Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-17 / 17. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! , SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA • 1958. január 17. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 17. szám. A FALU TÉLEN Milyen is ilyenkor, téli időn az "élet faluhelyen? Megszűntek már ' a határban a munkák, az emberek ' behúzódnak házukba, s ami munka ' meg a ház körül, az istállóban, az • állatoknál akad, az bizony nem sok, , minden megerőltetés nélkül elvé­gezheti bárki. Mit csinál ilyenkor hát a parasztember? Persze, a 'válaszadás semmiképpen sem lehet ,az a valóságot leplező népszínmű­ves idillikus kép, amelyet a bur­zsoázia azelőtt a faluról festett. Ki 'ne emlékeznék a régi, faluról fes­.tett képre, amely a tragikus nyo­mort és küszködést, a fűtetlen •lakást és üres kamrát, a télidőben •is mezítlábas gyerekeket és az •élet legelemibb dolgaiért is való 'reménytelen küszködést igyekezett 'leplezni? Hogy a téli hónapok, a 'mezőgazdasági munka szünetelése 'a falusi szegény embernek nem •az oly sokszor és nagy hangon hir­.detett „megérdemelt pihenést" hozta, hanem éppen ellenkezőleg, 'életkörülményeinek további rosz­' szabbodását, és ha éppen „pihent", -hát tehetetlenségében, s ha úgy .tetszik, a maga és családja gyom­.rának rovására tette, azaz kellett , tennie. , Közismert, százezernyi, meg mil­.liónyi falusi ember által átélt dol­,gok ezek és hogy mégis felevenít­jük, úgy ezt nemcsak azért tesz­'szük, hogy emlékeztessünk a múlt­ára, hanem mert a megváltozott vi­«lág igencsak megmutatkozik abban »is, ahogyan most télen a falu, a , falusi ember él. Mert másképp telik , el most a téli idő falun, mint az­, előtt. Ami a pihenést illeti, hát a .parasztember most valóban pihen, teheti, mert van miből. Nem gyöt­'rik a nyomasztó gondok, nincs 'olyan probléma egyetlen házban és • családban sem, hogy a család •egyetlen pár viselhető csizmájában .vagy bakancsában vajon ki menjen ,ki az utcára. Az apa húzza-e fel, .hogy szétnézzen a faluban, hátha akad valami munka és kereseti | alkalom, vagy pedig a gyerek men­jen el benne az iskolába? Nem, ' most a télidő nem hoz ilyen gondo­• kat, sőt, hiszen éppen ilyen időtájt • lévén a szövetkezetek évvégi zár­, számadása, a parasztember most nemcsak kipiheni egész évi munká­' jának fáradalmait, hanem munká­" jának és igyekezetének nagyon is • kézzelfogható hasznát és eredmé­• nyét látja. A múlttal való össze­• hasonlításban így nyer szinte szim­• bolikus jelentőséget az EFSZ-ek •zárszámadása, amely szemléltetően • bizonyítja, míg múltban a tél a fa­• lusi ember számára az esztendő .fnegpróbáltatásainak a legnehezebb .szakaszát jelentette, ma a javak­,ból való részesedés ideje. , Ám, ha már az EFSZ-ek zár­számadásairól van szó, akkor ezzel egyidőben beszélni kell a szövet­, kezetek ez évi tervéről is. Mert bi­,zony, ha szünetel is a határi mun­• ka, ez semmiképp sem jelenti azt, • hogy a parasztember ilyentájt, tél •idején teljesen elveti gazdasága • gondjait. Egyáltalán nem lehet • ezt mondani. Mert nemcsak úgy • van, hogy ha jön majd a kikelet, • akkor aztán nekifogunk a mun­• kának, szép sorjában, ahogy egy­• másután jön. Boldogulhatott ezzel • a felfogással az egy-két holdas • gazdálkodó, ellenben semmiképp • sem boldogul a több száz hektáros ' nagy gazdaság. Mit, hová, mennyit és mikor, — olyan kérdések ezek, amelyekkel jóval a mezei munka megindulta előtt tisztában kell lennie a szövetkezetek egész tag­ságának. Meg aztán, a szövetkezeti gazdálkodás nemcsak a több száz hektáros — sokhelyütt a falu egész határának — szerteágazó gondjai­val törődést követeli meg, hanem törődni kell — ugyancsak sokszor több száz főt kitevő — szövetkezeti tagok munkába való beosztásával ^s. Kik, hol, mikor és mit dolgoz­zanak, — ezek is olyan kérdések, amelyek alapos megfontoltságot és körültekintést, mindenre kiterjedő helyzetismeretet kívánnak. Akad hát ezért tennivaló a szö­vetkezetben, ha nem is kétkezi, meg határi munka, mégis olyan dolgok ezek, amelyek egyáltalán nem lebecsülendők, nem lehet őket csak félkézről elintézni, mivel lé­nyegében ez a mostani felkészülés adja meg az alapját annak, hogy majd a kikelet beköszöntésével a szövetkezetek hogyan indulnak í neki a mezei munkáknak. De másféle munka is folyik most a falun. Hogy a szövetkezeti gaz­dálkodás valóban eredményes le­gyen, nemcsak mindenre kiterjedő tervezést, beosztást és felkészült­séget kíván meg, hanem megkö­veteli a nagyobb szakmai ismere­teket is. Mert a nagy tábla földek, a nagy gazdaság, az egyre növekvő termelési feladatok több tudást kí­vánnak. A nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőséget csak a korszerű mezőgazdasági ismeretek birtoká­ban lehet gyümölcsöztetni. Érdeke mind a társadalomnak, mind a gaz­dálkodóknak, hogy elsajátítsák és szüntelenül bővítsék mezőgazdasági szakismereteiket. Nagy jelentőség­gel bírnak hát mezőgazdasági ter­melésünk szempontjából a szövet­kezeti munkaiskolák. Növeli ezek­nek az iskoláknak a jelentőségét az a körülmény is, hogy a föld­műveseknek csupán most, a nagy­üzemi gazdálkodás keretein belül adódik lehetőségük rá, hogy az egyre gyarapodó mezőgazdasági szakismereteiket a gyakorlatban is alkalmazhassák. Mert igaz ugyan az, hogy a téli hónapokhan azelőtt is tartottak ilyen vagy olyan me­zőgazdasági tanfolyamokat, láto­gatták is őket a földművesek, csak hát az volt a baj, hogy a tanul­takat kis gazdaságukban nem igen alkalmazhatták. Éppen ellenkezőleg van most, amikoris a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás egyene­sen megköveteli, hogy a szövetke­zeti tagok birtokában legyenek és alkalmazni tudják a mezőgazdasági tudomány legújabb vívmányait. Bár azt hangoztatjuk — s a gya­korlat is azt bizonyítja, — hogy a szövetkezeti gondolat propagálása nem tekinthető kampányfeladat­nak, és hogy az egyénileg gazdál­kodók körében egy pillanatra sem szünetelhet a felvilágosító és meg­győző munka, mégis a téli hónapok talán a legalkalmasabbak arra, hogy az egyénileg gazdálkodóknak behatóan megmagyarázzuk a szö­vetkezeti gazdálkodás előnyeit és szükségességét. Nemcsak idő van most az ilyen beszélgetésekre bőven, hanem az évvégi szárszám­adás, az évi tervek elkészítése és a szövetkezeti munkaiskolák mind olyan körülmények, amelyek kiváló alkalmat adnak a szövetkezeti gon­dolat propagalására. A csehszlovák-indiai barátság nagy kalkuttai manfíesriSdŐja A Csehszlovák Köztársaság és India EGYSÉGESEK BÉKETOREKVÉSUKBEN Široký elvtárs indiai rádióbeszéde © Miniszterelnökünk és kísérete Kambodzsába repült Kalkutta (ČTK) - Viliam Široký miniszterelnök kíséretével január 15-én délután a kalkuttai városháza épületébe ment, amelynek tanácstermében a vendégek hagyományos fogadtatását tartották. Az ünnepélyesen feldí­szített termet megtöltötték a városi képviselőtestület tagjai és a vendé­gek. A városháza épülete előtt a kalkuttai lakosság több ezres tömege szorongott, hogy legalább tapssal és integetéssel üdvözölje a baráti Csehszlovákiából érkezett vendégeket. Az emelvényen V. Široký minisz­terelnök és dr. Triguar Szen, Kalkutta város polgármestere foglaltak helyet. Először Szen polgármester mondott üdvözlő beszédet. Kalkutta város polgármestere ezután V. Široký miniszterelnöknek aján­dékot adott át: egy üdvözlő szózatot tartalmazó ezüst tárcát és képet. Ezután Viliam Široký miniszterelnök mondott beszédet. A bengáli nyelvre fordított beszédét több ízben tapssal szakították félbe. A fogadtatás befe­jezése után V. Široký miniszterelnök várcsszemlére indult. A városháza előtt és azokon az utcákon, amelyeken áthaladt, a kalkuttai lakosság sűrű sorfalai állottak. Nagyszámban jöttek el, hogy V. Široký miniszterelnöktől búcsút vegyenek Indiából való elutazásának előestéjén. A kalkuttai polgármester beszéde Excellenciás uram, Csehszlovákia kormányának miniszterelnöke! Bengália mesés és történelmi köz­pontjában sok e^zer üdvözletet adunk át önnek. Kalkutta — amint arról alkaima volt meggyőződni — Bengália kulturális életének szíve és központja. Ez azonban nem minden. Itt, India ke­leti részének fővárosában lobbant CFolvtatás a 2. oldalon.) M ELEKTRBSVIT dolgozóinak válasza a žilinai felhívásra Csütörtökön, január 16-án az érsekújvári Elektrosvit Üzemben elkészítették a Februári Győzelem 10. évfordulója és a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére indított kötelezettségvállalási mozgalom mérlegét. Az egyes kollektívák, műhelyek és részlegek kötelezett­ségvállalásai alapján összvállalati szocialista kötelezettséget tettek az I. negyedévre és ezzel válaszol­nak a žilinai kerület négy gépipari üzemének felhívására. Az érsekújvári Elektrosvit dol­gozói a múlt évvel szemben 7,8 százalékkal emelik a munkaterme­lékenységet, 100,2 százalékra tel­jesítik a termelés nyersérték ter­vét, 100,1 százalékra az áruterme­lést és 101,5 százalékra a műszaki fejlesztés tervét. A termelésnél kifejtett munkaidőt 100 ezer nor­maórával leszállítják, ami 80 ezer korona megtakarítást jelent. Az egy korona értékben termelt áru í) költségeit a múlt évhez viszonyít­va 1,5 fillérrel leszállítják. A szövetkezeti gazdálkodásé a jövő Aki dolgozott, sok pénzt keresett E szavakat mondotta Horosz András, az őrösl szövetkezet kovácsa. 1954-töl dolgozik a szövetkezetben. Azóta szépen keres, de olyan jól, mint tavaly, még egyszer sem. 1001 munkaegysége volt. — Szorgalmasan kellett dolgoznom, hogy keressek. Azt mondom, amit előbb, aki dolgozott, keresett is. Nem kell csodálkozni, hisz a kovács­munka nehéz. Naponta hányszor kell fel­emelni a kalapácsot. S ő felemell... Kapott 18 mázsa búzát, 6 mázsa rozsot, 3 mázsa zabot. Ezenkívül minden héten' négy liter tejet hord a szövetkezetből. Örömmel gondol a részesedésre. Horosz Arpád, örös Pálócon tizenöt korona részesedést kaptak az EFSZ tagjai a munkaegységekre FÉLMILLIÓ KORONÁT OSZTOTTAK KI • MARSAL LAJOS TÖBB MINT 15 000 KORONÁT KAPOTT. € EGY-EGY CSALÁD 10 000 KORONÁNÁL TÖBBET VITT HAZA. • A CSKP KB LEVELÉBEN KITŰZÖTT FELADA­TOKAT MÁR JÖVÖRE TELJESÍTIK. Egy esztendő folya­mán sok kellemes nap­ja lehet az embernek. Hiszen az élet olyan szép és annyi örömet nyújthat. A pálóci szö­vetkezetesek számára az esztendő legszebb napja az volt, amikor pár nappal ezelőtt érté­kelték munkájukat. Utána következett a nap legszebb órája: a ledolgozott munkaegy­ségek alapján kifizet­ték a szövetkezet tag­jainak a részesedést. Felolvasták a névsort. A szövetkezet tagjai egymás után vették át a pénzt. S mennyi pénzt kaptak! Macsali Ferenc tehenész 12 385, Éliás István és felesége 13 000, Szilvási Béla családja több mint 15 000 koronát stb. Elégedettek a szö­vetkezetesek. Elégedett Boros József, a szö­vetkezet elnöke is, aki kijelentette, hogy ebben az évben még jobb eredményeket érnek el, a párt levelében kitű­zött feladatokat már jövőre teljesítik. Krajcsovics Ferdinánd, Gálán ta. •*sssssssssssssssssssssssssrsssssssssssssswssssssi K % Š s Az első ^ s hazánkban gyártott| | műszív és műtüdö | s s $ (ČTK) — Richard Eschler, a lu-§ ^ tini Sigma-üzem konstruktőrje a ^ ÍJ lutíni technológiai műhely, a kuŕi- ^ ^ mi TOS és a napájedlai Fatra dol- § ^ gozóinak együttműködésével elké- ^ ^ szítette az olomouci sebészeti kii- ^ ^ nika orvosainak elméleti elvei ^ ^ alapján egy olyan műszer proto- ^ ^ s ^ mely pótolni tudja az emberi ^ & szívet és tüdőt is. S A spišské-teplicei szövetkezet tavaly jól gazdálkodott. A munkaegység ér­téke 25 koronára emelkedett. A tagság jövedelme 1 974 281 korona, vagyis 340 ezer koronával több a tervezettnél. Csökkentették az önköltséget, s így egy korona érték kitermelésére mindössze 19 fillér költség esett, ami a pop­rádi járás szövetkezeteiben a legkisebb összeg. A legnagyobb jövedelmet Jozef Klein tehéngondozó érte el, aki fiával, Ta­mással, tavaly 1840 munkaegységet dolgozott le. A család 46 ezer koronát és 50 mázsa gabonát kapott. Képünkön Jozef Klein szövetkezetes család­ját látjuk. Örülnek a 27 ezer korona részesedésnek. A pénz felét betét­könyvre tették. Foto: Ján Kočiš — ČTK Előre dolgoznak az összes pótori bányák A kékkői szénbányák minden szakaszán viirös csillagok ragyognak. Ez annyit je­lent, hogy az összes pótori bányák az év eleje óta 100 százalékra teljesítik a ter­vet. Legjobb közöttük a Slatlnka-bánya, mely 4,3 százalékkal szárnyalta túl fel­adatai teljesítését. A Bukovec-szakasz 102,6 százalékra és a Háj-bánya, ahol kezdetben nehézségek voltak, 100,2 százalékra telje­síti a fejtést. Piacra kerülnek a Tatra-603 gépkocsik Hazai piacunk idén a Tatra 603-as kor­szerű gyors és kényelmes gépkocsival gaz­dagodik. Az érdeklődök kérelmüket legalább 20 000 korona takarékbetétről szőló igazo­lással alátámasztva a szakszervezet közve­títésével adják be. Azok, akik már az­előtt kértek gépkocsit, üzemi bizottságuk közvetítésével kiegészíthetik kérésüket Tatra 603 típusú gépkocsi vásárlására. ^ E műszer szívszivattyúja az adott ^ § időegységben és a szükséges nyo-^ ^ más alatt ellátja a test szövetét ^ | a szükséges vérmennyiséggel. Egy- § ^ ben megoldották azt a nehéz fel- ^ i adatot is, ^ s \ ^ miként pótolható a tüdő szö- ^ ^ vete műtüdővel, mely gondos-^ ^ kodik a vér oxigénellátásáról is.^ | Az új műszer lehetővé teszi a vér | ^ testenkívüli keringését és oxigén- ^ ^ nel való ellátását, miáltal lehetővé § ^ válik a sebészeknek, hogy szem- ^ Š melláthatóan, teljes felügyelet ^ § alatt, § s s ^ A műszert az olomouci sebészeti ^ ^ klinikán próbálják ki. Š $ isŕsssssssssssssssfssssssssssssssmssssssynŕsrfn \ Fiatal, mosolygó arcú, öt évvel ezelőtt még gép­kocsivezető volt. A cseh és szlovák országutakat járva, éppen ohian jól is­merte Brnót, mint Brati­slavát. , Ma azonban felöltötte a bőr térdvédót, hogy alá tudjon kúszni az alacsony szénrétegnek. Alois Kyéer­ka az ostravai Győzelmes Február-bányában Alois Gavlas elővájár csoportjá­ban mint kombájnos dol­gozik. Ez a fiatalember nagy dolgok születésének tanúja. KOMBÁJNOS A SZAKADÉK FELETT A bányászatban világvi­szonylatban először bocsátanak k o m­bájntmere dek lejtős rétegbe. A JUPA kom­bájn egy Jupa nevü ostra­vai mérnök készítménye Gavlas elővájár 137 l-es rétegében ezzel a géppé! sok tonna szenet fejtett. már. A kombájn olyan ré­tegekhez jutott, amilyene­ket sem Amerikában, sem Franciaországban nem mer­tek megközelíteni. Kyčerka elvtárs fiatal és tettrekész ember. A dicső februári események emlé­kére elnevezett bányában 1952 óta dolgozik. Egészen biztos egyszer kiváló tech­nikus válik belőle. Azért vállalta a kombájnnal való munkát, hogy bebizonyítsa, nem fél az újdonságoktól. Az emberek nem nagyon hisznek az új gépnek. Űt­törő munkát jelent 100 méter mély és nem egé­szen egy méter széles szakadékba gépet ereszte­ni... Gavlas elővájár tapasz­talatai és a Kyčerka elv­társhoz hasonló ifjak lel­kesedése biztosítják az új kísérlet sikerét az úttörők dicsőségére, a szénfejtés magasabb hozamáért és technikájának előrehaladá­sáért. Milan Dcmék, Ostrava­Hlubina

Next

/
Thumbnails
Contents