Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-11 / 11. szám, szombat

Megszólal Málas 1955-BEN ALAKULT MEG a málasi szövetkezet. Az a kevés tag, amely még akkor volt a szövetkezetben, nem rettenve vissza semmitől, hozzálátott _ a nagyüzemi gazdálkodás megalapo­' zásáhoí. Akaratuk valóra is vélt. • 1956-ban részesedésre 2,60 koronát • adtak munkaegységenként, 1957-ben -már 4,80 koronát. Ezzel azonban a ,tágíáT nincs megelégedve, mert nem ,4,80 koronának, hanem legalább 10— 11 koronának kellett volna lennie. Hogy ki a hibás, azt nehéz meg­' állapítani, mert a tagság a vezető­'ségre, a vezetőség pedig a tagságra .mutat. Hiba csúszott be, mert 15 .hektár lucernájuk úgy mondhatjuk, boglyákban rothadt meg, a tavaszi lednek is hasonló módon járt, úgy­"hogy még aljazni sem volt jó. ' HOGY MIT VESZTETTÜNK az ál­latállományon? Bizony sok kiló hús és sok liter tej úszott el a rossz mun­kaszervezés miatt. Az aratás és a cséplés is megtörténhetett volna ki­sebb szemveszteséggel. Nagy hiba volt 'és még ma is az, hogy a munkaegy­ségek körül nincs rend. Senki nem tudja, csak a hónap végén, mit keres. Miért nem ismertetheti a vezetőség minden héten a tagsággal a heti le­dolgozott munka után járó munkaegy­ségeket. A kiskÖRyvecskéket rendesen vezetni kellene és a csoportvezetővel minden este, vagy másnap aláíratni. Aztán ezekből, ezek alapján összeál­lítani a fizetési listát. A tagság rová­sára megy a hanyag munka, lazul a munkaerkölcs, mert amint hallani ls lehet, azt mondogatják az emberek, akár sokat dolgozom, akár keveset, mindenképpen csak másfél munka­egységet kapok. Az állatállomány széjjel volt a falu­ban, de 1957. decemberében már kész a 98 férőhelyes tehénistálló, továbbá a 400 férőhelyes disznóhizlalda is. EMLÉKEZETES HÖNAP LESZ Má­las történetében 1957 decembere. A párt levelét tanulmányozva, a málasi helyi pártszervezet feladatának tekin­tette a falu szocialista átépítését. Karöltve a járási funkcionáriusokkal, munkája sikert hozott. A falu 95 szá­zaléka már bent van a szövetkezet­ben, sőt mire e cikk megjelenik, lehet hogy már 96 családnál is többen lesz­nek a közösben. Rubec Béla, Málas Tanulnak a szövetkezeti tagok A tallósi szövetkezeti munkaiskola járásunk­ban mindig a legjobbak közé tartozott. Felke­restük Olga Selecká elvtársnőt, az iskola ' vezetőjét, s néfťány • kérdést tettünk jel neki arra vonatkozólag, ho­gyan készültek jel a szövetkezeti oktatásra. — Hány évfolyama van az iskolának és mi­lyen érdeklődés mutat­kozik az iskola iránt? — Azzal kezdem, hogy az oktatás iránt nagy érdeklődés mutat­kozik; ezt abból is lát­hatjuk, hogy a szövet­kezeti munkaiskola megnyitása előtt 20 szövetkezeti tag jelent­kezett az első évfolyam­ba. A második évfo­lyamban 12 hallgatónk van, a harmadikban 31, két osztályba osztottuk be őket, az egyikben 16 szlovák és 15 magyar szövetkezeti tag tanul. — Érdekköröket is alakítanak? —>' Szövetkezetünk tagjai és a község la­kossága körében nagy az érdeklődés a gyü­mölcstermelés iránt, s ezért gyümölcstermelési érdekkört alakítottunk. Húszan jelentkeztek a tanfolyamra. Ebben az érdekkörben Scher Sán­dor, a diószegi növény­és magnemesítő állomás közismert gyümölcster­melője tart majd elő­adásokat. Krajcsovics Ferdinánd., Galánta. MI LESZ 4 KU1T4L? Az alszószemrédi szövetkezet is lagáévá tette a szocializmus építé­ét, félretett minden mardiságot, dol­ozik a magasabb életszínvonal el­éréséért. Igaz, a munkaegység értéke alacsony, tíz korona, de a múlt vhez viszonyítva két koronával melkedett. A szövetkezetben ezelőtt itkaságszámba ment, hogy az őszi etakarítást idejében elvégezték, lost erősen kibővült a szövetkezet, falu földjének 80 százaléka a szo­ialista szektorhoz tartozik. Van nálunk, illetve épUl nálunk gy új tehénistálló. Mivel előzőleg vés volt a tag, az erőnk is kevés ahhoz, hogy saját magunk fel udtuk volna építeni. Ezért meg­gyezve az Agroprojekttal, az istálló elépítését átadtuk a zvolení mező­azdaságl építöüzemnek. Az istálló múlt év decemberében felépült, de gy hibája van: víz nincs benne, A kutat tervbe vették ugyan, s a Banská Bystrica-i Agroprojekt még februárban kidolgozta a tervet, amit a mezőgazdasági üzem is jóváhagyott. A kút költségére 13 279,59 koronát terveztek. A pénz megvan, víz azon­ban nincs. Nincs aki a kutat megcsi­nálja. Ha Ipolyságra az Agroprojekt­hez mentünk a kút ügyében, egyik helyről a másikra küldifzgettek. S ez így ment egész nyáron át. A napokban voltam a kerUIeti Agro­projektnál, ahol állítólag elveszett a munkaszerződés. Azt a választ kap­tam, hogy a Zvolenban székelő Me­zőgazdasági Építőüzem még ez évben megcsinálja a kutat és a munkaszer­ződéssel járó ügyet is elintézik. Zvo­lenban azt a választ kaptam, hogy rövid az idő és egy hónap alatt nem tudják az Ügyet elintézni. Itthon meg az istállóépítés vezetője azt mondja, hogy el lehet azt végezni, csak akarni kell. Most már fordultam tű­höz-fához, de víz nincs. Nem tudom meddig. Bartal Gula, az alsósze­merédi EFSZ elnöke. 'S*/SSfS//SSS/f//SSSfSS/SSSS/SSSS/SSS/SŕSrfSS/S/SSSS////////S/SS/S//SSS//fS/ŕ/S////S///S//SSSSS///SS///// 4 A közös első gyümölcse Détér is azok közé a falvak közé tartozik, ahol az elmúlt hónapokban megértették a közös előnyét. Ezt a szövetkezetet még újoncnak nevezhet­jük. Jól megállta a helyét az első próbák alkalmával. Habodász Elemérrel, a fiatal szövet­kezeti elnökkel beszélgettem, az össz­pontosításról. — Nálunk minden simán ment, mert a tagság megértette az össz­pontosítás jelentőségét. Hogy e mögött az egyszerű szó mögött több ls rej'Jk, azt sejtettem Később meg is tudtam, miért ment Détérben olyan simán az összponto­sítás. A járási és a helybeli vezető­ség részletesen megmaqyarázta a tag­ságnak az összpontosítás problémáját. Nagy munkát végzett Habodász Ele­mér, az elnök és Bojtos Sándor, az alelnök is, meg a vezetőségi tagok. A szövetkezet a múlt év negyedik negyedévében 2400 liter tejet adott a közellátásnak. Ez szép eredmény, kü­lönösen ha tekintetbe vesszük, hogy ezelőtt a község 160 gazdája sem tu­dott beadni többet negyedévenként a nyári hónapok kivételével. Megvan a remény a hústermelésre is, már az év elején, mert 50 sertés hízik, ame­lyek februárban beadásra kerülnek. Bálint Lajos, Péterfala. Hetven mázsa dohány terven feli)! Jó dohány termett a bolyi szö­vetkezetben. A tervet 70 mázsával túlteljesítették. Illés János, a do­hánytermelő csoport vezetője el­mondotta, hogy a dohányt 18 koro­náért vették meg kilónként. A ter­ven felül beadott dohányért két- [ szeres árat fizetnek. Horosz Arpád, Örös. Döntő esztendő Az 1958-as esztendő döntő lesz me­zőgazdaságunkban. Járásunk egyes községeiben, mint Magyarbélen, Német, bélen, Szencen, Nagygurabon, Hegysú­ron, Egyházfán, Királyién és Jókén befejezzük a szövetkezetesítést. Járá­sunkban már csak 7 százalék a magán­szfektor. A tavasz az új szövetkezetesek első tOzkeresztsége, a közös munka nagy erőpróbája lesz. Ez egyben azt is je­lenti, hogy már az idén lényegesen nagyobb hektárhozamokat, és hasz­nosságot érhetünk e!. 4 L. Klapuch, Szene Az ellenőr munkájától függ nagymérrtékben, milyen minőségű árut kai kézhez a vásárló. A strašnicei Tesla-üzemben ezért különös gondot fordí­tanak a televíziós vevőkészülékek szerkezetének ellenőrzésére. Képünkön M. Mórt láthatjuk, aki a televízor magasfeszültségű szerkezetrészét próbálja ki. K. Merald, (ČTK) PÉLDAKÉPÜL SZOLGÁLHAT Igaz, nem kis fáradságba került, de Sirokmány Miklós elnök vezetésével s a tagok odaadó munkájával megvaló­sították tervüket. A közös cél érde­kében még a vasárnapokat is mun­kában töltötték. A megkezdett úton egy percre sem állanak meg Szinyér­ben. Jelenleg a negyedik istálló építé­sén dolgoznak. Ha a tél kedvező lesz, úgy ez is hamar tető alá kerül. Szinyérben nagy a kezdeménye­zés a tagok részéről is. A falu iparo­sai szívvel-lélekkel dolgoznak a gaz­dasági épületeken. A legdicséretre­méltóbb dolog, hogy a legmesszebb­menően kihasználják a helyi forrá­sokat s a legtöbb anyagot egyedül szerzik be. Azok pedig, akik kezdet­ben nem igen lelkesültek a gyors építkezés miatt, ma szorgalmas mun­kával adnak kifejezést megelégedé­süknek. Szinyér község dolgozói helyes úton haladnak. A kezdet sokat ígérő reményekkel biztat. Már most nagy­ban készülődnek 5 hektár szőlő tele­pítésére. Úgyszintén nagybani zöld­ségtermelést is terveznek, valamint nagy súlyt helyeznek a juhtenyész­tésre. Valamennyi tudatában van annak, hogy az első komoly lépés, vagyis a közös gazdálkodás alapja az ál­lattenyésztés. Ehhez pedig gazda­sági épületekre van szükség. A szinyériek éppen itt mutatták meg. h'ogy helyes szemszögből nézik a közös gazdálkodás jövőjét. Példát vehet tőlük minden olyan szövet­kezet, ahol elhanyagolják az építke­zést, ami a legtöbb esetben az ál­latállomány jó minőségének és hasz nosságának rovására megy. -ki­A királyhelmeci járásban Szinyér község volt az utolsó, ahol legké­sőbb érett meg a szövetkezeti moz­galom gondolata. Az idő azonban itt is a legjobb orvosság volt a ma­radiságból való kigyógyulásra. A jó példákat látva itt is győzött a közös gondolata. Tavasszal mind­össze tizenhármán szánták rá ma­gukat, de az ősz folyamán a többi 55 család is a közösbe olvadt. Jelenleg a falu 68 családja, mintegy 500 hektárnyi területen kezdi meg az új életet. Ügy mondják, ahol bizonyos ügy­ben nehezen határoznak, ott számot vetnek minden nehézséggel s a meg­kezdett dologba nem csúszhat be olyan hiba, amivel előre ne számol­tak volna. így van ez Szinyérben is. A tagok megfontoltan, egy ember­ként láttak munkához s az alig kéthónapos szövetkezet máris ko­moly eredményekre tekinthet vissza. Az összefogás, a munkasze­retet meghozta a maga gyümölcsét. Az őszön három istállót építettek. Noha egy csak összeszerelhető fais­tálló, de küldetésének csakúgy meg­felel, mint a legmodernebb téglais­tálló. Az a legfontosabb, hogy meg­valósíthatták a háziállatok összpon­tosítását és a felvásárolt juhok elhe­lyezése is biztosítva van. Megy itt minden, mint a karikacsapás. Egy délután megvalósították az ál­latok összpontosítását a szüksé­ges takarmánnyal együtt. A közös istállókban levő 89 szarvasmarha és 85 sertés szilárd alapul szolgál az új szövetkezet további feülődé­séhez. A HARRACHOVi UVEGGYARBAN B' A Pŕerov melletti Pavlovice község szövetkezetesei teljesítik a pártnak és * kormánynak a növénytermelés növeléséről vonatkozó határozatát. A lég­ii ; jy.. ') figyelmet az öntözésre és az öntözőcsatornák építésére összpon­t->3'tják. Képünkön az E 310 tipusú szovjet kotrógép látható munka köz­I ~v E géppel M. Petráš kezelő naponta 120 méternyi öntözőcsatornát ' készít a szövetkezet számára. F. Nesvadba (ČTK) ocsánat! Nagyon megütötte ma­gát? — nyújtotta! felém karját egy magas, közepeskorú férfi, hogy fel­segítsen a hóból. Feltápászkodtam és ismét sítalpaimra álltam. Csak azután néztem rá ismerétlen segítőmre, aki bemutatkozott: — Milan Stfíbrný vagyok, az itteni üveggyárból. — Hát persze, majdnem el is felej­tettem! Harrachov nemcsak a síelők paradicsoma. Üveggyáráról is híres — gondoltam és nagy érdeklődéssel te­kintettem új ismerősömre, aki nem sokáig kérette magát, hogy. elmesélje a gyár rövid történetét. — Az itteni üveggyárat 1712-ben ala­pították, de csak a XVIII. század má­sodik felében, amikor Harrach francia származású gróf kezére került, indult virágzásnak. Azóta a gyár a Harach­család tulajdonát képezte egészen a felszabadulásig, amikoris a nép vált korlátlan urává. Akkor indult csak iga­zán fejlődésnek. Készítményeit, mint a Železný Brod-i nemzeti vállalat egyik üzeméét a világ minden részére ex­portáljuk — hangzott az udvarias fel­világosítás. — Szívesen összekötném a kelleme­set a hasznossal és ha már itt vagyok, szeretném megtekinteni az üveggyárat — gondolkodtam hangosan. — Szívesen látom! Magam vezetem majd végig a gyáron, hiszen mint a gyár munkásigazgatója a legapróléko­sabb felvilágosítást nyújthatom min­denről. 1939 óta vagyok az üzem kö­telékében, munkásként kezdtem és bő­ven volt alkalmam kitanulni az üveg­gyártás minden csínját-bínját. Miután üveggyárba nem jut könnyen az ember, még a lélegzetemet ts visz­szafojtottam a hóséget sugárzó üst­kemencék közepette, hogy figyelme­met semmi se kerülje el. Az üveg nyersanyaga kvarchomokból, mészből, szódából, cserzőanyagokból és színes üveg esetén ásványi festékekből tevő­dik össze. A kvarchomokot, mely az üveggyártás legfőbb nyersanyaga, a Krkonoše tövében lévő Stŕelečben ts AderSpachban bányásszák. X i is hinné, mily nagy utat kell megtennie a kvarchomoknak, míg eljut a szépen csiszolt peszgőspo­hárig? Mennyi minden történik a nyersanyaggal, amíg ott áll asztalun­kon a tetszetős virágváza, vagy ízlései hamutartó? — A nyersanyagot órákon keresztül generátorgáz-hevítéssel üstkemencében olvasztják. Á megfelelő halmazállapotú massza elérése után hosszú cső segít­ségével történik af üveg fúvása, az anyag további formázása és díszítése, — magyarázza szemléltetően a Losonc melletti Malinecról idekerült Jan Staro­ve üvegfúvómester, majd hozzáteszi: — Ezután a félkészárut futószalagos alagkemencében hűtjük. A . csiszolás, nemesítés, ellenőrzés, csomagolás to­vábbi munkahelyek felelősségteljes fel­adata. Starove mester 45 év körüli, egész­ségtől duzzadó, mosolygó képű férfi. Három gyermek atyja és elégedetten, szinte dicsekedve meséli, hogy normá­ját átlagosan 110 százalékra teljesíti. Havi keresete meghaladja a 2000.— koronát. 1930 óta dolgozik a harrachovi üveggyárban, mely második otthona. Szülőfalujában, a malineci üveggyárban tanult ki és miután onnan annak idején munka hiányában számos társával együtt elbocsátották, Csehországban talált megélhetést. TJirtelen szokatlanul érdekes do­" logra leszek figyelmes. Az egyes vázák, poharak kelyhek falát be­ágyazott csipkeszerü rács díszíti. Az üvegtárgyak kívülről, belülről simák, hiába akarom a finom csipkét megta­pintani. — Ez a legújabb iivegdíszltés, „Harr­til"-nak hívják és külföldön igen kere­sett cikk — mondja Starove elvtárs. Éppen itt jön a feltalálója, Mii o f Päl­pytel, aki szabadalmazott úfitásáért ta­valy 20 000 — koronát kapott. Púlpytel elvtárs szerényen ad felvilá­gosítást: — Nem nagy dolog az egész. Két üvegréteg közé elhelyezett hajszálnyi vékony üvegfonálból készített csipkéről van szó, melyet a Vertex cég szállít számunkra. Egyelőre ilyen díszítményű üvegtárgyakat rajtunk kív^l sehol a világon nem készítenek. Hát még milyen érdekes áz ólom­kristály csiszolása! Igen nagy hozzáér­tést, türelmet, kézügyességet igényel, amíg a sima üvegtárgyakba gyakran hajszálvékonyságú mintákat csiszolnak. A dolgozók itt 3—5 tagú csoportokat képeznek. Mindegyikük csak egy bizo­nyos csiszolási műveletet hajt végre és a szomszédjának adja tovább az általa befejezett munkát. A csehszlovák ólomkristály gyönyörű kivitelével az egész világon jól ismert és keresett s így hazánk egyik igen fontos kiviteli cikke. 7X7em könnyű az üveggyári dolgo­zók mestersége. Határtalan kézügyességre van szükségük. A szak­emberek kiképzése jó néhány évet vesz igénybe és sokat kell dolgozniok, kiisz­ködniök, míg művészi tökélyre tesznek szert. Fizetésük is csak akkor éri el az átlagos tíz korona órabért, ha mlr megmutatták, hogy valóban szakembe­rek. Az üvegfúvás hatékony munka­egészségvédelmet igényel. Ezért az eb­ben a szakmában dolgozók bérezése igen előnyös. Az üvegipar dolgozói valamennyien egyformán rajonganak foglalkozásu­kért, egyformán büszkék készítmé­nyeikre, teljesítményeikre. A világért sem hallgatnák el, hogy a Železný Brod-i központi vállalat vándorzászla­ja már egész évben az ö üzemükben volt, és hogy számos kitüntetés, di­cséret és elismerés birtokosai. K. M. ru SZÔ 5 ?c 1958. január 11.

Next

/
Thumbnails
Contents