Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)
1958-01-13 / 13. szám, hétfő
Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. január 13. hétfő 30 fillér XI. évfolyam, 13. szám A csehszlovák küldöttség visszaérkezett Romániából Vasárnap, január 12-én hazatért dr. Petru Grozának, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnöksége elnökének temetésén részt vett csehszlovák kormányküldöttség. A küldöttséget Rudolf Barák belügyminiszter, a CSKP Központi Bizottsága politikai irodájának tagja vezette, tagjai pedig Jozef Tesla miniszter éi Jozef Valn, a nemzetgyűlés elnökének helyettese voltak. Romániában a küldöttséghez csatlakozott dr. Rohal Ilkiv, bukaresti csehszlovák nagykövet is. A ruzyni repülőtéren a küldöttség tagjait ing. Otakar Šimúnek miniszter. az Állami Tervhivatal elnöke, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, dr. Antonin Gregor, a külügyminiszter első helyettese, Jozef Raitmajer, nehézgépipari miniszter, valamint a Köztársasági Elnöki Iroda vezető dolgozói, a kormányelnöki hivatal, a Külügyminisztérium és ^a nemzetgyűlés vezetői üdvözölték. A fogadtatáson jelen volt Georgiu George Vidrascu, a Román Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a nagykövetség tagjai is. ZÁRSZÁMADÁS IDEJÉN A Turč. Teplice-i járási blažovcei szövetkezet tagjai a žilinai kerületben elsőként fejezték be a zárszámadást és január 7-én megkezdték a részesedés kifizetését. Összesen 330 ezer koronát fizettek ki. Ebből a szt'vetkezeti tagok ugyanezen napon negyedmillió koronát helyeztek el az Állami Takarékpénztárban. (Foto: František Kocián ČTK) Viliam Široký miniszterelnök indiai útja során Madraszba érkezett Madrasz (ČTK) — A Viliam Široký, csehszlovák miniszterelnököt és kíséretét szállító különrepülőgép január 11-én a dél-indiai Madraszba, a hasonnevű állam fővárosába érkezett. A repülőtéren a csehszlovák vendégeket Bhakthavatsalam, az állam belügyminisztere, további miniszterek és a közélet vezető tényezői üdvözölték. A díszszázad megszemlélése után V. Široký miniszterelnök Peramburu, madraszi elővárosba ment, ahol meglátogatta a vasúti személykocsikat gyártó üzemet. Az indiai kormány ezt az üzemet azért építette, hogy országa ne függjön a külföldi vasútikocsi-behozataltól. Az üzem építését rövid három év alatt fejezték be és két évvel ezelőtt helyezték üzembe. A város peremnegyedein át vezető egész utat a madraszi lakosok ezrei szegélyezték, akik szívélyesen üdvözölték a csehszlovák vendégeket. A vagongyár korszerű adminisztrációs épülete előtt K. Szatakopan, az üzem igazgatója és más vezető dolgozók üdvözölték V. Široký miniszterelnököt. Szatakopan igazgató üdvözlő beszédében rámutatott azokra a sikerekre, amelyeket az üzem eddig elért és hangsúlyozta, hogy az üzem dolgozói két évvel a kitűzött határidő előtt el akarják érni az üzem teljes kapacitását. Az itteni üzemben gyártott vagonokat különleges módon szerkesztik, nincsen ugyanis önálló alvázuk. Szatakopan igazgató magyarázata után V. Široký miniszterelnök nyitott autóba ült és az üzem megtekintésére ment. Az üzem területe oly nagy, hogy gyalogosan a megtekintés több órát venne igénybe. V. Široký áthaladt egymásután az üzem kilenc nagyméretű és korszerűen felszerelt szerelőcsarnokán egészen az utolsó csarnokig, ahol már a kész vagonok állottak. A vagon minden egyes fülkéje szellőztető berendezéssel és a tropikus éghajlatnak megfelelő különleges hármas ablakokkal van ellátva. Az üzeln megtekintése után Viliam Široký miniszterelnök a nagykiterjedésű tanoncközpontba ment, azután abba a negyedbe, ahol az üzem alkalmazottai laknak. A csehszlovák vendégekre mintegy 200 gyermek várt, akik zászlólobogtatással üdvözölték őket. V. Široký kiszállt az autóból és a gyermekek kardalt adtak elő. A körülálló szülők megmagyarázták, hogy ezt a dalt külön a csehszlovák miniszterelnök érkezésének tiszteletére szerezték. V. Široký néhány percig beszélgetett a gyermekekkel, majd pedig ..Namaszte" indiai üdvözlettel búcsúzott tőlük. V. Široký miniszterelnök kíséretével ezután visszatért az üzem adminisztrációs épületébe, ahol az igazgató a látogatás emlékéül az üzemben gyártott vagonok egy modelljét adta át. V. Široký rövid beszédben válaszolt, amelyben kifejezte elismerését az üzem munkájának eddigi eredményei felett és kijelentette, hogy az ajándékot örömmel fogadja, mint az indiai nép barátságának megnyilvánulását Csehszlovákia népe iránt. V. Široký miniszterelnök ugyanaznap délután megtekintette a madraszi kézmüvesközpontot és azután a városházára ment, ahol a polgárok üdvözölték őt. A csehszlovák vendégek este vacsorán vettek részt, amelyet V. Široký miniszterelnök tiszteletére Madrasz állam kormányzója adott. Viliam Široký miniszterelnök madraszi tartózkodásának második napján, január 12-én meglátogatta a Kodambakkan madraszi elővárost. Madrasz, amely Bombay után az indiai filmipar legnagyobb középpontja, kb. 15 önálló filmstúdióval rendelkezik. E filmműtermek legnagyobbika a Vauhini, amelyet Široký miniszterelnök meglátogatott. E műteremben tőbb mint 30 egész estét betöltő filmet készítenek. A műtermekben számos különféle ötletű filmet forgatnak, mitologikus filmektől kezdve egészen társadalmi drámákig. Valamennyi film közös vonása, hogy mindegyikben vannak tánc- és zenebetétek. Viliam Široký a filmműtermek meglátogatásakor tanúja volt egy falusi környezetben felvett táncjelenet forgatásának. Megtekintett számos további műtermet is, Naggi Reddynek, a műtermek tulajdonosának kíséretében, aki részletesen megmagyarázta e vállalat munkarendszerét. Viliam Široký miniszterelnök, miután szívélyes búcsút vett a film-j színésziktől, kíséretével együtt megtekintette N. Sri Gopinatiia csoportjának klasszikus és néptánc előadását. Ez a csoport 1956-ban egy indiai kultúrküldöttség keretében Csehszlovákiában is járt. A program megtekintése után Viliam Široký a színpadra lépett és személyesen megköszönte a művészeknek kiváló teljesítményüket. AZ ÜZEMEKBŐL JELENTIK: Többet, jobbat és olcsóbban fogunk gyártcsni a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére Üzemeink munkahelyein ezekben a napokban élénken vitatják a CSKP KB levelét, megtárgyalják az idei feladatokat. Az összes megbeszélések eredménye: többet, jobban és olcsóbban termelni a dicső Február 10. évfordulója és Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának tiszteletére. A PREŠOVI NÁLEPKA KAPITÁNY - RUHÁZATI ÜZEMBEN Cupera és Poncák elvtársak ifjúsági kollektívái kezdeményezték a februári Öröm és tanulság Q Ez a történet nem mai, sem nem tegnapi, még decemberben hoztam magammal Fülekről. Azóta egyre teltek-múltak az új eseményeket szövő rppok, de ezek sem tudták bennem elhomályosítani az üzemben szerzett élményeket. S okan úgy vélik, hogy a munkaverseny csak hangzatos beszédtárgy, az üzemekben formálisan bánnak vele és csak a statisztikusok száraz kimutatásai, a munkateljesítmények alapján „jelölik ki" a legjobb dolgozókat. Lehet, hogy néhol így cselekszenek és részben így van ez a füleki gyárban is. De gyorsan hozzá kell tennem, nehogy ^sérelem érje a munkásokat, ebben nagyrészt nem ők a „ludasok". Ha az ember felületes, és megelégszik csupán az üzem- és » termelésvezetők magyarázatával, sohasem tud rátapintani az igazságra és sohasem ismerheti fel azt az örök* met keltő valóságot, hogy az utóbbi ^ évek alatt milyen mély gyökeret vert % a dolgozók körében a versenymozgalom. Aki ezt'imeg akarja ismerni, menjen csak a munkások közé — ott megtudja a teljes igazságot, s még azt is, amiről esetleg az üzemvezetők, vagy más üzemi funkcionáriusok — hogy a vállalat jó hírnevén csorba ne essék — bizony nem szívesen beszélnek. a a tájra boruló mélyen kéklő, sötéten szürkülő, a tekintet elé gátat emelő homály szerint számolnánk az órákat, késő éjszakát is mondhatnánk. De a sötétségben sok ablakot nyitó fények arról vallanak, hogy nem pörgetik olyan gyorsan az óra mutatóit. Még csak hat óra van. Fel is búg a gyári sziréna. Itt az uzsonna ideje. A délután kettőtől este hétig dolgozó munkások most falatoznak. „Zsíros" a kosztjuk; szalonna, kolbász, tej, vaj a kezükben, — ki ffnit szeret, azt eszik. De nézz csak jobban körül, más is történik itt, a lemezosztályon! A gépek között összegyűlnek a munkások. A kistermetű Baksa ""^tfános tervező, a szakszervezeti részlegH bizottság alelnöke feláll az egyik jiagy gép alapzatára, és olvassa a kezében tartott papirosra gépelt szöveget. A XI. kongresszus tiszteletére induló' munkaverseny szervezéséről van szó. A termelés-vezető dolgozta ki — egyformán minden üzemrészleg részére — a versenv alapjául szolgáló pontokat. Hogy is hangzanak? Az operatív tervet 101 százalékra teljesítik, egy százalékkal csökkentik az önköltséget, a dolgozó által okozott selejtet elő kell írni megtérítésre, emelni kell a műszaki ellenőrzés színvonalát, a nehézségek leküzdése céljából alakítsanak komplexbrigádokat, csökkentsék az adminisztratív dolgozók létszámát, a munkaverseny kérdéseiről tárgyaljanak az osztályon a tömegszervezetek részlegszervezetei stb ... — Alapnak jó ez is — gondoltam a „kinti" ecmber szemével. De nem így a munkások. A vaslemez csínját-bínját ismerő bádogosból mesterré lett Szikora Józsefben nem váltott ki nagy lelkesedést az uniformizá't „szöveg". — Százegy százalék? — kérdezte. — A múlt hónapban 108-ra teljesítettük a tervet — folytatta komolyan. — Komplexbrigád? A fikciós gépünk kiesett, áll. A termelési értekezleten ezt a kérdést is megoldjuk. Ott „fent" nem tudják, hogy többre vagyunk képesek! Mi ismerjük a problémáinkat. De van egy kényes pontunk, a baleset elleni védekezés. Ez nálunk a leggyakoribb. A lemez éles ... Erről kellene... — Szeretnék én is szólni egy pár szót! — szakítja félbe váratlan türelmetlenséggel mesterét a nyurga termetű, kurta bajszos Palcsó István esztergályos. Az uzsonnaszüne'. ,tíz perc, rövid idő, s ha Szikora hosszúra nyújtja beszédét, ő szóhoz sem juthat. A körben álló falatozó munkások tekintete Palcsóra szegeződött. Néhányan el is mosolyodtak. Tudták, hogy hirtelen természetű ember és mindig felpattan, amikor látja, hogy egyes munkások nem bánnak úgy a szerszámmal, mint mondjuk a saját zsebkésükkel. Dobálják, mint az ócskavasat, utána meg viszik hozzá piszkosan. olajosan, hogy javítsa ki. Ügy gondolják talán, Palcsó esztergályos dolga, hogy „tisztára tmossa" a szerszámot. Ezért mérgelődik annvit. Palcsó hangja pattog most is: — A múltkor is vállaltunk kötelezettséget, egy sem tett annak eleget... — Megint csak hazabeszél... — hallatszik hátulról a halk megjegyzés, de az esztergályos, — talán szerencsére is — nem hallja, mert máskülönben alaposan visszavágna. — Nem íqy kell gondolkodni, elvtársak! — folytatja Palcsó. - A kötelezettséget nemcsak papíron kell vállalni. Aláírtuk, hogy a szerszámot tisztán fogjuk tartani. Tessék is azt rendesen kezelni, hogy a hanyag kezelés miatt ne kelljen feleslegesen háromszor is javíta«i... Palcsó még ki sem fújta magát, amikor belépett a munkások gyűrűjébe a zömök Dániel János préselő. — Én a védőberendezésről akarok beszélni — emeli fel hangját. — Itt az ideje, hogy (módosítsák a gépeken levő primitív védőberendezést. Sokan emiatt nem is használják. Nem lehetne ezen segíteni?! A hulladékkihordó is hallatja szavát! ökrös . Ernőnek hívják, idősebb munkás. A préselő-, a nyomógépek mellett ládákat helyeztek fl s a gépmunkások abba dobálják a megmaradt, hulladék-lemezdarabokat. És ökrös Ernő jó gazda akar lenni a maga, az egész présházra kiterjedő munkahelyén. Néha rászól t. „hanyag" dolgozóra, máskor meg csak a fejét ingatva emeli ki a ládából a nem hulladékba váló lemezdarabot. Most is e „vesszőparipájáról" beszél. — Nem illik eldobni az ép lemezt — mondja. — Nemhogy eltennétek, vagy mondanátok: viďd a nyíróba, hadd használják fel valamire ... Be sem' fejezhette szavait, már újra búgott a sziréna. Vége az uzsonnaszünetnek, végeszakadt a beszédnek, újra folytatódik a munka. De az utolsó szót még nem mondották ki. Majd legközelebb. Amikor majd alusznak rá néhányat, hogy jobban elgondolkozhassanak arról, hogyan formálhatnák át a saját lehetőségük szerint az újabb versenymozgalom alapjául szolgáló, az uniformizált, a „fentről" — (Folytatás a 2. oldalon.) eaemértyek 10. évfordulójának tiszteletére való kötelezettségek vállalását. A prešovi ruházati üzem dolgozói tízezer koronát akarnak megtakarítani az első negyedévben az apróbb hozzávalóknál, hétezer koronát a műhely-rezsi-költségeknél és 21 ezer korbnát az alap-nyersanyagoknál, valamint az emlékezetes februári események évfordulójáig példás együttműködéssel és a technológiai előírások betartásával műhelyeikben 40 ezer arany jelzésű gyártmányt készítenek. A BRATISLAVAI SLOVNAFT dolgozói üzemi gyűlésükön szocialista kötelezettségvállalást tettek a Győzelmes Február 10. évfordulója és a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére és egyúttal azzal a felhívással fordultak a köztársaság összes vegyiipari üzemeihez, hogy kövessék őket a kötelezettségek vállalásában és ily módon segítsék elő az idei termelési feladatok sikeres teljesítését. Kötelezettséget vállalnak arra, hogy az év első negyedévében túlteljesítik a terv összes fő mutatóit. A negyedévi A bardejovi cipőgyárban az idén már 18 ezer pár cipői készítettek A fiatal bardejovi Augusztus 29. üzem dolgozói január első dekádjában sikeresen dolgoztak. A tervfeladatukat száz százalékra teljesítették és 18 ezer pár téli gyermekcipőt gyártottak. A készítmények fele export-célokra szolgál és már a jövő hét elején elküldik a szállítmányt. A második dekádban már a második futószalagon is export-készítményeket fognak gyártani. terven felül többek között 268 ezer korona értékű árut gyártanak, 92 600 koronával csökkentik a költségeket 8,7 százalékkal növelik a munkatermelékenységet. A kötelezettségvállalások teljesítésében segítenek nekik a bratislavai műszaki főiskola kőolajipari tanszékének dolgozói. A bratislavai új farkastoroki üzem építői többek között kötelezettséget vállalnak a tervek ellenőrzésénél végzett munka szervezésének megjavítására és 14 millió koronával csökkentik a beruházási költségeket. Emellett a tervvel szemben három hónappal előbb akarják üzembe helyezni az oldott parafint gyártó üzemrészleget. AZ ERVČNICEI SOCHOR VEZÉRŐRNAGY VILLANYERÖMÜ technikusai, munkásai és funkcionáriusai az idei tervfeladatokról beszéltek. A beszélgetés eredménye az üiem idei első negyedévi kötelezettségvállalása: tízmillió kilowattórával több • villanyáramot juttatnak a gyáraknaK és a háztartásoknak és ezenkívül gazdaságosabban fognak dolgozni - 200 ezer kilowattórát takarítanak meg saját szükségletükben. Az üzemi kötelezettségvállalást alátámasztó egyik legfontosabb felajánlást a kazán és a gépberendezés karbantartói tették: három nappal lerövidítik a kazán rendes javításának idejét, a turbinák generál-javítását és szokványos javítását négy nappal hamarább végzik el. AZ OLOMOUCI FARMAKON ÜZEM* gyártmányai iránt mind nagyobb az érdeklődés hazánkban és külföldön. Ezért az üzem terve egyes részlegeibein 25 %-kal magasabb a múlt évi tervnél. A dolgozók e felemelt követelmények teljesítésére kötelezettségvállalást tettek, mely szerint túlteljesítik a félévi kiviteli tervet. A kötelezettségvállalás teljesítése leginkább a vegyiipari cég kollektívájától függ, amely már december 20-ig teljesítette évi feladatait. A B-l vitamin gyártásán dolgozók a termelés szakmai színvonaláról való fokozott gondoskodással végzik munkájukat. Államellenes kémcsoport a nyitrai kerületi bíróság szenátusa előtt Ez év január 7.-ll-e között tartották a nyitrai kerületi bíróság szenátusa előtt a fő bírósági tárgyalást azon államellenes kémcsoport 32 tagja felett, amelyet Jaroslav Vodička, az amerikai CIC kémszolgálat ügynöke szervezett meg. A bírósági főtárgyalás a vádlottakra teljesen rábizonyította az államellenes kémtevékenységet, ötnapos tárgyalás után a kerületi bíróság szenátusa dr. Vladimír Burda vezetése alatt szigorú, de igazságos büntetést szabott ki. A CIC legtevékenyebb munkatársait, mégpedig Vladimír Fiala ügynököt 12 évi szabadságvesztésre, Dezider Gregušt 10 évi szabadságvesztésre ítélte. A többi vádlottat a kerületi bíróság szenátusa egytől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélte.