Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-09 / 40. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek / SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. február 9. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 40. szám Egy évi munka eredménye Olvasóink tegnapi számunkban jelentős közleményt kaptak kéz­hez, az Állami Statisztikai Hiva­talnak hazánk gazdasága múlt évi fejlődéséről szóló jelentését. A közlemény, számok, adatok, té­nyek alapján mutatja meg, hogy hazánk népének szorgos munkája nyomán a múlt évben milyen lé­pést tettünk előre a szocializmus építésének betetőzése felé vezető útunkon. De az eredmények felso­rolása mellett figyelmeztet arra is, hol szorít a cipő, melyik szaka­szon maradtunk el a feladatok va­lóra váltásában, hol kell jobban „rákapcsolni" a munkára, hogy biztosítsuk egész népgazdaságunk egyenletes fejlődését; az állami tervben kitűzött összes feladatok teljesítését. Az 1957-es év eredményei méltó büszkeséggel töltenek el bennün­ket, Hogy csak a legkiemelkedőb­beket említsük, 102,3%-ra teljesí­tettük az ipari termelés tervét, több mint 10%-kai növekedett az ipari termelés terjedelme, sikere­ket értünk el a forgalom lebonyo­lítása terén, jelentős javulást könyveltünk el a beruházási épít­kezés feladatainak teljesítésében. A mezőgazdaságban a szövetkezeti gazdálkodás hatalmas arányú fej­lődésére került sor, melynek ered­ményeként a szocialista szektor részesedése az egész mezőgazda­ságban jelentős túlsúlyba került és kedvező alap jött létre a mező­gazdasági termelés intenzívebbé tételére. Tovább emelkedett ha­zánk lakosságának életszínvonala, a nemzeti jövedelem fokozódásá­val összhangban növekedett a sze­mélyi fogyasztás. A számok sok mindent elmon­danak életünk folyásáról. Milliók mindennapos országépítő munkájá­ról beszélnek, a föld mélyén dolgo­zó bányászok hősi küzdelméről, a kohók mellett, a gépeknél, a mun­kapadnál, az épülő falak melletti állványokon dolgozó munkások igyekezetéről, vasutasok, gépkocsi­vezetők, kereskedelmi dolgozók, parasztok, traktorosok munkájáról, mérnökök, tudósok, kutatók, orvo­sok, hivatalnokok, hazánk minden munkahelye alkalmazottainak tö­rekvéseiről. Üj értékek teremtésé­ről, a föld mélye kincseinek fel­színre hozásáról-és felkutatásáról, új üzemek, iskolák, kórházak, la­kások építéséről, új gépek és köz­szükségleti cikkek gyártásáról szá­molnak be a statisztikai hivatal je­lentésének adatai. Összesítve benne van az én munkám, eredménye, a te munkád eredménye, a harmadik munkájának eredménye, hazánk összes dolgozója igyekezetének gyümölcse. Ugyanakkor a jelentés beszámol arról is, hogy munkánk gyümölcse hogyan tükröződik visz­sza életünkben. Megmutatja, hogy hazánk dolgozóinak évek óta fel­felé ívelő életszínvonala a múlt évben sem szenvedett törést. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedése lehetővé tette a sze­mélyi fogyasztás további bővítését. A nemzeti jövedelemnek a fogyasz­tásra eső része 1957-ben 65,1% volt, tehát egy év alatt 7,4%-kal fokozódott. Fokozódott a foglalkoz­tatottság, növekedett az átlagke­reset. A fogyasztási cikkek vásár­lásának az 1956. évihez viszonyí­tott növekedése, a kiskereskedelmi áruforgalom tervének túlteljesítése szemléltetően mutatja a vásárló­képesség fokozódását. Ugyanakkor sok millió koronával növekedett a lakosság takarékbetéteinek össze­ge. Míg a kapitalista államokban állandóan fokozódnak a megélheté­si költségek, nálunk a múlt évben ezek átlaga 2%-kai csökkent. Az életszínvonal emelkedésével kap­csolatban sok mindenről kellene még beszélnünk. A nemzeti bizto­sítás előnyeiről, az öregek és rok­kantak megélhetését biztosító jára­dékokról, az új lakásokról, iskolák­ról, a tanulóknak nyújtott ösztön­díjakról, az egészségügyről, melyek mind fényes bizonyítékai annak, hogy hazánkban a dolgozók mun­kájának gyümölcse a dolgozók éle­tét teszi szebbé. A szocializmus építésének döntő szakaszában élünk. Az elmúlt hó­napokban a CSKP KB levelének nyomán hazánk lakossága széles­körű vitában a szocialista építés betetőzésével kapcsolatos felada­tokról tárgyalt. Az országos vita teljes mértékben megmutatta, hogy hazánk gazdasága még mindig óriási tartalékokkal trendelkezik. Mint már bevezetőben emiitettük, az Állami Statisztikai Hivatal köz­leménye a kiváló eredmények mel­lett megmutatja a fogyatékossá­gokat, a gyenge pontokat is, me­lyeknek eltávolítására ez idén fel kell használni eddig ki nem akná­zott tartalékainkat. Az idei terv teljesítésénél rendkívül nagy gon­dot kell fordítani a tervnek nem­csak mennyiségi túlteljesítésére, hanem - elsősorban is a terv minő­ségi mutatószámainak túlszárnya­lására. Ugyanakkor feltétlenül szükséges, hogy minden vállalat biztosítsa azoknak a termékeknek előállítását, amelyekre népgazdasá­gunknak szüksége van. A múlt év­ben ugyanis egyes üzemek számos fontos gyártmánnyal maradtak adósok, egész sor vállalat nem tel­jesítette térvét. Gazdaságunk szá­mos ágában még mindig sok ne­hézséget okoz a terv egyenetlen teljesítése. Pedig ennek megszün­tetéséhez minden üzemben vannak tartalékok, amelyek felfedése elő­segítené e káros jelenség megszün­tetését. Továbbra is a legnagyobb gondosságot kell fordítani a munka termelékenységének fokozására, mint az életszínvonal további nö­velésének elsőrendű tényezőjére. Ennek legbeváltabb útja a műszaki­szervezési intézkedések végrehaj­tása, az újítómozgalom további fejlesztése, a termelés hatékony­ságának fokozásával való sokoldalú törődés. Az 1958. évben egész népgazda­ságunkban, az iparban, mezőgaz­daságban, közlekedésben, a beruhá­zási éptíkezés, a külkereskedelem szakaszán, valamennyi gazdasági ágazatban rendkívül igényes fel­adatok várnak megoldásra. A múlt évi sikerek azonban megmutatták, hogy e feladatok sikerrel valóra válthatók. Készülnek a szövetkezeti tervek Az egységes földművesszövetkeze­tek dolgozói most készítik el az el­múlt év gazdasági mérlegét és össze­állítják ä jövő évi termelési tervei­ket. A Mező- és Erdőgazdasági Megbí­zotti Hivatal jelentése szerint eddig 1129 szövetkezet — 332 EFSZ a bra­tiblavai és 298 EFSZ a nyitrai kerü­letben — készítette el gazdasági mér­legét. Jól haladnak ezzel a munkával a Banská Bystrica-i és kassai kerü­letek szövetkezeti tagjai is. Az EFSZ­ek eddigi mérlegei azt bizonyítják, hogy a közös gazdálkodás a falvakon évről évre sikeresebben folyik. Ezt bizonyítja többek között, hogy az ed­dig kidolgozott mérlegek közül 271 esetben a szövetkezett tagok több mint 7%-ot juttattak az oszthatatlan alapra, vagyis nagyobb összeget, mint amilyet az egységes földművesszövet­kezetek alapszabályzata előír. Közle mé ny a kormány üléséről A kormány jóváhagyta Csehszlovákia 1958. évi népgazdaságfejlesztési tervét Az ipari termelés 8, a mezőgazdasági termelés 11,9%-kal fokozódik • Tovább növekszik a lakosság jövedelme • A fejlődés üteme Szlovákiában gyorsabb lesz az országos átlagnál A kormány 1958. február 6-án rendes ülést tartott. Jóváhagyta Csehszlovákia 1958. évi népgazdaság fejlesztési állami tervét, amely az 1957. évi népgazdaságfejlesztési terv ellért eredményeiből kiindulva a má­sodik ötéves terv feladatainak szem előtt tartásával meghatározza a nép­gazdaság egyes ágainak alábbi főbb feladatait. A. Ipar Az ipari termelés 1958-ban az 1957-ben elért színvonalhoz viszo­nyítva 8%-kal növekedik. Egyúttal megállapítják a termelőeszközök ter­melésének gyorsabb növekedését, amelynél 8,1%-os emelkedést tervez­nek. Míg a közszükségleti cikkek gyártása 7,7%-kal, a munkatermelé­kenység az iparban 4,6%-kai emel­kedik. A tüzelőanyag és energetika sza­kaszán a köszénfejtés 3,8%-kal, a barnaszénfejtés 6,1%-kal, a villany­ehergia-gyártás 9,8%-kal fokozódik. Az 1958. évi fejtés tervezett növe­lése teljesítésének feltétele a kő­szénfejtési terv teljesítésének maxi­mális egyenletessége, am-'yet a g-5­pek jobb kihasználásával, a fejtés műszaki színvonalának e: ^.elésével és a bányák irányításának megjaví­tásával kell biztosítani. Tovább kell növelni a mérnök-műszaki dolgozók felelősségét a bányák géoesítésének fejlesztésében, el kell érni a mun­kaerőhullámzás csökkenését a szén­bányáikban és meg kell szüntető^ a n unkából való hiányzást, teljesíteni kell a lakásépítési tervet. Fontos feladat a kifejtett szén elszállításá­ban felmerülő fogyatékosságok meg­szüntet'-se, különösen az észak­csehországi és a sokolovói barnaszén­körzetben. A népgazdaság tüzelőanyaggal való ellátásának biztosítására a fejtési terv egyenletes teljesítésével együtt biztosítani kell a kőszén-szükséglet barnaszénnel és gázzal való további pótlását, jobban ki kell használni a kevésbé értékes tüzelőanyagot és növelni kell a gazdaságosságot a különféle fajtájú tüzelőanyag- és energia-fogyasztásban. A bányák 1958. évi műszaki fej­lesztési tervében számítanak a fej­tés további gépesítésére, a villamo­sításra és a szállítószalagok automa­tizálására. Az energetikában a műszaki fejlő­dés a gőz- és vízierőművek automa­tizálása, és az elosztás távolból való irányítása felé halad. Tovább folytat­ják az állami energetikai diszpécser rendszer kiépítését. Az energetikai szektor egyik leg­fontosabb feladata 1958-ban az új villanyerőművek építése. Ez a feladat nagy erőfeszítést követel az energe­tikai, gépipar; és építészeti dolgo­zóktól, hogy megbízhatóan keresztül vigyék a megkövetelt teljesítményt. Az ércfejtési és kohászati iparágak­ban a vasércfejtést 3,2%-kal, a nyersvastermelést 5,8%-kai, az acél­gyártást 8,1%-kal és a hengerelt anyagok gyártását 7,4%-kal kell nö­velni. A kohászati termelés növelé­sét az eddigi kapacitások jobb tó­használásával és új agregátok üzem­be helyezésével s mindenekelőtt a kunčicei Klement Gottwald Új Kohó építése második szakaszának befeje­zésével érik el. A népgazdaság ko­hászati gyártmányokkal való ellátá­sának fedezésére feltétlenül szüksé­ges, hogy teljesítsék a tervezett ter­melést egész összterjedelmében és mindenekelőtt a megkívánt sorozat­fajtákban és minőségben. A kormány a hengerelt anyag, acél­csövek, vont acél és acélszalag gyár­tási terv sorozatfajtákban és jó mi­nőségben való teljesítésének fontos­ságát szem előtt tartva meghagyta a kohóipari és ércbányaügyi miniszter­nek annak biztosítását, hogy a válla­lati igazgatók rendszeresen foglalkoz­zanak a fogyasztók megrendeléseinek sorozatfajta és minőség szerinti tel­jesítésével, és kijelölt néhány továb­bi feladatot. A népgazdaság hengerelt anyaggal való ellátásának biztosítása céljából szükséges továbbá, hogy a fogyasz­tók, főleg a gépipari vállalatok a leg­nagyobb fokú kezdeményezéssel biz­tosítsák a tervben feltételezett hen­gereltanyag-megtakarításokat. A szí­nes fémnél is el kell érni a tervezett megtakarításokat. A vegyiiparban 9,3 %-kal fokozódik a bruttóterxnelés. A gyorsan növekedő szükségletekre való tekintettel terv­bevették a hajtóanyaggyártás (az auto-benzinnek egyharmadával, a motor-kőolajnak csaknem egynegye­dével) és a nitroqén tartalmú trágyák (46 %-kal való) ^ayfokú növelését. A vegyi és pa- r több ágaiban is sor kerül az elmúlt évhez viszonyítva a termelés fokozására. Például a kén­savgyártás 7,2 %-kal, a foszforos trágyák 9,1 %-kal, nátrolúg 4,8 | %-kal, a mészkarbid 6,6 %-kal, a po- J livinilchlorid 10,3 %-kal, a műselyem I fonal 18,9 %-kal, a kaucsuk szállító­szalagok 28,2 %-kal és a papírgyártás 7,6 %-kal növekedik. A jövő évben korszerűsítenek né­hány gumiipari üzemet. Ezzel bővül kapacitásuk, növekszik a munkater­melékenység és csökkennek a terme­lési költségek. A papírgyártás 7,6 %-kal növek­szik (a papír grammsúlyának 2,8 %-kal való csökkentése mellett) azzal, hogy újabb papírkészítő gé­pekre is kiterjesztik a folyamatos munkát és kihasználják az új papír­gyártó gépek kapacitását. > A hajtóanyagtermelés fokozását az eddigi, kapacitások jobb kihasználá­sával érik el. Ezzel fedezik a növekvő szükségletet, feltételezve, hogy meg­javul a hajtóanyagokkal való gazdál­kodás, főleg a motor-kőolajjal való gazdálkodás a szállításban és a mező­gazdaságban. A Gépipari Minisztérium termelése több mint 11 %-kal nő. Emellett pél­dául a gőzkazánok gyártása 29,9 %-kal, a vegyiipari berendezések szállítása 48,7 %-kal, a kohászati be­rendezéseké 33,8 %-kal, a nyomda­ipari gépek gyártása 24,7 %-kal, a villanymotorok előállítása 20,9 %-kal, a villanymozdonyok gyártása 116 %-kal, a mezőgazdasági gépek gyár­tása 14,5 %-kal, a személygépkocsik gyártása 26 %-kal, a traktorok gyár­tása 15,2 %-kal, a hengeres csap­gépek gyártására. Ezért a terv meg­hagyja főleg a traktorok, burgo­nyaültető, kévekötő és lentépő gépek, automatikus cséplőgépek és az istál­lógépesítésre szolgáló szerkezetek gyártásának fokozását. A Gépkocsi és Mezőgazdasági Gép­ipari Minisztérium műszaki fejlesztési terve meghagyja, hogy a mezőgaz­i dasági gépek jóváhagyott rendszere | szerint kísérletezni fognak és foko­| zatosan bevezetik a termelésbe a mezőgazdasági termelés komplex gé­pesítését szolgáló gépek, pl. répakom­bájnok, vetőgépek, egységes típusú traktorok új típusait, komlókombáj­nok és lenbegyűjtő gépszerkezetek gyártását. Tervbe vették, hogy új köz­szükségleti cikkeket, ;pl. monoblokkos kompresszoros hűtőszekrényeket, gé­pesített konyhaasztalokat, stb. fognak gyártani. A finomgépiparban meghagyják a gyengeáram ipar és a finommechani­ka gyártás terjedelmének nagyfokú növelését és új gyártmányfajták be­vezetését. Az építőanyagiparban az 1957. év­hez viszonyítva a cementgyártást 11,2 %-kal, a mészgyártást 7,2 %-kal, a téglagyártást 17 %-kal, az ^égetett tetőfedő-cserép gyártását 16,8 %-kal, az épületelemek gyártáStót 34,6 %-kal növelik. Az építőanyagipar műszaki fejlesz­tésének terve a különleges maiterek­kel való kísérletezésre és próbagyár­tásra, újfajta beton és más új anya­gok gyártásának elsajátítására irá­nyul, melyek kihasználása lehetővé teszi az építészet gyorsabb iparosítá­sát és gazdaságosságának növelését. A közszükségleti cikkeket gyártó iparban sor kerül a termelés 7,3 szá­zalékkal való további növelésére, fő­leg a textiliparban. Ez lehetővé teszi a vevők textiláruval való jobb ellátá­sát. Például a gyapotszövetek gyár­tása 6,8 százalékkal, a gyapjú szöve­teké 14,4) százalékkal, a felső ruházati ÄSÄuS: cikkeké^ 15,8 százalékkal, a bőrcipőké készülékek és gramofonok gyártása 11,2 %-kal és a televíziós készülékek gyártása 64,8 %-kal fokozódik. Megnő a nehézgépipar feladata, mind a népgazdaság belső szükségle­teinek biztosítása, mind pedig a kivi­tel szempontjából. A terv meghagy­ja mindenekelőtt az energetikai, ko­hászati, bányaipari, vegyiipari, élelmi­szeripari és közlekedési berendezé­sek, valamint a könnyűipari és meg­munkáló gépek, stb. gyártását. Uj fajtájú és típusú gyártmányokat ve­zetnek be a termelésbe, amelyekkel hozzájárulnak népgazdaságunk egyes ágai műszaki színvonalának emelésé­hez és külkereskedelmünk magasabb hatékonyságának eléréséhez. A mezőgazdasági termelés szövet­kezetesítésének fejlesztése magas kö­vetelményeket ró a mezőgazdasági pedig 15,6 százalékkal fokozódik. Növekszik a termelés az üveg- és ke­rámiaiparban, valamint a bútoripar­ban, mégpedig 6,3 százalékkal. Az élelmiszeriparban a terv a nyersanyagtermelés 4,2 százalékkal való emelésével számol, emellett pl. a vajgyártás 10,5 százalékkal, a ser­tésszalonna termelése 12,4 százalék­kal, a cukorgyártás 8,8 százalékkal, a búzaliszt termelése 3,1 százalékkal emelkedik. A kisipari szövetkezetekben a ter­melés további növelését vették terv­be, éspedig a cseh országrészekben 7,5 százalékkal, a lakosságnak nyúj­tott szolgálatok, a javítások és a kar­bantartások legalább 25 százalékkal, a megrendelés szerinti munkáknak kb. 14 százalékkal; Szlovákiában a nyerstermelés 15,9 százalékkal való növekedését feltételezik. B. Mezőgazdaság Az 1958. év dönt arról, hogyan biz­tosítják a második ötéves terv mező­gazdaság-fejlesztési feladatainak ál­talános teljesítését. Az egységes földművesszövetkeze­tek fejlődésének gyors üteme 1957 óta kellő feltételeket biztosít az 1958. évi mezőgazdasági termelésben. Az 1958. évi terv az általános me­zőgazdasági termelés 11,9 %-kal va­ló növelését feltételezi. A növény­termesztésben 1957-hez viszonyítva a hektárhozamok lényeges növelésére számítanak, így pl. búzánál 8,7 %-ra, burgonyánál 13,6 %-ra és komlónál 26,6 %-ra. Az állattenyésztési termelésben a gazdasági állatok hasznosságának to­vábbi fokozódását és az állomány, fő­leg a szarvasmarha és tehénállomány számszerű növekedését feltételezik. E feladat teljesítése mindenekelőtt a takarmánytermelés további növelésé­től függ. A mezőgazdaságnak jelentős esszközöket juttatnak a mezőgazdasági termelés nö­velésének biztosítására. A miitrágya jut­tatások 14%-kal emelkednek. A gépszállít­mányokat 27%-kal és az építészeti beruhá­zást (az EFSZ önsegélyes alapon végzett beruházását is beleszámítva) több mint egynegyedével emelik. Számítanak rá, hogy a határvidék me­zőgazdaságát új munkaerőkkel erősíthetik meg. A határvidékeken az új mezőgazda­sági dolgozók számára szolgáló lakóháza­kon kívül tervbe vették az építészeti dol­gozók és más iparágak dolgozói lakásainak rendezését is. A mezőgazdasági termelés növekedése lehetővé teszi, hogy több mezőgazdasági termék kerüljön piacra. Pl. kenyérgabo­nánál 16,4%-kal, komlónál 33,8%-kal vá­gósertésnél 7,1 %-kal, tejnél 7,2%-kal! stb. fokozódik a begyűjtés és az állami felvá­sárlás. Erdőgazdaságunk védelme megköveteli, hogy egész népgazdaságunkban bevezessék a legszigorúbb gazdaságosság rendszerét a faanyag felhasználásában. C. Szállítás és postaügy Az 1958. évre tervezett ipari és me­zőgazdasági termelés, valamint a nép­gazdaság többi ágainak további növe­kedése nagy követelményeket ró a közlekedés, főleg a vasúti és gép­kocsi-közlekedés dolgozóira. A szállí­tandó áruk összmennyisége 1958-ban 6,1%-kal emelkedik, ebből a vasúti szállításnál 7,7%-kal, az országúton való szállításnál 3,7%-kal. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a párt­nak a vasúti szállítás színvonalának eme­lésére irányuló intézkedéseit következete­sen teljesítsék. Mindenekelőtt meg kell javítani az irányító munka színvonalát a vasúti közlekedésben és meg kell szün­tetni a vasúti szállítás fogyatékosságalt. A dolgozóknál növelni kell a munkafe­gyelmet, meg kell gyorsítani a vagonok ki- és berakását és a kevéssé gazdaságos és feleslegesen hosszadalmas szállítások megszüntetésével a szállítási távolságok csökkentésére kell törekedni. Rendkívül nagy figyelmet kell szentelni a mostl és sokolovoi szénmedencék szenének folyama­(Folytatás a 2. oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents