Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-19 / 78. szám, szerda

Mi újság a dunai víxierőmű körül? A pártmunka a járási konferenciák tükrében A járási konferenciák mindig nagy eseményt jelentettek egy-egy járás életében. Az idei konferenciák jelentősége azonban lényegesen megnövekedett, mert olyan időben zajlanak le, amikor fálvainkon átütő mértékben diadalmaskodik a szövetkezeti gazdálkodás gondolata, áttérünk nemzetgazdaságunk fejlődésének új irányitására. A konferenciák egyben közvetlen alkotó részei a XI. kongresszus előkészületeinek, mert a XI. kongresszus történelmi jelentőségű kérdések megoldásával foglalkozik majd: a szocializmus építése betetőzésének sikeres munkáiról hazánkban. Jó pártszervezet, erős szövetkezet Vajon az utóbbi esztendőben a mezőgazdasági termelés fellendítéséért folyó harcban eleget tettek-e az ipolysági járás falusi pártszervezetei alapvető feladatuknak ? Jól harcoltak-e a párt politikájának győzelemre viteléért? Miben, hogyan kell javítaniok munkájukat? Ezekre a kérdésekre adott választ a szombaton és vasárnap megtartott járási pártkonferencia. Az értekezleten részt vett és felszólalt Lőrincz Gyula elvtárs, az SZLKP KB tagja is. A járási pártbizottság beszámolt az év eredményeiről, arról, hogy az új tagokkal megerősödött falusi pártszervezetek, a falusi kommunisták házról házra vitték a híreket a párt határozatairól, a kormány különféle intézkedéseiről, ök magyarázták, hogy hazánk és egyben minden dolgozó paraszt érdeke a meglevő szövetkezetek szilárdítása és újak alakítása. Oroszlánrészük van abban, hogy az agrotechnikai határidő pontos betartásával, valamint a helyes trágyázással a búza és az árpa hektárho•zama 5—6 és a cukorrépa 32 százalékkal növekedett. Ugyancsak az ő érdemük, hogy a múlt évben 557 taggal és sok száz hektár termőfölddel gyarapodtak a szövetkezetek. Ebben az esztendőben is napról napra szaporodik a szövetkezeti tagok száma. Már csak egy falu van a járásban, ahol még nem döntöttek, de már ott is szép számban vannak olyanok, akik a közös gazdálkodásban látják boldogulásukat, gyermekeik jövőjét. A járási pártbizottság beszámolója és több felszólaló joggal állapította meg, hogy a CSKP KBnek a falusi pártszervezetek tevékenységéről szóló határozata óta jelentős kezdeti eredmények születtek a falusi pártpolitikai munka megjavításában. A falusi pártszervezetek legtöbbjében kedvező fejlődés indult meg, s ez megvetette a tartalmasabb, kézzelfoghatóbb, érvekkel teli agitáció alapját. — Nagy hiba volna nem látni falusi pártszervezeteink politikai munkájának ezeket az eredményeit. De ugyanilyen hiba volna, ha nem vennénk észre a fogyatékosságokat, — mondotta felszólalásában Kovács János, a palásti falusi pártszervezet küldötte. Kovács elvtárs ugyanis arról beszélt, hogy a JNB dolgozói alig látogatják meg a szövetkezetek taggyűléseit. Pedig sokszor lenne tanácsra, segítségre szükségük. Különösen azoknak, akik az első lépéseket teszik a közös gazdálkodás útján. A felszólaló elvtársak bátran, felelősségük tudatában beszéltek a JNB mulasztásairól és feladatairól. Kétségtelen, az őszinte bírálat segítségére lesz a járási nemzeti bizottságon dolgozó kommunistáknak. Persze, helyes lett volna, ha Zruber és Studňa elvtársak, a JNB pártszervezetének küldöttei is elmondták volna, hogyan akarnak küzdeni a nemzeti bizottságon dolgozó kommunisták a fogyatékosságok eJ'en. A beszámoló és vita hangsúlyozta, hogy a szövetkezeteket eredményeik ellenére továbbra is segíteni kell problémáik megoldásában. A közös célt szolgálná tehát, ha a JNB hivatali pártszervezete minél előbb mérlegelné a járási konferencián elhangzottakat. A párt vezető szerepének erősödéséről és növekvő termelési kedvről tanúskodtak a konferencián elhangzott felszólalások. Foglalkozott az értekezlet a pártépítés kérdéseivel is. A legfontosabb feladatnak a kollektív vezetés biztosítását és az ideológiai munka előtérbe helyezését jelölte meg. Végül, de nem utolsó sorban, hazánk további erősödésének és a dolgozók kommunista nevelésének érdekei megkövetelik a szocialista hazafiságnak, a dolgozók barátságának, a proletár nemzetköziségnek további, szüntelen fejlesztését és ápolását. A szocialista hazafiság engesztelhetetlen ellensége a nacionalizmusnak, amelynek csökevényei még nem vesztek ki teljesen. Lőrincz elvtárs, a Központi Bizottság tagja, éppen erre hívta fel a konferencia résztvevőinek figyelmét. Szívleljék meg tehát szavait és azok szerint cselekedjenek. A Járási pártkonferencia vitája egészben véve megoldotta legfőbb feladatát, értékelte a járás pártszervezeteinek munkáját, feltárta a hibákat. Nem túlzás azt mondani, hogy a konferenciát szilárd egység és a hibák kijavítására irányuló következetes elhatározás jellemezte. Erdőst Ede Rozsnyói járás a felemelkedés útján A rozsnyói járási pártkonferencia is az elvégzett és elvégzésre váró munka jegyébeJí " žájfo'tt'le. "Értékelve a járásban működő üzemek és szövetkezetek munkáját, a konferencia , egyértelműen megállapította, hogy a járásban az elmúlt évben lényegesen I javult a pártpolitikai munka. Az utóbbi évekhez viszonyítva különösen a párt üzemi szervezeteinek tevékenységében állott be jelentős változás. Rendszeresen tartottak párttaggyűléseket, aminek következtében javult a kollektív vezetés, valamint a párt ellenőrző jogának a gyakorlása is. , A párton belül megnyilvánult kollektív vezetés s az ellenőrzési jog szélesebbkörű gyakorlása tette lehetővé, hogy a termelőmunka számos ágában rendkívül jelentős eredmények születtek. így például a járás legnagyobb ipari üzeme: a Gömöri Vasércbányák, az ércfejtés évi tervét 103,7 százalékra teljesítették, emellett a múlt évhez viszonyítva 4,2 százalékkal növelték a munkatermelékenységet. Az önköltségnél is jelentős megtakarítást értek el, aminek pénzértéke 909 000 korona. • {TI A konferenciára — annak el, II lenére, hogy a járásban, főleg Komáromban igen jelentős ipari vállalatok vannak — kevés munkást küldtek ki a pártszervezetek. Miben mutatkozott meg ez a feltétlenül hiányosságnak minősíthető jelenség a konferencián? Elsősorban abban, hogy a felszólalók többsége (kb. 00%) műszaki-mérnöki, vagy vezető gazdasági dolgozó volt Felszólalásaikban amellett, hogy értékelnünk lje'I a gazdasági eredmények és feladatok Igen világos félvázolását, hiányolnunk kell a politikai munkáról, az új párttagok felvételéről, a tpmegszervezetekben végzett munkáról szóló ismertetést, bírálatot. * Feltétlenül ki kell emelnünk a nagykeszi EFSZ delegátusának felszólalását, aki igen helye? n egybekapcsolta az állattenyésztésben, a növénytermesztésben elért eredméSajnos, a szép sikerek mellett — akárcsak a múltban — a Gömöri Vasércbányákban ma is „divatos" a hóvégi hajrá. Az előirányzott terveket ugyanis még mindig csak a hóvégi „erősítésekkel", túlórákkal teljesítik. A múlt év tervét például nem kevesebb mint 250 000 brigádóra terheli. Ez bizony pénzben is nagy összeget jelent, amit, ha még jobban igyekeznek és terveznek, megtakaríthattak volna. Mérlegre került a vasutak munkája is, azonban nem sok elismeréssel. .Sajnos, amint azt a pelsőci vasútállomás számokban kifejezett munkája bizonyította, alaposan lemaradtak. A személy- és gyorsvonatok tervét például csak 74,7 százalékra, a tehervonatok forgalmának tervét meg 83,3 százalékra teljesítették. Ezenkívül más téren is lemaradtak. Előirányzott feladataikat csupán a karbantartásban, a motoros szállításban és a mozdonyok kilométertervében teljesítették. A konferencia a jól végzett munka eredményeként állapította meg, hogy a járásban az elmúlt évben 226 806 000 korona értékű árut adtak Két gondolat egy konferencián nyeket a szövetkezet gazdasági helyzetének elemzését a falusi párt szervezet tagjainak munkájával. Rámutatott azokra a tapasztalokra, amelyeket a kommunisták munkájukban szereztek, megmondta, hogyan osztották be a párttagokat az egyes csoportokba, hogyan ellenőrzi a pártbizottság minden héten és a taggyűlés minden hónapban munkájukat. Ilyen felszólalás több kellett volna. Többek között a hajógyárból is, mert itt olyan részlegek is vannak amelyekre alig jut kommunista. A rrlsodik kérdés szorosan összefügg az előbbivel. Igen helyesen bírálták is az elvtársak a konferencián. A iárás pártszervezeteiben ugyanis elmaradás mutatkozik a fiatal CSISZ-ben, párttagságra érett tagjelöltek felvételében. Főleg az ipari vál'alatokban a munkásifjakról van szó. Ez a politikai neveel. Többek között 52-en személyautót, 195-en motorbiciklit. 558-an biciklit, 148-an varrógépet, 634-en rádiót, 243-an mosógépet, 89-en jégszekrényt, 494-en hálószobabútort, 468-an pedig konyhabútort vettek. Ugyancsak a jól végzett munka eredményeiről és az életszínvonal emelkedéséről beszéltek azok a konferencián elhangzott számok is. amelyek a bankbetétekről szóltak. Ezek szerint a járásban 1955-ben 165, 1956-ban 247, 1957-ben pedig már 412 korona esett — takarékossági betétként — egy lakosra. Szép. mondhatnák, kézzelfogható eredmények ezek, melyek a dolgozók áldozatos munkája mellett pártunk és kormányunk helyes, a dolgozókról legmesszebbmenően gondoskodó politikájáról tanúskodnak. Ennek egyértelmű tudomásulvételével fejeződött be a konferencia is, amelyen a kiküldöttek mindannyian megfogadták, hogy pártunk és kormányunkpolitikájának szellemében a további eredmények eléréséért fognak harcolni (zsa) lőmunka, a CSISZ-ben dolgozó kommunisták munkájának kérdése. Ez a kérdés azonban — annak ellenére, hogy értékesek voltak — a gazdasági heiyzetet elemző felszólalások sokaságában elveszett, nem lett megvitatva a komáromi konferencián. » * • Befejezésül e két hiányosság mellett meg kell látnunk * konferencia pozitív oldalait is. Több felszólalásból kicsengett a kommunistáknak aktív igyekezete, a falu szövetkezetesítéséért, az ipari termelés és a hatékonyság növeléséért. A konferencia határozatának teljesítése minden biz nnyal közelebb hozza a komáromi járás kommunistáit a párt kitúzte feladatok teljesítéséhez. Figyelmeztetnünk kell azonban az aktív politikai munlka szükségességére, amelyre a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani. Nevezetesen az új párttagok felvételére kell fokozottabb gondot fordítani, mégpedig első sorban a munkások köréből. Vonatkozik ez mindenekelőtt a hajógyár és a többi jeientős ipari üzem pártszervezeteire. (vil.) , Lassan, de biztosan a megvalósulás állapotába kerül a dunai-vízierő« mű. Hogy miért húzódott eddig az J egész Dél-Szlovákiában nagy érdek1 lődéssel várt, hatalmas alkotás megi valósítása, annak több oka van. Mindenek előtt politikaiak. A Duna ', egész csehszlovákiai szakaszán határj folyó, ha az országhatár és Oroszvár s közötti rövid szakasztól eltekintünk, J ahol mindkét partja csehszlovák te" rület. De még ha ezen a rövid szaka! szon építenénk is fel a vízierőmúvet, J annak duzzasztó hatása is elérné az « osztrák partot, tehát ez is nemzetközi I kérdés lenne. Mindez anpyit jelent, ] hogy a Dunán vízierőmúvet csak a két másik partmenti állammal: Magyaror" szággal és Ausztriával egyetértés' ben, velük együttműködve tudjuk i megépíteni. » A másik nehézség műszaki természetú. A Duna vizének nagyobb részét rohanó alpesi folyókból kapja, " amelyeknek rengeteg a görgetege. ! Évente 600 ezer köbméter kavicsot « és vagy öt millió köbméter lebegtei tett hordalékot, magyarul iszapot ] hord a Duna vize magával. Ennek a 1 rengeteg hordaléknak évezredeken " keresztül az első nagy, természetes J lerakodó helye a Csallóköz volt, mert a Duna sebes folyása Bratislava alatt , torpan meg először. Igaz, hogy az " utóbbi három évtizedben a Duna alpe• si mellékfolyóin, de magának a Duná' nak az ausztriai szakaszán több vízierőmű épült, amelyek jelentős mértékben csökkentették a folyó szilárd , hordalékát. Mégis a görgetegek kér" dése ma is alapos tanulmányozást i igényel. Ezt a munkát a bratislavai ! Vízgazdaságutató Intézet végzi. I Ahol a Duna csak „játékszer" I A mozgóképszínházak heti híradója « már ismételten bemutatta a bratislaI vai Kultúrpark utolsó csarnokában ' évek óta folyó rendszeres kísérlete< ket, amelyeket a be nem avatott ! szemlélő első pillanatra holmi játék; szernek nézhetne. A tágas termekben r a Dunának a valóságban 30 km hószín szú szakaszát kicsiben megépített hü ™ mása jelképezi igazi vízzel és kavicsi csal a medrében. A védgátak magas! ságát, a hepe-hupás meder váltakozó j fenekét és a folyam szeszélyes kai nyarulatait utánzó térbeli méretek l pontosan megegyeznek az élő Duna ' megfelelő arányaival. B Ezen a „kis Dunán" feltűnik a vízí tárolóval egybekötött villanyerőmú! nek ugyancsak kicsinyített mása, i melynek építését Csehszlovákia és i Ausztria jövőre közösen kezdi meg és 1963-ban adja át rendeltetésének. " A mű üzembehelyezése az előállított ! óriási mennyiségű elektromosáramon ; kívül jelentős szénmegtakarítást jei lent mindkét ország számára. « A hatalmas alkotást a Duna feketeI tengeri torkolatától számított 1873-as " km-jelzőnél, a Sihoty (azelőtt Käsi macher) szigetnél tervezik, amely sziI getnek földalatti forrásai szolgáltat" ják Bratislava ivóvizét. A vízierőmú i megépítésével egyidejűleg mindkét J parton védőgátak emelése válik szük" ségessé, amelyek egyrészt a zsilipek p felett felduzzasztott víztömegek táro! lását szolgálják, másrészt a víz szinti jének emelkedése által mélyebben eső , parti területeket védik. A Duna foJ lyásával ellentétes irányban haladó " gátak az ausztriai Wolfsthal község! nél kezdődnek és egészen Petronellig. ; vagy 30 km-re húzódnak. ! A vízduzzasztógát mellett a Duna ; jobb partján készül a fel- és lefelé ' haladó hajók forgalmának lebonyolír, tását lehetővé tevő 230 m hosszú ikerül hajózsilip. Amikor a hajók lépcsőn 'árnak J Elmés szerkezettel oldják meg a 1 hajóforgalom gyors és zavartalan lerí bonyolítását a Duna-alkotta új vízii lépcsőn keresztül: a hajó beúszik a » szintig vízzel megtöltött zsilipkamrá, ba, mire annak felső kapuját elzárják. J Ezután kinyitják a vizkamra zárait, ami által a kamara vize leapad az alsó ! szint magasságáig és vele együtt a f benne levő hajó is lesüllyed. Erre kínyitják a kamara alsó kapuját és a hajó immár vízszint különbség nélkül folytatja lefelé az útját. Az ellenkező irányban haladó hajóknál ez a folyamat fordított sorrendben játszódik le. A „Duna-modellek" vízsodrába bedobott papiros - magyarázzák Sýkora és Stich mérnökök, a kutatóintézet dolgozói - ugyanazt a tekervényes irányt követi az árban mint pl. egy szabadjára bocsátott csónak a nagy Dunán. Ilyen kísérletek alapján állapítják meg aztán a szakemberek a hordalék fő lerakódási helyeit. Az ár sodrának sebességváltozását és a kanyarokban levő védőgátakat verdeső víztömegek erejét ugyancsak ilyen módszerek alapján kísérletezik és számítják ki. Ezek az eredmények nemcsak hajózási szempontból fontosak, hanem az időként fellépő árvízveszedelem megelőzésére is felbecsülhetetlen szolgálatokat tesznek. Fenyegeti-e L ratislavát árvíz? A tudományos kutatóintézet dolgozói azt mondják, hogy emberi számítások szerint Bratislavát nem fenyegeti komolyabb árvízveszély. Hiszen még az 1954. évi kivételesen magas vízállás és az 1956-os jeges árvíz idején is helytálltak gátjaink. Egy esetleg még magasabb vízállás veszélyének elhárítására is elkészült már a terv, amely szerint a Duna jobbpartján tekerődző holt ágak és medrek felhasználásával mesterséges csatornát létesítenének, amely az országhatár táján indulna ki a Dunából és 12 km-es ívben. Ligetfalut megkerülve torkolna bele vissza. Az így előálló vízmegoszlás folytán lényegesen kisebb víztömegek rohannának el a főmederben a város mellett és így a víz illetve a jég lefolyása akadálytalan lenne. További segítséget jelent az a körülmény is, hogy a Duna átlagos felszíne a tervezett vízmű alatt kotrás révén körülbelül 2 m-el csökkenne. Lesz-e Csallóköznek öntözőcsatornája Az eredeti terv az volt, hogy a vízierőmúvet Bratislava alatt építik meg és a gáttól kiindulva öntözőcsatornát építenek a Csallóközön végig egészen Komáromig. Most, hogy az újabb tervek szerint a vízierőmú Bratislava fölé kerül, természetes lehetetlen a város fekvése miatt a baloldalon ilyen, a gát felett kiinduló csatornát építeni. Ehelyett - a legújabb tervek szerint — a Kis-Dunát építjük ki öntözési célokra. Ezért a Kis-Duna kezdeténél levő zsilipet átépítik, az eddigi medret átvágásokkal megrövidítik és kimélyítik. Megfelelő helyen gáttal rekesztik el a Kis-Duna folyását és így lehetővé teszik vagy húszezer hektár öntözését a folyó mindkét partján. Tervbe van véve a Kis-Dunának a Fekete-vizen keresztül Szereddel, vagyis a Vággal való összekötése is. Miután belátható időn belül hajózhatóvá válik a Vág egészen 2ilináig, a Vág-völgy közvetlen víziösszeköttetésbe kerülne a szlovák fővárossal. Mondanunk sem kell, hogy ennek a tervnek a jelentősége mind közlekedési, mind pedig mezőgazdasági tekintetben óriási és alapjában változtatja meg a Felső-Csallóköz Kis-Duna melléki vidékének képét. Végül még megjegyezzük, hogy az új dunai vízierőmú hat Kaplan-turbinája évente közel másfélmilliárd kilowattóra elektromos áramot fog termelni, annyit, mint a nyolc Vágón épített vízierőmú együttvéve. Mint hírlik, a közeljövőben Magyarország is megkezdi Visegrád vidékén, tehát a csehszlovák határ közelében egy hatalmas vízierőmú építését, amelynek duzzasztóhatása viszont Dél-Szlovákia területére hat vissza. A legnagyobb vízierőmú a Dunán azonban mint közös jugoszláv-román építkezés a Vaskapunál készül. A terveket már kidolgozták és az előkészítő munkálatok is már folyamatban vannak. Hova tovább tehát az ővilág hatalmas folyama az Ister, a Duna — amint Jókai mondja — a partmenti államok egyik fő energiaszolgáltatója, az öntözőgazdaság bevezetésének egy fő tényezője lesz. Kozics Ede A pártmunkáról kevés szó esett... A komáromi járás kommunistái a CSKP XI. kongresszusa előkészületeinek jegyében folytatták le idei konferenciájukat. A résztvevők világos képet nyertek arról, hogy járásuk hogyan veszi ki részét a párt kitűzte cél eléréséért, a szocializmus építésének betetőzéséért folytatott igyekezetből. A felszólalók többsége a maga szakaszán ismertette az elért sikereket, azt, amit kell tenni, hogy az állami terv feladatai teljesítve legyenek. A konferencia két jelentős hiányossága azonban bírálatra szorul éspedig a konferencia résztvevőinek szociális összetételéről és a pártmunka, a politikai nevelés hiányosságairól van szó. 139 SZÖ 5 * 1958. március 22.