Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-14 / 14. szám, kedd

A kladfiói kohászok versenyre hívják a köztársaság összes kohászait az exportmegrendelések legjobb tejesítéséért A múlt évben a kladnói kohászok teljesítették az összes export-megrendeléseket. A megrendelések közt sok különleges acélból készített gyártmány szerepel. Ezt a sikert azonban nagy munkamegfeszítéssel csupán az év utolsó hónapjaiban érték el. Tapasztalataik megmutatták, hogy még jobban teljesítik feladataikat, ha az egész év folyamán egyenletesen elosztják őket. Ily módon túlteljesíthetik feladataikat és jobb gazdasági eredményeket érhetnek el. Szombaton, január 11-én a Szovjetunió hatalmas béke-törekvésének és a világ összes dolgozóinak a béke megvédésére irányuló eltökéltségének támogatására összvállalati kötelezettségvállalást tettek. A munkásosztály dicső februári győzelmének 10. évfordulója és a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére ígéretet tettek, hogy már december 24-ig teljesítik az összes exportmegrendeléseket és a felhasználatlan tartalékokból legalább 10 millió korona értékű kohászati anyagot bocsátanak terven felül a külkereskedelem rendelkezésére export-megrendelések céljára. Az export-megrendelések egész évi értékének legalább 55 százaiéit még az első félévben fogják szállítani. A bejelentett kötelezettségvállalás alapján versenyre hívják a köztársaság összes kohászati üzemeit, mindenekelőtt a vítkovicei Klement Gottwald Vasművet, a Klement Gottwald Üj Kohóművet, a trineci Nagy Októberi Forradalom Üzemet és a chomutovi Gustáv Kiiment Csőhengerdét, a CSKP KB és a kormány irányelveinek legjobb teljesítésében és az export-szállítmányok támogatásában. X J 1 Gazdag zárszámadás 1 | A szövetkezetek tagjai az egész | ^ország területén nagy érdeklődés-^ | sel tekintenek az idei évzáró köz-1 $ gyűlések elé. Több EFSZ-ben már ^ J elkészítették a leltárt és jelenleg fc > s ^a zárszámadás befejezésén munkál-^ ^ _ . . . . . .i s évben biztosított eredményekből a s s s ^ ledolgozott munkaegységekre. ^ Gergelyfalván 18 ezer korona és^ ^ — . . .. ... ,. . b ^ alatt 2 123 000 korona értékű vagyo-^ $ na méltó módon beszél a közös ^ 5 gazdálkodás felsőbbrendűségéről. fc c í Leányok műhelye Az érsekújvári Elektrosvit látoga- sek, dalos ajkúak. Dúdoltak, kacagtója sok érdekességet láthat ebben tak, úgy csiripelhettek, mint vilaz üzemben. Főképpen, ha annyira lanydróton a fecskék, csak a kezük otthonos vezető kalauzolja az em- járt megállás nélkül. Bakelitlámpábert, mint a 48 éves Füle János, kat szereltek, „srófoltak", gumizaki 48 esztendejéből kerek 36 éve tak, láncoztak szünes-szüntelen. Fiakoptatja már az üzem műhelyeinek talok, akik játéknak veszik talán még padlóját. a kenyérkeresetet is. Mindenhez ért ez az örökké vidám, folyton tréfálkozó technológus, fejből fel tudja sorolni minden műhely minden jobb munkásának normateljesítményét, s ha magyarázni kezdi a jégszekrények, vagy a különféle lámpák gyártási módját, egyszeriben megérti azt még a tízéves iskolásgyermek is. Nagyon örülterh, hogy éppen a mindentudó Füle Jánost bízták meg azzal, hogy vezetőm legyen. Annál jobban meglepődtem aztán, amikor vagy háromórás tapasztalgatás után Három éve, 1955-ben alakult az if ilyen szavakkal állt meg a/ egyik mű- júsági műhely. Gyengén dolgozgattak hely előtt: — Most aztán más vezeSzerelik a pormentes lámpákat Neumann felv. tőre bízom az elvtársat, van még egy műhelyünk, ezt azonban nálamnál szakavatottabb kísérőnek kell megmutatni. Valami mérnök-, vagy mesterfélére gondoltam a „szakavatottabb" jelző hallatára, akinek talán egy új üzemrész bonyolult automatáit kell megekkor a különböző munkakollektívák, különösen a lámpaszerelő-műhelyben a gyár fiataljai! Addig-addig zsörtölődtek, amíg a tervét teljesíteni is csak alig-alig tudó lámpászerelőműhelyt átszervezték fiatalok műhelyének. A fiatalok csakhamar tettekkel is bebizonyították, hogy fiatalos szív Az ifjúsági műhelyben készítik a neon világító-testeket is. ČTK felv. magvaráznia. Hogyne csodálkoztam volna hát el, amikor egy egészen fiatal ember - Tóth Kálmán CSISZtitkár - váltotta fel Füle János technikust. Ö vezetett el aztán az Érsekújvári Jégszekrénygyér legérdekesebb műhelytermébe. Hogyan is nevezzem legtalálóbban ezt az óriási munkacsarnokot? Tóth Kálmán egyszerűen csak ifjúsági műhelynek nevezte. Az üzemrészleg mestere a gyár legjobb műhelyének mondta. Én legszívesebben a mosoly, a tavasz, a vidámság műhelyének keresztelném el. Vagy talán annak, ami mindezeket a jelzőket egy szóba összpontosítja, - leányok műhelyének? Mert csupa 15-16-20 éves leány ülte itt körül a munkaasztalokat. Szebbnél szebb leány, üdék. kedvedobog keblükben. Hónapról-hónapra, évről évre elsők lettek a terv teljesítésében, decemberben is már 17én teljesítették a nyerstermelés évi tervét, s 21-ére darabszám szerint ls befejezték az 1957-es évet. -S azt hiszi valaki, hogy tervteljesítésük után megpihentek talán? Dehogy. Segítségére siettek a tervükben elmaradozó 525-ös számú szerelőműhelynek és három nap alatt 3000 lámpájukat szerelték össze. De az ifjúsági műhely dolgozóit nemcsak saját két kezük munkája érdekli. Érdekli őket a terv, a gazdasági eredmény, az ország sorsa és a jövő szebbé való kialakítása is. Bizonyítja ezt, hogy az ő műhelyük dolgozói voltak a legaktívabb szószólói a pártlevélvitának. A kis 17 éves Jezsik Anna például kifogásolta, miért kell két méter 80 cm és 3 méter hosszú lámpaakasztókat szabniuk a 25 méteres láncanyagból? Kinek tenne jót — tette fel a kérdést —, ha csupa két és félméteres lámpaakasztókat készítenénk ? Gyárunknak, államunknak — válaszolta meg maga — mert így rengeteg hulladékot takarítanánk meg a 25 méteres láncanyagból! Egy másik kislány meg az újítási javaslatok egyoldalú elfogadását kifogásolta. Ezelőtt a lámpaakasztókapcsokat egy asszony nittelte, 200 lámpát nittelt meg 8 óra alatt. Mi ugyanakkor 250 lámpát szereltünk össze. Jött aztán egy „bölcs" javaslat, mely szerint meg lehet takarítani az asszony munkáját, ha a nittelés helyett az ifjúsági műhely maga akasztja be a lámpatartó kapcsokat a lámpába. Minket, akiket legjobban érdekelt volna ez az újítás, meg sem kérdeztek, megvalósították a javaslatot, még jutalmat is kapott az újító. Az eredmény az lett, hogy azóta 250 helyett csak 180 lámpát képes összeszerelni a szerelőműhely. Ezért a jövőben kérdezzék meg azokat is az újítási javaslatokról, akik az újító módszer szerint dolgozni fognak. Igen, minden érdekli az ifjúsági műhely dolgozóit, mert fiatalok, mert lelkesek, s mert tudják, hogy ez a „minden" az ő jövendőjüket fogja még szebbé, még boldogabbá tenni. Ezért dolgoznak itt ajkukon dallal, szemükben mosollyal a 15 — 16 éves Balogh Ilonkák, Surányi Erzsébetek és a 19 éves Asztalos Annák. Ezért kápráztatják el 160-180 százalékos normateljesítményekkel a szomszéd műhelyek dolgozóit. n. j. Ä hegyek kiadják kincseiket Évszázadok óta kutatott az emberiség egyre újabb és újabb kincsek után a föld méhében: kötélen, vödrökben húzták fel a csákánnyal kibányászott ércet — aztán jöttek a gépek s a kutatók egyre mélyebbre hatoltak a föld alá. Észak-Morvaországban a Jeseníky hegységben már a XIII. században kutattak arany után — s nem eredménytelenül. A középkor századain keresztül a természet csak a felszín közelében fekvő kincseit engedte át, a kor technikája a mélyebben fekvő rétegeket nem tudta megközelíteni. A felületen futó erek kiapadtak, a bányákat elhagyták, beomlottak, helyüket is elfelejtették. Múltak a századok és a tudományok és a technika egyaránt fejlődött. Megismertük a múltat — Morvaország az őshegységek korában tengerfenék volt, tengeralatti vulkánok árasztották el forró lávájukkal a mélységet. S a láva vasat és színesfémeket tartalmazott... Ez pedig értékesebb kincse a modern iparnak, mint az arany. Néhány évvel ezelőtt geológusok jelentek meg a Jeseníky hegységben. A régi bányák működéséről szóló egykorú feljegyzések, régi bírósági ügyiratok, archeológiai tapasztalatok segítették őket — s hosszú munkájuk végén elégedetten állapíthatták meg: a Jesehíky mélye színesfémeket rejt magában. Gazdag érctelepekre bukkantak, elsősorban az Arany-hegyeknek nevezett vidéken. A sziklás bércek nem lettek hűt-, lenek nevükhöz: találtak aranyat és ezüstöt is, de sokkal nagyobb mennyiségben bukkantak rézre, ólomra, ónra és más ércekre. Egy bányában már megkezdődött a kitermelés, a közeljövőben pedig gyors egymásutánbem adják át a további telepeket d bányavállalat oknak. Egyelőre még csak a kutatók dolgoznak. Kitűnő és gyors eredményeiket nem kis mértékben köszönhetik jó felszerelésüknek. A kutató-csoportok csehszlovák gyártmányú „Craelius 1200" típusú fúróberendezéseket használnak; az egyik csoportnak ezzel a berendezéssel sikerült 1049 méteres mélységet elérnie, a másik csoport 1100 méter mélységig kutatta át a hegyek méhét. Ennél a fúrásnál 12 réteg kokszolható szenet találtak. Csakhogy a kutatók ezekkel a mélységekkel nem elégedtek meg. Szerszámaikat a tervezők állandóan tökéletesítik, s az utóbbi időben már sikerrel használnak speciális, magkoronás , fúrószerszámokat is, amelyek még sokkal mé1 lyebb próbafúrásokat f tesznek lehetővé. m' A helyes úton Odaadóan dolgoznak a mihályfai szövetkezet tagjai, akiket a tagság az ez évi terv és a leltár kidolgozására, illetve felvételére jelölt ki. A leltározás alkalmával az állatokat a szövetkezetben lemérték, s erről jegyzőkönyvet készítettek. A múltban hibák mutatkoztak e téren, ezeket most felszámoljuk. A szövetkezetben a fő súlyt az állattenyésztésre fordítjuk, habár nálunk már megvan a tervezett szarvasmarha- és sertésállomány. 100 hektárra 55 számosállat jut. Az évi tejhozamot — tehenenkint 2400 liter" — elérjük. Megvan erre minden feltétel, mert bőven van takarmányunk. A leltár azt is megmutatta, hogy 240 vagon siló-, 30 vagon szálastakarmány, 40 vagon árpa és 15 vagon burgonya van a szövetkezetben, ami bőven elég a szövetkezet állatállományának. Ezek után elérjük, hogy a múlt évi 11 korona előleggel szemben ez idén közel ló korona előleget tudunk majd kifizetni. Pongrácz Gábor, Mihályfa. Megindultak az első vonatok az Ifjúsági Gát < melletti új vasútvonalon A vasútépítészeti dolgozók az Ifjú-. sági Gát építésével együtt új vasúti, töltést emeltek a Vág bal partján. Nosice és Pov. Bystrica között és lefektették egy kétvágányú vasútvonal' sínéit több mint 7 kilométeres sza-, kaszon. Az építkezésen 533 ezer köbméter földet ástak ki és helyeztek" át, 9500 köbméter betont raktak le a, tartófalak építésénél A teherpróba-sorozat elvégzése és' a lejtők rendezésének befejezése, után pénteken, január 10-én üzembe helyezték az új vasútvonalsza-" kaszt. Ettől a naptól kezdve a Vág* vízierőművét szegélyező újonnan ki-, épített vasútvonal mindkét vágányán személy- és tehervonatok közlekednek. A CSKP XI. kongresszusáig 54 ezer hektárral terjesztik ki az EFSZ-ek földalapját A napokban Banská Bystricán megtartották a Banská Bystrica-i kerület járási nemzeti bizottságai elnökeinek és alelnökeinek aktíváját, amelyen ele-, mezték a szövetkezeti gondolat további fejlesztésének lehetőségeit, valamint' a Banská Bystrica-i kerület EFSZ-einek mezőgazdasági termelése alapvető növelésének feltételeit. i Az aktíva részvevői kötelezettséget vállaltak, hogy a CSKP XI. kongresz-, szusáig mindent megtesznek a Banská Bystrica-i kerület szövetkezeti földalapjának 54 ezer hektárral való kiterjesztése érdekében. Jól gazdálkodik a Lomnicai Állami Gazdaság A kassai kerületi állami gazdaságok múlt évi gazdasági eredményeivel kapcsolatban a legtöbb szó a lomnicai gazdaságról esik. Mind a terméseredmények növelésében, mind pedig a termelési költségek csökkentésében joggal megérdemlik a dicséretet. Bár sok még a tennivaló a gazdaságosság növelésében, azonban, ha figyelembe vesszük az utóbbi évek gazdasági eredményeit, azt tapasztaljuk, hogy évről évre nagyobb ütemben haladnak a kitűzött feladatok megvalósítása felé. ANNAK ELLENÉRE, hogy ebben az évben mintegy 2600 hektárral bővült a gazdaság földterülete, olyan eredményeket értek el, amilyenekre még nem volt példa a gazdaság történetében. A földterület bővülése újabb feladatokat ró a gazdaság dolgozóira. 1000 szarvasmarhával, 20 000 baromfival kell növelni az állományt. A sertésállományt pedig a kétszeresére. Nem is beszélve az építkezésről, amely ugyancsak komoly feladatok elé állítja a dolgozókat. Mindez bő témát nyújt a vitához éppen most, amikor a CSKP leveléről beszélnek. Mielőtt azonban tovább mennénk, nézzük meg, hogy a Magas-Tátra tövében, az adott termelési feltételek mellett milyen eredményeket értek el ebben az évben. A lomnicai gazdaság a legszebb eredményekkel dicsekedhet. Például árpából 30, burgonyából 193 és takarmányrépából 542 mázsát termeltek hektáronként. Ha figyelembe vesszük az éghajlati feltételeket, valamint a föld minőségét, szépek ezek az eredmények. Örömteljes az a tény, hogy burgonyából először érték el és szárnyalták túl a tervezett hozamokat. Gazdasági méretben 505 hektár burgonyát termeltek, s a tervezett 146 mázsás hektárhozammal szemben 157 mázsát értek el. De a többi termékből is túlszárnvalták termelési tervüket. A HEKTÁRHOZAMOK túlteljesítésével jóval túlszárnyalták a begyűjtési feladatokat is. Megemlítünk néhányat. Búzából 171, rozsból 119, árpából 131 és burgonyából 181 százalékra teljesítették begyűjtési tervüket. A jó terméseredmények nagyban elősegítették az állattenyésztés hasznosságának no* velését is. A tervezett 313 000 kilogramm sertéshússal szemben november végéig 333 231 kilogrammot adtak közellátásunk számára. A kassai kerületben egyedül a lomnicai gazdaság tud kimutatni több mint 1 millió 200 ezer korona megtakarítást a termelési kötlségeken. Ez az eredmény minden dolgozó érdeme, akik kihasználták a helyi forrásokat, helyesen és, szakszerűen alkalmazták a gépeket, betartották az agrotechnikai határidőket és jól szervezték a munkát. A növénytermesztés eredményéről szólva nem hallgathatjuk el, hogy még aránylag drága az 1 kilogramm hús,, vagy 1 liter tej termelése. Itt még mindig túllépik a tervben meghatározott kiadásokat. Ezt főképpen a takarmány biztosítása befolyásolja. Ez részben indokolt, mert a hegyvidék jóval kevesebb szemestakarmányt terem, mint a síkság. Jelenleg azon fáradoznak, hogy ezt az aránytalanságot is kiküszöböljék. De ha már a hibákról beszélünk, nem hallgathatjuk el, hogy a gépesítés sem a legtökéletesebb. A dolgozók megjegyzései alapján a gépszükségletet az alulról jövő tervezés szerint kellene biztosítani. így aztán nem fordulna elő, hogy* — sok esetben bizony — olyan gépe-, ket is kapnak, amelyekre nincs szükségük, ugyanakkor azonban nem kapják meg a legszükségesebb gépeket. « A TOVÁBBI EREDMÉNYEK eléréséhez — ahogy a dolgozók javasolják — nagyban hozzájárulna az anyagi ér-' dekeltség bevezetése. , Ugyancsak nagy feladat hárul a gazdaság dolgozóira a fajállatok tenyésztésében is. Nagyobb súlyt kell helyezni, a kocák minőségére, hogy minél több, és jó fajta sertésállománnyal rendel-' kezzenek. Nem kevésbé fontos és' megoldásra váró feladat a nedvdús takarmányok nagyobb mennyiségű biztosítása, valamint a baromfitenyésztés kérdésének a megoldása is. A CSKP levele megvitatása sorárt ezekről a problémákról igen élénken vitatkoznak s az eddig elért eredmények további sikerekre ösztönzik ä dolgozókat. Most, amikor ilyen nagy jelentőségű párteseményről van szó, a dolgozók párt iránti szeretetüknek úgy adnak kifejezést, hogy szocialista felajánlásokat tesznek. Vállalták, hogy az 1958. évben 300 literrel növelik a tejtermelést, vagyis a jelenlegi 2450 liter helyett 2750 litert fejnek egy

r egy tehéntől. A borjak nevelésénél 100 tehéntől 80 kisborjú felnevelését vállalták. A sertéstenyésztésben az eddigi 12 kismalac helyett 13-at nevelnek fel minden kocától. Baromfiéállományukat 200 százalékkal akarják növelni. Ügyszintén vállalták, hogy a jövő évben 6 trágyateleppel bővítik až eddigieket. A LOMNICAI ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozóinak felajánlása nem marad üres ígéret. Mint a múltban, úgy a jelenben is, valóra váltják adott sza

7 vukat. -kiUJ SZO \ A 1958- 5

anuár 1

4'