Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-19 / 78. szám, szerda

EGY ORSZÁGRÉSZ ÚJJÁSZÜLETIK Egy évvel előbb épül fel a gyár jyem messze Prešovtói Svábv | feldolaozó üzemet, a vrešovi faayasz" lfmxénhen A-niil hrľrfinlr len. t-nmiŕiml- á* wiéir. t-nhh il^omot községben épül hazánk legkorszerűbb autójavító üzeme. Neve egyelőre még nincs. Majd jövőre, amikor kitárul az új üzem vaskapuja, hogy 800—1000 munkásnak nyújtson kereseti lehetőséget, gondolnak a névre is. Most nagyobb gondok állnak az üzem építői előtt: Néha hiányzik az anyag, vagy valamilyen alkatrész későn érkezik ... Mégis jól halad minden részlegen az építkezés. Az idegennek már nemcsak a magasba szökő gyárkémény, a két hatalmas csarnok és melléképületei, hanem a hét hektár bekerített gyárterület túloldalán levő fürdő is szemébe ötlik. A nagy szerelőcsarnok belsejében még vakolnak, a vezetőség épülete felett még nincs tető... Es ebben a ma még sáros, malteros környezetben lót-fut Jaromír Beringer csehországi építészmérnök, akit álig lehet a többi munkástól megkülönböztetni. Neki is sáros a csizmája, malteros a kabátja, mint a kőműveseknek, munkásoknak. Soha sincs megelégedve semmivel. Pedig az építés tempója aligha lehetne gyorsabb. Hisz az építészek egy teljes évvel rövidítették le a gyár befejezésének határidejét. 1960 helyett már jövőre megindulhat a termelőmunka, felcsendülhet az első kalapácsütés. £s mégis elégedetlen az építészmérnök önmagával, embereivel, az építkezés menetévél. Tíz éve járja már Kelet-Szlovákia vidékeit, de sehol sem marad egy-két évnél tovább. Otthon nélküli ember így mondják róla a többiek, de szavukban van valami melegség, amikor vezetőjükről beszélnek. Tavaly jött ide, akkor még csak cövekek jelezték, hol fog állni a gyár. És lám azóta mekkorát nőtt az irányítása alatt. így építette fef a hencovcei fatogyárat és még több más üzemet. Tíz év nem sok idő, de ha összeszámolnánk munkájának eredményét ez idő alatt, nagyon soknak tűnne fel számunkra a valaha elhagyatott vidéken felépített üzemek száma. S ha majd itt is befejezik a szocializmus újabb emlékművét, ahogy ő nevezi az új gyárakat, lehet, hogy megint egy ma még puszta helyen veti meg lábát, hogy Kelet-Szlovákia népének újabb gyárat építsen. Megszerette a vidéket, az itteni szorgalmas népet. Nézzünk körül az épülő üzemben Az építők alacsony barakkja mellett fényes acélekével buldózer egyengeti a lágyra felolvadt földet, odébb vagonok állnak a. mellékvágányon. A csehországi TOS gyárból érkezett a gépiberendezés, onnan küldik Prešov új gyára számára a legkorszerűbb esztergapadokat, marógépeket, préseket. Minden lépésen a cseh nép testvéri segítségével találkozunk, mely KeletSzlovákia iparosítását viszi előre. Az üzem egyetlen alkalmazottjával járom végig a csarnokokat. Útközben beszél, magyaráz, de olyan lelkesen és olyan meggyőzően, hogy szavai alapján szinte már hallom a gépek zakatolását. — Ez lesz hazánk legkorszerűbb autójavító üzeme, melynek évi kapacitása 800—1000 teherautó generáljavítására van tervezve. A szerelőcsarnokban (91x70 méter) futószalagon történik majd a szerelés, éppen úgy mint egy autógyárban. Középen lesz a mozgódarú és a futószalag, melyen sorban fognak majd elhaladni a teherautók, és teljesen újként kerülnek ki a javításból. Az üzem fejlesztési üzem lesz, mivel már a munka SZÉP ELHATAROZAS Kommunista pártunk XI. kongreszszusának előkészületei a komjáti szövetkezeteseket is mozgósítják, hogy növeljék a mezőgazdasági termelést. A kongresszus tiszteletére 930 485 korona értékű felajánlást tettek. A növénytermesztési csoport vállalta, hogy cukorrépából hektáronként 10 mázsával termelnek többet a tervezettnél, ami összesen 850 mázsát jelent, kukoricából pedig hektáronkint 32 mázsát fognak termelni. Azonban a kötelezettségvállalásba utólag bevették, hogy a tervezett eredményekkel nem elégednek meg, még két mázsával fognak többet termelni. Dohányt is két mázsával többet termelnek a tervezettnél. A csoportvezetők és az agronómus Új strandfürdő Bratislavában Bratislava város nemzeti bizottsága sürgős intézkedéseket tett, hogy a tervezett dunaparti váraljai strandfürdő munkáit minél előbb fejezzék be. A Priemstav n. v. dolgozói máris megkezdték a strandfürdő építését és minden remény megvan arra, hogy a fürdőt a jövő évben üzembe helyezik. A fürdő úszóterülete kb. 1000 m nagyságú lesz. Gyermekek részére egy külön nagy fürdőmedencét építenek. Az új strandfürdő korszerűen lesz berendezve és minden tekintetben megfelel a fürdőközönség Igényeinek. MEGJAVÍTOTTÁK, de nincs köszönet benne Mészáros Lajos a dunaszerdahelyi rádiójavítóba vitte el gramofonját, mert a belső szerkezete mozgott. Amikor átadta a gramofont, külön megkérte az átvevőt, hogy rögzítsék a belső szerkezetet, mert ez a legfőbb hibája. Megjavították a gramofont, de nincs köszönet benne. A belső szerkezet éppen úgy mozog, mint azelőtt és a kapcsolókat -.em javították meg. Ezt azzal indokolják, nogy nincs csavarszegük. Az átvételnél mégis 48 korona javítási díjat fizetett. A dunaszerdahelyf rádiőjavítő üzem vezetőjének tudnia kellene, hogy az emberek nem azért viszik javításra tárgyaikat, hogy javftatlanul kapiak vissza, hanem azért, hogy jó állapotban kapják meg. Ezért a jövőben kér jük. hogy a javításoknál necsak a mennyiségre fordítsanak gondot, hanem a javítás minőségére Is. Szloboda József. Bős is nagyobb gondot fordít a trágyatelepek helyes elhelyezésére és karbantartására. Ezzel 20 000 koronát takarítanak meg. Ezt az összeget műtrágyavásárlásra fordítják. A szőlészeti csoport is vállalta, hogy nö.eli a hektárhozamot. 13 mázsa szőlőt ad be terven felül. A sertésgondozók 133 malacot választanak ei terven felül, a hizlaldában 5 dekával növelik a napi súlygyarapodást, s elérik a 2400 literes évi tejhozamot. Egy fejőstehén hozama így 150 literrel emelkedik. A juhászok vállalták, hogy terven felül 0,25 kilogramm gyapjút nyírnak le egy-egy juhról. Buda Ferenc megkezdésétől új munkamódszereket fogunk alkalmazni. a futószalagon történő szerelés és javítás ugyanis az autójavításban eddig még újdonságnak számít. Ezenkívül bevezetjük még a csererendszert is, vagyis a generáljavításra behozott teherautó helyett a gumiabroncsokon kívül nyomban teljesen kijavított kocsit szolgáltatunk vissza a tulajdonosnak. — Honnan toborozzák a munkásokat? — kérdem fiatal kísérőmet. — Ez a legkisebb probléma. Nagyobb részüket Prešov környékéről, a szakembereket pedig a testvérüzemekből. Munkaerőkben nálunk nincs hiány. Inkább szaktudásban A falvakból toborzott munkások számára szaktanfolyamokat szervezünk, ahol majd fokozatosan sajátítják el a sokféle mesterség csínját-bínját. Hisz üzemünknek sok szakképzett munkásra lesz szüksége. Nagyobb részüket itt magában a gyárban akarjuk kinevelni. Már májusban 40 lakásegységet adnak át számukra az építők és őszre további száz lesz kész. Büszkén mondja mindezt úgy. mintha az övé lenne ez az új gyár. Azzal is eldicsekszik, hogy az autókat lakkozás után ultravörös sugarakkal fogják szárítani. — Mennyibe kerül az üzem felépítése? — 32 millió korona gépek nélkül. Egyidejűleg az üzem csarnokával, hőerőművel, épül az üzemi konyha, az egészségügyi központ, az öltöző, a sportpálya, a fürdő. Már kész is van egy 25x15 méteres betonmedence és mellette lesz a röplabda- és kosárlabdapálya. Tehát üzemünkben a munkások minden szórakozást megtalálnak. — Milyen az elvtárs beosztása? — Én gépészmérnök vagyok és gépiberendezések szállítására és szerelésére ügyelek. Tavaly végeztem el a gépészmérnöki főiskolát és ez az első munkahelyem. Később azt is megtudom tőle, hogy 1950-ig még ő is az ekeszarvát fogta, s csak később, munka közben érettségizett le egyéves előkészítő tanfolyamon. Innen került a főiskolára. A sorsa olyan ismerős és megszokott, hogy itt Kelet-Szlovákiában nem is tűnik fel az embereknek. Öccse most végzi a főiskolát, bátyja, mint géplakatos dolgozik. S jövőre a három fiútestvér éppen ebben a sr.ép üzemben találkozik egymással munka közben. František Skvára gépészmérnök újra lelkesen magyaráz, mély meggyőződéssel és jövőbe vetett hittel, mert éppen ez az új gyár beszél a legvilágosabban, minden szónál ékesebben a prešovi kerület dolgozó népének jövőjéről. Horváth Sándor AZ ÉRSEKÚJVÁRI

ELEKTROSVIT SIKERÉNEK EGYIK TITKA Kövesse minden üzem az érsekújváriak példáját: engedjék kibontakozni a fiatalok tudását már egy hűtőszekrény belsejét, tudja, hogy ott rengeteg cső van. Ezeket a csöveket a megkívánt formára kell hajtogatni, hogy a lehető leggazdaságosabban ki legyen használva a hűtőtér. Régebben a 4 —5 méteres csöveket kézierővel kellett hajtogatnunk, mondja Košťál Josef az újonnan készített csőhajlító félautomata kezelője. Minden munkafogás jelentékeny időt vett igénybe, mert minden hajlítás után újra kellett állítani a sablont. Mióta Fábry technikus elkészítette ezt az új gépet, két ember helyett egyedül és sokkal gyorsabban, pontosabban végzem rajta a csőhajlítást és emellett a gép kezelése nem kíván erőfeszítést. — Fokozatosan korszerűvé tesszük a gyár valamennyi műhelyét, — dicsekszik Drenka mérnök. — Készítettünk például egy csavarkészítő automatát is, amelynek óriási hasznát vesszük az üzemben. Az ilyen gépek készítésénél nem csak a tervező mérnököknek vannak érdemeik. Vannak a gyárban idősebb munkások, akiknek a véleményére sokat adnak még a mérnökök is, mert ők, a munkások, évtizedek alatt művészeivé váltak mesterségüknek, Ilyen például Suchan Pavel elvtárs is, akit sokévi jó munkájáért a Februári Győzelem 10. évfordulója alkalmából magas kitüntetésben részesítettek. Kezdem érteni, mi a titka annak, hogy az Elektrosvit most már több éve kitűnő eredménnyel teljesíti a számára előírt tervet. A vezetők és a többi dolgozók között olyan viszony alakult ki, ami máshogy nem is végződhet, mint állandóan javuló munkaeredményekkel. Hiszen kiben bízhatnánk jobban, mint a munkásosztályból kikerült úgyszólván a munkapad mellől a műegyetemre került mérnökökben. Azokban, akik saját bőrükön tapasztalták, mi a különbség régimódi gépek és a modern automaták között, K. T. M. Drenka Dániel, az érsekújvári Elektrosvit fiatal mérnöke és Pavel Suchen, az üzem egyik legrégibb dolgozója kiegészítik egymás tapasztalatait. Képünkön az üzemben szerkesztett új csavarkészítő automatát vizsgálják, melyet Fábrí technikus szerkesztett. — Menjen Drenka mérnökhöz a mechanizációs osztályra, ő vezeti a gyárban elkészítendő új gépek szerkesztését, mondja az érsekújvári Elektrosvit pártszervezetének elnöke. A tervező irodában legnagyobbrészt harmincon aluli fiatalok vannak, így zavarban vagyok, mert komoly dolgok — például a géptervezés elvégzésére alkalmas mérnököket az igazat megvallva deresedő halántékúaknak képzeltem. Drenka mérnököt vonalzók, meg egyéb rajzszerszámok között találtam meg. Lehet olyan 27 esztendős. A félig kész rajzot nézegeti. Bemutatkozik. Csakhamar kiderül róla, hogy nem a legideálisabb riportalany. Nem szívesen beszél magáról. Inkább meghívott az egyik műhelybe, ahol a gyárban eddig tervezett és kivitelezett gépeket használják. Útközben megtudom tőle, hogy 7 évvel ezelőtt még munkás volt a partizánskéi üzemben. Innét mint jó munkást elküldték szakiskolára, ahonnan érettségi után a műegyetemre került. Az egyetemet tavaly végezte el, s mivel már ott is jó eredményei voltak, az Elektrosvit vezetősége nem félt őt felelős beosztásba helyezni. A csőhajlítóban vagyunk. Aki látta Fáradhatatlanoknak | kell lennünk! $ Az igazság az, hogy felvilágosító^ mnkánkhan knvptkp7í»tpsplfnplí As ^ Séta a tornaijai járás szövetkezeteiben A minap érdekes elbeszélést hallottam a rádióban a kopogtatásról. Egy kocsmáros fia a pincében a hordók között játszadozott és megfigyelte, másképpen hangzik, kong az üres hordó, mint a borral teli. Később, mint orvos, ezt az észrevételt különféle betegségek felismerésénél használta és az orvosok azóta kopogtatnak. Ugyancsak kopogtatással tudja meg a fák orvosa, a harkály, melyik fa férges és melyik az egészséges. Kopogtatunk mi is a tornaijai járás szövetkezeteiben, most, amikor már megvoltak a zárszámadások és az elért eredmények további munkára serkentenek. Több helyen új elnökkel, új utakra lépnek. Tekintsünk hát szét a járás néhány szövetkezetében. A BEJEI SZÖVETKEZET a járás legutolsó szövetkezete volt. Amióta Tamás László volt téglagyári munkás, majd kisgazda lett az elnök, a szövetkezetben minden megváltozott. Minden munkát idejében elvégeznek, a jövedelem egyre gyarapodik. Erre a gazdasági évre 22 koronát terveztek munkaegységenként. Tavaly a legnagyobb bevétel az állattenyésztésből volt. Munkájáért dicséretet érdemel Károly elvtárs is, Hiányzik még egy jól képzett agronómus a növénytermesztésnél. Találkoztunk a szövetkezetben Barankai László traktoros elvtárssal. Tíz évig volt a téglagyár traktorosa, tavaly belépett a szövetkezetbe. Hattaaú családja van. Kít lánya gimnáziumba jár. Nyíltan és bátran kijelenti, a szövetkezetben megtalálta a számítását. — Van pénzem, kenyerem, zsírom, tejem, mindenem, még eladó hízóm is. A havi jövedelmem kitesz 3000 koronát. Valóban a munka hőse ő. Esőben, szélben, fagyban elsőnek áll ki Zetor traktorával, s munkába hívja a későn kelő tagokat. • * • A TORNALJAI SZÖVETKEZET. Beteg nagyon ez a szövetkezet. Vér szivárog a sebeiből, nem akad orvos, aki a fájó sebekre megtalálná a gyógyírt. Itt nem érvényes az a közmondás, hogy „fejétől bűzlik a hal". Oravec bácsi, az elnök a legnagyobb odaadással végezte munkáját. Lótottfutott, hol itt, hol ott lehetett látni. A baj az volt, hogy csak két lába volt. Amíg ő a tyúkfarmon csodálkozott, hogy milyen kevés a tojás, a réten elúszott a szénapetrence. A kertészetben a dinnye, zöldség lábra kelt. „Urak" itt a tagok, — tisztelet a kivételnek! Szégyellik a munkát, no meg nincsenek is rászorulva. A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának kellene segítséget nyújtani, de sürgősen. * • * A FELSŐFALUSI SZÖVETKEZET. Hasonló a helyzet a bejeihez. Oj elnöke, a fiatal Tóth Béla minden dicséretet megérdemel. Elmondhatjuk róla, hogy példás elnök. Elsőnek kel fel a faluban. Mindenütt ott van, mindent lát és hall. Nem elnéző még a rokonával szemben sem. Szorgalmas és erélyes vezetéssel kivezette a szövetkezetet a kátyúbői. Vejével együtt versenyez az elsőségért a járásban. A szövetkezetben az új százas istálló az utolsó simításokat kapja. Nemsokára összpontosítják a teheneket, lovakat. Nem lesz már annyi felesleges kiadás. Dicséretet érdemelnek a sertésgondozók, az öreg Vityilló János bácsi és ifj. Bráz Béla. A szövetkezetben egyébként a sertéstenyésztés képezte a len mellett a jövedelem fő forrását. Dicséretet érdemel a többi tag is, akik munkájukat szorgalmasan elvégzik. A GERGELYFALVAI SZÖVETKEZET. 100 hektáron gazdálkodnak. Dolgos, emberek. A 6 korona részesedést nem tudták kifizetni, mindössze 4 koronát fizettek. Hol a hiba? Az elnök jó, rendes, szorgalmas, lelkiismeretes ember. A csoportvezető, pénztárnok úgyszintén. Hová lett hát a pénz? A kérdésre készségesen válaszolnak. Elvitte a traktorállomás. Beterveztek a munkájára 17 ezer koronát és kifizettek 34 ezret. Hogy lehet ez? Ügy kérem, hogy van a 100 hektárra 5 pár lovuk és 3 pár ökrük, de azok nem dolgoznak, csak állnak az istállóban, esznek, meg abrakot is kapnak és minden munkát a traktorral végeztetnek. Itt hát a hiba. A három pár lovat azonnal el kell adni, annál is inkább, mert a tavaszon megérkezik a szövetkezet új Zetor-traktora. De addig is összpontosítani kell a lovakat, mert így több takarmány megy az udvarokba, mint a közösbe. A közösbe csak a csádé jut. A hibák orvoslásának a módja: a vezetőség a tagsággal együtt teremtsen igazságot, rendet... Petija Jenő, Tornaija S juk magyarázni a kollektivizálás § ^ szükségességét és helyességét, § 4; akkor munkánkat eredmény koro- Š Šnázza. | $ § >"SSSSSSSMSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS/}> ÜJ SZÖ 3 * 1958. március 28.