Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-12 / 43. szám, szerda

A Szlovák Statisztikai Hivatal közleménye az 1957. évi népgazdaságfejlesztési állami terv szlovákiai teljesítéséről GYORS ÜTEMBEN FEJLŐDÖTT SZLOVÁKIA NÉPGAZDASÁGA Az 1957. évben további eredményeket értünk el Szlovákiában a népgazdaság fejlesztése terén. A szocialista munkaverseny elmélyítése, a dolgozók kötelezettségvállalásai Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére hozzájárultak a népgazdaságfejlesztési terv sikeres teljesítéséhez. Az ipar fejlesztése rohamos ütemben folytatódott. Az önköltségcsökkentés hozzájárult az ipari vállalatok jobb gazdasági eredményeinek eléréséhez. A mezőgazdasági szakaszon nagy fordulatra került sor. Az EFSZ-ek számának és földalapjának gyarapodásával a szocialista szektor került túlsúlyba, mely ma már a mezőgazdasági földek 54,5 százalékán gazdálkodik. A mezőgazdasági termelés az előzetes adatok szerint 6,5 százalékkal növekedett az 1956-ban elért eredményekkel szemben. A beruházási építkezés ugyancsak fokozódott, de még nem érte el a tervben előirányzott terjedelmet. Az anyagi termelési ágazatok fejlődése, amely elsősorban a munkatermelékenység magasabb színvonalának köszönhető, lehetővé tette a lakosságnak az eddiginél nagyobb mértékű személyi és társadal mi fogyasztását. A múlt év folyamán nem sikerült kiküszöbölnünk a szénfejtés, a kellő teljesítőképességű berendezések üzembehelyezése, valamint a lakásépítkezés terén mutatkozó fogyatékosságokat. A népgazdaság 1957. évi fejlesztését részletesebben a következő adatok jellemzik: I. Ipar Az ipar nyerstermelési tervét Szlovákiában 1957-ben 104 százalékra, az áru termelését pedig 103 százalékra teljesítettük. A nyerstermelés 1948-cal szemben 3,4-szeresére, 1937-tel szemben 6,7-szeresére növekedett. A nyerstermelésnek a terv szerint 1957-ben 9 százalékkal kellett növekednie az 1956-ban elért eredményekkel szemben. Ebből a termelőeszközök termelésének 9,2 százalékot, a közszükségleti cikkek termelésének pedig 8,9 százalékot kellett kitennie. A nyerstermelés a valóságban 13,3 százalékkal növekedet. Ebből a termelőeszközök termelése 12,9 százalékkal, a közszükségleti cikkek termelése 13,7 százalékkal lett nagyobb. Az ipar egyes ágazatai 1957-ben a következőképpen teljesítették a nyerstermelési tervet: i* Š A megbízotti hivatalok által irányított Ipari vállalatok A Helyi Tüzelőanyagügyi és Kőolajipari vállalatok Építészeti vállalatok (építőanyag előállítása) Közszükségleti cikkeket előállító ipar Élelmiszeripar és mezőgazdasági termékek begyűjtése Szállítás Mező- és erdőgazdaság Egészségügy Helyi gazdálkodás Szövetkezeti ipar Vízgazdálkodási igazgatás > «D ""a's-s t— ti ^Jí «! « t! +

J ~ Hg M fc p- K N S? u -a) 5 f K N < Cü M 101 104 104 105 109 116 118 105 109 101 Az egyes minisztériumok hatáskörébe tartozó iparvállalatok A Tüzelőanyagügyi Minisztérium hatáskörébe tartozók 107 Az Energetikaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozók 105 A Kohóipar- és Ércbányaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozók 105 A Vegyiipari Minisztérium hatáskörébe tartozók 101 A Nehézipari Minisztérium hatáskörébe tartozók 104 A Finomgépipari Minisztérium hatáskörébe tartozók 102 A Gépkocsi- és Mezőgazdasági Gépipari Minisztérium hatáskörébe tartozók 101 A nyerstermelési tervben előirányzott feladatok általános túlszárnyalása mellett a Helyi Tüzelőanyag és Kőolajipari Megbízotti Hivatal nem teljesítette a barnaszén, a lignit, és a kőolaj fejtésének tervét, a Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztérium nem teljesítette a hengerelt anyag termelésének tervét, a Vegyiipari Minisztérium az üzemanyagkeverék termelésének tervét, a Gépkocsi és Mezőgazdasági Gépipari Minisztérium a villamos áramra berendezett tűzhelyek termelésének tervét, az Építészeti Megbízotti Hivatal a tégla és tetőcserép gyártásának tervét, az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Terménybegyüjtési Megbízotti Hivatal nem teljesítette a tejcsarnoki vaj termelésének tervét. A tervet nem teljesítő vállalatok száma, mely 1956-ban 55 volt, 1957ben 28-ra csökkent. A műit évi eredményekkel összehasonlítva a Helyi Tüzelőanyagügyi és Kőolajipari Megbízotti Hivatal, valamint a Nehézgépipari Minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok növelték a legrohamosabban termelésüket. Az ipari nyerstermelés növekedése 1957-ben a munkatermelékenység fokozása révén 59 százalékkal és a munkások létszámának gyarapodása révén 41 százalékkal növekedett. A tervben előirányzott feladatokkal összehasonlítva Szlovákia egész iparában gyorsabb volt a munkatermelékenység növekedése (a tervet 103 százalékra teljesítették), mint a munkások átlagbérének emelkedése; (az erre vonatkozó tervet 102 százalékra teljesítették). Egyes ipari vállalatok, különösen a Nehézgépipari Minisztérium, a Gépkocsi- és Mezőgazdasági Gépipari Minisztérium, valamint az Építészeti Megbízotti Hivatal hatáskörébe tartozók több egymás után következő hónapon át a munkások munkatermelékenysége tervénél nagyobb mértékben teljesítették az átlagbérek tervét. A munkatermelékenység a munkahét lerövidítése ellenére (az egy-egy munkás ipari tevékenységére eső munkahetet számítva) 7 százalékkal volt nagyobb, mint 1956-ban, a munkások átlagbére pedig 1,3 százalékkal emelkedett. Az 1957-ben kifizetett túlórabérek az 1956-ban elért színvonalon (6,1 százalék) maradtak. Az ipari tevékenységgel kapcsolatos termelési feladatok teljesítésében — az ipari vállalatok tanoncait beleszámítva — 328 ezer alkalmazott, ebből 230 ezer munkás vett részt. Jóllehet, Szlovákia összes ipari vállalataiban 0,4 százalékkal lett nagyobb a dolgozók létszáma a tervben előirányzottnál, a Helyi Tüzelőanyagügyi és Kőolajipari Megbízotti Hivatal hatáskörébe tartozó termelő vállalatokban átlag 291 munkással volt kevesebb a tervben előirányzott létszámnál. A munkások betegség és baleset következtében előforduló munkamulasztása 5,9 százalékról 6,3 százalékra emelkedett. A betegségek és balesetek következtében le nem dolgozott munkanapok száma különösen 1957 január és február havában volt nagy, a következő hónapokban fokozatosan csökkent és 1957-ben már kevesebb volt, mint 1956-ban. Igen gyakoriak voltak a betegségek a Helyi Tüzelőanyag és Kőolajipari Megbízotti Hivatal, a Gépkocsi és Mezőgazdasági Gépipari Minisztérium, a Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztérium, valamint az Építészeti Megbízotti Hivatal hatáskörébe tartozó ipari vállalatok alkalmazottai körében. Az egész árutermelési önköltség 0,9 százalékkal volt kisebb a tervben előirányzottnál. Egyes ipari vállalatok túllépték az önköltség-tervben előrányzott keretet. Pl. a Gépkocsi és Mezőgazdasági Gépipari Minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatokban 2,1 százalékkal, a Helyi Tüzelőanyag és Kőolajipari Megbízotti Hivatal vállalataiban pedig 0,3 százalékkal lépték túl az önköltség-tervben előirányzott keretét és az alumínium gyártásnál a költséget különösen az Energetikaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatokban, éspedig 3,5 százalékkal a Kohóifiari és Ércbányaügyi Minisztérium vállalataiban pedig 3,8 százalékkal csökkentették. Az Energetikaügyi Minisztérium különösen a villamos áram termelésére szükséges tüzelőanyag megtakarítása révén ért el önköltségcsökkenést. Ezzel szemben a Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztérium vállalatai az önköltség általános csökkentése ellenére túllépték a siemens-martin acél, a nyersvas termelésénél és gőz előállításánál a tüzelőanyag fogyasztási normájának keretét és a timföld kitermelésnél a villamosáram fogyasztási norma keretét is. A Vegyiipari Miinsztérium hatáskörébe tartozó vállalatok a gőz előállításánál lépték túl a tüzelőanyag fogyasztási normát és a Közszükségleti Ipari Megbízotti Hivatal vállalatai a gyapotfonal és farostdeszkák készítésénél lépték túl a villamosáram fogyasztási normát. A nyerstermelési teljes költség részét képező veszteségek és selejt csökkentése terén nem lett lényegesen jobb a helyzet. A selejt okozta veszteségek majdnem 95 millió koronát, az improduktív költségek pedig több mint 24 millió koronát tettek ki. A legtöbb selejt okozta veszteséget a Gépkocsi- és Mezőgazdasági Gépipari Minisztérium vállalatai (2,44 százalék), a Finomgépipari Minisztérium vállalatai (1,81 százalék) és az Építészeti Megbízotti Hivatal ügykörébe tartozó vállalatok (1,57 százalék) mutatták ki. Az 1957. évben megjavult az ipari vállalatok pénzügyi gazdálkodása. 1957-ben geológiai kutatások segítségével Szlovákiában új barnaszén, lignit, magnezit, színesfém lelőhelyekre bukkantak, úgyhogy az erre vonatkozó készletmérleg tavaly jobb volt, mint az előző években. A múlt év folyamán az ésszerűsítő mozgalom is tovább fejlődött. A dolgozók 26 312 ésszerűsítő javaslatot nyújtottak be, vagyis 5408-al többet, mint 1956-ban; az elfogadott javaslatok közül 13 323-at (25 százalékkal többet, mint 1956-ban) valósítottak meg és feltételezhető, hogy az ezzel elért évi megtakarítás 240 millió koronát tesz ki. Az egy munkásra eső villanyáramfogyasztás az iparban 11 százalékkal volt nagyobb, mint 1956-ban és 11917 kilowattórát ért el. Az ipar egyes ágazatai a következő eredményeket érték el a tervteljesítésben: A tiizelőanyagipar dolgozói 1 millió 929 ezer tonna barnaszenet és lignitet, (11 százalékkal többet), 65 ezer tonna kőolajat (9 százalékkal többet), 681 millió köbméter földgázt (221 százalékkal többet) termeltek. Nem teljesítették a barnaszén és a lignit fejtési tervét. A szén és a lignit fejtési tervét a munkahelyek elégtelen előkészítése, az üzembehelyezett bányakombájnok elégtelen száma, a munkaerőhiány és egyéb nehézségek következtében nem teljesítették. A barnaszén és a lignit fejtési tervének nem teljesítése hátrányos befolyást gyakorolt a tüzelőanyagmérlegre, minek következtében nem gazdaságos módon toA váltó- és egyenáramú villamos motorok 25 kW-nál nagyobb teljesítőképességű erő transzformátorok Forgácsos megmunkáló gépek Nem forgácsos megmunkáló gépek Vasúti kocsik Építészeti és útépítő gépek Mezőgazdasági gépek Motorkerékpárok Görgős csapágyak Villamostüzhelyek Háztartási kompresszoros jégszekrények Gépiparunk a következő új termékekkel bővítette termelését: Panel-emelődaruk, gépkocsira szerelt kotrógépek és bágerek, VUZ 250 hegesztősajtolók, újfajtájú rádiók, vízmelegítő mosógépek, 40 literes jégszekrények, új típusú húsfüstölők, szárítógépek, stb. Az építőanyagot előállító ágazatokban 1 millió 259 ezer tonna cementet (5 százalékkal többet), 436 ezer tonna meszet (6 százalékkal többet, mint 1956-ban) termeltek. Jóllehet nem teljesítettük a tégla és a tetőcserép termelésének tervét, termeléslik nagyobb terjedelmű, mint 1956-ban (téglából 14 százalékkal, tetőcserépböl 6 százalékkal többet termeltünk) vábbra Is távolabb fekvő bányakörzetekből — a sokolovoi és mosti bányakörzetből — kellett a szenet Szlovákiába szállítani. A cseh országrészekből 6 millió 991 ezer tonna szenet, azaz 20 százalékkal többet, szállítottak Szlovákiába, mint 1956-ban. Világítógázból 51 millió köbmétert termeltünk; a termelési tervet 14 százalékkal túlszárnyaltuk. Az energetikai ágazatok 3 millió 216 ezer kilovattóra vlllamosáramot (24 százalékkal többet) termeltek. A villamosáram termelési tervét 100 százalékra teljesítettük; ebből a vízierőművek 96,5 százalékban vették ki részüket. A vízierőművek termelésének az egész villamosáram-termelésben való része 26 százalékot tett kl. A teljes mértékben automatizált villanytelepek sorába egy további — a skalkal vízierőmű került. Az EnergetlkaUgyi Minisztérium gőzvillanytelepei 22 százalékról 29 százalékra növelték a szénfogyasztás automatikus szabályozását. Az ércfejtési ágazatok 1 millió 615 ezer tonna vasércet jövesztettek; a jövesztési tervet 105 százalékra teljesítették. A plrit-koncentrátok termelési tervét 109 százalékra teljesítették. Az ércjövesztés terén elért jó eredményekhez különösen a rudňanyl ércbányák vasércfejtés terén elért jobb teljesítményei járultak hozzá. A jövesztésben megkezdték a kamra és szlntközötti robbantásokat s fokozódott a fejtett kőzet elszállításának gépesítése is. Ércbányáink nem teljesítették a színes fémek jövesztési tervét. A kohászati ágazatok 178 ezer tonna acélt (13 százalékkal többet), 21 ezer tonna acélcsövet, (5,5 százalékkal többet, mint 1956-ban) termeltek. 15 százalékkal csökkent az elsődleges formájú alumínium termelése, azonban az alumínium öntvények termelése — a szilumint beleszámítva — 45 százalékkal növekedett. Bevezettük a Szlovákiában fejtett szldevitek magnetikus pörkölésével készített koncentrátok termelését is. A vegyiipar nagyjábban teljesítette feladatait. Az 1956-ban elért eredményekkel szemben a személykocsik gumiabroncsa (37 százalékkal), a benzinkeverék-üzemanyag (30 százalékkal),* a tiszta gépkocsi benzin (37 százalékkal), a tömény nitrogénsav (42 százalékkal), a polivinilchlorid termelése (17 százalékkal) növekedett. Bevezettük a kilúgozás által nyert takarmányfehérjék termelését is. A gépipari termelésben, jóllehet nem teljesítették egyes termékek termelési tervét, az 1956-ban elért eredményekkel szemben lényeges növekedésre került sor a legtöbb termék termelésében: Mérték4 termelés Az 1936. éwe! egység 1957-ben szembeni növeegység kedés (%-ban) kW 32 594 30 kVA 692 828 23 db 937 3 és félszeresére db 1382 42 db 2 059 118 1000 kor. 47 812 újtermelés 1000 kor. 122 853 73 db 47 016 54 1000 db 7 942 25 drb 24 758 48 drb 33 228 33 A téglatermelés tervének nemteljesítése következtében 64 millió tégla hiánya keletkezett. Az építő alkatrészek előállítása 70 százalékkal növekedett; az erre vonatkozó tervet 114 százalékra teljesítettük. Az építészeti és keramika! nyersanyag fejtésével kapcsolatos munkák gépesítésének terjedelme az 1956-ban elért 69,9 százalékről 71,7 százalékra nőtt. A tégla ketreces szállításának terjedelme 13 százalékkal, a tetőcserépé pedig 40 százalékkal lett nagyobb, mint 1956-ban. A fafeldolgozó, papír, textil, bőr- és cipőgyártó ágazatok termelése az 1956-ban elért eredményekkel szemben a következő termékeknél növekedett: Mérték A termelés Az 1956. évvel egység 1957-ben szembeni növekedés %-ban Lomblevelű faanyag m3 301 231 1,1 Megmunkált sajtolt fa m2 886 518 12,9 Fehérítetlen szulfidrost t 145 711 1,6 Papír t 82 688 5,2 Kész gyapotszövet ezer m. 28 177 6,2 Kész gyapjúszövet ezer m. 8 360 7,6 Kötött fehérnemű ezer db 10 353 11,0 Kötött felsőruha ezer db 6 724 11,8 Felső ruha ezer db 5 016 21,2 Bőrlábbeli ezer pár 6 679 27,3 Az élelmiszeripar túlteljesítette a nyers sertésszalonna, az olvasztott sertészsír, a húsfélék, a növényzsiradékok, a tejcsarnoki tej, a sör, a búza- és a rozsliszt termelésének tervét. Nem teljesítette a kicsontozatlan hús, a tejcsarnoki vaj, a kenyér és a búzalisztből készült péksütemény termelési tervét. Az 1957. évi cukorrépatermésből 62 ezer tonnával több finomított cukrot állítottak elő, mint 1956-ban. A gyártott mennyiség 1925 óta az évi termelés maximuma volt. Sikeresen folytatódott a vágóhídi és a hústermelés gépesítése is. Szlovákiában üzembehelyeztek két további teljesen gépesített kenyérgyártási gépsort. A helyi és a szövetkezeti ipar nyerstermelése az 1956-ban elért eredményekkel szemben 19 százalékkal növekedett. II. Mezőgazdaság és erdészet A mezőgazdaságban és az erdészetben a szövetkezeti mozgalom kibontakoztatásával létrejöttek a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés további feltételei. Az 1957. év végén Szlovákiában 2072 III. és IV. típusú egységes földművesszövetkezet működött, vagyis 430-cal (26,2 százalékkal) több, mint 1957. január 1-én. E földművesszövetkezetek tagjainak létszáma az év elején 123 ezret tett ki és 1957 végén 199 ezerre emelkedett, azaz 62 százalékkal gyarapodott. A III. és IV. típusú EFSZ-ek 1957 végén 1 millió 154 ezer hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodtak, ebből a szántóföldek 809 ezer hektárt tettek ki. A III. és IV. típusú EFSZ-ek mezőgazdasági földjeinek hányada az egyénileg gazdálkodó parasztok, valamint az összes típusú EFSZ-ek mezőgazdasági földjeinek teljes területéből 1957 végén már 48 százalékot tett ki, ebből szántóföldekre 53 százalék esett. Az egész szocialista szektor mezőgazdasági földjei területének hányada Szlovákia mezőgazdasági földjei teljes területéből már 54,5 százalékot tesz ki, a szántóföldekre 58,5 százalék esik. Az EFSZ-ek szervezési és gazdasági megszilárdítása mezőgazdasági termelésünk eddiginél gyorsabb növekedésében nyilvánult meg. (Alapul a földművesszövetkezetek 1957. január 1-i állása szolgál.) A III. és IV. típusú EFSZ-ek nyers mezőgazdasági termelése az 1956-ban elért eredményekkel szemben 1957-ben 11,9 százalékkal növekedett, ebből a növénytermesztés 13,5 százalékkal, az állattenyésztési termelés pedig 8,7 százalékkal lett nagyobb. Az EFSZ-ek — az egyénileg gazdálkodó parasztokkal összehasonlítva — nagyobb hektárhozamokat értek el például őszi búzában és árpában, mégpedig 3,7 mázsával, zabban 4,7 mázsával, tengeriben 3 mázsával, lenben 3,8 mázsával, kenderben 9,3 mázsával, cukorrépában 92 mázsával és burgonyában 5 mázsával. Az állattenyésztési termelésben 26 kilogrammal nagyobb élőátlagsúlyt értek el a vágóhídi szarvasmarháknál és tehenenként 333 literrel nagyobb átlagos évi tejhozamot, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. A mezőgazdasági termelés teljes terjedelme Szlovákiában az 1956-ban elért eredményekkel szemben — előzetes számítások szerint — 6,5 százalékkal növekedett, a növénytermesztés 8,7 százalékkal és az állattenyésztés 3,8 százalékkal lett nagyobb. Az állattenyésztési termelés lassúbb ütemű növekedését elsősorban az 1956/1957. gazdasági év nem elegendő takarmányalapja, valamint az is okozta, hogy nem gazdálkodtunk kellőképpen a takarmányalappal. A növénytermesztés 1957-ben észlelhető növekedését az ipari növények, elsősorban a cukorrépa, valamint a takarmánynövények, mégpedig főleg a tengeri és a takarmányféle kapásnövények termelése növelésének javára írhatjuk, mert ezáltal előnyösebb feltételek alakultak ki az állattenyésztési termelésnek 1958-ban való fokozására. Ez a fokozódás még kifejezőbb lehetne, ha betartottuk volna az agrotechnikai határidőket az egyes mezőgazdasági termékek vetésénél, ültetésénél s behordásánál, és ha a vetés-" területek összetétele megfelelt volna a második ötéves tervben megállapított elyeknek. A CSKP X. kongresszusán kitűzött fő feladatok közé tartozott az is, hogy a második ötéves terv éveiben kellőképpen terjesszük ki és használjuk ki a szántóföldeket. E feladat nemteljesítése következtében az 1956-ban elért eredményekkel szemben 7 ezer hektárral csökkent a vetésterület és 5000 hektárral volt kisebb a tervben előirányzott területnél. A szemestermények vetési területének tervét általában 7000 hektárral, a cukkorrépáét 4000 hektárral, a zöldségét több mint 5000 hektárral túlszárnyaltuk. A tengeri, a takarmányfélék, valamint egyéb Ipari növények vetési területének tervét nem teljesítettük. Az 1956-ban elért eredményekkel szemben nagyobb lett a szemestermények vetési területe, mégpedig főleg a búza, a rozs, a cukorrépa és a burgonya vetési területe; ezzel szemben kisebb lett a többi Ipari növények, a zöldség és a takarmányfélék vetési területe. Az aratás előtti hosszan tartó aszály következtében a legtöbb mezőgazdasági termékből nem teljesítettük a hektárhozamok tervét. Kivételt képez a cukorrépa, (121%), a repce (103%) és a dohány (124%) hekárhozam-tervének teljesítése. Ennek következtében nem teljesítettük azt a feladatot, melyet a CSKP X. kongresszusának irányelve tűzött kl elénk, vagyis nem értük el a legfőbb mezőgazdasági termékek hektárhozamainak lényeges növelését. Az előzetesen kiszámított eredmények szerint ennek ellenére nagyobb hektárhozamokat értünk el a legtöbb terménynél, mint 1956-ban; például tengeriből 5,9 mázsával, cukorrépából 84 mázsával, dohányból 1,7 mázsával termeltünk többet. Kisebb hektárhozamokat értünk el a rozsban, repcében, lenben, burgonyában és az évelő-takarmányfélékben. A mezőgazdasági termékek behordásával kapcsolatos munkákat 1957-ben — a cukorrépa, valamint néhány kapásnövény kivételével — a kedvezőtlen időjárási feltételek következtében megkésve kezdték meg, különösen nagy Időveszteségre a gabonaféléknél került sor. A behordásnál ennek ellenére jobb eredményeket értünk el, mint 1956-ban, pl. a szemesterqiényekből 8 százalékkal, cukorrépából 54 százalékkal többet takarítottunk be, mint az előző években. Az 1956-ban elért eredményekkel szemben azonban csökkent az olajosnövények tennése, mégpedig 17 százalékkal, a lené 18 százalékkal, a dohányé 12 százalékkal és a burgonyáé 4 százalékkal. Az 1958. évi termés biztosítása céljából 1957. dec. 15-ig 289 354 hektárt (1946 hektárral többet, mint 1956-ban) vetettünk be őszi búzával, 100 545 hektárt (11483 hektárral kevesebbet) rozzsal, 6770 hektárt (628 hektárral többet) repcével 32 474 hektárt (3846 hektárral többet, mint 1956-ban) őszi keverékfélékkel vetettünk be. Az őszi szántás tervét 1957 végéig tel(Folytatás á 4. oldalon.) ÜJ SZÖ 2 S 1958. február 3.