Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-08 / 39. szám, szombat

Közlemény a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának 1957. évi fejlődéséről (Folytatás a 2. oldalról.) takarékosságára valamennyi fogyasztási ágban. 1957-ben 93 ezer hektár földet erdősítettünk az irtások pótlása céljából. Az erdősítésben fellépő veszteségek azonban még mindig nagyok. A tisztások és a nem hasznosítható erdőrészlegek felszámolásáról szóló 1956 februári kormányhatározatban kitűzött feladat jó teljesítése érdekében az erdősítési munkálatok intenzívvé tétele mellett fokozzuk minőségüket úgy, hogy a sikertelen erdősítés folyamán fellépő veszteségeket a lehető legkisebb mértékre korlátozzuk. III. Közlekedés és összeköttetés Az ipari, mezőgazdasági és építkezési termelés növekedése 1957-ben jelentős igényeket támasztott a közlekedéssel szemben, amely feladatainak az év folyamán csak nehezen tudott eleget tenni. Ennek ellenére a közlekedés általános forgalmában az 1956-os évvel szemben emelkedett a tonnákban szállított áru terve; teljesítették a személyszállítás fokozott tervét, s a közlekedés egyes ágaiban jelentősen túl is szárnyalták. A közlekedés szállításai a következők voltak: összesen ebből: vasúti közúti vízi (folyami) légi ÁRUSZÁLLÍTÁS mii. tonna a terv %-ában 272,2 107,1 ' /160.2 99,9 109 119,7 2,9 116,4 0,01 116,3 SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS mii. személy a terv %-ában Összesen ebből: vasúti „ kczúti vízi „ légi 1496,2 600,2 893,7 2,0 0,3 104,8 100,5 107,8 107,4 111,8 az 1956. évinél több %-ban + 12,7 + 7,5 + 21,4 + 10,5 + 40,5 több (kevesebb) az 1956-os évvel szemben %-ban i + 5,4 + 1,9 + 7,9 - 1,4 + 16,2 A terv teljesítésében a legnagyobb nehézségei a vasútnak voltak, mégpedig egyrészt saját hibájából, másrészt a szállítók hibájából. A vasút rossz munkamegszervezés következtében a szállítóknak jelentős menynyiségü be nem állított vagonnal maradt adós főleg a szén, az építő anyagok és a fa elszállítására. A szállítók a kocsik beállításának egyenlőtlen igényeivel, a berakodások és kirakodások nem teljesítésével, a nem munkanapokon és az éjjeli órákban megzavarták a szállítás folyamatosságát és felesleges ellentétes irányú közlekedést okoztak egy és ugyanazon fajta árucikkeknél (főleg építőanyagoknál), A vasúti közlekedésben nem sikerült lerövidíteni az átlagos szállítási távolságot egyes árufajtáknál. Jelentősen túlszárnyalták a kocsik forgalmának tervezett idejét, mégpedig 8,5 órával az előző évvel szemben; a kocsik forgalmának ideje 0,2 órával csökkent. A vasúti teherszállításban lévő hibák a vonalak és állomások eltorlódására, a szerelvények szétszakítására vezettek, ami jelentős vonatkéséseket okozott a személyszállításban is. A közúti teherforgalom főleg az aratási és a kampánymunkák idején átvette a vasút egyes feladatait. Azonban éppen ebben az időben naponta 1500 gépkocsi kihasználatlan maradt. A személyszál ításban jobban kihasználták az autóbuszok pótkocsijait. Annak ellenére, hogy egyes vonalak túl vannak terhelve, pl. a harmadik negyedévben naponta átlagos 400 autóbusz maradt kihasználatlan. 1957 folyamán , 177 új vonalat vezettek be és 59-et megszüntettek. A ČSAD közlekedésének biztonsága a gépkocsivezetők ébersége következtében egyre növekedett. Az egy balesetre eső kilométerek száma 1957-ben az 1956-os évvel szemben a teherszállításban 65147 km-rel és a személyszállításban 97 590 kmrel nőtt. 1957-ben a teherszálításban 305 809 km-re esett egy baleset, a személyszállításban pedig 462163 km-re. A vízi közlekedés (folyami) a terv teljesítésében való kilengések ellenére, amelyeket az időjárási viszonyok okoztak, a reá háruló feladatokat jól teljesítette. A légi közlekedésben az év folyamán bevezették a Prága-London új külföldi vonalat és a Prága—Belgrád vonalat Tiranáig meghosszabbították. Bővült az aerotaxi közlekedés is. November közepén a Prága—MoszkvaPrága külföldi vonalon üzembe helyezték a Szovjetunióban vásárolt TU-104-A repülőgépet. Az év végéig további két TU-104-A repülőgépet vásároltunk. A közlekedési dolgozók átlagos nyilvántartott létszáma 1957-ben 259 ezer volt, ebből 15,2 százalék nő. Az előző évvel szemben a dolgozók létszáma 2,9 százalékkal növekedett. Az egy közlekedési dolgozóra eső átlagos kereset az 1956-os évvel szemben 2,0 százalékkal növekedett és havi 1368 koronát tett ki. A posta és távösszeköttetés teljesítménye egyre növekedett. Bővült a külfölddel való közvetlen telefonösszeköttetés. A városok közötti telefonbeszélgetések az 1956os évvel szemben 4,3 százalékkal növekedtek. 96 új távíró állomást helyeztek üzembe. Az 1957-es év végén a telefonhálózatba a GTÁ-k, EFSZ-ek és állami gazdaságok 78,1 százalékát kapcsolták be. Jelentősen bővül a televízió. A távolbalátó készülékek tulajdonosai engedélyeinek száma elérte a 173 ezret. A vezetékes rádióba összesen 180 ezer hallgató volt bekapcsolva és a rádióengedélyesek száma 2 millió 971 ezerre emelkedett. IV. Beruházási építkezés I 1957-ben a népgazdaságba összesen 32 milliárd 59 millió koronát ruháztak be, ebből a minisztériumok és az államigazgatási szervek 24 milliárd 179 millió koronát. A beruházási építkezés állami tervét 96,5 százalékra teljesítették, ami az utóbbi négy év alatt a legjobb teljesítés. Az 1956-os évvel szemben 1780 millió koronával (vagyis 8 százalékkal) többet ruháztak be. A beruházási építkezésben az 1957es évben elért aránylag jó eredmények ellenére jelentősen lemaradt az új építkezések céljaira szolgáló gépek és berendezések szállítási tervének teljesítése. A beruházó fő tevékenysége alapján a termelési jellegű szervezetek 19 337 millió korona értékű beruházást, a nem termelési jellegű szervezetek 483^ millió korona értékű beruházást végeztek. E beruházások közül az egyes szervezetek 4 837 millió korona értékű Ipari szervezetek 12 655 millió Kčs Építkezési „ 1405 Mezőgazdasági és erdészeti 2 003 „ „ Közlekedési és távösszeköttetési 3 009 , „ Egészségügyi és szociális gondoskodásügyi 267 „ „ Iskola, kultúra, népnevelés és testnevelésügyi 536 „ „ A limiten felüli'építkezéseken 7797 millió korona értékű beruházást végeztek. Bizonyos javulások ellenére a limiten felüli építkezésnek nem szenteltek megfelelő figyelmet sem a beruházók, sem a szállítók. A beruházási eszközök szétforgácsolódása jelentősen meglassította a népgazdaság számára legfontosabb építkezések felépítését és főleg elhalasztotta az új kapacitások üzembe helyezését. Késedelem következett be elsősorban a tüzelő és energetikai alap építése terén és a közlekedésben is. Üzembe helyezték a következő kapacitásokat; Feketeszénfejtés Barnaszénfejtés Távgázvezetékek Villanyművek Kokszbatériák Két aglomerációs berendezés Blokkoló Papírtermelés 90 000 tonna 2 360 tonna 370 km 146,2 MW 360 000 tonna 175 000 tonna 1 000 000 tonna 6 700 tonna Az egyenetlen tervteljesítés következménye volt, hogy 1957-ben nem helyezték üzembe a következő tervezett kapacitásokat: feketeszénfejtés 75 000 tonna brikett 60 000 tonna villanyenergia 88 MW szürkeöntvény 11 000 tonna alumíniumsav 100 000 tonna papírgyártás 42 550 tonna Kedvezőtlen volt a helyzet a lakásépítésben, főleg az állami lakásépítés terén. 1957-ben a lakásépítés I állami terve alapján több mint 31 ezer lakásegységet adtak használatba, vagyis 2 ezerrel kevesebbet, mint 1956-ban. A használatba adott lakóterület tervét ezáltal csak 86,1 százalékra teljesítették. Egyéni lakásépítéssel ugyancsak több mint 31 ezer lakást nyerték, ennek több mint háromnegyedét Szlovákiában. 1957-ben összesen 63 ezer lakásegységet nyertünk. Az állami lakásépítés költségei és közöttük elsősorban a közvetett költségek még mindig magasak, mert az építkezésnél nem alkalmazzák kellő mértékben az új módszereket. A mezőgazdaság kollektivizálásának fejlődésével megnövekedett az EFSz-ek beruházási építkezése is, amelyben főleg a szövetkezeti tagok vesznek részt. 1957-ben a 2670'millió korona összeget kitevő munkák összterjedelmét 93 százalékban saját erejükből végezték. Az építkezés túlnyomórészt az állattenyésztési termelés céljaira szolgál. Az építkezési és szerelési szervezetek saját dolgozóikkal 21633 millió korona értékben végeztek építkezési és szerelési munkákat. Az 1957. évi tervet, amely 7,8 százalékkal volt magasabb, mint az 1956. évi terv, így 101,1 százalékra teljesítették. A tervteljesítés legnagyobb fogyatékossága az volt, hogy egyenlőtlenül teljesítették az építkezési és szerelési tevékenység egyes szakaszait. Nagyon alacsonyan teljesítették az építkezési szervezetek a lakásépítési munkálatok tervét. Az Építészeti Minisztérium például a beruházóknak a lakások tervezett számának csak 94 százalékát adta át. Ez a lakásépítés különféle fogyatékosságainak következménye, főleg az új munkamódszerek és eljárások csekély mértékben való érvényesítésének, a munkaerők és gépek nagyszámú építkezésre való szétforgácsolásának következménye, ami a lakóépületek felépítésének aránytalanul hosszú idejét okozza. Az Építészeti Minisztériumnál például a lakóépület felépítésének átlagos tartama 15 hónapot tett ki. Az építkezési és szerelési munkák tervezett terjedelmét nem teljesítették kellőképpen azok a kerületek, ahol összpontosított építkezés folyik. 1957-ben még mindig munkaerőhiány mutatkozott az építészetben. Az egész építkezési ágazatban a munkások tervezett számából 2900 hiányzott. Az Építészeti Minisztériumnak 4100-al volt kevesebb munkása, mint amennyit a terv meghatározott. A munkáshiány és a munkaerők nagyfokú hullámzása következtében főleg a Karlovy Vary-i, Üstí nad Labem-i és ostravai kerületekben szenvedett az építkezési tevékenység. Ezzel szemben a helyi gazdálkodás szervezeteinek és az építkezési termelő szövetkezeteknek 2100-al több munkásuk volt. A bérek és a munkatermelékenység növekedése közötti arány az év folyamán foganatosított intézkedések után kedvező. Az önköltségek további csökkentését értük el, úgyhogy 1957-ben már 13,5 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint az elvégzett munkák költségvetési értéke. V. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom 1957ben csaknem 20 milliárd koronát ért el és 1956-hoz viszonyítva 5,3 százalékkal volt magasabb; a növekedés tervezett ütemét azonban nem érte el. Csehszlovákia éppúgy, mint az előző években, gyakorlatilag a világ valamennyi országával kereskedelmet folytatott az érvényes szerződések, illetve egyezmények alapján. A külkereskedelem egész terjedelmében legnagyobb részük a szocialista tábor országainak volt: a Szovjetunió (32,7 százalék), a Német Demokratikus Köztársaság (9,9 %), a Kínai Népköztársaság (5,4 %), Magyarország (5,4 %), Lengyelország (5,0 %). A tőkés államok közül a legjelentősebb kereskedelmet Angliával (2,7 %), Brazíliával (1,1 %), Egyiptommal (2,0 %), a Német Szövetségi Köztársasággal (4,0 %), Ausztriával (1,6 %) és Svájccal (1/5 %) folytattuk. 1957-ben 9,9 milliárd korona értékben hoztunk be árut és több mint 10 milliárd korona értéket szállítottunk külföldre. Az előző évhez viszonyítva a behozatal 16 százalékkal emelkedett. Fokozott mértékben behozatalra került főleg: vasérc 26 %-kal több pirit 22 %-kal több kőolaj 54 %-kal több kaucsuk 14 %-kal több gyapjú 17 %-kal több búza 47 %-kal több rizs 42 %-kal több vaj 97 %-kal több kávé 17 %-kal több személyautó 72 %-kal több A lakosság életszínvonalának növelése és a termelés számára szükséges fokozott nyersanyagszükséglet következtében lényegesen emelkedett a behozatal, emellett azonban nem értük el a kivitel szükséges előnyét, főleg amiatt, hogy az egyes termelési ágazatok (főként a gépipar), nem teljesítették teljesen a tervezett kiviteli szállításokat. A csehszlovák kivitelben 41 százalékot tett ki a gépipari termékek kivitele, a behozatalnak csaknem 54 százalékát tüzelő- és nyersanyagbehozatal képezte. VI. Az életszínvonal A termelés és a nemzeti jövedelem növekedése lehetővé tette a lakosság személyi fogyasztásának emelkedését. A személyi fogyasztás részaránya 1957-ben a nemzeti jövedelem 65,1 százalékát tette ki és az 1956-os évvel szemben 7,4 százalékkal emelkedett. A személyi fogyasztás fokozásában része van mind a foglalkoztatottság növekedésének, mind pedig a bérek és fizetések emelkedésének. Az alkalmazottak átlagos száma az egész népgazdaságban (a szocialista szektor EFSZ-ek nélkül), 130 ezerrel növekedett és elérte a 4,6 miljiót. Az alkalmazottak nominális bére az 1957-es év háromnegyede alatt átlagosan 1222 koronát tett ki és az előző évvel szemben 28.koronával emelkedett. A béralapokkal való gazdálkodás 1957-ben egészben véve főleg a második félévben megjavult, ennek ellenére azonban egyes ágazatokban továbbra is kedvezőtlen maradt a helyzet. Az 1956-os év háromnegyedévével szemben bérekre 2 727 millió koronával, vagyis 5,7 százalékkal többet fizettek ki. Az 1956-os év átlagával szemben a létfenntartási költségek mintegy 2 százalékkal csökkentek. A kialakított vásárlási alapokat a lakosság nagyrészt áruvásárlásra merítette ki, amely sokkal nagyobb volt a tavalyinál. Az 1957-es év folyamán a lakosság 89 035 millió korona értékű árucikket vásárolt folyó árakon (beleszámítva a szervezetek és vállalatok mintegy 8 milliárd korona értékű vásárlásait), vagyis 6,8 százalékkal többet, mint tavaly. A kiskereskedelmi forgalom tervét 102,2 százalékra teljesítették. 48,9 milliárd koronáért adtak el élelmiszert, vagyis az egész kiskereskedelmi forgalom 54,9 százalékát, ipari árucikket pedig 40,1 milliárd koronáért, vagyis a kiskereskedelmi áruforgalom 45,1 százalékát. A lakosság 1957-ben 20 ezer automobilt vásárolt, s emellett 52 424 kérelmezőnek az állami takarékban letétje van elhelyezve személyautó vásárlására. További kiválasztott árufajták közül az előzetes adatok szerint a legtöbbet a következőkből vásárolták: Eladás 1957-ben Az 1956. év %-ban húskészítmények 1000 tonna 158 114,4 bor 1000 hl 425 120,0 kávé tonna 4030 119,3 selyemszövet 1000 méter 20 439 113,4 bőrcipő 1000 pár 19 756 105,3 rádiókészülék 1000 darab 216 132,6 televíziós készülék 1000 darab 122 254,0 villanymosógép 1000 darab 264 117,7 házi villanyhűtőszekrény 1000 darab 76 202,3 varrógép 1000 darab 56 123,9 kerékpár 1000 darab 273 126,9 cement 1000 tonna 357 136,1 tégla mii. darab 536 139,9 Az eladott áruk minősége javult, eladásra kerültek egyes új árufajták különféle választékban és összetételben. Egyes árufajtákban azonban az év folyamán nem mindegyik kerületben elégítették ki a lakosság keresletét. Az utóbbi években jelentősen növekedett az egyéni lakásépítés. 1948 óta több mint 110 ezer lakás épült az egyéni lakásépítés keretében. Megállapítás szerint 1957-ben a nem mezőgazdasági családok 45 százaléka lakik saját családi házában. 1957-ben ugyan bővültek a helyi gazdálkodás vállalatainak szolgálatai, ennek ellenére azonban a lakosság igényeit nem elégítették ki teljesen. A helyi ipar vállalatai és a kisipari szövetkezetek-a végzett javításokat és karbantartást 1957-ben a nyilvános szektor számára végezték a lakosságnak nyújtott szolgáltatások rovására. A lakosság számára végzendő javítások és karbantartás tervét ezekben az üzemekben.elégtelenül teljesítették, a helyi ipari vállalatokban 90,6 százalékra, a termelőszövetkezetek vállalataiban 87,9 százalékra. Bővítették a vízvezeték- és csatornahálózatot, nőtt a vízszolgáltatás, új távgázvezetékek épültek. Az 1956-os évvel szemben a mosodák a lakosság számára 6,3 százalékkal többet mostak, és a lakosság számára dolgozó tisztító- és kelmefestő-üzemek teljesítménye 13,0 százalékkal emelkedett. A városi személyszállítás az 1957-es év alatt összesen 1250 millió fizető személyt szállított. A dolgozók növekvő életszínvonalának, valamint az életszínvonal szüntelen emelkedése iránti bizalomnak bizonyítéka a lakosság növekvő takarékbetétei és a biztosítás fejlődése. A betétkönyvön levő betétek 1957ben 2917 millió koronával emelkedtek. Növekedett egyúttal a betétkönyvek száma is, amely az év végén 8 millió 709 ezret tett ki. 1957-ben 144 ezer életbiztosítást és 79 ezer vagyonbiztosítást kötöttek. Az 1957-es évben is a nemzeti jövedelem jelentős részét ingyenes egészségügyi és iskolai szolgáltatássokra, a nemzetbiztosítás és a dolgozók szociális biztosítása céljaira fordították. 32 560 hellyel bővült az általános iskolák és 1300 hellyel az óvodák befogadóképessége. Üj osztályok létesültek a kórházakban, ezen osztályok száma 1957. végéig több mint 1600-ra emelkedett. Üj kapacitások üzembehelyezésével és az eddigi berendezések bővítésével a megelőző év gyógyászati gondoskodása terén az ágyak száma 1957-ben 1847tel növekedett, úgyhogy az ágyak száma, beleszámítva az FSZM intézményeinek 1957. január 1-től állami egészségügyi igazgatás alá tartozó berendezéseit is, összesen 163 867-et tett ki. A lakosságról való orvosi gondoskodás jelentősen megjavult, növekedett az állami egészségügyi igazgatás intézményeiben lévő orvosi helyek száma is, amely a múlt évben 787-et tett ki. A bölcsődék férőhelyeinek száma 1957. folyamán 1313mal emelkedett. 1957-ben megkezdődött a gyermekek bénulás elleni tömeges oltása. Az országos oltási akció keretében, amely 16 millió korona költséget követelt, az első és második oltást, 2,5 millió gyermeken végezték el. A múlt évben a gyermekbénulási járvány új hullámát várták. Az ezen alattomos betegségben megbetegedett gyermekek száma azonban főleg a nyári hónapokban lényegesen alacsonyabb volt, mint az utolsó 1948. és 1953. évi járványok idején. Az FSZM üdülőiben összesen 239 ezer dolgozó vett részt üdülésen. Ezenkívül a dolgozók és családtagjaik további ezrei tölthették szabadságukat üzemi üdülőkben. 1957. január 1-vel érvénybe lépett a nemzetbiztosítás új rendezése. Ez a rendezés kiküszöbölte a munkások és hivatalnokok közötti különbséget a betegségbiztosításban. 1957-ben a betegbiztosításra fordított pénzbeli és tárgyi juttatások címén 7050 millió koronát fizettek ki, ebből a táppénzekre fordított összeg meghaladta a hárommilliárd koronát. A szociális biztosítás terén a rendezés után 1957. január 1-től lényegesen emelkedtek a kifizetett járadékok és kibővült a szociális biztosítási járadékot élvezők köre. Az alacsony és közép járadékokat általában 10 százalékkal emelték, emellett az új előírások értelmében megszűnt az (Folytatás a 4. oldalon.) ÜJ SZO 3 £ 1958. február 8.