Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-31 / 31. szám, péntek

iZjÖJ SZÓ A falusi tanítók országos értekezlete előtt Fiatalok a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért Ä CSISZ tornaijai járási vezetősége a következő feladatok teljesítésében való versenyre hívta fel a Banská Bystrica-i kerület járási vezetőségeit a párt XI. kongresszusa és a CSISZ szlovákiai kongresszusa tiszteletére: A szövetkezetekben és az állami gazdaságokban minél több ifjúsági munkacsoport megalakítása, és annak elérése, hogy az ifjúsági munkacsoportok a haladó munkamódszerek alkalmazásával a lehető legnagyobb hektárhozamokat érjék el. A tornaijai járás területén a múlt évben 8 ifjúsági munkacsoport dolgozott 126,5 hektárnyi területen. A verseny során a tornaijai járásban további 18 ifjúsági munkacsoportot fognak megalakítani. A verseny második pontjaként a | fiatalok minél nagyobb számban való megnyerését tűzték ki a szövetkezetekben végzett munkára. A járás területén eddig 326 CSISZ-tag dolgozik a szövetkezetben, ezt a számot a legközelebbi időszakban ötszáz főre emelik. Ezenkívül feladatul tűzték ki, hogy 1500 hektár rétet és legelőt megjavítanak, és fokozzák a fiatalok részvételét a folyók szabályozásánál és az alagcsövezési munkák elvégzésénél. A múlt évben a Túróc patak szabályozásánál 70 ezer korona értékű munkát végeztek el a járás' CSISZ-tagjai, az idén pedig 120 ezer korona értékű munka elvégzésére vállaltak kötele| zettséget Németh János, Tornaija. Fejlődik a falu Rendszeres olvasója vagyok az Üj Szónak és nagy érdeklődéssel olvasom az egyes községekről írt tudósításokat. Ebből kiindulva úgy gondoltam, hogy irok néhárty eseményről. mely községünkben játszódott le. Községünk körülbelül 900 lelket számlál és bár messze esik a járási székhelytől, államunk nagy gondot fordít a lakosság szükségleteinek kielégítésére. Ezt igazolja az a tény is, hogy a faluban egészségügyi központ létesült, ahol a rászorulók gyógyke- j ságnak zeitethetik magukat. Ezenkívül a Jednota fogyasztási szövetkezet minden igényt kielégítő új elárusítóhelyet épített. Korszerű helyiségben helyezték üzembe a múlt év végén községünk vendéglátó üzemét is. Ezenkívül a dolgozók közel hatvan új családi házat építettek, ami nagy esemény községünkben, hiszen a felszabadulás előtt egészségtelen lakásokban sokszor két család is szoroskodott. Ami a kulturális fejlődést illeti, megemlékezem még az ifjúsági szervezet műkedvelő csoportjáról, mely színművek betanulásával kellemes szórakozást biztosít a lakosKözségünket hetenként a Csehszlovák Állami Film is meglátogatja, a filmek vetítéséve! hozzájárul a dolgozók kulturális Igényeinek kielégítéséhez. Németh János, Füss. Prágában folyó évi február 5-én és 6-án tartják meg az Iskolaügyi Dolgozók Szakszervezete és az Iskola- és ! Kulturális Ügyek Minisztériuma közös rendezésében a falusi tanítók országos értekezletét. Az értekezlet rendkívüli jelentősége abban rejlik, hogy olyan időpont! ban tartják, amikor a mezőgazdasági termelésben már a szocialista elem a döntő. Ehhez tudni kell, hogy köztársaságunk általános Iskoláinak túlnyomó része falun ! működik és 60 százalékát hagyományosan egy-, illetve kétosztályos iskolák képezik. Az értekezleten minden kerület falusi tanítóságának küldöttei vesznek részt. Ott ' lesznek természetesen a magyar nemzetiségű tanítók küldötte! is. Az előző, hasonló jellegű értekezletektől abban különbözik, hogy ezúttal a tanácskozásokban részt i vesznek a városi iskolák tanítóinak küldöttei is, akiknek ; különösen a pályaválasztásnál és az iskolánkívüli népoktatás során van rendkívül fontos szerepük és akiknek segítsége nélkül a falusi tanítók egymaguk alig lennének képesek magasztos hivatásukat a szülők és az egész társadalom megelégedésére betölteni. Az értekezleten a ta' nítók kicserélik a pedagógiai és az iskolai oktatásban ! szerzett tapasztalataikat, beszámolnak az iskolánkívüli ; feladataik teljesítése során elért eredményeikről (politi' kai tevékenységük a falusi szövetkezetek létrehozása és : megszilárdítása terén, falusi kultúrmunka, műkedvelő színjátszás, ének-' és táncegyüttesek szervezése stb.) és kitűzik az új, megváltozott helyzetben a küszöbön álló feladatokat. A falusi tanítók tanácskozását óriási érdeklődés előzi meg. Ki ne értékelné — az ifjúság nevelésén kívül — azt az eredményes politikai tevékenységet, amelyet a falusi, tanítók legnagyobb része az EFSZ-ek megalakítása és fejlesztése terén kifejt. A szövetkezeti mozgalom kezdetétől a legélesebb osztályharc idején a párt- és szövetkezeti funkcionáriusokkal együtt ők álltak e haladó mozgalom élén. „Komoly szó komoly ügyben" így írtak akkor a falusi tanítókhoz intézett közös leveMcben öurfl és Nejedlý miniszter elvtársak és már az iM decemberében megtartott első országos értekezleten beigazolódott, hogy a falusi tanítók haladó tevékenységének milyen országépítő jelentősége van az új falu kialakítás* szempontjából. Gottwald elvtárs az értekezlethez intézett megnyilatkozásában azt írta, hogy a hivatását átérző falusi tanító nagy szolgálatot tesz a népnek és a szocializmus gondolatának. A falusi tanító feladata, hogy a falusi Ifjúságok Jfll nevelje, előkészítse hivatására, hogy a munkásosztály, a kis- és a középparasztok oldalán úttörője legyen a mezőgazdasági termelés új, szocialista formájának. Nagy segítséget jelentett a falusi tanítók munkájában a második és a harmadik országos értekezlet is, főleg mert időszerű kérdésekkel foglalkozott. Olyan időben élünk, amidőn az EFSZ-ek rohamos fejlődése és az új EFSZ-ek alakulása során egyetlen falusi tanító segítségét sem nélkülözhetjük. A hatékonyabb segítségnyújtás és a rendszeresebb népművelés érdekében szükség van a városi tanítóság bekapcsolódására Is. Az értekezlet fő beszámolója bizonyára rámutat majd a falusi tanítók feladataira az új nemzedék nevelése és a falusi lakosság szocialista öntudatának kialakítása és megszilárdítása terén. Amint értesülünk, az értekezlet felhívja majd köztársaságunk minden tanítóját és tanítónőjét, hogy támogassa lelkesen azokat a nagyszabású feladatokat, amelyeket a szocializmus betetőzése hazánkban megkövetel. Üdvözöljük a tanítóság országos értekezletét és azt kívánjuk, hogy az értekezlet tanulságait a kerületekben, járásokban, a falvakon és az iskolákban minél eredményesebben használják ki, alkalmazzák, általánosítsák üdvös és mindnyájunk Sltal megbecsült, felelősségteljes munkájukban. JÖ SÁNDOR A helyes úton A hanvai ifjúság komoly támogatást nyújt községünk kultúrháza felépítéséhez. Most, a téli hónapok folyamán színjátszó csoportjuk több községben színdarabot játszik, melynek jövedelmét az építkezés céljaira fordítják. A járásban mát hat ízben léptek fel. A CSISZ mellétei szervezete ugyancsak színművek előadásával tett szert 3000 koronára, mely összegből vetítőgépet akarnak vásárolni. Német János, Tornaija ^Felépült a kultúrház Hidaskürtön BIRODALOMRÓL-KÖNYVEKRŐL^ cAdíj letielei A hidaskürti CSISZ-szervezet Elkészült a mezőgazdasági termelés körzetekbe osztásának javaslata A Zemedélské Noviny egyik legütóbbi száma hosszabb cikkben foglalkozik mezőgazdasági termelésünk (körzetekbe osztásának, rajonizálásának kérdésével abból az alkalomból, hogy mezőgazdasági kutatóintézeteink teljesítették a CSKP X. kongresszusa által kitűzött feladatot: egész Csehszlovákia területére elkészítették mezőgazdasági termelésünk rajonizálásának javaslatát. A javaslathoz tartozó térképek kerületenként feltüntetik azokat a mezőgazdasági földterületeket, melyeken egyes terményfajtáink megtalálják fejlődésük legmegfelelőbb természeti i- éqhajlati és talaj - feltételeit és megművelésükre, értékesítésükre, feldolgozásukra a legjobb gazdasági feltételeket. A térképek szemléltetően mutatják a gazdasági állatok faj- és számbeli elosztásának javaslatát is, összhangban a természeti és gazdasági feltételekkel, valamint a takarmánynövények termesztésének tervé, vei. A Javaslat a szovjet agrobiológia legjobb tapasztalatain s a szocialista nagyüzemi termelés gazdasági feltételein alapszik, az egész ország élelmiszerszükség létéből, az élelmiszerfeldolgozó-ipar követelményeiből, valamint a kivitel lehetőségeiből indúl ki s figyelemmel van államunk önellátása, de mindenekelőtt a szocialista tábor országaival való együttműködés kérdésére. A javaslat készítői e természeti és gazdasági feltételek keretében az egyes termelési fajtákat .úgy osztották el a járások között, hogy elsősorban megállapították a járással szemben fennálló összes igényeket, majd azt vizsgálták, melyik területeken lehet ezeket az igényéket a leg-t jobban kielégíteni. Az igények s a helyi termelési feltételek összhangját azután fokozatokba osztották: azt a földet, melyen ez az összhang a legjobb vol , az első alkalmassági csoportba sorozták. Meg kellett azonban állapítani azt is, mennyire felel meg a javaslat az állami tervnek. Ennek érdekében a javaslat tervezői a mezőgazdasági termények országos szükségletét konkrét feladatokra (vetésterület, hozam állatállomány, hasznosság, stb.) bontották fel s ezeket a feladatokat a rajonizálás elveinek szem előtt tartá sával elosztották a kerületek és járások között. Emellett a javaslat lev Bármilyen sókat beszélünk Adyról, 4 legtöbbször mint költőt emlegetjük. '<<; Alig kerül szóba Ady a publicista, a jó ; prózaíró, örvendetes, hogy ez az edmunkát fejtett ki a múlt évben. A fia- | dig igaztalan bánásmód most egyre talság társadalmi munkával hozzájá- f jobban megváltozik. A könyvkiadók rult a kultúrház felépítéséhez is, š megjelentetik Ady prózai írásait, melyet a közeljövőben átadnak ren- s kortársai is kezdik publikálni. Cikdeltetésének. Lesz már hol szórakoz- >:; keket, könyveket írnak a publicista niok a falubelieknek, hiszen olvasó- 't prózaíró Adyról, terem és egyéb szórakozóhelyiség áll Cikkei után legutóbb megjelentetrendelkezésükre. Megvan tehát a le- | ték Ad

y összegyűjtött levelei* is. hetóség arra, hogy tovább fejlődjön £ Eg

y több 60Q 0,

d

a,

t kitev

ö n v, „ * Y könyv ez a szép és érdekes gyűjBela. Komárom £ temény> amelyne

k legnagyobb ér^ téke és érdeme: megmutatja Adyt, az embert. Adyt verseiből, mint mindenkit lenyűgöző, bámulatba ejtő zsenit ismerhetjük meg. Levelei keveset mutatnak géniuszából. Az irodalom, a költői alkotás helyett itt az egyéni | sorsról: elhagyatottság, betegségfé, i> lelem, magány; harcok Lédával, a A javaslat, me^et elfogadása eseten | kortársakka

l _ és has

0nlókról majd bontani az egyes * a falu kulturális élete. hetővé tesz bizonyos helyi, időbeli és terjedelembeli eltéréseket is, tehát alkalmazkodhat a termelési dinamikához, sző. De ahogy a lírikus és az újságíró Adyban - mint erre marxista értékelői többször rámutattak — sok az egymást kölcsönösen megvilágító motívum, leveleinél — ha rejtettebb, elvontabb módon is — hasonló a helyzet: lírájának közéleti motívumait publicisztikája érteti, leveleiből életművének személyes háttere bontakozik ki. Levelei így — bármenynyire személyes tárgyúak, és elsősorban csak mint emberről beszélnek — homályosan és közvetve fényt vetnek a zsenire, az irodalom óriására is. E levelek nélkül aligha értenénk Ady hosszas költővé érlelődését. Értékesek ezek az írások úgy is, mint dokumentumok, úgy is, mint i az Ady életmű szoros tartozékai. A hatszázhúsz levelet tartalmazó kötet sok vonatkozásban érdekes ké Ki és mi volt ez az asszony? Levelei megmutatják, bevezetőjében Belia is kitér rá: „Higgyük el az emlékéző barátoknak, hogy Léda mű-< veit, okos, s higgyük el Adynak, hogy „nagyskálájú lélek", s olvassuk végig a Léda-verseket, akkor megértjük, milyen érzéseket és szenvedélyeket ráncigált fel Adyból. ez a szerelem: - de ha elolvassuk Lédának ebben a könyvben közölt leveleit, akkor bizony nem találjuk sehol ezt a „nagy skálát", csak az apró, nem is női, hanem inkább nőstényi kicsinyességet, bomlott hiszté* riát, beteges hiúságot, a féltékeny* ség nevetségesen dühös tombolását, s csak néha — nyugodtabb óráiban — pihentető asszonyos melegséget, babusgató kedvességet". A kötet levelei tehát válaszolnak is. Egyértelmű, nemleges választ adnak arr* & sokszor felvetett kérdésre: Léda tette-e azzá Adyt, emivé lett? Ady Endre leveleinek csak egy részét foglalja magába a most kiadott kötet. Az eddigiektől azonban lényegesen gazdagabb e válogatás. A könyvkiadás is, Adyról nyert istovább kell majd bontani az községekre, már a falu szocializálásának befejezésére számít. Egyelőre kísérletképpen az ostravai kerület községeire bontották fel. A mezőgazdasági termelésnek a legkedvezőbb természeti és gazdasági feltételek szerinti elosztása igen fontos szervezeti és technikai intézkedéseknek képezheti alapját, lehetővé teszi az állami gazdaságok és földművesszövetkezetek termelésének huzamosabb időre szóló tervezését és célszerű szakosítását. Az ostravai kerületben végzett kísérletek megmutatták, hogy a termelésnek az egyes állami gazdaságokban és EFSZ-ekben végrehajtott szakosítása hozzájárult a termelékenység fokozásához és a szétforgácsoltság kiküszöböléséhez. fit rajonizálás keretében javasolt szakosítást nemcsak természeti feltételektől tették függővé, hanem gazdasági követelményektől és feltételektől is, amilyen pl. a lakosság élelmezése, a feldolgozó üzemeknek értéke s nyersanyaggal való ellátása, stb. A mezőgazdasági termelés rajonizálása különös gondot fordít a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés egymáshoz való viszonyára, a takarmányalap elosztására és bővítésére, a gazdasági állatok állományára és hasznosságára, feltárja a takarmánytartalékokat s egyenletes vetésforgókba osztja a termelést. A rajonizálás egyéb gazdasági feladatok megoldását is elősegíti: lehetővé válik a beruházások távlati tervezése, a gépesítési eszközök célszerűbb elosztása, a munkaerők széthelyezése, stb. Mint a mondottakból látható, a mezőgazdasági termelés körzetekbe osztása nemcsak a szocialista nagytermelésre, hanem egész népgazdaságunkra is jelentós hatást fog gyakorolni. Természetes, hogy önmagában a rajonizálás sem érné el célját. Erre csak akkor kerülhet sor, ha további célszerű intézkedésekkel egészítjük ki s ha a mezőgazdaság valamennyi dolgozója alkotó tevépet nyújt az Ady baráti köréhez

v meretünk is szegényebb lenne, ha tartozó kortársakról, mindenekelőtt e levelek nem jelentek volna meg. Ady nagy szerelméről, Lédáról. Balázs Béla. Egy száz év előtti utazás I Alexandre Dumas oroszországi útja A Gróf Monte Christo, Három testőr ' és megannyi kedves regényünk írója '. egyben szenvedélyes utazó St kiváló ', tollú újságíró is volt. Az orosz iroda; lom az ő korában kezdett európai hír; névre szert tenni és a minden iránt ; érdeklődő, szellemes francia nagyon vágyott arra, hogy megismerje ezt az • akkor még távolinak tűnő és kevéssé • ismert, hatalmas birodalmat. Ám ennél • még jobban sarkallta az a hír, hogy • írásai nagy népszerűségnek örvende' nek a művelt orosz olvasóközönség körében. Művei 1830-tól kezdve egyremásra jelentek meg Oroszországban s néhány könyvét nem kisebb ember for; dította oroszra, mint maga Bjelinszkij, ; a híres mükritikus. Tudta, hogy az orosz tudomány és kultúra olyan nagy ; képviselője, mint Herzen műveinek ; szenvedélyes olvasója is nagy eiisme• réssel nyilatkozott pompás, fordulatos • és lebilincselő meseszövéséről. Dumas 1858 júniusában érkezett meg Szentpétervárra, mint Gorigorij Kuselev-Bezborodko gróf, egy különc rtiágnás vendége. Az orosz város meleg szeretettel fogadta a nagy francia regényírót, akinek alkalma volt megismerni a híres orosz vendégszeretetet, írónk azonban nem csupán mint ven; dég érkezett • Oroszországba, hanem, mint újságíró is, akí a látottakról részletes tudósításokat volt küldendő a Párizsban megjelenő Monte Christo című folyóiratnak. Az orosz fővárosban Dumas közeli barátságba került D. Grigorovics orosz íróval, akinek a révén megismerkedett az orosz irodalom kiválóságaival, ezek között Nyekraszovval, a költővel, aki kenységgel veszi "kiTészét a "javaslat fákkor a „SzoLremennyA'^cimüteíavalóra váltásából. £ dó szellemű orosz folyóiratnak volt a szerkesztője. Az ö segítségével ismerte meg az orosz irodalmat és az irodalmi életet. Dumas később „Oroszországban" című könyvében igen érdekes beszámolót Irt Puskin, Lermontov, Polezsajev, Nyekraszov, Grigorovics és mások müveiről és a tőle megszokott szellemes és lebilincselő stílusban jellemezte a szerzőket is. Grigorovics támogatásával több Puskin, Nyekraszov és Vjazemszkij verset is lefordított franciára. Mint a történelem szerelmese, Dumas — noha meglehetősen felületesen — az orosz történelem érdekesebb eseményeinek tanulmányozásába fogott. Magától értetődik, hogy ő a történelem kalandos vonatkozásainak szentelt különös figyelmet. Az orosz múlt eseményeinek böngészése közben, akarva, nemakarva, sok olyan véres, tragikus dolog jutott tudomására, ami nem a legkedvezőbb fényben tüntette fel a cári családot. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a cár megparancsolta titkosrendörségének: tartsák megfigyelés alatt a „gyanús franciát". Ettől kezdve a cár kopói pillanatra sem tévesztették el szem elöl Dumast, de már odáig nem merészkedtek, hogy kitiltsák az országból, vagy pedig megakadályozzák oroszországi útjának folytatását. Szentpétervárról az író Moszkvába utazott, ott töltötte július második felét és augsztust. Nagy érdeklődéssel tanulmányozta az ősi főváros műemlékeit és a moszkvai szokásokat. Ellátogatott Borodinóba és megtekintette a történelmi nevezetességű csatateret, ahol 1812-ben az orosz csapatok halálos sebet ejtettek a napoleoni armádiáru Az orosz falu is érdekelte. Szeptemberben Nariskin herceg Vendégeként annak vidéki kastélyában tartózkodik és beszámolóiból láthatjuk, hogy alaposan megismerte a vidéki földesurak és a jobbágyok életét. De a kíváncsi író nem érte be ezzel. Folytatja útját, melynek következő állomása a történelmi nevezetességű Nyizsnij-Novgorod volt. Innen a Volgán Kazanyba utazik. Ezekről m helyekről is részletes beszámolókat küldött t „Monte Christo"-nak. A következő állomás Szarátov, majd Asztrahán. Itt ismeretséget köt Tűmén kalmük herceggel. Lankadatlan érdeklődéssel tanulmányozza a kalmük nép életét és szokásait, a népi táncokat és a nagyszerű kalmük lovasok versenyeit. Otileveleiben lebilincselő színekkel ecseteli a puszták fiainak életét. Ezután hátat fordít a Volga alsó fólyásának és a Kaukázus hegyei felé veszi útját, ahol éppen 6 Samil hegyilakók ellen indított hadmüveleteket a cári hadsereg. Innen Bakuba utazik s onnan a grúz fővárosba, Tifliszb« fátogat. Kaukázusi benyomásait külön könyvben „A Kaukázus" című munkájában örökíti meg. Dumas 1859 februárjában Poti fekete-tengeri íkikötöben fejezte be oroszországi útját, ahol hajóra szállt és Konstantinápoly felé vitorlázott. Oroszországi útjáról írott könyvei az öt jellemző színes stílusban bemutatták a francia olvasóknak az orosz valóságot, az orosz népet. A műveket az orosz nép iránti szeretet és megbecsülés hatja át. Otja az orosz és a francia nép hagyományos barátságának megkapó emléke. -r -e) ÜJ SZO 5 ír 1958. január 30.