Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-12 / 43. szám, szerda

GYORS ÜTEMBEN FEJLŐDÖTT SZLOVÁKIA NÉPGAZDASÁGA (Folytatás a 3. oldalról.) jesítettük, emellett az EFSZ-ek és az ál­lami gazdaságok 8,5 százalékkal túltelje­sítették a tervben előirányzott feladatokat. Nem teljesítettük kellőképpen a rétek és legelők felszántásának tervét (az eredmény 28 százalékos volt). ^íem teljesítettük a rétek és legelők trágyázás! tervét sem (eredmény 63 százalék) és csekély figyel­met fordítunk a rétek és legelők rend­behozására is (eredmény 79 százalék). A gép- és traktorállomások 1957-ben 3 millió 824 ezer átlaghektáron végez­tek mezőgazdasági munkákat, beleszámítva a cséplést Is, vagyis 393 ezer 11 százalék­kal több) átlaghektáron végeztek mező­gazdasági munkát, mint 1956-ban; a me­zőgazdasági munkák tervét ezzel 99 szá­zalékra teljesítették. Leginkább lemarad­tak a rétek és legelők rendbehozása, az | istállótrágya szétszórása, a kombájnos ara­tás és tarlőhántás tervének teljesítésében. A traktorok, az aratókombájnok és né­hány más gép mezőgazdasági célokra való felhasználása ebben az évben sem volt kielégítő. A szlovákiai mezőgazdaságot 1957-ben elláttuk 1508 kerekes-traktorral, 164 lánc­talpas traktorral, 358 vetőgéppel, 117 bur­gonyaiiltető-géppel, 16 gabonakombájnnal, 446 silózó-kombájnnal, 447 automatikus cséplőgéppel, valamint a növénytermesztési és az állattenyésztési termelés gépesítését szolgáló további gépekkel és szerszámok­kal is. A szállított műtrágya tiszta tápértéke az 1956. évre vonatkozó adatokkal szem­ben általában 17,5 százalékkal emelkedett; a nitrogénes trágyafélék szállítása azon­ban 2,6 százalékkal volt kisebb, mint 1956­ban. Szlovákia mezőgazdaságát elláttuk az 1957. év folyamán 34 ezer tonna nitro­génes, 34 ezer tonna foszfortartalmú és 72 ezer tonna káliumtartalmú műtrágyá­val. Szlovákiában 1957-ben egy hektár mezőgazdasági földterületre 51 kg mű­trágya, azaz 18 százalékkal több. esett, mint 1956-ban. Az állattenyésztési termelésnek a növénytermesztés mögött való elma­radását főképpen az okozta, hogy a nem elegendő mértékben rendel­kezésre álló takarmányalap követ­keztében nem teljesítettük a szarvasmarhaállomány és ezen állo­mány hasznossága tervét. Szénában, silótakarmányban, szemes- és egyéb ejrőtakarmányokban hiány mutatko­zott. 1957. október 1-ével 96 száza­lékra teljesítettük a szarvasmarha­álllomány darabszámának tervét, eb­ből a tehenek darabszámáét 96 szá­zalékra, a juhokét pedig 95 száza­lékra teljesítettük. Ezzel szemben 21 százalékkal túlteljesítettük a serté­sek darabszámának tervét. Vágóhídi sertés 96,2 3,8 Tej 100,0 16,4 Tojás 101,4 19,6 Erdőgazdaságunk összesen 43 ezer* hektár területet, ebből erdei terüle­teken 39 ezer hektárt és nem erdei területeken több mint 4000 hektárt fásított be. Elsősorban biztosítottuk erdeink felújítását és ezzel az erdő improduktív területeinek felszámo lását is. A kopár területek terjedel­me 1956-ban 105 ezer hektárt tett ki és 1957-ben 79 ezer hektárra csök­kent. A fásítás évi tervét 101 száza­lékra teljesítettük. A gyors növeke­désű fafajták ültetési tervét több mint 100 százalékra teljesítettük. A facsemeték évi termelésének nö­velése érdekében az 1956. év 819 hek­tárjáról 1957-ben 879 hektárra növel­tük a faiskolák földterületét. A CSKP KB-nak a második ötéves terv kidolgozására vonatkozó irány­elve értelmében 1957-ben kisebb volt a fakitermelés, mint 1956-ban, hogy ezzel fokozódjék az eljövendő évek­ben erdeink termelőképessége. En­nek következtében 7,9 százalékkal kevesebb fát szállítottunk, mint 1956-ban. Tűlevelű fából 8,1 száza­lékkal, lombos fából pedig 7,7 száza­lékkal szállítottunk kevesebbet. Az 1956-ban elért eredményekkel szem­ben az állami erdőgazdaság saját eszközeivel 1956-ban a kitermelt fa 34 százalékát vontatta a rakodási he­lyekre, 1957-ben már 42 százalékát, a fa elszállítása 62 százalékról 67 szá­zalékra növekedett. 1957-ben 54 km hosszú új erdei utat adták át ren­deltetésének. III. Közlekedés és postaszolgálat 1957-ben lényegesen fokozódtak a közlekedéssel kapcsolatos teljesít­mények. A közlekedés állománya új, nagyobb teljesítőképességű moz­donyokkal, teher- és személyszállí­tó vasúti kocsikkal, tehergépkocsik­kal és autóbuszokkal gyarapodott. A közérdekű közlekedési járművek 1957-ben összesen 74,2 millió tonnát szállítottak, ebből 36,3 millió tonnát vasúton, 36,6 millió tonnát közérde­IV. Beruházási építkezés Szlovákia egész népgazdasága ke­retében 7476 millió korona értékű beruházást valósítottak meg, vagyis 2 százalékkal többet, mint 1956-ban. Az állami terv szerint 6 milliárd 175 milliő korona értékben valósítottak meg beruházásokat és az erre vonat­kozó tervet 98,5 százalékra teljesítet­ték; ebből a termelési jellegű szer­vezetek 4647 millió korona értékű beruházást és a nem termelési jel­legű szervezetek 1528 millió korona értékű beruházást valósítottak meg. Az egyes ágazatokra fordított be­ruházások 1957-ben a következők voltak: 2939 millió korona 296 „ 614 „ 643 A sertésállomány 1958. január 1-én j kű úti közlekedési eszközökkel és 1,3 2 millió 106 ezret tett ki és az 1957. évi állománnyal szemben 147 ezerrel gyarapodott. A szarvasmarhaállomány úgyszólván azonos az 1956. évi állo­mánnyal. Az EFSZ-ek közös tenyészeteiben 1957. január 1-től 1958. január l-ig 30 százalékkal növekedett a marha­állomány, a sertések állománya 18 százalékkal, a juhoké pedig 6 száza­lékkal lett nagyobb. Az EFSZ-ekben az eddiginél is jobb lehetne a gazda­sági állatok tenyésztésével kapcsola­tos helyzet, ha több gondot fordítot­tak volna a nagyüzemi állattenyész­tési termeléshez szükséges berende­zések felépítésére, valamint az állat­állomány idejében valő közös lstál­lózásának kérdéseire. 1957-ben további fokozódás észlel­hető a gazdasági állatok hasznossá­gát illetőleg; a tervben előirányzott hasznosságot azonban nem értük el. A vágóhídi szarvasmarhák és serté­sek átlagos élősúlya csak igen lé­nyegtelenül gyarapodott. Az istálló­zott tehenek átlagos napi tejhozama 4,28 literről 4,53 literre emelkedett. A 100 tehéntől nevelt borjak száma 1956-ban 58-at tett ki. Ez a szám 1957-ben 63-ra emelkedett. Egy-egy anyasertéstől 1956-ban 9 malacot, 1957-ben pedig 10 malacot neveltek fel. A borjak elhullása a szóban for­gó időben 4,6 százalékról 4,0 száza­lékra, a malacoké pedig 8,8 százalék­ról 6,9 százalékra csökkent. A vágóhídi állatok tenyésztése az 1956-ban elért eredményekkel szem­ben 1957-ben 3,9 százalékkal növe­kedett. Ebből a vágóhídi szarvas­marha darabszáma 3,8 százalékkal, a vágóhídi sertések száma 4,3 száza­lékkal lett nagyobb. A tejhozam 6 százalékkal, a tojáshozam pedig 8 százalékkal lett nagyobb. A vágóhídi állatok, a tejhozam és a tojáshozam tervét azonban nem teljesítettük. A mezőgazdasági termékek begyűj­tése — a gabonafélék és egyes ipari növények begyűjtésének kivételével - 1957-ben általában kielégítő lefo­lyású volt. Búza Rozs Tengeri Cukorrépa V 'ľhidi szarvasmarha >2e n S "3 ­3 -2 w > N s. 2 "2 N gj N «S £ U) 89,1 107,1 110,6 114,5 105,1 > £ a c " > « 2 to e -a x io aj a» J* "3 6 2 Š aj 'CO N ?i J fj'° N < 5! e «i 15,9 7,5 35,9 71.1 3,8 millió tonnát vízi közlekedési eszkö­zökkel továbbítottak rendeltetési helyére. A szállított teher terjedelme 11 millió tonnával (18 százalékkal) volt nagyobb, mint 1956-ban. Üzemi közlekedési jármüvekkel 1957-ben 51 millió tonna terhet szállítottak, ami 9,6 millió, tonnával (23 százalékkal) több, mint 1956-ban. A vasúti közlekedés nem teljesítette ki­elégítően a vasúti kocsik be- és kirako­dásának tervét. Ezt a nemteljesítést mind a vasút, mind a szállítók okozták és ezért nem tartották be a vasúti kocsik tervben előirányzott forgalmát. Az említett körül­mények zavarólag befolyásolták számos üzem termelési folyamatát. A vasút a cu­korrépa-kampánnyal csupán más fontos szállítások rovására tudott megbirkózni. Előfordultak az ellenkező irányú áruszál­lítás — különösen építőanyag-szállítás — esetei is. A vasúti közlekedési ütemterv be nem tartásának következményeként gyakori volt a teher- és személyszállító vonatok késése is. A vasút az 1956-ban elért eredményekkel szemben 6 millióval (4 százalékkal) több személyt szállított, azonban az utazás kulturáltsága terén nem került sor lényeges javulásra. A Csehszlovák Cépkocsiközlekedés (ČSAD) útiforgalma 1957-ben 126 száza­lékra teljesítette a tonnákban kifejezett terhek szállítását és 107 százalékra tel­jesítette a személyszállítást. A Csehszlo­vák Cépkocsiközlekedés 1957-ben 8 millió tonnával több terhet és 18 millió utassal többet szállított mint 1956-ban. Az autóbuszutak hálózata további 43 út­tal gyarapodott, melyek hossza 1802 km, úgyhogy a Csehszlovák Cépkocsiközleke­dés autóbuszai 1957 végén 26192 km hosszúságú 967 autóbuszúton közlekedtek. 1957-ben 6710 csatlakozással kevesebbet hagytak ki és késtek el, mint 1956-ban. A teherszállító gépkocsik nyilvántartott számának átlaga az 1956. évi adatokkal szemben 13 százalékkal, a Csehszlovák Cépkocsiközlekedés autóbuszainak száma 7 százalékkal és az autóbuszokhoz kapcsol­ható pótkocsik száma 17 százalékkal gya­rapodott. A javításban levő tehergépkocsik száma 0,7 százalékkal, az autóbuszoké pe­dig 1,6 százalékkal csökkent. A dunai folyamhajózás szállított ton­nákban 101 százalékra és tonnakilométe­rekben 114 százalékra teljesítette a ter­vet. Az 1956-ban elért eredményekkel összehasonlítva tonnákban 9000 tonnával és tonnakilométerekben 115 millió tonna­kilométerrel volt nagyobb a teljesítmény. A posta 1957-ben túlteljesítette a név­legesen követhető teljesítmények tervét. Folytattuk telefonállomásaink létesítését. 1957 végéig 56 634 fő és 64 066 mellék te­lefonállomás működött. 1957-ben 84 új postahivatalt adtunk át rendeltetésének. Folytattuk az EFSZ-ek, az állami gazda­ságok, a GTÁ-k telefonhálózatának, vala­mint a vezetékes rádió hálózatának kiépí­tését. 1957. december 31-ig Szlovákiában 557 ezer személy rádióengedéllyel, 6200 sze­mély televíziós engedéllyel és 39 270 sze­Agazatok: Ipar Építészet Mező- és erdő­gazdaság Közlekedés és postaszolgálat Egészségügy és szo­ciális gondoskodás 109 „ „ Iskolák, kultúra, népművelés és testnevelés 207 A limiten felüli építkezésekre 2416 millió korona beruházási költségeket fordítottak. Több fontos építkezésnél, mint pl. Lubeníkban. Humennén, Slovenská Lupčan, Topolčanyban és Kysucké Nové Mestóban nem telje­sítik az építkezési tervet. Ezzel szemben kedvezően teljesítették a vízimüvek és vízierőmüvek építési terveit. Az ipar céljaira 2 százalékkal több volt a beruházás, mint 1956-ban s ezen a legfontosabb szakaszon álta­lában teljesítettük az állami beru­házási építkezési tervet. Iparunkban a következő fontosabb üzemeket helyeztek üzembe: 107 MW teljesítőképességű villanytelepeket, ércelőkészítő üzemeket, egy új kő­olajfinomító részét, alumínium oxid­részleget a Ziar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemben, további berendezéseket öntvények, kotrógé­pek, gőzkazánok, golyóscsapágyak, kovácsolt darabok, valamint építő­anyagok gyártása céljából. Üzembe­helyeztünk továbbá 173 km hosszú­ságú gáz-távvezetéket is. Az élelmi­szeriparnak évi 6260 tonna kenyér és péksütemény sütésére alkalmas üze­meket adtunk át, kibővítettük a hús­feldolgozó-üzemeket, valamint az élelmiszerraktárakat is. A tervben előirányzott legfontosabb berendezésekből nem helyeztük üzembe: a kovácsolt darabok és önt­vények előállításához szükséges be­rendezéseket, a vasöntvények előállí­tásához szükséges villamos olvasz­tókat és nem bővítettük ki az ipari papír termelésére szükséges beren­dezések számát. A mezőgazdaságban és az erdészet­ben — az EFSZ-eket is beleszámítva — 5 százalékkal voltak nagyobbak a beruházások, mint 1956-ban. 53 ezer szarvasmarhát, 103 ezer sertést, 46 ezer juhot befogadó istállókat és egyéb gazdasági épületeket adtak át rendeltetésüknek. Az 1956. évi adatokkal szemben 3 százalékkal többet fordítottak iskolák és kulturális intézmények, 12 száza­lékkal többet egészségügyi intézmé­nyek beruházási építkezéseire. Az or­szágos beruházási tevékenység kere­tében szlovákiai egészségügyi és is­kolai beruházásokra 39 százalékot fordítottak. 1957-ben folytatták 5 új kórház építését. Az általános iskolák 15 ezer tanulóját befogadó 384 új tantermet és a kórházakban 534 ágyat adtak át rendeltetésüknek. Az iskolák és a kórházak építésének tervét azon­ban nem teljesítették. Az állami lakásépítkezések kereté­ben 8867 lakást adtak át a bérlőknek és a lakosság 23167 családi házat épített 1957-ben. A lakosság a város- és falurendezési akció keretében 325 millió korona, azaz 14 százalékkal nagyobb értékű munkát végzett, mint 1956-ban. Szlo­vákia községeiben 20 új kultúrház, tűzoltószertárak, HNB-épületek, isko­lák, utak, sportpályák épültek és a lakosság további ligeteket, parkokat is rendbehozott. Az építészeti és szerelési szerveze­tek 1957-ben saját dolgozóik alkal­mazásával 5779 millió korona értékű építkezési és szerelési munkát végez­tek el; ebből a karbantartásra és a generáljavitásokra fordított összegek 1524 millió koronát tettek ki. Az építészeti-szerelési munkák évi ter­vét 102 százalékra, a karbantartások és generáljavítások évi tervét pedig 107 százalékra teljesítették. A beru­házási építkezések építészeti és sze­relési munkáinak tervét 97 százalék­ra teljesítették. Az építészeti és szerelési munkák­ban alkalmazott munkások létszáma munkásra eső hivatalnokok száma az 1956-ban nyilvántartott 76-ról 74 főre csökkent. A nehéz építkezési gépeknek az eddiginél jobb kihasználása lehetővé tette a legfőbb építészeti munkák gépesítésének kiterjesztését. A föld­munkák teljes terjedelmének 85 szá­zalékát, a betonozómunkák 87 száza­lékát, a szerelési munkák 70 száza­lékát, a vakolómunkák 32 százalékát végezték el gépi eszközök igénybevé­telével. A szóban forgó munkák el­végzésénél növekedett a komplex­gépesítés alkalmazása is. A gépesítés, valamint az új mun­kamódszerek elterjedése befolyást gyakorolt a munkatermelékenység nö­velésére is. Az 1956-ban elért ered­ményekkel szemben 11 százalékkal volt nagyobb az egy munkásra eső munkatermelékenység és 3 százalék­kal emelkedett a bér. A beruházási építkezések hatékony­ságának felülvizsgálása keretében, melynek célja az építkezések egysze­rűsítése s olcsóbbá tétele, valamint költségvetési árának általános leszál­lítása volt, — 1847 akciót vizsgáltunk felül. Ezen akciók költségvetési ér­téke 31028 millió koronát tett ki. A felülvizsgálat rámutatott arra, hogy ezen akciók keretében 1746 millió koronát lehet megtakarítanunk. V. A lakosság életszínvonala A népgazdaság sikeres fejlesztése, különösen az ipari termelés növeke dése az országos konferencia határo zataival összhangban lehetővé tette a lakosság anyagi és kulturális szín­vonalának további emelkedését. A népgazdaság szocialista szekto­rában (EFSZ-ek nélkül) foglalkozta­tott dolgozók száma az 1956. évt létszámhoz hasonlítva 1957-ben 3,2 százalékkal növekedett és elérte az egymillió főnyi létszámot. A foglalkoztatottság általános nö­vekedése ellenére munkaerőhiány mu­tatkozott a népgazdaság kulcsfontos­ságú ágazataiban, főképpen a bányá­szatban. Bérekre és fizetésekre 1957-ben 6,0 százalékkal többet fizettek ki, mint az előző évben, emellett 1,3 százalék­kal léptük túl a béralapot. A lakosság foglalkoztatottságának, valamint jövedelmeinek növekedése iehetővé tette az eddiginél nagyobb mértékű személyes fogyasztást is, ami elsősorban a fokozott mértékű bevásárlásokban és a betétkönyvekre elhelyezett megtakarítások gyarapo­dásában nyilvánult meg. Ezek a meg­takarítások 1957-ben több mint 580 millió koronával gyarapodtak. A be­tétkönyvtulajdonosok száma 150 ezer fővel lett nagyobb, mint 1956-ban. A kiskereskedelmi forgalom tervét 102, százalékra, mégpedig élelmiszerekben 102,9 százalékra és iparcikkekben 102,1 száza­lékra teljesítettük. Szlovákia lakossága 1957-ben 20,5 milliárd korona értékű áru­cikkeket vásárolt, vagyis összehasonlítha­tó árakban 11 százalékkal többet, mint 1956-ban. Az élelmiszerek eladása 8 szá­zalékkal növekedett és az eladott élel­miszerek értéke 10,7 milliárd koronát ért el. Az iparcikkek eladása 13 százalékkal növekedett és az eladott iparcikkek értéke 9,8 milliárd koronát ért el. Az iparcikkek eladásának hányada a teljes kiskereske­delmi forgalomban az 1956. évi 46 száza­lékról 1957-ben 48 százalékra emelkedett. A szövetkezeti kereskedelem folyó árak­ban lebonyolított kiskereskedelmi forgal­ma 12 százalékkal növekedett és az egész kedett. 1957-ben folytattuk az állandó kereske­delmi elárusítóhelyek, az önkiszolgálásra berendezett elárusítóhelyek, valamint a vendéglői étkezési központok hálózatának kiépítését. Jobb lett a kereskedelmi vállalatok gaz­daságossága is. A nagykereskedelmi, va­lamint kiskereskedelmi vállalatok és a kö zös gyarapodott. Tíz járási egészségügyi köz­pontban bevezettük a poliklinika! munka­módszert. Az orvosok száma 362-vel gyarapodott és minden orvosra 845 személy esett. A rendelőkben 153-mal több orvosi állást, a többi intézményekben pedig 210-zel töb­bet töltöttek be. 1957. első felében megkezdődött a gyer­megbénulás elleni tömeges oltás. A szérum első és második adagjával 710 ezer gye­reket oltottak be. A betegek gyógyfürdőben való kezelését egyesítve, az állami egészségügyi igazgatás hatáskörébe helyeztük. 5341 ággyal rendel­kező 38 gyógyfürdőben 65 ezer beteg fejezte be gyógykezelését, vagyis 7 száza­lékkal több, mint 1956-ban. Azáltal, hogy megjavult a gyógykezelési és betegség­megelőzés! gondoskodás, hogy gyarapodott a biztosított személyek száma — növeked­tek a gyógyszerekre fordított költségek is, mégpedig az 1956. évi 262 millió koronáról 303 millió koronára. A társadalombiztosításról szóló törvény szövegében lényeges módosításokra került sor. Egyesítettük a táppénzek juttatását; a nyugdíjbiztosítás terén magasabb szintet ért el a nyugdíjasok közép és alacsony ka­tegóriájához tartozó egyének nyugdija. Ez az emelkedés átlag 10 százalékos és 152 ezer nyugdíjast érint. Az új előírások ér­telmében megszüntettük ezenkívül az ál­lásban lévő nyugdíjasok rokkantsági, agg­sági és özvegyi járadékainak csökkenté­sét. 1957-ben táppénzre 1772 millió koro­nát fizettünk ki, azaz 28 százalékkal töb­bet, mint 1956-ban és szociális biztosítási járadékokra 1717 millió koronát, vagyis 22 százalékkal többet mint 1956-ban. Az 1957,1958-as tanévben 4121 általános Is­kolában 625 ezer tanuló részesül oktatás­ban vagyis 5 százalékkal több, mint az 1956/1957 tanévben; tantermek hiánya kö­vetkeztében a tanulók 27 százaléka a dél­utáni órákban jár iskolába. / A tizenegyéves középiskolák utolsó há­rom évfolyamában 27 365 diák folytatja tanulmányait. Az 1956 57-es tanévben 7473 diák fejezte be tanulmányait a tizenegye­dik osztály elvégzésével. Szlovákia valamennyi tipusú szakiskolái­ban 39 ezer diák folytatja tanulmányait; ebből ipari iskolákat 13 900 diák, peda­gógiai iskolákat 6430 diák, gazdasági isko­lákat 6260 diák, mezőgazdasági iskolákat 5620 diák és egészségügyi iskolákat 4175 diák látogat. Az 1956/57-es tanévben 10 ! „.„„ lo l„ Sai. laju jí-es canevoen IU ezer forgalomra eső hányada az 1956. évi 30 I diák fejezte be tanulmányait. Szlovákia százalékról 1957-ben 32 százalékra emel- | szakiskoláiban. Különleges tanulmány útján majdnem 18 ezer dolgozó szerzi meg képesítését a kö­zép- és szakiskolákban. A valamennyi irányzatú főiskolák 33 ta­gozatán 16 ezer rendes hallgató, azaz 5 százalékkal több folytatja tanulmányait, mint az előző tanévben. A technikai főis­kolákat a főiskolai hallgatók 49 százaléka m KisiteresKeueimi vanaiatOK es a ko- | látogatja. A főiskolások 40 százaléka mun­étkezés üzemei kevesebb eszközt for- , káscsaládokbňl származik. Az 1955'56-os tanévben csak 35 százalék volt dítottak forgalmukra a tervben előirány­zottaknál. mély vezetékesrádió-engedéllyel rendelke- H19 fővel volt nagyobb a tervben előirányzottnál, emellett az 1000 1957-ben folytattuk a közszolgálatok üze­mei hálózatának bővítését, valamint a he lyi érdekű közlekedési eszközök állománya nak felújítását. A közlekedési eszközök teljesítőképessége még mindig nem ele­gendő. A városi tömeges személyszállítási eszközök 177 millió embert (10 százalék­kal többet) ebből villanyosokon 83 millió személyt, trolibuszokon 29 millió személyt, autóbuszokon 65 millió személyt szállí­tottak. A mosodák teljesítményei 15 százalékkal növekedtek. A mosodákban 5890 tonna fehérneműt mostak ki. A tisztító- és fes­tőüzemekben 2320 tonna ruha- és textil­neműt tisztítottak ki és festettek be. A mosodák, a tisztító- és festőüzemek egyelőre túlnyomórészt csak egy műszak­ban dolgoznak és ezért nem használják ki teljes mértékben teljesítőképességüket. A közszolgálatok terjedelme és minősé­ge mindeddig nem érte el a kívánt szín­vonalat. Szlovákiában további 199 községbe ve­zettük be a villamos áramot, úgy hogy a községek 84 százaléka már villamosítva van. A háztartások az 1956. évi adatokkal szemben 7 százalékkal több villamos ener­giát fogyasztottak. Szlovákiában kibővült a vízvezetékek és a csatornák hálózata is. Az egészségügy terén 1957-ben tovább bővült a -betegségeket megelőző és gyógy­kezelési gondoskodás intézményeinek háló­zata, valamint a rendelkezésre álló ágyak száma ls. A betegségeket megelőző és a gyógykezelési gondoskodás valamennyi in­tézményében elhelyezett ágyak száma 1956-ban 40 149-et tett kl és ez a szám 1957-ben 41 882-re emelkedett. Ebből a kórházakban elhelyezett ágyak száma 20 853-ról 21 370-re emelkedett. Az ágyak számának a tervben előirányzott gyarapo­dását a szülészeti klinikákon, a betegke­zelő-intézetekben, valamint az állami für­dőintézeteken kívül, nem értük el egyet­len egy intézményben sem. 1957-ben folytattuk az orvosi rendelők átépítését, mégpedig azáltal, hogv meg­szüntettük az alacsonyabb fokú egészség­ügyi alakulatokat és helyükbe körzeti, va­lamint járási egészségügyi központokat létesítettünk, melyek száma 1957-ben 27-tel .. a munkás­családokból származó főiskolások száma. Az 1956 57-es tanévben a főiskolákra beirat­kozott 4590 hallgató 43 izázaléka munkás­családokból származik. Főiskolai, esti-, táv-, és magántanulmá­nyokra 7430 főiskolai hallgató iratkozott be. Az általános iskolák harmadfokú 9. és 11. osztályaiban a diákok 28 százaléka ka­pott átlagosan havi 188 korona ösztöndíjat; a szakiskolák diákjainak 50 százaléka kapott átlagosan havi 259 korona ösztöndíjat, a fő­iskolai hallgatók 65 százaléka pedig átla­gosan 316 korona havi ösztöndíjban része­isült. A főiskolai tanulmányok befejezése után 2640 fiatal helyezkedett el a gyakorlati életben. Szlovákia 14 állandó színpadán és 24 színiegyüttesének vidéki fellépései alkal­mával 5000 előadást tartottak, melyeket több mint 2 millió néző nézett végig. A Csehszlovák Állami Filmvállalat 1957 végén 968 állandó és vándorfilmszinházat tartott üzemben. A filmszínházak 253 ezer filmelőadást tartottak, melyeket 38 millió néző nézett meg. A népművelési intézmé­nyek és egyéb tömegszervezetek filmszín­házai szintén számos filmet adtak elő. 1957-ben 123 új film, ebből négy egészes­tét betöltő film készült. A sajtó eddiginél nagyobb fokú terjesz­tése abban nyilvánult meg, hogy az újsá­gok példányszáma 13 százalékkal volt nagyobb, mint 1956-ban. 1957-ben Szlo­vákiában 1265 könyvet összesen' majdnem 9 millió példányszámban adtak ki. A lakosság természetes gyarapodá­sa 61 400 főt tett ki, úgyhogy 1957 végén 3 millió 868 ezer főnyi volt Szlovákia lakossága. A CSKP KB-nak a népgazdaság hatékonysága növelésére irányuló ha­tározata teljesítése, a dolgozóknak a CSKP KB levelével kapcsolatos or­szágos vita folyamán fokozódott akti­vitása megteremti annak feltételeit, hogy kiküszöböljük a népgazdaságunk fejlesztése terén mutatkozó fogyaté­kosságokat és hazánkban sikeresen betetőzzük a szocializmus építését. Szlovák Statisztikai Hivatal l:J. 1 ä 1958. február 12.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents