Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-26 / 57. szám, szerda

BIZTOS IRÁNYTŰ Marx Károly Párizsban az emigrációban írta cikkeit a „Vorwärts" részére, mely ugyanott jelent meg. Marx cikkei, melyek már akkor a történelmi materializmus szellemében íródtak, tüske volt a berlini nagyurak szemében. IV. Vilmos porosz király sokat tanácskozott minisztereivel, hogyan lehetne ártalmatlanná tenni a szocialista lapot, a különösen Marxot. Egy körmönfont diplomatát bízott meg ennek az ügynek elintézésével, hogy a francia kormánynál járjon el a „Vorwärts" négy munkatársának kiutasítása végett. Hogy nyomatékot adjon kérésének, gyönyörű meisseni porcellánvázát is küldött ajándéka királyi kollégájának. Kiutasítás Louis Philippe engedett Berlin nyomásának s Marxot kiutasították, akinek azonnal el kellett hagynia Párizst. Marxék ekkor teljesen pénz nélkül állottak. Marx felesége, Jenny elzálogosította evőeszközeit, hogy férje legalább Brüsszelbe utazhasson, ö maga még egy ideig a Szajna melletti városban maradt. Háztartási alkalmazottuk, Léni Demuth, leghűbb barátnőjük, aki a legnagyobb nyomor közepette fizetés nélkül dolgozott náluk, nem akarta őket elhagyni. Szívélyesen elbúcsúztak egymástői azzal, hogy a leány visszautazik a Mosel folyó melletti falujába, de titokban mégis csak Brüsszelbe utazott. Itt ő szerezte Marxék első lakását a Rue d'Alliance 5—7. számú házban. Megint az önfeláldozó barát, Engels jött szorongatott helyzetükben segítségükre, aki egyrészt az elvtársak körében indított gyűjtést, másrészt könyvének honoráriumát elküldte Marxnak. Néhány hét múlva megtörtént az örömteljes viszontlátás Jennyvel. Marxot mintha kicserélték volna, néhány napig nem dolgozott. Kettesben rótták Brüsszel szűk utcáit, vagy kirándultak a környéki erdőkbe. Sokat vitatkoztak otthon a szocializmusról. Jenny rokonszenve a munkások iránt, s haladó gondolkodása mindinkább bámulatba ejtette Marxot. „Megérted gondolatomat ? Elméleti munkám elválaszthatatlanul összefügg forradalmi tevékenységemmel. Proletár párt nélkül lehetetlen megváltoztatni a társadalmi viszonyokat" — mondta Marx lángoló arccal. Jenny természetesen osztotta Károly nézetét. — „Hisz Engels nemsokára eljön. Azt hiszem, benne jobb munkatársra találsz, mint én vagyok." mondta halkan. Kovácsolódik a nagy barátság Engels tavasszal Brüsszelbe látogatott. Minden elméleti kérdésben megegyeztek és elhatározták, hogy közösen fognak dolgozni munkájukon. — Igaz — mondotta Marx — a kommunizmus többé már nem azt jelenti: egy, lehetőleg tökéletes társadalmi eszményt kigondolni a fantázia segítségével, hanem a természetbe, valamint annak feltételeibe valő betekintést: a proletariátus harcának ebből eredő általános céljainak megállapítását jelenti. És mit következtethetünk ebből? Ezeket az új, tudományos felismeréseket nem csupán a „tudós világnak" szabad vastag könyvekben leírni. Nekünk a német, s az egész európai proletariátust kell meggyőződésünk számára megnyerni. Csak úgy érünk el célunkhoz." Ez a beszélgetés sorsdöntő volt. Ettől a perctől kezdve még szorosabb, meghittebb lett Marx és Engels között a barátság és a tudományos együttműködés. Marx ekkor már nemcsak dolgozószobájában dolgozott, hanem a munkások közé is járt, velük vitatkozott és így a társadalmi harcok állandó gyakorlati figyelője és bírálója lett. Mindez nagyon segített munkáinak megírásában. Sorsdöntő megbízatás 1847 tava-^li M-i1. az „Iga r-fi >osak Szövetsége" nevében látogatta meg ľ , , . „w „ , Trirscr v f • IL ÍV- ' XJWJ vM

J.* X T* íZ? —^L • r i^tr - % y• li-ŕrfí'ŕiľľTTÍ hWittt&ô* .. Marxot. Azt az üzenetet hozta, hogy seit. Az emberi szellem nagyszerű alkritikai kommunizmusát kiáltványban kotásai közt kimagasló helyen áll ez foglalja össze, mely majd az átszer- a könyv, melynek most ünnepeljük vezett szövetség hivatalos kiáltványa 110 éves évfordulóját. Mindenki ellehetne. Amikor 1847 november végén ismeri, hogy a kiáltvány egyik legösszejött a kongresszus Londonban. ' " " ~ " " • "•"'." melyen a szövetség nevét „Kommunisták szövetségére" változtatták, Marxot és Enjelst bízták meg, hogy dolgozzák ki a kommunisták szövetsének kiáltványát. Marx visszatért Brüsszelbe. Zimankós, barátságtalan, viharos hetek kö- || vetkeztek. Már napok óta éjjel-nappal dolgozott íróasztala mailett. Újra meg újra átgondolta a program vázlatát. Szeme előtt egy hitvallás- ' szerű felhívás lebegett, mely lángoló szavakkal magyarázta volna meg tanítását. Egyetmást papírra vetett, de még mi- ; előtt belefogott L volna annak kidől A kommunista Kiáltványnak Marx kéziratából megmagozásához, mindent rad

t eg

yetlen 0idala. Az első két sort Marx felesége, alaposan megfon- Jenny írta tolt. Engelsnek is írt, akivel közölte tervét. fontosabb okmánya az emberi társa„Gondold még meg a dolgot — ír- dalommal, a társadalomfejlődés torta Engels. Azt hiszem, a legjobban ténetével foglalkozó tudománynak, tesszük, ha elállunk a katekizmus- A Kommunista Kiáltvány szabatosan, formától és egyszerűen Kommunista éles vonalakkal vázolja a burzsoá Kiáltványnak nevezzük el. Elhozom az rendszer káros hatását a társadalom én vázlattervemet. Egyszerű s elbe- szellemi és erkölcsi fejlődésére. Vészélő, de rosszul van fogalmazva, gigvonuló vezető eszméje az osztálygyors munka eredménye. Azzal kez- harc, s bemutatja, hogy milyen szemérdem: Mi a kommunizmus? és aztán metlenül űzi a tőkés rend a kizsákírok a proletariátusról, a proletariá- mányolást. Bemutatja azt is, milyen tus és burzsoázia közötti ellentétről, óriásit fejlődtek a termelőerők, vaa gazdasági válságról, valamint a lamint a termelésben szakadatlanul kommunisták pártpolitikájáról..." folyó átalakulást. Állítja, hogy « proMarx másnap elkezdte az írást, letároknak nincs semmijök, amit Este készen volt a bevezetéssel: „Kí- megőrizniök, biztosítaniok kellene, s sértet jár Európában..." Világosan meg kell semmislteniök mindent, ami feltárta a kommunista elmélet min- a magántulajdon megőrzésének szóidén egyes pontját és vitába szállt a gálatában áll. A kommunisták viláreakciós politikusok, az egyház, a tő- gosan látták a proletármozgalom kökések és a földbirtokosok hazug, gyű- rülményeit, menetét és elkövetkező löletes rágalmaival. Fejezetről feje- végeredményét. zetre boncolgatta a társadalom fejlő- Nem véletlen, hogy ebben az idődésének történetét, a különféle orszá- ben ünnepeljük hazánkban a Februári gok kommunistái taktikájának alkal- Győzelem tízéves évfordulóját. Tíz mazását, az egyes országok sajátos- évvel ezelőtt éppen 100 éves volt a ságainak figyelembe vételével a vár- Kommunista Kiáltvány, az a kiáltható forradalom kitörésekor. így tel- vány, melynek minden szava és gontek meg az oldalak, míg elérkezett dolata ma is időszerű, a befejező mondathoz: „Világ prole- A Kommunista Kiáltvány 110 év-AZ ÚJ szó Levelek a katonaéletből Példás katonák akarunk lenni A közelmúltban nagy esemény játszódott le alakulatunk CSISZ-szervezetében. Az évzáró közgyűlés alkalmából új tagokat avattunk. A gyűlés sikeres kimeneteléhez tartozik, hogy a szobák legénysége f párosversenyt indított a tisztaságért í és a szakmai képzettség elsajátításáért. Ez a verseny többek között mindannyiunkat arra serkent, hogy kiérdemeljük a „Példás katona" jelvényt. Kovács Miklós, közkatona Nemes versenyben A közelmúltban századunk tagjai beszélgetést folytattak Šterm alezredes elvtárssal, aki annak idején mint a csehszlovák katonai egységek egyik tagja a szovjet hadsereg oldalán részt vett a német fasiszták elleni harcban. Az eszmecsere során nagyon sokat megtudtunk a szovjet hadsereg életéről. Šterm elvtárs szavain igen sokat vitatkoztunk. Századunk katonái magukévá tették az elhangzottakat és ; megígérték, hogy rövidesen az elsők közé fognak tartozni. A század élcsoportja többek között ezer tonna szén terven felüli kitermelésére tett kötelezettségvállalást. A másik század élcsoportja viszont 3 ezer tonna felajánlással válaszolt. Ez a tény nagy versengést váltott ki a két század között. A verseny irányítását a század kommunistái és a CSISZ-tagok vették kezükbe, akik a legszorgalmasabb dolgozók közé tartoznak bányász-katonáink között. Szabó László főhadnagy, Karviná. Jól működik alakulatunk CSISZ-szervezete Alakulatunk CSISZ-szervezete igen jó munkát fejt ki. A szervezet keretén belül több érdekkör működik, melyek közül a legnépszerűbbnek a sakk- és az olvasókör bizonyult. Katonáink az ifjúsági szervezetben igen komoly politikai tudásra tesznek szert. Ebből ered, hogy a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére értékes kötelezettségeket vállaltunk, melyben a jármüvek állandó karbantartására és üzemanyag-megtakarításra fektetjük a súlyt. Alakulatunkon belül neves kultúrcsoport is működik, mely több ízben nagy sikerrel szerepelt a szomszédos községekben. Kezes József, közkatona :: Eredményeink és erőnk bizonyítéka — az állami költségvetés tárjai egyesüljetek! Forradalom Párizsban vei ezelőtt mondta, hogy a kommunista forradalom végérvényesen meg fogja szüntetni a régi tulajdonviszo1848 egyik februári napján Marx ny°

ka

t" A Proletariátusnak lépésről izgatottan járt-kelt szobájában, kezé- l

éP

ésre k

e" m

aj

d kiragadni a tőkét ! I A népgazdaság múlt évi eredmé;! nyeit ismertető adatok közzététele •' után kormányunk jóváhagyta az • • 1958. évi állami tervet és a folyó évi !! költségvetés tervezetét. Rövidesen ;; megkezdik tevékenységüket a nem•' zetgyúlés bizottságai, hogy alaposan ;: előkészítsék a költségvetés plenáris ;; tárgyalásét és törvénybe iktatását. - • Mint ismeretes, az 1958. évi állami !! költségvetés-tervezet 195 millió Kčs ;' felesleget mutat fel. Örvendetes je• lenség ez és meggyőzően bizonyítja, 1', hogy az állami költségvetés bevéte;; leinek alapvető forrását a szocialista < • termelés képezi. Ez teszi lehetővé !! a kiegyensúlyozott és aktív pénzgaz;; dájkodást. A közzétett számadatok•' bői kitűnik ugyanis, hogy míg a la!! kosságtól befolyó adók és illetékek :: csupán 11,9 százalékkal járulnak hoz• • zá az állami költségvetés bevételi 1forrásaihoz, addig a szocialista szek;; tor teljes 84,8 százalékkal. A szocia•' lista gazdálkodás biztosítja tehát !: pénzügyi szempontból is népgazda;: ságunk további fejlesztését, valamint • • az állandóan növekvő társadalmi fo!' gyasztást kulturális, egészségügyi és ;; szociális téren egyaránt. • • Magától értetődik, hogy az állami 1! költségvetés tételeinek betartása ;; szorosan összefügg a népgazdaság fil• • lami tervének minden mutatóban való !! pontos teljesítésével. A kormány ;: üléséről kiadott közlemény erre ki• • fejezetten felhívja mindnyájunk figyelmét, amikor azt hangsúlyozza, hogy „a kiegyensúlyozott pénzügyi • • költségvetés feltétele, hogy szigorúan betartsák a költségvetési fegyelmet mind az összes termelési források • • mozgósítása, mind a költségvetési eszközökkel való takarékos gazdálko;; dás során népgazdaságunk valamenyben a „Réforme" párizsi kispolgári demokrata lappal. Párizsban kitört a forradalom. A munkások felfegyverkeztek, kiszabadították a foglyokat, barikádokat emeltek. A francia király Angliába menekült, kikiáltották a köztársaságot. A párizsi események tűzbehozták Marxot. Az utcára sietett, hogy be a burzsiázia kezéből, s valamennyi termelési eszközt az állam, illetve az uralkodó osztállyá szerveződött proletariátus kezében kell összpontosítani. Tehát a forradalomnak a legyőzött burzsoázia kisajátításához, s az új kommunista társadalom felépítéséhez kell vezetnie. Ki merné állítani, hogy ezek a széljen a belga munkásokkal, akik gondolatok, melyek az 1848-as forraökölbe szorított kezekkel kovácsolták komnak előestéjén Marx brüsszeli lakásán, Marx és Engels fejében érlelődtek meg, nem lettek megvalósítva? A kommunista pártok léte egész kiutasítását Belgiumból is kfeszközölni. folyamán a Kommunista Kiáltvá

ny Két csendőr kísérte kivont karddal volt az a zász16, meIyet Marx és E

n" Brüsszel utcáin keresztül a francia gels b°

nt0tt ki S alatta haladtak a határig. Az új francia köztársaság do!

9°

zó

k' Ez a zász10 vezette a mu

n" forradalmi terveiket. Korábban mint gondolta, láthatta viszont Marx Párizst. A porosz reakciónak újbóu sikerült a veszélyes lázadó menedékjogot nyújtott neki. kástömegeket 1871-ben a Párizsi Kommünben, 1905-ben Oroszországban, *** 1917-ben a Nagy Szocialista Forradalom idején, 1919-ben Magyarországon Ebben a forradalmi időben, 1848 és Bajorországban, 1923-ban Bulgáriáfebruár végén jelent meg először né- ban, 1944-ben és 1945-ben Szlovákiámét nyelven a Kommunista Kiáltvány, ban és a prágai barikádokon, Kínában, Azóta 100 éves évfordulójáig 36 or- Mongóliában, Koreában, Vietnamban és szágban 750 kiadásban 71 nyelven ad- ugyancsak hazánkban 1948-ban is, ták ki. A Kommunista Kiáltvány örök amikor a nép vette át a hatalmat, értékű és biztos iránytű a munkás- megvalósítva a kiáltvány legfőbb célosztály számára, s megmutatta a kitűzéseit. kommunizmus igazi célját, törekvé- GREK IMRE nyi ágazatában". Nem vitás, hogy ez a helyes út, mely fó feladatunk eredményes teljesítéséhez: a bevételi források és a fogyasztás közötti jelenlegi feszültség mérsékléséhez vezet. Ezt a célt szolgálja közéletünk minden előtérben álló intézkedése, mfnt pl. az ipari termelés irányításának üj módszerére vonatkozó javaslatok, a dolgozók nagyobb érdekeltsége a gazdálkodás eredményeiben, a nemzeti bizottságok hatáskörének fokozása. Ez utóbbi már láthatóan megmutatkozik a költségvetés tervezetében is: Hisz a nemzet bizottságok költségvetésének részesedése az országos költségvetésnek közel egyharmadét. 32,7 százalékát teszi ki. Nem mulaszthatjuk el hangsúlyozni azt sem, hogy a szlovák nemzeti szervek költségvetésének részesedése az országos költségvetésben 1958-ban eléri a 18,4 százalékot. Természetesen az országos intézkedések egymagukban véve nem üdvözítenek. Pénzügyi gazdálkodásunk egyensúlya és rendje, valamint népgazdaságunk fejlődése egyre nagyobb és nagyobb mértékben számit a dolgozók legszélesebb kezdeményezésére. Hiszen éppen ennek érdekében készülnek az új, országos rendelkezések is. Mindnyájunk érdekét szolgálja végeredményben a kötelezettségvállalások és versenyfelhívésok mind szélesebben kibontakozó mozgalma. Ez a lelkesedés a dicső februári napok megünneplésével nem ért véget. Pártunk XI. kongresszusa tiszteletére a népgazdaság fokozottabb hatékonysága érdekében tovább folyik a lelkes munka. Szily Imre Fejlődik Kassa kereskedelmi hálózata ;; A múlt évben a városi nemzeti bi!' zottság nagy gonddal látott hozzá a város kereskedelmi hálózatának fejlesztéséhez. A terv abból indult ki, hogy a Lenin, Sztálingrád és Šrobár utcákat kereskedelmi központtá kell kiépíteni. Ezért ezen utcákon, a kapitalizmus idejéből fennmaradt kis elárusítóhelyeket össze kell vonni és át kell változtatni a mai kornak megfelelő üzletekké. Ezekből az ut' cákból, különösen az üzlethelyiségekből fokozatosan át kell helyezni az ;; irodákat és különféle műhelyeket. A városi nemzeti bizottság a tervet az érdekelt kereskedelmi válla; latokkal való megtárgyalás után jóváhagyta. Az 1957-es évben a terv szerint a kereskedelmi vállalatok 18 átépítést hajtottak végre. Hogy csak egynéhányat említsünk, a vendéglátó iparban a Slévia-kávéházat korszerűen átalakították, úgyszintén átalakították és modernizálták az Imperiál-kávéházat és éttermet. A Lenin utca 123. és 58. szám alatti zöldség- és gyümölcsüzleteket is újjáalakították. A Lenin utca 58. szám alatt önkiszolgáló-üzlet nyílt :; meg. A Sztálingrád utcában négy kis üz• létből átépítés által egy igazi nagyI városi sport- és gyerekkocsi üzlet ^ nyílt meg. Ugyancsak ebben az utcában szép portállal ellátott papírés írószer elárusító-hely várja a vásárló közönséget. A Dimitrov tér — a minden higiéniát nélkülöző vásárcsarnok rendbehozatala után, amit már a múlt évben megkezdtek és ez évben befejeznek — egyik felében modern zöldség- és gyümölcs-, a másik felén hús- és hentesárú üzlet nyílik meg. Ez a fejlődés igen tetszik a város lakosainak és mindenkinek, aki megfordul a városban. De az már kevésbé tetszik, hogy még sok élelmiszerüzletben nem tartják be a tisztasúly-mérést, általában az árak nincsenek feltüntetve az egyes cikkeken és vannak árúcikkek, amiket csak hátulról hoznak elő — ismerősöknek. A városi nemzeti bizottság kereskedelmi osztálya a népi ellenőrökkel együtt a múlt hónapban 30 elárusítóhelyen végzett ellenőrzést. Az eredmény — 17 esetben szabálytalanság, rendellenesség — a vásárló közönség rovására. A kereskedelmi vállalatok igazgatóságának, a szakszervezetekkel együtt élesebb harcot kell folytatnia az ilyen módszerek ellen, hogy a város kereskedelme elnyerje a fogyasztó közönség bizalmát. Mózes Sándor TIT S7Ő 5 * 1958 '-v -ír 2a. /