Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-19 / 50. szám, szerda

Közelebb az erők találkozásához 1 A munkás-paraszt szövetség szilárdulásának {folyamata az 1948. évi Februári Győzelem óta A kormány 1948. február 17-én randes ülésre jött össze. Aggodalom ült a reakciós miniszterek arcán a parasztbizottságok bejelentett kongresszusa miatt. Érezték, hogy a népit nem lehet örökké kijátszani. j\ reakciós polgári lapok is mély líia41gatásba merültek ezen a napon. A kormány ülésén első napirendi pontként a jobboldal követelésére a nemzetbiztonsági testület ügyének letárgyalása szerepelt, de Nősek miniszter betegsége miatt el kellett ezt napolni. Mivel az egyes pártok miniszterei nem tudtak megegyezni a további napirendi pontokról, a gyűlést félbeszakították és Gottwald miniszterelnök kijelentette, hogy február 20-án Nősek elvtárs jelenlétében rendkívüli minisztertanácson folytatják a nemzetbiztonsági testület sokat vitatott kérdésének tárgyalását. Még a kormány ülését megelőzően az erők bizonyos megoszlására került sor. Míg a Szociáldemokrata Párt jobboldali szárnyának képviselői (Majer, Laušman.) nyíltan lepáktáltak a nemzeti szocialistákkal, néppártiakkal és a szlovák demokrata pártiakkal erős antikommunista tömb alakítására a szociáldemokrata párt vezetőségének áruló politikájával elégedetlen baloldali vezetők — Fierlinger és Tymeš — a kommunistákkal léptek egyezségre. Majer őrjöngött, leitta magát és benyújtotta lemondását Benešnek, aki azonban megnyugtatta és lemondásának visszavonására bírta őt. A kormány félbeszakadt ülése után a CSKP KB elnöksége összeült, hogy megtárgyalja a helyzetet. Üléséről nyilatkozatot adott ki, melyben ismerteti a Gottwald-kormány kommunista minisztereinek erőfeszítését és leleplezi a jobboldali pártok képviselőinek cselszövéseit. Ugyanazon a napon ülésezett az SZLKP Központi Bizottsága is és harci kiállásra szólította fel a szlovák munkásokat, parasztokat, iparosokat és értelmiségieket, hogy megbonthatatlan testvéri szövetségben a cseh dolgozó nép hatalmas erőivel verje vissza a cseh és szlovák reakció vakmerő felforgató terveit. Február 18-án összeült a Nemzeti Front szűkebbkörű elnöksége, hogy letárgyalja a készülő alkotmány további cikkelyeit. A hangadó nemzeti szocialisták (Stránský) azonban megtagadták az alkotmány tárgyalását. A parlament szociáldemokrata klubja Laušman vezetésével nyomban összeült, de csak annyit határozott, hogy az új alkotmányt még a választások előtt meg kell tárgyalni. Ugyanakkor a reakció másik két agilis képviselője, Zenkl és Ripka felkereste Benešt és tájékoztatta öt a helyzetről. Beneš e szavakkal buzdította őket: „Csak rajta! De vigyázzanak, nehogy meginogjanak!" A február végén bekövetkezett események előre vetették árnyékukat. A fontos ipari üzemekben nagygyűlések folytak, melyeken a dolgozók határozatokban szögezték le, hogy a CSKP és a Gottwald-kormány kommunista tagjainak politikája mellett állnak és készek a párt hívó szavára forradalmunk vívmányainak védelmére kelni. Egyidejűleg Bratisíavában összejött az SZLKP funkcionáriusainak aktívája, melyen a párt tájékoztatta tagjait a reakció puccskísérleteiről és harcra mozgósította Szlovákia népét a reakció cselszövő tervei ellen. Zápotocký elvtárs, a szakszervezetek küszöbön álló kongresszusával kapcsolatban rádióbeszédben elemezte a sürgős megoldásra váró feladatokat. Tfe évevedménye Bányászatunk és kohászatunk fejlődése A bányászat rendszeres fejlesztésének alapja az idejében végzett geológiai kutatás. Tudjuk, e téren a ma• gántőke súlyos mulasztásokat követett ' el és az ország rendszeres geológiai feltárása tényleg csak a Februári Győzelem után indult meg. Ezzel magyarázható, hogy a múltban Csehszlovákiát természeti kincsekben aránylag szegény országnak tartották. A rendszeres geológiai kutatások meghazudtolták ezt a nézetet. Elsősorban kő- és barnaszéntelepeink jelentősek és alkalmasak arra, —• a legújabb megállapítások szerint • —, hogy még hosszú ideig fő energiaforrásunkat képezzék. Az elmúlt esztendőben további jelentős kő- és bamaszéntelepeket fedeztünk fel mind Ostrava, Kladno, Plzeň vidékén (kőszén), mind pedig az észak-csehországi barnaszén körzetben. Bár érckincsünk korántsem any• nyira jelentős, mint a föld mélyében rejlő szénvagyonunk, mégis — hála az elmúlt évek rendszeres geológiai kutatásainak — további vasérc-, kao, lin-, mészkő-telepeket tártunk fel a cseh országrészekben és jelentős magnezit-előfordulásokat Szlovákiá•ban. Színes fém-ércekben a mai megalapítások szerint is szegények vagyunk. BÁNYÁSZAT 1948 óta kőszéntermelésünket köYfilbelül 45 százalékkal, míg barnaszén- és iignitjövesztésiinket több mint 150 százalékkal növeltük. KőSzéntermelésünk emelkedése ily mőflon messze lemaradt a szükséglet fokozódása mögött, s ezt a lemaradást felsősorban barnaszénbányászatunk rohamos fejlődése pótolta. A második világháború óta Európa kőszéntermelése nemcsak nem emelkedett, hanem még csökkent is, amely körülmény nagy mértékben megmagyarázza kősZénbányászatunknak a többi iparágakhoz mért aránylag lassú fejlődését. . Ha valamennyi szénfajta jövesztését — fűtőértékükre való tekintet nélkül — egybeszámítjuk, úgy Csehszlovákiában 1957-ben 75,4 millió tonna szenet fejtettek. Ebből kőszén 24,2 millió, barnaszén 49 millió, ligíjit 2,2 millió tonna. Az egy főre eső szénfejtés tekintetében Csehszlovákia világviszonylatban igen előkelő helyet, a Saar-vidék és a Német Demokratikus Köztársaság után a harmadik helyet foglalja el. Kevésbé örvendetesek a szénjövesztés gépesítése terén elért eredmények, miután például 1956-ban a föld alatt bányászott szén egész mennyiségének mindössze 6,8 százalékát jövesztették gépekkel. A Szovjetunióban ugyanez a mutató 32 százalék volt. Ennek ellenére a bányákban foglalkoztatott egy munkásra eső jövesztett szénmennyiség tekintetében — hála barnaszéntermelésünk igen hatékony voltának — európai viszonylatban megfelelő helyet foglalunk el s egy szinten vagyunk Lengyelországgal, Franciaországgal, Angliával, s csak a Saar-vidék múl lényegesebben felül. KOHÁSZAT Vasércbányászatunk — amely egyre egyenletesebben támaszkodik a csehországi és szlovákiai érclelőhelyekre — az 1937. évi 1,8 millió tonnáról 1956. év végén 2,5 millió tonnára emelkedett. Tekintve a hazai vasércek aránylagos szegénységét, még hosszú ideig külföldi — elsősorban szovjet — vasérc behozatalára leszünk utalva. Az iparban általában kulcsjelentősége van a fekete fémkohászatnak, vagyis a vas- és acéltermelésnek. Csehszlovákia már a háború előtt is jelentős kohászattal rendelkezett. Ennek ellenére az elmúlt tíz esztendő alatt vas- és acéltermelésünket több mint megkétszereztük. Ily módon Európában a nyolcadik, a világon a tizedik helyen állunk. Még kedvezőbb a kép, ha az egy főre eső vas- és acéltermelést vesszük tekintetbe. Európában a hatodik, a világon pedig a nyolcadik helyet foglaljuk el és magunk mögött hagyunk olyan iparilag fejlett államokat, mint Franciaország és Svédország. Az acéltermelés lényegében két nyersanyagra: vagy nyersvasra, amelyet nagyolvasztókban nyernek, vagypedig hulladékvasra (srőtra) támaszkodik. Hazánk azon fejlett ipari országok közé tartozik, amely — már csak vasércekben való viszonylagos szegénysége miatt is — jelentős mértékben használ fel hulladékvasat. A hulladékvas nagyobb mérvű felhasználása lehetővé teszi a különböző nemesacél-fajtáknak elektromos olvasztókemencékben való nagyobb mérvű előállítását, mint például a ferrochrómét, ferromangánét, ferrowolframét, ferrosziliciumét és hasonlókét, amelyek aztán szerszámacél stb. gyártására szolgálnak. Sz. L. A párt mindenkor nagy jelentősé' J get tulajdonított a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége szilárdításának. A munkásosztály az 1945 —48-as években a reakció ellen ; l folytatott küzdelmében rendszeresen szövetségesére - a középparasztra és falusi pillérére, a kisparasztra támaszkodott. A földreformért folytatott harc küzdőterén a dolgozó paraszt felismerte, hogy a végső győ•jzelmet egyedül a munkásosztály segítségével tudja kivívni. Ez a felismerés egyre jobban a munkásosztálynak a dolgozó parasztság részére nyújtott aktív segítségben nyilvánult meg. A februári ese^mények után a dolgozó paraszt érezni kezdte a munkásosztálynak az életszínvonala emelésére kifejtett mindennapi gondoskodását. A februári események után a mun• I kásósztály az osztályharc betetőzéséJnek feladata előtt állott. Az osztályai harc súlypontja az ipari burzsoázia 'felszámolása után áttolódott a falvakba, ahol számbelileg hatalmas kizsákmányoló osztály — a kulákság élt. A munkásosztály és a dolgozó (parasztság politikai szövetsége nélkül nem tudtuk volna megvívni ezt a harcot. A politikai szövetséggel dialektikus egységet alkot a gazdasági szövetség. • t Gazdasági szövetség nélkül a politikai szövetség légüres térben lebeg•čne. A politikai szövetség a szebb jövő ; J felépítéséért vívott közös küzdelem jelentőségének megértését és ennek alapján a párt és a népi kormány politikájának megvalósítását jelenti. Ez a harc az adott fejlődési szakadj szon főként gazdasági téren folyik. Innen ered a gazdasági szövetség szükséqe és mérhetetlenül nagy je• t lentősége. A gazdasági szövetség a munkás•< osztály és a parasztság között a mindennapi gyakorlatban egyrészt a termelésben, másrészt az árucsereforgalomban nyilvánul meg. Ezért beszélünk termelő és piaci szövetségről. A termelőszövetség a munkásosz• č tály részéről a mezőgazdaságnak piaci közvetítés nélkül nyújtott terme•«lói segítségében nyilvánul meg. Ez a szövetség az állami vállalatok — gépés traktorállorriások által a mezőgazdaságnak -nyújtott termelési szólejálatokon keresztül - valósul meg. Ezenkívül a termelővállalatoknak az ; J EFSZ-ek .fölött gyakorolt védnöki t tevékenysége is a termelőszövetség ; j tartalmát képezi. Közvetve a gépiparnak a mezőgazdasági gépek, vegyszerek termelése terén végzett tevékenysége, az építkezési szervezeteknek a gazdasági épületek építésében végzett munkája, az iparnak mező• í gazdasági káderekkel, s viszont megfordítva, a mezőgazdaságnak ipari káderekkel való ellátása is ide tartozik. Piaci szövetségen lényegében bizonyos mezőgazdasági termelőmunka elvégzéséhez szükséges tárgyak beszerzésének lehetőségét, .továbbá apjrő-cseprő mezőgazdasági leltári tárgyak, különféle munkaeszközök, épí£tőfa, tégla, vasgyártmányok, stb. vá*sárlási lehetőségét értjük. Ide tartoznak még a személyes szükségleti cikkek: konyhaedények, rádiók, lemezjátszók, zongorák, stb. Olyan tár;<gyak ezek, amelyek az EFSZ-ek tagjainak mind személyi tulajdonát, mind közös tulajdonát képezhetik. Fordítva a piaci szövetség a pa+ rasztok és az ipari munkások, a falľ vak és városok között az állami begyűjtés és a mezőgazdasági termékek felvásárlása formájában, a szereződésben megállapított beadások formájában érvényesül. A szövetkezeti . i földművespiac is jelentős tényezője - J a falu és a város közötti árucseré• nek. A munkás-paraszt szövetség fő formáinak körvonalozása után értékelhetjük mindazt, amit 10 év folyamán e szövetség megszilárdítása érdekében elértünk. Az a tény, hogy Szlovákiában a kulákok a mezőgazdasági földeknek már csupán másfél százalékán gazdálkodnak, a kulákság viszszaszorítására és korlátozására irányuló politika sikereiről tanúskodik. Ez a politika egyes esetekben odavezetett, hogy a kulákok (az elaggott földművelők) önként átadták birtokukat az államnak, vagy pedig bizonyos körülmények között felszámolódtak a kulákbirtokok. Legörvendetesebb az a tény, hogy az* esetek többségében osztálypolitikánk kedvező visszhangot, váltott ki a dolgozó parasztság soraiban. A kulákok szabotálása az 195153-as években a dolgozó parasztság ellenállásába ütközött. A dolgozó parasztok egyre jobban tudatosítják, hogy a kulák osztályellenségük. Az EFSZ-ek tagjai megmutatták, hogy elbánnak a szövetkezetbe kártevés céljából befurakodott kulákokkal. E lényegesen megjavult politikai helyzet eredményeképpen a többségi, jól jövedelmező EFSZ-ekkel rendelkező községekben, természetesen alapos egyéni felülvizsgálás alapján, kulákokat is fel lehet venni az EFSZ-be. Ez a körülmény a munkás-paraszt szövetség eredményeképpen a falvakban elért sikereink átütő erejű bizonyítékát nyújtja. A falvakban folytatott poliiikánk sikereit bizonyícja még az EFSZek megalakulásának fokozódása. Ezt a gyarapodást bizonyítja a szlovákiai III. és IV. típusú EFSZ-ek gazdasági helyzetét szemléltető alábbi táblázat; ÉV: EFSZ-ek száma Üzemek száma 0 £ -C0 N cn Ji o O) CO H Mezőgazdasági földek hektárokban Ebből háztáji gazdálkodás Szántóföldek hektárokban Ebből háztáji gazdaság 1950 484 — — 227 284 — 160 416 — 1953 1464 109 185 — 810 977 49 741 571152 44 964 1954 1423 93 292 109 374 725 591 45 573 517 820 40 285 1955 1485 87 505 111 821 744 088 97 073 518 930 40 281 1956 1642 94 145 122 393 782 345 97 579 547 015 40 014 1957 2086 147 000 180 000 1000 000 56 000 692 000 47 000 A mezőgazdaság szocializálása 1957 végéig az egyes szlovákiai kerületekben a következő fokot érte el: A szektorok részaránya a mezőgazdasági belterületek összmennyiségében (százalékban) Kerület: Szlovákia Bratislava Nitra Ban. Bystrica Žilina Kassa Prešov Szocialista szektor 53.5 83.6 66,0 58,6 24,0 61,3 18,5 Állami gazdaságok 11,7 14,7 14,9 13,4 7,8 14,4 4,0 Magánszektor 46,5 16,4 34,0 41.4 76,0 38,7 81.5 1958 januárjában és februárjában ez az arány az EFSZ-ek javára tovább változott és napról napra változik. A szocialista szektor részarányának növekedése a mezőgazdasági termelés gépesítésének fokozódásával párhuzamosan halad. A gép- és traktorállomásokon egyedül a legutóbbi 4 év alatt a III. és IV. típusú EFSZ-ek földterületének minden ezer hektárára eső gépállománya a következőképpen növekedett: A 15 lóerőre átszámított traktoroké 8,8ról 12,7-re, a gabonakombájnoké, a réparitkítóké, a burgonyamegművelőgépeké, a burgonyaszántó-gépeké, a répakombájnoké pedig néhányszorosan. A munkás-paraszt szövetség megszilárdításának kérdésével összefügg még a mezőgazdaság helyének helyes kijelölése a népgazdaság rendszerében. Pártunk ez irányban mindig küzdött e probléma egyoldalú értelmezése ellen. Az SZLKP KB 1953. évi teljes ülésén pártunk rámutatott a mezőgazdasági termelés lebecsüléséből kifolyólag a munkás-paraszt szövetségben mutatkozó néhány zavaró jelenségre. A CSKP 1954 júniusában tartott X. kongresszusa megállapította, hogy mivel kevés gondot fordítottunk a mezőgazdaság gépesítésére, a tervezett kiadások beruházási és anyagi biztosítására, aránytalanság merül fel az ipari és a mezőgazdasági termelés között. Komoly hibákat követtünk el a munkaerőknek mezőgazdaságbői iparba való toborzásában. EFSZ-ek a háztáji gazdaságokkal együtt 41.8 68.9 51.1 45.2 16,2 46,9 14,4 A CSKP országos konferenciájának határozata megerősíti azt a tényt, hogy a szocializmus építésének alapja a nehézgépipar, de a gépiparral párhuzamosan a népgazdaság többi szakaszainak és ágainak, köztük a mezőgazdaságnak is egyidejűleg fejlődniök kell. A népgazdaság irányításának új módszereivel kapcsolatban a mezőgazdasági termelés tervezésében és irányításában is megnövekedett a begyűjtés szerepe. Korlátoztuk a termelési terv mutatószámainak mennyiségét és a mezőgazdasági termelés tervezése a begyűjtési feladatokon keresztül valósul meg. A közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árának 6 ízben történt leszállítása és -a mezőgazdasági termények árának emelése (1956-ban 28,26 százalékkal, s 1957-ben kisebb módosítások után a mezőgazdasági termények ára lényegesen magasabb, mint Február előtt) mellett a mezőgazdasági termékek árát az is befolyásolja, hogy a beadási normákat úgy szabtuk meg, hogy az üzemek nagyságával arányosan csökkenjenek. Az ipari termékek árát illetően mindenekelőtt a mezőgazdaság számára szükséges termelőeszközök árát kell vizsgálnunk. A párt és a kormány fokozott erőfeszítést tesz a termelőeszközök árának csökkentését szolgáló összes lehetőségek felhasználására. Érdekes képet kapunk, ha összehasonlítjuk a műtrágyafélék 1957. évi és 1937. évi árét, s megértjük, hogyan kedvez a párt és a kormány e téren is a parasztoknak. Műtrágya Mészkőoldat Ammőniumszulfét Mésznitrát Thomas-salak Káliumsó Szuperfoszfát Ara 1937-ben koronában 132,64 144,60 141,27 55,39 89,64 66,Ara1957-ben a III. és IV. típusú EFSZ-ek számára koronában 43,20 66,40 72,60 27,20 36,60 40,20 Ara 1957-ben az egyénileg gazdálkodók számára korongban 61,80 80,60 103,60 38,90 52,40 57,40 A takarmányfélék és a világításra használt villanyáram díja is lényegesen olcsóbb. Valaki azt az ellenvetést tehetné, hogy a parasztháztartások által vásárolt fogyasztási cikkek indexe 1937-hez viszonyítva 33,4 százalékkal magasabb. Ez igaz, de arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a mezőgazdasági dolgozók tiszta jövedelme 338 százalékkal növekedett. Ezenkívül szociális, egészségügyi és kulturális gondoskodásban részesül a fa1953 Állami kiskereskedelmi hálózat 52 371 Szövetkezeti kereskedelmi hálózat: 14141 (Az 1957. évi adatokat becslés alapján tüntettük fel.) Tíz év rövid idő a nemzetek és az államok történetében. De az 1948 óta eltelt 10 év alatt dolgozó népünk életszínvonala a kapitalizmusban elképzelhetetlen módon emelkedett. A munkások és parasztok életszínvonalának állandó emelkedését a termelés lényeges növekedése tette lelusi lakosság, s az ez irányban kifejtett gondoskodás az első Csehszlovák Köztársaság viszonyaihoz mérten sokkeX nagyobb, illetve olyan, amilyenről a lelusi emberek azelőtt még csak nem is álmodtak. Az említett tények arra mutatnak, hogy főként a pénzreform óta a Csehszlovák Köztársaságban rendkívül fokozódott a falvakat ellátó kiskereskedelem áruforgalma, főként a szövetkezeti kereskedelem hálózatának áruforgalma. (millió koronákban) 1954 1955 1956 56 336 59 220 62 774 1957 63 000 17 662 20 027 21833 23 894 hetővé. Életszínvonaluk emelkedése egyre jobban elmélyíti a munkás-paraszt szövetséget. Dolgozóinknak hazánk szocialista építésére irányuló közös igyekezete erősíti népünk erkölcsi-politikai egységét. Ez a szövetség és erkölcsi-politikai egység győzelmünk záloga a kommunista társadalom első szakasza építésének gyors betetőzésére irányuló törekvésünkben. Zsolnay Istvárt / ®J SZÖ 5 $ 1958. február 5,