Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-18 / 18. szám, szombat

Vr"""'* ZlUSZO Fejlődik a falu —— Jô IVÓVIZET KAP BÖS Mint minden falu hazánkban, Bős is gyarapodik, fejlődik. A közelmúltban a helyi nemzeti bizottság 114 házhelyet utalt ki a családi házat építeni akaró családoknak. Sok ember régi vágya válik valóra ez idén. Egész új lakónegyed épül a faluban? amelynek üzlethelyisége és vendéglője is lesz. Az egészségügy terén is nagy fejlődés tapasztalható. Ez idén kezdik meg több millió korona befektetéssel a vízvezeték építését. 82 méter mélységből fakadó tiszta vizet szolgáltat majd a falu lakosságának Eltűnik a faluból a közismerten rossz csallóközi víz. A lakosság egészségének megóvása szempontjából tehát óriási jelentősége van a tervezett építkezés megvalósításának. Sloboda József, Bős. VILLANYT KAPOTT DOBRA KÖZSÉG Az 1957-es év utolsó napjait emlékezetessé tette a királyhelmeci járás Dobra községében a villany bevezetése. A villany bekapcsolása ünnepélyes keretek között történt. Kulturális műsorral léptek fel a CSISZ tagjai és a pionírszervezetek. A szilveszteri műsort sokan már új rádiókon hallgatták. A szövetkezetben pedig új gépek könnyítik meg a szövetkezeti tagok munkáját. A múlt év jelentős fejlődést hozott a falu életében. Azért is nevezetes ez az év, mert a faluban az EFSZ az év folyamán egészközségi szövetkezetté bővült. Gross Emil, Királyhelmec. NEMES IGYEKEZET A vágsellyei járásban Vágkirályfa lakossága kultúrház építésén fáradozik. A több százezer korona értékű építkezés legnagyobb részét társadalmi munkában végzik el. A falu lakossága igyekszik, hogy a kultúrházat, amely a járásban egyike lesz a legszebbeknek, mielőbb átadják rendeltetésének. (Vadkerti József, Vágkirályfa. A VÁLASZTOK BIZALMA KÖTELEZ Ritka az az este, amikor nem szűrődik ki világosság az ajnácskői HNB irodájának ablakán. Komoly feladatok teljesítése köti le ezekben az órákban Sancel Dezsőt, a HNB elnökét, Kati István titkárt és a HNB más tagjait. A múlt év májusában, amikor a választók bizalommal adták le szavazataikat a nemzeti bizottsági tagokra, az említett elvtársak azzal az elhatározással láttak munkájukhoz, hogy megfelelnek a beléjük helyezett bizalomnak. A HNB munkáját már számos siker koronázta. A faluban a múlt év utolsó hónapjában megalakult a szövetkezet. A HNB tagjai most igyekeznek, hogy a kisebbségi EFSZ-t kibővítsék. Az agitációs munka tovább folyik. Ennek eredményeként az utóbbi napokban több gazda szakított az egyéni kistermeléssel és rátért a szövetkezeti nagyüzemi termelés útjára. így többek között Szamos Dezső 3,60, Pataki József 2,80, Koszlik János 7,80 és Pócsa István 4,80 hektáros gazdák már mint szövetkezeti tagok kezdték az új évet. A HNB más téren is jó munkát végez. Gondoskodik a „Z"-akciő során tervbevett építkezések sikeres megvalósításáról. Alig fejezték be a tűzoltószertár építését, máris lerakták az új középiskola alapjait. A munkálatok egy részét a HNB jó szervező munkája eredményeként társadalmi munkában végezték és végzik el. Kitermeltek és az építkezéshez szállítottak 60 köbméter követ, 35 köbméter faanyagot és 150 mázsa meszet. A HNB jó szervező munkáját dicséri a most folyó esti mezőgazdasági tanfolyam is, ahol az új szövetkezeti tagok megismerkednek a haladó termelési módszerekkel. A még egyénileg gazdálkodók . is látogatják az iskolát, így a tanfolyam a szövetkezeti gazdálkodás népszerűsítője is egyben. A faluban a néppel való beszélgetéseket rendszeresen megtartják s megbeszélik a lakossággal az időszerű kérdéseket. Egy-egy ilyen beszélgetésen több százan vesznek részt, és a hasznos hozzászólások jelentősen megkönnyítik a nemzeti bizottság munkáját. Agócs Vilmos, Ajnácskő. Nemcsak a fiataloké a szövetkezeti munkaiskola Szövetkezetünk a közelmúltban tartotta rendes havi közgyűlését, ahol többek között szó esett az osztalék kifizetéséről is. A szövetkezeti tagok valamennyien megelégedéssel fogadták a hírt, hogy 11 korona előlegen kívül, amit a múlt év folyamán kézhez kaptak, a munkaegység értékének másik felét, a további 11 korona részesedést is hiány nélkül megkapják. Mindez azt mutatja, hogy jó termelési eredményeket értünk el. Cukorrépából pl. 400 mázsán felüli a hektárhozam. A cukorrépa után a tagok 490 korona jutalmat kaptak, s ezenkívül 59 kilogramm cukrot kapnak mindazok, akik a répa ápolását végezték. Az eredmények mellett nem hallgathatjuk el a hibákat sem. Ezek közül főleg a szövetkezeti munkaiskola nem kielégítő működéséről kell szólni, mert igen alacsony a hallgatók száma, akik főleg az ifjúság soraiból kerülnek ki. Az idősebbek közül sokan nem tartják szükségesnek, hogy meghallgassák az előadásokat. Ügy tüntetik fel a dolgokat, mintha ők már mindent tudnának. Márpedig ez a felfogás ma semmi esetre sem állja meg a helyét. Mindnyájunk kötelessége a tanulás, mert csak így tudjuk kiküszöbölni a hibákat, érhetünk el szebb eredményeket. Pongrácz Gábor, Mlhályfa. Egy elhanyagolt feladatról Fülekről, az ottani üzemekről. Iskolákról, a járásban a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésében a múlt évben elért sikerekről gyakran olvashatunk az újságban. Van azonban a város és a járás életének egy olyan szakasza, amelyről annál kevesebb szó esik. Pedig fontos feladatról van szó. Arról, közös erővel hassunk oda, hogy a járásunk területén élő cigánypolgártársainkat mind gazdasági, mind kulturális és egészségügyi tekintetben általános színvonalra emeljük. Alkotmányunk nem tesz különbséget ember és ember között. Cigánypolgártársaink teljesen egyenjogú tagjai társadalmunknak. A járásunk területén élók közül is sokan mind a szellemi, mind a fizikai munka terén méltóképpen megállják a helyükete Nem lehet azonban letagadnunk, hogy a múlt csökevényeként még mindig lépten-nyomon találkozunk a cigánypolgárokkal szembeni előítéletek megnyilvánulásával, sem azt nem mondhatjuk, hogy életmódjuk teljes mértékben megfelelne azoknak a lehetőségeknek, melyeket szocialista társadalmunk nyújt számukra. Ahhoz, hogy mindezek végleges megoldást nyerjenek. alapos nevelőmunkára van szükség, melyhez egész társadalmunk hozzájárulása szükséges. Járásunkban csaknem minden községben találhatunk cigánytelepüléseket. Ezek rendszerint a falú szélén, többnyire egészségtPlen helven összezsúfolva, a többi házaktói elkülönülve épültek. A régi rendszera falu szélére száműzte a cigányokat. Nézzünk azonban ma is szét a faluban. Oj házak épülnek mindenfelé. Becsületes munkájuk után cigánypolgáraink is építkeznek. Igen ritkán fordul azonban elő, hogy az építkezésre a faluban kapjanak telket. Ezen a téren is sokat kell még küzdeni az előítéletek ellen. Az említettekben gyökerezik annak a sajnálatos tapasztalatnak Is a magyarázata, hogy az alsóbbfokú iskolákban kitűnően tanuló cigánygyerekek 13—14 éves korukban visszaesnek a tanulásban, sokat mulasztanak és emiatt Igen kevesen jutnak közülük felsőbb Iskolákba. Ami a cigánypolgártársaink közötti nevelés kérdését Illeti, Füleken a legnagyobb munkát a Csehszlovák Vöröskereszt végzi. A szervezetnek pár évvel ezelőtt alakult meg második helyi csoportja a cigánytelepen több mint 100 taggal. A csoportot azóta Is Domby elvtárs, a Kovosmalt dolgozója vezeti, aki hivatását a leglelkiismeretesebben ellátja. Nehezményezi azonban, hogy munkájában kevés támogatást kap még magától a CSSZVK járási vezetőségétől Is. Pedig a csoport tagjai komolyan veszik feladatukat, a betegápolástól kezdve a színjátszáson keresztül a társadalmi munkáig mindenben részt vesznek. Több feladatot megoldottak már eddig. s a jövőben sem akarnak tétlenek maradni. Szükségük lenne azonban a HNB nagyobb segítségére, hogv egves tervezett feladatokat valóra válthassanak. Zagyi Gyula, ig. tanító. Fülek. ÜIT DOLGOZTAK Egy esztendő ismét eltelt s így számot vethetünk munkánkról, működésünkről és az elmúlt évben elért e.edményeinkről. A legutolsó közgyűlésen Szaláncon dr. Benedik István, a kerületi nemzeti bizottság tagja, Macsko János, a járási nemzeti bizottság tagja és a heiyi nemzeti bizottság nevében anmk elnöke, Gyöngyösi István ismertették a választók előtt munkájukat. müko.'.«rüket és az eddig elért eredményeket, főleg ami az akciós programtervet illeti. Főleg Gyöngyösi elvtárs számolt be részletesen az eddig jlért eredményekrő

1 5s bizony meg lehet látni, hogy a helyi nemzeti bizottságnak szívügye a község fejlesztése, mert jó nevelőmunkát végzett a' lakosság között. Hathatós se^ gítséget nyújtott különösen az EFSZnek. Ennek köszönhető, hogy a szalánci EFSZ most már a jó szövetkezetek közé sorolható. 1957-ben 11 hektár gyengén termő legelőt szántottak fel s ezzel kiszélesítették a szántóterületet. A múlt évben első ízben kísérleteztek cukor répa termesztéssel. öt hektárt vetettek be, s erről nem kevesebb mint 15 vagon cukorrépát takarítottak be. Megmutatták tehát, hogy Szaláncon is lehet és érdemes cukorrépát termelni. Jövőre a cukorrépa vetésterületét 10 hektárra növelik. A szövetkezetet is kiszélesítették, igaz csak három új taggal, de minden céljuk az, hogy 1958ban minden gazdát megnyerjenek a közös gazdálkodásnak, A mezőgazdaság terén a beadási kötelezettségeknek idejében eleget tették. Az állattenyésztésben azonban jobb eredményeket kell elerniök, főleg ami a tejhozamot illeti. A helyi gazdálkodás terén is értek el sikereket a faluban, bár ezen a téren az eredmények jobbak is lehetnének. A mozi a helyi nemzeti bizottsáq kezelésébe ment át, amely nagyobb gondot fordít az előadások színvonalának emelésére. így lényegesen növekedett a látogatók száma. Az utóbbi időben borbélyműhelyt létesítettek. 1958-ban a lakosságnak nyújtott szolgáltatást tovább akarják bővíteni. Elsősorban férfi és női szabóságot, asztalosműhelyt terveznek, de foglalkoznak a téglagyártás bevezetésével is, hogv ezáltal építőanyagot tudjanak biztosítani a lakosság számára. Ami az akciós programterv teljesítését illeti, 1957-ben generáljavítással rendbehozták a község helyi hangszóróját, az eddig elhanyagolt parkot bekerítették, ugyancsak kitisztították és bekerítettéi mind a két temetőt, a helyi nemzeti bizottság épületén generáljavítást végeztek, az iskola udvarait kitakarították és elegyengették s a javításra váró útra már kihordták a 60 m

3 követ. Ezen munkálatokat a választók szoros együttműködésével végezték el. A. nemzeti bizottság 'agiainak beszámolójához a község lakosai közül sokan hozzászóltak. Cservenyák elvtársnő például azt javasolta, hogy a nemzeti bizottság gondoskodjon, tejelárusító-üzlet létesítéséről. Varga elvtá-s a fiatalság helyzetével foglaiKozott. Bizony fájó probléma ez Szaláncon. s ezt a szakaszt eddig valahogyan egyik nemzeti bizottság sem tudta kielégítően megoldani. A szalánci . fiatalodnak nincs megfelel* kultúrhelyisége, s ezért a kultúrmunka sem fejlődik. Igaz azonban az is, hogy a fiatalok így is megtalálhatnák *a módját a kulturális munka végzésének. Az iskola igazgatója szerint más híján az iskola helyiségeiben is lehetne kultúrmunkát folytatni. Ezen a téren javulást és lényeges változást várnak az újév folyamán a falu lakosai. Több más javaslat is elhangzott a gyűlésen a HNB munkájával kapcsolatban. A helyi nemzeti bizottság az év folyamán minden bizonnyal azon fog igyekezni, hogy a hasznos javaslatokat megvalósítva az idén további, még szebb eredményeket érjenek el a község feilesztésében. Iván Sándor, Kassa. Tevékenyebb kulturális munkát Megkezdte működését a Csemadok péterfalai szervezete. Tulajdonképpen újjászervezés történt, de találóbb kifejezés erre az újjászületés. Igaz, hogy a szervezetnek eddig is volt 52 tagja, de csak papíron, a szervezet tevékenysége, a kulturális munka csak tengett. , A közelmúltban sor került az új vezetőség megválasztására. A szervezet tevékenysége azóta szépen megindult. Az új vezetőséget az a oél vezeti, hogy megteremtse a faluban a kulturális életet. A jő munka feltételei megvannak. Nagy az elhatározás, a munkakedv. Reméljük, a tettrekészség a jövőben sem lankad el, hanem sikeresen ki fogja bontakoztatni a szervezet tevékenységét. Bálint Lajos tanító, Péterfala. A napokban tartotta évzáró közgyűlését a Csemadok vágsellyei helyi csoportja. A helyi csoport életének eme jelentős eseménye minden bizonnyal számottevő fellendülést hoz a szervezet tevékenységében. A beszámolóval kapcsolatos hozzászólások, a jövőben végzendő munkához tett javaslatok, kötelezettségvállalások azt mutatják, hogy a helyi csoport tagsága tudatában van feladatának. A kötelezettségvállalások körül legjelentősebb a járási népművelési otthon által tervbe vett szabadtéri színpad létesítésével kapcsolatban tett felajánlásuk. Az évzáró taggyűlés kultúrműsorral fejeződött be. Gacső István, Vágsellye. Röviden alakulatunk életéből A politikai iskolázás során gyakran megállunk a világ térképe előtt. Jó és hasznos dolog ez, mert a katonák nemcsak a térképpel ismerkednek meg, hanem megismerik az egyes országokat, azok társadalmi rendszerét, gazdasági helyzetüket és politikai irányvonaltikat. A CSKP KB levelével kapcsolatos vita után alakulatunknál széleskörű kötelezettségvállalási mozgalom bontakozott ki, amely hozzásegít bennünket ahhoz, hogy mind az elméleti, mtad a gyakorlati kiképzés során még jobb eredményeket érjünk el. A CSISZ keretén beiül többek között kötelezettséget vállaltunk, hogy a hadsereg napjáig mindannyian megszerezzük a Fučík- és PPOV-jelvényt. Továbbá kultúrműsor betanulását vállaltuk, mellyel egyrészt a katonákat szórakoztatjuk, másrészt pedig ellátogatunk a közeli falvak lakosai közé. hogy ezzel is elősegítsük a nép és a hadsereg kapcsolatának elmélyítését. Kezes József, közkatona. IFJÚSÁGUNK ÉLETÉBŐL Tettrekész fiatalok A vágsellyei járásban a Zsigárdi Állami Gazdaság CSISZ-szervezete egyre jobb munkát fejt ki, s gyarapszik tagsága is. A napokban két példásan dolgozó fiatal — Kovács Margit és Kovács Katalin — kérték felvételüket. Az ifjúsági szervezet tagjai a termelés szakaszán is kitesznek magukért. Derekasan helyt álltak az őszi betakarítási munkákban. Ha az állami gazdaságban dolgozó fiatalokkal beszélget az ember, örömmel újságolják azokat a terveket, melyek megvalósítását célul tűzték ki. A CSKP Központi Bizottsága levelének szellemében, — melynek megtárgyalásában az ifjak is részt vettek — közös törekvésük a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésére irányul. Deák István, Zsigárd. Kulturális előadás Káván Ameddig a szem ellát, tágas rónaság húzódik. A házak szerteszét elszórva, mindegyik előtt szomorúfűz, vagy akácfa ékeskedik. Ez a kavai tanyavilág, ahol még petróleumlámpa ég a házakbari, s a pusztán se mozi, se kultúrház nincs. De ha ezek nincsenek is, vannak fiatalok, akik készek áldóKÖSZÖNET JÓ MUNKÁJUKÉRT A felszabadulás után nagy harc indult meg hazánkban a valamikor egyik legrettenetesebb népbetegség, a TBC ellen. E harc során, amely páratlan eredményeket hozott, kórházak, üdülök, szanatóriumok egész sora létesült. Egy ilyen kórházat létesítettek Rozsnyó mellett is, egy festői szépségű völgyben, melynek nagyszerű, tiszta levegője már sok beteg gyógyulását segítette elő. A gyógyuláshoz természetesen nemcsak a jó levegő és a gyógyszerek járulnak hozzá, hanem nagy mértékbei elősegíti ezt az orvosok kifogástalan gondoskodása, a betegekkel való jó bánásmódja. A .rozsnyói kórházban ápolt betegek közül sokan épven az utóbbiban látják az egészségük visszannerésŕhez való legnagyobb hozzájárulást. Szerettei emlékeznek vissza az orvosok nagy gondoskodására. Dr. Szabó, vezető orvos és felesége, valamint dr. Müller és dr. Reken orvosok mindent megtesznek a betegek egészségének helyreállítása érdekében. Munkájuk igazi gyümölcsét látják abban, ha a kórházban gyógykezeltek egészségesen köszönnek el tőlük. A kórházzal kapcsolatban meg kell azonban említenünk, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb gondot okoz mind az orvosoknak, mind a betegeknek a közeli országútról felszálló nagy por. Az országúton nagy forgalom bonyolódik le. A HNB ugyan már megígérte, hogy a kórház közelében levő útszakaszt aszfaltozni fogják, sőt a villanyvilágítást is felszerelik az úton, minderre azonban még nem került sor. 'ó lenne, ha a betegek érdekében ezt a munkát mielőbb elvégeznék. Katrenics Zoltán, Rozsnyó. zatot vállalni, hogy szórakoztassák, felvidítsák az embereket. Szilveszterkor is felléptek a kavai fiatalok. A műsoros est keretében vidám jelenetek, népdalok, szavalatok hangzottak el. Jól megállták helyüket a kavai fiatalok. Hiba azonban, hogy a fiatalok közül sokan még nem kapcsolódtak be a kulturális munkába. A jövőben arra is ügyelni kellene, hogy abban a helyiségben, ahol a kulturális előadás folyik, az előadás idején ne engedjék meg a dohányzást. Hiszen a jelenlevők között gyermekek, öregek is vannak, akiknek ártalmas a dohányfüst. Buda Ferenc, Surány. Hat hektár erdőt telepítettek A bősi magyar iskola 150 diákja és tanítói a bősi erdőgazdaságban hasznos munkát végeztek a gyorsan növő fák kiültetésénél. Hat hektárnyi területen 12 ezer jegenyefa-csemetét ültettek el és felajánlották, hogy az általuk elültetett fákat gondozni is fogják. A tanulók elhatározták, hogy a munkáért kapott pénzből televíziót és rádiót vesznek, a felesleget pedig elosztják egymás között. Pol.dauf János, erdész. Hidaskürt ifjúságának öröme A galántai járási Hidaskürt község CSISZ-szervezete jő munkát fejtett ki az elmúlt évek során is. A jövőben pedig még jobb feltételei lesznek a sikeres munkának, aminek megteremtéséhez maguk is hozzájárultak. A közeljövőben ugyanis új kultúrházat avatnak a faluban. Az építkezést a nyár végén kezdték meg. Az ifjúság tevékenyen kivette részét a munkából, nagy segítséget nyújtott a helyi nemzeti bizottságnak. Nagy az öröme a hidaskürti fiataloknak. Lesz most már a hosszú téli estéken hol szórakozniok. Czita Béla, Komárom. ru SZÔ 115 ?c 1958. január 11. y