Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-12 / 12. szám, vasárnap

R párt legfontosabb ideológiai feladatai Szlovákiában ÍFolvtatás a 2. oldalról.) ta terror ellenére az illegális CSKP és SZLKP vezetésével hősi harcot kez­dett a megszállók és a hazai árulók ellen. Ez a küzdelem, amely a Szlö­vák Nemzeti Felkelésben csúcsosodott ki, minden másnál világosabban és meggyőzőbben bebizonyította, hogy a szlovák nép önként együtt akar élni a csehekkel a közös Csehszlovák Köz­társaságban. A szlovák dolgozó nép ezen elhatározása annál kifejezőbb, hogy a CSKP vezetésével kezében fegyverrel verte szét a nemzeti életet veszélyeztető szlovák állam fikcióját. Igazolódtak Gottwald elvtárs szavai, hogy nemzeteink számára Csehszlová­kia képezi állami életünk egyedüli természetes és lehetséges alapját. Ez az egység és szövetség ma Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, amely következetesen megvalósítja a nemzetiségi politika lenini elveit, magasabb fokon, a szo­cializmus építésének betetőzéséért folytatott harcban szilárdul. A szlovák nép hűsége a Csehszlo­vák Köztársaság, Csehszlovákia Kom­munista Pártja és képviselői iránt újból kifejezően megnyilatkozott No­votný elvtárs köztársasági elnök, a CSKP KB első titkára szlovákiai lá­togatása idején. Népünk valamennyi rétegének képviselői kifejezték nem­zeteink igazi vágyát, hogy a Cseh­szlovák Köztársaságban akarnak élni, itt akarják építeni boldog életüket. A köztársasági elnök látogatása tisz­teletére az üzemek és az EFSZ-ek, az iskolai és kulturális intézmények százai a szocialista versenyben szer­ződéseket kötöttek és értékes fel­ajánlásokat tettek. Mindez arról ta­núskodik, hogy a szlovák n &n tör­hetetlen akarattal küzdeni fog min­denki ellen, aki meg akarná bonta­ni testvéri együttélésünket és egyet­értésünket. „Nemzeteink testvéri egységének és együttműködésének gondolata — mondotta Široký elvtárs a Szlovák Nemzeti Tanács ünnepi ülésén, ame­lyet Novotný elvtárs köztársasági el­nökünk szlovákiai látogatása idején tartottak — mély gyökereket vert a szlovákiai munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség legszélesebb tö­megeinek szívében éppúgy, mint Csehországban, és ez a csehszlovák hazafiság sarkköve lett." Nemzeteink egysége ma oly szi­lárd, mint soha azelőtt. Természe­tesen nem volnánk marxisták-leni­nisták, ha úgv vélnénk, hogy e/ ugyanakkor megszünteti a burzsoá ideológia befolyásának veszélyét. A marxizmus-leninizmus arra tanít minket és pártunk tapasztalatai ezt teljes mértékben igazolják, hogy az emberek gondolataiban levő előítéle­tek, különösképpen pedig a burzsoá nacionalista gondolkodásmód marad­ványai igen erősek és szívósak és ha nem harcolunk ellenük, akkor eltere­bélyesednek. Ha ez az elv általában érvényes, annál inkább érvényes szlovák fel­tételek között. A szlovák nemzet tör­ténelme folyamán bonyolult fejlődé­sen ment keresztül. Évszázadokon át idegen uralom alatt élt, és teljes nemzeti szabadságát csupán a nép; demokrácia feltételei között érte el. Olyan nemzetben, amely sokáig szen­vedte az idegen igát és nemzeti té­ren nem voit azelőtt megfelelő le­hetősége a fejlődésre, még a szabad­ság feltételei között is fokozott na­cionális érzékenység észlelhető. A ludákság és a nacionalista irányzatok befolyása ellen A szlovák nemzet ettől eltekintve , néhány évtizeden keresztül, különö­' sen a München előtti köztársaság és az ún. szlovák állam idején ki volt ' téve a ludák szeparatista és kleri­• kálfasiszta ideológia, a burzsoá nacio­• nalizmus legreakciósabb irányzata - erős nyomásának. A ludák szeparatisták a szlovák burzsoázia érdekeiért harcolva célza­' tosan nacionalista viszályt és gyűlö­• letet szítottak nemzeteink között. A . végletekig akarták felkorbácsolni kü­• lönösen a csehellenes gyűlöletet, de­• maqóq módon a nyomorra, a munka­nélküliségre és a szlovák néo kizsák­' mányoltságára hivatkozva, habár a , cseh burzsoáziával együtt részt vettek ebben a kizsákmányolásban A ludák • demagógia malmára hajtotta a vizet • a cseh burzsoáziának, az úgyneve­zett csehszlovák nemzetről szóló jel­szót hangoztató politikája, amely ta­•gadta a szlovák nemzet létezését, ' A klerikalizmus, amelyre a ludá­•kok támaszkodtak, lehetővé tette ne­,kik rafináltan terjeszteni reakciós nézeteiket, lehetővé tette behatolásu­nkat a széles néptömegek közé. A lu­.dákok cinikusan visszaéltek a nép •nemzeti érzéseivel, hogy feluszítsák •a Szovjetunió, a csehek, a szocializ­,mus és bármiféle haladás ellen. A ludákságot ugyan legyőztük, de hatása még megmaradt, különösen az 'értelmiség, a középrétegek és a ke­•vésbé öntudatos parasztok körében. .Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogv itthon és a köztársaság határain 'túl is megtalálhatók ezen ellenséges • ideológia tudatos hordozói. . A hazai ludákok tevékenységét in­tenzíven támogatja a külföldi ludák 'emigráció és az imperialisták, akik .époen Szlovákiát felhasználva szeret­nék megdönteni a dolgozó nép hatal­'mát Csehszlovákiában. ' A ludák elemek tevékenységében •kell látnunk a ludák ideológia és a .burzsoá nacionalista maradványok életünkben való állandó felújulásának 'egyik legfőbb okát. ' Még á párt sean mentes a burzsoá .nacionalista befolyásnak soraiba való behatolásától. Erről tanúskodik egész •eddigi története. A párt már a Mün­chen előtti köztársaság idején Szlo­'vákiában több esetben harcolt a bur­• zsoá nacionalizmus olyan terjesztői .ellen, mint amilyen Koreň, Darula és Verőik, az úgynevezett „bratislavai 'ellenzék" és mások voltak. Az ille­galitás idején is nacionalista jelsza­,vak tűntek fel, és a Szlovák Nemzeti Felkelés során is behatoltak pártunk­ba a burzsoá nacionalizmus ideológiá­<ja, amelynek hordozói Husák és tár­sai voltak. E csoport tevékenysége nagy károkat okozott már a nemzeti 'felszabadító harcban és a Szlovák Nemzeti Felkelésben. Szlovákia Kommunista Pártja a fel­szabadult Csehszlovákia feltételei kö­zött már a žilinai konferencia óta erélyesen harcolt a burzsoá naciona­lizmus ellen és ennek köszönhetően lényegében biztosította a helyes mar­xista-leninista irányvonal teljesítését. Tapasztalataink arra tanítanak ben­nünket, hogy pártunk és országunk életében elvi jelentősége van a bur­zsoá nacionalizmus elleni harcnak. A ludákság és a nacionalista ma­radványok meqnyilvánulása az embe­rek tudatában a különböző időszakok­ban nem jelentkezik egyenlő erővel. Különösen erősen mutatkozik meq ak­kor, amikor a párt döntő jelentőségű kérdések megoldásával foglalkozik, így volt ez például az SZKP XX. kongresszusa után. Ezek EZ irányza­tok újból felütötték fejüket most, amikor pártunk olyan fontos és mesz­szire kiható problémákkal foglalkozik, mint amilyenek a tervezés, a pénz­ügyi ellátás, az ipar irányítása és szervezése módszeredben végrehaj­tandó változások, amikor kitűzi ha­zánkban a szocialista országépítés betetőzésének jelszavát. A ludákság és a burzsoá nacionalista irányzatok befolyásával ma kulturális, politikai és tudományos életünk, a sport, az államapparátus, a gazdasági szervek stb. különféle szakaszain találkozha­tunk. Sőt e befolyástól nem mentes még a film, a sajtó, a rádió és a televízió sem. Burzsoá nacionalista irányzatok mu­tatkoztak az utóbbi időszakban egyes központi hivatalokban és egyes meg­bízotti hivatalainkban is. Vannak bizonyos elvi jelentőségű kérdések, amelyek biztosítják a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság egységét és e kérdésekben a jövő­ben is egységeseknek kell lennünk. Ilyen alapvető kérdés Csehszlovákia Kommunista Pártjának egysége és a CSKP Központi Bizottsága által való vezetésének kérdése éppúgy, mint a nagy tömegszervezetek, a szakszerve­zetek és a CSISZ egysége, a cseh­szlovák gazdaság egysége, a legfon­tosabb tartalékok egységes nyilván­tartása, a pénzügyi gazdálkodás egy­sége, a köztársaság egész területére vonatkozó egységes terv. A tervgazdálkodás előnye éppen abban rejlik, hogy a nversanyagot, a gépeket, a pénzt és más eszközöket, az egész Csehszlovák Köztársaság gazdaságának szükségleteit a köztár­saság valamennyi területe tervszerű fejlesztésének szükségletei szerint osztjuk el. Az irányítás decentralizálása nem jelent és nem is jelenthet anarchiát a gazdaságban, nem jelentheti a helyi szűkkörű szükségletek előnyben ré­szesítését, ezzel szemben a decentra­lizált irányításnak a tervgazdálkodás országos szükségleteinek teljes tisz­teletbentartása mellett gondoskodnia kell valamennyi tartalék, elsősorban a helyi források na-gyobbméretű és jobb kiaknázásáról, ugyanakkor teljesen tiszteletben tartva a tervezett fel­adatok teljesítését nemcsak nyers­értékben, hanem árufajtákban is. A csehszlovák gazdasáq tervszerű, egységes vezetése nélkül lehetetlen­né válna a szlovák ipar hatalmas mé­retű fellendülése. a mezőgazdaság gyarapodása, a műveltség, a kultúra és a tudomány fejlődése, lehetetlen­né válna Szlovákia iparosítása. A párt­nak, valamennyi pártszervezetnek, a párt bármely szakaszán dolgozó min­den tagjának őrködnie kell az orszá­gos érdekek fölött. Éppen a pártnak, a munkásosztály legjobb és legöntudatosabb részének vezető szerepe és az üzemi ellenőr­zési jog érvényesítése során a töme­gek között kifejtett politikai munká­jával biztosítania kell az országos érdekek előnyben részesítését a terü­letek, avagy a helységek érdekeivel szemben. * * * Most néhány megjegyzést szeret­nék mondani a revizionizmus elleni harccal kapcsolatban. Habár nálunk Szlovákiában, vala­mint az egész köztársaságban a revi­zionizmus nem mutatkozott meg nyílt formában — a már ismert Pavlík esettől eltekintve, — mégis továbbra is komoly veszélyt jelent. Szlovákiában éppúgy, mint az egész köztársaságban az SZKP XX. kong­resszusa után a dogmatizmus és a személyi kultusz elleni harc örve alatt különféle revizionista és imperialis­ta irányzatok ütötték fel fejüket, amelyeknek Szlovákiában gyakran bur­zsoá nacionalista színezetük volt. A revizionisták jellemző vonása — nemzetközi méretben éppúgy, mint nálunik — az, hogy marxistáknak, forradalmároknak tüntetik fel magu­kat és azokat. akik védik a marxiz­mus-leninizmus tisztaságát, dogmatiz­mussal és doktrinérséíigel vádolják. Novotný elvtárs a CSKP KB decem­beri ülésén hangsúlyozta, hogy har­colnunk kell a revizionizmus iránti békülékenység, a hamis objektiviz­mus, az elővigyázatoskod ás, a szkep­ticizmus ellen és még határozottab­ban kell lelepleznünk a burzsoá ideo­lógiát, annak befolyását, tovább kell erősítenünk pártunk eszméinek nép­szerűsítését. Ez a harc — az eddigitől elté­rően — nem lehet kampányszerű. Céltudatosan, állandóan, konkréten kell harcolnunk világos és pozitív programmal rendelkezve. Mélyítsük el eszméink propagálását Elég gyakran neíri dolgozunk cél­tudatosan. A párt munkájában még 'mindig előfordul, hogy az ideológiai •fronton, a marxizmus-leninizmus ta­nítása tisztaságáért folytatott harcot •csupán az agitációs és propaganda­.osztályra hárítják, és nem látják, hogy ez az egész párt. minden kom­munista feladata, ha a párt, illetve a közéleti tevékenység bármely sza­"kaszán is működik Valamennyien 'propagandisták és a párt agitátorai •vaoyunk. Elsősorban az eddiginél job­•ban kell megmagyaráznunk a köztár­saságban éis Szlovákiában a szocialis­.ta országépítés során elért eredmé­nyek jelentőségét. Ismeretes, hogy a Csehszlovákiába érkező külföldi kül­döttségek megcsodálják Szlovákia iparosításának nagy művét. Mi azon­ban gyakran találkozunk azzal, a je­lenséggel, hogy ezeket a sikereket dolgozóink körében nem tudtuk nép­szerűsíteni. Éppen most, a második ötéves terv harmadik évének kezde­tén, amikor népgazdaságunk előtt nagy feladatok állnak, dolgozóink előtt nap nap után beszélni kell ezek­ről a kérdésekről, fel kell tárnunk a tovébbi fejlődés távlatait, serken­tenünk kell aktivitásukat, hogy ezeket az azelőtt so'asem képzelt távlato­kat megvalósítsuk az életben. Programunk világosan meghatároz­za, hogy életünkből ki kell küszöböl­nünk az egész köztársaság életétől való elszigeteltség minden megnyil­vánulását. E téren a propaganda mellett nagy feladat hárul a kulturá­lis szakaszon folytatott munkára. Az irodalomban és a könyvkiadás terén érvényesíteni kell a nemzeti irodalmunk öröksége Iránti helyes vi­szonyt, nem szabad megengedni, hogy kiadjanak mindent, tekintet nélkül a mű eszmei tartalmára és politikai hatására. A szlovák dolgo­zók körében szélesebb méretekben kell népszerűsíteni a cseh klasszikus örökséget és a jelenlegi cseh irodal­mat. A tudomány terén le kell győznünk a szlovák tudományos kutatás elszi­getelődésének irányzatát az országos kutatástól. A társadalmi tudományok­nak nagyobb segítséget kell nyújta­niok a ludákság befolyása ellepi, a burzsoá-nacionalista maradványok le­küzdéséért folytatott harcban, erősí­tenie kell a csehszlovák szocialista hazafiság szellemében folytatott ne­velést. Az iskolaügy szakaszán az eddigi­nél nagyobb gondot kell fordítanunk az ifjúságnak a csehszlovák hazafiság szellemében való nevelésére. Az ok­tatás során és a tankönyvekben job­ban ki kell fejteni azt a tényt, hogy Csehszlovákia nemzeteink természe­tes és törvényszerű alakulata, hogy a cseh és szlovák népnek közös hagyo­mányai és gyökerei vannak. Meg kell állapítani, vajon a történelmi és iro­dalmi iskolai tankönyvekben eléggé feldolgozták-e történelmünk azon szakaszait,' amelyekben leginkább megnyilvánulnak a közös, haladó csehszlovák hagyományok, mint pél­dául a szlovákiai huszita harcok idő­szaka, a fehérhegyi csata utáni kor­szak, amikor a leghaladóbb cseh emigránsok tízezrei Szlovákiába köl­töztek, és itt településeket létesítet­tek, a nemzeti megújhodás korszaka, a legrosszabb magyar elnyomás idő­szaka, amikor a cseh írók és a haladó cseh rétegek Szlovákia jogaiért har­coltak, stb. Iskolaügyünk nagy fogyatékossága az is, hogy valahogyan ellankadt a cseh és a szlovák iskolák közötti szövetség szervezése. Az iskolai lá­togatásokat nem szervezik meg úgy, hogy a diákok megismerhessék egész hazánkat. Ki nem elégítő a cseh és a szlovák főiskolai tanárok és diákok kapcsolata és kölcsönös cseréje, ha­bár erre sok lehetőség nyílik. A szlovák sajtónak, rádiónak, film­nek és televíziónak jobban kell tá­jékoztatnia dolgozóinkat az egész köztársaság életéről, a csehszlovák hazafiság szellemében kell őket ne­velniök, és arra, hogy büszkék legye­nek a cseh dolgozó nép testvéri se­gítségével Szlovákiában elért ered­ményekre. Sajtónknak, különösen a sportrovatokban nem szabad teret adnia a burzsoá-nacionalista elemek­nek. A kultúra szakaszán nagyobb gon­dot kell fordítanunk a cseh és szlo­vák színházak, együttesek, zenei tes­tületek stb. kölcsönös látogatásaira. Ennek nagy jelentősége lesz mind a csehszlovák hazafiság megszilárdítá­sa, mind pedig a cseh és szlovák kultúra fejlesztése szempontjából. Már az eddigi aránylag szerény ta­pasztalatok is e lépés hasznosságáról tanúskodnak. A marxizmus-leninizmus elméleti alapja a dialektikus materializmus. A dolgokat és a jelenségeket össze­függéseikben kell látnunk, tudatosí­tanunk kell, hogy nem dermednek meg egy helyben, hanem gyakran a környező jelenségektől függően, s végül az ember befolyására változnak. Ezért minden döntés, minden beszá­moló, amelyről a pártsze'rv tárgyal, szükségszerűen a megvitatott kér­dés elemzéséből induljon ki. Az ilyen elemzés lehetővé teszi a problémák­nak konkrét összefüggéseikben való megoldását. Valamennyi kérdés megoldásában a dialektikus materializmust kell al­kalmaznunk, különben az a veszély fenyeget, hogy egyoldalúak leszünk, szubjektivizmusba esünk és ez revi­zionizmushoz, valamint dogmatizmus­hoz, a politikai munka komoly téve­déseihez vezet. A dogmatizmus a valóság iránti merev, megdermedt sztatikus kap­csolatot jelenti, amely abban nyilvá­nul meg, hogy a valóságot képtelen állandó mozgásában, fejlődésében, valamint abban a törekvésben fel­fogni, hogy a valóságot alárendelje a valóságról alkotott saját elképze­léseinek. A dogmatizmus akadályozza a forradalmi elmélet fejlődését, s következménye a párt elszakadása az élettől, a valóságtól. A dogmatizmus testvére a bürokra­tizmus. A bürokratizmust sem értel­mezhetjük azonban formálisan és vulgárisan, ahogy ez gyakran megtörté­nik. A bürokratizmus nemcsak hatal­mas papírhalmazt, „hivatalnokosko­dást" jelent, s még kevésbé jelenti az adminisztratíva szigorú és pontos rendjét, amely, sajnos, nálunk még sem pontosnak, sem szigorúnak nem nevezhető. Az ilyen „bürokratizmust", vagyis rendet az adminisztratívában, a párt, állami, szakszervezeti stb. nyil­vántartásban állandóan fejlesztenünk kell. Pártunk Központi Bizottsága ezt nemegyszer hangsúlyozta. A rossz bü­.rokratizmus, a dogmatizmussal rokon bürokratizmus annyit jelent, hogy a kérdések megoldásához szárazon, élet­telenül, sztatikusan látnak hozzá. Ez­zel nálunk még nap nap után talál­kozunk akár a „hivatalos akták", „ira­tok" formájában, akár az emberek iránti helytelen viszonyban. Ez abból a törekvésből ered, hogy mindent be­skatulyázzanak, A bürokratizmus ál­landóan gyanakszik, elővigyázatosko­dik, nem bízik a néptömegek alkotó erejében és lebecsüli őket. A párt azonban bízik a helyi szer­vek, helyi dolgozók alkotó kezdemé­nyezésében, a dolgozó nép alkotó ere­jében. Más út nem vezet a szocializ­mus felépítéséhez! És ezért a párt egyik legfontosabb feladata fejleszteni a tömegek ezen alkotó forradalmi kez­deményezését. Végül is ez a pártunk által tett minden intézkedés értelme. Használjuk fel teljes mértékben a CSKP KB levele megvitatása során megnyilvánult kezdeményezést Pártunkban ezekben a napokban csúcspontjához érkezett a párt Köz­ponti Bizottsága levelével kapcsolatos vita. Szlovákia dolgozó népe nagy megnyugvással és lelkesedéssel fogad­ta a CSKP KB levelét. Egyetértését fejezi ki a párt politikájával, — nagyra becsüli a szocializmus felépítéséért folytatott harcban kifejtett igyekeze­tét, és nemcsak szavakkal, hanem tet­tekkel is kifejezésre juttatja elszánt­ságát ezt a politikát támogatni. Élénk visszhangra talált a jelszó: Tetőzzük be a szocializmus építését hazánkban. A dolgozók az üzemekben, az EFSZ-ekben, a gép- és traktor­állomásokon és az állami gazdaságok­ban munkájukról beszélnek. A munkások számos üzemben szilárdítják kötelezettségvállalásaikat, ellenőrzik a már előbb elfogadott fel­ajánlások teljesítését és továbbfej­lesztik a szocialista versenyt. A töme­gek körében végzett politikai munká­val biztosítják gazdaságunk hatékony­ságának növelését, ellenőrzik a beru­házásokat, csökkentik a termelési költséget. Az egységes földművesszövetkezetek felajánlásokat tesznek, hogy jobb gaz­dálkodással, a mezőgazdasági termelés fellendítésével négy év alatt valósítják meg az ötéves tervet. Mindez a dolgozók kommunista pár­tunkba és kormányunkba vetett óriási bizalmáról tanúskodik. Ez arra kötelez bennünket, elvtár­sak, hogy elsősorban felhasználjuk a CSKP KB levele megvitatása során kifejezésre jutó kezdeményezést, gon­doskodjunk arról, hogy a helyes indít­ványok ne vesszenek kárba, hanem megfelelőképpen értékeljék és megva­lósítsák azokat. Egyetlenegy hang sem maradhat megválaszolatlanul. Tovább kell tökéletesíteni a pártmunka mód­szereit, el kell érnünk azt, hogy a párt tagjai kommunista öntudatosságukat, áldozatkészségüket és alkotómunkáju­kat tekintve a feladatok magaslatán álljanak. Bacílek elvtárs beszámolójának zá­rórészében felsorolta azokat a felada­tokat, amelyeket majd részletesen felölel a párt szlovákiai ideológiai munkája javítása érdekében kidolgo­zott terv. I ÜJ SZO 3 $ 1953. január 12.

Next

/
Thumbnails
Contents