Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)
1957-12-15 / 347. szám, vasárnap
A nemzetgyűlés ülésszaka előtt Olvasóinkat már részletesen tájékoztattuk a kormány movembervég: üléséről, amelyen jelentős törvényjavaslatokat hagyott jóvá és terjesztett a nemzetgyűlés elé, hogy a megválasztott nemzetgyűlési képviselők az illetékes bizottságokban alaposan megtárgyalják és a teljes ülésen megszavazzák őket. A terhesség mesterséges megszakításáról szóló jelentős törvényjavaslatot már részletesen ismertettük. Hozzátehetjük még, hogy az új intézkedés mind a társadalom, mind a terhes nő egészségvédelmét szolgálja, miután az eddig érvényes törvény éppen erre a legfontosabb körülményre nem volt ^Hőképpen figyelemmel. A terhesség megszakítását engedélyező hivatalos bizottság a konkrét esetek minden részletkérdésével aprólékosan foglalkozni köteles, hogy megállapíthassa: mi az a különös figyelmet érdemlő ok, amely a terhes' nőt arra készteti, hogy a terhesség mesterséges megszakítását kérje. A törvény életbeléptetése utáni legfontosabb feladat a törvény helyes végrehajtása. Különösen a fiatalabb nőket kell megismertetni a terhesség mesterséges megszakításának erkölcsi jelentőségével és az esetleges későbbi meddőség veszélyének lehetőségével. Ez az egyik ok, amiért a terhesség megszakításáról szóló döntést a törvény a létesítendő bizottságok hatáskörébe utalja. Ugyancsak ismertettük már a motoros járművek után fizetendő adó bevezetésével kapcsolatos törvényjavaslatot. Az újságíró, aki járja az országot, meglátogat üzemeket, szövetkezeteket és hivatása teljesítése közben vonaton, autóbuszon gyakran utazik, feljegyezheti, hogy a lakosság legszélesebb körei a legnagyobb helyesléssel fogadták ezt a javaslatot, mely különadóval terheli a személyi és magántulajdonban levő motoros járműveket. Oj törvények fogják szabályozni a polgári személyazonossági igazolványra és a lakosság jelentkezési kötelezettségére vonatkozó előírásokat. A törvényjavaslatokkal már foglalkozott a nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága és a bizottság tagjai különösen azt emelték ki, hogy a javaslatok egyszerűsítik az eddigi szabályokat, könnyítéseket léptetnek életbe és pénzügyi megtakarítással járnak. A polgári személyazonossági igazolványról szóló törvényjavaslat pl. lehetővé teszi, hogy a 20-tól az 50. életévüket még el nem ért polgárok igazolványa 10 (eddig csak 5) évi érvényességgel bírjon. Az 50 évnél idősebb polgárok igazolványa korlátozás nélkül érvényes marad. Megszűnik az a kötelesség, hogy a polgár igazolványát állandóan magánál hordja. A törvény alapján kidolgozandó végrehajtási rendelkezések lényegesen csökkenteni fogják a polgári személyazonossági igazolvány kiadásához szükséges okiratok számát is. A polgárok szakképzettségéről és a 15 évnél fiatalabb gyermekekről szóló bejegyzések elvesztik kötelező jellegüket. Kizárólag a polgártól függ, vajon kívánja-e ennek a körülménynek a feltüntetését az igazolványban vagy sem. A lakosság jelentkezési kötelezettségéről és a külföldiek tartózkodási engedélyéről szóló 52/1949 Sb. számú törvény a mai viszonyok között lehetővé teszi a csehszlovák polgárok jelentkezési rendszerének leegyszerűsítését, nevezetesen a jelentkezési határidő meghosszabbítását (pl. 24 ora helyett 3 napon belül seb) a tartózkodási hely megváltozása ssetén. Megszüntetik az egyes házaknál régebben rendszeresített nyilvántartási könyveket és ezek csupán a szállásadással foglalkozó intézményekben, valamint a határövezeti községekben maradnak meg. Megszűnik a polgárok bejelentési kötelezettsége a családi állapot megváltozására, a gyermek születésére vagy elhalálozására, a névváltoztatásra, az elhalálozott személy kijelentésére vonatkozólag stb. Mindezek a könnyítések csupán a csehszlovák állampolgárokra vonatkoznak. Az eljárási szabályzat egyszerűsítése a pénzügyi megtakarítás mellett azt is eredményezi, hogy kevesebb nyomtatványra lesz szükség. A nemzetgyűlés kulturális bizottsága a napokban jóváhagyólag letárgyalta a CSKP Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Intézetről szóló törvényjavaslatot. Foglalkozott továbbá a hangversenyekről és egyéb zenei tevékenységről, valaA kereset: adó fizetéséné! nyújtható kedvezményről Az Oradný vestník (Hivatalos közlöny) 116. számából közöljük az alábbi közérlekű részeket: I. A Pénzügyminisztérium 218. számú hírletménye a kereseti adóra vonatkozó T6/1952. Gyűjt, számú törvény 0. §-a szerint nyújtható adókedvezményekről s az idófizető által eltartott személyek elisneréséról. E hirdetmény értelmében rokkantaknak, lletve testi vagy szellemi hibában szen'edőknek csak olyan személyeket lehet ekinteni, a) akik a szociális biztosításnak vagy i fegyveres erők szociális biztosításának jöírásai szerinti rokkantsági vagy részeges rokkantsági járadékot élveznek, b) akik baleseti járadékot kapnak az lőző előírások szerint vagy rokkant jáadékot a 164/1946. Gyűjt, számú törvény lapján, amennyiben e járadékok nem letek egyéb jövedelemmel egyesítve, c) akik rokkantsági vagy részleges rok:antsági járadék helyett aggkori járaékot élveznek azért, mert mindkét fajta áradékra volt igényük s az aggkori jáadék részükre kedvezőbb volt, d) akik özvegyi járadékot élveznek rokantsáq címén, e) akik rokkanttakká vagy részleges okkanttakká váltak már az alkalmazásba jpés előtt vagy akkor, amikor még nem rték el a járadék igényléséhez megkíánt szolgálati időt s csupán emiatt nem apnak rokkantsági vagy részleges rokantsági járadékot, f) akik az adófizető eltartására szoruläk s egészségi állapotuk megfelel azoknak feltételeknek, melyek a rokkantsági vagy Sszleges rokkantsági járadék elismeréséez szükségesek. Ha az adófizető (vagy az, akit eltart) Sszleges rokkantsági járadékot élvez vagy a a szociális biztosítás véleményező biDttsága elnökének megítélése szerint lyannak . tekintendő, mintha ilyen járaékot élvezne, a járási nemzeti bizottság énzügyi osztálya az egy eltartott szeléiyért járó adókedvezményt engedélyezi; a teljes rokkantsági járadékot élvez, vagy yennek tekintendő, két eltartott szeiélyért járó adókedvezményre van Igéye. Baleseti járadék és a 164/1946 Gyűjt. :ámú törvény szerint elismert rokkantig! járadék esetén az adókedvezmény legadására a rokkantságnak a kiutaló žgzésben megállapított százaléka a döní. A járási nemzeti bizottság pénzügyi sztálya az adókedvezményről szóló iga>lást az alábbi okmányok alapján adja 1. a 2. bekezdés a)—b) pontjai alatt fel>rolt esetekben a járadék elismeréséről !ÓIÓ végzés alapján, 2. a 2. bekezdés c)—f) pontjai alatt ilsorolt esetekben a szociális biztosítás Sleményező bizottsága elnökének vélelényezése alapján. Mindkét esetben a posta igazolása Is szükséges arról, hogy a járadékokat a jogosultaknak fizeti. Az adókedvezmény iránti igényt elegendő csupán egyszer Igazolni, az adófizető azonban minden változást, mely a kedvezmény nagyságára befolyással van, bejelenteni köteles. A járási nemzeti bizottságok tanácsa mellett működő pénzügyi osztályoknak az adókedvezoEjrnyre vonatkozólag 1957. november 30-ig kiadott igazolványai 1958. január*" 1-vel érvényüket vesztik. Azok az adófizetők, akik továbbra is igényt tartanak adókedvezményre, kötelesek a járási nemzeti bizottság tanácsa pénzügyi osztályától új igazolványt beszerezni, s azt bérutalványozóiknak bemutatni. Azokat a személyeket, akik nem élnek közös háztartásban az adófizetővel, 1958. január 1-töl nem tekintik eltartott személyeknek akkor sem, ha az adófizető támogatja őket. Nem kell azonban az adófizetővel közös háztartásban élniök az ellátatlan gyermekeknek, sem pedig az elvált feleségnek (férjnek), ha az adófizető tartásdíjat fizet neki. II. A Pénzügyminisztérium hivatalos közleménye a rendezések utáni adó átalányösszegben való fizetéséről. A rendezések utáni adó könnyebb kezelhetősége céljából a Pénzügyminisztérium az alábbi rendelkezéseket adja ki: 1. Olyan községekben, ahol a lakosság száma a 600-at nem haladja meg, a rendezések utáni adót — a filmrendezések kivételével — átalányösszegben lehet fizetni. 2. A többi községekben ezt az adót csak olyan rendezések esetén lehet átalányban megállapítani, melyeknél az adó rendszerint nem ér el magasabb összeget, mint azoknál, melyeket önkéntes belépődíjjal rendeznek vagy melyeknek költségeit a rendezők maguk viselik (pl. a családi események, esküvők alkalmával rendezett táncmulatságok). 3. A rendezések utáni adó átalányöszszegben való megállapítása nem vezethet az adó csökkenésére. Ezért a HNB végrehajtó szerve köteles az átalányt oly öszszegben megállapítani, mely megfelel a tényleges bevételek szerinti összegnek. A táncmulatságok utáni adó átalányösszege a 400 lakost meg nem haladó községekben általában ne legyen kevesebb 100 koronánál, a 400—600 lakosú községekben 160 koronánál. 4. Az átalány mindig a rendezés előtt esedékes és utána le nem szállítható. 5. Az átalány engedélyezéséről írásbeli feljegyzést kell készíteni, melyet a felelős rendezők is aláírnak. 6. Az adó átalányösszegben való fizetésének engedélyezése esetén nem kell a belépőjegyeket megjelölés végett bemutatni, sem adóvallomást beadni. mint az esztrádműsorokról, artistamutatványokról és a népi mulatságokról szóló törvényjavaslatokkal. Mindkét törvényjavaslat azt célozza, hogy rendszeresen fejlessze és előmozdítsa a felsorolt nyilvános tevékenységek művészi színvonalát. Az érdekeltek bizonyára örömmel fogadják a Zenei és Artista Központ (HAU) megszűnését Prágában és Bratislavában. E két hatalmas központ nem vált be, mert túlzottan centralisztikus volt a hatásköre. A zenei tevékenységen kívü 1 idetartoztak az artistamutatványok és később az esztrádműsorok is. A közvélemény gyakran bírálta e két központ működését, különösen mert nem volt képes félszámolni a zúgközvetítők hálózatát, kijátszották az állami bérpolitika elveit és mert — főleg kisebb városokban és községekben — nem képesített személyeket szerepeltetett kiváló művészek rovására. A hatáskör általános decentralizációjának természetes következménye e szervek felszámolása. A törvényjavaslat a decentralizáció elvének figyelembe vételével új alapra helyezi a hangversenyek rendezését, valamint az egyéb zenei tevékenység gyakorlását. Kerületi ügynökségeket létesít a kerületi nemzeti bizottságok keretén belül. Ennek az ügykörnek az elintézésével azonban a KNB tanácsai, a helyi lehetőségek alapján, megbízhatják a kerületi szimfonikus zenekarokat is. A népi zenészek (akik csak alkalmilag, mellékfoglalkozásként zenélnek, de ellenértékért) tevékenységére a járási nemzeti bizottságok végrehajtó szervei ügyelnek. Országos viszonylatban a kerületi ügynökségek segítségére szolgál az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma (Szlovákiában a megbízotti hivatal) által létesített szervezet, melyet ebben a művészeti ágban a külföldi kapcsolatok lebonyolításával is megbíznak és kiváló művészeket, valamint együtteseket maga is alkalmazni fog. A javaslat a felelősség bevezetésével és kiterjesztésével biztosítja a nyilvános rendezvények magasabb eszmei és művészi színvonalát. Azonos értelmű szervezeti és keretintézkedéseket tartalmaz az esztrádműsorokról, artistamutatványokról és a népi mulatságokról szóló törvényjavaslat is. •» A kulturális bizottság tagjai tárgyalásaik során részeletesen elemezték kulturális életünknek ezt az ágát. Megállapították, a kerületi ügynökségek létesítése lehetővé teszi, hogy a törvények intencióját a gyakorlatban az egyes kerületek helyesen valósítsák meg. Jó Sándor Reklám a jó reklámról A napokban nyílt meg Prágában a szocialista országok reklámművészeinek első nemzetközi konferenciája. Az értekezlet résztvevői kicserélik tapasztalataikat a reklámeszközök készítéséről és alkalmazásáról. A külföldi kirakatrendezők rendelkezésére bocsátották néhány prágai áruház kirakatát, hogy a gyakorlatban mutathassák be ötleteiket és képzelőtehetségüket. A nemzetközi értekezlet alkalmából a prágai Július Fučík Parkban kiállítás nyílt meg a reklámeszközökről. A szocialista kereskedelemben is, bér az egyes vállalatok között nincs konkurrenciaharc, nem vetélkednek egymással a haszonért, a piacért; fontos az ízléses és hathatós propagáció. A szocialista kereskedelem tulajdonába Prágában százhúszezer kirakat tartozik. Ezeket évente körülbelül egymillió ötszárezerszer rendezik át. A művészien elrendezett kirakat segít a fogyasztóközönség ízlésének fejlesztésében, befolyásolja a keresletet és kínálatot, megkönnyíti az eladó munkáját s nem utolsósorban hozzájárul a város arculatának kialakításához. A reklám minden fajtája azt a célt szolgálja, hogy rendszeresen tájékortassa a fogyasztót az árukészletről, annak minőségéről, felhasználásának módjáról, új cikkek bevezetéséről stb. A kiállításon .meggyőződtünk a csehszlovák reklámmüvészet magas színvonaláról. A kereskedelmi szektorokat propagáló reklámoktól kezdve a zenéig, a könyvig, a tűzveszélyre való figyelmeztetésig, a takarékosságra való nevelésig; minden plakát, brosúra, fénykép, próbababa, címke dísztárgy és a többi reklámeszközök reklámművészeink ötletességét és jó ízlését tanúsítják. A kiállítás maga kiváló reklámja a csehszlovák reklámművészet nek. —va MEGHALT JOSEF LADA a modern cseh rajzolóművészet legnagyobb alakja Péntekről szombatra virradó éjjel hosszas betegeskedés után Prágában meghalt Josef Lada nemzeti művész, aki 17én érte volna meg 70. életévét. Švejknek, a derék katonának, tulajdonképpen két szerzője van: az egyik Jaroslav Hašek, aki történetét megírta, a másik Josef Lada, _ aki alakját megrajzolta. Mert a Švejk ma már fogalmat jelentő típusa nemcsak az írott szó erejével ment át a köztudatba, hanem figurájának grafikai ábrázolásával is, abban az elképzelésben, amelyben az illusztrátor életre keltette. Ezért látjuk Švejket szögletes, tompa orral, kajla fülekkel, kerek fejére borított nagy katonasapkával, amely alól apró malac-szeme bölcsen röhög, szúr és viilégít. Ezért köpcös az alakja, kényelmes a járása, ügyetlenek a mozdulatai, ezért van már a megjelenésében is annyi groteszkség, együgyűség, csala/fimtaság és jóság. Mindezt néhány szűkszavú, de sokatmondó, hihetetlen biztonsággal odavetett, a dolog leglényegét érintő vonallal fejezte ki Lada, minden pátosztői, feleslegességtől mentes, a végletekig egyszerű, hol vastagabb, hol vékonyabb vonallal, mely annyira élő, igaz és izgalmas, s oly csodálatos jellemző ereje van, hogyha végigszalad az alak kontúrjain: az egész embert magába tudja zárni. A Švejk két alkotóját régi, meghitt barátság fűzte össze. Együtt laktak, közösen éltek meg jó és rossz időket, tréfákat, kalandokat, csalódásokat,- — és nagyon sokat nevettek együtt. „Szükségem volt gyakori neuraszténiás melankóllámban Hašek humorára, mint a sóra" - írja Lada önéletrajzában. „Kalamajkájáéhoz, ehhez a bájos meséskönyvhöz, amelyben csupa vidám ember, mesterségét űző kézműves, molnár, szabó, cukrász, órás, lakatos, csizmadia, kéményseprő stb. jelenik meg, s amely a mai napig a cseh gyermekvilág „orbis pictus"-át jelenti, Hašek írta a kísérő verseket s ugyanakkor dolgozott Ladia topjának, a ..KarJkatúrá"-nak Üs. S ezekben az esztendőkben - még jóval az első világháború előtt született meg (és éppen a „Karikatúra" számára) a Švejk. Az osztrák cenzúra azonban rövidesen betiltotta a regény közlését, úgyhogy az csak jóval később, 1923 és 1925 között jelenhetett meg a „České slovo" hasábjain, Lada illusztrációival. Könyvalakban először 1926-ban látott napvilágot a Lada-rajzoknak, sajnos, csak egy kis részével. A teljes Švejk, Lada valamennyi rajzával, csak a felszabadulás után került kiadásra. Azóta a világ majdnem valamennyi kultúrnyelvén megjelent, mindenütt a Lada-rajzokkal, melyek nem illusztrációi, hanem a szöveggel egyenértékű részei a műnek. Az elhunyt Josef Lada nemzeti művész egy szokatlanul gazdag művészélet kitartó, céltudatos munkájának örökét hagyta ránk. Rajzaival, festményeivel, illusztrációival és könyveivel egy egész világot alkotott, amelyben emberek, állatok, tájak és dolgok élve élik a maguk tipikus, de mindig vidám életét. És ennek az életnek egyéni művészi stílusa van, de ugyanakkor általános emberi érvénye is. Mert bőven merít a legtisztább népi hagyományokból, melyeket átvetít a mai élet síkjaira. Mélyen nemzeti s fölöttébb modern művészet ez, tiszta, mint az anyanyelv íze és utánozhatatlan. Az út, amelyen Lada eljutott idáig, nem volt könnyű és fáradságtalan. De három szerencsés körülmény csodálatos összjátéka segítette egyengetni s hajtotta előre. Az egyik Husice volt, az a falu, amelyben szü'etett és gyermekkorát töltötte, rokokós parasztházaival, kupolás templomával, piacterével és embereivel, akiknek arcvonásait, mozgását, életét és erkölcseit megszerette és mindvégig megőrizte emlékeiben. Lada sohasem szakadt el szülőfalujától s nem lett városi még akkor sem, amikór végleg Prágába költözött, ezért a falu nem volt számára csupán festői motívum, hanem élő talaj, melyből művészete táplálkozott. Benne élt, benne lélegzett s belőle nőtt naggyá. S a templomon, a házakon, az embereken túl megismerte ott az állatokat is, megtanulta nyelvüket, tudott rajta beszélni. Ezért olyan mélyek, olyan emberiek Lada állat-rajzai, ezért van bennük annyi élet, bölcsesség és igazság. A második nagy tényező, mely Lada alkotóvilágát megtermékenyítette, Mikoláš Aleš művészete volt. Az ő műveivel Lada már gyerekkorában találkozott s tisztelője, követője lett a meg nem becsült mesternek. Főleg a korai Lada-rajzokon világosan érezhető Aleš művészi hatása, de emberi példája is: végtelen szeretete a cseh élet s a nemzeti hagyományok iránt. Aleš nyomában kutatja tovább Lada e hagyományokat, az ő érzelemvilágának s művészi formakincsének bűvkörében fejlődik egyénivé, azzá, ami lett: a modern cseh rajzművészet legnagyobb egyéniségévé. A harmadik tényező Lada sajátos fantáziája, mely az emberekhez, állatokhoz és dolgokhoz való bensőséges kapcsolataiból nő ki s teremt egy nem létező, de valóságos világot. Nem mesevilág ez a világ, nem túlvilági álomkép, hanem a mindennapi élet világa, melyet Lada költői képzelete népesít be az élet jellegével s önt bele vért, derűlátást, meleget. Lada fantáziája es poézise aztán új értelmet adott mindannak, amit a falutól örökölt és A lest ól tanult s így alakult újjá ceruzája alatt a fehér papírlapon, újjá és egyénivé a cseh élet s a cseh művészet legtisztább hagyománya, hogy átvezessen egy új kor új művészete felé. (X) A szlovákiai Magyar Könyvbarátok Körének olvasóihoz Közöljük a Magyar Könyvbarátok Körének olvasóival és tagjaival, hogy 1958. január 1-től az MKBK tagkönyveinek kiadása, illetve adminisztrációja és terjesztése megváltozik. Az MKBK-sorozat gondozását 1958. január 1-től a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztősége látja el és Így közvetlen érintkezésbe léphet az olvasókkal. Egyúttal közöljük olvasóinkkal azt is, hogy 1958. január 1-től leszállítottuk az utánvétellel küldött kötelező tagkönyvek árát 14,25 Kčs-ról 12,— Kés-ra, s ehhez csak a postaköltség egy részét számítjuk hozzá. Az 1958-évi tagkönyvek a következők: 1. Jókai: Aranyember 2. Némcová: Falu a Sumavában 3. Platov: Hét szál fű országa 4. Flaubert: Bovaryné. A fentieken kívül az MKBK-tagok rendkívüli, tehát nem kötelező könyvek megrendelése esetén árkedvezményben részesülnek, amely kötetenként 3—7 koronát tesz ki. A rendkívüli sorozat a következő kötetekből áll: 1. Mikszáth: A vén gazember 2. Luskáč: Végtelen vadászmezőkön 3. Hečko: Vörösbor 4. Feuchtwanger: Rókák a szőlőben Tekintettel az MKBK-sOrozat adminisztrációjában történt változásra és hogy olvasóinkkal már niost felvehessük a közvetlen kapcsolatot, arra kérjük olvasóinkat és tagjainkat, hogy amennyiben igényt tartanak a nem kötelező sorozatban' felsorolt kedvezményes árú könyvekre vagy a sorozat egyes kötetére, megrendelésüket szíveskedjenek legkésőbb f. év december 31-ig alábbi cfmünkre eljuttatni. Az a taq, aki a kötelező sorozaton kívül a kedvezményes sorozat mind a 4 kötetét átveszi, bérmentes ajándékkönyvet kap, az 1958-as Szlovákiai Magyar Almanachot. Minden menjegyzést és jótanácsot, melylyel elősegítik az MKBK-sorozat sikeres tejlődését, hálás köszönettel fogadunk és esetleges kérdésekre készséqqel válaszolunk. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztősége Bratislava, Bosáková 10. A magyar zene estje Prágában Kodály Zoltán, a legnagyobb élő magyar zeneszerző, a magyar népi zene leghivatottabb támogatója, több jelentős népművészeti tanulmány szerzője, Kossuth-díjas akadémikus 75. születésnapjának tiszteletére a Csehszlovák Zeneszerzők Szövetsége pénteken Prágában megrendezte a magyar zene estjét. Az egész világon megbecsült mester életművét dr. Alexander Buchner, a Nemzeti Múzeum zenei osztályának igazgatója ismertette. Utána Kodály Zoltán, Kadosa Pál, Tardos Béla, Farkas Ferenc és Szabó Ferenc müvei csendültek fel kiváló prágai művészek előadásában. A nagyszámú közönség lelkesen ünnepelte Kodály Zoltánt, a modern magyar zenét és az előadóművészeket, köztük különösen Miloš Sádio államdíjas csellóművészt. (jó) ÜJ SZÖ 5 ti 1957. december 15.