Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-07 / 38. szám, péntek

A nemzetbiztonsági szervek fo­lyamatban levő átszervezésének kér­dése ürügyet szolgáltatott az egye­sült cseh és szlovák reakciónak arra, hogy általános támadást indítson a nép 1945-ös forradalmi vívmányait védelmező nemzetbiztonsági testület, s az élén álló kommunista belügymi­niszter, Nősek elvtárs ellen. Szlovákiában a demokrata párt le­gális talaján államellenes irányzatú politikát folytató ludák maradványok a Megbízottak Testületében a nem­zetbiztonsági testület ellen irányuló sorozatos kirohanásaikkal a belügyi megbízottat lemondásra akarták bír­ni, hogy megakadályozzák a bizton­sági testület átszervezését, azt szét­züllesszék, hogy a döntő pillanatban ne állhasson a dolgozók mellé, hogy mi sem akadályozza felforgató ter­veiket. így Szlovákiában a politikai válság már előbb megérett. A kommunista párt az SZLKP KB 1947 májusi ülése után szívós küzdelmet folytatott a nemzet vezető szerepének kivívásá­ért és felvilágosító agitációs munká­jával a tömegeket a politikai helyzet nyílt feltárása alapján arra mozgósí­totta, hogy alulról gyakorolt nyomás­sal hassanak a Megbízottak Testüle­tén belül uralkodó helyzet megvál­toztatására, az áruló demokrata párti reakciós megbízottak eltávolítására. E politikának eredménye 1947. októ­ber 31-én a Megbízottak Testületének lemondásában és új Megbízottak Testületének alakulásában nyilvánult meg. Amikor Lettrich az új Megbí­zottak Testületében támadást inté­zett a nemzetbiztonsági szervek kér­désében a belügyi megbízott ellen és követelte lemondását, az új Megbí­zottak Testülete minden támadás ellenére bizalmat szavazott a belügyi megbízottnak a maga hatáskörében. A biztonsági szervek közben az ál­lamellenes összeesküvések nagy ki­terjedésű hálózatát leplezték le. Ilyen eset volt például a mosti kémkedési e3et és Szlovákiában a demokrata párton belül az Ursíny, Kempný és Bugár féle affér. A nyo­mozó közegek megállapították, hogy minden esetben a ludák párt többé­kevésbé kompromittált tényezőiről van szó, akik a demokrata párt ve­zető pozícióinak kétharmad részét tartva kezükben, kapcsolatba léptek a ludák emigráció vezetőivel, és el­lenséges aknamunkát fejtettek ki a népi demokratikus rendszer megdön­tése céljából. Amikor a leleplezett csoportok ügyében megejtett nyomo­zás fényt derített a vezető tényezők titkos üzelmeire, a legképtelenebb vádakat zúdították biztonsági szer­veinkre, különösen akkor, amikor Nősek belügyminiszter javaslatot tett nyolc magasállású biztonsági funk­cionárius áthelyezésére. A reakciónak a biztonsági szervek ellen intézett kirohanásai azonban kudarccal vég­ződtek. (1) Közérdekű tudnivalók : A személyazonossági igazolványokra és a lakásbejelentésre vonatkozó hirdetményekről Az Úradný vestník (Hivatalos közlöny) 4/1958. száma közli a Belügyminisztérium­nak a személyazonossági igazolványokra vonatkozó 5/1958. számú, valamint ugyan­ezen minisztériumnak a lakásbejelentésröl szóló 6/1958. számú hirdetményét. Az első hirdetmény kimondja, hogy a katonai személyek, a tartósan külföldön tartózkodó polgárok s az önjogúságuktól megfosztott személyek kivételével minden 15 éven felüli állampolgárnak személyazo­nossági igazolvánnyal kell rendelkeznie. Az igazolványokat a helybeli belbizton­sági szervek adják ki a következő okmá­nyok alapján: születési bizonyítvány, csalá­di állapotot Igazoló okmány, eddigi sze­mélyazonossági . igazolvány, valamint két nem retusált 5,5X6,5 cm méretű, 1,5 cm alsó fehér szegéllyel ellátott fénykép. A 19 éven felüli férfiak kötelesek katonaköny­vüket, illetve,- egyéb katonai okmányukat is bemutatni. Ha az állampolgár azt kí­vánja, hogy igazolványába szakmai kép­zettségét, vagy 15 éven alúli gyermekeit is bevezessék, az erre vonatkozó okmányo­kat Is mellékelnie kell. Akinek 1955. január 1. után kiállított igazolványa van, az csu­pán ezt az igazolványt és a két fény­képet adja be. A személyazonossági igazolványt — amennyiben munkaviszonyban van — kö­teles haladéktalanul bemutatni munkaadó­jának az alkalmazás bejegyzése végett. Minden változást, mely az igazolvány­ban feltüntetett adatokra vonatkozik, azon­nal be kell jelenteni. Ilyen elsősorban a névváltozás, a családi állapotban, a lakás­ban vagy a munkaviszonyban beállott vál­tozás, stb. Az állampolgár az Igazolvány­ban semmiféle változást nem eszközölhet. A munkaadó kötelességei: az igazolvány alapján megállapítja minden munkábalépö személy azonosságát, bejegyzi az Igazol­ványba az alkalmazás kezdetét, és végét, a belbiztonsági szerveknek bejelent minden esetet, amikor a munkába lépő nem tudja vagy nem akarja a személyazonossági iga­zolványt felmutatni, vagy érvényét vesz­tett igazolványt mutat fel. Az igazolványt nem szabad külföldre vin­ni. Elhunyt vagy önjoguktól megfosztott személyek igazolványát a belbiztonsági szerveknek kell beszolgáltatni. » » # A lakásbejelentési kötelezettségről szóló hirdetmény kimondja, hogy a Csehszlovák Köztársaság területén lakó minden állam­polgár köteles lakását s a bejelentési íven feltüntetett egyéb adatokat a bejelentő hi­vatalnak bejelenteni. E célból köteles: a) a bejelentő Ivet a valóságnak megfelelően kitölteni s a személyazonossági igazolvány­nyal együtt a lakásbéjélentő hivatalnak be­nyújtani, b) a személyazonossági igazol­ványt a lakás hivatalos bejegyzése után lakásadójának bemutatni. A lakásbejelen­tési kötelezettség az önjogúságuktól meg­fosztott személyekre nem vonatkozik. A bejelentési kötelesség kiterjed mind az állandó, mind a átmeneti lakásokra — amennyiben ez utóbbiak 30 napnál hosz­szabbak. A bejelentést a 15 éven felüli polgár személyesen végzi; ő jelenti be há­zastársát s a szülőkkel együtt élő IS éven felüli gyermekeket is. Á 15 éven alúli gyermekeket az anya, illetve ha az atyá­val laknak, az atya köteles bejelenteni. Ha a szülők egyikével sem élnek, az a személy jelenti be őket, aki. gondoskodik róluk. A 15 éven alúli gyermekek átmene­ti lakását nem kell bejelenteni. Lakásadó: a) a ház tulajdonosa, b) al­bérlők esetében a lakás bérlője, c) elszál­lásolási intézményeknél a vállalat vezeté­séért felelős személy. Jogi személyek ál­tal kezelt házakban és ott, ahol a lakás­adó nem lakik a házban, a lakásadó kö­telességei a házmesterre, vagy ha ilyen nincs, a lakásadó által ezzel megbízott személyre hárulnak. i Látogatás a lévai ónixfeldolgozó-üzemben KŐBŐL ARANY o, nem azonnal lesz arany a köböl, hanem előbb kehely, ket, mert robbantani nem lehet, gé­peket nem alkalmazhatnak, olyan itt­N fényképtart ô, sportplakett, Írókészlet ' ott ei öford ui 0 er ekben található csak s annyi különféle csecsebecse még, az ó m- melyne k f elkutatäsát és k i. hogy alig lehetne mind J elsorolni. ...... igaz, ezek a drága és a szemnek igen afrna2ásür cs uP a n ^ezierovel lehet vé­tet szetós dísztárgyak, ha 6—700 kilós geznu Ha azta n megtalaltak az ontx­kótömbökből készülnek is, nem kö- ere t- hatalmas 3—4 köbméteres töm­zönséges sziklakövekre kell gondol- bőkben bányásszák. A tömböket él­nünk, hanem olyan köfajtára, amilyen szállítják az üzem udvarába, ahol egy Európában az Ibériai-félszigeten, Ju- hatalmas goszlávián és talán egy-két országon „vaskocsi" ,vaskocsira" rakják. Ez a síneken szalad, így aztán kívül csupán Léván bányászható. Az egykettőre betolják egy nagy föld­ónixról van szó, erről a nyers álla- szintes terembe, ahol a vaskocsi rako­potban teljesen közönséges kőzetnek mányával együtt egy gépóriás alá látszó, szénsavas, édesvízi mészkőle- kerül. Ez a gépóriás sok egymás mel­rakodásból származó köfajtáról, amely lett fekvő „bárdból" álló fűrész-szer­azonban csiszolt állapotban olyanná kezet, mely egy gombnyomásra rá­válik, mint a legszebb borostyánkő, nehezedik a kőtömbökre, s mintha amelyből bármilyen készítmény mu- csak vajat nyiszálna, keskeny szele­tatós dísszé válhat. tekre fürészeli őket. így lesznek kő­A lévai üzem tulajdonképpen egy lapok a kemény, óriási kőtömbökből. 8 üzemet magábafoglaló köbányavál- Ezután automatikus frézekre kerül­lalat egyik része. Az ónix megmun­kálásán kívül tra­vertin-burkoló­anyagot, márvány­burkolóanyagot és „velencei" padló­burkolatot készíte­nek itt. A kis gyár fő készítménye természetesen a burkolatanyag hiszen olyan megrendeléseknek kell eleget ten­niük, amelyek igen gyakran Szlovákia legnagyobb építke­zéseivel kapcsola­tosak. Ök készítet- Mint a vajat, úgy szeleteli lapokra a többmázsás ték (és szerelték tömböket az éjjel-nappal dolgozó óriási köfűrész. is) annak idején például a bratislavai Devín-szálló fal- nek az omxlapok, melyek megadott és padlóburkolatát, ők végzik majd méretekre szabdálják a lapokat. 1958-ban a nosicei vízierömű burko­lását, a műkorcsolyázó Európa-baj­nokságokra ők burkolták a Téli-sta­kó­aránylag kevés ónix-tárgyat, csupán 7—8000 darabot gyártanak évente, ezeket pedig úgy várják az üzletek, mintha valóban aranyból lenne az ónix. AI em lennénk méltányosak ehhez a különös, de kitűnően dol­gozó üzemhez, ha befejezésül nem szólnánk egy-két szót munkáskollek­tivájáról is. Ritka helyen lehet találni olyan munkaszerető, szorgalmas is egymással mindenben összetartó mun­kásközösséget, mint éppen itt, az aranyónixban. Igaz, Drappan István igazgató is, nemcsak hogy kitűnően irányítja az üzemet, de jó barátja még a legegyszerűbb rakodómunkás­nak is. Ugyanezt mondhatjuk el Taby Ilonáról, a művészi gyártmányok ter­vezőjéről, s Hrnčír Miroslav techni­kusról is. Ez a szellem, ez az igazi elvtársiasság eredményezi aztán, hogy a lévai aranyónix egyik legjobban dolgozó üzemeink közé tartozik, s olyan munkásokkal dicsekedhetik, mint a 200—250 százalékot teljesítő Chren Rudolf marós, a 200—220 százalékon alul nem dolgozó Michalik József gya­lus, vagy a normáját 192 százalékra végző Lipták István szerelő. Bizony kedves olvasó, ha el-el­® gyönyörködsz az íróasztalo­dat ďiszítô valamelyik szép ónixkö­figurádban, vagy megcsodálod vala­melyik palotának falfaragványát, tra­vertinhulladékból készült velencei padlóburkolatát, gondolj ilyenkor a kis lévai üzem szorgalmas munká­saira, akik akkor elégedettek, ha íz­lést, művészetet adhatnak bele két kezük munkájába. (n.j.) dion asztalait, sőt a világkiállításra is tőlük szállítot­ták a csehszlovák kiállítási csar­Mondjuk, ha kelyheket akarnak gyár­tani, akkor 6—7 centiméter széles és 20—22 centiméter magas darabokra, brüsszeli Innen — ha pl. plakett készül — gya­lura kerül az ónixtárgy, mely a meg­adott formákra gyalulja a követ. Ha nok tuhari márványból készített po hár-féle tárgyakat készí­padlóburkolatát. Kis meretei ellenére ^ * . "" Mentős üzemnek számít tehát a lé- 1™* egyenesen ^jszter­' • gagepbe rakjak. Az esztergagép aztán „kivájja", homorítja, sőt ki is csi­vai „aranyónix", s — amit nem hagy­hatunk szó nélkül — jelentősége mellett kitűnően vezetett üzem is. szolja az ónixidomokat, kész, müvé­1953 óta például megszakítás nélkül sziesen kifaragott kehely kerül ki a minden hónapban teljesítették itt a gépből. A többi munka már jelentek­tervet, s a múlt évben is már novem- telen > i e gf eij eM kézzel még csiszol­százalékra v é9 ezté k nak valamit a gyártmányokon, s ha olyan tárgyakról van sz», melyek évi feladatukat. No, de ne kalandozzunk él eredeti célkitűzésünktől, magáról az ónixkő feldolgozásáról akartunk beszélni, lás­suk hát, hogyan készülnek lakásbe­rendezéseink kedvenc kis dísztárgyai. A z ónixot, amint már említettük, " Léván, illetve Lévától mint­egy 7 kilométerre bányásszák. Sajnos, már ez a kezdeti munkafolyamat is igen megdrágítja az ónixkészítménye­több ónixidomból állanak (például egy lapon nyugvó tintatartó), akkor sze­relőműhelybe kerülnek még. Itt vas­tiplikkel egy különleges ragasztó­anyaggal illesztik egybe a tárgy egyes részeit, s már csomagolják is a gyors és ügyeskezü csomagolóleányok. Bi­zony, raktározgatásra, ácsorgásra nem nagyon telik idő az ónix-üzemben, SSbÍÍS Óriási tömbökben kerül az üzem Ud­varára a Léva mellett kibányászott ónix és travertín. VT A JOBB EREDMÉNYEK FELÉ MEGJEGYZÉS /Qmire büszkék lehetünk Ki ne lenne büszke szülőfalujára, városára, ki ne szeretné azt a helyet, ahol él. melynek minden talpalatnyi földje szívéhez nőtt, minden tárgya kedves ismerőse. Ki ne hozna áldoza­tot azért, hogy az » helység, melyet az én falum, az én városom jelzővel illet, minél szebb, otthonosabb, kelle­mesebb legyen. Ez a magyarázati an­nak a hatalmas aktivitásnak, mellyel hazánk népe a város- és faluszépitési akcióba bekapcsolódott. Szeretjük ha­zánkat és azt akarjuk, hogy az a ré­sze, mely közvetlen környezetünk­höz tartozik, a lehető legszebb le­gyen, kellemes környezetben éljenek bennr az emberek. Az elmúlt évek során a nemzeti bizottságok programtervei teljesítésé­nek keretében sokat tettünk a város­és fal őpítési akció sikeréért. Na­gyon kevés helység akadt hazánkban, ahol ez az akció ne talált volna a lakosság legnagyobb fokú támogatásá­ra. Oj parkok, új utcák születtek, kultúrházak, iskolák és más középü­letek épültek, csobogó szökőkutak 'ize szökik a magasba, nemrég ültetett facsemeték várnak a rüpvfakasztó ta­vaszra. megszépült 4s tovább szénül a falvak és városok képe CsuDán a múlt évben a Nagy Október negyve­nedik évfordulója tiszteletére mint­egy kétmillió kötelezettségvállalást tettek a dolgozók, a nemzeti bizott­ságok programterveinek teljesítésé­re, amelyeknek értéke közel kétmil­liárd koronát tett ki. Bár még nem minden felajánlás lett valóra váltva — közülük sok hoszabb időtartamra szól —, a lakosság rend­kívül nagy igyekezetének eredménye­ként, a jó munka gyümölcseként, az eddig alkotott művek értéke már 87 millió koronával magasabb a tervezett­nél. Gyönyörű eredményeket hozott a város- és faluszépitési akció. A múlt évben ezen akció során, eddig még nem teljes adatok szerint a lakosság önkéntes brigádmunkában a cseh or­szágrészekben 18 millió, Szlovákiában pedig 12 millió 800 ezer órát dolgo­zott le. A társadalmi munkával alko­tott érték meghaladja a félmilliárd koronát, ami mellet a tervezett pénz­ügyi eszközökön 110 millió koronát megtakarítottak. Ä nemzeti bizottságok program­terveinek teljesítésében, a Z-akció­ban és a város- és faluszépítésben elért tavalyi sikerekhez minden bi­zonnyal méltó lesz az idei év mun­kája is. Minden faluban és városban új feladatok várnak megoldásra, me­lyek nyomán még szebb külsőt kap­nak a falvak és városok, hasznos lé­tesítményekkel gazdagodik a lakos­ság, tovább széipül és gyarapodik az ország, (gl) Ha figyelemmel kísérjük a körü­löttünk kialakuló változásokat s ha összehasonlítunk különféle jelensé­geket a múltban fennállt viszonyok­kal, örömteljesen megállapíthatjuk a dolgozóink mostani és akkori élet­színvonala közötti különbséget. Ez Szlovákia szüntelenül fejlődő iparo­sításának, valamint a mezőgazdaság szövetkezetesítésének az eredménye. Mindenki foglalkozást, rendszeres ke­resetet talál. Keresetét pedig nem­csak létfenntartásra használhatja fel, hanem ha okosan gazdálkodik jöve­delmével, életszínvonalát is állandóan emelheti. így lehetővé válik, hogy a dolgo­zók nemcsak a legszükségesebbeket vehetik meg maguknak, hanem fo­kozatosan rádiót, mosógépet, porszí­vót, televízort, jégszekrényt, gépko­csit is vásárolhatnak, sőt sokan kö­zülük már családi házat is építettek, avagy építenek maguknak. Ez főleg azoknak sikerül, akik már néhány év óta rendszeresen az Állami Takarék­pénztár betétkönyveire helyezik meg­takarított pénzüket. Ez nemcsak a megtakarított összegek biztonságos elhelyezését teszi lehetővé, hanem kamatokat, esetleg nyereményeket Is biztosít a betétkönyv tulajdonosának s ezzel is gyarapodnak megtakarítá­sai. Vegyük csak szemügyre a bra­tislavai Állami Takarékpénztár tevé­kenységét. Itt 1957-ben 330 ezer be­tétkönyvtulajdonosnak 6 833 725 koro­na kamatot és 1510 742 korona nye­reséget, tehát összesen 8 344 467 ko­ronát írtak jóvá. A betétkönyvtulajdonosok száma egyre növekszik. Az említett taka­rékintézetben csak 1957-ben több mint 40 ezer új betétkönyvtulajdo­nos majdnem 93 millió koronát ta­karított még. Akik rendszeresen betétkönyvre helyezik el megtakarításaikat s lát­ják, miként gyarapodnak megtaka­rításaik további betétekkel, kama­tokkal, avagy nyereségekkel, arra tö­rekszenek, hogy fokozott munkatel­jesítményeik segítségével többet keressenek, s ezzel kedvező befolyást gyakorolnak munkahelyeik termelé­kenységének növelésére is. Azzal, hogy megtakarított pénzükért külön­féle cikkeket vásárolhatnak, hozzájá­rulnak az Ipari és mezőgazdasági termékek értékesítésének fokozásá­hoz. Pénzük nem hever hiába aszta­luk fiókjában, hanem a forgalomba s az állami bankba kerül. Ez is gya­rapítja a népgazdaságunk fejlesztési tervével kapcsolatos feladatok telje­sítéséhez szükséges pénzeszközöket. Ezért mindenki, aki betétkönyvre he­lyezi el megtakarításait, nemcsak magán, saját családján segít, hanem hozzájárul a társadalom s a népgaz daság színvonalának állandó növelé séhez is. Az ilyen takarékos ember azonkl- I vül abban a kedvező helyzetben is van, hogy kölcsönnyújtás esetében előnyben részesül. Az Állami Taka­rékpénztár 4000 koronáig terjedő kölcsönt adhat olyan egyéneknek, akik betétkönyvre helyezték el ennek az összegnek legalább egyharmadát. 4200 korona kölcsönt kaphatnak új házasok is, 20 ezer koronáig terjedő kölcsönt vehetnek fel olyan egyének, akik ezt a pénzt lakásépítkezésre, avagy az állami szektortól vásárolt családi házak vételárának megfizeté­sére akarják fordítani. Az Állami Ta­karékpénztár kölcsönt nyújt kisipa­rosoknak és trafikosoknak a napi üzemvitellel kapcsolatos kiadásokra is. Hogy a takarékpénztárak a lehető legjobban szolgálhassák a népet és a lehető legközelebb kerüljenek hozzá, fiókokkal, falusi postahivatali és üze­mi képviseletekkel rendelkeznek. A szlovákiai állami takarékpénztárak hálózata ma már 1 millió 800 ezer betétkönyvtulajdonos érdekeit szol­gálja. A szlovákiai betétek összege 1 milliárd 800 millió koronát tesz ki. Mindazoknak, akik eddig nem ta­karékoskodtak, a következő tanácsot adhatjuk: Kezdjék meg a takarékos­kodást! Minél hamarább határozzák el magukat erre, annál előnyösebb ez sajátmaguk és családjuk számára. Dr. V. Kopečný, az Állami Takarékpénztár dolgozója, Bratislava, ÜJ SZO 5 ä 1958. február 14.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents