Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-12 / 12. szám, vasárnap

A SZOVJET KORMÁNYJAVASLATAI a nemzetközi feszültség enyhítésére Moszkva (ČTK) - Amint már tegnap kivonatosan ismertettük, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke január 20-án üzenetet intézett Eisenhowtrhez, az USA elnökéhez és Macmillanhoz, Nagy. Britannia miniszterelnökéhez. Az üzenetekhez csatolták a szovjet kormánynak a nemzetközi feszültség enyhítésére tett javaslatait, amelyeket szétküldtek a NATO valamennyi tagállamának, az ENSZ tagállamok kormányainak és Svájcnak. Az üzenet szövege a következő: dések ugyancsak teljesen megvalósíthatók, mert nem követelik meg sem az ellenőrzés semmilyen formáját, sem pedig más anyagi költségét. Az ilyen egyezmény életképességét és gyakorlati értékét már megerősítették a múltbeli történelmi példák, amikor másfajta tömegpusztító fegyverekre (vegyi, bakteriológiai stb.) vonatkozó hasonló megegyezések a nemzetek aqresszorellenes harcában nem csekely jelentőséggel bírtak. A jelenlegi nemzetközi helyzetet egyrészt a „hidegháború" folytatása, főleg az atom- és hidrogénfegyvergyártás terén a lázas fegyverkezés fokozása, valamint a világbéke és az egész emberiség sorsának veszélyeztetése, másrészt a békéért és biztonságért harcoló erők gigantikus növekedése jellemzi. A nemzetek egyre erélyesebben követelik, hogy vessenek véget a hidegháborúnak, hogy szüntessék be az őrült lázas fegyverkezést, hogy az emberiség mentesüljön a háború veszélyétől és hogy az embereknek végre ne kelljen reszketniük életükért, gyermekeik jövőjéért. Napjainkban az államférfiaknak és a kormányfőknek, akik a fő felelősséget viselik országuk politikájáért, nincs és nem lehet sürgősebb és fennköltebb feladatuk, mint a tartós béke helyreállítása és az emberiséget veszélyeztető atomháború veszélyének kiküszöbölése. Figyelmeztetni kell arra, hogy számos ország kormányai, jelentős államférfiak, politikusok, közéleti személyiségek a legszélesebb közéleti körök képviselői, akik különféle szociális helyzetben vannak és különféle politikai nézeteket és vallási meggyőződést vallanak, józanul értékelik a jelenlegi nemzetközi helyzetet és egyre sürgetőbben követelik a lázas fegyverkezés beszüntetését, a háborúhoz vezető út megakadályozását. Ma mindnyájan egyre világosabban látjuk, hogy most két lehetőség van: vagy tovább folyik világszerte a „hidegháború" és ebben az esetben az emberiség annak a veszélynek lesz kitéve, hogy a „hidegháború" „meleg háborúvá" fejlődik, vagy pedig általánosan elismerik a békés egymás mellett élés elveit, és akkor az emberiség előtt megnyílnak a nemzetek békés fejlődésének, a szellemi és anyagi haladásnak távlatai. A szovjet kormány teljes mértékben osztozik számos kormánynak ama nézetében és a széles nemzetközi közéleti körök egyre erősödő ama követelésében, amely szerint az új háború veszélyének elhárításához hozzájárulna az államférfiak legmagasabb szintű értekezletének összehívása. Egy ilyen konferencia határos módszereket találhatna valamennyi nemzetet érintő problémákra és elősegíthetné a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében szükséges fordulatot. Ezen az értekezleten Az európai atornmentes övezet Számos ország kormányának és széles közéleti köreinek figyelmét főleg az európai országokban felkeltette a Lengyel Népköztársaság kormányának az a javaslata, hogy Európa szívében létesítsenek atommentes övezetet. Mint ismeretes, ez a javaslat kimondja, hogy Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság nem engedik .meg, hogy területükön bármilyen fajta atom- és hidrogénfegyvereket helyezzenek el és lemondanak e fegyvernemek gyártásáról. Az ilyen övezet létesítése KözépEurópa területén mintegy egymillió négyzetkilométer nagyságú, több mint 100 millió lakosú területet az atomháború előkészítésének szféráján kívül helyezne. Aligha lehet kételkedni abban, hogy ezen intézkedés megvalósítása nemcsak elhárítaná az atomháború veszélyét az e területen fekvő államokról, azon területről,, ahol két ellenfél — két katonai csoportosulás érintkezik, hanem ezt az intézkedést megkönnyebbüléssel fogadnák más országok nemzetei is, mert fontos határkő volna az atomfegyverek teljes eltiltásának és az államok fegyverzetéből való kivonásának útján. Ismeretes, hogy Csehszlovákia és elsősorban a legsürgősebb kérdésekre kel- j az NDK kormánya

i beleegyeztek ezen lene összpontosítani a figyelmet, amelyek- 1 nek megoldása az egész nemzetközi helyzet megjavulásának kezdetét jelentené. A további problémákat meg lehetne oldani az államok közötti tárgyalások következő szakaszában. Haladéktalanul beszüntetni . a nukleáris fegyverkísérleteket D

Az értekezleten meg kellene tárgyalni az atom- és hidrogénfegyverkísérletek azonnali, legalább kéthárom évre terjedő beszüntetésének javaslatát. E lépés szükségessége nyilvánvató. Az atom- és hidrogénbomba kísérleti robbantások beszüntetése megállítaná az egyre pusztítóbb és az emberéletre egyre veszélyesebb fegyverek prototípusainak gyártását. Ezzel egyidejűleg az e kérdésben hozott megegyezés azt jelentené, hogy a hatalmak készek konkrét lépéseket tenni a lázas atomfegyverkezés beszüntetésére és az atomháború veszélyének enyhítésére. E kérdés haladéktalan megtárgyalása mellett szól az a tény is, hogy az államok többsége — közöttük az atomfegyverrel rendelkező valamennyi hatalom is — elismeri, hogy megegyezést kell elérni az atomfegyverkísérletek beszüntetésének kérdésében. Az Ilyen egyezmény elérése annál könnyebb, mert nem követel meg semmilyen bonyolult és nehezen megvalósítható ellenőrző intézkedést és egy államnak sem okozná a legkisebb kárt sem. Ezen az értekezleten természetesen véleménycserét lehetne folytatni a leszerelési probléma néhány más szempontjáról is; ezt annál is inkább, mert a leszerelési tárgyalások jelenleg félbeszakadtak és mindeddig nincsenek meg a feltételek arra, hogy e tárgyalásokat felújítsák az ENSZ-ben. A nagyhatalmak mondjanak le az atomfegyverek alkalmazásáról rjl Az jtom- és hidrogénfegyverek, LWJ mint tömegpusztító fegyverek bei I tiltásának feladata, amelyeknek alkalmazása összeegyeztethetetlen a civilizált emberiség lelkiismeretével, egyre sürgetőbb. A szovjet kormány szüntelenül megegyezésre törekszik az USA és NagyBritannia kormányaival, hogy e fegyvereket ne alkalmazzák: Ha e kötelezettséget valamennyi atom- és hidrogénfegyverrel rendelkező hatalom vállalná, ez jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy az államok közötti kapcsolatokban létrejöjjön a bizalom és a nemzetek mentesüljenek az atomháború félelmétől. Ezek az Intézkeövezetben való részvételükbe. Isme retes az is, hogy a Német Szövetségi Köztársaság a párizsi egyezmények aláírásakor kötelezte magát, hogy nem fog atomfegyvert gyártani. A szovjet kormány, amint már kijelentette, támogatja Lengyelország javaslatát és kész volna az LTSA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányaival együtt megfelelő kötelezettségeket vállalni az atomfegyvermentes övezet létesítése következtében és minden téren elősegíteni azt, hogy az államok között e téren megegyezés jöjjön létre. Mindez azt mutatja, hogy jelenleg megvannak a nélkülözhetetlen előfeltételeink arra, hogy az atomfegyvermentes közép-európai övezet létesítésére tett javaslat — először legalább négy ország részvételével — a vezető államférfiak értekezletén haladéktalan tárgyalások tárgyát képezze. Megnemtámadási egyezmény a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között 0 A „hidegháború" megszüntetése érdekében megfelelne, ha megtárgyalnák a kölcsönös megnemtámadási egyezmény megkötését vagy mas formáját az Északatlanti Szövetség tagállamai és a Varsói Szerződés államai között. A Szovjetunió éppúgy, mint a .Varsói Szerződés összes többi részvevő országa — tekintettel az ilyen lépés nagy jelentőségére — nemegyszer kijelentette, hogy kész megkötni e sokoldalú egyezményt. A NATO tanácsának Párizsban megtartott decemberi ülésén elfogadott nyilatkozat rámutat arra, hogy e szövetséget nem fogják agresszív célokra felhasználni. E nyilatkozat szerint tehát a két katonai csoportosulás közötti kölcsönös megnemtámadási egyezmény gondolata nem ütköznék az Északatlanti Szövetség tagállamainak kifogásába. Az ilyen egyezménynek, vagy pedig az egyes országok közötti hasonló egyezményeknek megkötése nagyon pozitív hatást gyakorolna a nemzetközi helyzetre és komoly figyelmeztetést jelentene az agresszornak, amely abban az esetben, ha agresszív háborút robbantana ki, nemzetközi elszigeteltségben maradna mindazokkal a következményekkel, amelyek ebből származnak. A más államokban lévő külföldi csapatok létszámának csökkentése Nehéz tagadni, mily óriási politikai jelentősége volna az európai és nemcsak az európai légkör megjavítására a Németország területén, valamint egyrészt a NATO, másrészt a Varsói Szerződés más tagállamai területén elhelyezett külföldi csapatok létszámcsökkentésének s még inkább e csapatok teljes kivonásának. Tekintettel arra, hogy a külföldi csapatoknak az említett államok területéről való teljes kivonásáról szóló egyezmény, amint a tapasztalatok mutatják, komoly nehézségekbe ütközik, a szovjet kormány nézete szerint megegyezésre van szükség az érdekelt államok között legalább az említett területeken levő csapataik létszámának csökkentéséről vagy először legalább a Németország területén levő csapataik csökkentéséről. Már az ebben a kérdésben létrejött megegyezés is — főleg ha tekintetbe vesszük, hogy Európa szívében fekvő területre vonatkozik — nagy stabilizáló jelentőségű volna s nemcsak más olyan kérdések megoldásához járulhatna hozzá, amelyekben ma ellentétek állanak fenn az államok között, hanem elősegítené a két jelenlegi német állam — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közeledésének előfeltételeit. A leszerelési egyezmény ellenőrzésének problémai Ugyancsak nem tarthatjuk kimerítetteknek a hirtelen támadás elhárításáról és a leszerelés terén megfelelő lépések megvalósításáról szóló egyezmény lehetőségeit sem. E kerdésekben a legközelebbi időben megegyezés jöhetne létre, ha az érdekelt államok erre törekednének. Ezzel kapcsolatban a következő intézkedéseket kell megtárgyalni: a) Tekintettel minden államnak arra az érthető törekvésére, hogy biztonságban akar lenni hirtelen támadásokkel szemben, fontos volna lépéseket tenni arra, hogy megakadályozzák a fegyveres erők és műszaki csapatok hirtelen támadás előkészítésére szolgáló titkos összevonását. E célnak megfelelne ellenőrző államások létesítése a vasúti csomópontokon, a nagy kikötőkben és a távolsági országutakon. Ezen intézkedésnek célszerűségét, mint ismeretes, elismerik a leszerelési tárgyalásokon résztvett más államok is. b) Tekintettel arra, hogy egyes kormányok nagy jelentőséget tulajdonítanak az államok területe légi fényképezésének, javasoljuk, kössünk egyezményt a légi fényképezés övezetének meghatározásáról. Ez az övezet 800 km mélységben terjedne a két európai, egymással szemben álló katonai csoportosulás közötti válaszvonal mindkét oldalán; mivel e térségben az Északatlanti Szövetség és a Varsói Szerződés részvevő országainak erős fegyveres erői egymástól aránylag csekély távolságban vannak összpontosítva, ez magában véve nagy veszélyt jelent elsősorban Európára. Tekintettel arra, hogy Németország területén a békés állapotot meghaladó fegyveres erőket és katonai technikát összpontosítottak és mivel az államok fő katonai csoportosulásainak hadseregei itt közvetlenül egymással szemben állanak, célszerű volna, ha az illetékes államok, közöttük a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság megegyeznének abban, hogy Németország területén széleskörű ellenőrzési intézkedéseket foganatosítanak, amelyekben már most megegyezést lehet elérni. Ezek az intézkedések vonatkozhatnak pl. Németország mindkét része területén levő külföldi csapatok létszámának csökkentésére és később e csapatok teljes kivonására Németországból, vonatkozhatnak továbbá a javasolt atomfegyvermentes övezetbe tartozó államok közötti egyezményekre is. A szovjet kormány abból indul ki, hogy az ellenőrzés funkciója és terjedelme — ha nem a propagációs indokokát, hanem a jelenlegi reális feltételeket venné tekintetbe — közvetlenül az államok közötti kapcsolatoktól függne és attól, milyen jellegűek és jelentőségűek a foganatosított leszerelési intézkedések. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés és a felügyelet funkcióját, terjedelmét a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedések és az államok, elsősorban a nagyhatalmak közötti bizalom megszilárdítását szolgáló intézkedések megvalósításával szoros összefüggésben kell megítélni. Intézkedések a nemzetközi kereskedelem bővítésére 0

Az értekezleten célszerű volna megtárgyalni a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bővítésére szolgáló lehetséges Intézkedések kérdését, amelyek az államok közötti békés kapcsolatok fejlődésének legmegbízhatóbb alapjai. Emellett olyan helyzetet kellene teremteni, amelyben a nemzetközi kereskedelem fejlődését nem fékeznék mesterségesen támasztott jogi akadályok, amelyekkel számos állam nem egyenjogú helyzetbe juttat más államokat. Ez viszont hozzájárulna az országok közötti nagyméretű csereakció és békés verseny fejlesztéséhez a tudomány, a műszaki haladás és a termelési folyamatok megszervezése terén. Akciók a háborús propaganda megszüntetésére [•J Annak ellenére, hogy az EgyeÄd sült Nemzetek Szervezete már tíz évvel ezelőtt egyértelműen elítélte a háborús propagandát, egyes nyugati országokban e propaganda tovább folyik és nemcsak nem szüntetik meg, hanem ellenkezőleg, egyre nagyobb méreteket ölt. Jól ismert tény, hogy az utóbbi időben egyes nyugati országokban erélyesebbek a felhívások az úgynevezett preventív háborúra, nyíltan vitatkoznak az első csapás előnyéről. Nem nehéz megérteni, milyen helyzet keletkeznék, ha hasonló felhívások hangzanának el azokban az országokban, amelyek ellen az első csapás lesújtását követelik egyes nyugati országok tényezői. Ki határozhatja meg pontosan az egyes személyek magánvéleménye és az egyik vagy másik kormány által kifejtett hivatalos álláspont közötti határt? Elegendő említést tenni e kérdésről, hogy világos legyen: itt oly veszélyes játékról van szó, amelyet meg kell akadályozni. Ezért a javasolt értekezletnek megegyezést kellene elérnie az egyes országokban most folytatott háborús propaganda megszüntetése terén. Nincs olyan államférfi, aki felelősséget érez a világ sorsáért és annál kevésbé olyan kormány, amelynek ne kellene szót emelnie az ilyen propaganda ellen. Nem lehet egyidejűleg a békéről beszélni és megkerülni a háborúra uszítók elleni intézkedéseket. Nem alkalmazni erőszakot a közép-keleti kérdés megoldásában L®j A vezető államférfiak értekezlete lehetővé tenné véleménycsere folytatását a közel- és középkeleti feszültség enyhítésének módjairól és lehetővé tenne esetleges megegyezést arról, hogy a nagyhatalmak nem tesznek olyan lépéseket, amelyek megsértenék e terület országainak függetlenségét és lemondanának az erőszak alkalmazásáról a közel- és közép-keleti kérdések megoldásában. Magától értetődik, hogy e kérdés megtárgyalásának egyedüli célja az lehet, hogy kiküszöböljenek mindennemű külső beavatkozást e terület országainak belügyeibe és hozzájáruljanak a közelés közép-keleti országok szuverenitása és nemzeti függetlensége megszilárdításához. A tárgyalások programja nyitva áll minden konstruktív javaslat előtt A szovjet kormány nézete szerint a felsorolt kérdések megoldása nemcsak időszerű hanem halaszthatatlan Is. Az érte kezleten meg lehetne tárgyalni más, „a hidegháború" beszüntetését elősegítő konstruktív javaslatokat is, amelyeket az értekezlet részvevői terjeszthetnek elő. Arról, milyen kérdéseket kell megtárgyalni, megegyezhetnének az értekezlet résztvevői, valamint megegyezhetnének abban a sorrendben is, amelyben azon megoldatlan problémákat fogják tárgyalni, amelyeknek megoldása most az államok eltérő álláspontja miatt bizonyos nehézségekbe ütközik. Megegyezést lehetne elérni arról, miiyen kérdéseket tűznek az államok közötti tárgyalások következő szakaszának programjára egyrészt az ehhez hasonló értekezleten, másrészt az ENSZ keretében. Magától értetődik, hogy mindazokat a kérdéseket, amelyek közvetlenül érintik a Kínai Népköztársaságot, egyedül az ő részvételével lehet megoldani. A szovjet kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a népi Kínának a megoldatlan nemzetközi problémák megtárgyalására való közvetlen részvételét akadályozó politika komolyan árt az egész nemzetközi hely- , zetnek és elsősorban az ENSZ tevékenységének. A német egység felújításának előfeltételei ' A „hidegháború" megszüntetése és a * nemzetközi együttműködés kibővítése kétségtelenül hozzájárulnak a német kérdés megoldásához is a két szuverén német állam — a Német Demokratikus Köztár- 1 saság és a Német Szövetségi Köztársaság közeledése alapján. A szovjet kormány megvan győződve arról, hogy minél előbb , találja meg az NDK és az NSZK Németország nemzeti egysége békés felújításé-, nak mindkét állam számára elfogadható útját, annál hamarább fejeződik be a most különböző irányban fejlődő Német- ' ország két része egyesülésének folya-, mata. Amint a szovjet kormány már ki- _ jelentette, teljes mértékben támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak a két * német állam szövetségének megteremtésé- • re tett javaslatát, ami jelentős lépés volna az egységes, békeszerető, demokratikus" Németország megalakítására. Ha Németor-, szág egyesítésének külső segítségéről beszélünk, elsősorban el kell ismernünk a' két német állam fennállását és tiszteletben kell tartanunk mindegyik szuverenl-' tását. Äz értekezlet összetételének kérdése Jelenleg, amikor olyan intézkedéseket, kell tenni, amelyek fordulatot idézhetnek elő a nemzetközi kérdés fejlődésében, a" béke megszilárdítása érdekeinek megfelel-, ne a legmagasabb szintű, a kormányfők részvételével tartandó értékezlet összehí-" vása. Tekintettel azon kérdések jellegére,, amelyeket meg kellene tárgyalni célszerű volna ezt az értekezletet az Esžakatlantľ Szövetség valamennyi tagállama és a Varsói Szerződés országai képviselőinek részvételével megtartani. Tekintettel arra,' hogy az egymással szemben álló fő katonai' csoportosulások a NATO és a Varsói Szerződés szervezete, valamint tekintettel ar-_ ra, hogy az e csoportosulásokba tartozó' államok mélységesen érdekelve vannak a, tárgyalások, elsősorban az európai helyzetről szóló tárgyalások eredményében, nem' volna célszerű, ha ezen államok egyikét is> megfosztanák az illetékes problémák megtárgyalásán való közvetlen részvételtől. Az-' zal kapcsolatban, hogy javasolják az ér-, tekezleten olyan kérdések megtárgyalását is, mint a leszerelés problémája, a háborús' propaganda beszüntetése, a nemzetközi ke- t reskedelem fejlesztésének elősegítése és néhány más kérdést, melyek számos —• egyik csoportba sem tartozó — államot érintenek, a szovjet kormány célsze-* rünek tartja, hogy ezen az értekezleten, részt vegyenek pl. olyan államok is, mint India, Afganisztán, Egyiptom, Jugoszlávia,' Svédország és Ausztria. Ha ezen az értekezleten részt vennének azok az államok,' amelyeket nem kötnek katonai kötelékek' sem az egyik, sem a másik csoporthoz, ez csupán pozitív jelentőségű volna, mert' kétségtelen, hogy azok az országok, amelyek a katonai tömbökben való kivülmaradás politikáját választották s így bebl-' zonyították hűségüket a békéhez és a nemzetközi együttműködéshez, kedvező be-' folyást gyakorolhatnának a béke megszilárdítását elősegítő határozatok elfoga-' dására. x , Végül megengedhető olyan helyzet Is,, hogy a tárgyalásokon, legalábbis a tárgyalások első szakaszában két vagy három' orszäg venne részt az említett csoportoki mindegyikéből, vagy pedig csupán egy-egy, ország az említett csoportokból, ha erről megfelelő egyezmény jön létre. A szovjet kormány nézete szerint az érf tekezlet megtartásának színhelye a svájci, kormány beleegyezésével Genf lehetne. Ami a külügyminiszteri szinten_tartandó értekezlet összehívására tett javaslatot il-f letí, ez nem biztosítaná azt, hogy e tárgyalások pozitív eredményekre vezetnének^ Sőt, egyes államférfiaknak a Kelet és a Nyugat közötti tárgyalások gondolata ellerr tett kijelentései azt bizonyítják, hogy, most az ilyen összetételű tárgyalások komoly nehézségekbe ütköznének, amelyek további akadályokat gördítenének a kormányfők színvonalán tartandó értekezlet összehívásának útjába. A szovjet kormány úgy véli, hogy a hi-, degháború beszüntetése, a lázas fegyverkezés megszüntetése, a szükséges bi-' zalom megteremtése az államok közötti, kapcsolatokban és a szilárd, tartós béke feltételeinek megteremtése — mindez sok-' kai könnyebben megvalósítható olyan ér-. tekezleten, amelyen közvetlenül a kormányfők vesznek részt. Magától értetődik," hogy után célszerű volna egybehívni a külügyminiszterek tanácskozását, hogy részié-, tesen megtárgyalják azokat a kérdéseket, melyekben azonos véleményt értek el és' előkészítsék a nélkülözhetetlenül szüksé-• ges egyezményeket. tJJ SZÖ 4 £ 1958. január 12