Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-09 / 9. szám, csütörtök

VITA Ä ĽSKP KfflZPOHTI BIZOTTSÄGÄMK LEVEĽÉHOL LEVÉL a kassai Keletszlovákiai Gépgyár dolgozóiho

z ,—Több millió korona megtakarításról van sző-—, A Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal i gyeim be Képünk M. Ajabačovát mutatja be, ako normáját 140 százalékra teljesíti. J. Kočiš (CTK) felv. A mezőgazdasági munkák zavartalan menetének szempontjából rendkívül fontos szerepet játszik az erőgépeknek és vonatott eszközöknek pótalkatrészekkel való ellátása. A mezőgazdaság gépesítésében éppen ezen a téren mutatkozik a legnagyobb fogyatékosság. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a hiba nem is annyira »z alkatrészek hiányában keresendő, hanem inkább azok helytelen elosztásában. A szervezetlenséget bizonyítja az is, hogy külön vonalon halad a qépállomások ellátása és külön az állami gazdaságoké, holott egyforma gépekkel dolgoznak. Számtalan példa igazolja, hogy a csúcsmunkák idején pótalkatrész hiányában bekövetkezett gépkiesés milyen érzékeny veszteséget okoz szövetkezeteinknek és állami gazdaságainknak. A gépállomások és az állami gazdaságok ezen a hiányon úgy igyekeznek segíteni, hogy saját költségvetésük keretében költséges raktárakat tartanak fenn és minden egyes olyan alkatrészt tartalékolnak, melyről feltételezik, hogy esetleg szükségük lehet rá. Hogy pontosan milyen és mennyi pótalkatrészre lesz szüksége valamely gépállomásnak, állami gazdaságnak, előre nem lehet megállapítani. így aztán olyan alkatrészeket is tárolnak, melyek használatára nem kerül sor, viszont elvonják az olyan üzemektől, ahol esetleg égető szükség volna rájuk. Ez természetesen nagy pénzügyi megterhelést jelent minden egyes üzem számára. A szenei gépállomás például, hogy feltételezett szükségletét biztosítsa, kereken 5 millió korona értékű pótalkatrészt kénytelen tárolni. \ Zselízi Állami Gazdaság 600 000 korona értékűt, a galántai gépállomás pediq 700 000 korona értékűt. Megközelítőleg ugyanennyi értékű pótalkatrészt tárolnak a többi gépállomások és állami gazdaságok is. Mivel mezőgazdasági gépgyáraink felesleges pótalkatrészt nem gyártanak, a gépállomások és állami gazdaságok alkatrész-felhalmozása súlyos zavart okoz az ellátásban. Hogy ennek eleiét vegyék, a múltban olyan intézkedést foganatosítottak, mely szerint minden olyan alkatrészt, melvet féléven belül fel nem használnak, vissza ' kell származtatni a gyárnak. Ez a megoldás sem jó. Megtörtént és még megtörténhet, hogy ugyanerre az alkatrészre két hét múltán szükség lesz. Ilyenkor nem mara-" más hátra, mint a már egyszer kiutalt alkatrészt újból kiutaltatni. Ez végeredményben bürokratikus eljárás és felesleges idő- és pénzveszteséggel jár. A gépállomások és állami gazdaságok tehermentesítése érdekében javasoljuk, hogy a raktárak készletének értékét 100 000 koronára csökkentsék. Ez az intézkedés — számításba véve Szlovákia valamennyi gépállomását és állami gazdaságát — szerény számítások mellett is 50 millió korona megtakarítást jelent. Az alkatrészek zavarmentes ellátása érdekében létesítsenek minden kerületben központi raktárt, ahol a kerület gépállomásai és állami gazdaságai azonnal megkapják a szükséges gépalkatrészt. Ma'ától értetődik, hogy a központi raktáraknak rugalmasaknak kell lenniök, Nem felesleges irattologató intézményre gondolunk, hanem egy olyan központra, ahol a kívánt alkatrészt percek alatt meglehet szerezni. A kerületi raktáraknak szoros kapcsolatot kell fenntartaniok Szlovákia kerületének valamennyi központi raktárával és egymást kölcsönösen scgiteniök keik Fontos az is, hogy a központi raktárakat a kerület valamennyi járása számára a lehető legkönnyebben hozzáférhető helyen létesítsék. A kerületi raktárak felállításával megszűnne az eddigi kétvágányúság. Az állami gazdaságok és qépállomások ellátása központosulna és így egy helyen szerezhetnék be alkatrész-szükségleteiket. A „Mindenki gazda a maga munkahelyén" elv szemmeltartásával az állami gazdaságok és gépállomások a kerületi raktárak létesítésével az üzemfenntartási költségeket legalább félmillió koronával csökkenthetnék. Ez egy üzem számára sem lehet közömbös. Szlovákia valamennyi gépállomását és állami gazdaságát számításba véve ez az átszervezés legkevesebb 50 millió korona megtakarítást jelentene. Tehát jelentős összeg megtakarításáról van szó, amit népgazdaságunk más helyein ésszerűbben felhasználhatnánk. Fűry József Hosszúréten erősödik és bővül az EFSZ Egy félév rövid idö az egységes földmüvesszövetkezetek életében, melyek feladata a dolgozóknak mezőgazdasági termékekkel való ellátása, de hosszú idő, ha úgy vesszük, hogy kihasználásuktól függ a kollektív gazdálkodás sikere s az, miként bánnak a szövetkezeti tagok kezdettói fogva saját közös tulajdonukkal, hogyan gondoskodnak annak gyarapításáról. Azért helyesen cselekednek az újonnan alakult EFSZ-ek tagjai, ha minden percet kihasználnak a gazdasági állatok mielőbbi összpontosításához szükséges alkalmas épületek tatarozása, vagy újak átépítése érdekében, és ha minden téren arra törekszenek, hogy a mezőgazdasági nagytermelésbe mielőbb teljesen bekapcsolódhassanak. Tisztelt Elvtársak! Mint régi ismerősötök kívánom néktek, hogy a terv teljesítésében ez idén is olyan siker koronázza igyekezeteteket mint tavaly. Csaknem egy hónap múlt el azóta, amióta nálatok jártam, őszintén megmondom, .ottlétemkor örömmel vettem tudomást arról, hogy az új évben először léptetek tiszta számlával és nyugodt lelkiismerettel. Eddig sajnos csak bírálatot írhattunk rólatok, mert mind a tervteljesítés körül, mind a pártszervezet munkájában sok javítanivaló akadt még. Ma már azonban jobb a helyzet. Mérlegelve a pártszervezet tavalyi munkáját, azt tapasztalhatjuk, hogy az üzemben elmélyült a propa- . gáciős munka, részben megjavult az annyiszor bírált káder-politika és sok más irányban értetek el dicséretre méltó eredményeket. Erről tanúskodik az a tény, hogy tavaly 22 tagjelölttel és 17 párttaggal bővült üzemetekben a komumnisták létszáma. Azzal biztos tisztában vagytok, hogy ez idén is nagy feladatok állnak a kommunisták előtt. Tovább kell folytatni a megkezdett politikai meggyőző munkát, mert ezen a téren van még sok tennivaló. A párt levelének megvitatásával kapcsolatban felmerült egykét olyan kérdés is, amelyre csakis mély meggyőző politikai munkával lehet válaszolni. A gépgyár munkásai jGl reagálnak a párt levelére, amit magam is tapasztaltam. Sok értékes javaslat érkezett a pártbizottsághoz és az erre kijelölt bizottsághoz, amelyek az üzem dolgozói munkájának megjavítására irányulnak. Sokan kérdik, milyen lesz az üzem további ľ->rsa. Felépül-e az öntöde, a pléhmű•ly, a raktárak, amelyek a generáltervbe vannak befoglalva. Erre, barátaim, igennel válaszolhatok. Szép perspektíva áll üzemetek előtt, melynek kompletizálása ma már nemcsak a ti érdeketek, hanem egész hazánk népének érdeke. Legyetek meggyőződve arról, hogy ha ti is jól. fogjátok a többi üzemmel együtt teljesíteni az ez idei tervfeladatokat, akkor hamarosan sor kerül arra, ami a ti fő vágyatok is, azaz az üzemetek építésének befejezésére. Nemrég részt vettem egyik üzemi gyűléseteken, amelyen a párt levelének megvitatásáról 1 volt szó. Hány értékes hozzászólás, lelkes javaslat vetődött fel ezen a , gyűlésen. Mennyire tapsoltatok, amikor egyik munkatársatok felállt és bejelentette, hogy egy 630-as és egy 1600-as légkalapács év vége helyett már december elején elkészül és ezzel adott szavuknak eleget tettek. Elképzelem, mily nagy lenne az öröm, ha mondjuk jő munkáért elnyernétek így cselekszenek a rozsnyói járási Hosszúréten is. Gondosan elvégezték az őszi munkálatokat és amellett szorgalmasan tatarozzák a valaha gróf Maldechen-uradalomhoz tartozott istálló épületét. Az idő vasfoga ezt is erősen kikezdte. A tetőszerkezet elkorhadt, a fedél részben szétesett s a nagy súlyú téglaboltozat nyomása alatt a falak is dűlőfélben vannak. De | mindezt meg lehet javítani — mondták a szövetkezeti — tagok és h nagy kedvvel munkához is láttak. ' Kiszámították, hogy az öreg épület a • tatarozás után még hosszú évekig , szolgálhat jó istállóként 96 tehén és ,120 sertés részére. Lesz hova'összpontosítani mindkettőt, lesz hely a szövetkezeti állattenyésztés gyarapításá"nak céljaira. De az új nem is lenne új és hala'dó, ha nem ütközne akadályokba és ,nehézségekbe. Ez igaznak bizonyult a ..hosszúréti szövetkezeti tagok esetében is. Egyszerre csak nem volt faanyag, hiányzott a tégla, vas és egyéb a tatarozás céljaira szükséges anyag. ' Hosszú napokig tartott a tervek jó" váhagyása, pedig a KNB tanácsa • mellett működő mezőgazdasági osz• tálynak EFSZ-eket építő osztályán 1 dolgozó elvtársak megígérték, hogy - a szövetkezeti tagok 6 hét alatt • megkapják a jóváhagyott terveket. 'Ezt az eljárást bírálta a CSKP KB le.velének megvitatása során Soltész elvtárs, az EFSZ elnöke, Šiškovič, a THNB titkára és több szövetkezeti tag. 4 Az akadályok arra valók, hogy legyőzzük őket, mondogatták elszántan a szövetkezeti tagok, és azt az építő'anyagot, melyet nem utaltak ki, öna minisztérium vagy a kormány vörös zászlaját. Ehhez azonban minden műhely hozzájárulása szükséges, különösen az öntöde munkájának megjavítása. Biztos nagyon szégyellhették azon a gyűlésen a műhely dolgozói, amikor a többiek szemükre vetették a rossz munkát. „Inkább teljesítsétek terveteket 60 százalékra, de jó minőségű legyen az öntvény, mint 100 százalékra, amiből több mint a fele selejt. Például 84 db. 250-es dugatytyúból alig találtunk 2 megfelelőt. A többit mind el kellett dobni selejtbe. Az lenne azonban a legjobb, ha a tervet túlteljesítenétek, š a minőség is kiváló lenne". így mondta az egyik I elvtárs haragosan elkeseredve. S Ti, öntödei dolgozók mit szóltok ehhez, mehet-e ez így tovább? Ogy olvastam, a pártbizottság munkájának évi jelentésében, hogy éppen a Ti műhelyetekben dolgozik legjobban a pártszervezet. És hogy a kommunisták itt fejtenek ki legjobb munkát. Ezek szerint azonban úgy látszik a pártmunka és a terv teljesítése, a selejtcsökkentés nincs valahogy összhangban. Nagyon sok értékes javaslat született üzemetekben a párt levelének megvitatása alkalmából. Javasolták az adminisztratív erők csökkentését 20 emberrel. Erre konkrét terVet is kidolgoztatok. Új szervezési intézkedésekkel a technikusok létszámát kb. 10 százalékkal csökkentitek. A műhelyek közötti kooperáció csökkentésével meggyorsul a termelés. Bevezetitek az önálió elszámolást is és még sok más hasonló üzemenbelüli intézkedést hajttok végre, amivel olcsóbbá válik és megjavul a termelés. Ha az anyagtakarékoskodás terén is ilyen javulás áll be, akkor ez, amint az egyik elvtárs A kassai Tatrasvitüzemet egy évvel ezelőtt helyezték üzembe. Ma mái nagy feladat előtt állnak az új üzem dolgozói: 12 millió korona értékben több mint 400 000 darab kötött ruhadarabot kell gyártaniok ez évben. A feladatok megvitatása után a csévéző részleq dolgozói kötelezettségvállalást is tettek: az első negyedévben 2373 korona értékben csökkentik a hulladékot. segély útján maguk kezdték beszerezni. A homok beszerzését a patakból Egri János vállalta. Ezt már azelőtt is csinálta, most jól hasznosítja a nyert tapasztalatokat. A faanyagot akként szerezték be, hogy a szilicei fennsíkon az e célra kijelölt fákat kivágták. Az erdőigazgatóság beleegyezésével a szövetkezeti tagok a fát brigádban leszállították és Nagy Lajos szövetkezeti tag, volt ácsmester vezetésével ácsolták. A falakat veszélyeztető boltozatokat le kellett bontani. Ezt a munkát elővigyázattal és hozzáértéssel Ondrej Gebe kőműves, szövetkezeti tag vezette úgy, hogy a boltozatból nyert téglákat még felhasználhassák. Orosz Miklós, Bányász Teréz és Simon elvtársnő letisztították a régi maltert a téglákról, hogy a kőművesek a falrepedések, ablaképftések és keresztfalak emelésénél felhasználhassák őket. Ha a terveket nem tartják vissza, és ha nem állott volna elő a munkában egyéb nehézség is, már készek lettek volna a tatarozási munkákkal. De az istálló déli oldala így is elkészült, s ott már több mint 100 sertést tenyésztenek, melyek egy mondta, 9 millió 332 ezer korona megtakarítást jelent majd ebben az évben. Ez az összeg pedig már elég lenne az új öntöde felépítésére. Azt hiszem, hogy ezen a téren komoly munkát végeztetek, és hogy nem volt hiábavaló a sok tanácskozás, ha iiyen eredményekre vezetett. Akik személyesen vállaltak felelősséget az egyes pontok határozatainak megvalósításáért, most már lássanak hozzá a munkához. és ellenőrizzék szigorúan az intézkedések teljesítését. Egyetértek veletek abban, hogy a szerelés az üzemhez tartozik, nem pedig külön alakulathoz. mert ez az üzem keze. A múltban követtünk el hibákat bizonyos intézkedésekkel. A párt levele azonban arra szólította fel dolgozóinkat, szóljanak hozzá, hogyan lehetne megjavítani minden fokon munkánkat úgy, hogy ez idén a párt XI. kongresszusa, kiindulva a széles vitából, bátran kitűzhesse a szocializmus betetőzését a közeljövőben. Végül pedig arról, amiről legtöbbet beszéltünk. Hová, kihez tartozzatok. Itt is kell, hogy győzzön az igazság. Az igazság pedig mindnyájunk érdeke, a szocializmus érdeke. Legyetek meggyőződve arról, hogy az elvtársak, akik a kérdés felől döntenek, igazságosan, pártszerúen, megfontolva és figyelembe véve a javaslatokat, döntenek afelől, milyen legyen a kassai Keletszlovákiai Gépgyár további sorsa. Megismételve őszinte jókívánságaimat, még csak azt teszem hozzá, hogy szeretnék mielőbb írni rólatok, de nem a hibákról, nem a nehézségekről, hanem inkább a sikerekről, amelyekből újra kívánok Néktek ez évben is igen sokat. Őszinte barátotok Horváth Sándor részét májusban beszolgáltatják a közellátás részére. A többi 30 sertést körülbelül január havában összpontosítják, a marhaállományt azonban csak tavasszal, mert előbb aligha fejezhetik be a tatarozás murtkálatait. A szövetkezeti tagok hangyaszorgalma természetesen nincs kedvére szövetkezeti mozgalmunk ellenségeinek. Hosszúréten akadnak néhányan, kik még nem szabadultak meg a régi eszmék maradványaitól. Ezek megkísérelték a szövetkezet szétbomlasztását is. Próbálkozásuk néhol be is vált. Balázs Imre és öt társa röviddel az EFSZ megalakulása után azzal az ajánlattal hozakodott elő, hogy belép az EFSZ-be, ha hatálytalanítják a vezetőség megválasztását és új vezetőséget jelölnek ki, melyben helyet foglalna Balázs Imre és társai is. Arra számítottak, hogy mind a falusi pártszervezet, mind a szövetkezeti tagok azt kívánják, hogy minél több, sőt valamennyi földműves tagja legyen a szövetkezetnek és azért bizonyára teljesítik követelésüket, csakhogy hat földművelővel többen írják alá a belépési nyilatkozatot. Azonban a helyi pártszervezet elővigyázatos volt, az elvtársak felismerték a „hatok" szándékát, akik semmivel sem tudták indokolni, miért kívánják a szövetkezet vezetőségének leváltását. Világos volt, hogy csupán meg akarják fosztani az EFSZ-t az alapszabályok szerint .megválasztott vezetőségtől és azután ők is lemondanak, hogy így az EFSZ is szétbomoljék. A fiatal szövetkezet azonban becsületesen ellenállt az ilyen csaléteknek. A közös gazdálkodás ajtaja nyitva áll a falu minden tisztességes földművelője előtt, ha gyarapításához hozzá akar járulni az alapszabályok szigorú betartása mellett. A hosszúréti szövetkezeti tagok minden csütörtök este egybegyűltek az iskolai tanteremben, hogy a szövetkezeti munkaiskola keretében meghallgassák Józsa László elvtársnak, a rozsnyói JNB tanácsa mezőgazdasági osztályvezetőjének szakelőadását, vagy az EFSZ alapszabályainak ismertetését, amit Tömöl Dezső elvtárs igen érdekes formában nyújt a hallgatóságnak. Az előadások befejezése után mindenkor élénk vita folyik. Szabad Lajos, Borsodi László, Egri János és más szövetkezeti tagok az iskolázás után még sokáig szívesen elbeszélgetnek a mezőgazdasági munka korszerű módszereiről vagy az alapszabályokról, melyek — mint maguk mondják — nem voltak előttük teljesen ismeretesek. Mivel a falu egyénileg gazdálkodó földművesei ez ideig nem vettek részt a szövetkezeti munkaiskola előadásain, a szövetkezeti tagok elhatározták, hogy személyesen, minden kötelezettség nélkül hívják meg őket az iskola látogatására. Hiszen Soltész Istvánnak, Korindás Jánosnak, Szabad Ilonának, Jambrich Pálnak és másoknak sem lehet kárára, ha megtanulják a gazdálkodás új módját, és azt, hogyan gyarapíthatják hatásosan saját gazdaságukat. Az iskolázás rávezeti a község valamennyi földművelőjét annak felismerésére, hogy az új gazdálkodási mód, mely falujukban most feltartóztathatatlanul előre töt, az ő javukat is szolgálja. Nem a pillanatnyi előny szűk látóköréből kell a jövőbe tekinteni, hanem a közösség szükségletei szempontjából — melynek az egyes személyek is tartozékai —, így kell saját fejlődésük örömteljes kilátásait is kialakítani. Ilyen állásfoglalással alakították meg a hosszúréti földművesek szövetkezetüket és ily módon bővítik soraikat újabban Júlia Pladičková és Karol Belopotocký belépésével. Az ő hat hektár földjük is növelte az egyesített táblákat. Jozef šoltýs szövetkezeti taq és fia meggyőző agitációja a szövetkezet gyarapításához vezetett és az ő példájuk nyomán a többi elvtárs is felvilágosítja az egyénileg gazdálkodó földműveseket a közös munka előnyeiről. A fontos az, hogy szövetkezetük mentől jobban erősödjék, nőjön és virágozzék. Felbert János, Kassa ÜJ SZÔ 5 & 1953. január 9.