Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-19 / 19. szám, vasárnap

r U j mun kahelyek várják a leszerelő 300000 S ZOVJET KA TONÁT A leszerelő szovjet katonáknak nem kell félniök a munkanélküliségtől Moszkva. — A szovjet tezetö államférfiak nyilatkozataikban, le­valeikben kijelentették, hogy a szovjet nép sokkal szívesebben venné, ha a fiatal emberek milliói katonai szolgálatuk teljesíté­se helyett az üzemekben, építke zéseken, kolhozokban dolgozhat­nának, vagy tanulnának. Annak ellenére, hogy a Nyugat nem haj­landó csökkenteni fegyveres erőinek és fegyvereinek számát, a Szovjetunió kezdeményező példát szolgáltatva, már három ízben csökkentette haderőinek létszáma t; legutóbb 500 000 fővel. FELMERÜL A KÉRDÉS, HOVA ; mi bizottságok gondoskodtak arról. MEGY A FIATAL EMBEREKNEK E HADSEREGE? A azovjet sajtóban er­re a kérdéSre V. V. Grisin, a Szov­jet Szakszervezetek elnöke felelt. Ki­jelentette, hogy a szovjet dolgozók örömmel fogadják a leszerelt kato­nákat, akikre a munkahelyek egész sora vár. Egyetlenegy leszerelt ka­tonának sem kell félnie a munkanél­küliségtől. 1955—1956-ban a szovjet haderők létszámát 1 840 000 fővel csökkentet­ték. Ezek a fátrfiak — V. V. Grisin szavai szerint — üzemekben, építkezé­seken, bányákban, kolhozokban, szov­hozokban, gép- te traktorállomáso­kon dolgoznak, egyesek a főiskolá­kon tanulnak. Mindannyian kereset­hez jutottak és nagy kedvvel dol­goznak. Nagyon jól beváltak a mun­kában a Balti hadiflotta volt tenge­részed a donyeci, a kuznyeci és más szénmedencék bányáiban. A volt lö­vészeket, tüzéreket, harckocsivezető­iket e sztálingrádi, azaratovi, a bratcki és más villanyerőmüvek építkezésén találjuk. Sdkan Szibéria és Kazah­sztán új szovhozaiban dolgoznak. A volt katonák rendszerint a szocialis­ta verseny élén hailadnak. Sok volt katona technikai tanfolyamokat láto­gat. A volt katonáknak segítő kezet nyújtanak a legjobb dolgozók, a szak­szervezetek, szóval mindenképpen lehetővé teszik, hogy magasabb szak­képzettségre tegyenek azért. Az üze­hogy a volt katonák olyan helyre ke­rüljenek, ahol legjobban érvényesít­hetik képességeiket. A szakszerveze­zetek a leszerelt katonáknak lakást, esetleg állami hitelt szereztek saját ház építésére. Arra a kérdésre, hol helyezik el a 300 000 újonnan leszerelt katonát, V. V. Grisin azt feilelte, hogy a szovjet rendszer jellegzetessége az, hogy nem következhet be munkanélküli­ség és hogy a 300 000 fiatal ember elhelyezése nem lehet probléma. Az 1958. évi állami terv szerint a szov­jet népre nagy feladatok várnak az ipar és a mezőgazdaság terén. E fel­adatok teljesítésére sok új káderre van szükség. A területi laook már közlik az üzemek és építkezések Je­lentését az új erők felvételéről. A hadsereg és haditengerészet valameny­nyi leszerelt tagja megtalálja érvé­nyesülésének legjobb lehetőségeit Különféle előnyökben részesülnek, amelyeket a kormány biztosít szá­mukra. Előnyben részesülnek a fő­iskolákra való felvételben, a parcel­lák kiutalásában, a családi házak építésére folyósított kölcsönökben, külön tanfolyamokat létesítenek szá mukra a szakképzettségük folOozásá­ra stb. MIT KELL MÉG EHHEZ HOZZÁ­FŰZNI? Csupán annyit, hogy a Nyu­gatim bármit kürtöljön fc világgá a rosszindulatú propaganda, a tények csak tények maradnak és megérti őket minden logikusan gondolkodó ember a világon s így Ítél: „Bármit Is mondjon akárki, a szovjet intézkedés békés célokat követ, mert hiszen bélkére nézve mi jobb, hogy a férfiak az ágyúknál, a géppuskáknál, a pus­káknál, vagy pedig az esztergapadnál, az ekénél és a rajztáblánál végzik munkájukat." És lehet, hogy sokan felteszik ezt a kérdést: Mikor fogjuk azt hallani, hogy a Szovjetunió pél­dájára a fiatal amerikaiaik, angolok, franciák és németek százezrei lead­ták egyenruhájukat és fegyverüket az ezredraktárba és békés munkára tér­tek ét!? Hruscsov Lengyelországban a párt és a kormány vezetőivel tárgyalt Moszkva (TASZSZ) — Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet-lengyel határvidéken töltötte sza­badságit. Gomulka, a Lengyel EgyesUIt Munkáspárt Központi Bizottságinak első titkára és Cyrankiewicz, a iangyel minisz­tertanács elnöke meghívta, kogy látogasson el a Lengyel Népköztársaságba. Hruscsov három napig tartózkodott Len­gyelországban és megbeszéléseket folyta­tott a lengyel pírt, • lengyel kormíny ve­zetőivel. A megbeszélések szívélyes, ba­ríti légkörben folytak le. New York-i tudósításunk: Az USA fegyverkezési költségvetése és ami mögötte van Amikor Dwight Eisenhower első ízben került az USA elnöki székébe, azt ígérte a kongresszusnak, hogy véget vet a magas költségvetéseknek, ame­lyek súlyosan nehezkednek a lakosság vállára. Legmagasabb költségvetési végösszegként 60 milliárd dollárt jelölt meg. A legutóbbi öt év folyamán a költségvetés sohasem csökkent ezen színvonal alá. Az 1958—59. gazdasági évre mintegy 74 milliárd dollár összegű költségvetést terjesztettek most elő, ami csupán egy félmilliárddal kevesebb, mint a demokraták legmaga­sabb költségvetése volt abban az időben, amikor Koreában háborút vi­seltek. A költségvetés iratai már több ezer oldalra rúgnak, és súlyuk négy font. A költségvetést nagy terjedelme és bonyolultsága miatt egyetlen szóval: a fegyverkezéssel lehet jellemezni. E papírgarmadából a hidegháború hűvössége árad. A kongresszus elé most előterjesz­tett javaslatban a fegyverkezésre szánt kiadások mintegy 2 milliárddal magasabbak az előző évhez viszonyít­va. E célra 39,8 milliárd dollárt irá­nyoztak elő, további 500 millió tarta­lékkal. Az Amerikai Egyesült Államokban a költségvetés kérdéseivel foglalkozó burzsoá közgazdászok között két irányzat van. Az egyik irányzat hívei azt állít­ják, hogy a fokozott fegyverkezéssel még az infláció nagy rizikója árán is lehetséges és szükséges a konjunktúra megvédése. A másik irányzat hívei szintén a fegyverkezés mellett törnek lándzsát, azonban előnyben részesítik a gazdasági élet enyhe hanyatlását az infláció rémének kísértése előtt. A je­lenlegi költségvetési javaslat magán viseli az első csoport pecsétjét. A fegyvergyártó monopóliumok na­gyobb keresethez jutnak. Melyek azok a nem katonai tételek, amelyek hát­rányára történik ez. Mintegy 345 mil­lió dollárral csökkentik a farmerek támogatástá, annak ellenére, hogy eb­ben az áldozatban válság fenyeget. A költségvetésből törlik azokat az összegeket, amelyeket az állami alkal­mazottak munkásbiztosítására, a lel­kibetegek kezelésére, az ifjúság bű­nözése elleni harcra, a kórházak és a lakóházak építésére szántak. A Wall Street Journal január 14-1 számában vezércikkében írja: „Ki kell ásni a harcibárdot!" A nem katonai kiadások törléséből kitűnik, hogy mi­lyen célból. A költségvetés formálisan aktív; mindenki, aki szóba hozza ezt a kér­dést, rögtön hozzáfűzi, a maga „azon­ban" megjegyzését. Elegendő egy kis felhőcske és a csekély félmillió dol­láros aktív egyenlegből deficit lesz. Általában az a meggyőződés uralkodik, hogy ez be is fog következni. * Erre több ok is van: 1. A valódi kiadások szokás szerint magasabbak, mint az eredeti költség­vetési javaslat összege. Az utóbbi há­rom évben ez legalább egymilliárd dollárral többet tett ki. Ez kétszer annyira rúg, mint amennyi a jelenlegi aktív egyenleg. 2. A költségvetés ingadozása oly nagymérvű, elegendő, hogy a kong­resszus ne értsen egyet a postadíj emelésével és az aktív egyenleg el­tűnik. Problematikus olyan különféle tételek korlátozása is, amelyekben személyesen érdekeltek a kongresz­szus egyes tagjai a novemberi válasz­tásokra való tekintettel. 3. A kétséget keltő legnagyobb ok a bevételek összege. Szeptember óta csökkent a termelés és csökkennek a személyi bevételek is. Ez a helyzet fennáll most Is 1958. elején. A költ­ségvetési javaslatban azonban nem ki­sebb, sőt lényegesen magasabb bevé­telekkel számolnak. Az amerikai sajtó egy része a fegy­verkezés és általános gazdasági szín­vonal közötti kapcsolatról szólva új momentumra hívja fel a figyelmet. Egy indokkal több arra, hogy a megoldást ne a fegyverkezésben keressék. A fegyverkezés keretében a legna­gyobb előretörést a rakétalövedékek gyártásában kívánják elérni. Egyes gazdasági szakértők rámutatnak arra, hogy a rakéták és a katonai kutatás hatalmas összegeket 'emésztenek fel ugyan, azonban az ágyúktól, a harc­kocsiktól és a repülőgépektől eltérően nem gyakorolnak kellő befolyást a gazdasági tevékenység fellendítésére. Természetesen viszonylagosan keves­bednek a munkaalkalmak is. A költségvetés megmutatja, milyen bel- és külpolitikát kíván az USA kor­mánya folytatni a jövő időszakban. Jelenleg világszerte követeli a nép a Kelet- és Nyugat közötti tárgyaláso­kat. Annál inkább kellene irányt vál­toztatnia az USA költségvetésének is. P." T. Široký elvtárs látogatása déljcelet-ázsiai barátainknál Viliam Široký miniszterelnök befejezte indiai látogatását és Kambodzsa* ba utazott. Januárban és február elején még három más délkelet -ázsiai országba: Burmába, Indonéziába és Ceylonba látogat. Miniszterelnökünk és az öt kísérő elvtársak 5 616 000 négyzetkilométernyi területet járnak b^ ami hozzávetőlegesen megfelel Európa felének s amelyen csaknem fél­milliárd ember, vagyis az emberiségnek mintegy negyedrésze lakik. EZEN ORSZÁGOKNAK különböző politikai rendszerük van: India és Ceylon mindeddig tagja a Brit Nem­zetközösségnek, Kambodzsa alkotmá­nyos királyság, Burma és Indonézia független köztársaság. Ennek ellenére azonban sok a közös vonásuk. Mind­egyikük ősi kultúrával rendelkezik, pl. HASAR BEN IBRAHIM, Jemen kül­ügyminiszterének helyettese, a MEN hírügynökség tudósítója előtt kijelen­tette, hogy Nagy-Britannia folytatja agresszív akcióit Jemen ellen. Az an­gol bombavető repülőgépek El Obejda térségében a polgári lakosság között mind emberéletben, mind vagyonban nagy károkat okoztak. (ČTK) DR. JUSEF HAJKAL, Jordánia ENSZ-beli képviselője az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának összehívását kér­te. Jordánia követeli, hogy a tanács foglalkozzon Izraelnek Jeruzsálem semleges övezetében elkövetett tör­vénytelen akcióival. (ČTK) AZ AMERIKAI HADSEREG feb­ruár 1-től március 24-ig Hessenben és Észak-Württembergben 100 000 fő­nyi katonai egységekkel hadgyakor­latokat fog tartani. A nyugatnémet hadsereg tisztjei megfigyelőkként vesznek részt a hadgyakorlatokon. (ČTK) MACMILLAN angol miniszterelnök január 16-án Ceylon szigetét* érke­zett és Bandaranaike ceyloni minisz­terelnökkel tárgyalt. (ČTK) A TÖRÖKORSZÁGI lapok január 17-én közölték a török nemzetvédel­mi minisztérium hivatalos jelentését az isztambuli helyőrség 9 tisztjének letartóztatásáról, akiket a török kor­mány elleni katonai összeesküvés elő­készítésével vádolnak. (ČTK) A TUNISZI HATÖSAGOK jelentet­ték, hogy január 17-én az algériai­francia haderők ismét megsértették Tunisz szuverenitásét. Francia katcf­nai egységek átlépték a tuniszi határt és Szuk el Arba térségében átkutat­ták Fedzse el Kahia tuniszi falut. (ČTK) KUBA szigetén a január 16-ra virradó éjjel fegyveres összetűzésre került sor Batista kubai diktátor katonai egységei és a partizán felszabadító mozgalom csapatai között. (ČTK) Indonéz fiatalember teljes díszben. az indiai kultúra tudományosan meg­állapított kezdete az időszámításunk előtti három és félezer évre nyúlik vissza. Ezen országok őskorának di­csőségéről az építészeti, irodalmi és művészeti emlékek hosszú sora tanús­kodik. Mindmáig fennmaradtak é dicső kor hatalmas építészeti maradványai. Az európai gyarmatosítók első ha­jóinak megjelenésével e nemzetek népeinek felmérhetetlen szenvedése kezdődött. A portugálok már 1498-ban megjelentek India partjain, és rövide­sen megerősített telepeket létesítettek ott. (Goa, Diu és Daman.) Ezeket a telepeket jogtalanul még máig is bi­torolják. De ezen országokra nézve még sokkal nagyobb szerencsétlensé­get jelentett száz évvel később az an­golok partraszállása, akik véres össze­E népek nemzeti öntudata és sza-« badságvágya erejének tudható be, hogy a franciák Kambodzsából, a hol­landok Indonéziából, az angolok pedig Burmából menekülni kényszerültek, A második világháború során ezek 4 népek a japán megszállók ellen tanú­sítottak hősi elszántságot. így formá­lódott egyre egységük, szaporodtak d fegyveres harcokból eredő tapasztala­taik és növekedett az a vágyuk, hogy véglegesen leszámoljanak az idegen uralommal. Ebből ered, hogy a háború befejezése után hiába kísérelték meg a régi gyarmatosítók volt uralmuk visszaállítását, mert leküzdhetetlen el­lenállásba ütköztek. A gyarmatosító államok tehát akar­va-akaratlanul is kénytelenek voltak megadni ezen országoknak a függet­lenséget. Függetlenségük elnyerése után a délkelet-ázsiai országok a le­hető legrövidebb időn belül le akarják küzdeni a gyarmati uralom áldatlan örökségét. Fejleszteni kívánják mező­gazdaságukat, mert az elavult mód­szerekkel dolgozik, ki akarnak építeni az ország területének megfelelő ipart és növelni kívánják a lakosság kul­turális életszínvonalát is. A délkelet-ázsiai országoknak meg­van erre minden feltételük. Elegendő termőfölddel rendelkeznek, az éghaj­lat pedig annyira kedvező, hogy több helyen lehetővé teszi a különféle ter­mékek háromszori aratását is éven­ként. Hamisnak bizonyult a gyarmato­sítóknak az az állítása, miszerint ezekben az országokban nyersanyag­források hiánya miatt nem lehet ipart kiépíteni. Ugyanis már az eddigi geo­lógiai kutatások is — amelyek semmi­képpen sem mondhatók még alapo­saknak — arra engednek következ­tetni, hogy ezen országok gazdag nyersanyagforrásokkal rendelkeznek. Indiában hatalmas vasérc-, mangán-, kőszén-, bauxit-, arany-, ólom-, kő­olaj- és gyémántkészletek vanrtak. Kambodzsában ón-, ólom-, vasérc- és foszfátbányákat tártak fel. Burmában megindult a kőolajtermelés, de a leg­újabb kutatások alapján hamarosan megkezdhetik a wolfram, ezüst, ólom, nikkel, vas és más színes fémek kiter­melését is. E tekintetben Indonézia is gazdag: kőolajtermelése az ötödik he­lyet foglalja el az országok sorrend­jében. Ezenkívül gazdag kőszén-, nikkel-, vas-, arany-, és ezüst-, to­vábbá bauxitlelőhelyekkel rendelkezik. Ceylon szigetén vasérc, grafit, ólom, drágakő és különféle színes fémek A hatulmas hegyek közé ékelődött terraszos rizsföldek Ceylon szigetén. ütközések után végül ls a XVIII. szá­zadban már az egész terület uraivá váltak. Ezek az országok keserűen tapasz­talták, milyen is a gyarmatosítók uralma. Ez az uralom több századon át erőszakosan gátolta a gazdasági és kulturális fejlődést. A LEIGÁZOTT ORSZÁGOK népei többször fellázadtak elnyomóik ellen, azonban jelentősebb sikerekre csupán az Októberi Forradalom befolyása alatt tudtak szert tenni. Ebben az időben alakultak meg a délkelet-ázsiai or­szágok kommunista pártjai és szervez­ni kezdték a fejlődő munkásosztályt. Indiában és Indonéziában a kommu­nista párt ma már a legerősebb po­litikai pártok közé tartozik és fontos szerepet tölt be az ország életében. rejtőznek a föld mélyében. Ez a gaz­dag nyersanyagkészlet tehát biztos alapja lesz ezen országok ipari fej­lődésének. Délkelet-Ázsia népei tudják, hogy csakis békében építhetik hazájukat. Ezt tükrözi politikájuk is. Ezen orszá­gok tekintélyes politikai képviselői minden erejükkel a békés egymás mellett élésre törekednek. Široký elvtárs látogatása a béke övezetének ezen országaiban hozzá­járul nemcsak a kölcsönös gazdasági és kulturális együttműködés bővítés séhez, hanem megszilárdítja a barát­ságot is, mert bár bennünket több ezet kilométernyi távolság választ el tőlük, szilárdan összekötnek nemes céljaink a békeharcban. (- tt) CJJ SZO 3 # 1958. január

Next

/
Thumbnails
Contents