Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-12 / 12. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Az SZLKP KB összehívja Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusát SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. január 12. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 12. szám I. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a párt alapszabályzatának hatodik fejezete, 43 cikkelye értelmében, a CSKP Központi Bizottságával való megállapodás alapján 1958. május 16 — 18. napjaira összehívja Szlovákia Kommunista Pártjának rendes kongresszusát, mely a következő napirendi pontokról fog tárgyalni: 1. Beszámoló az SZLKP KB tevékenységéről és a további feladatok. 2. Beszámoló az SZLKP Központi Revíziós Bizottságának tevékenységéről. 3. Vita. 4. Az SZLKP Központi Bizottsáságának és az SZLKP Központi Revíziós Bizottságának megválasztása. II. Az SZLKP Központi Bizottsága a következőképpen határozza meg a kongresszusi küldöttek képviseletére és megválasztásuk módjára vonatkozó irányelveket: 1. Alapul a párttagok és tagjelöltek 1957. december 31-i létszámát kell venni. 2. A kongresszusi küldötteket a párt alapszabályzatának 7. fejezete 51. d) cikkelye értelmében a kerületi pártkonferenciákon választják meg. 3. Négyszáz párttag után egy szavazati joggal bíró küldöttet választanak. 4. Négyszáz tagjelölt után egy tanácskozói joggal bíró küldöttet választanak. 5. A hadsereg, a biztonsági és egyéb fegyveres alakulatok szervezeteit képviselő küldötteket a többi küldöttekkel együtt az SZLKP kerületi konferenciáin választják meg. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata Szlovákia Kommunista Pártjának , Központi Bizottsága 1958. január 9én és 10-én ülést tartott. Csehszlo• vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1957. december 20-i ' határozata értelmében megtárgyalta . a kommunista és munkáspártok moszkvai tárgyalásainak eredményeit ' és a Szlovákia Kommunista Pártja előtt velük kapcsolatban álló feladatokat. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága teljes egyetér' tését fejezi ki a CSKP Központi Bizottságának a kommunista és mun' káspártok tárgyalásai eredményeiből ' levont következtetéseivel. A történel. mi jelentőségű moszkvai tárgyalások és eredményeik igazolták, hogy a CSKP Központi Bizottsága teljesen • helyes politikát folytat és elvszerűen vezeti pártunkat. Mindkét okmány — a nyilatkozat és ' a Békekiáltvány — a szlovákiai dolgozók tudatában még jobban megszilárdítja erőnk és biztonságunk érzé• sét, hogy megőrizzük a békét, s a , szocializmus és kommunizmus végső győzelmet arat. Ezt igazolja a nyilatkozatnak és Békekiáltványnak a párt ' s a Nemzeti Front összes szerveiben • és szervezeteiben, a munkások és pa, rasztok, a dolgozó értelmiségiek körében kiváltott visszhangja. A dolgozók az SZLKP Központi Bi' zottságának beküldött határozataik• ban, valamint munkahelyeiken tett • kötelezettségvállalásaikban nemcsak ' egyetértésüket fejezik ki a moszkvai . tárgyalással, hanem mindenekelőtt igazolják, hogy a szlovákiai dolgozók széles tömegei bíznak a CSKP Köz' ponti Bizottságának politikájában, « igazolják, hogy egyre jobban fokozó,. dik népünk politikai öntudata és szilárdul erkölcsi-politikai egysége. Szlovákia Kommunista Pártja Köz• ponti Bizottságának ülése az elvsze, ruség, a harciasság s a nyilatkozatból és a Békekiáltványból eredő feladatok következetes teljesítésére • irányuló elszántság szellemében folyt , le. Az SZLKP KB minden erőfeszítést megtesz a CSKP Központi Bizottsága ' 1957 decemberi határozatának lehető • legkövetkezetesebb megvalósítására. I. A CSKP Központi Bizottságának decemberi ülése a moszkvai tárgyalások eredményei alapján újra hangsú• lyozta, hogy ma, midőn a szocializmusnak a kapitalizmussal szembeni ' túlsúlya világviszonylatban egyre • meggyőzőbben megnyilvánul és midőn , pártunk jelszavául tűzte ki hazánk szocialista építésének betetőzését, ' egyre jobban előtérbe lép a dolgozók • marxi-lenini nevelésének jelentősége, • a burzsoá ideológia összes megnyil, vánulásai elleni következetes küzdelem, az imperialista propaganda ha' zugságainak rendszeres leleplezése, a • szocializmus, a proletár nemzetköziség, a béke és a népek közötti barátság eszméjének széleskörű propa'gálása. " Szlovákia a Csehszlovák Köztársaságnak a dicső szovjet hadsereg által ,való felszabadítása óta eltelt 13 év .alatt a CSKP helyes politikájának 'eredményeképpen soha nem látott si'kereket ért el. A külső és belső el'lenség cselszövései ellenére az elma'radt agrár Szlovákiából, mely nem •tudott munkát és kenyeret adni a •népnek, kifejlődött az igen fejlett és .egyre fejlődő korszerű iparú, fejlődő .szocialista mezőgazdasággal, tudománnyal és kultúrával rendelkező új 'Szlovákia. A múlt nyomorával és el• maradottságával szöges ellentétben • ma rendszeresen emelkedik Szlovákia , dolgozó népének anyagi és kulturális > színvonala. A szocialista építés folyamatában bekövetkezett fordulatszerű változá• sok során a szlovák nemzet maga Is ' átalakul és változáson megy át. • A nemzet vezető erejévé az egyre gyarapodó és politikailag egységes munkásosztály vált. A ma már túlnyomóan szövetkezeti szlovákiai parasztság is a szocializmus útjára lépett. Fejlődik a néppel szorosan öszszeforrt és a szocializmus ügyét híven szolgáló új értelmiség. A szlovák dolgozó nép magyar és ukrán polgártársainkkal együtt a cseh dolgozó nép testvéri segítségével valódi gazdaként építi a szocialista Csehszlovákiában a boldog Szlovákiát. A szocialista építés folyamán egyre mélyebben hatolnak a marxizmus-leninizmus eszméi dolgozó népünk tudatábá, mivel naponta meggyőződik arról, hogy ezek az eszmék és Csehszlovákia Kommunista Pártjának rájuk épülő politikája létérdekeiket fejezik ki. A nép ideológiai nevelésének és a szocializmus szellemében történő átnevelésének ez a folyamata a párt eddigi ideológiai és szervező munkájának eredménye, az újnak a régi elleni küzdelmében, a burzsoá ideológia és erkölcs elleni küzdelemben születik. Ánrtninél jobban bővül a szocialista tulajdon és terjed a munka szocialista megszervezése, minél közelebb vagyunk a szocializmushoz, annál nagyobb jelentőséggel bír a dolgozók kommunista nevelése. E munkának bárminő elhanyagolása komolyan fékezné a további szocialista építést. A moszkvai tárgyalásokból, valamint a CSKP KB 1957. jýniusi és decemberi üléséből és Szlovákiában végzett munkánk tapasztalataiból ma a következő ideológiai kérdések lépnek előtérbe: Népünknek a csehszlovák szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében történő nevelése, köztársaságunk nemzetei egységének szilárdítása. Ezzel kapcsolatban az eddiginél következetesebben és konkrétabban kell küzdenünk a burzsoá ideológia, főkéht a burzsoá nacionalizmus és revizionizmus ellen, amely Szlovákiában gyakran burzsoá-nacionalista jelleget ölt. A pártmunkából továbbra is következetesen ki kell küszöbölnünk a dogmatizmust és szektásságot. II. Mint a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak nyilatkozata hangsúlyozza, a revizionizmus ma nemzetközi jellegű — a burzsoá ideológiának a munkásmozgalomra gyakorolt befolyása megnyilvánulása és főként az amerikai imperializmus egyik fő eszköze a szocializmus elleni küzdelemben. A nemzetközi munkásmozgalom szempontjából a revizionizmus ma a fő veszélyt jelenti. Lényege a dolgozók és a burzsoázia, a szocializmus és a kapitalizmus, a háború és béke erői közötti alapvető ellentét elkendőzésében van. Feladata, hogy a szocializmus országaiban megteremtse a kapitalizmus visszaállításának feltételeit és bomlást okozzon a tőkés országok forradalmi mozgalmában. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága már 1957. júniusi ülésén felhívta a párt figyelmét arra, hogy a revizionizmus a fő veszély és ezért az ellene folytatott küzdelem egyik nemzetközi kötelességünk. A CSKP forradalmi tapasztalatainak és Központi Bizottsága elvszerűségének következtében a revizionizmus ahogy az egész Csehszlovák Köztársaságban, úgy Szlovákiában sem öltött egyes esetektől eltekintve nyílt formákat. Befolyása azonban egyes szakaszokon mégis megmutatkozott. A dogmatizmus elleni harc, a marxizmus-leninizmus „alkotó módon" való fejlesztéséért folytatott küzdelem leple alatt nemzetközi viszonylatban és az államon belül az osztályharc fő törvényszerűségeinek tagadására, a proletárdiktatúra rendszerében a proletariátus diktatúrájának és pártunk vezető szerepének tagadására, társadalmunkban a munkásosztály vezető szerepének, a párt és az állam építésében a demokratikus centralizmus alapelveinek tagadására irányult. Noha egyes ilyen irányzatokkal ma már elbántunk és az ilyen nézeteket hirdető párttagokkal szemben az SZLKP Központi Bizottsága még 1957-ben szervezeti és kádervonalon intézkedéseket foganatosított, a revizionizmus megújulásának veszélye, ha nem fogunk ellene rendszeresen küzdeni, továbbra is fennforog. Mint a CSKP KB decemberi ülése hangsúlyozta, a párt jelenlegi feladata, hogy általánosan küzdjön a revizionizmus iránt tanúsított békülékenység, a hamis objektivizmus, óvatosság és kételkedés ellen és szemünk fényeként őrizze a marxizmusleninizmus eszméinek- tisztaságát. III. Köztársaságunk belső erejének és biztonságának forrása, mely hazánk szocialista építésének egyik alapköve, a cseh és szlovák nemzet és a köztársaságban élő összes nemzetiségek testvéri szövetsége. A szlovák dolgozó nép történelme során már sokszor bebizonyította, hogy egyetlen természetes és törvényszerű államformáját a Csehszlovák Köztársaságban látja. A cseh és szlovák dolgozó nép évszázadok óta arról álmodott, hogy a csehek és szlovákok közös államában éljen. Erre törekedtek a cseh és szlovák nemzet legjobb fiai. Ez a két testvérnemzet forradalmi harcainak öröke, közös hagyományaik tartalma. A szlovák dolgozó nép különösen 1918-ban, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásakor fejezte ki ama akaratát, hogy együtt kíván élni a cseh nemzettel. A cseh és szlovák dolgozó nép széles tömegeinek mozgalma, melynek céltudatosságát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom adta meg, a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának döntő tényezőjévé vált. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása a szlovákoknak, mint nemzetnek a megmentését jelentette. Nagyra értékeljük a cseh nemzet haladó erőinek segítségét, melyet a szlovák nemzeti élet kibontakoztatásában nyújtottak. A szlovák iskolaügy, főként a főiskolák, a szlovák színművészet és általában a kultúra fejlesztésének kezdete elképzelhetetlen lett volna a cseh nemzet számos tagjának áldozatkész hazafias tevékenysége nélkül. A cseh és szlovák nép a Csehszlovák Köztársaság megteremtésének és a CSKP megalakulásának első napjai óta közösen harcolt a közös ellenség ellen, amely nemcsak a cseh, hanem a szlovák, német és magyar burzsoázia volt. így kovácsolódott és szilárdult a csehek és szlovákok barátsága az uralkodó burzsoázia népellenes politikájával szemben. Szlovákia dolgozó népe a cseh néppel egyetemben 1938-ban is határozottan síkra szállt a köztársaság védelméért. Annál jobban kitűnik ja Hlinka-féle szlovák néppárt vezéreinek a köztársaság feldarabolásában való bűne, amely a szlovák nemzet érdekein elkövetett legnagyobb árulás volt. Csehszlovákia dolgozó népe a fasiszta terror ellenére az illegális CSKP és SZLKP vezetésével hősies harcot kezdett a megszállók és a hazai árulók ellen. Ez a küzdelem a Szlovák Nemzeti Felkelésben érte el tetőfokát és mindennél világosabban és meggyőzőbben bizonyította, hogy a szlovák nép önként dönt a közös államban — a Csehszlovák Köztársaságban való együttélés mellett. Beigazolódtak Klement Gottwald elvtárs szavai, hogy nemzeteink számára Csehszlovákia állami életük egyetlen természetes és lehetséges alapja. Ez az egység és barátság ma Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével magasabb fokon szilárdul a szocializmus építésének betetőzéséért folytatott küzdelemben. Csehszlovákia Kommunista Pártja következetesen szem előtt tartja a nemzetiségi politika lenini alapelveit, melyeknek jelentős részét képezi Szlovákia iparosítása. Nemzeteink egysége ma sokkal erősebb, mint bármikor azelőtt. Természetesen nem lennénk marxisták-leninisták, ha úgy vélnők, hogy ezzel egyszersmind felszámolódott a burzsoá ideológia befolyásának veszélye. A marxizmus-leninizmus arra tanít bennünket, hogy a gondolkodásban megnyilvánuló maradiság, a múlt csökevényei és előítéletei, főként a burzsoá-nacionalista csökevények nagyon erősek és szívósak és ha nem küzdünk ellenük, elburjánzanak. A nemzetközi munkásmozgalomban a burzsoá-nacionalizmus megnyilvánulásai a proletár nemzetköziség eszméinek tagadására, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a szocialista tábor országai egységének gyengítésére, főként a Szovjetunióval való szövetségük gyöngítésére, a szocialista forradalom és a szocializmus fő törvényszerűségeinek tagadására, a nemzeti sajátosságok túlzott kiemelésére, a gazdaságban ártalmas autarkiára, stb. vezetnek. Hazánkban a burzsoá-nacionalizmus megnyilvánulásai és a burzsoánacionalista csökevények a munkásosztály és dolgozók egységének gyöngítésére, nemzeteink testvéri kötelékének megbontására, a csehszlovák népgazdaság, a tömegszervezetek és intézmények, az államigazgatás egységének megbontására vezetnek és megnehezítik a CSKP egységes politikájának megvalósítását az egész köztársaságban. Ily módon gyöngítik hazánk erejét és biztonságát és károkat okoznak a szocialista építésnek. A burzsoá-nacionalisták közös ismertetőjele, hogy nem marxista módon, az osztályharc és az állam politikai hatalma kérdéseitől elszigetelten tekintenek a nemzetiségi kérdésre, hogy e kérdést fölé rendelik a munkásosztály és a dolgozók általános és fő érdekeinek — a szocializmusnak. Ha ez az elv általános vonatkozásban érvényes, úgy annál inkább érvényes szlovákiai viszonylatban főként azért, mert a szlovák nemzet néhány évtizeden át a ludák szeparatista és klerikálfasiszta ideológia, a burzsoá-nacionalizmus legreakciósabb válfaja erős nyomásának és befolyásának volt kitéve. A ludák szeparatisták a München előtti Csehszlovák Köztársaságban a szlovák burzsoázia érdekeiért küzdve szándékosan szították a nacionalista súrlódásokat és gyűlölködést nemzeteink között és minden eszközzel csehellenes gyűlölet kiváltására törekedtek. Ennek az ártalmas elméletnek terjesztésére nemcsak a szlovák dolgozó nép nyomorát, munkanélküliségét és kizsákmányoltságát, hanem a vallást is felhasználták. Ez a ludák politiky hat évig tartó fasiszta szolgaságba és rabigába taszította a szlovák dolgozó népet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Csehszlovák Köztársaság szocialista építésében az egyik legfőbb veszélyt ma a szlovák burzsoá-nacionalizmus csökevényei jelentik. A ludák politika vereséget.szenvedett, de hirdetői és befolyása még megmaradtak. Tudatos hirdetői főként a volt kizsákmányoló osztályok tagjai, a Hlinka-féle szlovák néppárt, a Hlinka-gárda, a Hlinka Ifjúsági Szervezet és az úgynevezett szlovák állam exponensei. Ezek az elemek a felszabadulás óta ármánykodnak, amint erre a fasiszta vezetőség hosszabb időn át előkészítette őket. A ludák emigráció és az imperialisták, akik éppen Szlovákián keresztül akarnak hatni a Csehszlovák Köztársaság dolgozó népe hatalmának megdöntésére, külföldről támogatják és támasztják alá eszmeileg a ludákok hazai tevékenységét. A burzsoá-nacionalizmus és a ludákság, mint burzsoá ideológia osztályszempontból idegen ideológia a munkásosztály és a dolgozó nép számára és a nép sohasem hirdette azt. Viszont látnunk kell, hogy főként az értelmiség egy része könnyen a ludák ideológia és burzsoá-nacionalizmus befolyása alá kerülhet. De egyes kevésbé öntudatos parasztok és a munkásosztály egyes kevéssé öntudatos tagjai sem maradnak mentesek e befolyásoktól. Szlovákia Kommunista Pártja az ideológiai fronton ma jelentős feladat előtt áll: fokoznia és rendszeresen folytatnia kell az ideológiai küzdelmet főként a ludákság befolyása és a burzsoá-nacionalizmus bárminő megnyilvánulása ellen. E feladat váljék az egész párt és minden kommunista ügyévé, dolgozzék a párt, gazdasági vagy kulturális munka bármely szakaszán. A párt eddigi szlovákiai ideológiai munkájának nagy fogyatékossága éppen az volt, hogy a burzsoá-nacionalizmus és a ludák ideológia befolyása elleni küzdelmet nem vezette rendszeresen, céltudatosan és konkrétan és nem valósította meg kellőképpen a dolgozóknak a csehszlovák szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében történő nevelését. A csehszlovák szocialista hazafiság ma hazánk összes nemzetei és nemzetiségei érdekeinek egységét képezi, kifejezi Csehszlovákia népének céljait, melyek megfelelnek a hazafias és forradalmi hagyományoknak. IV. A burzsoá ideológiák ellen folytatott kíméletlen küzdelem mellett továbbra is következetesen ki kell küszöbölni pártunk munkájából a dogmatizmus és szektásság elemeit. A marxizmus-leninizmus élő elmélet, mely állandóan fejlődik, újabb ismeretekkel bővül, a konkrét történelmi fejlődés új jelenségeinek általánosításával, az általános érvényű elvek és az objektív törvényszerűségeknek megfelelő alapelvek megőrzése mellett. A dogmatizmus ezzel szemben merev, megcsontosodott, sztatikus viszony a valósághoz, mely képtelen az állandó mozgásban és fejlődésben lévő valóság megértésére. A dogmatizmus akadályozza a forradalmi elmélet fejlődését és alkotó módon való érvényesülését konkrét feltételek közepette, s végeredményben szektásságra, bürokratizmusra vezet és elszakítja a pártot a dolgozók életétől. A dogmatizmus és szektásság szöges ellentétben van azzal, ami a leglényegesebb, ami a kommunista párt számára a szocializmus építésében fontos — a népi tömegek alkotó kezdeményezésével és aktivitásával, s komolyan fékezi a szocialista építést. A dogmatizmus és a szektásság elleni küzdelem annál hatékonyabb lesz, minél jobban fogjuk alkalmazni pártunk gyakorlati munkájában Í dialektikus módszert, minél jobban elmélyítjük a pártkáderek és a széles dolgozó tömegek marxi-lenini nevelését és minél jobban megszilárdítjuk a párt és a nép kapcsolatát. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a kommunista és munkáspártok moszkvai tárgyalásai eredményeinek elemzése s a CSKP Központi Bizottságának decem'Folytatás a 2. oldalon), š