Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-07 / 38. szám, péntek

Ilyenkor, a zárszámadások idején látszik meg, ki ho­gyan dolgozott a közösben, hiszen a munkaegység (per­sze ott, ahol ellenőrizték a munkát) a ledolgozott munka mennyiségének és minőségének a fokmérője. A České Budéjovice-i járás čaloveci szövetkezetében jól zárták az évet. Anna Puffarová munkájára sem le­het panasz, hiszen a zárszámadáskor 20 ezer koronát kapott az egész esztendőben ledolgozott munkaegysé­gekre. Foto: ČTK. A poprádi járásban levő gerlachovl szövetkezet tagjai már hat éve át­tértek a közös gazdálkodásra. A Tátra alatti nadrágszíj földecskék helyett 830 hektáron gazdálkodnak. 180 tehenük, 1000 tyúkjuk, 50 lovuk, 280 hízó­sertésük van. Tavaly 2 millió koronás bevételre tettek szert. 1955-ben még egy tehéntől 1500 liter tejet fejtek, ebben az évben a tervezett tej­hozam már 2100 litert tesz ki. Persze e szép eredmény eléréséhez hoz­zájárult a legelők jó ápolása is (képünkön). Az állandóan gazdagabb ered­mények is bizonyítják — jó úton halad a geríachovi szövetkezet. / ' J. Kočiš (ČTK) telv. Hogy nagyobb legyen a jövedelem és több legyen a takarmány A szövetkezetek pénzbeli jövedelme biztosításának egyik legjelentősebb tényezője a cukorrépatermesztés. Éppen ezért az egész évi termelési tervekben különös figyelmet kell erre fordítani. Ennek igazságéról szövetkezeteink az utóbbi évek folyamán a gyakorlat­ban is meggyőződtek. Példának meg­említjük a kisgéresi szövetkezetet, ahol tavaly 20 hektáron termeltek cukorrépát. Hektáronként átlagosan 417 mázsát értek el. A cukorgyárnak átadtak összesen 8783 mázsát, melyért 237154 koronát kaptak, vagyis má­zsánként 27 koronát. Az egy hektárra eső összbevétel mintegy 11857 koro­nát tett ki. Nem is kell sokat gondol­kodni s csakhamar rájövünk, hogy ilyen bevételt nem akármelyik nö­vényből biztosíthatunk. Mindehhez még hozzá jön, hogy a kisgéresi "szö­vetkezeti tagok 5193 mázsa friss ré­paszeletet, azonkívül 5780 kilogramm melaszt, valamint cukorvásárlási le­hetőséget nyernek 4,80 koronás ár­ban s mintegy 3256 kilogramm meny­nyiségben.. Csak a cukorvásárlásndl 18 233 ko­ronát takarítottak meg a falu lakosai. Végül mint igen hasznos értékű ta­karmányt, a répafejet is hozzászámít­hatjuk, melyből mintegy 5200 mázsa jóminőségű silótakarmányt biztosítot­tak. Ebből a példából — melyet a kis­géresi szövetkezet elért — láthatjuk, mennyire előnyös és nagy anyagi jö­vedelmet biztosít a cukorrépaterme­lés. Kaszonyi István Nagy erő rejlik a közösben A párkányi járás hazánk egyik legdélibb fekvésű járása. Duna­mocstôl — Kiskesziig, Szögyéntől Helembáig sok ezer hektár gaz­dagon termő földterülettel, amely bőven ontja a mezőgazdasági ter­ményeket. Különösen azóta, hogy ebben a járásban is megindult a szövetkezeti termelés. 1950-től napjainkig sok példás szövetkezeti gazdaság született, erősödött, iz­mosodott. Dunamocs, Karva, Búcs, Bátorkeszi, Béla, Helemba községek szövetkezeti tagjai megértve a kö­zös gazdaságban rejlő nagy erőt, olyan eredményeket mutatnak fel, amilyenekre a régi gazdálkodási forma mellett sohasem volt lehe­tőség. Ezen községek szövetkezeti tagjainak szorgalmas munkáját magas hektárhozamok, példás ál­lattenyésztési eredmények jelzik. Hogyan élnek a járás szövetke­zeti tagjai? Határozottan mond­hatjuk, hogy sokkal jobban, mint régente. Mi mutatja ezt? A gyö­nyörű, fürdőszobákkal, rádiókkal, új bútorokkal felszerelt családi házak százai, az emberek ruházata és nem utolsósorban étkezése is. Búcson egy egészen új falu épült. Valamikor elképzelhetetlennek tűnt, hogy a földművesember szo­bájában szőnyeg legyen. Ma ez is megtalálható. Villanytűzhely? Ez is van nem egy családnál. Egy szür­kekucsmás paraszt így hasonlította össze előttem a múltat a jelennel: — Régente 100—120 kilós disz­nót vágtunk így télidőben. Ma nem talál községünkben olyan szövet­kezeti tagot, aki 200 kilón alul vágott volna disznót. De nehogy azt higgye, hogy csak egyet vá­gunk. A nagyobb családok általá­ban két disznót vágnak. — Igen, ez a valóság. Jó ezt látni, jó ezt tapasztalni, mert ezek a tények arról győzik meg az em­bert, hogy helyes úton járunk. A párkányi járásban nem múlik el nap, hogy ne legyen valamelyik szövetkezetben zárszámadás. Nos, nézzük csak, merre billent a mér­leg? A járás földművesszövetke­zetei az elmúlt évben 7,6 millió koronával nagyobb bevételre tettek szert, mint az 1956-os évben. Bélán 23 korona, Helembán 26, Bú. cson 20, Karván IS korona jutott e9U-sgy munkaegységre. A szövetkezetek tagjai előrenéz­nek, a jövőre gondolnak. Amíg az 1956-os gazdasági évben a jövede­lemnek csak 3 egész 4 tized szá­zalékát helyezték a szövetkezeti oszthatatlan alapba, addig az 1957­es gazdasági évben már 9,2 száza­lékát helyezték az oszthatatlan alapra. A kulturális és szociális alapra 1,7 millió koronát, a bizto­sítási alapra 1 millió 48 000 koro­nát, a takarmányalapra 685 000 koronát, a vetési alapra pedig 202 000 koronát helyeztek el. Mindezek a számok azt bizonyít­ják, hogy a járás szövetkezetei egészségesen fejlődnek és nagy léptekkel mennek előre a gazda­sági megerősödés útján. — Mi a terve a járási vezető­ségnek erre az évre? — Megnyerni a földművesek döntő többségét a szövetkezeti gazdálkodásnak. Azt a célt tűzték ki, hogy az év végéig 11000 hek­tár földdel bővítik a szocialista szektort. Barton, Leléden új szö­vetkezetek vannak születőben. A meglevő szövetkezetekbe is na­ponta új tagok jelentkeznek. A szocialista szektor bővítése mel­lett arra törekszenek, hogy mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben megteremtsék azokat az előfeltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1959­es évben már teljesíteni tudják a II. ötéves terv adta feladatokat. Itt fontos szerep jut a munka mi­nősége emelésének, a földek szak­szerű trágyázásának, az állatállo­mány növelésének és hasznossága fokozásának. — Senki máson, csak rajtunk áll, hogy évről évre többet termel­jünk s jobban éljünk — mondotta egy szövetkezeti tag Búcs község­ben. Nagy igazságot mondott. S hogy ez így lesz a jövőben a párkányi járásban, erre vall a szö­vetkezeti munkaiskolákban tanuló földművesek nagy száma, akik most, a téli estéken szívesen hall­gatják a különféle szakelőadáso­kat, vitatkoznak, tanácskoznak a többtermelés, az olcsóbb termelés lehetőségeiről. Farkas Kálmán KÉT SZÖVETKEZET — KÉT ZÁRSZÁMADÁS „Szövetkezetünket már senki szét nem bomlasztja" Ilyen évzáró gyűlés még nem volt O Bovošt kivetették a nyeregből • Jó gazda került a szövetkezet élére • Miért nem sikerült az esztendő ? • Várható-e kedvező fordulat ? A tergenyei EFSZ tagjai nem feled­keznek meg egykönnyen az idei évzá­ró taggyűlésről. Nem hiába vártak rá oly nagy türelemmel. Meg voltak győ­ződve róla, hogy a taggyűlés kedvező fordulatot hoz magával. Már jó előre elkészítették vitafelszólalásai­kat, melyeket igen lelkesen adtak elő az évzáró taggyűlésen. A tavalyi évzáró taggyűlésen merész tervet tűztek maguk elé — legalább 6 koronát akartak a végelszámolás al­kalmával munkaegységenként juttatni a szövetkezeti tagoknak. De ez a ter­vük nem vált valóra. Miért? Miben volt a hiba? A szövetkezeti tagok erről a következőket mondották: Az EFSZ vezetése nem volt eléggé rugalmas, különösen Bovoš könyvelő dolgozott felelőtlenül és minden hibát elődjeire, főleg Koperdára igyekezett hárítani. Helytelenül könyvelt, ba­sáskodott és ez rontotta a szövetke­zeti tagok munkaerkölcsét. Már két évvel ezelőtt felszólították az EFSZ vezetőségét, hogy Bovoš is váljon a szövetkezet tagjává. De minden c.ak ennyiben maradt. Múlt év szeptembe­rében a szövetkezet taggyűlése meg­hagyta Bovošnak, hogy határozza el, belép-e a szövetkezetbe, vagy sem. De ő nem adott erre kellő választ. Ki támogatta őt ebben? A szövetkezeti tagok azonban ki­vetették Bovošt a nyeregből — ja­nuár 31-én el kellett hagynia a szö­vetkezetet. Hogy így határoztak, ezt bizony igen helyesen tették. Az olyan embereknek, akik nem tanúsítanak he­lyes magatartást a közös vagyonnal szemben, nincs semmi keresnivalójuk a szövetkezetben! Kérdjtik azonban, miért ütött ki rosszul a szövetkezet zárszámadása? Hova tűnt a pénz? A A válasz erre világos: — Mindez azért volt lehetséges, mert a szövetkezet funkcionáriusai csak saját érdekeiket tartották szem előtt. Az instruktorok szavait semmibe sem vették. Például a növénytermesztési terv teljesítésé­hez „csak" 300 ezer korona hiányzott. Habár az állattenyésztési termelésből 90 ezer koronával nagyobb volt a szö­vetkezet bevétele az előirányzottnál, mégsem maradt pénz a zárszám­adásra, mert 4000 kacsa megdöglött, a luoernamagot nem csépelték ki, a fo­lyószámláról 23 ezer koronát az anya­sertésekért fizettek ki, 7 ezer koroná­val többet fizettek ki a munkaegysé­gekre, ahelyett, hogy 60 ezer koro­náért vettek volna takarmányt, a szö­vetkezet vezetősége e célra 140 ezer koronát engedélyezett. így azután fo­kozatosan több százezer koronát tett ki a veszteség. így „gondoskodnak" róla, hogy a zárszámadásra is jusson valami. A cukorrépát rossz talajba vetették, így azután nem lehet azon csodálkoz­ni, hogy a szövetkezet hektáronként 125 mázsás „rekord-termést" ért el. Itt is legalább 100 ezer korona volt a veszteség. Ez a magyarázata annak, miért nem kaptak a szövetkezeti ta­gok pótjutalmat. Vrška, Hegedűs, Ga­rayné, Gaučik és mások is nyíltan megmondották, hogy hol szorítja őket a csizma. A hibát az EFSZ vezetősége követte el és ezért nem is lehet azon csodálkozni, hogy a szövetkezetesek most már tapasztalt gazdákat bíztak meg a vezetéssel. Az EFSZ elnökévé Brányik elvtársat választották meg. ő egész biztosan ügyel majd arra, hogy ne ismétlődjenek a múltban el­követett hibák és jobban vezeti majd a szövetkezetet, mint a régiek ... Vesse jól emlékezetébe Kopček sző­ve. kezeti tag szavait: — „Szövetke­zetünket már senki szét sem bom­laszthatja." — Ám résen kell len­nünk, hogy a jövőben ne furakodja­nak a szövetkezetbe Bovošhoz ha­sonló emberek. A fegyvernekl földművesszövetke­zet a legjobb hírnévnek örvend já­rásunkban. E sorok olvasói közül azonban sokan kételkednek talán ebben. Bizonyára keveslik a szövet­kezetben kifizetésre került 5 koronás részesedést. De a valóságban nem is kevés. A fegyverneki szövetkezet tagjai munkaegységenként 9 korona előle­get kaptak. A terven felül termesz­tett cukorrépáért pedig több mint 53 ezer korona prémiumot fizettek ki nekik. Az árpán kívül az összes termékekben túlszárnyalták a terv­ben előirányzott hektárhozamot. De a dohány termesztése nem vált be, úgyhogy a könyvelő 50 ezer korona veszteséget volt kénytelen elköny­velni. A szövetkezetesek 100 juhot akartak eladni, de tervüket nem va­lósították meg. Valamivel töb.,et vet­tek fel munkaegységeikre is, de ezt csak azért tették, mert a tavalyi aratás idején nem kedvezett az idő­járás. A szövetkezetesek több mint 100 hektáron kaszával aratták le a gabonaféléket. A szövetkezet kútjá­nak és vízicsatornájának kiásása sem volt kedvező befolyással a szövetke­zetesek munkaegységeire. A Duba elvtárs vezette kertészcso­port tagjai szép pótjutalmat, egysé­genként 4,2 koronát kaptak, mert be­vételük 180 ezer koronával volt több a tervben előirányzott összegnél. So­lár elvtárs csoportjánál 1,2 koronát tesz ki a pótjutalom. Duba jobb szervező és úgy ért a kertészethez, mint az anya gyermekéhez. Bár So­lárnak más a véleménye, mégiscsak ez az igazság. Kár, hogy Solár nem ismeri el. hogy aki jobban dolgozik, annak nagyobb a jövedelme is. Az állattenyésztési termelés Csö­mör zootechnikusnak köszönheti, hogy a helyzet magaslatán áll. Az állatgondozók tavaly tehenenként 2060 liter tejet fejtek és az idén 108 literrel akarják növelni a tejhozamot. Október végéig el akarják érni a tervben előirányzott szarvasmarha­állományt, melyet saját tenyésztésű állatokkal akarnak kiegészíteni. Egy kocától 12 malacot akarnak felnevel­ni. Tavaly 11-et terveztek és 14,4 malac volt az eredmény. Az állat­gondozók nagyon meg vannak elé­gedve a jutalmazásukkal. KözUlük majdnem mindegyik 12 drb 12-15 kg-os malacot kapott. Pavel Sluka sem panaszkodhat a részesedésre. Hiszen 672 munkaegységet dolgozott le és pótjutalma — 12 malac — is irigylésre méltó. Közismert dolog, hogy a fegyver­neki EFSZ két évvel ezelőtt malac­hiánnyal küzdött, és mai sertésállo­mánya már magasan túlszárnyalja a tervben előirányzott állományt. A sertésgondozók minden ötödik ter­ven felül felnevelt malac után egy­egy malacot kapnak. A szarvasmar­hagondozók pedig 25 százalékát kap­ják meg a terven felüli tejhozamnak. Az EFSZ vezetősége e napokban megszilárdította a takarmányelőké­szítők normáit, ami munkaegységek megtakarítását eredményezi. A növénytermesztők sem akarnak lemaradni az állattenyésztési terv mögött. Ügy tervezik, hogy ez idén nemcsak a gabonafélék, hanem a ta­karmány hektárhozamait is lényege­sen növelik majd. A gazdasági álla­tokat el akarják látni elegendő lóhe­refélével és silótakarmánnyal is. Az EFSZ nemsokára megtartja (le­het, hogy már meg is volt, szerk.) évzáró taggyűlését. A szövetkezete­seknek sok örömben lesz részük. Pél­dául Haluza EFSZ-tag családja 1770 munkaegységet dolgozott le. A része­sedésen kívül pótjutalmat is kapnak majd. Béresék 300 munkaegységgel kevesebbet dolgoztak le, Ľudovít Ku­lik munkaegységeinek száma pedig 958-at tesz ki. A szövetkezet gondoskodik az oszthatatlan alapról is, melyre 213 ezer koronát juttatott. Tavaly 320 ezer koronát fordított építkezésekre, 49 ezer koronáért vásárolt mezőgaz­dasági gépeket, és 70 ezer koronáért vett mezőgazdasági állatokat. Ha a munkaegységenkénti része­sedés nem is tesz ki majd 8 koro­nát, a fegyverneki szövetkezeti tagok mégsem esnek kétségbe, sőt örülnek annak, hogy szilárd alapokra helyez­ték szövetkezetüket, mely időszerű gazdasági épületekkel, mezőgazdasági gépekkel rendelkezik és kitűnő a ve­zetősége is. Ezért a jövőben nem lesz különös művészet, ha elérik vagy túl is szárnyalják a munkaegy­ségek tervben előirányzott értékét. V. F., Zselíz JÓ ŰTON HALADNAK OJ SZO 4 * 1958. február 3.

Next

/
Thumbnails
Contents