Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-09 / 9. szám, csütörtök

^TZOVJETUN/ f*tOH6 OLtA K o*e* ju*/, 'rurtita CMAM rHAi vterNAM vAz>nn JZUPAff MA L AJ. UMtniA vHAHA tfAMfXUM ÜJ SZO i * 1958. január 9. Az évforduló az Ö-világ két nagy kontinensére — Afrikára és Ázsiára fordította a közvélemény figyelmét. Ott zajlott le az afrikai és ázsiai országok kairói értekezlete, míg az új év első napjaiban Široký csehszlovák miniszterelnök Indiába és más ázsiai országokba látogatott. A kairói értekezlet a két évvel ezelőtt megtartott bandungl konferenciához hasonlóan — kifejezi azokat a nagy változásokat, amelyek Ázsia és Afrika óriási térségein következtek be. Néhány rövid esztendő alatt széthullottak vagy széthullásban vannak az évszázadok folyamán kiépített gyarmati birodalmak. Számos volt gyarmati ország kivívta nemzeti függetlenségét és most saját gazdaságának kiépítésén fáradozik, más nemzetek meg szívósan harcolnak szabadságuk elnyeréséért. A kairói értekezletnek rendkívüli jelentőségét kidomborította már maga az a tény is, hogy Ázsja és Afrika több mint negyven országából egy miiüárd nyolcszáz millió ember, tehát az emberiség két harmadának képviselői vettek részt. Ehhez fogható nagyszabású összejövetel a két világrész történetében eddig nem fordult elő. Ha a gyarmati népek sorsában beállott nagy változásokat nézzük — csak a legfontosabbakat véve figyelembe - azt látjuk, hogy az utóbbi évtized folyamán megszűnt a japán és az olasz gyarmatbirodalom, haláltusáját vívja a francia és szétbomlóban van a gyarmati rendszer. A második «Ugháború végén még a földkerekség két és félmllliárdnyi lakosságából csaknem másfél milliárd gyarmati függőségben vagy gyámság alatt élt, viszont azóta több mint 1,3 milliárd ember szabadult fel a gyarmati igából. Ázsia és Afrika népei egyre nagyobb jelentőséget nyernek, egyre jobban szót kérnek és vívnak ki saját sorsuk intézésére és a világ kérdéseinek eldöntésére. A kairói értekezlet folvtatása a bandungi értekezletnek — sokan második Bandungnak nevezik — amely megfogalmazta és kihirdette az ázsiai és afrikai népek alapvető, közös érdekeit és célkitűzéseit: a gyarmati rendszer minden formájának kiküszöbölését és a békés együtt é)ésért vívott harcot. A kairói értekezlet azonban egyúttal hatalmas lépést jelent előre: a bandungi értekezlet gondolatai konkrétabb, élesen meghatározott formát öltöttek. Ez az értekezlet elejétől végig egyúttal bírósági tárgyalás is volt, ahol a vádlottak padján az imperializmus ült. A vádlók: Afrika és Dél-Ázsia dabbak, mint nálunk, kivéve a szőrme- és zöldségüzlet ^ket. Sorbanállá.-, leginkább a hentesüzletekben „dívik" míg zöldség és gyümölcs rengeteg van mind az üzletekben, mind a piacon Szőlőből — lévén szüreti időszak — a jó ég tudja, hány fajtából választhatsz 1 léva 50-ért. A szőrmeüzleteket leginkább a külföldiek látogatják. Ne higgyje senki sem, hogy talán t azért, mert a hazai lakosság nem ' tudja megvenni ezen üzletek áruit. Ellenkezőleg, van szőrme és bunda elég bármilyen választékban és egy átlagos keresetű dolgozó 1 havi fizetésért már vehet egy közepes minőségű bundát. Tehát olcsó és ezért közkedvelt helye a külföldieknek a szőrme üzlet. MI AZ, AMI EZENKÍVÜL AZ ÜZLETEKBE CSALOGATJA AZ IDEGENT? Elsősorban a gyönyörű bolgár és kínai selymek, elsőrendű palackozott borok és konzervek. Az utóbbiak a mi árainkhoz viszonyítva Bulgáriában úgyszólván ingyen kaphatók, pedig a bolgár konzervek nagyon ízletesek. Kiváltképpen a bolgár halkonzerv és a szardínia ízletes csemege és 3 lévőért kapható. Általában, mint ahogy már szó volt róla, élelmiszereidben nincs hiány és olcsón főzhet a bolga

r háziasszony... Ez volt a párt és kormány legelső célja: élelmiszerböséget teremteni és megszüntetni a bolgár nép évszázados nyomorát. Természetesen 13 év alatt nem lehet egy országot, — még hozzá annyira elmaradt országot, mint Bulgária volt — Kánaánná változtatni, hiszen a szocializmus építésével itt is egyre nagyobbak az igények, többet termelnek ugyan, d^ nagyobb a fogyasztás is. A legégetőbb kérdés ebben az országban is, és Várnában is a lakáskérdés. Sok u j ház épült uqyan Váraiban, kiváltképpen a periférii képe "áltozott lényegesen, de mindez nem elégíti ki a rohamosan növekvő igényeket. S hogy az állam minél gyorsabban megoldja a nehézségeket, nagymértékben engedi meg saját anyagi forrásokból a kisebb lakóházak építését. Mit értünk ezdlatt, saját anyaqi forrásokból? Az egész országban elterjedt a házi tpg'alpetés, s kü'önösen n naauobb városok kü'városai és a falvak lakosai élnek ezzel a lehetőA múlt hét csütörtökjén Viliam Široký miniszterelnök baráti látogatásra Indiába, Kambodzsába, Burmába, Indonéziába és Ceylonba utazott. Ezekhez az ázsiai országokhoz — jóllehet sok ezer kilométer választ el bennünket tőlük — már hagyományossá vált baráti kapcsolatok és kölcsönös rokonszenv fűz bennünket. Ennek a látogatásnak fontosságát kiemeli az a tény, hogy ily magas kormánytényezőnk első ízben tett látogatást olyan országokban, amelyek évről évre fontosabb szerepet játszanak a világpolitikában. Široký miniszterelnököt útja először a négyszázmilliós Indiába vezette. Üdvözlése alkalmából Nehru miniszterelnök többek közt ezt mondotta: „Ami Indiát illeti, politikánk attól a pillanattól fogva, hogy a nemzetközi porrondra léptünk, a békés egymás mellett élés elvéből indult ki." Tényleg nehéz volna olyan ázsiai békekezdeményez ísre mutatni, amelynek megvalósításában ne vett volna részt India. Általánosan ismert India szerepe a koreai és az indokínai béke helyreállításában. India volt a történelmi jelentőségű Bandungi Konferencia egyik kezdeményezője. Kínával együtt kihirdette a nagyfontosságú öt alapelve* a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett élésének alapelveit, a Pancsa Silát. India közvéleménye és hivatalos körei teljesen elutasító álláspontot foglalnak el az olyan katonai rendszerekkel szemben, mint a SEATO és a Bagdadi Tömb. India kormánya a Kínai Népköztársaság fennállásának első napjaitól fogva állást foglal amellett, hogy e ázsiai nagyhatalom törvényes jogait felújítsák az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Nagyon fontos szerepet játszik India az atomfegyverklsérletek eltiltásáért, e fegyverek általános betiltásáért és a leszereléséért vívott harcban. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság közötti barátság oly nagyfontosságú nemzetközi tényező, amely nemcsak Ázsia, hanem az egész világ fejlődésére befolyással van. Hazánkat, amely fontos szerepet játszik a nemzetek békés egymás mellett élésére irányuló törekvésben, a Pancsa Sila fenköic elvei szorosan egybefüzik a négyszázmilliós Indiával. Erről tett tanúságot az a közös nyilatkozat is, amelyet e napokban D. Nehru és V. Široký Delhiben folytatott megbeszéléseik után tettek közzé. A közös nyilatkozatnak mind a tíz pontja megerősíti a két ország békés törekvéseit és megelégedéssel állapítja meg, hogy Csehszlovákia és India között sikeresen fejlődik az együttműködés gazdasági, kulturális és műszaki téren egyaránt. Tovább folytatják a két állam közötti kereskedelem bővítését és" Csehszlovákia továbbra is hozzájárul India gazdasága tervszerű fejlesztésének megvalósításához. A két ország vezető államféríiai nézeteinek ez az egysége .azt bizonyítja, hogy India és Csehszlovákia jóbaráti kapcsolatai tovább fognak fejlődni és Viliam Široký miniszterelnök látogatása e barátságot még jobban elmélyíti és szorosabbra fűzi. Ily módon nyújt két egymástól távolfekvő ország, India és Csehszlovákia szemléltető példát a nemzetek békés együttélésének gyakorlati megvalósítására. —cs—

n HA VÄRNA UTCÁIT JÁRJA AZ EMBER pillanatnyilag vissza kell pergetni gondolatait a múltba, hiszen az ódon épületek, a város ré- y giségei múzeuma erre készteti az idegent. S milyen jó, ha már előzőleg megtudsz egyet-mást a város történetéről, nevezetességeiről, így kísérő nélkül is tájékozódni tudsz. Luben Laszkovval a tengerparton ismerkedtem meg. Már első beszélgetésünk alkalmával sokat mesélt a város történetéről, a város életéről... Nem érdektelen, ha egyet-mást én is elmondok erről a tengerparti, külföldön is hírneves város múltjáról és jelenéről. A város alapjait az időszámítás előtt 570. évben a görög gyarmatosítók rakták le; eredeti neve Odessos. Kedvező fekvése következtében rövidesen gazdag várossá fejlődött, 'lakosai nemcsak a szomszédos államokkal kötöttek jobbnál jobb üzleteket, de kereskedelmet folytattak a rómaiakkal és Szíriával is. A város egyre jobban ki épül, de időszámításunk után a 6-ik században hasonló elemi csapás éri, mint 1954-ben a nyugat-európai ten Cerparti országokat. 540-ben olyan féktelen vihar tom bolt a most már „csendesnek" ismert Fekete-tengeren, hogy 50—60 méteres hullámai elöntötték és elvusztították az egész várost, de 1. Justínián cár újra felépítette. A 14. szizad végén a törökök foglalják el a várost és egészen 1878-ig uralmuk alatt tartják. Még ebben az évben azonban a törökök egyetlen pusk, övés nélkül az oroszoknak adják át a Éjefplá Várnai barangolás várost és a békeszerződés értelmében minden erődöt el kellett hagyniok ... E KURTA TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS UTÁN hadd beszéljünk a város mai életéről... Ma széles aszfaltozott utcák, nagy parkírozott terek fogadj ' a látogatót, persze nem kerülheti Várna látképe el az idegen figyelmét a hatalmas tengeri kikötő és az élénk kereskedelmi élet. Várnában úgy fest egyegy utca, mintha mindennap vásár volna. Nagyon elterjedt az üzletek előtti árusítás, s különösen a magánkiskereskedők, akik még nagy számban vannak, kínálgatják oortékaikat. Egyébként az üzletek kirakatai szoliA piacon nagý a keletje az ízletes szőlőnek ségükkel. Ott, ahol megfelelő a föld a téglakészítéshez, aki építkezni akar, saját maga kiveti a téglát, nagy kemenceszerű halmokba rakja, majd a rések közé szenet szór. Ezután begyújtják a „kemencét", betapasztják az ajtaját, s néhány nap múlva kész a jó minőségű házitégla ... VÁRNÁNAK VAN NÉHÁNY KISEBB-NAGYOBB ÜZEME. S mivel a legforgalmasabb üzem ottlétemkor a szőlőfeldolgozó üzem volt, azt látogattuk meg. Az egész környék szövetkezetei szállítják ide a szőlőt. Naponta 300 tonnát emészt fel, vagyis présel ki az üzem, és elkezdődik a bor készítése. Emellett több száz hektoliter ecetet ad az üzem a közellátásnak a „harmadik préselésből". Todor Kovatenceff fővincellér kalauzolt bennünket az üzem borpincéinek labirintusában. Hatalmas, ezer literes hordók között járunk. A hordók némelyike ugyan még üres, — lévén a szüret kezdete, — de nem egy hordóban 10—15 éves bor vár elszállításra. E jó borok nagyobb részét külföldre exportálják, persze jut a finom jó nedűből a hazai piacra is A „pince" legöregebb bora a két hordónyi vörös Malaga. Huszonkét esztendővel ezelőtt öntötték must j ť. a hordókba, ma olyan sűrű, akár n olai, s ha egy-két pohárra! kóslo'.sz belőle, nem tagadhatod le, hogy a vá-nai borüzemben jártál... FEJEZZÜK BE VÁRNAI SÉTÁNKAT a város esti életével. Az utcák zsúfoltak ... A sétányokon megszűnik a • gépkocsiforgalom. Az idegen azt véli, itt nem is alszanak az emberek, hiszen még éjféltájt is úgy hullámzik az utcán a tömeg, mint nem messze innen a tenger holdfényben úszó vize. Érdekes itt a sétány. Az emberáradat élén a tanuló ifjúság jellegzetes egyenruhában. A lányok a felsőbb osztályokból fehér galléros fekete egy szí- i nű ruhában, az alsóbb osztályúak hajában fehér masli. Utánuk csoportokba i a várnai lányok kedvencei, a „kimenő" fiihákba öltözött fess tengerészek. F eket e szalag o s egyenruhájukon már messziről szemedbe ötlik a „Fekete-tengeri flotta" felirat... A fiatalok után az idősebb korosztály következik, majd az édesanyák nagy csoportja, a jellegzetes „bolgár" gyermekkocsikkal. A menetet az idős nyugdíjas bácsikák, nénikék zárják le. így megy ez minden nap, ha szép az idő, de még a kisebb eső sem zavarja haza az egész napi munka után friss levegőre áhítozó város lakosságát ... A táncolni szerető fiatalok is megtalálják szórakozásukat. A kávéházakban és a bárokban kiváló zene. kedves, ízlésesen berendezett helységek várják a szórakozni akarókat.. Az éjfél utáni órákban elcsendesednek az utcák. A város nyugovóra tért... Viszontlátásra, Várna, holnap reggel!... MÉRY FERENC Estefelé elcsendesedik a tengerpari (J. Frýba felvételei). Nézzük, mik azok az új momentumok, amelyek az Ázsiában és Afrikában folyó, imperiaiistaellenes harcban felléptek és kifejezésre jutottak a kairói értekezlet munkájában és határozataiban. Először is e népek fő ellenségüknek az imperializmust és — mint az imperializmus egyik formáját — a gyarmati rendszert minősítették. Ezáltal megszűnt az amerikaiak által hangoztatott megkülönböztetés a régi gyarmati hatalmak és az USA között. Az aTrikai és ázsiai népek képviselői megbélyegezték és elutasítotban levő vagyonának mint fő imperialista pozícióknak felszámolása. Az ázsiai-afrikai népek ugyanis megtanulták, hogy a politikai függetlenség elsősorban gazdasági függetlenséget tételez fel. Megértik, hogy csak erős iparral rendelkező gazdaság képes kiküszöbölni az imperialisták nemzetsorvasztó törekvéseit, felemelni a lakosság hallatlanul alacsony életszínvonalát, képes gazdaságilag is biztosítani az ország nemzeti függetlenségét. Fontos tényező továbbá az, hogy a Szovjetunió, melynek területe nagyobbik része Ázsiában fekszik és amely állam első ízben vett részt ilyen konferencián, Ázsia és Afrika küldötteinek átadhatta az imperialista ellenes harcban és az erős népgazegységét, megmutatta, mily óriási, egyre növekvő erőt képviselnek a világ fejlődéségben. Megmutatta, mily nagymértékben függ tőlük is az egész világ nemzetei kapcsolatainak jövője, vagyis végeredményben a béke sorsa. * * # A nnak szemléltetésére, hogy a világ szocialista táborának s a Kairóban egybegyűlt több mint negyven ázsiai és afrikai, többségében volt gyarmati népnek együttműködése nem üres diplomáciai formula vagy szemfényvesztés, mi sem lehet jobb példa mint az új esztendő számunkra eddig legfontosabb eseménye — Široký miniszterelnök útja Ázsiába. népeinek képviselői által előadott vádbeszédekben a legsötétebb gaztettek szerepeltek — egész nemzetek kifosztásától kezdve egészen azok kiirtásáig. De a kairói kongresszus sokkal több a gyarmatósító imperialisták tetemrehívásánál, több mint a bandungi alapelvek egyszerű megerősítése: újabb, magasabb szakaszt nyit még a volt gyarmati népek politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kérdésekben folytatott együttműködése terén. ták az USA háborús politikáját, az Eisenhower doktrínát, a segély örve alatti beavatkozást számos ország belügyébe és társadalmi rendszerébe. Állást foglaltak mindazokhoz a kérdésekhez, amelyek ma létfontosságúan döntőek: követelték az atomfegyverek betiltását és az általános leszerelést, amiért a Szovjetunió évek óta síkra szállt az ENSZ-ben. Egy másik fontos momentum az, hogy a két r.agy kontinens népeinek ezen közös fórumán első ízben hangzott el az államosítás követelménye, a gyarmati társaságok és monopóliumok ezen országokdaság felépítésében szerzett tapasztalatait és felajánlhatta hatalmas gazdaságának testvéri, semminemű feltételekhez nem kötött segítségét. így tehát ezeknek az országoknak van kire támaszkodniok. Míg a közelmúltban nemzeti felszabadulásukért vívott harcukban elsősorban a szocialista országok politikai és erkölcsi támogatását élvezték, ma megkapják a nélkülözhetetlen gazdasági segítséget Is. Néhány hete csupán, hogy a Szovjetunió újabb gazdasági segítséget nyújtott Indiának, Szíriának és Egyiptomnak másfél milliárd rubel értékben. A kairói értekezlet kifejezésteljesen megmutatta az afrikai és ázsiai nemzetek /