Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)
1958-02-25 / 56. szám, kedd
GYURCSÓ ISTVÁN: í/ k František Kráľ: A szabadság tavasza, mozaik-ablak színes tervezete. 1955. (L. Rolleš felvétele.) KULTÚRÁNK SZÁMOKBAN SZÍNHÁZAK Az alábbi néhánv adat népi demokratikus államunk qondoskodását tanúsítja a színházi kultúra állandó fejlesztéséről. Igv 1957. június 30-iq 73 állandó színháza volt a Csehszlovák Köztársaságnak. 1937-ben csak 52 színházunk volt. 1948-ban pedig 60. 1956-ban a 71 állandó színház 26 201 előadást tartott, (míg 1937ben a színházak 14 000, 1948-ban pedig 19 900 előadást rendeztek). Az előadások látogatóira vonatkozó adatok bizonyítják, mennyire fokozódik közönségünk érdeklődése a színház iránt: 1956-ban 12 174 000 látogatója volt színházainknak, míg 1937-ben csak 5 millió, 1948-ban pedig 9 millió. MOZIK A Csehszlovák Köztársaság állami mozijainak száma 1956 végén 3491 volt. Ezenkívül a közművelődési klubok és egyéb szervezetek több mint 2700 kisebb mozival rendelkeztek. (A mozik száma 1937-hez viszonyítva 1633-mal, tehát majdnem kétszeresen, 1948-hoz viszonyítva pedig 844-gyel növekedett). Mozijaink ebben az évben 1049 778 előadást tartottak, melyeknek 185 500 000 látogatójuk volt (tehát 101 millióval több, mint 1937-ben). Államunk minden egyes polgára évente átlagosan 14szer néz végig mozielőadást, míg egy állampolgár Jugoszláviában hatszor, Lengyelországban hétszer, a Szovjetunióban 13-rszor, Franciaországban tízszer, a Német Szövetségi Köztársaságban 15-ször, Angliában 23-szor, az USA-ban 14-szer, Svájcban 7szer, Svédországban 9-szer, Belgiumban és Dániában 13-szor látogat el évente moziba. RÁDIÖ - TELEVÍZIÓ Ami a rádióvevő engedélyeket illeti, ebben a tekintetben a világ államai között a legelsők közé tartozunk. Nálunk 4,6, Jugoszláviában 4,6, Lengyelországban 9,1 (a vezetékes rádió hallgatóival együtt) Franciaországban 4,5, Olaszországban 8,6, Svájcban 5,1, Angliában 3,9, a Német Szövetségi Köztársaságban 3,8, Hollandiában 5 lakos esik egy rádióvevő engedélyre. Annak ellenére, hogy a televíziós adást később kezdtük meg, mint egyes tőkés államok, az egy televízor engedélyre eső lakosok számában sok tőkés államot már túlszárnyaltunk. Csehszlovákiában 174 lakosra, Olaszországban 215, Ausztriában 2493, Svédországban 731, Svájcban 314, Angliában azonban 9, az USAban pedig 4 lakosra esik egy televíziós készüíék. Míg 1937-ben 266 hosszú és rövid filmet gyártottunk (a híradófilmeken kívül) 1956-ban már 451-et. KÖNYVEK 1956-ban 42 millió 548 ezer példányszámban jelentek meg nálunk könyvek. A népi könyvtárakból szerzett számadatok igazolják, hogy más nemzetekhez viszonyítva polgártársaink milyen nagy érdeklődéssel olvasnak könyveket. A Csehszlovák Köztársaságban 119 (Jugoszláviában 49, Lengyelországban 114, Belgiumban 79, Finnországban 112, Olaszországban 26 és Angliában 256) olvasó esik ezer lakosra. Minden egyes polgártársunk évente aránylag 2,3-szer kölcsönzött ki könyveket a népkönyvtárakból (Lengyelországban kétszer, Belgiumban másfélszer, Finnországban kétszer, Angliában 7,3szer, Svédországban 3,2-szer, Svájcban pedig 0,4-szer). Nem kevésbé érdekes, hogy népkönyvtáraink könyvállományából 1,3 (Lengyelországban 0,8, Belgiumban 1, Finnországban 1,3, Angliában 1,2, Svédországban 1,6, az USA-ban 1,3) esik egy lakosra. Nemzetközi viszonylatban összehasonlítva a tízezer lakosra eső könyvkiadást, az alábbi táblázatot nyerjük. 1955-ben tízezer lakosra eső könyvcímek Csehszlovákia 3,4i)») Jugoszlávia 2,6 Magyarország 3,6 S) NDK 3 S) Lengyelország 2.1 Szovjetunió 2,8 Belgium 4,2 Dánia 3,2 Franciaország 2,7') Franciaország 3,7") • Olaszország 1,9 Hollandia 4 Norvégia 7,9®) NSZK 2,5 3) Ausztria 4,5 Egyesült Királyság 2,8 Spanyolország* 1,5 Svédország 5,4 Svájc 7,7') Kanada 0,2 USA 0,6 zeneegyüttesek fellépéseinek. A múzeumoknak 4,5 millió, a képtáraknak egy millió 300 ezer, a közművelődési klubok kulturális akcióinak pedig 63 millió 430 ezer látogatójuk volt. * * • Tavaly újabb jelentős eredményeket értünk el 1957-ben m hivatásos színházak 27 ezer előadást tartottak, amelyeket 12,6 millió személy tekintett meg. Az év végével már 3500 állami mozi volt üzemben és előadásaikat 187 millió személy látta. Filmgyártásunk ebben az esztendőben összesen 709 filmet készített, ebből 27 egész estét betöltő film. A könyvkiadás terén 4226 új kiadvánnyal büszkélkedhetünk, összesen 43 millió példányban. A kulturális élet fontos szakasza az iskolaügy is. Meg kell említenünk az itt elért eredményeket. Az általános iskolákon a tanulók száma az 1957-1958-as iskolai évben meghaladta a kétmilliót, a 9—11. évfolyamban 95 ezer diák- tanult, szakiskolákon 199 ezer diák, a főiskolákon pedig több mint 77 ezer hallgató. Az iskolák ösztöndíjaira államunk havonta átlag 25,8 millió koronát fordított. Ezek a statisztikai adatok bizonyítják legjobban Csehszlovákia kulturális fejlődését, és hű képet adnak Csehszlovákia világviszonylatban elért magas kulturális színvonaláról. (Tv) ennyit eruyi Mondják, hogy féreg az ember, kukac, de hatalmasnak képzeli magát, pedig a növő holnap nevetve lépi át, furán meghajtott nyakát; — ha engedi magát az ember, ha nem növekedik a renddel, ha elmarad tegnapi búba, s nem áll a múlttal háborúba, ha nem vitatkozik emberül, ha gyáván, csak horpadón megüt: — Jól mondják, így mit sem ér az ember; nem ér annyit sem, mint tintafolt, mint értelmetlen szó után a pont. (kai A Győzelmes Február megnyitotta az ukrán iskolák fejlődésének útját A kapitalizmus idején a prešovi kerületben igen rossz volt az iskolák helyzete, különösen az északi fekvésű járásokban, ahol ukrán polgártársaink élnek. A kerület 56 ezer írástudatlanja közül 34 ezer élt ezekben a járásokban. Ma már 63 óvoda, 193 nemzeti iskola, 44 nyolcéves és 5 tizenegyéves középiskola neveli anyanyelvén az ukrán ifjúságot. Ezenkívül ukrán tannyelvű párhuzamos osztályok működnek a malčovi nyolcéves középiskola, valamint a bardejovi tizenegyéves középiskola mellett. Prešovon ukrán pedagógiai és gazdasági iskola és Bardejovban ipari építészeti iskola van. A kerületben tavaly 7 új, ukrán tannyelvű nyolcéves középiskolát adtak át és idén további 8 nyolcéves és kilenc nemzeti iskolát adnak át rendeltetésének. Egyidejűleg megkezdik további négy ukrán tannyelvű nyolcéves középiskola építését is. (ČTK). A csehszlovák rövidfilm külföldi sikerei Rövidfilmjeink az elmúlt években sok sikert és elismerést arattak a külföldi filmfesztiválokon és bemutatókon. Nagy sikert arattak például a Játékok lázadása, a Karácsonyéji álom, a Mozart Prágája című filmtk és más bábjáték- és rajzolt filmek. A csehszlovák filmgyártás nagy gondot fordit a filmalkotásnak erre a fajtájára, mely az első köztársaság idején üzleti okokból mellékvágányra szorult. Az utóbbi tíz évben azonban filmművészetünk e téren is sikeresen fejlődhetett. M. Vošmik rendező Jánoska utazása című hosszú játékfilmje például a gyermekfilmek kategóriájában a tavalyi velencei filmfesztiválon elnyerte az első dijat. Egyidejűleg elnyertük a fő díjat a Hogyan jutoft a vakondok nadrághoz? című rajzolt gyermekfilmért, amely Z. Miller rendező alkotása. A tudományos ismeretterjesztő filmek kategóriájában az első díjat J. Novotný rendezőnek a Vegyi csoportok átalakulásai című filmje '<apta. B. Šefránka rendező Esernyöcske című gyermekfilmje Cannesban a legjobb értékelést és a francia filmművészet díját kapta. Páduában értük el a legnagyobb sikert, az Egyetemes Aranyjelvény nevű nagydíjat a szívoperációról készült tudományos ismeretterjesztő filmért és két második díjpt — bronz jelvényt — nyertünk Josef Korán rendező Iparművészetek és Vladimír Šilhan rendező A föld kincse című filmjéért. Az egyéni rendező dijat A. Sulc nyerte el A szépség küldetése clmü filmjéért. Az egyéni rendezői díjat A. Šulc Malik nyert dijat. Rómában három filmüric L. Toman: Röntgensupiarak, J. Plíva: Üvegcsövek és A. Jiráček: Őserdőink című filmje részesült elismerésben. Cortina d'Ampezzoban Z. Kopáč rendező A- 1956. évi pardubicei verseny című filmje részesült elismerésben, az ANICA-kupát pedig Vladimír Kressl rendező A szépség és dicsőség útján clmü filmje nyerte el, amely a színművészeti főiskola filmművészeti fakultásának stúdiójában készült. Örülhetünk e sikereknek, mivel azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy az idén még jobban és sikeresebben fogunk dolgozni. M. Imrich i) 1956-ban s) Altalános könyvkiadás 3) Nyugat-Berlinnel együtt | A maqyar nyelvű iskolai oktatás etjy évtizedes útja s * 4 A munkásosztály, a kommunista munkásosztály, az egész dolgozó nép $ A párt tíz év előtti februári egységes felsorakozása a kommu$ győzelme, amely kitárta a kapukat a nista párt vezetésével oly hirtelen Š szocializmus felé és csúfos kudarc- vetette ki a nyeregből ezeket a becsSra ítélte a hatalmát visszakaparintani vágyó urakat, hogv szinte idejük sem Sra ítélte a hatalmát visszakaparintani vágyó Š szándékozó burzsoáziát, úgy él ha- volt a velük $ zánk minden becsületes, a társadal^ mi haladást kívánó dolgozója szívé$ ben, értelmében, mint az új, szocia(Források: Az ENSZ statisztikai § lista élet feltételeit magában horévkönyve, 1956, az ENSZ statisztikai $dozó igen fontos történelmi esemény, havilapja, 1957. 4. szám.) $A munkásosztály hatalmának megszia „ m,.„i . • j „ , •• , , •• ... Márdítása végeredményben annyit jeA nálunk kiadott könyvek kozott $ lentett> hog y lehetetlenné vált a régi legtöbb a tankönyv volt (9 400 000 $ tőkés rend visszaállítása a burzsoázia példányszám), továbbá szépirodalmi § belső erőivel. Márpedig ez ország művek (7 600 000 példányszám), ^dolgozóinak az első köztársaság idegyermekirodalom (6 000 000), szociá- $jén volt elegendő alkalmuk megislis, politikai és közművelődési iro- ^merkedni a basáskodó a gyárosok, dalom (2 700 000), egészségügyi iro- $ nagybirtokosok, a különböző fajtaju „,»„„„„, . _ ..... ."•„ skapitalisták es csuszo-maszo kiszóldalom (2 200 000) és poht.ka, tömeg- ^ /óik népnyom oritó politikájával, .rodalom (3 400 000). |amelynek kegyetlen voltát oly hiáA kiadott könyvek közül 1956-ban ^nyosan takarta a polgári demokrácia 3,2 kötet esett egy lakosra és 437 ^hamisan csillogó köntöse. A népnek millió korona értékű könyvet adtak gébből elege volt. el hazánkban, ami azt jelenti, hogy $ A dolgozók a felszabadulás utáni ebből egy lakosra 33 (a cseh ország- íévek során jól megismerték a burrészekben 38. Szlovákiában pedig 21) §"°áziának a szárnyát is, amely i.* a i • j 5 a felszínen maradva körmönfont mókorona értékű könyv esett. A kiadott i don igyeUezett me 9tartani pozícióit, könyvek egy-egy példányszámának J félrevezetni a tömegeket s léptenatlagos ara 11 korona volt (a szép- $ nyomon akadályozni az új élet megirodalmi műveké 18, a tankönyveké § teremtésén fáradozó kommunista 5 korona). ^pártot, hogy kivárja a számára legKultúránk jelentős részét képezi a ^ megfelelőbb alkalmat s átvegye a zeneirodalom. 1956-ban 1200 000 pél- $ fí í' T i l^'-l ^ . . . , . , ,, , S fold kezzelfoghato formajaban csactanyszamban jelentek meg nálunk ^bítóan jelent meg előtte, zeneirodalmi müvek Lakosságunk | Az urgk azonban e, ör e a élt még egyéb kulturális szolgaltatá- $ me dve bőrére. Az események gyors sokkal is, például 1956-ban í egymásutánja még a felocsúdásra 584 millió látogatója volt az állami 4 sem adott alkalmat. A milícia, a hogy szinte idejük történtek felfogására, megértésére. így kezdődött tíz évvel ezelőtt hazánk fejlődésének új szakasza. Hogyne emlékezne nálunk minden keze és agya munkájából élő ember büszke örömmel ezekre a napokra különösen ma, amikor tíz év mérlegét vonhatja meg, amikor saját gazdagodó során és az egész ország szinte csodálatos fellendülésén mérheti le: mit is köszönhetünk Februárnak. A Győzelmes Február valamenynyiünk örömünnepe. De mennyivel inkább az a Csehszlovák Köztársaságban élő magyar dolgozóknak, akiknek életében sorsdöntő változás állt be azután, hogy a burzsoázia kénytelen volt feladni hatalmi pozícióit, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja a legkövetkezetesebben felvette a harcot mindennemű burzsoá nacionalizmussal szemben és nem utolsósorban azután, hogy majdnem egyidőben a szomszédos népi demokratikus államokban, így a Magyar Népköztársaságban is végérvényesen eldőlt a hatalom kérdése, amely szilárdan átment a munkásosztály kezébe. 1948 Februárja az itt élő magyar dolgozók számára a különféle, rendkívül fontos gazdasági és politikai vívmányok mellett egyben a párt lenini nemzetiségi politikájának győzelmét is jelentette. Ami azóta e téren történt, megdöntethetetlenül és életünk minden szakaszán kézzelfoghatóan igazolja, hogy a párt erről az útról egy pillanatra sem tért le, következetesen megvalósította a köztársaságban élő nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsításának politikáját. Az egyik olyan szakasz, amelyen talán a legkifejezőbben domborodnak ki e politika eredményei és így a legjobban Iemérhetők — az iskolaügy. Hiszen a legtöbb ember még élénken emlékszik a közoktatás helyzetére az első köztársaság, í fasiszta Horthy-megszállás idején, majd a februári eseményeket megelőző években. Érdekes e kérdéssel már csak azért is foglalkoznunk, mert ennek híján nem volna teljes az elmúlt tíz év legfőbb eredményeinek összefoglalója. Végül pedig azért is fel akarjuk vetni ezt a problémát, mert még vannak olyanok, akik az iskolaügy terén csupán a szórványosan kétségtelenül tapasztalható és kiküszöbölésre váró hiányosságokat szajkózzák únos-úntalan, de azt már nem hajlandók tudomásul venni, hogy e téren aránylag rövid idő alatt hatalmas mennyiségi és minőségi változásokra került sor. Csodálatra méltó erőkifejtésre volt szükség, hogy elérjük a mai színvonalat, hiszen 8 — 9 évvel ezelőtt alig volt szakképzett tanerőnk, megíelelő épületünk, a szükséges berendezésről nem is szólva. Ps mi a helyzet ma? A kérdésre adott válasz csak akkor lehet plasztikus, ha a legutóbbi, az 1956/57. iskolai év néhány adatát öszszehasonlítjuk a második világháború előtti utolsó, még békésnek számító időszakába eső iskolai év adataival. Míg 1937/38-ban magyar taaŰJ SZÓ 10 & 1958. február 25. >
