Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-13 / 44. szám, csütörtök

Ahol nincs Dicsérni a cikkírónak is jobban esik, mint bírálni. Az utóbbi időben mégis többször írtunk bírálólag olyan városról és faluról, ahol van művelődési otthon, kulturális berendezés, kulturális tevékenység azonban alig valami. A napokban megtaláltuk ennek ellenkezőjét, s most olyan helyről számolunk be, ahol még nincs kultúrház, nincsen kulturális berendezés, de van kulturális élet. Bármilyen furcsának tűnik, egy 1896 lelket számláló falu, név szerint Nyitragerencsér az a hely, ahM (lepipálva nagyobb, „kulturáltabb falvakat, sőt városokat) művelődési otthon nélkül is tudnak élni tevékeny, minden elismerést megérdemlő kulMI

M

Mt

M

<i

mt»W

«tWWW

MI

MH

t»

MW

M>M A műkorcsolyázó Európabajnokság bélyegen ISMM

M; de van kulturális élet vtatmmí t u<M*»tttmvtS A bratislavai műkorcsolyázó Európa-bajnokság alkalmából a Csehszlovák Posta művészi rajzú bélyegeket adott ki. Képünkön a 30 filléres értékű bélyeg. (L. Nebor - ČTK. felvétele). turális életet. S hogy ez így van, csak súlyosbítja azok mulasztását, akik sokkal kedvezőbb feltételek mellett fele annyi eredménnyel sem dicsekedhetrck, mint a nyitragerencsériek De nézzük: mit csinálnak Nyitragerencséren, mi az, amit kulturális életnek nevezünk. Azzal kell kezdenünk, hogy Nyitragerencsér kulturális élete sokfelé ismert. Ez késztetett minket is arra, hogy ellátogassunk a faluba és megnézzük: mit, hogyan ósinulnak. S amikor Nyitrán a kerület falvainak kulturális életéről érdeklődtünk, mindenki Nyitragerencsért emlegette: — Nyitragerencsér a legjobb, a nyitragerencsérieknek vannak a legszebb eredményeik, vendégszerepelni lassan az egész környéket bejárják ... Ez a tény tehát, hogy Nyitragsrencsérnek híre van, s a faluról a hivatalos szervek is a legjobbat mondják, magában is arról tanúskodik: itt a kulturális élet nemcsak „jó lenne, ha lenne." A valóságban van. A magunk részéről kulturális életnek nevezzük, hogy a falu fakói nem gubóznak be, rem várják, hogy mások látogassanak falujukba és elhozzák a kultúrát, a szórakozást. Ezt maguk teremtik meg, kultúrát ók visznek a környező falvakba. Tánccsoportuk tavaly jelentős sikert aratott a Csemadok által Zselízen rendezett országos dal- és táncünnepélyeken. Most színjátszóik aratják a szebbnél szebb sikereket. Az elmúlt hetekben ugyanis lankadatlan szorgalommal, a falu fiataljainak és idősebbjeinek együttes törekvésével betanulták Tajovský „Üj élet" című színdarab iát, amellyel a környék, sőt más iárások falvaiba is ellátogatnak. A színművet eddig már tizennyolcszor játszották. így anyagi sikereik is jelentősek. S ami szintén említésre méltó: Nyitragerencséren ezen a téren is példát mutatnak. A bevételből a legkorszerűbb televíziós készüléket veszik meg, hogy ezzel is hozzájáruljanak életük sell láľiuok egperzseit laviijo A prágai Realisztikus Színház bemutatta Gian Paolo Callegari olasz író Megperzselt lányok című darabját. A bemutatót nagy érdeklődés előzte meg, mivel Callegarit Olaszországban a neorealista műfaj mesterének tartják. Ezt a címet a Krisztus ölt című első színdarabjával érdemelte ki. A darabot Olaszországon kívül Londonban és Párizsban is átütő sikerrel játszották és 1948ban a velencei Színházi Fesztiválon a nemzeti díjjal tüntették ki. Callegari neve nemcsak mint színdarabíróé, hanem mint filmrendezőé, forgatókönyvíróé, regényíróé is ismert. Haladó szellemű gondolkodásának nem egy művében adott kifejezést. Második színdarabjának megírására a tavaly oly óriási feltűnést keltett Montesi eset ihlette. A világsajtó annak idején a „század bűntényének" bélyegezte Montesi Vilma tragikus halálát. A vádlottak padján a leggazdagabb, legtekintélyesebb családok aranyifjai voltak kénytelenek vallani és vallomásukkal megrendítették a keresztény-demokrata pártban magas funkciókat viselő atyáik pozícióját. Maguk az atyák, neves politikusok, arisztokraták, miniszterek, még egy rendőrfőnök is belekeveredett a Montesi pörbe. A vizsgálat során kiderült, hogy a fiatal lány meggyilkolása csak egy láncszem volt a kábítószereket csempésző és élvező társaság bűntettei sorában. A Megperzselt lányok tartalma hasonló. Egy szemfüles újságíró a titokzatosan meggyilkolt fiatal lány halála körülményeinek feltárása során leleplezi, hogy a mit sem sejtő könyvelő „tiszteletreméltó" felesége romlott kerítőnő, alA a fiatal lányok könnyű kereseti lehetőségek, szép ruhák iránti vágyát arra használja ki, hogy lakásán tömött zsebű iparmágnások karjaiba hajtja őket. A meggyilkolt fiatal lány szintén áldozatai közül való, a gyilkos pedig a legelőkelőbb római társaság tagja, akinek a neve hallatára a vizsgálatot vezető rendőrtisztviselő elsápad a rémülettől. Ennyit a darab tartalmáról. Elhisszük Callegarinak, hogy darabjában a kapitalista társadalmat akarja pellengérre állítani és bebizonyítani, hogy a mai Olaszországban az úgynevezett magasabb körök világa reménytelen útvesztő, amelyben a bűn már megszűnik bűn lenni és életformává válik. A gyilkos, aki a bűntettet elkövette, nem jelenik meg a színen, de ez nem is lényeges, mert hiszen bűnös mindenki és minden, az uralmon lévő osztály erkölcstelensége, a pénzben dúskáló fiatalemberek cinizmusa, egyszóval a társadalom, amely tűri ezt az életformát, söt táptalaját képezi. Sajnos, az írónak ezt a mély erkölcsi mondanivalóját, amely vádirat akar lenni nemcsak Olaszország, hanem Európa tőkés társadalmának ' életmódja ellen, nem sikerült olymódon formába öntenie, ahogy azt a sokatígérő első felvonás után vártuk. Még csak izgalmasnak sem mondható detektívtörténetbe fullad a darab, amely végül akadozva, nehézkesen csupán akörül forog — ki a gyilkos. Olaszországban a darabot még színrehozása előtt betiltották, ami bizonyítéka annak, hogy érzékenyen érintett bizonyos köröket — már a Montesi-eset miatt is. Ott többet is jelenthetett a darab a néző számára, mélyebb tanulságot vonhatott volna le belőle, mint mi. A Realisztikus Színház rendezése ahelyett, hogy a darab szerkezeti hibáit próbálta volna áthidalni, nagyobb figyelmet szentelt a külső hatásoknak, a neorealisztikus légkör megteremtésének, ami kétségtelenül szintén fontos, de nem a lényeg. Különösen a harmadik felvonásban, amikor a drámai kibontakozásnak tetőfokát kellett volna elérnie, a hosszadalmas jelenetek-^ellaposították, majdnem unalmassá tették a befejezést. A szereplőknek nem volt nehéz feladatuk, hogy Callegari élő, húsbólvérből való alakjait jól játsszák meg. Eva Klepáčová temperamentuma, Vera Kubánková átélt alakítása minden bizonnyal megfelelt az író elképzelésének. Kiválóan játszott Jarmila Májová, Klement Gottwald-államdíjjal kitüntetett színésznő, aki Mastropaoloné asszony szerepében tökéletesen személyesítette meg a hírnevére vigyázó, finomkodó feleséget s ugyanakkor az izig-vérig romlott, lelkiismeretlen kerítőnőt. Említést érdemel Josef Vinklár, a gazdag fiú, Ivo Gübel, az iparmágnás és Libuše Pešková, Mastropaoloné cselédlánya szerepében. Végeredményben Callegari darabja, ha nem is nyújt mélyebb művészi élményt, gondolkodásra kényszeríti azokat, akik a nyugati életformát még mindig követendő példának tartják. Kis Éva színesebbé tételéhez. Nyitragerencséren a tevékeny kulturális élet feltételeit a falu lakói kettőzött szorgalommal teremtik meg. A művelődési otthont például az iskola helyettesíti. Ide járnak esténként, itt tanulják a színdarabokat és a különféle kulturális műsorokat. Nyitragerencsér tehát példát mutat. Ezért a példamutatásért a legtöbb dicséret a Csemadok helyi szervezetének tagjait illeti. A Csemadok tagjai azok, akik kezdeményezői és tevékeny szereplői Nyitragerencsér kulturális életének. A Csemadok tagjain kívül azonban elismerés illeti a falu minden lakóját. Hiszen, amint az illetékesek ezt büszkén közölték, itt a kulturális életből foglalkozásra és korra való tekintet nélkül úgyszólván mindenki kiveszi a részét. Pista Józsefen és feleségén kívül, akiknek legnagyobb érdemük van 'a színjátszó csovort munkájának fellendítésében, Varga Vince, Matyó Miklós, Tóbi Flórián, Szombath Matild és Szetei Ilona nevét és még sok más nevet kellene említeni, akik aktív segítői és résztvevői Nyitragenrencsér kulturális életének. A teljes felsorolás helyett azonban inkább a kollektívát dicsérjük. Először a Csemadok tagjait, aztán a többieket. Az egész falut. Sokak elismerését megnyerő munkát végeznek. Ebben az egész falunak része van. Akinek pedig még nincs, azok a jövőben biztosan igyekezni fognak. Mert az egész falunak kijáró elismerést senki sem kaphatja méltatlanul. A falu kultúrmunkásainak most újabb terveik vannak, újabb feladatok legyűrésére készülnek. A falunak rendkívül gazdag népművészeti hagyományai vannak. Számos feledésbe merült népi táncot, éneket kellene felújítani, az utókornak tovább adni. Legköze'ebbi cél ezért: a tánccsoport felújító a, énekkar szervezése ... Ha mindezt megteszik, s könyvtárukra is több gondot fordítanak, Nyitragerencsér ma is tevékeny kultúrális élete a jövőben még több elismerést megérdemlő lesz. BALÁZS BÉLA. Barbara Hésse-Bukowska Chopin estje FINOM, hangulatos hangversenyt hallottunk a múlt héten: Barbara Hesse-Bukowska, két Chopin díj nyertese és ezenkívül is többszörösen kitüntetett lengyel zongoraművésznő Chopin estet adott. A fiatal művésznőnek már gazdag hangversenytevékenység áll a háta mögött. Kulturált, kiegyensúlyozott játéka is elárulja hangversenygyakorlatát. Műsorának első száma: Chopin huszonnégy Praeludiuma. „Romok, egyes sasszárnyak színes és vad öszs'zévisszaságban. De finom gyöngyírással ott áll mindegyiken: írta Fryderyk Chopin" — íqy jellemezte Schumann e törékeny vázlatok, felvillanó hangulatok, impressziók költői sorozatát. Tiszta öröm így csokorba fűzve együtt hallani a huszonnégy prelüdöt, amelyekben megtaláljuk Chopin zenéjének minden gazdagságát és minden bensőségét. Mallorca szigetén születtek ezek a csodálatos praeludiumok. Chopin egyre súlyosodó tüdőbajára az enyhe éghajlatú szigeten keresett gyógyulást. George Sand kíséretében utazott a spanyol partok közelében fekvő szigetre, de a fogadósok nem akartak szállást adni a nagybeteg embernek, és így Chopin kénytelen volt egy régi, lakatlan kolostorba visszavonulni. Itt öntötte zenébe a tenger hangjait, az eső vigasztalan kopogását, honvágyát, nehéz, fájdalmas érzéseit és gondolatait. Mintha egy különös, megindító naplótöredéket olvasna az ember. A fiatal lengyel művésznő a Chopin prelüdöket kitűnő technikai felkészültséggel és stílusos felfogásban szólaltatta meg. Előadásából egy finom asszonyi lélek szólt hozzánk. De ... sajnos, a de szócskát nem kerülhetjük el, játékát nem hevítette át eléggé a belső átélés tüze és ereje. Bizonyos színek még hiányzanak a palettájáról. így is mondhatnánk: Barbara Hesse-Bukowska a pasztellszínek művésze. Csakhogy néha élőbb, forróbb színkeverésre is szükség van. Hiszen Chopin muzsikája csupa élet, csupa melódia, mozgás és költői gondolat. Nem is kell meszszire mennünk. Gondoljunk vissza például Chopin IV. úgynevezett „tragikus prelüdjére". Technikailag nem igényes kompozíció, minden a billentésen, a hangszínen múlik. A művésznő finoman és érzéssel játszotta, de a tragikum hangja nem szólalt meg a keze alatt. A MŰSOR második részében nagyon szépen adta elő a g-moll Balladát (Balladáit Chopin állítólag Mickiewicz-költemények hatása alatt írta). Ebben a kompozícióban a művésznő megérezte, hogy Chopin zenéje néha viharos magaslatokig emelkedik. A nagy Es-dúr Polonaiseben megcsillogtatta fölényes technikai tudását és amellett voltak őszinte, meleg hangjai. Ezután négy mazúrka következett. Chopin mazurkái, amelyek magukba foglalják a lengyel népművészet minden varázsát, csak részben nevezhetők táncoknak, inkább végtelenül gyöngéd és gyakran x melankolikus hangulatképek. A negyedik mazúrka (a-moll), amely különös, feloldatlan disszonanciával végződik, az est ' legszebb perceit jelentette. A fiatal művésznő ezúttal hiánytalanul eltalálta azt a meleg, életteljes, tisztán költői hangot, ami a chopini zongoramuzsika lelke. Az As-dúr Keringővel hatásosan fejezte be szép műsorát. Havas Márta Tavaly több mint 523 ezer könyvet kölcsönöztek ki a bratislavai egyetemi könyvtárból Az 596 200 feldolgozott kötetgyűjteménnyel rendelkező bratislavai egyetemi könyvtár köztársaságunk harmadik legnagyobb könyvtára. Hatalmas könyvalapja tavaly 40 000 kötettel bővült. A könyvtár különböző tudományos ágak anyagával foglalkozó gazdag gyűjteményeivel értékes szolgálatokat tesz a 6 bratislavai főiskola tanárainak és diákjainak, a tudományos és kulturális intézmények munkatársainak és a nyilvánosságnak. Tavaly 182 000 olvasója volt, akik több mint 253 000 könyvet és folyóiratot kölcsönöztek ki. A legrégibb gyűjtemények közé 35 eredeti példány tartozik, amelyek közül például a Biblia latina 1478-ból származik. -www A Gabiidé-csoport a Fiatalok Galériájában Üj megnyilvánulással állunk szemben ezen a kiállításon. Néhány fiatal művész a Szlovák Képzőművészek Szövetségén belül kisebb alkotócsoportba tömörült, hogy a mának megfelelő forma- és kifejezőeszközök keresésében, kísérleteikben egymást támogassák. Természetesen közös elgondolások, megegyező esztétikai felfogásuk kapcsolják őket egymáshoz. Ha egyesületüket Galandáról nevezték el, ez már célkitűzésüket is jellemzi. F.z azt jelenti, hogy a korral egyértelmű, új, szabad művészet útját választják. Példaképük Galandán kívül Fulla, Bazovský és Majerník: a hazai modern művészet legjellegzetesebb képviselői, kik egyben nemzetiek s mélyen emberiek. A csoport tagjai valamennyien az érzékelt valóságábrázolásból indulnak ki. Érzéki benyomásaikat egyéniséqük, lelkiségük és képzeletük formálja át. A realitás jelenségeinek műveikben való visszaverődése új, néha szenvedélyes, máskor érzéssel vagy akarással telt, színes és változatos képben jelentkezik. Egyelőre nem mindig meggyőző erejűek ezek a képek, de látjuk bennük a friss formanyelvre és új hangvételre való törekvést, érezzük bennük a kutatás lázát. Barčík például redukcióval festi fekete, kék, fehér csendéleteit. A levegő és fény lazító és elmosó hatását kikapcsolja és erősen hangsúlyozza a körvonalakat. Tengerparti Tájképe az előtér mozdulatlan csónakjaival erősen emlékeztet Zrzavý felfogására. J. Štubňa olajképén a fák sima, kopár ágai közt sárgás pásztákban hull a hold fénye a hűvös őszi rét kék-zöldjében tehelakóhelyének: Rajecnek híres fafaragó hagyománya. Laposan stilizált szobraiban az alak nyugodt egysége, a felépítés biztonsága tűnik szembe, az alig érintett részletek mellett. A fejkendő többnyire keskeny keretbe fogja a kitűnően tipizált arcot. Jellegzetes mozdulattal, életteljesen mintázza meg a derékben meghajló Öreg- és az Alló fiatalasszonyt, a Bátyus, meg a Puttonyos nőt. Határozott tömörs'éggel közli mindegyikük belső énjét, munkás életét. Kompánek tehetségétől, művészegyéniségétől sokat várhatunk. Kér, hogy a többi kiállítónak műveiből majdnem teljesen hiányzik a dolgozók küzdelmes, de eredményes építőmunkájának kifejezése. ök inkább a ma emberének érzés- és gondolatvilágában, élményeiben keresik a költőit s törekszenek a boldogság mindenkori eszményét megvalósítani. Reméljük, hogy keresésük nem lesz hiábavaló. Bárkány Jenőné. Krivoš Rudolf: Nő az almával, olaj. net legeltető asszony elmerült alakjára. M. Laluha expresszív stilizálásra törekszik kis falusi tájképein. — M. Pašteka asszonyainak tágranyílt, gondolkodó szemében töprengés, szájuk vonalában kérdés bújkál. A tömör fiatal testeket nagy vonalakkal vázolja. — A festők közül R. Krivoš a legtehetségesebb, önarcképe művészi érzékenységet, szenvedélyt jelez. A hosszúra nyújtott fej, nyak, keskeny vállak grecoi fogalmazásúak. — Egyik figurája örök női mozdulattal öltözik a tükör előtt. Egy másik képen természetes és öntudatosan bájos fehérruhás nőt, aztán tétova, nyugtalan, beteges kisfiút fest. Egy várandós asszonynak fiatalos karja, almát tartó karcsú keze keretezi súlyos testét. Arca révede- ' ző várakozással néz a jövőbe. A közelgő anyaság problémáit és boldogságát finoman érezteti. A kiállítás legértékesebb részét a 30 éves V. Kompánek szobrai képezik. Plasztikai érzékének kifejlődését döntően befolyásolja szülő- és Bátyus asszony, patináit gipsz, UJ SZÖ 6 & 1958. február 13.