Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)
1958-03-20 / 79. szám, csütörtök
Baráti országok. BULGARIA _ m Uhm BRrrr |S s i : Így fest ma Dlmitrovgrád, a felszabadulás után egyik utcája. épült szocialista város zm'JSTO^íÄMxmw/icMiaw A Szovjetunió hajói segítenek Indonéziának Dzsakarta (ČTK) - Nazir, Indonézia tengerhajózási minisztere március 18-án közölte, hogy a Tandjung Priok indonéz kikötőbe március 17én tiz szovjet hajó futott be, amelyeket a Szovjetunió a hitelegyezmény keretében szállított Indonéziának. A szovjet hajók Indonéziának segítséget nyújtanak a közlekedés és összeköttetés problémájának megoldásában a több mint 3000 sziget között. Indonézia közlekedésében a KPN holland társaság akciója kövekeztében kritikus helyzet állott be, mert a holland-indonéziai ellentétek kirobbanása után a holland társaság kivonta hajóit Indonézia vizeiről, ahol addig nagyobb részt ezekkel tartották fenn a közlekedést. Indonéz felkelők támaszpontokat ígérnek a SEATO-nak Dzsakarta (ČTK) — Amint a „Suluh Indonésia" című lap jelentette, az indonéz kormány kezébe olyan dokumentumok kerültek, amelyek leleplezik Sumual felkelő vezér piszkos tárgyalásait a SEATO agreszsziv tömb vezető képviselőivel. Sumual a SEATO vezetőinek bálája „kezdeteként" az Észak-Sulawesiban levő Minahasa teriiletet Ígérte katonai támaszpont létesítésének. Megígérte továbbá, hogyha a felkelőknek slkerlil Indonéziában átvennlök a hatalmat, megengedi a SEATO tömbnek, hogy Indonézia valamennyi stratégiai pontját felhasználják haditámaszpontok építésére. Indoii^ kormánycsapatok leverték az észak szumatrai puccskísérletet Dzsakarta (ČTK) — Az indonéziai hadsereg tájékoztató osztálya jelentette, hogy az észak-szumatrai tisztek egy csoportja március 16-án közép-szumatrai lázadók támogatására államellenes puccsot kísérelt meg. W. F. Nainggolan őrnagy, az első katonai körzeti vezérkari főnökének helyettese egy tiszti csoporttal és a vezetése alatt álló katonai egységgel megkísérelte Medan városának Észak-Szumatra székhelyének megszállását. Az észak-szumatrai első katonai körzet csapatai meghiúsították a medani puccskísérletet és a felkelőket megfutamították. A. H. Nasution vezérőrnagy, az indonéz hadsereg szárazföldi erőinek vezérkari főnöke március 17-én kiadott nyilatkozatában rámutat arra, hogy az első katonai körzet valamennyi parancsnokával állandó kapcsolatot tart fenn, akik pontosan teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Kössenek egyezmény? a kozmikus térről New York (ČTK) — A Szovjetunió ENSZ-beli kü'dött'ége sajtótájékoztatót küldött szét az ENSZ tagjainak, amely A. A. Szoboljevnek, a Szovjetunió ENSZ-beli állandó képviselőjének D. Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához intézett levelét tartalmazza. Szoboljev levelében kéri, hogy a közgyűlés 13. iilés .dkanak napirendjére tűzzék „A kozmikus tér katonai célokra valő felszámolásáról és a kozmikus tér tateriileten levő katonai támaszpontok felszámolásáról és a kozmikus tér tanulmányozásában való nemzetközi együttműködésről" szóló kérdést. A levél mellékletében rámutat, hogy ezt a kérdést a szovjet kormány azért javasolja a közgyűlés napirendjére, hogy ezzel kapcsolatban általános nemzetközi egyezményt dolgozzanak ki, amelyben részt venne valamennyi állam. ""fvy^-r.Nasszer elnök részt vesz az afrikai államok ghanai konferenciáján Accra (ČTK) - Accrában, Ghana fővárosában március 18-án közölték, hogy Nasszer elnök részt vesz a független afrikai államok áprilisban Accrában tartandó értekezletén. Az értekezleten részt vesznek Huggenann Libéria elnöke, Habib Burgiba tuniszii elnök, valamint Etiópia, Líbia, Marokkó és Szudán miniszterelnökei. Az értekezlet a független afrikai államok gazdasági és külpolitikáját érintő kérdésekről fog tárgyalni. A Szovjetunió kórházat épít Kambodzsában Hanoi (ČTK) — Kambodzsából érkezett hírek szerint szovjet szakértők befejezték egy 500 férőhe'yes kórház terveit, amely kórházat a Szovjetunió segélyakció keretében épít fel Phnom Penhuban, Kambodzsa fővárosában. Az építkezés helyén már megkezdték az előkészítő munkálatokat. A gyógyintézetet korszerűen rendezik be különös tekintettel a rádiógrafiai gyógymódra, a sebészetre és a gyermekbetegségek gyógyítására. A Szovjetunió Kombodzsának támogatást nyújt egy rendelőintézet építésében, amely naponta 500 beteg kezelésére lesz képes. Medan és Pakanbar élete visszatér a normális mederbe legcsekélyebb zaDzsakarta (ČTK) — Észak-Szumatrából érkező hírek szerint Medanban, ahol március 16-án a tisztek egy csoportja államellenes puccsot kísérelt meg, az élet Ismét normális mederbe terelődik. Az indonéz fegyveres erők képviselője március 18-án közzétett nyilatkozatában megerősítette, hogy a felkelés a hadsereg szűk | köreire korlátozódott Medanban és a polgári közigazgatásban var sem állott be. Közép-Szumatrából, ahol a kormánycsapatoknak a múlt hét végén sikerült betörniök a Pakanbar városban levő Caltex amerikai kőolaj társaság központja körül levő fő felkelési területre, hírek érkeznek arról, hogy a felkelő csapatok tagjai átállnak a kormányegységek oldalára. v - Az albán népi gyűlés üté se A baráti országok Albánia fejlődéséi Tirana (ČTK) — Az Albán Népköztársaság Népi Gyűlésének VII. ülésszakán Sami Baholli képviselő március 17-én törvényjavaslatot nyújtott be az alkotmány két cikkelyének megváltoztatására, amely a népi gyűlés egy képviselőjére eső választók számát 8000-re csökkenti és a népi gyűlés elnöksége egy alelnökkel bővül. A két módosításról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag jóváhagyták. A délutáni ülésen Spiro Koleka, az Állami Tervbizottság elnöke, a minisztertanács elnökének első helyettese benyújtotta az 1958. évi népgazdaság fejlesztési terv javaslatát. A tervjavaslat szerint az idén az ipari nyerstermelés 7 százalékkal haladja meg az ötéves tervben kitűzött feladatot és 18 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Az idén az Albán Népköztársaságban jelentősen bővítik a földtani kutatómunkálatokat, hogy további szén, kőolaj, króm. réz, vas és nikkel érckészleteket tárjanak fel. Beszámolójának végén Spiro Koleka rámutatott arra az óriási önzetlen segítségre, amelyben az albán népet a Szovjetunió és a népi demokratikus országok részesítik. Augusztusban lesz az első amerikai kiállítás a Szovjetunióban Moszkva (ČTK) — Amint már jelentették, augusztus 1-én a moszkvai Gorkijról elnevezett Kultúra és Pihenés Parkjában amerikai kiállítás nyílik meg. Hogy e kiállításnak milyen fontosságot tulajdonit Amerika, arról a New York Herald Tribúne nemrégen közölt cikke tanúskodik. Ezt írja: Ha a kiállítás rossz lesz, ez az Egyesült Államok számára rosszabb propaganda, mint a szputnyik.* A kiállítás iránt óriási az érdeklődés elsősorban az amerikai kereskedelmi körökben. „A kiállításra gyakorlatilag az egész kereskedelmi Amerika készül jelentette ki Neuburger az America Abroad Associates társaság elnöke. „Számos kereskedő ugyanis a kiállításon szerződést akar kötni áruinak eladásáról és t szovjet árucikkek vásárlásáról és világosan akarja látni, milyen árukat adhatnak el a szovjet kereskedelmi szervezetek." „Én személyesen úgy vélem — jelenti ki Neuburger, — hogy a kiállítás jelentősen megjavítja az országaink közötti kereskedelmi kapcsolatokat". A magyar dolgozók búcsúznak felszabadítóiktól Budapest (ČTK) — Vas megye lakossága elbúcsúzott a szovjet katonáktól, akik a szovjet kormánynak a Szovjetunió fegyveres erői létszáma további csökkentéséről hozott határozata értelmében visszatérnek hazájukba. Ebből az alkalomból március 16-án Szombathelyen a dolgozók nagygyűlést tartottak. A szombathelyi üzemek, hivatalok és iskolák képviselői a szovjet katonákat búcsúzóul virágokkal ajándékozták meg. m *" > í >>•*•— ~ * ' f äiJlSf? 1 1; jf PS! j:, , ™ I - $ k jr •* * íü * ^ÉM '-é II jJ 1 jü HHP » * • /^viy.-ľV. • > v . i 1 jflte , k jn IIMH iK? |r-v • m mmm ^ 1 i % • -v* ,.<•••:•••• • < 1 / mmm f í Győr lakossága búcsúzik a hazainduló szovjet katonáktól. A csúcsérfe tezlet iratcsomója — van-e még a normálisan gondolkodó emberek között olyan, aki kételkednék az értekezlet megtartásában — a külügyminisztériumok íróasztalain egyre jobban gyarapszik. Ki tudná felsorolni a hivatásos diplomatákon kívül, mennyi jegyzék és levélváltás, mennyi lényegbevágó beszéd hangzott el az elmúlt félévben ebben a kérdésben. Mégis az irdatlan iratcsomó és beszédözön ellenére is a józan szemlélő megállapíthatja a csúcsértekezlet előkészítésének nehéz, bonyolult harcában, hogy van ezeknek az eseményeknek egy közös alapvonásuk, amely végigvonul a csúcsértekezlet előkészítésén. Ez az alapvonás az, hogy az egyik fél, a Szovjetunió, a szovjet kormány, a szovjet államférfiak szüntelenül, szinte makacs kitartással, szívósan keresik a megegyezés felé, tehát a csúcsértekezlet megtartása felé vezető utat. Ugyanakkor az imperialista hatalmak kormányai, államférfiai és a szolgálatukban álló „közvéleménycsináló gépezet" kifogyhatatlan ötletekben, ürügyekben és fondorlatokban, hogyan akadályozza meg vagy legalább is hogyan odázza el a csúcsértekezlet megtartását. Hogy ez így van, azt meglepő nyíltsággal vallja be a Daily Herald minapi cikke, amely a csúcsértekezlet előkészítésével kapcsolatban szó szerint a következőket írja: „A nyugati államférfiak úgy kerülgetik a csúcsértekezlet kérdését, mint macska a forró kását. Senki sem tudja tulajdonképpen, mit akarnak. Dulles kifogásokat keres, Macmillan pedig kitér. Miért nem mondják meg nyíltan a nyilvánosságnak, mit akarnak ? Mindössze olyan fegyverkezési versenynek vagyunk tanúi, amely máris kikerült az ellenőrzés alól. Mi tudni akarjuk, mit tesznek politikusaink, hogy megakadályozzák a háborút! Az emberek attól félnek, hogy politikusaink egyáltalán semmit sem tesznek ebben az irányban." Kellenek-e ennél világosabb, ennél őszintébb szavak? Egyre szaporodnak a jelek, hogy már a halvérü angol közvélemény is elveszti nyugalmát és egyre határozottabban követeli a kétszínű, sehová sem vezető, semmit meg nem oldó, imperialista politikának az állandó fegyverkezésnek, az atomfölény látszatához valő görcsös ragaszkodásnak a felszámolását. A csúcsértekez et előkészítése terén ismét jelentős lépés történt a múlt héten, amikor a szovjet kormány további békelépést tett a kozmikus térség katonai célokra való felhasználásának eltiltására vonatkozóan. A dolog megértéséhez tudni kell, hogy ilyen irányú javaslatot először, még a múlt év végén Eisenhower elnök vetett fel Bulganyin elvtárs december 10-1 üzenetére adott válaszában. Mondanunk sem kell, ez a javaslat éppen olyan volt, mint a többi imperialista javaslat, s csak a közvélemény félrevezetését célozta. Eisenhower ugyanis — a két szputnyik megrendítő hatása alatt — tényleg javasolta a kozmikus térség azonnali pacifikálását, de ezt mint egyszeri és teljesen különálló intézkedést ajánlotta. Mi az igazi értelme ennek a látszólag békés jellegű javaslatnak? Az az egyszerű katonai meggondolás, hogy a Szovjetunió mondjon le egyoldalúan és ellenérték nélkül a távolba hordó rakétákról, mert ezek magas röppályájuk és óriási hatósugaruk következtében már kozmikus fegyvereknek minősíthetők. Ezzel szemben az Egyesült Államok, amelynek legjobb esetben is csak közepes, egy-két ezer kilométer hatósugarú rakétái vannak, amelyek nem minősíthetők kozmikus fegyvereknek, ezekről a fegyverekről természetesen nem mond le. így viszszaállna az az egy év előtt fennállott helyzet, miszerint az imperialista hatalmak a Szovjetunió körüli támaszpontjaikról elérhetnék annak katonailag fontos pontjait, a Szovjetunió viszont azt a fegyvert, amivel az Egyesült Államok területén visszavághatna, a távolbahordó rakétákat nem használhatná. Hruscsov elvtárs emlékezetes januári minszki beszédében azonnal válaszolt erre a turpisságra és rámutatott az Eisenhower-féle javaslat igazi jelentőségére. No, de nincsen olyan imperialista mesterkedés, amelyben a Szovjetunió — miután tényleg a leszerelést és a békét akarja — meg ne találná az emberiség érdekeit tényleg szem előtt tartó lényeget. így született meg a kozmikus térség katonai célokra való felhasználásának eltiltása körül a legújabb szovjet javaslat, amely magáévá tette Eisenhower ötletét, de alkotó módon továbbfejlesztette, hogy ez a gondolat tényleg az egész emberiség közös érdekét, a békét szolgálja. Az ui szovjet javaslat szerint be kell tiltani a kozmikus rakéták használatát katonai célokra, de ezt — teljesen logikus módon — az idegen államok területén létesített amerikai katonai támaszpontok megszüntetésétől kell függővé tenni. Elsősorban a Nyugat-Európában, a Közel-Keleten és az Észak-Afrikában levő ilyen támaszpontokat kell megszüntetni. A fentebb elmondottakból már világosan következik, miért köti a szovjet javaslat a kozmikus térségben haladó rakéták betiltását ehhez a feltételhez. Ha az Egyesült Államok kormánya jónak látja a leszerelést ezzel a kérdéssel elindítani, amivel lehetetlenné teszi, hogy a Szovjetunió megtámadása esetén interkontinentális rakétákat használjon, úgy csak egészen természetes, hogy a szovjet kormány ezt a különben örömmel üdvözölt lépést csak akkor valósíthatja meg, ha ugyanakkor megszűnnek a Szovjetunió körül létesített amerikai támaszpontok, megszűnnek minden európai, észak-afrikai és nyugatázsiai országban a már elkészült, épülőfélben levő avagy csak tervezett rakéta- és más támaszpontok. Mondanunk sem kell, hogy ilyen logikus, végiggondolt forrriájában Dullesék nem nagyon lelkesednek „saját javaslatukért". Nem az első eset, hogy amint az immár évek óta húzódó leszerelési tárgyalások folyamán a Szovjetunió magáévá teszi az imperialisták bármely, rendszerint csak taktikai okokból felvetett ajánlatát, és annak konkrét formát kölcsönöz, úgy az imperialisták a leszerelés gyakorlati megvalósítását abban látják, hogy megtagadják minden alakjában saját javaslataikat. Felvethetjük azonban a kérdést: meddig folytatható ez a játék? Elméletileg szinte a végtelenségig, mert hiszen mindig lehet valamilyen ürügyet találni arra, hogy „a megváltozott körülményekre" avagy a szovjet fogalmazás egyik vagy másik kitételére való hivatkozással megfutamodjanak saját javaslataik elől. Mégis ez a taktikázás elkoptatja az imperialista hatalmak tömegbázisát, egyre jobban felkelti a közvélemény érdeklődését és maga ellen hangolja azt a kevés rokonszenvet is, amit az imperialista hatalmak a tőkés országok polgári köreiben ilyen vagy olyan formában még élveznek. Nem kisebb ember, mint az angol munkáspárti ellenzék vezére, Gaitskell utalt egyik minapi beszédében erre a veszélyes elhasználódási folyamatra, amit büntetlenül sem az imperialista kormányok, sőt még a tőkés államok ellenzékei sem folytathatnak tömegbázisuk fenyegető elvesztésének konkrét veszélye nélkül. Mindezt azért részletezzük annyira, hogy nálunk, a szocialista országokban is lássák az emberek: nem céltalan és értelmetlen diplomáciai jegyzékváltásról, hanem óriási, világméretben folyó pozícióharcról van sző a világ közvéleményének megnyeréséért. A Szovjetunió államférfiai nagyon jól tudják, hogy az imperialista kormányok soha maguktól le nem ülnek tárgyaló asztalhoz, s ha leülnek is, csak egy lenne a gondjuk, hogyan kelhetnének fel minél hamarabb és minél kisebb eredmény nélkül. Ez ellen csak egy fegyver van: a saját közvéleményük, saját választótömegeik mozgósítása. A cél, amiért ez a világméretű, szívós, mindennapos s a föld minden zugára, sarkára kiterjedő harc folyik, megéri ezt az áldozatot. Egész egyszerűen nincs más kiút az emberiség legégetőbb kérdésének a megoldására, mint a tárgyalások útja, mert a másik — elméletileg lehetséges út — az atomhalál, a megsemmisülés felé vezet. Ezért biztos a dolgában a Szovjetunió pártja és kormánya, amikor semmilyen fáradságtól, áldozattól, erőfeszítéstől vissza nem riadva nap nap után keresi a tárgyalásokon keresztül vezető békés kibontakozás útját. Sz. L. ÜJ SZÖ 3 * 1958. március 28.