Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-25 / 56. szám, kedd

íí,amelyet megtettünk swsssssss. wsrssssssssssssssssssssssssssssssrssssssssssssssssss/ssssss.* E» r ;gy évtized' del ezelőtt győzedelmeskedett véglegesen a munkásosztály pártja vezetésével a reakció fölött. A burzsoázia széjjel volt zúzva, és a munkásosztály megszilárdította helyzetét az államban. Az államhatalom mindhárom alapvető tényezője a munkásosztály és annak élcsapata, a CSKP kezében volt. A munkásosztály az ország egyetlen urává lett és a párt határozott irányításával megkezdte a szocializmus építését. Arról volt szó, hogy a népgazdaság terén minél gyorsabban változást kell eszközölni. Ez éppen úgy vonatkozott a mezőgazdaságra, mint az iparra, mert a kettő szinte elválaszthatatlan egymástői, a kettő együttesen alkotja népgazdaságunk döntő részét. Pártunk — a Szovjetunió pártjának a szocializmus építése terén szerzett gazdag tapasztalataira támaszkodva — a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele után arra törekedett, hogy a termelést a népgazdaság szóban forgó fő ágazatában minél magasabb szintre emelje, meggyorsítsa az újratermelést, az akkumulációt, hogy meglegyenek a legalapvetőbb feltételek a népgazdaság másik alapvetően fontos ágazatának, a mezőgazdaság szocialista átépítésének föltételei. Pártunk a Szovjetunió Kommunista Pártjától tanulva az ipar rohamos fejlesztésén kívül elsődleges fontosságot tulajdonít a mezőgazdaság szocialista átépítésének. Valamennyiünk előtt ismeretes Gottwald elvtárs mondása: „Szocialista mezőgazdaság nélkül nem építhetjük fel hazánkban a szocializmust". A szocialista mezőgazdaság építéséhez azonban mindenekelőtt fontos volt az ipari termelés lényeges növelése. Lenin elvtárs a szövetkezetek építésével kapcsolatos tanításában állandóan hangsúlyozta, hogy a szö• IMí E3 795/ E& J 956 39 >S-37 Marha es borjú Ser t isit,w,, rcjooooc.) Tpjá S WOOM) Az állattenyésztési termelés Csehszlovákiában. A szarvasmarha-, borjú- és sertéshús élősúlyban és tonnákban. rövid időn belül való betetőzéséről beszélhetünk. Említettük, hogy pártunk a szövetkezeti mozgalom széleskörű kibontakozása érdekében nagy gondot fordított a traktorállomásoknak, mint a szövetkezetek leghatékonyabb megsegítöinek fejlesztésére, íme néhány példa: Míg 1949-ben összesen már 11090-ben van szövetkezet, mlg 1948-ban az egész ország területén csak 28 szövetkezetünk volt. Az pedig továbbra is a kommunisták jó munkájától függ, mikor fejezzük be teljesen a mezőgazdaság Ilyen formán történő átépítését, mikor mondhatjuk, hogy a szocializmus építésének legnehezebb, legbonyolultabb problémájával, a mezőgazdaság szocialista átépítésével sikeresen megbirkóztunk. Hektáronkénti átlagtermés: 1948 1956 búza 16,4 q 21,3 q rozs 15,5 „ 20,4 „ árpa 15,4 „ 21,1 „ A legfontosabb növényi termékek hektárhozamának lényeges növekedése mellett a hús, tej, tojás, termelése terén is lényeges növekedést értünk el. (Az ábrák szemléltetően mutatják a fejlődést.) A terméseredmény* növekedésével persze a szövetkezetek jövedelme is növekszik, tehát a szövetkezetesítés következetes és gyors megvalósítása az egész társadalom érdekelnek is megfelel. Ismert dolog, hogy a burzsoá köztársaságban szinte máról holnapra tengette létét a parasztember. Vegyünk csak egy példát: 1935-ben — pár híján 3500 földművesnél árvereztek. 1933-tól 1937-ig 305 000 földműves, illetve földmunkás volt kényvetkező parasztot a fejlődés szakaszán az egész társadalomnak hathatósan támogatnia kell. Lenin elvtárs elsősorban az iparra gondolt olyan formán, hogy egyre több géppel, műtrágyával. építőanyaggal stb. lássa el a mezőgazdaságot. Lenin elvtárs többek között hangsúlyozta a szövetkezetesítés terén az önkéntesség betartásának fontosságát. Lenin elvtársnak ez a tanítása nemcsak a Szovjetunióra volt érvényes - ahol a világon elsőnek építették fel a szocializmust, ahol sikeresen befejezték a mezőgazdaság szocialista átépítését —, hanem nálunk is. Ha már itt tartunk, még egyszer hangsúlyoznunk kell, hogy Lenin elvtárs a mezőgazdaság szocialista átépítése terén óriási jelentőséget tulajdonított a korszerű gépekkel felszerelt traktorállomásoknak. Nem fér kétség hozzá, hogy a mi pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja is nagy figyelmet szentelt hazánkban a traktorállomások bővítésének. Állandóan fejlődő iparunk, áldozatkész, ügyes kezű munkásaink szorgalma lehetővé tette, hogy most, a Győzelmes Február 10. éves távlatából elmondhassuk: Nagyon sokat tettünk, sőt mi több, a mezőgazdaság átépítése terén elért sikereink alapján ma már hazánkban — a Szovjetunió után másodiknak — a szocializmus A szövetkezeti mozgalom fejlődése Csehszlovákiában 6129 traktorral rendelkeztünk, a traktorállomások ma már arról adhatnak számot, hogy szövetkezeteseinket, az állami gazdaságok dolgozóit 30 108 traktor segíti. Különösen az erős lánctalpas erőgépek parkja bővült. 1949-ben a traktorálomásoknak összesen 83 Ilyen gépjük volt, 1957-ben a lánctalpas traktorok száma már jóval meghaladta a hatezret. Á technika rohamos fejlődésével a gépek munkabíróképessége is lényegesen növekedett. Míg 1949-ben egy 15 lóerősJraktoregységre 230—235 átlaghektár megművelése jutott, 7 évvel később már 326 átlaghektár jutott egy 15 lóerős traktoregységre. Míg 1949-ben a kombájnok csak 6318 hektárról aratták le a gabonát, 1956ban 237 336 hektárról takarították be a termést. A kombájnokkal learatott hektárok száma a múlt év során újból több ezer hektárral bővült. Nem kell sok magyarázat ahhoz, hogy megértsük, pártunk és államunk a legmesszebbmenően törődött a mezőgazdasággal az elmúlt évek során. Pártunk föltétlenül helyesen cselekedett, amikor az ipar gyors ütemű fejlesztésével megteremtette a lehetőséget a szövetkezeti gazdálkodás nagymérvű fejlesztéséhez. A gyorsütemű gépesítés nemcsak fokozatosan megszabadította földműveseinket az emberölő munkától, hanem közelebb vitte őket a szövetkezeti gaz5000±b 1949 1955 195 6 30106 1957 . A mezőgazdaságban dolgozó traktorok száma Csehszlovákiában. Egy rajzolt traktor ötezer darabot jelent. dálkodáshoz. A kommunisták meggyőző munkája és a nagy teljesítményű gépek jő munkája nyomán egyre több földműves látta be, hogyha jobban, könnyebben akar élni és az állam iránti kötelességét is jó hazafihoz, hazája sorsával törődő állampolgárhoz méltóan akarja teljesíteni, helye a szövetkezetben van. Később már a korábban alakult szövetkezetek kiváló gazdasági eredményei is meggyorsították a szövetkezés kibontakozását. Ma már arról beszélhetünk, hogy hazánkban a termőterületnek több mint a felén, vagyis 65,5 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik. A szövetkezeti gazdálkodás terén számításba vehető 14 000 község közül telen elhagyni hazáját, mivel itt számára már nem termett kenyér. És ma? Amióta a dolgozó nép a munkásosztállyal az élen véglegesen egyedüli gazdája lett hazájának és egyre jobban terjed a szövetkezeti gondolat, évről évre jobban élnek a parasztok is. Természetes, ehhez döntő módon hozzájárul a termelés színvonalának állandó emelkedése. Statisztikai adatok szerint 1948-tól egy hektár föld után a jövedelem majdnem az ötszörösére emelkedett. A földművesek vásárlóképességének növekedését bizonyítja a kiskereskedelmi forgalom állandó növekedése, amely túlnyomó részben a földműveseket látja el különféle közszükségleti cikkekkel. Míg 1953-ban 14141 millió korona volt az évi forgalom, 1956-ban már 21833 millió korona értékű árut vásároltak a fogyasztók. A szövetkezetben tömörült földművesek egyre szebb gazdasági eredményeket érnek el. Egyre több élelmiszert adnak piacra, hogy ezzel viszonozzák a kapott segítséget. Hogy a szövetkezetek fejlesztése mellett milyen eredményeket értünk el a hektárhozamok növelése és az állati termékek termelése terén, az alábbiakból világosan láthatjuk. Mivel a múlt év terméseredményeiről még nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok, azért — összehasonlítás végett — az 1948-as évvel az 1956-os évet állítjuk szembe: A szövetkezetekben tömörült földművesek egyre több olyan árucikket vásárolnak, amelyek szebbé, könnyebbé, kultúráltabbá teszik életüket, mint pl. rádiót, televíziós készülékeket, autót, mosógépet, jégszekrényt, porszívót stb. Ez nem koholmány. Aki a falut járja, aki ismeri a falu életét, az egy percre sem kételkedik benne. Nemcsak a városokban az ipari dolgozók életszínvonala emelkedett ugrásszerűen az elmúlt 10 év alatt, hanem a földművelésben dolgozóké is. Ez pedig mindennél világosabban bizonyítja pártunk helyes politikáját, hogy jó úton járunk. Munkánkban eddig is a lenini tanok vezéreltek s továbbra is szerintük fogunk igazodni. Tanultunk a múltban is a Szovjetunió gazdag tapasztalatokkal rendelkező kommunista pártjától, s a jövőben is tanulunk, hogy minél előbb befejezhessük a megkezdett nagy mű építését, hazánkban a szocializmus betetőzését. SZARKA ISTVÁN A Csehszlovák Államvasutak villamosításáról alkotott tervek teljes egészükben csak a Februári Győzelem után voltak megvalósíthatók. Akkor épült a Žilina-Spišská Nová Ves-i villamosított vasútvonal is, amely a legfontosabb szlovákiai vasúti szakasz részét képezi. Szlovákiában itt fut először villanyvonat. „KÖTELESSÉGÜNKET TELJESÍTETTÜK CSUPÁN" Hogy mai életünk boldogságát értékelni tudjuk, szükséges visszapillantanunk a kemény harcokkal teli múltba. Széles vonalon folyt egész hazánkban a harc, egyszerű katonák, harcosok, munkások folytatták apró tettekkel a nagy eszmei küzdelmet, amelyek a győzelmes februári eseményekben csúcsosodtak ki. £s ebből a széles arcvonalból ma kiragadtunk egy kis képet, a bratislavai Meopta-üzem dolgozóinak életét és harcos múltját. 1927 Az üzem előtt iparosok, segédek csoportosulnak, ott hagyták a munkahelyet, hogy sztrájkkal kényszerítsék munkaadójukat, a bécsi Georz-céget jogaik elismerésére, a drágasági pótlék kifizetésére. Nem akarnak egyebet, csak azt, hogy az inasok munkaidő alatt hetenként egyszer látogathassák a tanonciskolát, nem pedig vasárnaponként és esténként; továbbá azt, hogy felemeljék fizetésüket, mert abból, amit kapnak, még puszta kenyérre sem jut. A sztrájkolok között akadnak olyanok is, akik féltik munkahelyüket, mert aligha kapnának máshol munkát, ha innen elbocsátják őket. De a kommunisták hitet és reményt öntenek beléjük. Ha egységesek leszünk, mondják, elérjük célunkat. 1942 1945 rük, mert itt fáradhatatlanul dolgoznak a kom-munisták. Megpróbálják ugyan összetákolni a demokrata pártot, de sikertelenül. — Kommunista fészek, — így nyilatkoznak a demokraták a Goerz-üzemről és munkásairól. Annak ellenére, a kapitalizmus szócsövei mégis mindent megpróbálnak, hogy a kommunisták meggyózó szavát elnémítsák. És ekkor a régi párttagok megérezték, hogy valami közeledik, valami olyan esemény, mely nagy hatással lehet jövőnkre, sorsunkra. Ök is tanácskoznak, felkészülnek. Figyelik, mi történik a munkahelyeken. Átlátnak a demokraták, a cselszövők messzemenő tervein és érzik, hogy itt az ideje a cselekvésnek. Es ekkor jön 1948 februárja. 1948 10 elvtársat hurcolnak el és a vádlottak padjára ültetik őket. Köztük van Steiner esztergályos, Bors István, Halmo István, Ivanics József, Matusik Lajos, Stahl József. Bűnük az, hogy kommunisták, hogy a munkások érdekeit védték, tettekkel, szavakkal, egész életükkel. De a fasiszta Tiso-kormány pribékjei, bírái másképp fogalmazzák a vádlottak tettét. „Államellenes felforgató tevékenység." Ez az aljas hazaáruló bírák határozata. A következmény pedig börtön. Egyik két évet, másik hármat, a harmadik négy évet kap és így tovább. De itt is emberek maradnak. Emberek és kommunisták, akiket még a fasiszta hatalom sem képes térdre kényszeríteni, mert sziklaszilárd eszméjü munkások. Nincsenek itt mindannyian. Egyiküknek sikerült az USB karmai közül a felkelőkhöz átcsúszni. Ez Ámos elvtárs. A szovjet katonákkal harcol felszabadulásunkért .. • Hazánkban egymást kergetik az események. Az üzem kommunistái fegyvert követelnek. Legjobban Bors és Halmo elvtársak harcolnak ezért. Prágában összeül a szakszervezeti bizottságok képviselőinek gyűlése, hogy a kormányt meggyőzzék a helytelen határozatról, a fizetésemelésről. A Goerzüzemből Stör István, az üzemi bizottság elnöke vesz részt a gyűlésen. Es itthon Bratislavában Bors, Halmo, Steiner elvtársak másnap este fegyvereket vesznek át az alakuló milícia részére. A régi párttagok közül 15 tagú milícia csoport alakul. Másnap már fegyveres munkásőrség áll a kapuban és a gyár fontosabb munkahelyein. Szótlanul, elszántan tartják kezükben a fegyvert, mert tudják, ezekben az órákban dőlhet el köztársaságunk népének további sorsa. Mi az, mi történt? kérdik az üzem dolgozói felfegyverzett munkatársaiktól. Nagy dolog történt. Átvettük a politikai és gazdasági hatalmat. 1958 A bratislavai Goerz-üzemet mint hadianyagot gyártó üzemet a szovjet hadsereg konfiskálja. De a munkások kérelmére parancs jön Moszkvából, át kell adni ezt az üzemet a csehszlovák népnek. Egyenként térnek vissza a bor. tönökböl, a felkelésből, a bújdosásból a testben meggyötört, de lélekben mégjobban megacélosodott elvtársak. Nehezen indul a termelómunka, mert nincsenek gépek, mert a háború itt is nagy károkat okozott. De a kommunisták már újra ott vannak helyükön és kezükbe veszik az üzem irányítását. Hálmó eivtá

rs vezeti egy ideig, mint nemzeti vállalatot az üzemet. S ekkor kezdődik újra a harc, a munkások, a kommunisták és másik oldalon a nép ellenségei között, akik újra markukba akarják keríteni hazánkban a gazdasági és politikai hatalmat. Üzemeinkben szabotálják a termelést, igyekeznek visszaforgatni a történelem kerekét. A Goerz-üzemben azonban nincs sikeSok minden megváltozott. Régi munkás, harcos proletár került az üzem élére igazgatónak. Bors István a neve. 1952 óta önálló az üzem, Meopta név alatt. A termelés mutatószáma rohamosan növekszik. Öt év alatt 100-ról 189 százalékra nő. 1957ben az üzem létezése óta sikerül az árutervet 100.8 százalékra teljesíteni. Az exportáruért dicséretet kap az üzem. — A népgazdasággal szemben ez alatt az idő alatt 11 millió korona adósságot törlesztenek le és kint a város szélén már magasba emelkedik az új üzem, ahová csakhamar nagy örömmel fognak átköltözködni a Meopta dolgozói, mert ebben az épületben korszerű, világos munkahelyeken fognak dolgozni, nem úgy, mint a régiben. Lám, mit adott nékik a Februári Győzelem; megélhetést, boldog életet, új' üzemet. Az üzem fiatalabb dolgozói között új, odaadó harcosok nőnek fel. Becsületes munkára nevelik őket az öregebb párttagok, akik ma is az élen haladnak. Steiner elvtárs esztergapadján 57 éves kora ellenére is 200 százalékra teljesíti átlagosan normáját. Amos elvtárs, mint mester, kollektívájával méltón készül a Februári Győzelem 10. évfordulójának megünneplésére. Kötelezettségvállalást tettek e nagy nap tiszteletére, hogy 16 százalékkal teljesítik túl a Fotoelaszticiméterek gyártását. — Bors elvtárs mint igazgató igyekszik előre vinni az üzem sorsát. Mikor elbeszélgetünk a februári eseményekről, a múltról, Ámos elvtárs ezt mondja: egyszerű harcosok voltunk, kötelességünket teljesítettük csupán. HORVÁTH SÁNDOR ft| <?7ŕ) O -h 1B58. február 25.