Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-13 / 13. szám, hétfő

Öröm és tanulság I ^üiíMM ii CES (Folytaiás az t. oldalról). a részlegüktől alig száz méternyire levő központi irodában összeállított és onnan küldött kötelezettségválla­lási mintát. A présház dolgozói ebben látják a legszebb hozzájárulásukat ahhoz, hogy Dártunk XI. kongresszusa tiszteletére valóban a legértékesebb felajánlást tegyék és teljesítsék is azt. E z az, ami örömet ébreszt az emberben. Az ilyen emberek még a hegyet is megmozdítják! Pe­dig a mester, a hulladékkihordó s a többiek egyszerű munkásemberek! A régi üzem régi munkásai. Birokra keltek az élettel ... és szebbé teszik azt. Segíti őket a társadalom is. A régi üzem mögött, a Vöröskö kö­zelében felépült már az új zománc­gyár. Oda csaikhamar ők is átköltöz­ködnek. Ott világosabb és melegebb lesz s a gépek is jobbak, újak lesz­nek. De addig is a régi helyen, ahol azelőtt annvit szitkozódtak és szorult ' ökölbe a kezük, itt akarják jobbá tenni a munkát. Pedig zsörtölődhet­nének, kevés a fény — Hulitáék nem építettek munkásnak kedvező műhe­lyeket, — és bizony nincs is itt me­leg, és hideg, fagyot lehelő a vasle­mez. S mégis mennyi bennük a cse­lekvő akarat! Nem ragadtak a régi idők sarában, ők is az új emberek lelkesedésével dolgoznak. De tegyük hozzá, még jobb munkát végezhetné­nek, ha... De ez már egy újabb fe­jezetet Jelent. Nézzük csak mi is az? A munkások azt mondták, hogy az utóbbi időben aludt náluk a munkaverseny. Pedig, hogy mennyi­re a vérükbe itatódott a verseny­szellem és az azzal ^áró gazdaságo­sabb és sikeresebb' termelőmunka kifejtése — igazolják az idézett sza­vak. Nem bennük — az irányításban kell a hibát keresni, a tömegszerve­Félszézaddal ezelőtt halt meg a penicillinkutatás úttörője A gennyes fekélyektől egészen a tüdő­bajig egyetlen vírusos betegség sincs már ma, melyre nem hatna gyógyító balzsam­ként korunk csodálatos gyógyszere — a pe­nicillin. zetek és a gazdasági vezetés elég­telen szervezőmunkájában. Az uni­formizált kötelezettségvállalási minta is ezt igazolja. Az jó, ha a dolgozók legalább azt teljesítik, azzal is biz­tosítanák az ez évi tervfeladatok teljesítését. De Szikora mester sza­vai: „Mi többre vagyunk képesek!" - arról vallanak, hogy a dolgozók kezdeményezését csak akkor karol­hatják fel igazán és tárhatják fel a rejtett erőtartalékokat, ha a mun­kaverseny alapját képező feltételeket minden termelési részlegen külön­külön, a helyi viszonyokat szem előtt tartva dolgozzák ki az erre a célra alakuló komplex-brigádok. Csak ennek lehet hatékony mozgósító ha­tása. Az „uniformizálás", az elmúlt esztendőkben szokásossá vált sablo­nos versenyfeltételek — melyekről helyesen mondja': a dolgozók, hogy azokat „fent" állítják össze — bék­lyóba kötik az ember kezét. De maradjunk csak a „fent" szónál. Kétféle okból mondják ezt a munká­sok. Vagy régi szokásból, vagy pedig amiatt, hogy tátfol érzik maguktól az üzem vezető tényezőit, akik keveset járnak a dolgozók közé, ritkán be­szélik meg együtt közös feladataikat. A füleki gyárra mind a kettő érvé­nyes. A régi szokás is, meg a fo­gyatékos kapcsolat is. Mert ha a gazdasági vezetők és funkcionáriusok nemcsak a mesterekkel, részlegveze­tőkkel tárgyalnának a leggyakrabb n, hanem a munkások százaival is érint­keznének naponta, járnának közöttük — de nemcsak a gépek közötti el­menésre gondolok —, ha megbeszélnék velük problémáikat, meghallgatnák okét és közösen keresnék a felvetett r jbljmák megoldásának lehetőségét, akkor a munkások sohasem monda­nák többé a „fent" idegenül hangzó szócskád, még ha eddig régi szo­kásból is tévedt a nyelvükre. De erre bizony időt és módot kell ta­lálni. S ez nem is okozhatna semmi­lyen nehézséget, mert hiszen a gyárban az igazgatótól kezdve csak­nem minden vezető funkcionárius a „régi" zománcgyárban nőtt fel, évek­kel ezelőtt egy munkapadnál, egy műhelyben dolgoztak. Nem termelési kérdés ez, s mégis ugyanolyan fon. tosságú, mintha az önköltség csök­kentéséről vagy az elmúlt hónapok­ban a béralapok magas túllépésének megakadályozásáról tárgyalnának. A baráti, megértő szó és kapcsolat aranyat ér; mozgósít, lelkésít, növeli a nagy kollektíva erejét. A szoros kapcsolat megteremtéséről, a mun­kaverseny szervezéséről, a tömeg­szervezetek aktivizálásáról, a terme­lési értkezleteken elhangzott javas­latok valóra váltásáról — ezen a téren, sajnos, a présházban akadnak olyan javaslatok is, melyek már két esztendő óta csak a fiókokban he­vernek—, erről ne feledkezzenek meg a kommunisták, akik most köz­vetlenül az évzáró taggyűlés előtt állanak... Petrőel Bálint Az orvostudomány az elektronika korszakában * Sokat hallunk újabban az elektro­'nikus számláló berendezésekről, ame­* lyeket a laikus méltán nevez gcndol­>kodó gépnek. Érdekes kísérleteket ' végeznek ezekkel a gépekkel az or­; vostudcmány területén is, ahol a * diagnózis gépi úton történő megálla­í pítására akarják őket felhasználni. ; Tudvalevő, hogy ezek az elektronikus »számláló berendezések hallatlan nagy > mennyiségű adat tárolására és ezek > variációs alapon vé"zett összehasonlí­* tására is képesek. Ezeknek a gépek­> nek két lényeges tulajdonságát, az > adathalmaz-tárolást és a variációs * képességet próbálják az orvostudo­> mány számára hasznosítani. A be­" rendezések, jelek alakjában „betáp­lálják" minden létező betegség és • betegség-kategória valamennyi is— mérvét és adatait. Az orvos által a t betegen észlelt szimptómák adatait a gép összehasonlítja EZ általa tárolt (• adatokkal és az eredmény vagy pon­tt.-s diagnózis vagy >edig annak jel­zése, hogy milyen lépéseket kell még tenni ahhoz, hogy a gép a vég­leges diagnózist megadhassa. A LONDONI elektronika-automati­zálás kiállítás keretében előadás hangzott el az orvosi diagnózis tech­nikájának várható fejlődéséről. Az előadó szerint a jövőben majd elekt­róJokat helyeznek el a székben ülő paciens testén és ezeknek az elekt­ródoknak „értesítéseit" automata ér- , tékeli ki az orvos számára. Elektromos altatógép első példánya készült el Moszkvában. Nagyfrekven­ciás árammal befolyásolja a paciens idegrendszerét és ezzel álcrnba rin­gatja s felelegessé teszi az altatósze­reket,. Parányi mikrofont mutattak be a New York-i orvoskongresszuson, amelyet az ütőéren vagy vénán ke­resztül a szívbe lehet juttatni. Ezzel a készülékkel a szívbántalom pontos helyét és kiterjedését lehet megál­lapítani. /xfty////////////////////////////////^^^ Az összevont vállalatok problémáiról * Miről folyik a vita a Rudé právo és a Pravda oldalain? • A Rudé právo és a Pravda áz utóbbi napokban több ipari vonat­kozású cikket közöl arról, milyen eredményeket feltételeznek fö a dolgozók a vállalatok összevonása után és milyen kérdések me­2 rülnek fel ezzel kapcsolatban. Erről szóló néhány cikket ismerte­9 tünk az alábbiakban. / Századunk közepén a penicillin, majd a sztreptomicin feltalálása éppen olyan szen­zációt keltett, mint századunk elején a Ehrlich német és Hata japán professzor által felfedezett salvarsan. a vérbaj ak­kori egyedüli hatásos gyógyszere. Mint minden tudományos felfedezés, a penicillin is hosszas kutatás, kísérletezés eredmé­nye. Gppen ma van ötvenedik évfordulója annak, hogy elhunyt Alekszej Geraszimo­vics Polotyebnov, a penicillinkutatás orosz­országi úttörője, aki elsőnek fedezte fel a zöld penészgombák (lat. Penicillium) gyógyító hatását. " Poiotyebnov 1830-ban született. Közép­iskolái elvégzése után tanulmányait a ka­tonai orvostani-sebészeti akadémián foly­tatta. Botkin professzor tanítványa volt, akitől 1876-ban átvette bőrgyógyászati tanszékét. Polotyebnov Manasszejín professzor tár­sával együtt 1870—71-ben a nagy orosz biológus Ilja Mecsnyikov nyomdokain ha­ladva kutatta a mikrobákat, melyek a vér­be jutva mérgező anyagokat választanak ki, melyek azután felszívódnak a szerve­zetbe. Már Mecsnyikov rájött arra, hogy egyes mikrobák váladéka képes megölni más mikrobákat, de konkrét eredményre, az antibiotikumok felfedezésére csak Po­lotyebnov és Manasszejin jött rá. Polotyeb­nov megállapította, hogy bizonyos kóroko­zó mikrobák nem férnek össze a penész­gombákkal. így a zöld penészben csodála­tos gyógyírt fedezett fel. A penészgom­bákbóí kitenyésztett védőanyagot mandu­laszappanba keverte és ezzel gyógyította — eredményesen — a gennyes borbajokat. Polotyebnov szép eredményeket ért el a bőrgyógyászatban alkalmazott ügynevezett zöld penészborogatásokkal. Munkásságá­nak eredménye külföldön is elterjedt, és különösen az angol Fleming szerzett nagy hírnevet a további kutatásban, amely a ma használt igazi penicillin felfedezésé­hez vezetett. 1908. január 13-án halt meg Polotyeb­nov. Tudományos kutatásának eredménye azonban ma is él a szovjet és világtudo­mány sikereiben. Hírnevet szerzett hazá­jának és az orosz orvostudománynak, mert amikor a beteaek milliói áldiák a csoda­szer felfedezőiének nevét. Polotyebnovra kell gondolnunk, aki úttörője és megalko­tója volt az antibiotikumok terén végzett mai kutatásnak. (L) Az összevont válla atok irányításáról A šumperki Első ötéves Terv üzem dolgozói a Rudé právóban közölték nézetüket azokra a kérdésekre vonat­kozóan, amelyek egyes vállalatok összevonásával merülnek fel. Leve­lükben azt írják, hogy lényegében megegyeznek azzal a javaslattal, mely szerint több vállalat összevonásával nagyobb termelési egységek létesül­jenek, de felhívják a figyelmet egy fontos dologra. A vállalatok össze­vonásánál ugyanis előfordulhat, hogy megnövekszik az igazgatósági admi­nisztratív dolgozók száma. Ez pedig éppen az ellenkezője volna annak, amit a CSKP KB levele célul tűz. Az üzem dolgozói azt javasolják, hogy a vállalatok összevonására csak vég­ső esetben kerüljön sor, s akkor is az igazgatósági apparátust azokból a dolgozókból állítsák össze, akik eddig a vállalatokban dolgoztak. A vállala­tok összevonásánál ugyanis arra szá­mítanak, hogy az üzemek egyes tevé­kenysége, mint pl. a beruházás, anyagellátás stb. centralizálva lesz az összevont vállalatok igazgatóságán és ezzel az adminisztratív munkaerők számának csökkentését, nem pedig megnövekedését kell elérni. Az említett üzem dolgozói levelük­ben az újítási javaslatok gyorsabb elintézésére is tesznek javaslatot. Azt javasolják, hogy létesüljenek szakosított bizottságok az üzemek­ben, amelyek feladata az újítás meg­vizsgálása és minél gyorsabb beve­zetése lenne. Javasolják továbbá, hogy az üzemből a vállalat újítási bizottságához, vagy az összevont vál­lalatok bizottságához csak azokat az újításokat küldjék, amelyek feltéte­lezett eredménye kétes, vagy más vállalatokra is vonatkozik. A szakszervezet jogairól Bohumil PIšek, a náchodi MEZ Üzem dolgozója a Rudé právóban kö­zölt levelében az üzemi szakszerve­zeti bizottságok jogairól ír. Felveti a kérdést, miért nem használják ki egyes üzemi bizottságok jogaikat. Például megemlíti, hogy üzemük igaz­gatója a dolgozók üzemi alapjából a szakszervezeti bizottság tudta nélkül' fizetett ki összegeket. Ilyen esetben a jogait alkalmazni nem tudó szak­szervezeti bizottságról van szó. A dolgozók pénzalapját az igazgató kezeli, azonban a szakszervezet ellen­őrzésével. Minden kifizetésre a szak­szervezeti bizottság jóváhagyása szükséges. Ezen a téren B. Plšek azt javasolja, hogy a vita folyamán tisz­tázni kell. kinek jut a vállalati alap, ha a vállalatokat összevonják és az eddig önálló vállalatokból csak egy üzem lesz. A cikk írója a továbbiakban a kol­lektív szerződéssel foglalkozik. Azt javasolja, hogy léptessenek érvénybe intézkedéseket azon gazdasági dolgo­zók ellen, akik a kollektív szerződést nem teljesítik (főleg azt a részt, ahol a dolgozókról való gondoskodást kapták feladatul). Továbbá azt java­solja, hogy kb. egy százalékos jutal­mat fizessenek a dolgozók alapjából azoknak a dolgozóknak, akik a kollek­tív szerződésben foglalt kötelezettsé­geiket határidő előtt és jól teljesí­tették. Ezzel a kollektív szerződés­nek még nagyobb súlyt adnánk és érdekeltté tennénk gazdasági dolgo­zóinkat kötelezettségeik határidő előtti teljesítésében. Egyszerűbbé lehet tenni az építkezések irányítását J. Adame mérnök, az Állami Terve- ; zési Intézet dolgozója a Pravdában • cikket írt az építészet irányításáról. 1 Cikkében többek között kijelenti,; hogy egy átlagos lakótömb építésére ; kb. 50 kg papirost használnak fel, ami A 4-nagyságú papírlapokban tízezer darabot tesz ki. Ezt olyan esetek is okozzák, mint pl. a következő: Az építkezés vezetője rájön, hogy gaz- ! daságosabb lenne bizonyos munkára más épületanyagot használni. Ha ezt a változást véghez is akarja vinni, akkor négy önálló vállalat adminiszt­ratíváján keli keresztülvinnie javas­latát. Az Állami Tervezési Intézet dolgo­zói az ilyen és hasonló esetek elem­zésével rájöttek, hogy helytelen vol­na a másik végletbe esniök, amikor • is mindent csak az építkezést végző ' üzemekre bíznának. A falvak és vá- ; rosok növekedése egységes irányítást; igényel. Ezért a tervezési intézeteket • nem csatolhatják az építőüzemekhez.,' Azt javasolják, hogy két egyenrangú; intézmény létesüljön: a beruházó, amely komplex tervezőirodával ren- : delkezik és az építkezést végzó üze­mek, amelyek gépparkkal, műszaki felszereléssel stb. rendelkeznek. Egy 1 olyan intézményre lenne szükség, amely teljes felelősséget vállal az • épület tervezésétől egészen annak i átadásáig. A cikk írója továbbá azt | javasolja, hogy a beruházók nagy; száma miatt a tervezőintézeteket • hagyják meg eddigi összeállításuk-' ban, úgyhogy szorosan együttműköd­hessenek a fő beruházóval. A tervezé- • si befejező , munkálatokat azonban' éles bírálatnak kell alávetni, mert; ezen a téren egyenetlenségekre és; elbürokratizálódásra került sor. Ha felesleges közbeeső intézmé- < nyek nélkül — írja J. Adame mérnök — valóra lehetne váltani az építke­zést, ez nagymértékben növelné a dolgozók kezdeményezését és haté­konyabbá tenné az építkezési terme­lést. (vil-) L Kép a moszkvai planetáriumból. A mesterséges „égbolt" csillagai között "" már fellelhető a szputnyik is. TASZSZ felv. • Emberszabású majmokon tanulmányozzák az atomsugárzás hatását A müncheni egyetemen hamarosan • megszervezik azt az új intézetet, i amely az atomsugárzás elleni védelem ! kérdéskomplexumát fogja tanulmá­! nyozni. Az intézet munkájának, a ; munka megindulásának fontos felté­; tele a kísérletekhez szükséges ma­; jomtelep létrehozása. A sugárzás el­; leni védekezés módszereit ugyanis ; emberszabású majmokon " kívánják megpróbálni. Az atomichron — az „atomsugár-óra" R. J. Zacharias professzor vezeté­sével egy újfajta' óratípust szerkesz­tettek és gyártottak az Egyesült Ä1­; lomokban. Az újfajta órát, amelynek • működése a cézium nevű fém atom­I sugárzásán alapul, atcmichronnak ne­vezték el. Ez az első atoansugár-óra az Egyesült Államokban, sőt való­színűleg az egész világon, amely ke­! reskedelmi forgalomba került. Az óra ; ára azonban egyelőre még kissé bor­sos: darabonként 50 000 dollár. De annál pontosabb. Számítások szerint háromszáz év alatt mindössze 5 má­sodpercet tévedhet a pontos időhöz képest. Az új órákat csillagászati megfigyelésekre és egyéb tudomá­nyos mérésekre már felhasználják. A világ legkisebb golyóscsapágya Egy svájci vállalat nemrégen for­; qalombahozta a világ legkisebb go­lyóscsapágyát Külső átmérője 1,1 > m'lliméter, a qolyóké, 0,4 milliméter, s ezek 2/10 000 milliméteres tűréssel készülnek. A gyártási technikának ezt a miniatűr mesterművét elsősor­ban elektromos mikre motorok (vil­lanyborotvák stb.) csapágyazására - használják. A gombák is termelnek kaucsukszerű anyagot Régebben az volt a felfogás, hogy a kaicsuk természetes szintézise csak néhány magasabbrendű trópusi növényben mehet végbe. Újabban be­bizonyították, hogy a fejlődésbeit történetileg alacsonyabban álló nö­vények is , termelnek kaucsukszerü anyagot. Ezt a föltevést egyes gom­bafajok — a Lactarius — és a Riek­ker-Becherling vizsgálata iga­zolta. (Lactarius) tejelő gombafaj; Riecker = rizike — ez is tejelő gom­bafaj; Becherling = csészegomba.) Nemrégen sikerült ezekből kaucsuk­szerű anyagot kiválasztani. Először etilalkohollal és acetonnal kezelték őket, majd szárították, azután ben­zol segítségével kiválasztották a kaVi­csukszerü anyagot. Valószínűleg az algákban is van ilyen anyag (Wies­senchaft und Fortschritt). Föld alatti utca gépkocsik számára Milánóban megkezdték egy földalatti utca építését. E különös „utcában" gépkocsik parkolnak majd. Kijáratai több utcába torkollanak. A föld alatti utca hossza 350 méter, szintje pedig a városi utcák alatt 5,40 méterre lesz. A föld alatti utca megoldja a par­kolás problémáját Milánó egyik nagy­forgalmú városnegyedében. Oldalsó irányban mozgó hajó Az olajtermelésnek ma már a tenger sem akadálya: egyre több fúrást vé­geznek a tengerben rejlő kőzetekbe. Az egyik amerikai olajipari vállalat a tengerparttól távol eső fúrásokhoz a közelmúltban vízrebocsátotta a Mr. George nevű teherhajót. Az a különle­ges „tudománya" van e hajónak, hogy nemcsak előre és hátra tud mozogni, hanem oldalsó irányban is jól halad, így gyorsabban megközelítheti a kije­lölt fúráshelyet és sokkal egyszerűbb manőverekkel teljesítheti feladatét, ÜJ SZO 2 s 1938. január 13. r i

Next

/
Thumbnails
Contents