Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-06 / 37. szám, csütörtök

* ZjftJ SZÓ P06lAlABňlgfr A nemzeti vagyon megkárosítói ellen A Lévai Helyi Nemzeti Bizottság tanácstermében januárban kiállítás volt, amelyet a Belügyminisztérium nyitrai kerületi közbiztonsági igazgatása rendezett.^ A kiállítás bemutatta a leleplezett spekulánsok, a szocialista tulajdon kártevőinek, élősködőinek bűntetteiről szóló anyagot. A kiállítás bizonyságot tett arról, hogy társadalmunkban akadnak még bűnös elemek, főleg a volt kizsákmányolók soraiból, akik irtóznak a becsületes munkától és élősködő módra lopások és különféle üzelmek útj'án szeretnének a tisztességes dolgozók rovására élni és népi demokratikus rendszerünk alapjait aláásni. Ezek az elemek nem tudnak belenyugodni abba és nem elégszenek meg azzal, amit a mi népi demokratikus állami berendezésünk minden polgár részére nyújt, mégpedig azért nem, mert a kapitalista rendszer és a burzsoá köztársaság idején megszokták a munkanélküli jövedelmet, melyet a dolgozók kizsákmányolásával szereztek. A kiállításnak több mint 9000 látogatója volt, akik a kiállítás megtekintése után felháborodással beszéltek a spekulánsok és a nemzeti vagyon tolvajainak üzelmeiről. Ilyen kártevő például Rozenberger Sándor, a lévai Mototechna volt vezetője, aki visszaélt beosztásával és megkárosította azokat, akik motorkerékpárt vásároltak, hasonlóképpen Simovics Sándor, a Karpatia n. v. lévai ecetgyárának volt vezetője, aki köztársaságunk különféle helyeiről spekulatív módon hordókat rendelt, amelyeket azután lényegesen magasabb áron adott el, s a további spekulánsok és tolvajok, akik az előbb említettekhez hasonlóan működtek, mint például Danihel, Černický, Lešická, Kusá és mások. A kiállítás befejezéseként nyilvános beszélgetés folyt az üzemek és hivatalok dolgozóival és a város más polgáraival, amelyen több mint 170 részvevő jelent meg. A nyilvános beszélgetés során elhangzott hozzászólások igazolták, hogy minden becsületesen gondolkodó polgártársunk elítéli a különféle spekulánsokat és a szocialista vagyon tolvajait, akik jogtalanul, mindenféle mesterkedéssel megkárosítják dolgozóink becsületes munkájának gyümölcsét. Nyilvánvaló, hogy a dolgozók nem tekintenek közömbösen a kártevők mesterkedésére, hanem segítségére vannak közbiztonsági szerveinknek az ezen elemek elleni harcban. A hozzászólásokból kiviláglott az a kívánság is, hogy a kártevőket bíróságaink a legszigorúbban megbüntessék. Demény László, Léva Addig jár a korsó a kútra... míg össze nem törik — tartja a jő magyar közmondás. Addig lopkodta a királyhelmeci péküzem három alkalmazottja dolgozó népünket, míg hűvösre nem kerültek. A bűnhődést egyetlen bűnőző sem kerülheti el; ismét bebizonyosodott, hogy aki dolgozó népünket megkárosítja, elnyeri méltó büntetését. Terebesy Lajos, a pékség üzemvezetője, Illés Gyula raktárnok és Hadházy Imre könyvelő hónapokon ét lopkodták a közvagyont. A nyomozás során kiderült, hogy közel 30 ezer korona értékkel károsították meg államunkat, rövidítették meg a dolgozókat. Nagymennyiségű lisztet és tüzelőanyagot tulajdonítottak el, ezenkívül 50 kg élesztőt, 50 kg margarint, 50 kg mákot loptak. Az ellopott árut Rigó László és Sztanko János orgazdák értékesítették. A kártevők méltó büntetést kaptak. A királyhelmeci népbíróság Terebesy Lajost 42, Illés Gyulát 30, Hadházy Imrét 18, Rigó Lászlót 12, Sztanko Jánost 5 havi fogházra ítélte. A bűnösöknek elég idejük lesz azon, töprengeni, érdemes volt-e a becsületes útról letérni. Zelenák István, Perbenyik Fiatalok kötelezettségvállalása A CSISZ őrösi szervezetének működése kiváltképpen az utóbbi időben jelentősen fellendült. Színielőadások rendezésével nemcsak az őrösi, de a környékbeli falvak lakóit is szórakoztatják. Az EFSZ évzáró közgyűlésén is szép kultúrműsorral léptek fel. Az őrösi fiatalok a Győzelmes Február 10. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a földművesszövetkezetben 300 órát, a kultúrház építésénél pedig 125 órát dolgoznak le. Horosz Arpád, őrös önkiszolgáló üzletet kap Dobsina Dobsina, a kis bányászváros a felszabadulás óta nagy fejlődésen ment át. Az azelőtt elhanyagolt vasércbánya felvirágzott, az azbesztbánya és feldolgozó gyára nagyot fejlődött, a faipari üzem és a fűrésztelep kivitelre is dolgozik. Dobsina lakossága számban is nagyon meggyarapodott. Mindez szükségessé tette az elárusítóhelyek hálózatának kibővítését. A legközelebbi hónapokban Dobsinán is megnyílik a sok helyütt oly jól bevált önkiszolgáló élelmiszerüzlet, amely minden bizonnyal nagyban hozzá fog járulni a lakosság ellátásának megjavításához. Fejér Lajos, Dobsina MEGJEGYZÉS A jó tanács aranyat ér Egy vágsellyei dolgozó a napokban levelet írt szerkesztőségünknek, melyben azzal a jó tanáccsal fordul a szülőkhöz, hogy ne engedjék gyermekeiket olyan helyre, ahol esetleg rossz példát látnak. Az említett dolgozó ugyanis többször megfigyelte, legutóbb a szövetkezeti esten, hogy a szülők gyakran táncmulatságokra, a felnőttek számára rendezett estekre magukkal viszik iskoláskorú vagy még iskolába sem járó gyermekeiket. A jó tanács megszívlelendő. Annál is inkább, mivel az említett jelenség nemcsak egy községre vonatkozik, hanem meglehetősen általános. Bizony elég gyakori eset, hogy a szülők sok esetben a kelleténél nagyobb szabadságot engedélyeznek gyermekeiknek. Gyakran nemcsak eltűrik, hogy gyermekeik fiatalok számára nem való helyre menjenek, hanem amint arról az említett levél is beszámol, kézen fogva viszik gyermeküket oda, ahol ha rossz példát nem is látnak — ámbár ez sem ritkaság —, de jót semmi esetre sem tanulnak. A példaadáson kívül azonban másról is beszélnünk kell. A mulatságok dohányfüstös, fülledt levegője aligha van jó hatással a fejlődő gyermek egészségére. Az iskolás gyermekek esetében pedig feltétlenül fel kell tennünk a kérdést, hogyan tanulja meg másnapi leckéjét, ha a szülők jóvoltából nem tölti otthon az estét. A gyermekek tanulmányi előmenetelével kapcsolatban ugyancsak mérlegelni kell a szülőknek a gyakori mozilátogatás engedélyezését is. Sokan azt mondhatnák, hogy kár erre a kérdésre szőt vesztegetni, hiszen törvény tiltja a fiatalkorúaknak a vendéglőkben, italmérésekben való tartózkodását. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ennek ellenére beszélnünk kell róla. Attól eltekintve, hogy számtalan esetben vendéglátóüzemen kívül rendeznek mulatságokat, tapasztalhatjuk, hogy egyes vendéglők vezetői, kiváltképpen a falvakon, nem minden esetben tartják magukat a törvényes rendelkezésekhez. Legutóbb egy faluban jártam, ahol az esti órákban a kocsma tenyérnyi, füstös levegőjű helyiségében, a felnőttek társaságában tucatnyi serdülő fiatal ütötte a kártyát. Senki nem vette ki kezükből a lapokat, senki nem tanácsolta el őket a helyiségből. Pedig azt sem lehetne mondani, hogy az ifjak nem találtak volna más szórakozást, mert alig pár lépésre tőlük, az utca túlsó oldalán a kivilágított, tágas kultúrházban színdarab előadására készültek a fiatalok. A jő tanács aranyat ér. Gyermekeink, legdrágább kincsünk nevelésénél a legnagyobb körültekintéssel kell eljárnunk. Fogékony lelküket óvni kell a káros behatásoktól. <gi.) m"b m mm r* g mm m trr U i on mu ko do megmunkáló-gép A Nové Mesto nad Váhom-i Gépés Automata Kutatóintézetben új önműködő gépet — a legkeményebb fémekből és öntvényekből készülő alkatrészek és gyártmányok különféle alakú kivágására alkalmas elektrorobotot szerkesztettek. A vágószerszám 1 mm vastagságú drőt, amely\ mint mozgó elektród elektromos kisülések segítségével megbontja az anődmechanikai anyagot. A robotnak programszerű az irányítása, a vágóviszonyok beállítása után önműködően dolgozik. A megkívánt formát elektromos fényképborendezéssel közvetlenül a tervrajzról veszik fel. A kísérletezők az elektrorobotot hazai alkatrészekből készítették. A gép egyes részeit teljesen eredetien oldották meg, úgyhogy ezeket bejelentették a Találmányok és Normalizálás Állami Hivatalának. Mint az eddigi próbák megmutatták, az elektrorobot növeli a munkatermelékenységet. Főleg az az előnye, hogy az autogén vágással szemben hevítés nélkül igen jó minőségű felszínt érnek el a kivágott tárgyakon. ŽILINÁN IS LESZ „HÁZGYÁR" m

:W* l

í pl <, ! ,<. í f ftiut! K M Žilina közelében korszerű, paneleket gyártó üzemet építenek a Magasépítészeti Vállalat dolgozói. Az alapok ásásának megkezdésétől még négy hónap sem múlt el, de a termelési csarnok már — mint azt képünk is bizonyítja — majdnem készen áll. Az új „házgyár" lehetővé teszi, hogy a žilinai Magasépítészeti Vállalat évente 600 lakásegységgel többet építsen fel. F

. Kocián (ČTK) felv. Egy milliomos szövetkeze! évzáró közgyűlése A A kassai járásban levő kehnyeci szövetkezet vagyoni állaga 5 ' millió korona. A gazdasági év összbevétele 2 367 000 korona. Az B oszthatatlan alapra 191109 korona, a szoc. és kulturális alapra •

97187 korona, a tagoknak a ledolgozott munkaegységek alapján 1 327 276 korona jutott. Nem nagy község, a várostól mintegy húsz kilométerre fekszik. A kapitalista világban a föld területének nagyobb része a Ducsai, Hámorszky földbirtokosok tulajdona, később Perimutter ' bérlőé volt. A kehnyeciek híresek voltak arról, hogy az egész környéket bejárták mint kepések és napszámosok. Az embertelen bérek, a nyomor és szegénység miatt már az 1923-as évben nagy földmunkás-sztrájk volt a községben. A bérharcot Csehszlovákia Kommunista Pártja szervezte éš vezette. A faluban és környékén a szegény parasztság messzemenően támogatta a párt célkitűzéseit. A felszabadulás után, mikor a nagybirtokosok földjét felosztották a föld igazi művelői között, a kommunisták, s velük tartó szegény parasztok rájöttek, hogy családjuk sorsának jobbrafordulását nem tudják elérni, ha mindenki külön, egyénileg gazdálkodik. Szót értettek a középgazdákkal, hiszen együtt küzdöttek, s megteremtették a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodást. Itt is kellett küzdeniök, minden kezdet nehéz. — így volt az Kehnyecen is. — A falu életében változást igazán csak a szövetkezeti gazdálkodás hozott — így beszél erről Szemko György 58 éves paraszt: „Voltam életemben kepés, cseléd, a felszabadulás után kisgazda. Soha olyan jól nem éltem, mint most. A feleségem beteg, a Tátrában gyógyítják. Mikor engedhette ezt meg magának a magamfajta ember? — Azért tömörültünk szövetkezetbe, hogy a népnek jó dolga legyen. Nem csalódtunk. Tudjuk, hogy ezentúl még jobb lesz. Az utóbbi esztendőben 22 szövetkezeti tag épített magának új házat, 12 családban vásároltak új bútort, minden második házban van mosógép. A szövetkezet 96 tagja 722 ha földön gazdálkodik. A kultúrházban, ahol az évzáró gyűlés folyt, nagy felirat jelzi, a kehnyeci szövetkezet a második ötéves tervet négy év alatt fogja teljesíteni. Tóth Imre elnök beszámolójában többek között ezeket mondotta: — Munkálkodjunk úgy, hogy 1958ban minden munkaszakaszon fokozzuk termelésünket. A mi szövetkezetünk jó munkájával járuljon hozzá hazánkban a szocializmus betetőzéséhez, hogy békében, boldogságban éljen a nép, városban és falun egyaránt. A szorgos munka eredménye, hogy a szövetkezet teljesítette kitűzött tervét. Búzából 24 mázsa, árpából 26 mázsa, zabból 25 mázsa átlaghozamot értek el, egy tehéntől átlag 2150 liter tejet fejtek. Addig, amíg a múltban a tenyészállatok közül csak ötöt tudtak eladásra nevelni, ma már 25-öt nevelnek. Sertéshúsból ha-ként 95 kg-ot termelnek, s a juhtenyésztésben is szép eredményeket értek el. Az évzáró gyűlés felszólalói tapasztalataikkal támasztották alá a párt és a kormány reális célkitűzéseit a mezőgazdasági termelés növeléséért. Nem maradhat el ott az eredmény, ahol harcokban megedzett kommunisták jó példát mutatnak a többi szövetkezeti tagnak, szorosan együttműködnek a falu legfőbb tényezőivel, a párt, a nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetőségével. A járási pártbizottság évközben a falusi pártszervezet jelenlétében "többször foglalkozott a szövetkezet problémáival, s a helyi viszonyokhoz mérten útmutatást adott a problémák megoldására. Mindenki meg van elégedve, hogy a szövetkezetben megoldották a gyermekpőtlék fizetését. A zárszámadásból kitűnik, hogy Kehnyecen 40 000 koronát fizetettek ki a tagoknak gyermekpótlék címén. A munkaegység 20 koronát tett ki, amit minden tag maradéktalanul meg is kapott a természetbeni járandósággal együtt, aminek az értéke további 6 korona volt. Takács József 12 gyermekes apa, azelőtt 6 hektáros gazda, az egyik gyerekével 34 000 koronát készpénzben, Csabala István, azelőtt földnélküli kepés, feleségével együtt 24 000, Kalapos István volt 2 hektáros gazda 23 600 koronát, Prekop László, azelőtt 8 hektáros gazda 15 000, özvegy Szenyák Mária 50 éven felüli voit kepés asszony 6500, Puzder és Császár 70 éves szövetkezeti tagok 8000 koronát kerestek. A kehnyeciek az ötéves tervet 4 év alatt akarják teljesíteni. A járási nemzeti bizottságnak sietnie kell az óvoda megépítésével, hogy az asszonyok is jobban kivehessék részüket a munkából. , Az éghajlatnak legjobban megfelelő kukorica- és burgonyavetőmagot kell beszerezni. Meg kell értetni a szövetkezet tagságával a takarmány idejében való betakarításának fontosságát. 100 tehéntől 85 borjút kell elérni. A sertéshústermelésben 7 és fél hónap alatt minden sertésnél a 110 kilogrammos súlyt kell elérni. A termelési költségeket gazdaságosabbá és olcsóbbá kell tenni. Ehhez Kehnyecen megvan minden feltétel. Mózes Sándor A

z idei év számunkra különösen nagy jelentőségű. Ez idén fogjuk ünnepelni a Februári Győzelem 10. évfordulóját és értékelni az elmúlt 10 esztendő nagy sikereit, melyek népünk szorgalmas munkája nyomán születtek. Ebben a történelmi jelentőségű évben ül öszsze pártunk XI. kongreszszusa ls, hogy hazánk népe elé tűzze a szocializmus betetőzésének feladatát. A dolgozók lelkesen készülnek a jelentős évfordulóra hazánk összes üzemeiben, szövetkezeteiben, amiről számos kötelezettségvállalás, felajánlás tanúskodik. A füleki Kovosmaltban is tettekkel bizonyítják a dolgozók hazájuk iránti szeretetüket, ők is, mint számtalan más üzem dolgozói, kötelezettségvállalással köszöntik a Februári Győzelem 10. évfordulóját és a XI. pártkongresszust. A sok egyéni felajánlásból született meg az a kollektív kötelezettségvállalás, mely a pártszervezet, a szakszervezet és a CSISZ agitációs munkájának eredménye. A füleki Kovosmalt dolgozóinak kötelezettségvállalása Előzőleg a munkahelyeken megtárgyalták a négy žilinai gépipari vállalat versenyfelhívását és az üzemükben levő lehetőségeket. Ezeknek alapján határozták el, hogy 1958-ban 800 ezer korona értékű nyersanyagot, tüzelőanyagot, burkolófát takarítanak meg nemzetgazdaságunknak, és az 1957-es évhez viszonyítva 490 ezer korona értékkel csökkentik gyártmányaik megmunkálásának idejét. Az anyagmegtakarítás módját több pontba foglalták. így pl. a Péter, Thermo, Ziara, D VB kályhák konstrukciójának átdolgozásával 215 tonna öntvényt és hengerelt anyagot takarítanak meg egy év alatt 423 600 korona értékben. A bakelit-alkatrészekre formákat készítenek, hogy kooperáció helyett az üzemben lehessen ezeket elkészíteni. Ezenkívül felhasználják a lemezhulladékokat, kisebb méretű termékek gyártására. Hogy megjavuljon az üzem pénzügyi gazdálkodása, a fülekiek azt is elhatározták, hogy a normán felüli készleteket 400 ezer korona értékben csökkentik, egyrészt úgy, hogy a termeléshez felesleges anyagot más üzemeknek eladják, másrészt hogy lehetőséget találnak az anyagok helyben való felhasználására. A termékek megmunkálása idejének csökkentését a Meta nevű tűzhely új konstrukciójával akarják elérni. Komplex-brigádokat szerveznek, hogy csökkentsék a zománcozott gyártmányok megmunkálásának idejét, ami az 1957es évhez viszonyítva 110 ezer normaórát, azaz 365 ezer korona megtakarítást jelent. Eddig értékes a kötelezettségvállalás, mert a jobb gazdálkodás célját tűzte ki az üzem dolgozói elé. További része azonban már csak formális, mert olyan dolgokra vállalkoznak, ami az üzem dolgozóinak szó szerinti kötelessége. Például kiszámítják, hogy 1957-ben a balesetek miatt 2225 munkaórát mulasztottak, ami pénzben 407 ezer koronát jelent. Most a kötelezettségvállalás szerint a balesetek számát a tavalyihoz viszonyítva 10 százalékkal csökkentik, ami 40 700 korona megtakarítást fog jelenteni. így tehát 360 000 korona veszteséget terveztek be a balesetekre. Pedig az üzem vezetőségének, a pártszervezetnek, a szakszervezetnek oda kell hatniok, hogy egy baleset se legyen az üzemben, és ehhez minden lehetőséget, agitációt ki kell használni, s ezért szigorúan be kell tartani a munkavédelmi rendszabályokat. H. S. 0.1 SZÔ 5 6 1958. február 4.