Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-24 / 24. szám, péntek

Vthtg proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 19S8. január 24. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 24. szám. Ki legyen a szövetkezet elnöke ľ ? Faluszerte megkezdődtek a zárszámadások. Azokban az EFSZekben, amelyekben a tagság jól végezte munkáját egész esztendőn át s a vezetőség is hivatása magaslatán állt, ott gazdag a zárszámadás, szép összeget kapnak a tagok a részesedésre. Ahol pedig nem így volt, magától értetődően kevesebb jut a munkaegységekre. Persze az ilyen helyeken tüzetesen utánanéznek, mi okozta a hibákat, miért nem termelt az illető EFSZ annyit, amennyit a múlt év elején a tervben lefektetett. S ilyen esetekben azután napvilágra kerül az is, hogy nem mindig a tagság a bűnös a sikertelenségekben, hanem elsősorban a vezetőség. Több példát hozhatnánk fel az életből annak bizonyítására, hogy egy-egy helyen a rossz vezetés következtében úgyszólván a tönk szélére jutott volna a közös, ha idejében nem veszik észre a vezetők hanyagságát. A vicsápapáti szövetkezet szintén azután került a rendes kerékvágásba, miután leváltották az elnököt, a könyvelőt, s a vezetőség néhány tagját. A vámosladányi EFSZ-ben néhány évvel ezelőtt a bíróság előtt felelt tetteiért az EFSZ vezetője. Azért beszélünk most mindezekről, mert hiszen a zárszámadásokkal egyidőben tartják az EFSZ-ekben az évzáró taggyűléseket és jónéhány EFSZ-ben új elnököt, vezetőséget választanak. S ha már azt mondottuk, a szövetkezet további fejlődése, jövője, elválaszthatatlan a jó vezetéstől, alaposan fontolóra kell vennie a tagságnak, hogy kit választanak a szövetkezet élére. Tegyük fel hát mi is a kérdést: Ki legyen a szövetkezet elnöke? Erre nehéz röviden válaszolni, hiszen ahhoz, hogy jó elnököt választhasson a tagság, sokoldalú politikai, szakmai és szervezőképességű, nagy áttekintéssel rendelkező, az emberekkel türelmesen bánni tudó embert kell találnia a faluban. Köztudomású, hogy mindezekkel a tulajdonságokkal felruházott ember még nincs sok falvainkon, nem is lehet tíz esztendő alatt ilyen vezetőgárdát kinevelni. Mitévők legyünk hát? Meglesz a szövetkezet elnök nélkül? Ez lehetetlen, mert valakinek mégiscsak törődnie kell a nagy gazdaság gondjaival, bajaival, a termelést is ellenőrizni kell, stb. Kit válasszunk tehát? — tesszük fel mégegyszer a kérdést, s valószínűleg sok helyen megkérdezik ezt az EFSZ-ekben is mostanában. Ismert dolog és jól bevált már az EFSZ-ek eddigi életében, hogy a vezetőség élére tapasztalt, a mezőgazdasághoz kiválóan értő embert kell választani, olyat, aki addig is, míg egyénileg gazdálkodott, élenjáró volt a faluban. Természetesen ehhez még jó szervezőképességgel is kell rendelkeznie, mert nem mindegy ám 5—6 hektáros gazdaságot vagy szövetkezetet vezetni, hiszen a magángazdának mindenről volt áttekintése. Nem így van Zdenék Fierlingernek, a nemzetgyűlés elnökének levele dr. E. Gerstenmaierhez, a Német Szövetségi Köztársaság parlamenti elnökéhez ez egy 500—600 hektáros gazdaságban. De ha van olyan ember a szövetkezetben, aki szakmai téren kiváló, ellenben gyengébb a szervezésben, amellett becsületes, hű a közöshöz, bátran meg lehet választani elnöknek, persze csak akkor, ha a vezetőségi tagok között viszont van egy-két jó szervező képességgel rendelkező, politikai tudásban magasan álló ember. Szükséges ez azért, mert vannak olyan szövetkezeti elnökök, akik ugyan egyéni gazdálkodásuk idején első .gazdák voltak a faluban, viszont a nagyobb gazdaságban nem tudnal^É érvényesülni, éppen a szervező munka a gyengéjük. Egy-egy faluban jól bevált az olyan elnök is, aki ugyan nem volt földműves, esetleg valamilyen gyárból került az EFSZ élére. így aztán nem egy EFSZ-ben volt munkás az elnök. És ha jő szervező, tud bánni az emberekkel, harcol az EFSZ terveinek teljesítéséért, igazságos, a munkafegyelem megsértőit bünteti, a szövetkezet gazdasági eredményei is jók, akkor az ilyen elnök ellen sem lehet kifogás, s még kevésbé, ha a vezetőségi tagok szakmai tudása kiegészíti az elnök politikai tudását, szervezőképességét. Egyes falukban már nagyok az igények, s a szövetkezet gazdálkodási foka megköveteli, hogy me- i zőgazdasági főiskolát végzett jő; szakemberek karüljenek a vezetőségbe, a szövetkezet élére. Helyes ez és egy-egy helyen már meg is valósítható, hiszen az utóbbi években egyre több a mezőgazdasági j szakiskolát végzett fiatal. • A szövetkezetekben igen sok asz- j szony is dolgozik. Róluk sem sza- j bad megfeledkezni az évzáró tag- j gyűléseken, hiszen munkájukkal, : jó szervezőképességükkel a falusi Ž

sszonyok sokat tesznek az EFSZk fejlődése érdekében. Már azért is fontos erről beszélni, mert bár a nők nagyobb számban dolgoznak a mezőgazdaságban, mint a férfiak, a vezetőségben igen gyéren találhatók meg. Pedig az a néhány EFSZ, amelyeknek élén nő áll, jól gazdálkodik, sőt ezek az EFSZ-ek élenjárnak mind a termelésben, mind a beadásban. Néhány példát hoztunk fel arra, milyen legyen egy szövetkezeti elnök, kit válasszanak be a vezetőségbe. Teljes recept erre persze nincs, hiszen minden EFSZ-ben a tagság ismeri legjobban azt az embert, aki megfelel erre a funkcióra, akiben megbízik az egész közösség. A helyi pártszervezetekre, a szövetkezetekben dolgozó kommunistákra vár a feladat, hogy segítsenek a tagságnak egy igazi jó elnök megválasztásában, mert két évre szól a funkció, s egészségtelen dolog, ha sűrűn váltogatják egymást a szövetkezetek vezetői, az elnökök. Inkább ma legyünk szigorúbbak e téren, mint később, amikor már megtörtént a hiba, a baj. Zdenék Fierlinger, a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke január 17én az alábbi levelet intézte Dr. Eugen Gerstenmaierhez, a Német Szövetségi Köztársaság parlamenti elnökéhez: Tisztelt Elnök Ür, Önhöz fordulok, Aivel a nemzetközi helyzet alakulása az utóbbi időben megmutatta, hogy feltétlenül meg kell akadályozni a nemzetközi feszültség további kiéleződését és energikus erőfeszítést kell tennünk néhány olyan kérdés megtárgyalására, melyeknek megoldása elősegítené a „hidegháború" felszámolását, a bizalom és a népek együttműködése kedvező feltételei légkörének megteremtését. Világos, hogy a csehszlovák és a német nép létérdekeit közvetlenül érintő kérdésekről van sző. Csehszlovákia népe békében kíván élni és jószomszédi kapcsolatokat akar fenntartani minden országgal, annál inkább a szomszéd államokkal. Meggyőződésem, hogy hasonlókat kíván a német nép is. Ezért úgy yélem, fontos, hogy mi, mint a két állam legfelsőbb képviseleti szerveinek képviselői, szenteljünk figyelmet e kérdéseknek és fejtsük ki minden erőnket a békés megoldás érdekében. Meg kell látni, hogy a világszerte és főként Európában kialakult helyzet korántsem minősíthető békésnek. Folytatódik a lázas fegyverkezés. Kísérletek merülnek fel a lefegyverzésben elérendő bárminő haladásnak különféle üzelmekkel történő megakadályozására. Szándékosan szítják a háborús hisztériát, ellenséges propagandát és gyűlöletet terjesztenek a szocialista államokkal és más békeszerető országokkal szemben, melyek nem akarnak részt venni az agresszív tömbök politikájában. A történelmi hagyományokkal ellentétben egyes európai államok között nincsenek meg a rendes gazdasági, kulturális és egyéb- kapcsolatok. Természetesen semmi oka sincs annak, hogy e kapcsolatokat ne bontakoztassák ki széleskörűen, ha mindkét részről ez irányban jóakaratot tanúsítanak. Az Északatlanti Tömb legutóbbi illése és annak eredményei azonban megmutatták, hogy e katonai csoportosulás bizonyos vezető hatalmai tövábbra is folytatni akarják a „hidegháborút". Nem akarom Ön előtt palástolni a Csehszlovák Köztársaság népének — amely a hitleri agresszió áldozatainak egyike volt, — nyugtalanságát amiatt, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban léteznek erők, melyek „a hidegháború" hívei és nem tanultak a múltból. Ne csodálkozzék azért, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormányának a Bundeswehr további építésére és atomfegyverrel való felszerelésére irányuló törekvései érthető aggodalmat és gyanút keltenek sok európai államban. Nem tudjuk ugyanis elképzelni, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése érdekeit és a német nép legsajátabb érdekeit szolgálhatná olyan kormánypolitika, amely nemcsak készségesen egyetért idegen csapatoknak saját területén való állomásozásával, hanem ezenkívül még támogatja is idegen rakéta és atomtámaszpontok építését, sőt saját hadseregének e fegyverekkel való felszerelésére törekszik. Ha a Német Szövetségi Köztársaság a szomszéd országokkal szemben olyan követelésekkel lép fel, amelyek figyelmen kívül hagyják a második világháború után Európában kialakult helyzetet, és visszautasítják a kapcsolatok rendezését, ez szintén ellentmond a szocialista államdk iránti békés szándékok hangoztatásának. Sajnálatra méltó, hogy e politika részét képezi az a tény is, hogy egy szuverén állam a be nem avatkozás elvével ellentétben saját területét külföldi szervezetek és intézmények rendelkezésére bocsájtja a szocialista országok ellen irányuló rendszeres uszító támadások, kém- és felforgató tevékenység céljaira és nem akadályozza meg a háborús propaganda kifejtését. ÍFolvtatás a 2. oldalon) Hatszázezer koronát takarítanak meg a XI. kongresszusig A dubnicai K. J. Vorosilov Üzem CSISZ-tagjai elfogadták a martini J. V. Sztálin Üzem ifjú gépipari dolgozóinak a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére tett versenyfelhívását és az év végéig 1 500 000 koronát akarnak megtakarítani a termelési költségekből. Ebből 600 ezer koronát a kongresszusig fognak megtakarítani. Nyolc ifjúsági munkaközpont kapcsolódik be a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére indított versenybe. Januárban több mint 118 ezer tonna szenet fejtettek terven felül Szénbányáinkban szocialista munkaversenyt indítanak a Februári Győzelem 10. évfordulója tiszteletére. A jó munkaszervezéssel szép eredményeket érnek el a szén- és a lignitfejtésben. A bányászok január 22-ig 102,8 százalékra teljesítették a fejtési tervel és 118 369 tonna szenet fejtettek terven felül. A második ötéves terv harmadik évének feladatait az összes szénbányakörzetek teljesítik. Az OstravaKarviná-i bányakörzet eddig 4845 tonnát, a kladnói kombinát 9464 tonnát fejtett terven felül. Az észak-csehországi barnaszénbánya-körzetben és Sokolovón is kedvező a vasúti vagonok beállítása a kifejtett szén elszállítására. A mosti bányászok már 68 759 tonnát, a sokolovoi bányászok 23 360 tonnát fejtettek terven felül. Jó eredményeket érnek el a lignit-bányák bányászái is, akik éddig 7055 tonnával túlteljesítették a januári tervet. Minden ifjúmunkás havonta 50 koronát takarít meg az üzemen belüli önálló elszámolás szerinti gazdálkodás keretében. Kilenc ifjú brigádost nyernek meg munkára a novákyi Ifjúsági Bányába. A kamenčanyi EFSZ feletti védnökségük keretében 5 ezer brigádmunkaórát dolgoznak le a szövetkezetben. A gazdasági feladatok teljesítésén kívül nagy figyelmet szentelnek az üzemben az ifjúság politikai nevelésének és a CSISZ-tagok létszáma bővítésének. A politikai körökben tanuló CSISZ-tagok számát 500-ra emelik. Az olvasókörök 200 résztvevője elnyeri a Fučík-jelvényt, és az üzemben levő CSISZ-tagok számát száz új taggal növelik. A szlovákiai Tatra dolgozói Koprivnicén tanulnak 1958. január 1-től kezdve a koprívnlcei Tatra-gépkocsigyárat kibővítették a čadcai és a Bánovce nad Bebravou-i Tatra-üzemekkel, úgyhogy ezentúl a szlovákiai munkások is részt vesznek a világhírű Tatra-gépkocsik gyártásában. Az elmúlt napokban 180 bánovcel és 120 čadcai munkás és technikus ment Koprivnicére, ahol a Tatra-gyár dolgozói betanítják őket a gépek kezelésére, Pavel Divičan is aláírta... Kajal községben Pavel Divičan egyénileg gazdálkodó paraszt nemegyszer ilyen leleletet adott az agitátoroknak: — Engem senki sem nyer meg a szövetkezet számára. Egyénileg akarok gazdálkodni. — Meddig? — hangzott a kérdés. Erre így válaszolt: - Még egy vagy két évig. Már sem egy, sem pedig két évig nem gazdálkodik egyénileg. Meggyőződött róla, hogy a szövetkezetben jobb sora lesz. Felkereste a HN

B titkárát, s csakhamar az ö neve is rákerült a belépési nyilatkozatra. Négy hektár földterülettel tagja lett a kajali szövetkezetnek. K. F„ Galánta A zvoleni Bučina fafeldolgozó üzem dolgozói — mint már közöltük — ebben az évben gazdaságosabbá akarják tenni a termelést. Elhatározásuknak most konkrét formát is adtak: kötelezettségvállalást tettek, hogy hőmegtakarítással 200 000, a savakkal való jobb gazdálkodással pedig 400 000 koronát takarítanak meg. Képünk a fahulladékból briketteket, a háztartásokban jól felhasználható tüzelőanyagot gyártó részlegen készült. L. Roller (ČTK) felv. Tizenötezer kilogramm sárgaréz A myjavai Slovenská Armatúrka dolgozói az első negyedévre tett vállalati kötelezettségvállalásai üdvözlik a Feb_ ruári Győzelem 10. évfordulóját. Kötelezettségvállalásuk szerint az árutermelési és munkatermelékenység tervének túlteljesítésén kívül 400 ezer koronával csökkentik a termelési költségeket. Itt jelentős szerepet fognak játszani a műszaki-szervezési intézkedések és a fokozatosan megvalósított újítási javaslatok. Figyelemre méltó a 15 ezer kilogramm sárgaréz megtakarítására irányuló törekvés, melyet számos egyszerűsítéssel, az armatúrák szerkezeti javításával és a termelés új technológiájával akarnak elérni. Az első negyedévben néhány jelentős intézkedést tesznek, melyek hatása a következő negyedévekben fog megnyilvánulni. 34 korona a munkaegység ért

éke A tanyi EFSZ kimagasló felajánlása A zárszámadások immár tiszta képet mutatnak az egységes földművesszövetkezetek múlt évi gazdálkodásáról, s kiinduló pontját képezik áz 1958. évi termelési terv kidolgozásának. Ismeretes, hogy a tanyi EFSZ országos viszonylatban is kimagasló eredményeket ért el, amelyek előfeltételei a második ötéves terv határidő előtti teljesítésének. Tanyon már e napokban kifizetnek a ledolgozott munkaegységek után előlegként kifizetett 20 korona pénzértéken és a 11,50 korona értékű természetbeni járandóságon kívül további 14 koronát, vagyis a munkaegység évvégi értéke 34 korona. JÓL GAZDÁLKODTAK Ezt a magas értékű munkaegységet a szövetkezet megalapozott gazdasága, a múlt évben elért kimagasló eredmények teszik lehetővé. Ez a tény arra késztette a szövetkezet tagjait, hogy a múlt évi szocialista verseny alkalmával (amelyen a tanyi EFSZ első helyezést ért el) értékes felajánlást tegyenek a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére. FOKOZZÄK A TERMELÉST A tanyi szövetkezet kötelezettséget vállalt, hogy 1958-ban ilyképpen fokozza termelését: Az 1957-ben 1 hektárról elért 65 kiló sertéshústermelést 5 százalékkal, a 139 kiló marhahús-termelést 20 százalékkal, az elért 903 liter tejtermelést 20 százalékkal, a 120 darab tojáshozamot 40 százalékkal fogja növelni. Ugyancsak szép felajánlást tett a növénytermesztés emelése érdedekében: A búzából elért 35 mázsás hozamot ebben az évben 10 százalékkal, árpából a 35 mázsás hozamot 5 százalékkal növelik. A cukorrépa múlt évi 481 mázsás hozamát 5 százalékkal fogja emelni, a kukorica 51 mázsás hozamát 10 százalékkal, s a burgonyánál elért 224 mázsás hozamot további 10 százalékkal növeli. Az egy hektárra eső 1957. évi 7587 koronás jövedelmet 9625 koronára emeli, ugyanakkor az eddigi 39 százalékos költséget 9 százalékkal csökkenti. BÍZNAK A TAGOK SZORGALMÁBAN A szövetkezet elnöke megjegyezte, hogy ezek a kötelezettségvállalások merészek, de teljesíthetők, mert még sok a ki nem használt tartalék. A tanyi szövetkezet eddig elért eredményei, a jó munkaszervezés és a vezetőség széles látóköre biztosítéka annak, hogy Tany a második ötéves tervben az 1960. évre előírt termelési feladatát már két évvel előbb, vagyis ez év végéig teljesíteni fogja. » Kopper János, Nagymegyer