Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-18 / 18. szám, szombat

i \ A vasúti közlekedés komoly feladatairól 1 tárgyaltak a vasutasok aktíváin A plzeňi V. I. Lenin Üzemek üzemi klubjában csütörtökön tartották meg a plzeňi vasúti körzet kommunista, gazdasági, szakszervezeti és pártdol­gozóinak aktíváját. A CSKP KB-nak a vasúti közlekedés súlyos fogyatékos­ságai kiküszöbölésére vonatkozó fon­tos intézkedéseinek megtárgyalásán B. Köhler, a CSKP KB titkára és F. Vlasák közlekedésügyi miniszter is részt vett. Köhler elvtárs beszámolójában a vasutaknál fennálló jelenlegi feszült helyzet okairól beszélt, melyeket min­denekelőtt a munkaszervezés és irá­nyítás hibái okfaznak a minisztérium­tól kezdve egészen a vasúti osztá­lyokig és a vasúti csomópontokig. Az összes felszólalók egyhangúlag egyetértettek a párt Központi Bizott­ságának intézkedéseivel és konkréten rámutattak a tartalékokra és eszkö­zökre, amelyeket a vasutaknál eddig nem használtak ki kellőképpen. * * * A bratislavai vasúti körzet aktívá­ján részt vett E. Vrtiak, a közleke­désügyi miniszter első helyettese, va­lamint a bratislavai, brnói, nyitrai és jihiavai kerületi pártbizottságok dol­gozói, vezető gazdasági dolgozók és szakszervezeti funkcionáriusok. ^ A vitában a kommunisták igen éle­sen bírálták az egyes állomásokon, mozdonycsarnokokban és üzemekben felmerülő fogyatékosságokat. Beszél­tek a felettes szervek által kiadott különféle utasításokról, amelyek sok­szor nem állnak összhangban a CSKP KB közlekedésről szóló határozatával. Az aktíva résztvevői üdvözölték a párt új intézkedéseit, amelyek a fel­adatukat becsülettel teljesítő vasuta­sok segítségével rendet teremthetnek a vasúti közlekedésben. A rádió és a televízió további fejlődés elótt 1923 március végén Prágában meg­kezdődött a rádió rendszeres adása — akkor még csupán 47 rádiókészü­léktulajdonos számára. 1945-ben a rádióengedéllyel rendelkezők száma már 1 346 254 volt. Tavaly 136 124 új rádiót vásároltak és ezzel együtt 3150 426-ra emelkedett a rádiótulaj­donosok száma. Igen érdekes számok ezek. Nem csupán magának a rádiónak a fejlődését, de mindenekelőtt a nép életszínvonalának gyors emelkedését mutatják. Hasonlóan gyors fejlődés mutatko­zik a. rádió ifjabb testvérénél — a te­levíziónál. Hazánkban 1954-ben kezdte meg működését a televízió 3200 ké­szüléktulajdonossal és ma már szá­muk 172 782-re növekedett. Csupán a múlt évben csaknem százezer új tele­víziós készüléket vásároltak. A rádió és a televízió jelentősége hazánkban állandóan növekszik, de nemcsak nálunk, hanem külföldön is — amint nagyszámú levél bizonyítja — a csehszlovák rádió adását több tízezer ember hallgatja a világ min­den részén. A csehszlovák rádió és televízió eddigi szervezési formája nem mutatkozik kielégítőnek. Ezért a kormány határozata alapján rádió- és televíziós bizottságot létesítenek, mint az állam részéről történő igazgatás központi szervét, továbbá szlovákiai rádió- és televíziós bizottságot, mint szlovákiai szervet. František Nečasek elvtárs, a cseh­szlovák rádió- és televíziós bizottság elnöke tájékoztatta az újságírókat az új szerv küldetéséről. Rámutatott, hogy most megszűnnek a rádió és televízió egyes szerveinek különféle minisztériumok alá tartozásából faka­dó nehézségei. A bizottság létesítése lehetővé teszi a rádió és a tele­vízió egységes politikai és műsor­irányítását az egész köztársaságban. Egyúttal teljes mértékben biztosítják Szlovákia jogait és szükségleteit. Az új rendezés tofvábbi újdonságot ered­ményez — a rádió- és televízió elő­fizetési dijakat már nem a Postaügyi Minisztérium, hanem a csehszlovák rádió és televíziós bizottság javára írják és e díjakat e berendezések mű­szaki továbbfejlesztésére fogják for­dítani. Nečásek elvtárs bejelentette, hogy néhány nap múlva összehívják a rá­dió és televízió dolgozóinak országos műsorkonferenciáját. A konferencia elősegíti a dolgozók részvételének fo­kozását a rádió és televízió irányí­tásában. 9 A nők az egész világon a IV. nemzet­közi nőkongresszusra készülnek. Amikor az Üstí nad Labem vidékén élö nők értesül­tek azokról a nehézségekről, melyekkel a Latin-Amerika-i országokban elő nőknek kell megküzdeniük, hogy fizethessék kül­döttei útját, nagy ajándékakció megszer­vezése mellett döntöttek. Ústi nad Labem vidékéről 10 ezer béke és nemzeti motí­vumokkal díszített kendőt küldenek a La­tin-Amerika-i nőknek. Ezzel lehetővé te­szik számukra, hogy a kendők eladásával megszerezzék küldötteik útiköltségét. ® Január 16-án az éjszakai órákban a Szovjet Kulturális Dolgozók Szakszarvezeti Szövetségének háromtagú küldöttsége érke­zett Bratislavába. A küldöttség tanulmány­útra jött köztársaságunkba. ® Szovjet tudósok nemrég amputálták egy kutya lábát, majd 26 órával később si­kerrel visszaültették a végtagot. A gyó­gyulási időszak befejeztével a kutya ugyan­úgy használja a lábát, mint azelőtt. 9 A füleki Kovosmaltból tegnap indítottak útnak két vagon zománc-edényt Nyugat­Afrikába. A? üzem dolgozói ezzel teljesítet­ték januári export-tervük felét. . # A Csehszlovák Vöröskereszt a napokban 100 ezer rialt adományozott az iráni Vö­ös Oroszlán, és Nap Társaságnak a Kar­nansach és Hamadan környéki lakosság megsegítésére, mely városok lakossága nagy károkat szenvedett a legutóbbi nagy­méretű földrengés alkalmával. Az adományt a csehszlovák képviseleti hivatal adta át. ® Újra világpiacra kerül a híres kínai Kvantung-tartományi tengeri gyöngy, ame­lyet a kínai tengerpartok közelében felfe­dezett új gyöngykagyló-lelöhelvekröl nyer­nek. Kvantung tartományból egyébként már egy évezreddel ezelőtt is exportáltak gyöngyöt a kínaiak. ® A trnavai gépkocsijavító üzem január 16-án leszállította az első 5 db Tatra 1452 jelzésű darumotort, melyeknek elő­állításét az év elején kezdték meg. A da­rumotorok iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg különösen Kanadában és Üizélandban. A trnavai gépkocsijavító üzemben előrelát­hatólag havonként 30 darumotort fognak ayártani. A > világon a legegyenesebb autóút Észak-Afrikában van: hossza 650 km és egyetlenegy kanyara sincs. Dohányosok figyelmébe Az utóbbi években számos országban fokozott figy-.'lmet szentelnek az orvosok annak, milyen összefüggésben van a do­hányzás egyes betegségekkel, különösen a tüdőrákkal. Ebből a célból hosszú tdeig megfigyelés alatt tartanak dohányzó és nemdohányzó embereket- Az eredmények azt bizonvítják. hogy a dohányosok, külö­nösen a cigarettázok, nagyobb számban szenvednek tüdőrákban és más betegségek­ben. Kísérletek alapján megállapították hogy a dohányfüstben olyan anyagok van­nak. amelyek képesek rákos burjánzást elő­idézni. ezért joggal feltételezik, hogy a fokozott halandóság a dohányzás követ­kezménye — annál is inkább, mert a ha­lálesetek száma a naponta elszívott cigaret­ták számának megfelelően nő Feljegyeztünk néhány adatot az Angliá­ban és az Amerikai Egyesült Államokban készített statisztikából. Az angliai British Medical Journal és t.ancet folyóiratokban megjelent cikkek szerint az utol­só 25 év alatt rendkívül emel­kedett a tüdőrák okozta halálesetek száma. 1955-ben az 1945-ös évhez hasonlítva a tüdőrákban elhaltak száma kétszeresére nőtt. (1945-ben egymillió lakosra 188. 1955-ben már 388 tüdőrák okozta halál­eset esett.) A férfiaknál 18 halálesetre eg.v tüdőrák esik. A nőknél, akiknél azelőtt igen ritka volt a tüdőrák, szintén emel­kedett ezen megbetegedések száma. Ezt annak tudják be hogy a nök is igen rá­szoktak a dohányzásra. Más országokban történt vizsgálatok is egyöntetűen azt bizonyítják, hogy a tüdő­ÜJ SZÖ 2 it 195 8 j anuá r 18­rákban szenvedők túlnyomó része dohányos és hogy a dohányosoknál magasabb a ha­landóság. Az Egyesült Államokban is figyelték az orvosok a dohányzás hatását az egész­ségre. A Science nevű folyóiratban meg­jéient közlés szerint a 60—65 éves férfiak között a dohányosok halandósága kétsze­rese a nemdohányzókénak. Két tudomá­nyos kutató 44 hónapon keresztül 188 ezer 50—70 éves férfit tartott megfigye­lés alatt. Az amerikai orvosok széleskörű meqfigveléseik alapján arra az eredmény­re jutottak, hoq.y azoknál a dohányo­soknál. akik legfeljebb 10 cigarettát szív­nak naponta. 34 százalékkal, a napi 10—20 cigarettát szívóknál 70 százalékkal, napi 20—40 cigarettánál 96 százalékkal és napi 40 cigarettán felül 123 százalékkal nagyobb a halandóság, mint a nemdohányzóknál. A két kutató részletesen megfigyelte, milyen betegséqek okozták a halált. A 188 ezer férfiből a megfigyelés alatt 11 780 halt meg. ebből 5297 koszorúér-megbete­qedésben. A tüdőrák okozta halál a rend­szeresen dohányzóknál tízszer annyi volt. mint a nemdohányzóknál. Az orvosok a gyomorfekélyben szenvedőket Is figyel­ték és megállapították, hogy a megfigye­lés alatt lévő férfiak közül 51 halt meg gyomorfekélyben és valamennyien dohá­nyosok voltak. Mindezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a dohányzás és a tüdőrák, valamint az ember egészségét veszélyeztető más súlyos betegségek között összefüggés van. Számoljuk fel a ludákizmus maradványait Oskar Jeleň elvtárs felszólalása az SZLKP KB január 9-10-i ülésének vitájában „A nemzetközi munkásmozgalom győzelme, amint a múlt tapasztalatai mutatják, csupán akkor biztosítható, ha ez a mozgalom mindig a proletár nemzetköziség marxista-leninista el­méletből fog kiindulni." Jeleň elvtárs e törvényszerűség alapján felhívja a figyelmet a naciona­lizmus veszedelmére, és főleg a ludák ideológia nálunk megmutatkozó ma­radványaira, különösen pedig az úgy­nevezett szlovák államiság eszméjé­vel foglalkozik. „A ludákizmus egyik alapvető vo­nása kétségtelenül a csehellenes na­cionalizmus és sovinizmus. A ludák ideológusok, propagandisták és agitá­torok a nemzetiségi kérdésekben mu­tatkozó szlovákiai túlérzékenységei saját nacionalista demagógiájuk cél­jaira használják ki. Egyrészt a cseh burzsoáziával együtt mindennemű gát­lások nélkül kizsákmányolták a szlovák dolgozó népet, másrészt felkorbácsol­ták főleg a cseh nép ellen irányuló soviniszta ösztönöket. A ludák ideoló­gusok abszolút lehetetlennek tartot­ták a szlovák nép együttélését a cseh néppel egy közös államban. Az úgy­nevezett szlovák kérdés megoldására irányuló elgondolásuk több változaton ment át. Egyik ilyen változat volt az irredentista Magyarországgal való kö­zös állam kialakítása. Ismert tény továbbá, hogy Tuka ma­gyar tanár, aki haláláig sem tanult meg szlovákul, már 1921-ben világosan ar­ra célzott, hogy Szlovákiát el kell sza­kítani a Csehszlovák Köztársaságtól. Később, 1933 augusztusában, a nyarai Pribina-ünnepségeken a ludákok kije­lentették (idézem): „A szlovák nép, mint önálló nép, maga akarja intézni saját ügyeit és maga akarja sorsát irányítani." Azonban a Pribina-ünnep­ségek idején a ludákok már áttértek a második változatra és a szlovák nép sorsát a reakciós tábornoki Lengyelor­szággal akarták egybekötni. Tudjuk, hogy volt még egy harma­dik változat is, éspedig a katolikus kö­zép-európai Habsburg-állam megala­kításának változata. Mindezek a változatok azt mutatják, hogy a ludák ideológusok még az ör­döggel is késznek mutatkoztak szö­vetkezni, csak azért, hogy megakadá­lyozzák népeink egy államalakulatban való együttélését. Törvényszerű követ­kezmény volt a ludák vezérek árulása a szlovák néppel és a Csehszlovák Köztársasággal szemben. Ma látjuk, és állandóan le kell lepleznünk a szlovák dolgozó nép előtt azt a tényt, hogy ez az árulás a ludákság osztály- és ideo­lógiai lényegéből fakadt. Ha a ludák fasisztáknak a cseh és szlovák nép egy'államban való együtt­élésével szemben való engesztelhetet­len álláspontjának gyökereit keresnénk úgy vélem, azt határozottan a ludák vezéreknek a kommunista pártunk ve­zette cseh nép haladó szellemű, huszi­ta, Róma-ellenes hagyományától való félelmében, a fejlett cseh munkásosz­tálytól való félelmében kell keresni. A ludák mozgalom ideológusai és ve­zérei, jóllehet már világos volt a né­met fasizmus veresége, nem adták fel az önálló szlovák állam követelményét, ami világosan kitünjk az ifjú szlovák nemzedék 1945. január 14-én Pöstyénben összehívott kongresszusának kiáltványából, amely­ben ezt mondják: „Egyedül és kizáró­lag a szlovák állam az az államalaku­lat, amelyben élni és dolgozni akarunk, nem lehet a világon más igazi otthona a szlovák népnek, és ezért a szlovák nép számára nincs szabadság a szlo­vák államon kívül." Mindezt annak ellenére tették, hogy a szlovák nép a kommunista párt vezetésével fegy­verrel kezében tömegesen felkelt a klérofasiszta elnyomók ellen az ún. szlovák állam leveréséért, a Csehszlo­vák Köztársaság felújításáért." Jeleň elvtárs ezután figyelmeztet arra, hogy a piešťanyi kiáltvány, va­lamint Tiso kremsmünsteri beszéde alapjában véve a ludák földalatti moz­galomnak adott utasítást köztársasá­gunk felbomlasztására A ludák ideológia további jellegze­tes vonása a Szovjetunió elleni gyűlö­let. Természetes, hogy az első szo­cialista országból kisugárzó haladó gondolatok halálos félelemmel töltöt­ték el a ludák fasiszta vezéreket és ideológusokat. Ezért mindent megtet­tek népünk meggyőzésére, hogy a Szovjetunió veszélyezteti a szlovák nép érdekeit, fenyegeti Szlovákia szabad­ságát, fejlődését és jövőjét. Közis­mertek Hlinka, Tuka, Tiso és a ludák mozgalom többi vezérének és ideoló­gusának szovjetellenes, gyűlölettel telt megnyilatkozásai. A ludák vezérek nyíltan fordultak Csehszlovákia és a Szovjetunió közeledése, a csehszlovák­szovjet szerződés ellen. A ludákok 1936-ban tartott konqresszusukon nyi­latkozatot tettek közzé a Szovjetunió ellen, amelyben Szlovákia dolgozó né­pének akarata ellenére jelentkeztek a Szovjetunió ellen irányuló államok tömbjébe, a • hitleri Németország és Franco Spanyolországa oldalán." A ludákizmus harmadik jellemvo­nása, amellyel Jeléň elvtárs foglalko­zott, a vallási demagógia, a nép val-' lásos érzéseinek kihasználása. Jehlič­ka szavait idézi, akit a ludákok ugyan formálisan elvetettek, de lényegében egyike volt a szlovákiai klérofasiszta mozgalom alapítóinak: „A szocializ­mus méreg, és aki azt magába szívja, megvakul, megsüketül, megnémul és megbutul. Az isten úgy teremtette a világot, hogy szegényeknek és gazda­goknak kell lenniök a világon. Min­den, tehát a nyomor is Istentől való és ezért nem kell lázadozni ellene. Boldogok a szegények, mert övék a mennyek országa." Hogy milyen aljas és erkölcstelen demagógiával éltek a ludákok, ezt abból láthatjuk, hogy habozás nélkül milyen „ideológiai összhangba" igyekeztek hozni a szlo­vák állam ideológusai az úgynevezett „keresztény szlovák állam" vallási jellegét a zsidó vallású lakossággal szemben való undorító fasiszta és fa­ji álláspontjukkal. Szégyenteljes ha­zugság a ludák vezérek azon állítása, hogy nem tudták, milyen sors fenye­geti a zsidó vallású lakosokat a hit­leri fasiszták kezei között. Ellenkező­leg. Az állami bíróság okmányaiból és Wyslicenynek, a hitleri fasizmus szlo­vákiai képviselőjének és másoknak tanúvallomásaiból kitűnik,'hogy nem­csak a szlovák állam képviselőinek tudomásával, hanem egyenesen a szlovák állam kormányának kérésére vittek el Szlovákiából 1942 elején 17 ezer zsidót Lengyelországba, és a szlovák kormány a hitleri fasizmus képviselőinek ellenvetéseivel szemben ugyanezen év áprilisában sürgette to­vábbi 35 ezer személy transzponálá­sát, akiknek túlnyomó többségét a szlovák állam képviselőinek tudtával gyilkolták le a fasiszta koncentrációs táborokban. „Engedjék meg, hogy ezzel össze­függésben említést tegyek a szlovák püspökök szomorú szerepéről, akik 1942-ben rendkívüli pásztorlevéllel a szószékekről is támogatták ezt a politikát. Vojtaššák álláspontja, hogy nem keresztény és emberséges dolog elszakítani egymástól a családtagokat és hogy a férfiakkal együtt feleségü­ket és gyermekeiket is ki kell költöz­tetni, a képmutatás csúcspontját je­lenti." Jeleň eivtárs felszólalásában foglal­kozott még a fasiszta ludák állam­ideológia demokrácia-ellenes irányá­val, és fejtegeti, az ún. „minőségi de­mokrácia elméletét", amelyet Józef Tiso és Štefan Polakovič agyaltak ki. „Ezen elmélet szerint a ludákok teljesjogú személyekre és jogokkal nem rendelkező személyekre osztot­ták fel a népet, emellett a tömegeket jelölték meg jogokkal nem rendel­kezőknek. Polakovič szerint (idézem) „A tömeg alapjában véve irracionális, meg nem indokolt motívumoktól ve­zetett és ítéleteiben nem előrelátó, kiszámíthatatlan." Ebből a tételből szükségszerűen következik, hogy a tömeg, melyen a ludákok a dolgozó népet értették, nem képes kormá­nyozni és a nép és állam sorsáról csupán az uralmon levő burzsoázia és a burzsoáziához hű értelmiség dönt­het. Ez a furcsa elmélet teljes mér­tékben megfelel a fasiszták által egé­szen lemásolt úgynevezett vezérrend­szernek. Az örök vezér parancsol, és a báránykáknak engedelmesen, gon dolkodás nélkül teljesíteniük kell pa rancsait. Tudományos dolgozóink feladi lesz minden következményében fe' vizsgálni és a dolgozó nép előtt leplezni az erkölcstelen ludák kiéi fasizmus igazi arculatát, hogy rámu tassanak az úgynevezett szlovák ál­lam elméletének gyökereire. Ügy vélem, egyúttal szükséges, hogy a tu­dományos dolgozók a ludák mozga­lom és a szlovák állam létezésének a szlovák dolgozó népre kiható er­kölcs-politikai és gazdasági követ­kezményeit is áttanulmányozzák. Milyen furcsán hangzik, elvtársak, a fellengős ludák jelszó: „Miénk ez a darab föld a Tátra alatt, bennünket illet egész hozama" — mikor az ún. szlovák állam időszakát a szlovák nemzet vagyonának és Szlovákia ter­mészeti gazdagságának kíméletlen fosztogatása jellemezte, anélkül, hogy a jövőre gondoltak volna. A ludákok és a fasiszták szlovákiai garázdálko­dása időszakában a szlovák követelés Németországból 7 milliárd korona volt, amit a német fasiszták soha­sem fizettek meg. Az államadósság 14,5 milliárd koronára növekedett. Ismeretes, hogy a Lengyelország el­leni háború havonta 160 millió koro­nába, és a Szovjetunió elleni háború 150 millió koronába került Szlovákiá­nak. De a német fasiszták nem elé­gedtek meg csupán Szlovákia nyers­anyagi és pénzbeli kifosztásával. A ludák árulók Hitler kívánságára körülbelül 125 000 szlovák munkást küldtek készségesen Németországba emberfeletti munkafeltételek mellet­ti munkára." Jeleň elvtárs felszólalásának be­fejező részében hangsúlyozta, hogy habár dolgozóink túlnyomó többsége gyűlöli a ludákizmust, még mindig akadnak embérek, akik nem küzdöt­ték le magukban ennek maradványait. Ezért a ludák mozgalmat minden ol­dalról meg kell világítani, hogy a jövőben örökké lehetetlenné tegyük a ludák klérofasizmus rombolását, és a legközelebbi időben a szocializmus építésének ezen akadályát is sikerrel megszüntessük. 4 A handlovai bányászok a februári győzelem és a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére A Handlovai Nagybánya, Szlovákia legnagyob szénkörzetének bányászai csütörtökön, január 16-án, mikor munkahelyeiken megtárgyalták a vál­lalati szocialista kötelezettségvállalást, már 1390 tonna barnaszenet fejtet­tek terven felül. A múlt évi kedvezőt­len helyzet ismétlődésének megaka­dályozására a legtermelékenyebb mun­kahelyek 45 munkakollektívája merész, de reális kötelezettségvállalást tett az első negyedévre. A februári győzelem 10. évfordulója és a CSKP XI. kong­resszusa tiszteletére tett vállalati szo­cialista kötelezettségvállalás szerint az első negyedévben 5433 tonna bar­naszenet fejtenek terven felül, ebből 2122 tonnát már január hónapban. Tizenöt évvel ezelőtt törte át a Szovjet Hadsereg Leningrádnál az ellenség gyűrűjét A hitlerista támadók 1941 szeptemberé­ben Leningrád peremvárosáig hatoltak elő­re. A német hadvezetőség válogatott elit­csapatokat vetett harcba és stratégiai ter­ve szerint Leningrád elfoglalása után az északi csapatoknak a Moszkva alatt harcoló német hadosztályok segítségére kellett vol­na sietniök. Egymást követték ősszel az ellenséges támadások, de a hitleristák min­dig véres fejjel voltak kénytelenek vissza­vonulni. A német vezérkar ekkor felhagyott a ki­látástalan és sok veszteséget okozó roha­mozással és minden igyekezetével inkább a város körülzárására és bombázására tö­rekedett, ami sikerült is. A forradalom várssa nehéz helyzetbe ke­rült. Megszűnt a villanyáram- és vízszol­gáltatás. kiürültek a raktárak. így nézett a tél elébe Leningrád lakossága. A Honvédelmi Bizottság ekkor határoza­tot hozott, hogy a Ladoga-tón keresztül kell megszervezni a hős város ellátását. A Ladoga-tón keresztül vezető út a város éltető ütőerejévé vált. A szovjet katonai teherautók az ellenség tüzzápora közepette szállították az élelmet, üzemanyagot, ha­difelszerelést a körülzárt városba. Az ellenségnek az a terve, hogy kiéhez­tesse a város lakosságát és védőit meg­adásra kényszerítse, csődöt mondott. A hős lenlngrádiak több mint egy éven át nagy áldozatok árán kitartottak. Megjegyzendő, hogy 1941 nyarától 1912 őszéig 41 német hadosztály vérzett el Leningrád alatt, ezen­kívül 1674 löveget. 4719 aknavetőt, 1036 tankot és páncélkocsit, 3502 repülőgépet és 380 000 katonát vesztettek a németek, A szovjet hadsereg sikeres haditettei 1943 elején megkönnyítették a lenlngrádiak helyzetét. A volhovi front katonái, a lenin­grádi csapatok és a balti hajóhad 1943 január 12-én ellentámadásba lendült. A szovjet hadsereg minden katonaja személyes felelősséget érezve példátlan hősiességgel harcolt a drága városért. Ha­talmas méretű légi és tüzérségi előké­szület után megindult az offenzíva. A gya­logság az ellenséges drótakadályokra ve­tette magát. A fasiszták szívós védekezése ellenére a hős szovjet csapatok január 18­án elfoglalták Slisszelburgot, Leningrád elővárosát és ezzel áttörték a leningrádi blokádot. A leningrádi csapatok és a vol­hovi front katonái egyesültek és közös erővel űzték tovább a betolakodókat. A Le­ningrád alatt folyó harcokban megsemmi­sült számos német hadosztály. A szovjet csapatok hatalmas mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. Több mint 13 000 német katona és tiszt holtteste borította • har­cok után a csatamezőt. A szovjet hadsereg leningrádi dicsé fegy­verténye, a hős lenlngrádiak hazafias ma­qatartása olyan fényes hőstett volt, mely örökre megörőkítődött a történelem köny­vében. (L)

Next

/
Thumbnails
Contents