Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-08 / 39. szám, szombat

Közlemény a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának 1957. évi fejlődéséről í HAJON a )a bto nkai hágón keresztül? (Folytatás a 3. oldalról.) alkalmazásban lévő járadékélvezők rokkantság^ öregségi és özvegyi já­radékainak megrövidítése. Az ezen rendezésekből származó kiadási több­let összesen csaknem évi 600 millió koronát tesz ki. A rokkantsági és öregségi járadékra való jogosultság új rendezése következtében 1957-ben csaknem százezer új rokkantsági és öregségi rendkívüli járadékot ismer­tek el. A szociális biztosítási járadé­kokra fordított összeg ezen rendezé­sek után csaknem 9 milliárd koroná­ra, (vagyis 20 százalékkal) növekedett az 1956-os évvel szemben. 1957-ben további 12 agghajlék létesült, úgy­hogy az év végén 305 agghajlék volt üzemben 23 683 ággyal. Nagy gondot fordítottunk a kultú­rára. A hivatásos színházak 27 ezer előadást tartottak, amelyeket 12,6 millió személy tekintett meg. Az év végével 3500 állami mozi volt üzem­ben, s előadásaikat 187 millió személy látogatta. A filmgyártás az 1957-es évben összesen 709 filmet készített, ebből 27 egész estét betöltő filmet. Az 1957-es évben 4226 könyvet adtak ki, összesen 43 millió példányban. Az általános iskolákon a tanulók száma az 1957—1958-as iskolai évben meghaladta a 2 milliót, a 9—11 foko­zatos évfolyamokon 95 ezer diák ta­nult, szakiskolákon 199 ezer diák és a főiskolákon több mint 77 ezer hall­gató. Az általános iskolák selejtező évfolyamain a diákok 22 százaléka kapott ösztöndíjat átlagosan havi 168 korona összegben. A szakiskolákon a diákok 35 százaléka kapott ösztöndí­jat átlagosan 245 korona összegben, a főiskolákon a hallgatók 65 száza­léka átlag havi 335 korona összeg­ben. Ezen iskolák ösztöndíjaira ha­vonta átlag 25,8 millió koronát fordí­tottunk. . Az 1957-es évben 252 ezer élő gyermek született. A természetes szaporulat 118 ezer lakost tett ki, ebből 61 ezer esik Szlovákiára. A cse­csemőhalandóság 33,4 ezreléket tett ki. Az év végével Csehszlovákiának 13 millió 410 ezer lakosa volt; acseh­országrészekben 9 millió 542 ezer és Szlovákiában 3 millió 868 ezer. ÁLLAMI STATISZTIKAI HIVATAL i • Antonín Novotný, köztársasági elnök február 6-án fogadta Viliam Široký miniszterelnököt, aki jelen­tést tett az India Köztársaságban, a Kambodzsai Királyságban, a Burmai Szövetségben, az Indonéziai Köztár­saságban és Ceylonban tett útjának eredményeiről. © A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai szervezetei ja­nuár havában taglétszámuk további gyarapodását könyvelhették el. A ta­valy 453135 főt kitevő taglétszám januárban 926 út taggal gyarapodott. Á legtöbben — 447-en - a nyitrai kerületben kérték a Csehszlovák­Szovjet Baráti Szövetségbe való fel­vételüket. 9 A prágai Városi Népkönyvtár február 6-án zenei estet rendezett Zdenék Nejedlý miniszter 80. szüle­tésnapja alkalmából. ® Csehszlovákia ez idén részt vesz számos mintavásáron, azonkívül a nemzetközi ipari kiállításon is, melyet április elején nyitnak meg Rio de Ja­neiróban. ® Az iskola- és kulturális ügyi mi­niszter helyettese február 6-án átadta a Német Tudományos Akadémia kép­viselőinek a Heinrich Mann német író hagyatékában levő levelezést és egyéb irodalmi alkotásokat, melyek a Csehszlovák Köztársaság tulajdonát képezték. • A Mladá Boleslav melletti Vina­ŕice községben működő Csehszlovák­Kínai Barátság EFSZ e napokban tar­tott évzáró közgyűlésén részt vett Cao in, a Kínai Népköztársaság nagy­követe és kísérete. © A gottwaldovi Svit n. v. dolgozói még ez idén elkezdik ''a gumitalpas varrat és szögelés nélküli börszandálok gyártását. Ezzel Igen kényelmes nyári lábbelivel gya­rapítják majd piacunkat. © A predméricei EFSZ-nek arra irányuló felhívását, hogy a földmü­vesszöve kezetek már 1959-ben tel­jesítsék a második ötéves tervben elő­irányzott tercnelési feladatokat, 2253 EFSZ fogadta el. a predméricei felhí­vást Szlovákiában eddig 390 földmű­vesszövetkezet fogadta el. © A plzeni Fémfeldolgozó Vállalat elő­készítette a villamosáram használata nél­kül működő porszívók sorozatos gyártását. Ez a kézihajtású porszívó köinyüsúlyú lesz és a parkettfényesítő géphez lesz hasonló. ® Wiliam Horeley Gant tanár, a kiváló észak-amerikai fiziológus, a baltimorei Phipps-Pszihiátriai Klinika Pavlovról elne­vezett laboratóriumainak igazgatója Prágá­ban megszakította Moszkvába vezető útját. Az észak-amerikai fiziológus megtekinti egészségügyi kutatóintézeteinket, melyek a magasabbfokú ideg tevékenység kérdéseivel foglalkoznak. ® Valószínűleg még ez idén sor kerül egy további, csehszlovák francia együtt­működés alapján készülő film felvételeire. A rajz- és bábfilmek prágai stúdiója terv­be vette, hogy Pierre Tarcali figyelemre­méltó humanista témája alapján Golyócs­kák és kockák címen trükk-filmet készít­A A csehországi kynzvarti kastélyban A. Dumas francia író 65 kéziratára buk­kantak. A kéziratok legnagyobb részét ed­dig nem ismerték. Már 44 járás fogadta el a kroméŕiži felhívást (ČTK) A kroméŕiži járási nemzeti bizottságoknak Csehszlovákia Kom­munista Pártja XI. kongresszusa tiszteletére indítandó munkaverseny­ben való részvételre irányuló felhí­vására február 5-ig az olomouci, Hra­dec Králove-i, plzeni, prágai, jihla­vai, gottwaldovi, Kariovy Vary-i és brnői kerület 44 járási nemzeti bi­zottsága válaszolt. A felhívás nagy visszhangot keltett Ostrava környé­kén is. Itt az opavai járás fogadta el a felhívást. A nyugati kémszolgálatok aljas módszereinek újabb bizonyítéka (ČTK) — A Csehszlovák Sajtóiro­dához e napokban levél érkezett, mely újabb bizonyítéka annak, hogy egyes nyugati hatalmak mily módon tesznek aljas kísérleteket kémek to­borzására. A levél szövege, melyet Jindŕich Panny, Prága XI. kerületi la­kos küldött a Csehszlovák Sajtóiro­dának, a következő: „Az újságban gyakran olvasok ar­ról, hogy az ellenséges kémszerve­zetek milyen „érdeklődést" tanúsíta­nak azon polgártársaink iránt, akik szolgálati, avagy magánjellegű utakra indulnak a nyugati országokba. Pol­gártársainkat figyelmeztetnünk kell azokra a veszélyes lehetőségekre, me­lyek fennállanak bármelyik nyugati országba való megérkezésük alkalmá­val. Ez a veszély rendszerint abban áll, hogy ottlétük alkalmával „csat­lakozik" hozzájuk valamelyik kém­központ toborzó ügynöke. E téren már én is tapasztalatokat szereztem. Ez év január havában látogatásra utaztam a Német Szövetségi Köztár­saságba. Egy alkalommal a müncheni Karlsplatzon levő kávéházban ültem. Egy ismeretlen fiatalember' lépett hozzám, megszólított és elmondta, hogy megszökött Csehszlovákiából. Azután bemutatkozott, megemlítette, hogy Münchenben jogot hallgat és előbb Prágában lakott. A beszélgetést rövid idő múlva személyes viszo­nyaimra és a Csehszlovák Köztársa­ságban fennálló helyzetre fordította. Például arról kérdezősködött, teljesí­tettem-e katonai szolgálatot, minek jöttem Németországba, mit kell itt elintéznem, stb. Kérdésemre, hogy tulajdonképpen kicsoda és mit akar tőlem, ha ilyen kérdésekkel fordul hozzám, azt vá­laszolta, hogy felhagy minden kön­törfalazással és nyíltan akar velem beszélni. Közölte, hogy egy olyan kémügynökség szolgálatában áll, mely adatokat gyűjt a Csehszlovák Köztársaságról. Azt mondta, jól tud­ja, hogy hol dolgozom Csehszlovákiá­ban és „bizonyos jellegű" adatokat szeretne tőlem beszerezni. Amikor ajánlatát határozottan visszautasítot­tam és megmondtam neki, hogy nem vagyok hajlandó folytatni a beszélge­tést, oly értelmű kijelentéseket tett, hogy Csehszlovákiában nincs „szabad­ság" és hogy nálunk nem lehetnek az emberek megelégedettek. A szemtelen kém tolakodó módon állandóan különféle javaslatokat tett nekem, sőt azt is megkérdezte, hogy el akarok-e költözködni a Csehszlo­vák Köztársaságból. Ezért felálltam és elhagytam a kávéházat. A beszélgetés eleinte németül folyt, de később ké­résemre cseh nyelven folytattuk. Valóban örültem annak, hogy már másnap el kellett utaznom a Német Szövetségi Köztársaságból és vissza­térhettem családomhoz." Prága, 1958. február 6-án. Jindŕich Panny, Praha 11. A O okan valószínűleg kétel­^ kedve olvassák ezt a cí­0 met. Egyesek talán azt vélik, • hogy a szerző megzavarodott, vagy a szedő tévedett. Majdnem @ úgy hangzik ez a cím, mint a • „hegyi lovastengerész". Márpe­dig ha a Mont Blancot át lehet fúrni és rajta keresztül álag­A utat lehet törni, vagy pedig a V La Manche-csatorna alatt lehet A alagutat létesíteni, miért ne ' vezethetne a jablonkai hágón 9 keresztül is csatorna, melyen • majd hajók közlekedhetnek. Ez természetesen nem egy-két év Ä kérdése. Január közepén rövid hír számolt be arról, hogy Varsóban összejöt­tek Csehszlovákia, Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság küldöttei és szakemberei, hogy meg­beszéljék a Duna és Odera, va­lamint az Odera és Visztula folyók összekötésének lehetőségét. Még mielőtt részletesebben foglalkoznánk ezzel a kérdéssel, le kell szö­geznünk, hogy nincs szó új tervről, mert már az első, burzsoá Csehszlo­vák Köztársaság idejében, s később a háború alatt a németek is sokat írtak arról az elgondolásról, hogy az Oderát összekössék a Dunával. Ez a terv a hitleri Németország gazdasá­gi hegemóniáját szolgálta volna. Tudjuk, hogy a tőkés rendszerben időközönként fantasztikus tervek születnek, de ezek csak ritkán való­sulnak meg. Most azonban a Duna—Odera csa­torna tervét a Kölcsönös Gazda­sági Segély Tanácsa vette a ke­zébe. Egyik szakbizottság foglalkozik a csatorna technikai-gazdasági indoko­lásának tanulmányozásával. Ez annyit jelent, hogy a terv vég­leges kidolgozása jó kezekben van és megvalósítását olyan szerv biz­tosítja, amely mögött a szocialista tábor országai és népei állanak. Nagy megtiszteltetés hazánkra, hogy a terv oroszlánrészét a brnói Hydro­projekt dolgozza ki. A Trybuna Ludu lengyel napilap arról számolt be, hogy a berlini és a varsói megbeszé­lés után Budapesten fognak tárgyal­ni erről a kérdésről. Mi az előnye ennek a tervnek ? Az Ausztriával határos Morva folyó kimélyítése több problémát vet fel. Az egyrészt költséges, másrészt ide­gen államot kellene bevonni az épí­tésbe, ami sokféle akadályba ütközik. Ugyanakkor a Vágón most vízierő­művek mellett hajózási csatornák, zsiliprendszerek épülnek, melyek a torkolattól egész Žilináig - te­hát 243 km-es szakaszon - lehe­tővé teszik a hajózást. Tehát csak erre a meglévő rendszer­re kellene rákapcsolni az Oderát ösz­szekötő csatornát. A Vág mentén húzódnak Szlovákia nagyipari üzemei, melyek a nyers­anyagok nagy részét most Komáromon keresztül vasúton kapják. Ugyanak­kor kész gyártmányaikat szintén vasúton szállítják el. Amennyiben még szénenergiát használnak, úgy a szén szintén vasúton érkezik Ostra­vából, vagy az észak-csehországi bar­naszén bányákból, esetleg Handlová­ról. Öriási tétel a lengyel szén, melyet most hozzánk vagy Magyarországba szintén vasúton szállítanak. Havonta több száz szénvonat halad hazánkon keresztül. Képzeljük el, mennyire igénybe veszik ezek a szállítmányok vasútvonalainkat és mennyire teher­mentesítené őket, ha a Duna —Ode­ra—Visztula csatorna megépülne. A lengyel és ostravai szén, a koksz mennyivel versenyképesebb lenne és viszont a szovjet, kínai, dél-amerikai, svéd vasérc mennyivel olcsóbb len­ne, ha végig víziúton szállítanánk a nagyolvasztókba és kohókba. A gyar­matáruk, a kopra, a kínai földi mo­gyoró önköltsége is jelentősen csök­kenne, ami a rizs, kávé, ételzsír, szap­pangyártmányok stb. árának ala­kulására is hatással lenne. Fontos kiviteli cikkünk a cement, mely szintén sokat nyerne ezáltal. Jelenleg a gabona, takarmány és olaj­magvak behozatalának nagy része Agcsernyőn keresztül, vasúton bo­nyolódik le. öriási tehermentesítést jelentene, ha ezek a hatalmas szállít­mányok a jövőben Ogyess?.a vagy más resztül a Balatonnal. Ugyanakkor a Duna —Majna —Rajna-csatornán át, egész Nyugat-Európával és az észa­ki-tengeri kikötőkkel kerülnénk olcsó } víziúton kapcsolatba. „ Bratislava és Komárom kikötőinek , jelentősége is megnőne. Velük kapcsolatban és ugyanab- 1 ban az arányban fejlődnék komá- " romi hajógyárunk is, mely hivatva lesz a csatornák és víziutak szá­mára kellő számú teher- és sze­mélyhajókat gyártani. Mennyi munkaalkalmat s milyen ke­reskedelmi forgalmat, kultúrkapcso­latokat, üdülési lehetőségeket, vég­eredményben az életszínvonal milyen emelkedését jelentené egy ilyen nagyszabású terv gonSos keresztül­vitele. Nem fantázia a jablonkai hikötő Az első terv — a Morva folyón keresztül — mint mondottuk, a költ­ségesebb. Kézenfekvő ez a tény, mert a Dévény—Prerov —Bohumín távolság 270 km. Ezzel szemben Zilináig már készül a Vág hajózható medre, míg Zilinátől Bohumínig, illetve az Ode­ráig csak 100 km a távolság. Žilinától a kiszélesített Kysuca eléri a jab­lonkai hágót, melyen keresztül alag­utat fúrnak. Az Olsa folyó medrét felhasználva Tŕinec, Česky Tešín, Karviná, Orlová, Bohumín és Ostrava ipari városokat érintve a csatorna Ratiborznál elérné az Oderát. így köztársaságunk, Lengyelor­szág, valamint a NDK nagy ipari központjai, bányavidékei képeznék ennek a vízrendszernek a lelkét. Ebbe a rendszerbe harmonikusan be­kapcsolódik az árvái duzzasztógát, a Kysuca folyónak jövő energetikai fel­használása, és a vágmenti vízierőmű­vek rendszere mint Szlovákia ipará­nak energetikai bázisa. Elképzelhet­jük, milyen további változásokat von majd maga után mindez az egykori szegény, elmaradt Felső-Árva és Ky­suca menti területeken. Egy biztos - és ezt nem tudjuk eléggé és elég gyakran hangsú­lyozni —, ilyen terveket csupán a szocialista társadalmi rendszer­a ^A^J^ST^SSS ^aggatott* Äi'^!! I^V^ vát az Oderával kötnék össze, a ,Jsl változat strťt &ŽUi^Äd1 va"a JaToLlhtgTát aToS" Két változat A Trybuna Ludu azt is megemlíti, hogy jelenleg még két lehetőségről vitatkoznak, s még nem döntötték el, melyiket fogják megvalósítani. Amint tudjuk, az eredeti terv az volt, hogy Dévénytől kezdve a Mor­va folyó medrét kimélyítenék, illetve hajózhatóvá tennék és összekötnék csatornákkal az úgynevezett Morva Kapun át a Becsva folyóval, majd az Oderával. Legújabban azonban felmerült egy másik lehetőség is, mégpedig az, hogy a Szlovákián keresztül folyó Vágót kötnék össze az Olsával és az Oderával, azonkívül az Oderát a Visztulával. Az Üj Szó hasábjain már foglalkoz­tunk a Vág hajózhatóvá tételének távlati tervével. Tudjuk, hogy már folyamatban van a Vág folyó Žilina -Komáron szakaszának hajózhatóvá tétele. feketetengeri kikötőkből a Dunán át­rakodás nélkül jöhetnének fel Szlová­kiába, majd a cseh országrészekbe. Egymilliárd korona megtakarítás A szakemberek véleménye szerint a Vág összekötése az Oderával egy­milliárd koronával lenne olcsóbb, mint a Morva összekötése. További számítások szerint a Vágón egy ton­na árunak egy kilométerre való szál­lítása csupán 8 fillérbe kerülne. Ha megvalósul ez a terv, akkor az Északi- és a Balti-tenger összeköt­tetésbe kerül a német, lengyel, cseh­szlovák, magyar, román, jugoszláv, bolgár, szovjet területeken kerésztül a Fekete-tengerrel. De éppúgy meg­lesz az összeköttetés a Volga—Don­csatorna útján a Kaspi-tengerrel, vagy egyéb szovjet csatornarendsze­rek segítségével a Fehér-tengerrel is. Magyarországon a Sió-csatornán ke­ben, tervgazdaságban lehet meg­valósítani. Itt nem állnak szemben egyes gaz­dasági csoportosulások, monopóliu­mok, trösztök egyéni nyereséget haj­hászó érdekei. A tőkés rendszerben a szénbárók biztosan elszabotálnák a vízierőművek, villamos vasutak, csatornák építését, fékeznék ezzel a technika fejlődését, mert elsősorban arra törekednének, hogy szenüket eladják. Ez a különbség. Népünk tíz évvel ezelőtt egyedül, kapitalisták nélkül kezdett gazdál­kodni, és ez idő alatt annyira fej­leszthettük nemzetgazdaságunkat, hogy az ilyen terv kidolgozásába is belekezdhetünk. Ez a hatalmas terv közelebb hozza a népeket, megdönti a mesterséges gátakat, melyeket a múltban a tőkés rendszer, az áldat­lan sovinizmus, a rövidlátás emelt közéjük. Grek, Imre ÜJ SZO * ti 1958. február 8. /

Next

/
Thumbnails
Contents