Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-14 / 14. szám, kedd

^szakszervezetek" a szocializmus betetőzésének gyorsításáért' Mi a kendő a X. teljes ülés után iként fokozzák szerepüket a szakszervezetek társadalmunk életében, hogy betölthessék a szocia­lista építés korszakában reájuk háru­ló felelősségteljes hivatásukat, hogy megfeleljenek a munkások, a tagság várakozásának, hogy a lehető legter­mékenyebben szolgálják a párt poli­tikáját? — ez a kérdés sok munkást, 'alkalmazottat foglalkoztat. A munká­,sok azt szeretnék, ha szakszerveze­teik sokkal tevékenyebbek volnának; 'ha sokkal hatékonyabban képviselnék 'érdekeiket — a termelésben csakúgy, -mint szociális és kultúrális téren. 6 valljuk meg: ez a'kívánságuk telje­sen indokolt. A szervezett munkások zöme jól "tudja, hogy Forradalmi Szakszerveze­ti Mozgalmunk (ROH) sok nehéz fel­adatot derekasan oldott meg a felsza­badulás óta eltelt esztendőkben. "Helytállt, amikor a termelés fejlesz­tésére, az államosításra, a reakció .februári puccskísérletének elfojtására kellett mozgósítani minden erőt. Ér­üeme a szocialista munkaverseny, az élmunkás-mozgalom kibontakozása; jó segítője volt a pártnak a bér- és fnunkaviszonyok kialakításában, a Szociális és betegbiztosítás, az üdülés, a baleset elleni védelem fejlesztésé­ben, a szociális és kulturális vívmá­nyok szüntelen tökéletesítésében. S zakszervezeti mozgalmunk egyik legfontosabb feladata most: fordulat a munkások jogos szükségleteinek irártyába! Ez vonat­kozik a termelés ügyeire, a szociális és kulturális kérdésekre és a szerve­zeti életre egyaránt. ' Vizsgáljuk meg például a termelés, á munkaverseny ügyét. Világos, hogy Szakszervezeteinknek fontos köteles­ségük segíteni terveink teljesítését, elsősorban a verseny szervezésénél. Az is tény, hogy a munkások szívesen dolgoznak. Teljesíteni akarják a tervet, többet akarnak keresni, ezért szíve­sen versenyeznek. Az országos vita során azonban kiderült, hogy igen sok munkahelyen a munkások arról panaszkodnak, hogy munkájukat, ke­resetüket, vetélkedési kedvüket za­varják az anyagellátás fogyatékossá­gai, a munkaszervezés zökkenői vagy egyéb körülmények. Egy-egy ipar­ágban (főleg a gépiparban) már szin­te általánossá vált a hó eleji kénye­Iám és a hóvégi kapkodás, hajrá. Ilyen körülmények között a szocia­lista verseny szervezésére irányuló erőfeszítések alig érnék valamit. A, szakszervezetnek egyik fő feladata éppen az, hogy következetesen mun­kálkodjék a munka jó megszervezése, a> folyamatos anyagellátás, az egyen­letes termelés érdekében. »A munkaversehy szervezésének és vezetésének lényegéhez tartozik a munka feltételeinek biztosítása. Ki kételkedhetik abban, hogy sokat te­h^t a szakszervezet, ha keményen féllép a termelést akadályozó hibák ellen, ha következetesen küzd a munkások javaslatainak, észrevéte­leinek meghallgatásáért és hasznosí­tásáért. Vonja be a szakszervezet a. munkásokat a jó munkafeltételek biztosítására irányuló inehéz küzde­lembe. "Erre a célra kiváló eszközünk van: a'taggyűlés és a termelési értekez­let. Eredményes szocialista verseny elképzelhetetlen jól előkészített termelési értekezlet nélkül. 1957-ben az'üzemekben 346 ezer termelési ér­tekezletet tartottak és azokon 7 és % millió dolgozó vett részt. Hatal­mas erőtényező ez, bár még akadnak üzemek, ahol erről nem akarnak tu­domást szerezni. Különösen a veze­tők, igazgatók, főmérnökök, műveze­tők készüljenek fel lelkiismeretesen ezekre a megbeszélésekre és gon­dosan foglalkozzanak az ott elhang­zott javaslatokkal, észrevételekkel. N.em szabad lebecsülni ezeket a megbeszéléseket. Erélyesen változ­tassunk a helyzeten és adjunk ál­landóan nagyobb lehetőséget a mun­kásoknak, hogy reális, meghatáro­zott feladatokat vállaljanak a ver­senyben. Álljanak ki határozottan mér az új év elején a dolgozók jó javaslatainak megvalósításáért a vállalati tervjavaslatok összeállítása, annak teljesítése és ellenőrzése te­rén, az újítások gyors elbírálásáért és. bevezetéséért, a munkaszervezés és, az anyagellátás megjavításáért. Ez hivatalos kötelességük is. Csak így válik lehetővé hallatlan tartalékaink mozgósítása éppen a dolgozók anya­gi" és kulturális színvonalának gyor­sabb növekedése érdekében. Ha nagy­jában egészében meg is nyertük a csatát és megállítottuk a munkater­rnelékenység és a bérek emelkedé­sé közti kedvezőtlen fejlődés arányát, rrrég mindig akadnak vállalatok, ame­lyek rendszeresen túllépik a bérala­pokat és ezzel lassítják társadal­munk nemzeti jövedelmének gyara­pítását. A hhoz, hogy a munkások több bizalommal és nagyobb vára­kozással nézzenek a szakszerveze­tekre, elengedhetetlen feltétel, hogy a szakszervezetek sokkal következe­tesebben tevékenykedjenek a dol­gozók bér-, munkaügyi és általában életkörülményeiket érintő kérdések megjavulásán. Enélkül a termelésben rájuk háruló kötelességeknek nem tehetnek eleget. Kétségtelen, hogy a szakszerveze­tek eddig is sokat kezdeményeztek, tettek a munkások szociális és kul­turális igényeinek kielégítéséért. Mégsem mondhatjuk, , hogy nálunk nincsenek hibák e tekintetben. A kol­lektív szerződésekben vállalt kötele­zettségek végrehajtása eoves üze­mekben nagyon is hiányos. Ez csök­kenti a szerződések ösztönző erejét és tekintélyét a dolgozók szemében. S mivel a szakszervezetek, üzemi bizottságok nem tettek meg min­dent, hogy érvényt szerezzenek az üzemben a kollektív szerződésnek — megsínylette ezeket a mulasztásokat a szakszervezetek tekintélye is. A szakszervezetek nem lépnek fel mindig kellő eréllyel, ha a vezetők nem gondoskodnak megfelelően a munkások biztonságáról. A szervezeti élet fellendítése ér­dekében az eddiginél sokkal inkább lehetővé kell tenni, hogy a tagság hallassa szavát és szava, véleménye teljes súllyal érvényesüljön a szak­szervezeti életben. A választott ve­zetők érezzék felelősségüket a mun­kásokkal, a tagsággal szemben. Min­den lényeges ügy eldöntése előtt kérdezzék meg a tagságot. Ha több­ször fordulnak a munkásokhoz ta­nácsért, kikérik véleményüket, ha a szakszervezeti vezetők rendszeresen beszámolnak tevékenységükről a tagságnak — akkor a munkások sok­kal inkábj) magukénak éreznék a szakszervezeteket. Hisz a szakszer­vezet gazdája maga a szakszervezeti tagság. I enin óriási jelentőséget tulaj­™ donított a szakszervezetek tevékenységének a szocializmus épí­tése korszakában s hangsúlyozta, hogy a tömegekkel, vagyis a mun­kások (majdnem valamennyi dolgo­zó) óriási többségével való kapcso­lat a szakszervezetek minden néven nevezendő sikeres tevékenységének legfontosabb, legfőbb feltétele. A mi szakszervezeteinknek minden módjuk megvan hozzá, hogy lenini módon dolgozzanak, hogy szorosabbra fűz­zék kapcsolataikat a munkások tö­megével. Ott a lelkes szakszérvezeti funkcionáriusok több tízezres had­serege. Ezek javarészt munkások, akik ismerik gondolataikat, kívánsá­gaikat, gondjaikat és vágyaikat. Egy­részt becsben kell tartaniok a tag­ság bizalmát, másrészt meg kell kapniok minden segítséget a szak­szervezetek vezetőségétől és persze a pártszervezetektől. Az ő odaadásuk a szakszervezetek tevékenységének, sikereinek az alapja. Olyan harcosan, következetesen, elvhűen kell dolgoz­niok, hogy ki tudják vívni a tö­megek bizalmát magatartásukkal és azzal, hogy megértően gondoskod­nak szükségleteik kielégítéséről. Most különösen nagy feladat meg­valósítása előtt állunk. Pártunk na­pirendre tűzte a szocializmus bete­tőzésének ügyét. Ebből a munkásság hagyományos szervezete, a szakszer­vezetek úgy vehetik ki a legméltób­ban a részüket, úgy növelhetik te­kintélyüket, ha mindjárt az új esz­tendő elején széleskörű szocialista versenyt szerveznek valamennyi munkahelyen a CSKP XI. kongresz­szusának tiszteletére. Egyetlen üzem, egyetlen munkahely, egyetlen mun­kás se maradjon szocialista kötele­zettségvállalás nélkül. A dolgozók igyekezetét minden üzemben arra kell irányítani, hogy az első évne­gyedben az egész évi tervfeladatok­nak 30 százalékát biztosítsák. Mind­ez elmélyíti a szakszervezetek jogait, növeli tekintélyüket és óriási lehe­tőségeket ad a dolgozóknak, hogy növeljék a termelés irányításában és ellenőrzésében betöltött szerepü­ket. Szükség van erre a vezetés szempontjából is. Államunkban a né­pi hatalom a dolgozókra támaszkod­va, a dolgozók érdekében valósítja meg elgondolásait. A gazdaság irá­nyításának kidolgozás alatt álló új szervezeti rendje megköveteli, hogy az eddiginél határozottabban érvé­nyesüljön a dolgozók összefogása a közös célok megvalósításáért. E munkaverseny jelszavát már ki is tűzte a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának legutóbbi X. plenáris ülése: A februári győzelem 10. évforduló­jának esztendejében a szocialista verseny fejlesztésével a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére gyorsítsuk meg a szocializmus betetőzésének megvalósításához vezető utat. E helyes jelszó mielőbbi valóra­váltása tőlünk függ. Mindannyiunk akaratától és lelkesedésétől. SZILY IMRE A bratislavai Hviezdoslav Színház drámai együttese szombaton mutatta be T. Rakovský rendezésében Bertoid Brecht Galilei élete című drámáját. Képünkön Mária Kráľovičová (Virgí­" nia) és Jozef Šimonovič (Ludovico Marcili) a darab egyik jelenetében. (ČTK - V. Pribil felvétele) Bratislava mozijaiban új szlovák filmet vetítenek. Címe: Negyvenné­gyen. A kritika egybehangzó vélemé­nye szerint a felszabadulás óta ez a legjobb szlovák filmalkotás. Pavol Bielik filmje feldolgozza az 1918. évi kragujeváci háborúellenes katonai lá­zadás történetét. (ČTK) A múlt hét végén a prágai Kamara­¥ színházban vendégszerepelt a zólyomi színház együttese. F. G. Lorca spa­£ nyol drámaíró ismert múvét, a Ber­' narda Alba házát hozták színre. f A magas színvonalú előadás, a sze­"' replők művészi teljesítménye meg­t érdemelt sikert aratott, (-va) Újévi áldozat (Novoročná obeť) Szang Hu kínai ren­dező Lu Szün regényé­nek filmváltozatában a feudális Kína életét eleveníti fel, a vallási és rendi előítéletek ma­radványainak könyörte­len, végzetes következ­ményeit. Kéipet ad ko­runk felvilágosult em­berének a kínai nő haj­dani lealázott állati sor­sáról a feudális kaszt­rendszerben. A történet főszereplője, egy két­szeres özvegy, családi boldogságának romba­dölése után kegyetlen vállási előítéletek áldo­zata lesz. Tisztátalan­nak nyilványítják s mint ilyen qazdájának házá­ban nem érintheti az áldozati tárgyakat. És amikor egy évein át összekuporgatott pén­Lissy Lissy Na-" :nkban mutatták be mozijainkban a ta­valyi Karlovy Varv-i nemzetközi filmfeszti­vál sikeres pályaművét, a DEFA Lissy című filmalkotását, mellyel a fesztivál idején lapunk zén imagyékényt vesz, hogy ezáltal megtisz­tuljon, boldogan várja az újévet, hogy segéd­kezzen az áldozat be­mutatásánál, de keserű csalódás ér' Gazdája, mint eleve kárhozatra ítéltet elűzi. A sze­rencsétlen asszony eső­ben, hóban künn bo­lyong, könyöradomá­nyért eseng, míg el­hasábjain bővebben foglalkoztunk. A film a nemrégen elhunyt F. C. Weisskopf regényíró műve alapján készült és tárgya egy német asszony családi boldogságának rcmba­dőlése a náci barbárság rémuralma idején. Csa­lódik férjében, akikar­•***** ** A AAAAAAAAA *AAAAAAA A* * A*A A AAAAA AA A*r< Irodalomról- könyvekről^­fogynak erői és holtan t rogy le az utca fagyos ; kövezetére. Szang Hu sokatmon^ . dó filmjének pozitívu* . ma az élet közvetlen ábrázolása keresetlen, de meggyőző erejű ki­fejező eszközökkel. A film nagy sikert aratott a tavalyi Karlovy Vary-4 nemzetközi filmfeszti-t. válón. rfert csinál, de Lissy • megtalálja a családi tragédiából kivezető és az emberiséghez veze­tő utat. A siker Konrád Wolf rendező munkáját Életi, elismerést érde­mel Sonja Sutter, Horst Drinda és Kurt Olig­müller alakítása. i * ArAAAAAAAAAA^rAAr A prágai Magyar Kultúra könyves­boltja a karácsonyi vásár után ismét ; kiegészítette könyvespolcait a Magyar­országról érkezett legújabb könyvek­ikel. Nagy a választék a legkülönbö­; zőbb műfajú és kiállítású könyvekben. A szépirodalmat kedvelők, szakembe­I rek, gyeripekek egyformán találnak ízlésüknek és érdeklődési körüknek ; megfelelő olvasmányt. Ismertetésünket ' ezúttal a verseskötetekkel kezdjük. Áprily Lajos Ábel füstje című köny­; vében közel ötvenéves írói pálya ter­mésének legjavát gyűjtötte össze, me­! lyek színes mozaikkövekként varázsol­ják az olvasó elé életét, érzésvilágát és vázolják mögé a kort. Arany János balladái félvászon-kötésben és félbőr­; kötésű számozott példányban is kap­• hatók. A félbőr-kötéses kiadás, amelyet ! Zichy Mihály gyönyörű illusztrációi díszítenek, nyerte el a szépirodalmi kiadványok között az 1957-es év leg­' szebb könyve címét. Fiatal költők an­; tológiája. Simon István szerkesztésé­ben 15 fiatal költő verseit tartalmaz­za ez a kötet. Karinthy Frigyes összes I költeményei. Karinthy „komoly" mű­; fajokban írt nem egy remekműve ke­• vésbé ismert, mint humoreszkjei. ! Ezek közül is a versek jutottak a leg­; mostohább sorsra. Ez a kötet versei­• nek első gyűjteményes kiadása, ame­: lyet az „Így írtok ti" néhány mester­• darabjával és műfordításaival egészí­tettek ki. Keszthelyi Zoltán: Halljátok. IÁ költő nemzedékének egyik legmű­; veltebb, legtisztább hangú lírikusa. Oj • kötetét különös elmélyülés, költői skálájának meglepő kibontakozása jel­lemzi. Thomas Mann: Ének a kisgyer­mekről című hexameteres, gyönyörű ! elbeszélő költeménye most jelent meg ; először magyarul. Nádass József: Em­beri szó kötete 100-versében harcos ' politikai kiállás és melegszavú csöndes ! líra váltogatják egymást. Kosztolányi ; Desző műfordításában jelent meg • Wilde: Költemények című versesköte­te. La Fontaine: Állatmesék. A díszes ; kiállítású kötet a nagy francia mese­• költő 58 állatmeséjét tartalmazza a ! legjobb klasszikus és mai fordítók tol­; mácsolásában. Illusztrátora a népsze­rű, kiváló francia grafikusművész; ! Jean Effel. A világirodalom két nagy ; alakjának, Puskinnak Válogatott ver­• sei és Shakespeare Szonettjel egészf­! tik ki a verseskötetek gazdag gyüjte­; ményét. A prózairodalom termékei között a ' magyar és külföldi írók kiváló alko­; tásait találjuk meg. Bajomi Lázár ; Endre: Az üstökös című regénye Saint • Just regényes életrajza alig két esz­! tendős államférfiúi pályájának, párat­; lan intenzitású életének érdekes le­írása. Italo Calvino: A pókfészkek ös­' vénye. Olasz partizánok harcát örökíti ; meg ez a könyv. Hősei közül sokan azt sem tudják, miért harcolnak, egyi­ket a szabadság vágya, másikat a sors, ; de legtöbbjüket az elnyomók elleni gyűlölet vezette a partizánok közé. Charles Dickens: Pickwick-mesék. „A Pickwick klub hátrahagyott ira­tai"-ba beillesztett nyolc mese mind­egyike Dickens legszebb erényeit csil­logtatja meg. Könny és mosoly, fan­tasztikum és realitás a Dickensnél megszokott, színes változatosságban követi egymást. Karikás Frigyes: A járatos és más elbeszélések. Kari­kás Frigyes, a Magyar Tanácsköztár­saság komisszárja kiváló tollú író is volt. Novelláskötetében felejthetetlen emléket állít a Magyar Vörös Hadse­reg munkás és paraszt katonáinak, akik igazi hőseivé, hivatott vezetőivé váltak a forradalmi harcoknak. Tho­mas Mann: Az elcserélt fejek. A nagy író e remekbeszabott elbeszélése rég­múlt korokat idéző ind legenda, amely a ma emberének nemcsak gyönyör­ködtető szórakozást, hanem modern időszerűségű érdekes gondolatokat is nyújt. Mikszáth Kálmán összes művel VII. kötet. A kötet a „Szent Péter esernyője" clmý regényt tartalmazza. Priestley: Sötét város. A népszerű an­gol író rendkívül izgalmas, kalandos kémtörténete a második világháború kezdetén játszódik egy angol kisvá­rosban. Szabó Pál: Talpalatnyi föld című regénye negyedszer jelenik meg. A könyvben a két háború közötti ma­gyar falu, de különösen a szegény­parasztság küzdelmes, nyomorúságos, s mégis annyi emberi melegséget fel­lobbantó életét festi meg az író. Paul Tillard: A bábjátékos. Paul Tillard re­gényének cselekménye Pekingben, a háború utolsó szakaszában játszódik le. Az öreg bábjátékosnak, Liunak és családjának viszontagságait írja le az író a japán uralom idején. A felszabadulás Liu életében is sorsdöntő fordulatot jelent. A regény bemutatja az igazi Kínát, a kínai embereket és hű képet fest a köselmúlt nagy keleti esemé­nyeiről. B. Traven: A taliga. Traven főművét, a hatkötetes Mahagóni re­gényciklust joggal nevezhetnénk az ültetvényeken sínylődő indiánok éle­tét megörökítő eposznak is. „A tali­ga" önmagában is önálló alkotás. Tö­kéletes hitelességgel ábrázolja a mesz­szi földrész egzotikus világát, mert hiszen az író maga is az indián nép életét élte teljesen elrejtőzve a köz­vélemény szeme elől. Bábel: Lovas­hadsereg. Az elbeszéléskötet megmu­tatja a nagy orosz szocialista forra­dalom véres mozzanatait, a forradalom egyszerű, tudatlan, de mindig hűsé­ges és lelkes hőseit. Az elbeszélése­ket mély humanizmus, az emberek igaz szeretete és megbecsülése hatja át. Anatole Francé: Thais. A nagy francia regényírónak ez egyik legje­lentősebb regénye. Érzéki színekke' megírt történet a kereszténység első századaiból, a sivatagban élő szerze­tesek világából. Gogol: Kisregények és elbeszélések. A kötet lényegében fel­öleli Gogol valamennyi jelentős, ki­sebb terjedelmű művét és átfogó képet ad a nagy orosz szatirikus sok­oldalú írásművészetéről. Gorkij: Me­sék Itáliáról. Az 1905-ös forradalmi harcok után Gorkij Olaszországba, Capri szigetére menekít. Ott élt csaknem hét évig, onnan Küldte ebe­ket az életképeket. A könyv mondani­valójában gazdag, művészi formájában Gorkij egyik leggondosabban csiszolt műve. Hughes: örvényben című regé­nyének témája egy tengeri út törté­nete. A modern angol regény- és no­vellairodalom e kiemelkedő alakjának ezt a könyvét is az emberi lélek ala­pos ismerete jellemzi. Thomas Mann: A kiválasztott című regényében régi legendát elevenít fel. Az Író jelleg­zetes realizmusa felidézi a korszak légkörét, alakjait, mindenekelőtt a fő­hős, Gregorius — a későbbi Gergely pápa életét. Pourtales: Liszt Ferenc élete a nagy zeneszerző életét örökíti meg. Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró. A regény történelmi háttere Amerika ifjúkora, közvetlenül a füg­getlenségi harc előtt. Főhőse a rettent­hetetlen Rogers őrnagy. Solohov: Emberi sors. A nagy szovjet író két novelláját tartalmazza a kötet, a Bé­resek-et és az Emberi sors-ot. Mind­kettő mesteri jellemrajzban ábrázolja egy ember sorsának megváltozását, új útra indulását. John Steinbeck: Ege­rek és emberek. Vándorló amerikai munkásokról írta a világhírű író ezt a nagysikerű, híres regényt. Szántó György: Stradivári című páratlan si­kerű regénye huszonötödik kiadásához érkezett. A politikai Irodalmat Friss István: Népgazdaságunk vezetésének néhány gyakorlati és elméleti kérdéséről, Bo­zsik Valéria: A nógrádi kommunisták harca az ellenforradalom ellen s Fe­dor János: A forradalom útja Orosz­országban című könyvek képviselik. Az utóbbiban a szerző, egyben régi harcosa a munkásmozgalomnak azt az utat dolgozza fel könyvében, amelyet az orosz forradalmárok tettek meg a középkori parasztháborúktól a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig, il- ' letve a proletárhatalom megszilárdí­tásáig. Meg kell emlékeznünk még arról a néhány igen értékes irodalomtudomá­nyi könyvről, amelyeket az utóbbi idő­ben kiadtak. Mikszáth Kálmánné: Em­lékezések és levelek. Mikszáthné házas­sága történetének leírásán kívül Mik­száth kiadatlan leveleit is csatolja. Reidl Frigyes: Arany János monográfiája a legkiválóbb Arany-tanulmányok egyike Waldapfel József: Irodalmi tanulmá­nyok címú értekezésében arra vállal­kozott, hogy a marxista esztétika fényében mutassa be Csokonait, Kato­nát, Vörösmartyt, Madáchot, Az Ady Endre 1877—1918 című könyv eredeti kéziratokat, számtalan képet és eddig Ismeretlen dokumentumokat tartal­maz. Lenin és a külföldi irodalom. Le­nin és a világirodalom kapcsolata ke­véssé felkutatott terület. A kiadó ne­mes feladatra vállalkozott, amikor kiadta Lenin Goethere és Shawra vo­natkozó megjegyzéseit, betekintést engedve ezzel a nagy tanító alkotó­műhelyébe. OJ SZÔ 5 A 1958 jamiá r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents