Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-15 / 15. szám, szerda

Á csehszlovák gazdaság egysége — Szlovákia iparosításának fő erőforrása Pavol Majling elvtárs felszólalása az SZLKP KB január 9—10-i ülésének vitájában Mint már jelentettük, Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága január 9—10-én ülést tartott, amelyen a CSKP KB 1957 december 20-i határozata értelmében megtárgyalta a moszkvai tanácskozásokból levont következtetéseket, továbbá a párt szlovákiai főbb ideológiai kérdéseit és feladatait. A Karol Bacílek elvtársnak, az SZLKP KB első titkárának beszámolóját követő vitában harmincegyen szólaltak fel. Mai' számunkban közöljük Pavol Majling elvtárs felszólalásának lényeges részét. ' Pártunk politikája a legkonkrétab' ban szocialista építésünk tervfelada. taiban nyilvánul meg. • A gazdaság fejlődésében elért üte„ mének értékelésekor, a fejlődés problémáinak felvetésekor és megoldásakor ' rendszerint természetesnek szoktuk •tartani anyagi-termelési alapunk fejlesztésének, főként a termelés nagyfokú ütemének, általában az ipari és •termelő intézmények, továbbá iskolák, lakások, egészségügyi intézmények 'építése arányának, valamint a mezö-gazdasági és egyéb építés eredményeit. A lakosság anyagi és kulturális színvonalának jelenlegi gyors emelése 'mellett természetesnek vesszük a nagyarányú építkezést. Ez a tény — "ha nem tudatosltjuk következetesen •és elkerüli figyelmünket, hogy milyen •forrásokból érjük el ezt a fejlődést '— ideológiai téren sok helytelen nézeget szülhet, melyeknek alapja a gaz.dasági problémák helytelen vagy egyoldalú értelmezésében van. Ez Szlovákia iparosítása lendületének és főként Irányának problémáira is vonatkozik. A Központi Bizottság ma is ezekről a helytelen nézetekről, burzsoá-naciona"lista irányzatokról tárgyal, melyek lekicsinylik, illetve tagadják a gazdaság központi vezetésének és tervezésének szükséges J egységét, köztársaságunk gazdaságának egységét, helyi szempontokból ítélik meg a fejlődést és Szlovákia gazdasági problémáit az országos problémáktól és feladatoktól elszigetelten igyekszenek megoldani. , Ezeknek az ártalmas ideológiai nézeteknek elbírálásakor gazdasági szempontból is el kell gondolkoznunk £ problémák felett, fontolóra kell vennünk gazdaságunk egységének jelentőségét Szlovákia iparosítása, az iparosítás lendülete, iránya, forrásai stb. szempontjából. , Mindenekelőtt tudatosítanunk kell, Jiogy már a szocialista gazdálkodási mód lényegéből közvetlenül következik az az érdek, hogy minden anyagi és emberi erőt bevonjunk a termelési és gazdasági folyamatba, minden forrást & lehető legintenzívebben fölhasználjunk a gazdaság fejlődése gyors ütemének elérésére, ami az egész tárpadalom javát szolgálja és ami a szocialista rendszer tőkés rendszerrel szemben álló előnyeinek lényedét Is alkotja. Szlovákia gazdasági 'fejlődésének döntő szakasza Csupán a szocialista gazdasági rendszert jellemzi az egyes területek fejlődésének színvonalában mutatkozó 'eltérések kiküszöbölése. A termelőerők 'helyes elhelyezése — amit a munka társadalmi termelékenysége gyors fokozódása érdekében az egész gazdaságban az egyes területek természeti és gazdasági feltételeinek kihasználása biztosít —, azért fontos, mert olyan irányvonalat jelent, melyet a szocialista társadalom építésének objektív törvényei követelnek meg. Ezért tehát üincs ellentmondás a gazdaság általános fejlesztésének és az egyes területek fejlesztésének követelménye között. Az egyes nemzetek kapcsolatai fs erre az alapra épülnek. Csehszlovákia Kommunista Pártja köztársaságunk sajátos feltételei közepette oldotta meg a nemzetiségi kérdés megöldásának lenini programját, amelyben az egyenjogúság egységének, elemeirtek és feltételeinek megteremtésében a legjelentősebb szerepet a tényleges egyenjogúsítás: a gazdasági és kulturális színvonal kiegyenlítése játszpza. „ , Szlovákia gazdasági elmaradottságának leküzdése egyidejűleg a Csehszlovák Köztársaság termelőerői növekedésének fokozódását szolgáló anyagi alap bővítését jelenti, ami a burzsoázia által hajdanában kinyilatkoztatott egyenjogúságot új értelmezésben, a munkásosztály forradalmi ideológiájának értelmezésében váltja fel. A gazdasági és szociális összetétel megváltozása Szlovákia termelőerőinek egyidejű általános fejlődése mellett főként Szlovákia szocialista iparosításának útján, tehát az egész köztársaság, a köztársaság minden területe gazdasági fejlődésének követelményéből ered, 'annak érdekében, hogy minden anyagi és emberi erőforrás beilleszkedjék a gazdasági folyamatba. Szlovákia gazdaságának szerkezeti átépítése tehát az egész köztársaság gazdasága tervszerű fejlesztésének szükséges feltétele. Szlovákia iparosítása tehát a köztársaság fejlődésének' elválaszthatatlan része és célja a csehszlovák gazdaság egységének megszilárdítása. Ezért irányát sem szabhatjuk meg helyi érdekek alapján, hanem az egész csehszlovák gazdaság szükségleteinek és arányainak szempontjából kell építenünk. Csupán ezek a kritériumok határozhatják meg az iparosítás tartalmát és irányát. Ártalmasak mindazok a nézetek és irányzatok, melyek gyöngítenék a tervgazdasag egységét és központi vezetését. Párt- és gazdasági szerveinknek ezért valamennyi , fokon rendszeresen és naponta kell biztosítaniok a csehszlovák gazdaság egységes megszilárdításának érdekét követő feladatok teljesítését. Ez az állam egyes területei között mutatkozó különbség gyors kiküszöbölésének, a gazdasági kiegyenlítődésnek érdeke. Artalmasak azonban azok a nézetek és irányzatok is, amelyek e célt hangoztatva Szlovákia egész gazdaságának egyes ágazatainak ugyanolyan összetételére törekednek, mint amilyen egész államunk gazdasági összetétele. Az ilyen eljárás figyelmen kívül hagyja a termelőerők elhelyezésének szocialista alapelveit, mert nem veszi tekintetbe Szlovákia gazdasági sajátosságait, amelyekből ered az állam egyes területei közötti tervszerű megosztás és más téren meg gazdaságának különböző összetétele. A tervgazdaság egységes és központi irányítása döntő előfeltétele annak, hogy teljesítsük Szlovákia szocialista iparosításának programját. Szlovákia gazdaságának hatalmas fellendülése, aminek tanúi vagyunk, nem valósulhatna meg olyan ütemben, ha csupán a szlovákiai erőforrásokból és a Szlovákiában kitermelt értékekből kellene azt megvalósítanunk. Az építés terjedelme és üteme Szlovákia a szocialista építés kezdetén csekély anyagi-termelési alappal rendelkezett, kevés volt az újonnan kitermelt értékek mennyisége is és ezzel lényegesen korlátozódtak a gazdaság építés útján való továbbfejlesztésének, valamint az életszínvonal emelésének lehetőségei. Éppen ezért a csehszlovák gazdaság egységének rendkívül nagy jelentősége van a szlovákiai építés terjedelmében és ütemében és itt rfyilvánul meg főként a cseh munkásosztály segítsége, mely az egész csehszlovák gazdaság fejlődésének meggyorsítása érdekében pénzbeli, anyagi forrásokat és szakszerű segítséget nyújt a szlovákiai kerületek iparosításában. A pénzforrások terén nyújtott segítség legszembetűnőbben a nagy beruházási építkezések biztosításában nyilvánul meg. Az építés egyes szakaszaiban Szlovákia a következőképpen vette ki részét az országépítésből: 1948-ban 24 százalékra, az ötéves tervben 27,1 százalékra, az 1954—1955—1960. években kb. 27 százalékra. Ha az építés terjedelmét a Szlovákiában kitermelt forrásokból kellene fedezni, részarányuknak — azaz a nemzeti jövedelemben való részüknek — általában egyenlőnek kellene lennie. Noha a nemzeti jövedelem képződését és felhasználását területi méretekben nem tudjuk kifejezni számokban, az egyes termelő ágak termelésire eső rész alapján képet alkothatunk a kitermelt értékekről. így az ipari termelésben, amely a csehszlovák gazdaságban rendszeresen több mint 60 százalékkal járul hozzá a nemzeti jövedelem képzéséhez, Szlovákia termelésének terjedelme az egyes időszakokban a háború előtti színvonalhoz viszonyítva elért többszörös növekedés ellenére a következő arányban vette ki részét az ország termelési terjedelméből: 1948-ban 13,2 százalék, az első ötéves tervben 14,8 százalék, 1954—1955-ben 16,3 százalék, a második ötéves tervben eléri a 18 százalékot. Ebből az összehasonlításból ls világosan kitűnik, hogy a szlovákiai beruházási építkezésre fordított állami eszközök mennyisége nagymértékben felülmúlja a Csehszlovák Köztársaság nemzeti jövedelmének képzésében Szlovákiára eső részt. Emellett még tudatosítanunk kell, hogy ezt a nagyarányú építést Szlovákiában a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével egyidejűleg valósítjuk meg. A dolgozók életszínvonala is gyorsabban emelkedik Szlovákiában, mint országos viszonylatban. A kiskereskedelmi forgalom keretében megvalósuló személyes fogyasztás az 1949—1956. években országos viszonylatban 65,4 százalékkal, Szlovákiában pedig 90,5 százalékkal nőtt. A társadalmi fogyasztás terén hasonló a helyzet. Az anyagi források is jelentős mértékben hozzájárulnak Szlovákia iparosításához. Tudjuk, hogy az energetikai erőforrások, — mégpedig ebben az időszakban főként a szén és a villanyáram — a termelés növelése arányának és lehetőségeinek döntő tényezőihez tartoznak. Noha Szlovákia szén és llgnitfejtése 1957-ben 1948-hoz viszonyítva háromszorosára fokozódott, ez a mennyiség csak kis mértékben teszi lehetővé a rendszeresen növekvő szükséglet fedezését és így főként az ipari termelés fejlődésének döntő mértékben a cseh kerületek energetikai alapjára kell támaszkodnia. Szlovákia szénfejtése jelenleg a szükségletnek csupán 16— 18 százalékát volt képes fedezni. Szlovákia gazdaságában az 1957. évi szénszükséglet fedezésére kb. 850 ezer vagon szenet kellett szállítani Szlovákiába a cseh szénmedencékből. A villanyáram ellátása terén is az áramfejlesztő telepek építésében nyújtott rendkívül nagy segítség, gépberendezések szállítása mellett — ami az áramfejlesztésnek 1948-hoz viszonyított kétszeres növekedésében nyilvánul meg — minden évben a cseh kerületekből átkapcsolással kellett biztosítani Szlovákia áramfogyasztását. 1958-ban egymilliárd kilowattóra, 1960-ban már kb. kétmilliárd kilowattóra villanyáramot kell átkapcsolni Szlovákiába. A Szlovákia iparosításában nyújtott anyagi segítség értékelésekor tekintetbe kell venni az ipari termelésnek az építés kezdetén fennálló összetételét is. így 1948-ban Szlovákia iparában túlsúlyban voltak az élelmiszeripari, textil, bőr, fa- • és papíripari ágak, tehát azok az ágak, melyek nem jelenthetnek döntő és közvetlen segítséget az egész népgazdaság további fejlesztésének biztosításában. A gépipari-termelés a termelésnek csak 10 százalékát képezte s ennek nagy részét is a volt fegyvergyárak alkották. 1960-ban az ipari termelés jövedelme az 1937. évi termelésnek tízszerese lesz, emellett a termelésnek az ötéves terv utolsó évében, 1960ban történő növekedése egymagában nagyobb lesz, mint Szlovákia 1937. évi egész termelésének terjedelme. Alapjában megváltozott az Ipar szerkezete, felszerelése, és műszaki színvonala is. Ez főként abban nyilvánul meg, hogy műszakilag különösen igényes termékeket gyártunk. A munka technikai lehetőségei is megkétszereződtek. A mezőgazdasági termelés' 22,6 százalékos növekedése ellenére lényegesen megváltozott az ipari és mezőgazdasági termelés aránya. Míg 1937-ben az arány 36:64 volt a mezőgazdasági termelés javára, 1955ben ez az arány már fordított volt és 1960-ban eléri a 3:l-es arányt az ipar javára. Ebből látható, hogy Szlovákia gazdaságának szerves beilleszkedése a csehszlovák gazdaságba az anyagi és egyéb segítség terén rendkívül nagy jelentőséggel bírt és fog bírni a jövőben ls Szlovákia iparosítása céljainak megvalósításában, nemzeti életünk további rohamos fellendülésében. A cseh munkásosztály nagy segítsége A cseh munkásosztály szakmai és technikai téren nagy segítséget nyújtott és nyújt Szlovákiának. Ez a segítség sokoldalúan nyilvánul meg Szlovákia fejlődése feladatainak mindennapi biztosításában. A műszaki segítség az új üzemek építésében volt a legkonkrétabb. Az új ipari üzemek terveinek elkészítését, termelésének megszervezését, technológiájának a munkakollektívák által való elsajátítását, a gépberendezések leszállítását és felszerelését, a káderek előkészítését stb. csak a cseh kerületek vállalatainak és a vállalatok felett álló szerveiknek szakemberei és specialistái tudták biztosítani. Elég néhány példát említenünk. A vágvölgyi vízilépcsőzet — Nosice, Horná Streda, Skalka, Kostolná, Krpeľany, Sučany, Madunice — számára készült generátorokat és turbinákat, a novákyi turbocentrálé generátorait és turbináit a cseh kerületekből jött szakképzett mesterek és technikusok gyártották és szerelték fel. A prágai kerület különleges üzemeiből leszállított szabályozó és mérőkészülékek nélkül el sem tudtuk volna képzelni sok fontos, fejlett technikájú és automatizált termelésű üzemünk, mint pl. a Žiar nad Hronom, az Istebnei Kovohuty, a Banská Bystrica-i Cementgyár, a novákyi Wilhelm Pieck Vegyiüzem felépítését. A Szloyákia , tpvábbi gazdasági -és kulturális fellendülése szempontjából kulcsfontosságú új ipari üzemek — a bratislavai Slovnaft, a humennei Kapron, a dunai energetikai mű, a topolčanyi Elektrokarbon, a martini, Kysucké Nové Mesto-i, a Niiná n/'Orave-i üzemek, a prešovi kerület új üzemei stb. — építkezésére készülő összes gépek és berendezések 90 százalékát a cseh kerületek üzemei biztosítják. Szlovákia sikeres iparosításában lényeges részük van a plzeňi Lenin Gépgyárnak, a blanskói ČKD, a Stalingrad ČKD, a Královo Pole-i Gépműveknek, a brnói Klement Gottwald Műveknek, a Prerovi Gépműveknek, a Sygma Lutinnak, A prerovi gépművek a lubenikyi és ťahanovcei Magnezit-gyár fő szállítói. Žiar nad Hronom-i alumíŕiiumgyárunkat, iparosításunk büszkeségét — melyet valamennyi külföldi küldöttség is megcsodált — egyes szállítmányok kivételével, (ezeket a Kassai Kelet-Szlovákiai Gépgyártól kaptuk) kizárólag a cseh kerületek gépipari üzemei szerelték fel. A cseh kerületek szerelő szakembereinek nagyszabású segítségét igazolják a 2iar nad Hronom-i oxygénfejlesztőn végzett utolsó munkálatok. Tavaly kb, nyolcszáz szerelőmunkás dolgozott itt, több mint 80 százalékuk a cseh kerületekből jilftt ide. Meg kell jegyezni, hogy csupán az építkezés egyik fontos komplexumának felszereléséről van szó. Pártunk politikai bizottsága rendkívül nagy gonddal készít elő nagyszabású intézkedéseket Kelet-Szlovákia rohamos gazdaságf és kulturális fellendítésére. Az új üzemeknek főként 1960 után megvalósuló építkezésére előirányzott beruházási költségek sok milliárd koronát tesznek ki. Ezen új üzemek építésének megvalósítása kimondottan forradalmi fordulatot jelent Kelet-Szlövákia eddigi gazdasági, politikai és kultu-, rális fejlődésében. Ezeknek az ipari kapacitásoknak tervezését, építésük megszervezését, a termelő- és ellenőrző berendezések gyártását és szerelését, a termelési folyamat bevezetését és technológiájuk elsajátítását döntő mértékben csak a cseh kerületek vállalatai, tervezői, technikusai és mesterei tudják biztosítani. Szlovákia iparosításának egyik fő problémája a kellőszámú szakember, főként a műszaki káderek előkészítésének kérdése. Noha a szakiskolák tanulóinak száma 1955-ben 1937-hez viszonyítva ötszörösére növekedett, a főiskolai hallgatók száma pedig mintegy tízszeresére nőtt, a cseh elvtársak rendkívül jelentős segítséget nyújtottak a tervfeladatok megvalósításában. Ez nemcsak az építés és termelés megvalósításában, hanem a saját műszaki értelmiség nevelésében is megnyilvánul. Szlovákiában sok különleges szakmára még nincsen saját szakemberünk, ezért jelentős segítséget jelent az a tény is, hogy tanulóink közvetlenül a cseh kerületekben kapnak iskolai oktatást, így pl. a szlovákiai főiskolai, szakiskolai diákok számának említett növekedésén kívül tavaly mintegy ezer fiú és lány iratkozott be cseh fő- és szakiskolákba. Főként a következő ágakról van szó: atomfizika, kohászat, egyes gépipari ágak, könnyűipar, vegyészet, közlekedés stb. Ezenkívül az utóbbi évek során sok százezer munkás és műszaki dolgozó nyert kiképzést a cseh üzemekben, ahol megszerezték a kellő szakismereteket és ahol a cseh elvtársak készségesen átadták nekünk tapasztalataikat és ismereteiket. A cseh kerületek vállalatai dolgozóinak közvetlen és sokoldalú segítsége főként egyes vállalatok építésében nyilvánult meg. Például a Kysucké Nové Mesto-i Golyóscsapágygyár egész építkezését és a termelés bevezetését a Lišenyi Finomgépipari Üzem vagy a prešovi Krížik Dukla Üzemét hasonló prágai üzem biztosította. Ugyanez vonatkozik a martini, dubnical, istebnei üzemekre, a komáromi hajógyára, a Nižná na Orave-i televízorgyárra és egyéb 4gak további üzemeire. * * * Meg kell jegyezni, hogy Szlovákia iparosításának terjedelme és útja, amelyet a CSKP IX. és X. kongreszszusa tűzött ki, egyszersmind aktívan segíti a Csehszlovák Köztársaság gazdasági alapjának bővítését és szilárdítását, segíti népi demokratikus köztársaságunk termelőerői fejlődése ütemének fokozását és kitűzött politikai céljainak elérését hazánk életében. Mindenütt, ahol tudatosan lekicsinylik és lebecsülik Szlovákia gazdasági és kulturális fellendülésének eddigi eredményeit, a cseh munkásosztálynak ebben az építkezésben nyújtott segítségét becsülik le és lekicsinylik köztársaságunk gazdasága egységének és gazdasági alapja állandó bővítésének és szilárdításának jelentőségét és szükségét, ez pedig pártellenes álláspont, az osztályellenség álláspontja és ott, ahol ez felüti fejét, akár egyes központi szervekben, akár az alsóbb szervezetekben, a lehető Iegszívósabban küzdenünk kell ellene. Küzdenünk kell és következetesen háttérbe kell szorítanunk a helyi érdekek előnybehelyezését a* állam népgazdaságának szükségleteivel szemben. Másrészt agitációs és propagandamunkánk minden eszközét meg kell ragadnunk a jövőben, sokkal szervezettebben, megfontoltabban kell nevelnünk dolgozóink tömegeit a lelkes szocialista hazafiságra és a proletár nemzetköziségre. Ebben iparosításunk elért pompás eredményeiből, valamint szocialista építésünk további távlataiból és szocialista táborunk sikereiből induljunk ki. Ha teljes siker fogja koronázni munkánkat, ez lesz a leghatékonyabb intézkedés szocialista építésünk folyamán az emberek gondolkodására és cselekvésére gyakorolt ellenséges ideológiai befolyás kiküszöbölésére. tJJ SZO 5 6 1958. január 15,