Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-07 / 38. szám, péntek

Ilyenkor, a zárszámadások idején látszik meg, ki hogyan dolgozott a közösben, hiszen a munkaegység (persze ott, ahol ellenőrizték a munkát) a ledolgozott munka mennyiségének és minőségének a fokmérője. A České Budéjovice-i járás čaloveci szövetkezetében jól zárták az évet. Anna Puffarová munkájára sem lehet panasz, hiszen a zárszámadáskor 20 ezer koronát kapott az egész esztendőben ledolgozott munkaegységekre. Foto: ČTK. A poprádi járásban levő gerlachovl szövetkezet tagjai már hat éve áttértek a közös gazdálkodásra. A Tátra alatti nadrágszíj földecskék helyett 830 hektáron gazdálkodnak. 180 tehenük, 1000 tyúkjuk, 50 lovuk, 280 hízósertésük van. Tavaly 2 millió koronás bevételre tettek szert. 1955-ben még egy tehéntől 1500 liter tejet fejtek, ebben az évben a tervezett tejhozam már 2100 litert tesz ki. Persze e szép eredmény eléréséhez hozzájárult a legelők jó ápolása is (képünkön). Az állandóan gazdagabb eredmények is bizonyítják — jó úton halad a geríachovi szövetkezet. / ' J. Kočiš (ČTK) telv. Hogy nagyobb legyen a jövedelem és több legyen a takarmány A szövetkezetek pénzbeli jövedelme biztosításának egyik legjelentősebb tényezője a cukorrépatermesztés. Éppen ezért az egész évi termelési tervekben különös figyelmet kell erre fordítani. Ennek igazságéról szövetkezeteink az utóbbi évek folyamán a gyakorlatban is meggyőződtek. Példának megemlítjük a kisgéresi szövetkezetet, ahol tavaly 20 hektáron termeltek cukorrépát. Hektáronként átlagosan 417 mázsát értek el. A cukorgyárnak átadtak összesen 8783 mázsát, melyért 237154 koronát kaptak, vagyis mázsánként 27 koronát. Az egy hektárra eső összbevétel mintegy 11857 koronát tett ki. Nem is kell sokat gondolkodni s csakhamar rájövünk, hogy ilyen bevételt nem akármelyik növényből biztosíthatunk. Mindehhez még hozzá jön, hogy a kisgéresi "szövetkezeti tagok 5193 mázsa friss répaszeletet, azonkívül 5780 kilogramm melaszt, valamint cukorvásárlási lehetőséget nyernek 4,80 koronás árban s mintegy 3256 kilogramm menynyiségben.. Csak a cukorvásárlásndl 18 233 koronát takarítottak meg a falu lakosai. Végül mint igen hasznos értékű takarmányt, a répafejet is hozzászámíthatjuk, melyből mintegy 5200 mázsa jóminőségű silótakarmányt biztosítottak. Ebből a példából — melyet a kisgéresi szövetkezet elért — láthatjuk, mennyire előnyös és nagy anyagi jövedelmet biztosít a cukorrépatermelés. Kaszonyi István Nagy erő rejlik a közösben A párkányi járás hazánk egyik legdélibb fekvésű járása. Dunamocstôl — Kiskesziig, Szögyéntől Helembáig sok ezer hektár gazdagon termő földterülettel, amely bőven ontja a mezőgazdasági terményeket. Különösen azóta, hogy ebben a járásban is megindult a szövetkezeti termelés. 1950-től napjainkig sok példás szövetkezeti gazdaság született, erősödött, izmosodott. Dunamocs, Karva, Búcs, Bátorkeszi, Béla, Helemba községek szövetkezeti tagjai megértve a közös gazdaságban rejlő nagy erőt, olyan eredményeket mutatnak fel, amilyenekre a régi gazdálkodási forma mellett sohasem volt lehetőség. Ezen községek szövetkezeti tagjainak szorgalmas munkáját magas hektárhozamok, példás állattenyésztési eredmények jelzik. Hogyan élnek a járás szövetkezeti tagjai? Határozottan mondhatjuk, hogy sokkal jobban, mint régente. Mi mutatja ezt? A gyönyörű, fürdőszobákkal, rádiókkal, új bútorokkal felszerelt családi házak százai, az emberek ruházata és nem utolsósorban étkezése is. Búcson egy egészen új falu épült. Valamikor elképzelhetetlennek tűnt, hogy a földművesember szobájában szőnyeg legyen. Ma ez is megtalálható. Villanytűzhely? Ez is van nem egy családnál. Egy szürkekucsmás paraszt így hasonlította össze előttem a múltat a jelennel: — Régente 100—120 kilós disznót vágtunk így télidőben. Ma nem talál községünkben olyan szövetkezeti tagot, aki 200 kilón alul vágott volna disznót. De nehogy azt higgye, hogy csak egyet vágunk. A nagyobb családok általában két disznót vágnak. — Igen, ez a valóság. Jó ezt látni, jó ezt tapasztalni, mert ezek a tények arról győzik meg az embert, hogy helyes úton járunk. A párkányi járásban nem múlik el nap, hogy ne legyen valamelyik szövetkezetben zárszámadás. Nos, nézzük csak, merre billent a mérleg? A járás földművesszövetkezetei az elmúlt évben 7,6 millió koronával nagyobb bevételre tettek szert, mint az 1956-os évben. Bélán 23 korona, Helembán 26, Bú. cson 20, Karván IS korona jutott e9U-sgy munkaegységre. A szövetkezetek tagjai előrenéznek, a jövőre gondolnak. Amíg az 1956-os gazdasági évben a jövedelemnek csak 3 egész 4 tized százalékát helyezték a szövetkezeti oszthatatlan alapba, addig az 1957es gazdasági évben már 9,2 százalékát helyezték az oszthatatlan alapra. A kulturális és szociális alapra 1,7 millió koronát, a biztosítási alapra 1 millió 48 000 koronát, a takarmányalapra 685 000 koronát, a vetési alapra pedig 202 000 koronát helyeztek el. Mindezek a számok azt bizonyítják, hogy a járás szövetkezetei egészségesen fejlődnek és nagy léptekkel mennek előre a gazdasági megerősödés útján. — Mi a terve a járási vezetőségnek erre az évre? — Megnyerni a földművesek döntő többségét a szövetkezeti gazdálkodásnak. Azt a célt tűzték ki, hogy az év végéig 11000 hektár földdel bővítik a szocialista szektort. Barton, Leléden új szövetkezetek vannak születőben. A meglevő szövetkezetekbe is naponta új tagok jelentkeznek. A szocialista szektor bővítése mellett arra törekszenek, hogy mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben megteremtsék azokat az előfeltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1959es évben már teljesíteni tudják a II. ötéves terv adta feladatokat. Itt fontos szerep jut a munka minősége emelésének, a földek szakszerű trágyázásának, az állatállomány növelésének és hasznossága fokozásának. — Senki máson, csak rajtunk áll, hogy évről évre többet termeljünk s jobban éljünk — mondotta egy szövetkezeti tag Búcs községben. Nagy igazságot mondott. S hogy ez így lesz a jövőben a párkányi járásban, erre vall a szövetkezeti munkaiskolákban tanuló földművesek nagy száma, akik most, a téli estéken szívesen hallgatják a különféle szakelőadásokat, vitatkoznak, tanácskoznak a többtermelés, az olcsóbb termelés lehetőségeiről. Farkas Kálmán KÉT SZÖVETKEZET — KÉT ZÁRSZÁMADÁS „Szövetkezetünket már senki szét nem bomlasztja" Ilyen évzáró gyűlés még nem volt O Bovošt kivetették a nyeregből • Jó gazda került a szövetkezet élére • Miért nem sikerült az esztendő ? • Várható-e kedvező fordulat ? A tergenyei EFSZ tagjai nem feledkeznek meg egykönnyen az idei évzáró taggyűlésről. Nem hiába vártak rá oly nagy türelemmel. Meg voltak győződve róla, hogy a taggyűlés kedvező fordulatot hoz magával. Már jó előre elkészítették vitafelszólalásaikat, melyeket igen lelkesen adtak elő az évzáró taggyűlésen. A tavalyi évzáró taggyűlésen merész tervet tűztek maguk elé — legalább 6 koronát akartak a végelszámolás alkalmával munkaegységenként juttatni a szövetkezeti tagoknak. De ez a tervük nem vált valóra. Miért? Miben volt a hiba? A szövetkezeti tagok erről a következőket mondották: Az EFSZ vezetése nem volt eléggé rugalmas, különösen Bovoš könyvelő dolgozott felelőtlenül és minden hibát elődjeire, főleg Koperdára igyekezett hárítani. Helytelenül könyvelt, basáskodott és ez rontotta a szövetkezeti tagok munkaerkölcsét. Már két évvel ezelőtt felszólították az EFSZ vezetőségét, hogy Bovoš is váljon a szövetkezet tagjává. De minden c.ak ennyiben maradt. Múlt év szeptemberében a szövetkezet taggyűlése meghagyta Bovošnak, hogy határozza el, belép-e a szövetkezetbe, vagy sem. De ő nem adott erre kellő választ. Ki támogatta őt ebben? A szövetkezeti tagok azonban kivetették Bovošt a nyeregből — január 31-én el kellett hagynia a szövetkezetet. Hogy így határoztak, ezt bizony igen helyesen tették. Az olyan embereknek, akik nem tanúsítanak helyes magatartást a közös vagyonnal szemben, nincs semmi keresnivalójuk a szövetkezetben! Kérdjtik azonban, miért ütött ki rosszul a szövetkezet zárszámadása? Hova tűnt a pénz? A A válasz erre világos: — Mindez azért volt lehetséges, mert a szövetkezet funkcionáriusai csak saját érdekeiket tartották szem előtt. Az instruktorok szavait semmibe sem vették. Például a növénytermesztési terv teljesítéséhez „csak" 300 ezer korona hiányzott. Habár az állattenyésztési termelésből 90 ezer koronával nagyobb volt a szövetkezet bevétele az előirányzottnál, mégsem maradt pénz a zárszámadásra, mert 4000 kacsa megdöglött, a luoernamagot nem csépelték ki, a folyószámláról 23 ezer koronát az anyasertésekért fizettek ki, 7 ezer koronával többet fizettek ki a munkaegységekre, ahelyett, hogy 60 ezer koronáért vettek volna takarmányt, a szövetkezet vezetősége e célra 140 ezer koronát engedélyezett. így azután fokozatosan több százezer koronát tett ki a veszteség. így „gondoskodnak" róla, hogy a zárszámadásra is jusson valami. A cukorrépát rossz talajba vetették, így azután nem lehet azon csodálkozni, hogy a szövetkezet hektáronként 125 mázsás „rekord-termést" ért el. Itt is legalább 100 ezer korona volt a veszteség. Ez a magyarázata annak, miért nem kaptak a szövetkezeti tagok pótjutalmat. Vrška, Hegedűs, Garayné, Gaučik és mások is nyíltan megmondották, hogy hol szorítja őket a csizma. A hibát az EFSZ vezetősége követte el és ezért nem is lehet azon csodálkozni, hogy a szövetkezetesek most már tapasztalt gazdákat bíztak meg a vezetéssel. Az EFSZ elnökévé Brányik elvtársat választották meg. ő egész biztosan ügyel majd arra, hogy ne ismétlődjenek a múltban elkövetett hibák és jobban vezeti majd a szövetkezetet, mint a régiek ... Vesse jól emlékezetébe Kopček szőve. kezeti tag szavait: — „Szövetkezetünket már senki szét sem bomlaszthatja." — Ám résen kell lennünk, hogy a jövőben ne furakodjanak a szövetkezetbe Bovošhoz hasonló emberek. A fegyvernekl földművesszövetkezet a legjobb hírnévnek örvend járásunkban. E sorok olvasói közül azonban sokan kételkednek talán ebben. Bizonyára keveslik a szövetkezetben kifizetésre került 5 koronás részesedést. De a valóságban nem is kevés. A fegyverneki szövetkezet tagjai munkaegységenként 9 korona előleget kaptak. A terven felül termesztett cukorrépáért pedig több mint 53 ezer korona prémiumot fizettek ki nekik. Az árpán kívül az összes termékekben túlszárnyalták a tervben előirányzott hektárhozamot. De a dohány termesztése nem vált be, úgyhogy a könyvelő 50 ezer korona veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A szövetkezetesek 100 juhot akartak eladni, de tervüket nem valósították meg. Valamivel töb.,et vettek fel munkaegységeikre is, de ezt csak azért tették, mert a tavalyi aratás idején nem kedvezett az időjárás. A szövetkezetesek több mint 100 hektáron kaszával aratták le a gabonaféléket. A szövetkezet kútjának és vízicsatornájának kiásása sem volt kedvező befolyással a szövetkezetesek munkaegységeire. A Duba elvtárs vezette kertészcsoport tagjai szép pótjutalmat, egységenként 4,2 koronát kaptak, mert bevételük 180 ezer koronával volt több a tervben előirányzott összegnél. Solár elvtárs csoportjánál 1,2 koronát tesz ki a pótjutalom. Duba jobb szervező és úgy ért a kertészethez, mint az anya gyermekéhez. Bár Solárnak más a véleménye, mégiscsak ez az igazság. Kár, hogy Solár nem ismeri el. hogy aki jobban dolgozik, annak nagyobb a jövedelme is. Az állattenyésztési termelés Csömör zootechnikusnak köszönheti, hogy a helyzet magaslatán áll. Az állatgondozók tavaly tehenenként 2060 liter tejet fejtek és az idén 108 literrel akarják növelni a tejhozamot. Október végéig el akarják érni a tervben előirányzott szarvasmarhaállományt, melyet saját tenyésztésű állatokkal akarnak kiegészíteni. Egy kocától 12 malacot akarnak felnevelni. Tavaly 11-et terveztek és 14,4 malac volt az eredmény. Az állatgondozók nagyon meg vannak elégedve a jutalmazásukkal. KözUlük majdnem mindegyik 12 drb 12-15 kg-os malacot kapott. Pavel Sluka sem panaszkodhat a részesedésre. Hiszen 672 munkaegységet dolgozott le és pótjutalma — 12 malac — is irigylésre méltó. Közismert dolog, hogy a fegyverneki EFSZ két évvel ezelőtt malachiánnyal küzdött, és mai sertésállománya már magasan túlszárnyalja a tervben előirányzott állományt. A sertésgondozók minden ötödik terven felül felnevelt malac után egyegy malacot kapnak. A szarvasmarhagondozók pedig 25 százalékát kapják meg a terven felüli tejhozamnak. Az EFSZ vezetősége e napokban megszilárdította a takarmányelőkészítők normáit, ami munkaegységek megtakarítását eredményezi. A növénytermesztők sem akarnak lemaradni az állattenyésztési terv mögött. Ügy tervezik, hogy ez idén nemcsak a gabonafélék, hanem a takarmány hektárhozamait is lényegesen növelik majd. A gazdasági állatokat el akarják látni elegendő lóherefélével és silótakarmánnyal is. Az EFSZ nemsokára megtartja (lehet, hogy már meg is volt, szerk.) évzáró taggyűlését. A szövetkezeteseknek sok örömben lesz részük. Például Haluza EFSZ-tag családja 1770 munkaegységet dolgozott le. A részesedésen kívül pótjutalmat is kapnak majd. Béresék 300 munkaegységgel kevesebbet dolgoztak le, Ľudovít Kulik munkaegységeinek száma pedig 958-at tesz ki. A szövetkezet gondoskodik az oszthatatlan alapról is, melyre 213 ezer koronát juttatott. Tavaly 320 ezer koronát fordított építkezésekre, 49 ezer koronáért vásárolt mezőgazdasági gépeket, és 70 ezer koronáért vett mezőgazdasági állatokat. Ha a munkaegységenkénti részesedés nem is tesz ki majd 8 koronát, a fegyverneki szövetkezeti tagok mégsem esnek kétségbe, sőt örülnek annak, hogy szilárd alapokra helyezték szövetkezetüket, mely időszerű gazdasági épületekkel, mezőgazdasági gépekkel rendelkezik és kitűnő a vezetősége is. Ezért a jövőben nem lesz különös művészet, ha elérik vagy túl is szárnyalják a munkaegységek tervben előirányzott értékét. V. F., Zselíz JÓ ŰTON HALADNAK OJ SZO 4 * 1958. február 3.