teljesítette a tervet. A pártszervezet itt szemet hunyt afelett, hogy az üzemben még mindig volt építkezési vállalkozók vannak vezető helyeken, akiknek nem áll érdekében a terv teljesítése. A vasúti gócpont is sok­kal maradt adós. A vonatok grafi­konját csupán 75 százalékra teljesí­tette. A vasúti alapszervezetek nem mozgósítják eléggé a különböző sza­kaszokon dolgozó kommunistákat a feladatok teljesítésére, elhanyagolják a párt nevelőmunkáját. A taggyűlé­seken átlagosan ötven százalékos volt a részvétel. Nem csoda, hogy ez a gyenge pártmunka rányomta bélyegét az eredményekre is. A falu szövetkezetesítésében elért eredmények sem tehetik önelégültté a kommunistákat. Tavaly kétezeröt­száz hektár beszervezéséről volt szó, de az idén már 7000 hektár szövet­kezetbe való beszervezésére nőtt ez a feladat. Ami pedig az idei ered­ményeket illeti, ezek egyáltalán nem megnyugtatók. Csupán néhány száz hektár földdel növekedett a szövet­kezetek földterülete. A járási kon­ferencia határozata szerint a járási pártbizottságnak sokkal hatékonyab­ban — mint eddig — kell mozgósíta­nia a járási nemzeti bizottságban dolgozó kommunistákat, a védnökségi üzemek kommunistáit, a falusi párt­szervezetek tagjait, a tömegszerve­zetekben dolgozó kommunistákat a meggyőző munka szakadatlan folyta­tására, amíg a járás nem teljesíti a kitűzött feladatot. A meggyőző munkában jó példát mutat az Elektrosvit, a tardoskeddi EFSZ védnökségi üzeme. Az üzem alapszervezetei sok fejlett dolgozót tudtak megnyerni a felvilágosító mun­kának, akik személyesen elbeszélget­nek a parasztokkal és eddig már ko­moly eredményt értek el. Hétezer hektárnyi földterület szá­mottevő egy olyan járásban, ahol jó a termőföld. Nem lehet közömbös számunkra, hogy az egyénileg gazdái- Ĺ kodó parasztok például búzából 5,4 -­mázsával, árpából 6,9 mázsával, és cukorrépából pedig 155 mázsával ér­tek el kevesebbet hektáronkint, mint a szövetkezetek. Ugyancsak lemarad­tak az állattenyésztésben is. A szövetkezetek a növényter­melésben már megközelítették az 1960-as évre előirányzott hektárhoza­mokat, és a járásban megvannak az előfeltételek az állattenyésztési fel­adatok teljesítésére is. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a falusi pártszervezetek mindenütt törődjenek a mezőgazdasági termelés fokozásá­val. A pártmunkát magasabb színvo­nalra kell emelni Andódon, Paláriko­vón, Kamocsán és egyebütt. A CSKP KB határozata a falusi pártszervezetek munkájáról többek között hangsúlyozza „a mezőgazdaság olyan pártirányítása, amely során a szövetkezeti tagok érzik a pártszer­vezetek mindennapi érdeklődését, a szövetkezetben lezajló események és az EFSZ nehézségei iránt, növelni fogja a pártszervezet befolyását a szövetkezetekben és hozzájárul-a me­zőgazdaság fő feladatainak teljesíté­séhez. A szövetkezet tagjai az EFSZ javát szolgáló valóban jóindulatú tanácsoknak tekintik majd a párt­szervezet és a kommunisták javasla­tait, saját tapasztalatukból rájönnek, hogy célszerű és előnyös, ha a párt utasításaihoz igazodnak. Meggyőződ­nek róla, hogy a kommunisták kez­deményezők, önfeláldozók, és önzet­lenek a munkában." i. ehéz néhány sorban összezsú­folni egy járási pártkonferencia anya­gát. Az érsekújvári járás kommunistái előtt nagy, de örömteljes feladatok állanak. A konferencia határozata vi­lágosan mutat előre. A kommunisták­nak az élvonalban kell harcolniok a határozat teljesítéséért és akkor a jövő évi járási konferencia újabb nagy építő sikereket értékelhet majd. Miklya János Járási pártkonferencia Királyhelmecen A királyhelmeci járásban a kommu­nisták tudatában vannak nagy fele­lősségüknek a mezőgazdasági terme­lés fokozásában. Azért mind a fel­szólalások, mind a járási pártkonfe­rencia határozata megmutatták azo­kat a lehetőségeket, melyek odairá­nyítják az üzemi, falusi pártszervek munkáját, hogy a második ötéves tervet a járás a mezőgazdaságban egy évvel hamarább — 1959 végéig telje­sítse. Az 1957-es évben a CSKP KB levele tárgyalásakor a községekben, nyilvá­nos gyűléseken, az EFSZ-ekben, álla­mi birtokokon, gépállomásokon a kommunisták kezdeményezésére az egész járásban gyökeret vert az a gondolat, hogy a mezőgazdaságban már 1959-ben elérjék az ötéves terv­ben megszabott termelési szintet. A nemrégen megtartott járási EFSZ konferencia ezt az alulról közvetlen a termelésből jövő e^észsé^es kezdeményezést magáévá tette. A kommunisták aktív politikai te­vékenységükkel 100 százalékra előse­gítették a járásban a falu szocialista átépítését. Az EFSZ-ek gazdálkodása járási méretben jó eredményekkel zá­rult. Az 1957-es évben beruházásra és építkezésre 19 161 000 koronát for­dítottak, 59 új istállót építettek fel. A szövetkezetek összvagyona 183 mil­lió 592 ezer koronát tesz ki. Az ál­landó szövetkezeti dolgozók keresete átlagban 8925 korona, amihez még hozzá kell számítani a természetbeni juttatást és a háztáji gazdálkodás jö­vedelmét. Egy munkaegység átlaga járási méretben 16,50 koronát tett ki a múlt évben. Hogy mennyiben változott meg a járásban a szövetkezeti tagok gazda­sági helyzete, bizonyítja, hogy a ta­karékpénztárban 9 500 000 korona be­tétet helyeztek el az EFSZ-ek tagjai. Megnőttek az igények, nagyobb lett I gyobb lelkesedést és odaadást kíván a vásárlóképessége a falusi dolgozók- I minden kommunistától a járásban, Egy és más Bodrogszerdahelyről Tudják mi a kötelességük A bodrogszerdahelyi szövet­kezetesek nemcsak jó gazdák, de mindenben kötelességtudók is. Nem kell őket figyelmeztet­ni. hogy mi a teendőjük. Mind­járt az év elején 54 sertést ad_ tak közelélelmezéstinknek. Ha­sonlóan kielégítően eleget tesz­nek tejbeadási feladataiknak is. Havonta 10 000 liter tejet adnak a tejgyűjtőbe. Jelenleg 52 sertést hizlalnak további átadásra. Mindenki talál munkát Ha idegen végigmegy a falun, mind­járt szembetűnik, hogy Bodrogszerda­helyen senki sem várja tétlenül a tavasz beköszöntését. Míg a fogatok a trágyakihordással vannak elfoglalva, addig nagyban megy a homokszállí­tás az építkezéshez s homokot nem­csak a maguk részére, hanem más építkezésekhez is száLiítanak. Ez ha­vonta közel 15 000 korona jövedelmet jelent a szövetkezetnek. Nagy súlyt helyeznek a vetőmagvak előkészítésé­re is. Egyidejűleg nyírják az el­adásra szánt birkák gyapját is. Bod­rogszerdahelyen jól indulnak a tavasz­nak. A jó felkészültség biztosítékot nyújt a munkák sikeres megvalósí­tásához. Pénzt hozott a zöldség a házhoz Ha Lubinszki Miklóst látjuk, a zöldségtermesztésre gondolunk. Olyan ember ő, aki érti a szakmáját. Nem is vár a kérdésre, eltalálja gondola­tunkat. — A melegházból a tél első ter-J mésé* már rég eladtuk — újságolja. Friss salátát és karalábét már de­cembertől árúsítottak. Ezenkívül mintegy 700 szegfűt is termesztettek a télen, ami fzintén szép jövedelmet hozott. Bodrogszerdahelyen 18 hektáron termelnek zöldséget. Ez nem kis te­rület, dolgozni kell ám, hogy meg­hozza a tervezett hozamokat. A mun­kában nincs hiba. A melegágynak egy részén már javában folyik a pikírozás. A melegház kicsi ugyan, de tavaly az 1400 korona kiadás mellett 7000 ko­rona tiszta jövedelmet hozott. Mind­ezek mellett igen előnyös a burgo­nyacslráztatásra is, erre is felhasz­nálják. Az újdonságok közé tartozik a szövetkezetben a szőlővesszőőitás, ami további jövedelmet jelent a szö­vetkezetnek. Ú'doi ágoV közé taríozik Nem hiába mondják, hogy ahol a szövetkezet vezetői jó szakemberek, ott bármilyen nagy dolgot is könnyen megvalósítanak. Bodrogszerdahelyen ez évben tervbe vették egy öntözőbe­rendezés építését. Ügy mondják, a kassai kerületben ez lesz az első s mintegy 360 hektáron valósítják meg. Egyidejűleg hozzálátnak a víztelení­tési munkálatokhoz is. Ugyancsak nem kis eseményszámba cnenő, amit a Tajba-mocsárról beszél­nek. Állítólag rövidesen védett terü­letnek nyilvánítják és teknősbéka- és kacagósirály-tenyésztésre fogják hasz­nálni, amiből szép számmal van ezen a vidéken. nak is. A fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi forgalma a múlt évben 123 000 000 korona volt. Ebbe nincs belefoglalva az az összeg (ami nem csekély), amit a falusi dolgozók a vá­rosokban költöttek el. A feladat nem csekély. 1958-ban a szarvasmarhaállományt 1700 állat­tal kell szaporítani, ebből a tehénál­lományt 785 darabbal. El kell érni 1 ha mezőgazdasági területre 50 kg marhahús, 660 1 tej, 1 ha szántóföldre 110 kg sertéshús, 470 db tojás terme­lését. E magasztos célkitűzést meg lehet valósítani a királyhelmeci járásban, ha minden szövetkezet elsősorban a helyi forrá­sokat és lehetőségeket fogja felhasz­nálni. A járási pártbizottságnak úgy kell irányítania a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták munkáját, hogy az ne merüljön ki csupán az admi­nisztratív szétlrásban. A kommunis­táknak látniok kell, hogy a tervek mögött emberek állnak. Azért a helyi nemzeti bizottságokon keresztül moz­gósítani kell a község lakosságát, nyilvános falusi gyűléseken tudatosí­tani kell a tervet és megvalósítási le­hetőségeit. Az EFSZ-ben minden munkacsoport tagjának ismernie kell a csoport tervét az összes elvégzendő feladatokkal egyetemben. A közel múltban a kommunisták járták a falvakat, magyarázták a gyű­léseken, szomszédi látogatások alkal­mából a nagyüzemi gazdálkodás, az EFSZ-ek megalakításának szükséges­ségét. önzetlen, lelkes munkájuk eredménye ma már mindenki előtt vi­lágos; a szövetkezetek jó néhány éve léteznek és virágzanak, boldog jövőt teremtettek a szorgalmas EFSZ-tagok saládjainak. A szocializmus betetőzése még na­ami azt jelenti: hogy mindnyájan a saját munkahelyükön jó példával jár­janak elöl s magyarázzák meg, hogy a mezőgazdaság termelésének foko­zása az egyetlen út a boldog holnap felé. Mivel a járás kimondottan mező­gazdasági jellegű, a meglévő üzemek­ben ne legyen olyan pártszervezet. ahol ne ismertetnék a dolgozókkal a ň jobban ki kell lépni, különösen az­szőlaltak fel Palágyi elvtárs Leleszről, f Tóth elvtárs Vékéről, Barna elvtárs Radból. Ha a járásban a több ezer kommu­nista lángoló lelkesedését átviszi a királyhelmeci járásban valóra vált- ^ ják. A gyűléseken általában sok min­** denről szó esik. Nem baj ez, ha nem megy a lényeges rovására. Da­másdon is igy volt a szövetkezet leg­utóbbi tagsági gyűlésén. Malaceladás­tól cséplőgép-vásárlásig minden szóba került. Sokat markoló volt a vita, s az a szerencse, hogy az elnök meg az ag­ronómus kézben tartotta, mert kü­lönben apró-cseprő ügyecskékkel ütötték volna agyon az időt. Pedig az idő manapság igen drága, különösen ha versenyt kell futni vele, s le kell győzni. Valahogy ehhez lehet­ne hasonlítani azt a vállalkozást, hogy a szövetkezet négy év alatt teljesíti öt évre tervbe vett termelését. A gyű­lésen szó esett arról is, hogy a szö­vetkezet a járásban mérvadó terme­lési színvonalnak jövő évi egyes fel­adatait már elérte. Hogy a fogalmazás egész pontos legyen, a tervből kitű­nik, ez idén egyes termelési ágakban már az országos irányszámokat is el­érik. Ez vigasztaló a szövetkezetesekre, de egyben kötelező is, arra int, hogy Az idő pénz A tejhozam is emelkedik. Tavaly még csak 2360(!) liter volt az mezőgazdasági terv feladatait és azo­kat a lehetőségeket, ahogyan megva- £ lósíthatók. ­A konferencián a felszólalók lelkes önbizalommal arról beszéltek, hogy a párt vezetésével milyen óriási változások mentek vég­be a községekben. Sok szövetkezet­ben túllépték a járási termelési át­lagot. „A tervvel élni kell, annak tel­jesítését állandóan ellenőrizni kell" — mondotta felszólalásában a zétényi EFSZ elnöke. Dorkó István elvtárs Nagygéresről vitafelszőlalásában azo­kat a módozatokat fejtegette, melye­ket Nagygéresen a cél érdekében ed­dig már megtettek. A szövetkezet tagjai felajánlásokat tettek a terme­lés túlteljesítésére a mezőgazdaság minden ágazatában, miáltal is minden tag közvetlen érdekelve van a terme­lésben, mert a túlteljesítésért külön W gyedét minden évben megtrágyázzák, jutalmazásban részesül. Hasonlóan H olyan nagy eredmény lesz, hogy után, hogy a szövetkezet jóval hát­rább került a többiek mögé, s a gyen­gébbek megelőzték. Mégis ha figyelembe vesszük a tagság munkakedvét, az alapeszközö­ket, az állatállományt, nem utolsó­sorban azt a tényt, hogy a közösbe most is öt dolgozó paraszt kérte fel­vételét, állíthatjuk, reális a vállalá­suk. Ha nézzük az egyes termelési ágak fejlődésének, — úgy mondhatnánk — grafikonját, látjuk, mindenre a fejlő­dés szempontjából néznek. Vegyük például a gabonaneműeket és a kuko­ricát. D úzából, árpából és kukoricából ® az idén 12 százalékkal termel­nek többet, mint tavaly. Ha a terme­lésnek ezt a pontját érintettük, szóvá kell tenni azt is, hogy a szövetkezet ez idén takarékoskodik a műtrágyá­val. Az sem állítható, hogy tavaly spórolt volna vele. A terv egyébként az, hogy a szántóterületnek egyne­külön cikket is megérdemelne jelen­tőségénél fogva. Az évelő-takarmá­nyokat a szövetkezetben nem ha­nyagolják el, tavaly is megtrágyáztak vagy kétszázharminc hektárt. Az előbb felsorolt, dióhéjban fel­szövetkezet minden tagjára, - akik f tüntetett tények elősegítik az állat­... , . ŕ állomány fejlődését, másrészt hatás­előtt már most is viágos hogy csak- ^ l eJ ne k\ termelésr e. Az állatá l_ is a nagyüzemi gazdalkodás teremtet- C , omány a tavalyiho z ^„yj^ j ö_ te meg azt a hatalmas fejlődést, mely fj vőr e 25 százalékkal szaporodik, a te­minden község jellegzetessége, - £ hénállomány 77 százalékkal. Harminc akkor a konferencián tett ígéretet a rt saját nevelésű üszőt besoroznak a tehénállományba, 20-at vesznek, jö­vőre még 35 darabbal egészítik ki az Mózes Sándor állományt. átlagos fejéshozam a szövetkezetben, az idén azonban 25 százalékkal lesz nagyobb. S ha az egy hektárra jutó tejhozamot nézzük, az előbb említett intézkedések után 77 százalékos emel­kedést terveztek. Kissé nagynak tűnik ez a kétjegyű szám, de lehetséges az eredmény. Bizonyíték rá az 1955—57 között elért fejéshozam, amikor is 17 százalékos emelkedést mutat a ter­melés. Emellett az egy tehénre eső fejéshozam növekedése is számotte­vő az említett években, 37 százalékos. Ha ezt figyelembe vesszük, hozzászá­mítjuk a szövetkezet vásárolt és saját nevelésű teheneit, gyakorlatban való­ra váltható a terv. Ez a pont a damás­diak gazdálkodásának legérzékenyebb része. Zima elvtársnak, az új zootech­nikusnak lesz gondja-dolga bőven két év alatt a tervteljesítéssel. Amint már említettük, a szövetke­zet nagy gondot fordít az állatállo­mány számszerinti növelésére. így van az a malacelválasztásnál is, ahol a múlt évhez viszonyítva jövőre 27 százalékos lesz az emelkedés. A ter­melési szint országos irányszámait már az idén elérik a sertés- és mar­hahúsból, a számszerinti gyarapodás alapján, figyelembe véve az elmúlt évek eredményeit, arra lehet követ­keztetni, hogy a szövetkezet jövőre teljesítheti az 1960-ra tervezett ho­zamot is. Versenyfutás lesz az idővel. * A jelek szerint Damásdon a győztes a szövetkezet lesz. (-CZ) S > | A két csoportvezető | ^ Községünkben, Kiskövesden a la-1 ^ kcíRüánnik únnR7.nlnnn 00 sTňrnlékci^ azonban dolgozunk, ezért $ § időre várunk, hogy kimehessünk a i $ határba. Borcsik Sándor, Kiskövesd $ TIT C7Ö 5 + 1958. március 2ft.

Next

/
Thumbnails
Contents